Vállalati csődök Európában 2013/14. Creditreform Gazdaságkutató

Átírás

1 Vállalati csődök Európában 2013/14 Creditreform Gazdaságkutató

2 Tartalom 1 Csődök Nyugat-Európában 2013-ban Bevezetés Mi a célja ennek a tanulmánynak? Változás az egyes országokban 2012/13-ban Csődök az egyes ágazatokban.10 2 Az európai cégek finanszírozási és likviditási helyzete 2.1 Ebit-mutató pénzügyi forgalom Sajáttőke-arány Követelések átfutási ideje 17 3 Vállalati csődök Közép- és Kelet-Európában Csődök az USA-ban Összefoglalás..22 INFORMÁCIÓS FORRÁSOK JEGYZÉKE.25 2

3 1 Csődök Nyugat-Európában 2013-ban - számok és folyamatok 1.1 Bevezetés Mi a célja ennek a tanulmánynak? A nagy európai gazdasági válság öt éve tarja erős szorításban a kontinenst. Nem régen mutatkozott újra egy reménysugár: Görögország és Portugália hosszú idő után először megint milliárdos hitelhez jutott és így függetlenítve magukat az ESM-től (Európai Stabilizációs Mechanizmus) sikeresen megvethették a lábukat a pénzpiacon. A dél-európai adós országok új erőre kapnak az ilyen hírek hallatán. A nemzetgazdaságok zsugorodási folyamata Európa déli felén minden esetre lassulni látszik, a bevezetett reformok hatása kezd mutatkozni. Ennyit a reménysugárról. Az évek óta tartó krízis következményei nem csak Görögországban beláthatatlanok: tartósan magas munkanélküliség, gazdasági hanyatlás, állami és még nagyobb privát adóssághegyek. Az még nem derült ki, hogy a kényszer-kúra a versenyképességüket valóban annyira megnövelte-e, hogy konkurenciát jelenthetnek az európai piacokon. A krízis hatása kiterjedésében és mélységében jelentősen mérsékeltebb volt eddig Európa úgynevezett északi országaiban. A válság még ezekben az országokban is szükségessé tett bizonyos beavatkozásokat, például strukturális reformok elindítását. Jelen tanulmányból kiderül, hogyan néz ki az európai vállalkozások stabilitása tekintettel a csődökre és a csődveszélyre. Különösen az Európában saját külföldi gyártó, vagy értékesítő támaszponttal nem rendelkező középszintű exportvállatok számára fontos tudni, milyen a csődhelyzet a határ túloldalán. Öt év krízis és még nem látszik a vége? Csődszámok gyakorlati alkalmazáshoz. 3

4 1.2 Változás az egyes országokban 2012/13-ban A csődfolyamatok Nyugat-Európában 2013-ban is a szunnyadó gazdasági válság hatása alatt voltak. Összesen vállalati csőd fordult elő 2013-ban 17 nyugateurópai országban. (Az EU-15 plusz Norvégia és Svájc). A évi állással szemben ( ) ez enyhe emelkedést, 1,1 százalékot, vagyis csődesetet jelent. Ezzel a csődfolyamatok spirálja lelassult. Az előző évben még 9,2 százalék volt a növekedés. 1. Táblázat: vállalati csődök Nyugat-Európában Változás 2012/13 százalékban Belgium ,9 Dánia ,5 Németország Finnország ,9 Franciaország ,1 Görögország ,5 Nagy-Britannia ,9 Írország ,9 Olaszország ,9 Luxemburg ,6 Hollandia ,7 Norvégia ,7 Ausztria ,3 Portugália ,1 Svédország ,6 Svájc ,1 Spanyolország , ,1 Összesen A csődesetek összességében növekvő száma ellenére Nyugat-Európában nyolc ország mutat csökkenést. És ezzel a feszültség oldódását (Dánia, Németország, Görögország, Nagy-Britannia, Írország, Luxemburg, Ausztria, Svájc). 4

5 Írországban a csökkenés 18,9 százalék volt. Jelentős mínusz értéket mutatott Nagy Britannia (-9,9 %), Németország (-9,1 %), valamint Dánia (-8,5 %). Kevesebb volt a csődök száma Ausztriában és Svájcban is. Kilenc országban emelkedett a vállalati csődök száma. A skála ezeknél a jelentős növekedést mutató Norvégiától (plusz 19,7 %), Olaszországtól (plusz 15,9 %) és Spanyolországtól (plusz 14,6 %) az enyhébb emelkedésű Svédországig (plusz 3,6 %), vagy Franciaországig (plusz 2,1 %) terjed. Kilenc ország több, nyolc ország kevesebb csődöt produkált. Figyelembe kell venni, hogy egyes országokban a csődök az összes felszámolásnak csak töredékét képezik. Így például különösen kisvállalkozásokat hivatalos eljárás nélkül egyszerűen megszüntetnek a nehéz gazdasági helyzet miatt. A csődjogi eljárásokon kívül eső cégbezárások száma országonként változik. Első sorban a Földközi-tengeri országokban csökkent így a vállalkozások száma a hosszú recessziós fázisban. 1. Ábra: a cégcsődök alakulása Nyugat-Európában 2013-ban Nagy-Br. Ausztria Luxemb. Franciao... Finnorsz. Hollandia Belgium Spanyol... Olaszorsz. 5

6 Már Norvégia sem krízismentes? A csődesetek száma az országban ben ről re emelkedett (plusz 19,7 %). Az ezt megelőző évben még jelentős csökkenés volt kimutatható. Ezzel 2009 után a második legnagyobb értéket regisztrálták 2007 óta. Regionálisan Oslóban volt legnagyobb az emelkedés, mégpedig a kisvállalkozások körében. A gyenge belföldi beruházási tevékenység és privát fogyasztás különösen megviselték a hazai gazdasági ágazatokat. Európa többi északi országában (Svédország, Finnország, Dánia) eltérő módon zajlottak a csődfolyamatok. A dániai csökkenő csődszámmal ellentétben Svédországban és Finnországban enyhe emelkedést regisztráltak. Írország újra egészséges? A valamikori krízis-országokban a siralom völgye után újra felmenő ágban van a gazdaság. A legjobb példa erre Írország: míg a zöld szigeten 2012-ben cég jutott csődbe, addig 2013-ban már csak csődesetet jegyeztek fel, ami 19,9 százalékos csökkenést jelent. Sőt: ez egy folyamatváltás is egyben, mivel Írországban a csődtörténet az elmúlt öt évben egy irányú fejlődést mutatott: mindig felfelé. Ennek az oka az, hogy a beruházási tevékenység hosszú idő után újra érezhetően felerősödött. Így a GDP minimálisan ugyan, de nőtt. A jelenlegi trendváltás ellenére nem szabad elfelejteni, hogy a vállalti csődök száma 2007-ben (363) és 2008-ban is (773) csak háromjegyű volt. A felemelkedés egyelőre még kérdéses. Görögországban lecsillapodott a csődhullám. A 392 csődesettel 5,5 százalékkal csökkent a vállalti összeomlások száma az előző évihez képest. Igaz ugyan, hogy a cégbezárásoknak csak töredéke történik csődeljárás keretében ebben az országban. Így az aktuális csődszámban nem szerepel azoknak a kisvállalkozásoknak a tömege 6

7 amelyikek főleg a kereskedelemben és a szolgáltatói ágazatban működtek. Görögország gazdasága ban is hanyatlott további 4 százalékkal. A privát fogyasztás jelenleg is csökkenő. Az utóbbi öt évben kereken egyharmaddal esett vissza a Földközi tenger partján fekvő ország gazdasági teljesítménye. Ez nem marad hatástalan a csődtörténet folytatása szempontjából.. A többi dél-európai országot is markában tartotta a krízis 2013-ban. Erősen érezhető emelkedést mutat a vállalati csődök száma Olaszországban (plusz 15,9 %) és Spanyolországban (plusz 14,6 %). Ugyan csak emelkedett a cégcsődök száma Portugáliában (plusz 8,1 %). Itt a likviditási problémák mellet a szűkös finanszírozási lehetőségek is közrejátszanak. Ezekben az országokban általában jellemző, hogy a magas munkanélküliség és az eladósodottság miatt a privát fogyasztás teljesen visszaesett. Ezen kívül csökkenek a beruházások és ezzel együtt a GDP. A csődszámok emelkedését az is befolyásolhatja, hogy a munkaerő-piaci nyomás miatt sokan keresnek menedéket önálló vállalkozásokban, viszont az ilyen kényszermegélhetés miatt alapított cégek tartós stabilitása erősen megkérdőjelezhető. Az EU-15 három nagy országa közül egyedül Franciaországban emelkedett a csődök száma (plusz 2,1 %) ban francia cég került csődbe. Ezzel szemben Nagy-Britanniában ről ra, Németországban ról ra csökkent a vállalati csődök száma. Mialatt Németország a múlt évben konjunktúra ingadozás ellenére is összességében stabil gazdasági fejlődést volt képes felmutatni, addig Franciaországban az adatok nagyon gyenge dinamizmust jeleznek. A konszolidációs nyomás továbbra is nagy. A szocialista kormány Franciaországban nem sokkal ezelőtt 50 Mrd. Eurós megszorító programot jelentett be, a medréből kilépett államadósság kezelhetősége érdekében. A francia gazdaság két egymást követő év után 2013-ban is stagnált. Dél-Európa előre tör a konszolidáció útján. Kevesebb csőd Németországban és az Egyesült Királyságban. 7

8 2. Ábra: A vállalati csődök megoszlása Nyugat-Európában 2013-ban Benelux Skandinávia Németország Franciaország Anglia GIIPS* Ausztria/Svájc ,2 6,9 7,4 6,4 7, ,3 17,8 9,8 11,2 10,6 8, , ,4 31, ,3 18,5 17,3 13,6 10,2 12,3 11,5 10,8 9,9 10,2 10,5 11, *) Görögország, Írország, Itália, Portugália, Spanyolország Adatok százalékban. Egyre több csőd a GIIPS-országokban. Németország részesedése Nyugat-Európa összes csődjéből 2007 óta folyamatosan csökken ban az összes csődesetek 13,6 százalékát Németországban regisztrálták, ben ez a részesedés még 22,3 százalék volt. Ennek oka: a német cégek gyorsan magukhoz tértek a krízis után. Az ország rekord foglalkoztatottsági szintet ért el, mert a századforduló táján fontos szerkezeti reformokat vezettek be. Nem utolsó sorban már hagyományosan az export maradt a gazdaság motorja. Németország csökkenő részesedésével a nyugateurópai csődtörténetből arányosan nő az úgy nevezett GIIPS-országok (Görögország, Írország, Itália, Portugália, Spanyolország) negatív érintettsége. 8

9 Részesedésük a csődesetekből 2007 és 2013 között 7,2 százalékról 17,8 százalékra emelkedett. A tartós krízis közvetlen hatása a vállalkozásokra egyértelműen kimutatható. A gyenge kereslet, a versenyképesség hiánya a világpiacon és a szűkös finanszírozás a leggyakoribb okai a csődöknek ezekben az országokban. Összehasonlításul Franciaország részesedése folyamatosan egyharmad körül maradt. A Beneluxállamok (11,5 %), valamint a Skandináv országok, Dánia Norvégia és Svédország (10,8 %) szűk kilenced részét adják a nyugat-európai csődöknek, miközben a Benelux-államok legutóbb növelték a részesedésüket. Akárcsak Belgiumban, Hollandiában is emelkedtek a csődszámok. Első sorban a kereskedelem (benne hotel- és vendéglátó ipar) van erős nyomás alatt és növeli a csődstatisztikát. A Benelux-államok jelentősen vezetnek Anglia előtt. Ezzel szemben csökkent Nagy-Britannia részesedése: az összes nyugat-európai csődnek csupán 8,3 % esik az Egyesült Királyság vállalataira ben ez még 11,2 % volt. A pénzügyi válság 2008-ban és ben felfelé lendítette a csődszámokat. Az utóbbi két évben azonban csökkenés tapasztalható. Különösen a felszámolások ( compulsory liquidations ) száma csökkent. Regionális eloszlásban a csődtörténet nyugodtabbá vált Skóciában, mint Angliában és Walesben. 1.3 Csődök az egyes ágazatokban A gazdaság szerkezetének megfelelően a csődtörténet is a négy fő ágazat között oszlik meg. Eközben a év összehasonlításában mutatkozik néhány eltérő folyamat. Így a kereskedelmi cégek Kereskedők fokozott csődveszélyben. 9

10 2013-ban nagyobb arányban részesednek Nyugat- Európa csődtörténetéből: szemben az előző évi 31,6 százalékkal 32,4 százalék esik kereskedelmi cégekre, benne hotel- és vendéglátó iparra. Ez sok országban visszavezethető a privát kereslet krízis miatti csökkenésére. Egy százalékponttal emelkedett a feldolgozó ipar részesedése; 9,9-ről 10,9 százalékra. Feldolgozó ipar Építőipar Kereskedelem* Szolgáltatók ,2 35, ,6 32, ,3 20,8 9,9 10, *)benne Horeca Adatok százalékban. Mint az előző évben, a nyugat-európai csődeseteknek most is egyötöde esik az építőiparra (20,8 %; 2012: 21,3 %). 35,9 százalékkal legnagyobb a részesedése a szolgáltató szektornak. Egy éven belül azonban csökkent az érintettségük. Ezzel együtt 2013-ban még így is szolgáltató vállalat jutott csődbe. Az építőiparban Nyugat-Európában összesen vállalkozást érintett a csőd. A kereskedelmet tekintve (benne Horeca) több mint cég ment tönkre. 10

11 A négy fő ágazat változásai éves összehasonlításban emelkedést mutatnak feldolgoz iparban (plusz 10,6 %), a kereskedelem (plusz 4,0 %) és csökkenést a szolgáltatóknál (mínusz 2,4 %), illetve az építőiparban (mínusz 1,1 %). Eközben a Benelux-államokban és a GIIPS-országokban mind a négy főágazatban emelkedés volt kimutatható. Nagy-Britanniában és Ausztria/Svájcban viszont mind a négy ágazatban csökkenés volt a csődöket tekintve. Skandináviában csak a szolgáltatói szektorban volt csökkenés. Németországban általános pozitív trend mellett csak a feldolgozó iparág mutatott enyhe pluszt a csődszámokban.. 4. Ábra: Változások a fő gazdasági ágazatokban országok, ill. régiók szerint 2012/ Feldolgozó ipar Építőipar Kereskedelem* Szolgáltatók Benelux Nagy-Brit. GIIPS* *)benne Horeca Az egyes ágazatok országonként változó jelentősége miatt, a főágazatokat eltérő mértékben érinti a csőd. Átlagon felül magas az építőipar részesedése a csődtörténetben, pl. Spanyolországban (26,6 %), de Norvégiában is (26,4 %). Franciaországban (25,3 %), valamint Írországban (25,4 %) a csődök jó negyed részéért felelősek az építőipari cégek. Továbbra is nyomás alatt az építőipar a krízisországokban. 11

12 Németországban (15,9%) és Dániában (13,9 %) ezzel szemben az építők részesedése az összesített nemzeti csődszámot tekintve alacsonyabb. 2. Táblázat: Csődök a fő gazdasági ágazatokban 2013 Feldolgozó ipar Építőipar *) benne Horeca; adatok százalékban az esetleg hiányzó ágazati adatokat a szolgáltatókhoz számítottuk Kereskedelem*) Belgium 6,4 17,0 48,1 28,5 Dánia 8,1 13,9 29,6 48,4 Németország 10,1 15,9 28,2 45,8 Finnország 14,2 22,5 26,0 37,3 Franciaország 9,6 25,3 38,2 26,9 Nagy-Britannia 4,5 18,1 15,3 62,0 Írország 8,8 25,4 28,7 37,1 Olaszország 22,9 21,1 33,6 22,4 Luxemburg 1,3 9,7 34,4 54,5 Hollandia 11,1 17,5 27,6 43,8 Norvégia 6,9 26,4 35,5 31,2 Ausztria 6,3 15,5 30,5 47,7 Portugália 23,5 18,7 38,4 19,4 Svédország 8,1 16,6 34,9 40,4 Svájc 6,9 22,9 20,9 49,3 Spanyolország 18,3 26,6 22,8 32,3 Szolgáltatók A kereskedelem és a vendéglátás Európa-szerte emelkedést mutatnak a csődök tekintetében, olyannyira, hogy mára ez a szektor szolgáltatja az összes csődök egyharmadát. Olyan országokban, mint Belgium (48,1 %), Portugália (38,4 %) és Franciaország (38,2 %) különösen nagy hányad esik a kereskedelmi és vendéglátó cégekre. A legtöbb országban, mint korábban, úgy jelenleg is a szolgáltatók adják a csődök zömét. Nagy-Britanniában (62,0 %) és Luxemburgban (54,5 %). több mint a felét, Svájcban (49,3 %), Dániában (48,4 %) és Ausztriában (47,7 %) majdnem felét a csődöknek ez az ágazat adja. Sok országban a szolgáltatók képezik a legnagyobb csoportot 12

13 2 Az európai cégek finanszírozásiés likviditási helyzete 2.1 Ebit-mutató pénzügyi forgalom és nyereség Európában A nyugat-európai vállalatok EBIT-mutatója, mint a pénzügyi stabilitás indikátora, rosszabb lett. A rendelkezésre álló kb. 3,3 Mio. vállalat 2012-es mérlege alapján az EU-15-ből, valamint Svájcból és Norvégiából, megállapítható, hogy azoknak a cégeknek az aránya, amelyikek alacsony, max. 5 százalékos nyereséget tudnak felmutatni, jelentősen, 24,3-ról 29,0 százalékra emelkedett. Ezzel ellentétben a cégeknek csak 14,1 százaléka (2011: 15,9 százalék) ért el 10,0 százalékig terjedő nyereséget. A nyugat-európai országok jó egy hetede (15,0 százalék) rendelkezik 25,0 százalékig terjedő EBIT-mutatóval. Egy évvel korábban ez az arány még 16,8 százalék volt. A nagyon magas, 25 százalék feletti nyereséget produkáló cégek aránya is visszaesett (mínusz 1,0 százalékpont). A nyereségmutatók egyre karcsúbbak, a vállalkozások egyre esendőbbek lesznek. 3. Táblázat: EBIT-mutató (%-ban) a nyugat-európai vállalatok vonatkozásában 2012-ben *) negatív 27,9 (28,0) 5 %-ig 29,0 (24,3) 10 %-ig 14,1 (15,9) 25 %-ig 15,0 (16,8) 25 % felett 14,0 (15,0) *) Adatok %-ban, ( ) = 2011; Forrás: Creditreform-adatbank, saját számítások A gazdasági ágazatokat szemlélve a kereskedelemben és vendéglátó iparban átlag feletti a negatív (31,6 százalék), illetve a nagyon alacsony, max. 5 % eredményességi mutatóval (38,6 százalék) rendelkező cégek aránya. A nyugat-európai kereskedelmi cégeknek csupán 4,0 százaléka képes 25,0 százalék feletti eredményt felmutatni. Összehasonlításul: az építőiparban 13

14 ez a részarány 10,2 százalék. A nyereségi mutatók ugyan tipikusan itt is alacsonyak, a cégek többsége mégis az 5 % feletti tartományba tartozik. 5. Ábra: EBIT-mutatók a kiválasztott gazdasági ágazatokban Negatív 5 %-ig 10 %-ig 25%-ig 25 % felett ,2 4 11, ,8 14, ,1 16, , , ,9 27,1 31,6 0 Összgazdaság Építőipar Kereskedelrm benne Horeca *) Adatok a vállaltok százalékos arányában, a évre vonatkozóan Forrás: Creditreform-adatbank, saját számítások Kereskedelem és vendéglátóipar: a gyenge mutatók mértékadók A mérlegek kiértékelési eredményei egyértelművé teszik, hogy az európai gazdaság öt évvel a krízis kezdete után még mindig nehéz helyzetben van. A vállalkozások meggyötört anyagi helyzetben vannak. Nyugat-Európában sok cég nem rendelkezik már nemzetközi versenyképességgel, így a nehéz feltételek között csak gyenge eredményességi mutatókat lehet elérni. Ehhez járult még egy hatalmas költségterhelés, energia- és nyersanyagár formájában. Csaknem fele a cégeknek (45 %) nem tudott javítani az eredményességi mutatóján 2011-hez képest, ugyanakkor a cégek több mint felének (55 %) romlott a gazdasági mutatója első mérlegei azt mutatják, hogy legutóbb 14

15 azért javult valamit a helyzet és egyre több vállalkozás ér el elfogadható EBIT-mutatókat. 2.2 Sajáttőke-arány A cégek sajáttőke ellátottságának az elemzése feltárja azok pénzügyi stabilitását, függetlenül a rövid ideig tartó bevétel ingadozásoktól. Az elemzéshez az EU-15-ből, valamint Norvégiából és Svájcból származó 2012/13 mérlegeket vettünk alapul. Minden negyedik vállalat alultőkésített az EU-ban. Az eredmények alapján jelentősen szélesre nyílt az olló a gyengén tőkésített és a jól finanszírozott cégek között. A nyugat-európai vállalkozások egynegyede (25 %) tíz százaléknál alacsonyabb sajáttőke-arányt tud felmutatni. Ez az érték nem sokban különbözik az egy évvel korábbitól (25,3 %). Erősen javult viszont azoknak cégeknek az aránya, amelyikek nagyon jó tőke ellátottsággal rendelkeznek. Az előző évi 39,2 százalékkal szemben a 2012-es gazdasági évben az EU-15, valamint Norvégia és Svájc vállalkozásai több mint 50 százalékos sajáttőke-arányt jegyeztek. Különösen a jól tőkésített cégek helyzete javult. Összesítve a cégeknek fele mutat javulás a sajáttőke-arány tekintetében 2011 és 2012 között. 4. Táblázat: A nyugat-európai vállalatok sajáttőke-aránya 2012-ben *) 10 % alatt 25,0 (25,3) 30 %-ig 19,1 (19,5) 50 %-ig 15,8 (16,0) 50 % felett 40,1 (39,2) *) Adatok %-ban, ( ) = 2011; Forrás: Creditreform-adatbank, saját számítások 15

16 6. Ábra: Sajáttőke-arány az egyes gazdasági ágazatokban 2012 Feldolgozó ipar Építőipar Kereskedelem, benne Horeca Szolgáltatók , ,2 23,3 22,9 23,1 23,6 16,9 19,1 18,3 17,7 14,8 33,7 29,6 10 % alatt 30 %-ig 50 %-ig 50 % felett 29,4 44,9 *) Adatok %-ban Forrás: Creditreform-adatbank, saját számítások A négy fő gazdasági ágazatban feltűnő különbségek mutatkoznak, különösen két csoportban: a gyengén tőkésített és az erős sajáttőkével rendelkező cégek között. Első sorban az építőiparban (29,0 %) és a kereskedelemben (29,2 %) fordulnak elő gyakran cégek tíz százalék alatti sajáttőke-aránnyal. Fordított a helyzet az 50 százalék feletti sajáttőke-hányadot felmutató cégek esetében. Ebben s csoportban főleg szolgáltatók és feldolgozó cégek vannak jelen, miközben az építőiparban és a kereskedelemben ritkábbak a tőkeerős vállalkozások. GIIPS-államok: gyenge sajáttőke jellemző a vállalkozásokra. Országonkénti, ill. regionális eloszlásban ezt a képet látjuk: a gyengén tőkésített cégek, tíz százalék alatti sajáttőke-aránnyal túlnyomórészt az ún. GIIPSországokban, (Görögország, Írország, Itália és Spanyolország) fordulnak elő. Ezekben az országokban majdnem minden harmadik cég (30,2 %) érintett. Ugyanakkor csaknem ugyanennyi, nevezetesen 30,5 százaléka a cégeknek rendelkezik 50 százalék feletti sajáttőke-hányaddal. 16

17 Összehasonlításul: Nagy-Britanniában ez az arány 48,2 százalék, Skandináviában 46,8 százalék. Ezekben az országokban a gyengén tőkésített cégek aránya is jelentősen alacsonyabb (17,0 %). Viszonylag szélesre nyílik az olló pénzügyi stabilitás tekintetében az egyes brit vállaltok között: miközben a cégeknek csaknem fele magas sajáttőke-aránnyal rendelkezik, a vállalkozások 27,4 százaléka gyengén tőkésített. 7. Ábra: Sajáttőke-arány országok és régiók szerint 2012 Benelux Skandinávia Németország Franciaország Nagy-Britannia GIIPS-államok ,7 46,6 39,9 48, , , ,4 30,2 18,3 19,1 20,4 23,9 13,1 23,3 16,3 17,1 16,9 22,6 11,3 15,9 32,4 30, % alatt 30 %-ig 50 %-ig 50 % felett *) Adatok %-ban Forrás: Creditreform-adatbank, saját számítások 2.3 Követelések átfutási ideje A követelés átfutási az a napokban mért átlagos időtartam, ami alatt egy követelés egy-egy országban realizálódik. Ennek bemutatása segítséget jelent az exportőröknek, akiknek figyelembe kell venni az egyes európai országok fizetési szokásait és itt látható a fejlődési irány is. Ennek alapján Németországban a legrövidebb a követelési futamidő, átlagban 26,5 nap, ezt követi Svájc/Ausztria 31,0 nappal és Skandinávia 32,4 nappal. 17

18 Ehhez képest hosszú az átfutási idő a GIIPS-államokban A Földközi-tengeri régióban 83,0 napos átlaggal kell számolni. Miközben Nyugat-Európában az átlagos követelési futamidő 2010-hez képes egy nappal rövidebb lett, a fenti országokban két nappal meghosszabbodott. Az olló a kontinens északi és déli része között szélesebbre nyílt 8. Ábra: Követelési futamidők Európában (adatok napokban) GIIPS-államok 83 Benelux 48,6 Franciaország 46,2 Nagy-Britannia 36,8 Skandinávia 32,4 Svájc/Ausztria 31 Németország 26, Forrás: Creditreform-adatbank, saját számítások 3 Vállalati csődök Közép- és Kelet-Európában Kelet-Európában is több a csőd Kelet-Európa országaiban is emelkedett a vállalati csődök száma az utóbbi időben ban összesen esetet jegyeztek fel. Ez 2012-höz viszonyítva 3,9 százalékos emelkedést jelent ( eset) hez képest a cégcsődök száma közel megduplázódott. Ezekben az államokban mint beszállítók és mint kiterjesztett műhelycsarnokok a nemzetgazdaság összességében továbbra is erősen függ a nemzetközi folyamatoktól. A jó beruházási kvótákat az EU- Strukturális Alap eszközei biztosítják. 18

19 5. Táblázat: Vállalati csődök Közép- és Kelet-Európában Változás 2012/13 százalékban Bulgária ,7 Észtország ,3 Horvátország*) ,2 Lettország ,2 Litvánia ,3 Lengyelország ,8 Románia ,4 Szlovákia ,6 Szlovénia ,2 Csehország ,7 Magyarország**) ,7 Összesen ,9 *) Az előző évek csődszámait is tartalmazza, amelyek még nincsenek lezárva **) Csődök, valamint egyéb felszámolási formák A csődesetek abszolút számát tekintve a közép- és kelet-európai országok között Magyarország volt az éllovas 2013-ban csőddel. Az előző évivel összehasonlítva enyhe mérséklődés (mínusz 5,7 %) érzékelhető, ami feltehetően a választások előtti belső piaci impulzusoknak köszönhető. A helyi adottságok továbbra is kedvezőek beruházások számára, még akkor is, ha az ország az utóbbi időben elvesztette a beruházók bizalmát. Az előző évinél jelentősen több csődöt regisztráltak Bulgáriában (plusz 221,7 %), Szlovéniában (plusz 58,2 %), valamint Csehországban (plusz 33,7 %). A magas munkanélküliség és gyenge privát kereslet akkora megterhelést jelentett, hogy a gazdaság 2013-ban visszaesett, vagy stagnált. A kivándorlások következtében egyre több szakember hiányzik. Miközben Bulgáriában és Csehországban a gazdasági trend lassan újra felfelé ível, Szlovénia, csak úgy, mint korábban, még mindig mély válságban van. Említésre méltó csökkenés a vállalati csődök terén Magyarországon kívül 19

20 Észtország, Lettország igen, Litvánia nem. Észtországban (mínusz 7,3 %) és Lettországban (mínusz 7,2 %) volt Litvániában ezzel szemben emelkedés volt mérhető (plusz 15,3 %). A hét kelet-európai ország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Csehország és Magyarország adatai alapján értékeltük ki a csődök megoszlását a fő gazdasági ágazatokban. Eszerint a kereskedelem és a vendéglátó ipar részesedése egy év alatt 37,8-ról 40,4 százalékra emelkedett. Nagyobb lett a feldolgozó iparág részesedése is Kelet-Európában (11,8-ról 12,5 százalékra). 6. Táblázat: A fő gazdasági ágazatok részesedése a csődökből Közép- és Kelet- Európában 2013-ban Feldolgozó ipar 12,5 11,8 Építőipar 14,4 14,6 Kereskedelem *) 40,4 37,8 Szolgáltatók 32,7 35,8 *) benne Horeca; Adatok %-ban Az Ukrajna-krízis még nem látható. Oroszországban enyhén csökkent a vállalati csődök száma (mínusz 6,6 százalék), miközben a megelőző évben emelkedés jegyeztek fel; még 2013-ban is vállalati csődöt regisztráltak. Ez a szám csak a lezárt eljárásokat foglalja magában. Ezen kívül legalább ennek háromszorosa volt a bejelentések száma. A nyersanyagipar Oroszországban továbbra is robog ugyan, az állami szektoron kívül a beruházói tevékenység tekintettel az emelkedő kamatokra továbbra is gyenge maradt. Egyéb faktorok is, mint kisés középvállalatok a hiányzó pénzfedezete, vissza fognak tükröződni a jövőbeni csődszámokban. Jelentősen visszaesett a csődök száma Ukrajnában (mínusz 26,7 százalék). Eközben a legújabb politikai történések elfedik Ukrajna mély strukturális problémáit. 20

21 Az évek óta tartó stagnálás utáni gazdasági felüdülés számára nem lesz elviselhető a jelenlegi feszültség. A beruházásokat ugyanis egyelőre jegelték. Egy újra növekvő ukrán gazdaság valahol a távoli jövőben képzelhető el. 7. Táblázat: Vállalati csődök Ukrajnában, Oroszországban és Törökországban Változás 2012/13 százalékban Ukrajna ,7 Oroszország *) ,6 Törökország ,3 *) + bejelentések 2013: ; 2012: Csődök az USA-ban Miközben a csődszámok Európában tovább emelkedtek, az Egyesült Államokban érezhető enyhülés tapasztalható. A vállalati csődök száma a legalacsonyabb értékre süllyedt 2007 óta csődöt regisztráltak 2013 január és december között. Ez 17.1 százalékos csökkenésnek felel meg az előző évihez képest, amikor még csődesetet jegyeztek fel. A évi tetőzés után ( eset) az US-cégcsődök egyre csökkentek, azért is, mert a banki- és ingatlan-krízis után a gazdasági helyzet jelentősen megszilárdult. Az USA-Jegybank olcsó pénz politikájának következtében is 1,6 százalékos gazdasági növekedés volt mérhető 2013-ban, amikor Európa széles területein recesszió, ill. stagnálás uralkodott. 8. Táblázat: Vállalati csődök az USA-ban Összesen Vállaltok Magánszemélyek

22 A vállalati csődszámok csökkenésével páthuzamosan a privátcsődök száma is csökkent. Bár 2013-ban több, mint egy Millió US-polgárnak kellett csődöt jelentenie, mindenesetre az érintettek száma 2012-vel összehasonlítva rel, azaz 12,0 százalékkal kevesebb volt óta ilyen alacsony számot nem regisztráltak, mint jelenleg. A csökkenő munkanélküliség és több álláslehetőség abba a helyzetbe hozzák a privát fogyasztókat, hogy a hiteleiket rendezhetik. Az utóbbi években azt is világossá tették, hogy az egykor erős US-középosztály milyen sebezhetővé vált. Ilyen hatása van a magas adósságtehernek csökkent jövedelem mellett. A csődök nagy részét az Egyesült Államokban a privátcsődök teszik ki. Ennek megfelelően a százalékos arányuk 96,9 százalék (2012: 96,7 százalék). Csak ben lépte át a 4 százalékot a vállalti csődök mértéke az összes US-csődhöz viszonyítva óta enyhe mérséklődés tapasztalható úgy a vállalti, mint a privátcsődök területén. 5 Összefoglalás A csődök száma Nyugat-Európában (EU-15 plusz Norvégia és Svájc) továbbra is magas cégnek kellet 2013-ban a csődbírósághoz vezető útra lépni. Ez enyhe, 1,1 százalékos emelkedést jelent 2012-vel szemben ( eset). A esztendőt Európa-szerte gyenge gazdasági dinamikusság jellemezte. Sok országban volt recesszió és még mindig a gazdasági és pénzügyi válság utóhatásival folyt a küzdelem. Mindazonáltal Nyugat- Európa nyolc országa tudott csökkenő csődszámokat felmutatni. Legfeltűnőbb a csökkenés Írország (mínusz 18,9 százalék) és Nagy-Britannia (mínusz 9,9 százalék) esetében. Jelentős emelkedést jegyzett Norvégia (plusz 19,7 százalék) mellet Olaszország (plusz 15,9 százalék) és Spanyolország (plusz 14,6 százalék). Hollandiában és Belgiumban is emelkedett a csődök száma. Az ún. GIIPS-országok, (Görögország, Írország, Itália és Spanyolország) részesedése a nyugat-európai csődtörténetből az utóbbi években jelentősen megnőtt a gazdasági válság következtében. Míg 2007-ben 7,2 százalék jutott erre az országra Nyugat-Európa összes csődesetéből, addig 2013-ra ez az arány 17,8 százalékra emelkedett. Ezzel szemben csökkent részesedése Németországnak és Nagy-Britanniának. 22

23 Fő gazdasági ágazatokra lebontva két különböző irányzat mutatkozik Nyugat-Európában. Miközben a feldolgozó iparban (plusz 10,6 százalék), valamint a kereskedelemben és a vendéglátó iparban (plusz 4,0 százalék) több csődöt regisztráltak, enyhén csökkent az esetek száma az építőiparban és a szolgáltatóknál. A kereskedelem és a vendéglátó ipar jegyezte 2013-ban Nyugat-Európa minden harmadik (32,4 százalék) vállalti csődjét. Eközben a GIIPS-országokban és a Beneluxállamokban mind a négy főágazatban emelkedő csődszám mutatkozott. Átlagon felül magas a részesedése a nemzeti csődtörténetből az építőiparnak Spanyolországban (26,6 százalék), valamint Norvégiában (26,4 százalék) és Franciaországban (25,3 százalék). Nyugat-Európában összesítve 20,8 százalék jut az építőiparra. Az összes csődeset 10,9 százaléka a feldolgozó iparág cégeire esik és 35,9 százalék a szolgáltatók aránya. A nyugat-európai vállalkozások meggyengült pénzügyi helyzete is felelős lehet a magas csődszámért. A nyugateurópai vállalkozások eredmény-mutatói az aktuális mérlegek alapján általánosan romlottak. A vállalkozások többsége (56,9 százalék) negatív, illetve alacsony, max. 5 százalékos eredményességi-mutatóval rendelkezik (előző évben 52,3 százalék). Különösen érintettek a kereskedelmi és vendéglátó ipari cégek. A jó eredményességi-mutatóval rendelkező cégek száma csökkent, miután minden második cég csökkenő nyereséget volt kénytelen elkönyvelni. A nyugat-európai vállalkozások sajáttőkéjének kiértékelése nagy szórást mutat. A cégeknek kb. egy negyede tíz százalék alatti alacsony sajáttőke-arányt tud felmutatni. Az utóbbi időben valamivel több cég (2013: 40,1 százalék; 2012: 39,2 százalék) került az 50 százaléknál magasabb sajáttőke-arányt jegyző csoportba. A már amúgy is stabil vállaltok tovább erősödtek. Első sorban az építő iparban és a kereskedelemben magas az alacsony sajáttőkével rendelkező cégek aránya, ahol a sajáttőke 10 százalék alatt van. Az ún. GIIPS-országokban minden harmadik cégre gyenge sajáttőke a jellemző. 23

24 Kelet-Európa országaiban több volt a vállalti csődeset ban összesen esetet jegyeztek fel. Ez höz viszonyítva 3,9 százalékos emelkedést jelent ( eset) hez képest a cégcsődök száma közel megduplázódott. A nemzetgazdaság ezekben az országokban összességében továbbra is erősen függ a nemzetközi folyamatoktól. A gazdaság dinamikája ban is gyenge maradt. Számszerűsítve Magyarországon regisztrálták a legtöbb csődöt és felszámolást. Az előző évinél jelentősen több csődöt regisztráltak Bulgáriában (plusz 221,7 %), Szlovéniában (plusz 58,2 %), valamint Csehországban (plusz 33,7 %). Ágazat szerinti elosztásban a kereskedelem és a vendéglátó ipar részesedése egy év alatt 37,8-ról 40,4 százalékra emelkedett. Nagyobb lett a feldolgozó iparág részesedése is Kelet-Európában (11,8-ról 12,5 százalékra emelkedett). Oroszországban és Ukrajnában csökkent a vállalati csődök száma. A jelenlegi politikai feszültség 2013-ban még nem hatott a gazdaságra. Jelentősen pozitív trend érzékelhető az USA-ban Az összes csődök száma 1,221 Millióról 1,072 Millióra esett vissza. Eközben a vállalti csődök 17,1 százalékkal nagyobb arányban csökkentek, mint a privátcsődök (mínusz 12,0 százalék). A tartalomért felelős: Creditreform Wirtschaftsforschung Leitung: Michael Bretz, Tel.: (02131) Hellersbergstr. 12, D Neuss Minden jog fenntartva. Neuss/Wien május

25 INFORMÁCIÓS FORRÁSOK JEGYZÉKE Belgien: StatBel Institut National des Statistique, Brüssel Graydon Belgium NV SPF Economie, P.M.E. Dänemark: Danmarks Statistik, Kopenhagen Deutschland: Verband der Vereine Creditreform e.v. Statistisches Bundesamt, Wiesbaden Finnland: Statistikcentralen Finland, Helsinki Frankreich: INSEE, Institut National de la Statistique et des Etudes Economiques Banque de France Griechenland ICAP Group S.A., Athen Bank of Greece National Statistical Service of Greece Germany Trade and Invest Gesellschaft für Außenwirtschaft und Standortmarketing mbh, Athen Großbritannien: Office for National Statistics, London The Insolvency Service Irland: Central Statistical Office Insolvency Journal Italien: Creditreform Italia Modena ISTAT, Istituto Nazionale di Statistiva, Roma Luxemburg: Creditreform Luxembourg SA STATEC, Service Central de la Statistique et des Etudes Economiques Niederlande: Statistics Netherlands Norwegen: Statistics Norway Österreich: Creditreform Austria, Wien Österreichisches Statistisches Zentralamt Unternehmensinsolvenzen in Europa, Jahr 2013/14 25 Portugal: Instituto Nacional de Estatistica Deutsch-Portugiesische Industrie- und Handelskammer, Lissabon Coface Portugal Schweden: Statistics Sweden Kronofogden, Amt für Beitreibung und Vollstreckung Schweiz: Schweiz. Verband Creditreform, St. Gallen Statistik Schweiz Spanien: Instituto Nacional de Estadistica USA US-Department of Commerce, Economics and Statistics Adminstration, Washington D.C. United States Courts American Bankruptcy Institute Weitere Quellen: Bank für Internationalen Zahlungsausgleich, Quartalsberichte Bureau van Dijk BMWi (Bundeswirtschaftsministerium); Jahresbericht Europäische Zentralbank (EZB) Monatsberichte European Bank for Reconstruction and Development, Regional Economic Prospects Internationaler Währungsfonds (IWF), World Economic Outlook, GTAI 25

26 Creditreform Gesellschaften in Osteuropa Creditreform Eesti OÜ, Estland Creditreform Latvija SIA, Lettland Creditreform Lietuva UAB, Litauen Creditreform Polska Sp. z o.o., Polen Creditreform s.r.o., Slowakei Creditreform d.o.o., Slowenien Creditreform s.r.o., Tschechien Creditreform Kft., Ungarn Creditreform d.o.o. Kroatien Creditreform Romania Creditreform Bulgaria EOOD 26