Mérnöki informatika I.

Átírás

1 Mérnöki informatika I. jegyzet AutoCAD 2010 Összeállította: Vámosi Attila tanszéki mérnök Műszaki Alaptárgyi Tanszék 2014.

2 Gyakorlaton az AutoCAD 2010-es angol nyelvű verziójával dolgozunk. A jegyzetben szereplő leírások, feladatok és megoldások is erre a verzióra vonatkoznak. A korábbi verziókhoz képest esetenként némi eltérés tapasztalható. Munkaterület (Workspace) A CAD a számítógéppel segített tervezés rövidítéséből származik. Gyakorlaton a klasszikus 2D-s tervezés alapjait tanuljuk meg, ezért az AutoCAD Classic felületet használjuk. A leírás is erre vonatkozik, az egységes megjelenés érdekében ellenőrizzük a jobb alsó sarokban, hogy ezt a felületet használjuk-e. Ha nem, akkor a legördülő menüben állítsuk át erre a felületre: A felület és fontosabb részei: 1

3 Menüsor Az ablak felső része (mint a legtöbb programban) a menüsort tartalmazza. Innen elérhető minden művelet, beállítás. A fontosabb eszközök, beállítások elérhetők gombokon, ikonokon keresztül is, de ha nem találjuk amit keresünk, akkor a menüben érdemes keresni, ott biztosan megtalálható. Layer Control A programban layerekre (magyar fordításban fóliákra) készíthetjük el rajzainkat. Találó elnevezés a fólia, ha a régi írásvetítőre gondolunk, ahol egy átlátszó fóliára írt szöveget jelenítettünk meg. Itt is erről van szó, a rajzokat tetszőleges tematika szerint különböző fóliákra készíthetjük el, és tetszőlegesen állíthatjuk be a megjeleníteni kívánt fóliákat. Ha a fóliát kikapcsoljuk, akkor a rajta lévő objektumok nem tűnnek el, csak nem látszódnak, így egy zsúfolt rajzon könnyebb dolgozni, jobban átlátható a rajz. A layereket a Layer Control legördülő listájában tekinthetjük meg és itt állíthatjuk be az aktív fóliát. A layerek tulajdonságait a Layer Properties Manager ablakban szerkeszthetjük. Minden layerhez hozzárendelhetünk egy alapértelmezett színt, vonalstílust és vonalvastagságot. Ezek ún. ByLayer típusként fognak megjelenni. Ez azt jelenti, hogy a rajzolt objektum színe, vonalstílusa és vonalvastagsága az aktuális fóliához beállított szín, stílus illetve vastagság lesz. Ha a Layer Properties Manager ablakban ezt az értéket megváltoztatjuk, akkor a fólián lévő össze olyan objektum, amely ilyen ByLayer típusú volt mind átváltozik az újonnan beállított színre, stílusra vagy vonalvastagságra. Color Control Az aktuális rajzszínt (és egy kijelölt objektum színét is) a Color Control legördülő listából választhatjuk ki. Itt néhány névvel megadott színek közül vagy 256 színű palettából választhatunk színt, illetve RGB kódok megadásával kikeverhetjük a 16millió színárnyalat egyikét is. (A ByLayer szín a layerhez, a ByBlock a blokkokhoz beállított színt jelöli.) Line Type Control Alapértelmezésben folytonos (Continuous) vonallal rajzolunk. Más vonaltípust a Line Type Control legördülő listájából választhatunk. Ha nincs közte olyan, amilyet szeretnénk, akkor az Other sort választva a felugró Line Type Manager ablakban a Load gombbal hozzáadhatunk egy vagy több vonalstílust, melyeket utána már kiválaszthatunk. (A ByLayer stílus a layerhez, a ByBlock a blokkokhoz beállított vonalstílust jelöli.) Line Weight Control Alapértelmezésben egy Default vastagságú vonallal rajzolunk. Más vonalvastagságot a Line Weight Control legördülő listájából választhatunk 0 és 2,11 mm között. (A ByLayer vastagság a layerhez, a ByBlock a blokkokhoz beállított vonalvastagságot jelöli.) Rajzterület A rajzterület egy végtelen nagy rajzlap, melyen elkészíthetjük a rajzunkat. A felületet többféle módon nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük (zoom). Legegyszerűbb módja az egér görgőjével lefelé görgetve távolítjuk, felfelé görgetve közelítjük a nézetet. Ugyanez elérhető a ikonra kattintva azzal a különbséggel, hogy a lenyomott egérgombbal felfelé tolt egér közelíti, a lefelé húzott egér távolítja a nézetet. A ikonra kattintva egy területet jelölhetünk ki két átlós sarkának megadásával, és kattintás után ezt az ablakot 2

4 nagyítja ki a program. A ikonnal az előző nézetre térhetünk vissza. (A View/Zoom menüből további zoom eszközök választhatók.) Az ikonra kattintva nem zoomolni, hanem mozgatni lehet a nézetet. Maga a rajzterület egy derékszögű koordinátarendszer. Ebben a nézetben x és y síkban dolgozunk a z koordináta 0. (Ha csak ebben a síkban rajzolunk, akkor ezt nem is kell megadnunk.) Az egérmutató aktuális koordinátája a bal alsó sarokban folyamatosan látszik. Az x tengely balról jobbra, az y tengely alulról felfelé növekszik és vannak negatív előjelű koordináták is. Koordináta megadása,-vel elválasztva történik. Fontos tudni, hogy a koordináták törtszámok is lehetnek, melyeket a program.-tal jelöl. Koordináta megadás példa: , ahol az x koordináta és az y koordináta egység, melyet az origótól (0,0 pont) mértünk. A koordinátarendszert polárkoordináta rendszerként is használhatjuk. Ekkor a pont koordinátáját az origótól (0,0 pont) mért távolsággal és az origóból a pontba mutató vektor és az x tengely által bezárt szöggel adjuk meg. (Az x tengely a 0 és a szög az óramutató járásával ellentétesen pozitív.) Polárkoordináták megadása: először a távolság, majd < jellel elválasztva a szög, pl.: 100<45 jelentése, hogy a pont az origótól 100 egység távolságra van és a pontba mutató vektor és az x tengely 45 -os szöget zár be. Az eddig bemutatott koordináta megadások abszolút koordináták, mert minden esetben az origóhoz képest adják meg a pont helyét. A relatív koordináták használata esetén a kezdőpont az utoljára megadott pont lesz és a relatívként megadott koordináta ettől a ponttól lesz értelmezve. A relatív koordináta jelölése (mindkét jellel kezdődik. koordináta azt jelenti, hogy a pont a legutoljára megadott ponthoz képest az x tengelyen mérve 111, az y tengelyen mérve 222 egység távolságra jelentése: a pont az utoljára megadott ponttól 10egység távolságra van és az x tengely irányához képest 60 -kal van elforgatva. Alap rajzeszközök Pont A legegyszerűbb rajzeszköz a pont rajzolása. Minden rajzeszköz háromféleképpen használható: kattinthatunk az ikonján (ha kint van az eszköztárban) pont esetén ez a ikon kiválaszthatjuk a Draw menüből (pont esetén Draw/Point), vagy kiadhatjuk a parancssorba szöveges utasítással (pont esetén: _point) Ezt követően meg kell adnunk a pont helyét, azaz koordinátáját. Ez történhet az egérrel kattintva a rajzterületen vagy az előbb ismertetett kétféle (derékszögű vagy polár) koordináta megadással. Vonal A következő rajzeszköz a vonal rajzolása. ikonra kattintva, Draw/Line menüből választva vagy _line parancsot kiadva. Vonalat két pontjával, a kezdő és a végpontjával megadva rajzolunk. A végpontból addig húzhatunk újabb vonalat ameddig szeretnénk, ha nem kívánunk több vonalat húzni, akkor az ESC billentyű megnyomásával vagy a jobb egérgomb után az Enter sort választva tudunk kilépni a parancsból. Kör A kör rajzolása a ikonra kattintva, Draw/Circle menüből választva vagy _circle parancsot kiadva. Kör rajzolásához meg kell adnunk középpontjának koordinátáit egérrel vagy billentyűzettel és a sugarának nagyságát. (Ha átmérővel szeretnénk megadni, akkor először egy D betűt kell megadnunk és az ENTER gomb megnyomása után megadható az átmérő.) Téglalap A téglalap rajzolása a ikonra kattintva, Draw/Rectangle menüből választva vagy _rectang parancsot kiadva. Téglalap rajzolásához két átlós csúcsának koordinátáját kell megadnunk. 3

5 Szabályos sokszög Szabályos sokszög rajzolása a ikonra kattintva, Draw/Polygon menüből választva vagy _polygon parancsot kiadva. Szabályos sokszög rajzolása az alábbi folyamattal végezhető: - először meg kell adni, hogy hány oldalú a sokszög (legalább 3) - ezt követően a sokszög középpontjának koordinátáját adjuk meg, - majd azt kell megadni, hogy a sokszöget egy adott sugarú körbe vagy kör köré szeretnénk rajzolni. A körbe rajzolni (azaz, hogy a sugár a középpont és a csúcs távolsága legyen) az I betű, kör köré rajzolni (a sugár a középpont és az oldal felezőpontjának távolsága legyen) a C betű megadásával lehet. - végül már csak a kör sugarát kell megadni. Kijelölés Egy objektumot legegyszerűbben úgy jelölhetünk ki, hogy rákattintunk. Ekkor szaggatott vonalúvá válik és megjelennek rajta (az objektumtól függő helyeken) kis kék négyzetek. Több objektum kijelölése vagy sorban kattintással, vagy egy terület kijelölésével lehetséges. Ha az egérrel kattintunk egy pontban és az egeret lefelé húzzuk, egy kék színű ablakot jelölünk ki. Az ablak átlós sarkának megadásával azok az objektumok, amelyek teljes egészében benne vannak az ablakban kijelölésre kerülnek. Ha az egeret felfelé húzzuk, akkor zöld színű ablakot jelölünk ki. Kattintás után minden olyan objektum, aminek egy része benne van az ablakban kijelölésre kerül. Tulajdonságok lap Egy objektumot kijelölve, majd azon jobb gombbal kattintva a legördülő menüből alulról a második sort (Properties) kiválasztva egy tulajdonságok lapot kapunk. Ebből az objektumra vonatkozó értékek olvashatók ki: General címsor alatt például, hogy melyik layeren van, milyen színű, milyen vonalstílusú, milyen vonalvastagságú, stb. Míg a Geometry címsor alatt az objektum geometriai tulajdonságai, vonalnál például a kezdő és a végpont koordinátái, a koordináták különbsége, a vonal hossza, x tengellyel bezárt szöge, stb. A kiolvasható tulajdonságok attól függően változnak, hogy milyen objektumot jelöltünk ki. Ha több objektumot is kijelöltünk, akkor csak azok a tulajdonságok jelennek meg, melyek minden objektumra azonosak, a különböző tulajdonságok esetén *VARIES* érték jelenik meg. 4

6 Kapcsoló gombok A rajzterület alatt találhatók a kapcsológombok: A szürke hátterűek inaktívak, a kék hátterűek aktívak. Bal egérgombbal rákattintva tehetjük aktívvá, vagy inaktívvá az adott gombot. Leggyakrabban használt funkciók: Ortho Mode Ezzel a beállítással kizárólag vízszintes vagy függőleges vonalat húzhatunk. Bekapcsolt ortho módban ferde vonalat egérrel nem tudunk húzni csak koordinátákkal. Az ortho módban húzott vonal viszont biztosan vízszintes vagy függőleges lesz, míg szabadkézi rajzban ez nem garantálható. Object Snap Ezzel a beállítással nevezetes pontokat tudunk megfogni. A gombot aktiválni a bal egérgombbal, a nevezetes pontokat beállítani a jobb egérgombbal lehet. Beállítható pontok például: - végpont (Endpoint) - felezőpont (Midpoint) - középpont (Center) körnél - metszéspont (Intersection) - merőleges talppont (Perpendicular) - érintő (Tangent) Ha beállítjuk a pontokat, akkor rajzolás esetén, ha az egér egy ilyen nevezetes pont közelébe ér, akkor a pontot jelölő szimbólum jelenik meg, pl: Ha például egy vonalat így húzunk meg, akkor az biztosan a másik vonal végéből, vagy a a vonal közepéből fog indulni. Show/Hide Lineweight A különböző vonalvastagságok megjelenítése vagy elrejtése. Megjelenítve: Elrejtve: Ha az elrejtést választjuk, akkor minden vonal azonos vastagsággal jelenik meg. Szerkesztő eszközök Törlés (Erase) Objektumot törölni kijelölés után a DELETE billentyű megnyomásával vagy a ikonra kattintva lehet. 5

7 Másolás (Copy) Objektumot másolni a _copy parancs kiadásával vagy a ikonra kattintva lehet. A parancs kiadása után ki kell jelölni a másolandó objektumo(ka)t, majd jobb egérgomb után megadni az alappontot (base point), végül bal gombbal kijelölni (vagy koordinátával megadni) az alappont új helyét. Addig tudunk másolatokat készíteni míg meg nem nyomjuk az ESC billentyűt vagy jobb egérgomb után az Enter menüpontot. Mozgatás (Move) Az előző parancshoz hasonló a mozgatás ( _move parancs vagy ikon), azzal a különbséggel, hogy ez áthelyezi az objektumo(ka)t, azaz csinál egy másolatot és az eredetit kitörli. A művelet végrehajtása ugyanaz, mint a másolásnál, de ez a parancs csak egyszer mozgat, további mozgatáshoz újból ki kell adni a parancsot. Tükrözés (Mirror) A _mirror parancs vagy a ikon a kijelölt objektumo(ka)t tükrözi egy megadott tengelyre. Először ki kell jelölni az objektumo(ka)t, majd jobb egérgomb után meg kell adni a tükrözési tengely két pontját, végül pedig azt kell megadni, hogy az eredeti objektumo(ka)t töröljük (Y) vagy megtartsuk-e (N). Forgatás (Rotate) A _rotate parancs vagy a ikon a kijelölt objektumokat elforgatja egy megadott pont körül egy magadott szöggel. Az objektum(ok) kijelölése után, egérrel jobb gombbal kattintunk, majd kijelöljük a forgatási pontot (ami körül az objektumo(ka)t el szeretnénk forgatni) és végül megadjuk a forgatás szögét (az x tengely iránya a 0 és az óramutató járásával ellentétesen van értelmezve a pozitív irány). Párhuzamos (Offset) Egy adott objektummal párhuzamos objektumot rajzolhatunk az _offset parancs kiadásával vagy a ikon megnyomásával. Ez lehet egy vonallal párhuzamos másik vonal, egy körrel azonos középpontú párhuzamos kör (koncentrikus körök) vagy egy tetszőleges alakzattal egyező alakú, de benne vagy körülötte lévő kicsinyített méretű alakzat. A parancs kiadása után meg kell adni, hogy mekkora legyen a távolság az objektumok között (hány egység), majd ki kell jelölni az alap objektumot (amihez a párhuzamost húzzuk) és ezután az objektum azon oldalán kell kattintanunk az egérrel, amerre a párhuzamost szeretnénk rajzolni (alá vagy fölé, köré vagy bele). A párhuzamos megrajzolása után ez a parancs sem fejeződik be, újabb objektum és irány megadásával újabb párhuzamost rajzolhatunk addig, míg az ESC gombbal vagy a jobb egér Enter menüponttal ki nem lépünk. Méretezés (Scale) Ha egy vagy több megrajzolt objektumot egy adott méretarányban le szeretnénk kicsinyíteni vagy meg szeretnénk növelni, akkor a _scale parancsot kell kiadnunk vagy a ikonra kell kattintanunk. Először ki kell jelölni az objektumo(ka)t, majd meg kell adni egy alappontot (ez rögzítve marad és ehhez képest változnak a méretek), majd pedig az új méretarányt. Ezután a kijelölt objektum(ok) alakja változatlan marad, de mérete a megadott méretarány szerint változik. Vágás (Trim) A _trim parancs kiadása vagy a ikonra kattintással levághatunk vonalakból vagy kivághatunk objektumokból egy vagy több darabot, melyet valamely másik objektum(ok) határoz(nak) meg. Miután kiadtuk a parancsot ki kell jelölnünk a vágóéleket, azokat az objektumokat, mely mentén le vagy ki akarunk vágni egy vagy több részt egy másik objektumból. Az élek kijelölése után jobb egérgombbal tovább lépünk és kattintunk azokon az objektumrészeken, melyeket el szeretnénk távolítani. Ezt is addig tehetjük, amíg ESC billentyűt vagy jobb egérgomb Enter menüpontot nem választunk. 6

8 Elérés (Extend) Az _extend parancs vagy a ikonra kattintással egy vonalat meghosszabbíthatunk úgy, hogy elérjen egy másik objektumot. A parancs kiadása után kijelöljük az elérendő objektumokat, majd jobb egérgomb után kattintunk a vonalnak azon a végén, amelyik irányból meg szeretnénk hosszabbítani. Ha több kijelölt objektum is elérhető az adott irányban, akkor a kattintás után a vonal a legközelebbi objektumig lesz meghosszabbítva. Ismételt kattintással a következő objektumig és így tovább, míg ESC billentyűt vagy jobb egérgomb Enter menüsort nem nyomunk. Lekerekítés (Fillet) A _fillet parancs vagy a ikonon kattintás után két egymást metsző vonal vagy egy objektum sarka lekerekíthető egy megadott sugarú körívvel. A parancs kiadása után a parancssorba látható a Mode és a Radius érték. A Mode lehet TRIM vagy NO TRIM, ez azt jelenti, hogy a lekerekített sarok a TRIM esetén eltűnik, a NOTRIM esetén megmarad. Ennek beállításához nyomjunk T betűt és után T vagy N betűvel beállítható a kívánt mód. A Radius a lekerekítő sugár értéke, ennek megadása R betű megnyomása után begépelhető. Ha a mód és a sugár is be lett állítva, akkor kattinthatunk a két szárra (előbb az egyikre, aztán a másikra) és megtörténik a lekerekítés. Letörés (Chamfer) A_chamfer parancs vagy a ikon a lekerekítéshez hasonló csak itt nem körívvel, hanem egy egyenes vonallal vágjuk le a sarkot. A Trim mód itt is ugyanúgy beállítható, de itt sugár helyett a két száron a csúcstól mért távolságot kell megadni (Dist1, Dist2) egy D betű után először az egyik, majd a másik távolságot. A letörendő szárak kijelölésénél ügyeljünk arra, hogy először azt a szárat jelöljük ki, amelyiken az elsőnek megadott távolságot szeretnénk letörni! Feliratok Rajzunkon feliratokat, szövegeket is elhelyezhetünk. Az _mtext parancs vagy a ikonon kattintás után meg kell adnunk egy szövegdobozt (két átlós sarkának kijelölésével), ahová a el szeretnénk helyezni a szöveget. A kijelölés után megjelenik egy Text Formatting nevű ablak, melyben a szöveg tulajdonságait állíthatjuk be, például a betűtípust, betűméretet, stílust, dobozon belüli elhelyezést, igazítást, stb. Ha beírtuk a szöveget és megformáztuk, akkor az OK gombra kattintva helyezhetjük el a rajzon. Az így beírt szöveg ugyanolyan objektum, mint bármely rajzelem, tehát van neki tulajdonság lapja, lehet másolni, forgatni, mozgatni, tükrözni. Szerkeszteni is lehet, a szövegen kétszer kattintva ismét megnyílik a Text Formatting ablak és beállíthatók a tulajdonságok. Sraffozás, satírozás Gyakran felmerülő igény, hogy egy zárt alakzatot töltsünk ki valamilyen színnel, vagy mintázattal. Ezt a _bhatch parancs vagy a ikon után tudjuk megtenni. Meg fog jelenni egy ablak, ahol különböző beállításokat végezhetünk el. Megadhatjuk a kitöltés mintáját (Pattern) egy listából nevének kiválasztásával, vagy a -ra kattintva egy kis mintaábrás listából választva. Ha egyszínű kitöltést szeretnénk válaszuk a SOLID mintát. Ezután a Swatch ablakban megadhatjuk a színét. Már csak ki kell jelölni a kitöltendő területet. Ezt kétféle módon tehetjük meg: terület határait. -ra kattintva bele kell kattintanunk a terület belsejébe és a program megkeresi a -re kattintva mi adhatjuk meg egyenként kijelölve a terület határait. Ha megadtuk az összes határt, akkor jobb egérgomb Enter után az OK gomb megnyomásával létrejön a kitöltés. (Természetesen csak akkor, ha zárt alakzatot jelöltünk ki!) 7

9 Ha például ferde vonalak mintával (sraffozás) kell kitölteni az alakzatot, akkor ajánlom a LINE nevű mintát, ez vízszintes vonalakkal tölti ki az alakzatot, de az Angle ablakban megadható a vonalak x tengellyel bezárt szöge (pl: 45 ) és akkor ferde vonalakkal tölti ki. A Scale menüpontban a vonalak sűrűsége állítható. Az eredeti sűrűséghez képest (1) nagyobb szám megadása ritkább, kisebb szám megadása sűrűbb kitöltést eredményez. (Lényegében a szám a vonalak közötti távolság nagyságát szabályozza.) Méretezés Tervrajzok egyik fontos eleme a méretezés, a méretvonalak megrajzolása. Szerencsére AutoCAD-ben nem kell méretvonalakat rajzolni, azok szabványos alakját a program ismeri, csak meg kell adnunk azt az objektumot, távolságot, stb. amit jelölni szeretnénk és a méretvonal elkészül. Méretezést a Dimension menüpontból a megfelelő objektum kiválasztásával lehet készíteni. Leggyakrabban használt méretezések: Vízszintes/függőleges vonal Ezzel az eszközzel függőleges vagy vízszintes irányú szakaszt, objektumrészt tudunk beméretezni. A parancs kiadása után meg kell adnunk a méretezni kívánt szakasz kezdő és végpontját, illetve azt a távolságot, hogy a méretvonal milyen távol legyen az objektumtól. Ezután az aktuálisan beállított stílusnak megfelelően elkészül a méretvonal, melyen a szakasz egységben mért hossza automatikusan megjelenik. (Ezt mint szöveget szerkeszthetjük a Modify/Object/Text/Edit menüvel.) Ferde vonal Ha valamilyen ferde szögben álló egyenes vonalat szeretnénk beméretezni, akkor ezt ezzel a típussal tudjuk megtenni. Hasonlóan a Linear-nál leírtakhoz itt is a kezdő és végpontot, valamint a távolságot kell megadni és létre jön a vonnallal párhuzamos ferde méretvonal. Ívhossz Időnként szükség lehet ívek hosszának beméretezésére is, ezt ezzel a paranccsal tudjuk megtenni. Itt csak az ívet kell kijelölni (rákattintani valahol) és a program megkeresi az ív végeit, már csak azt kell megadnunk, hogy milyen távol és melyik oldalán legyen az ívnek a méretvonal. (Ív sugarát a Radius-szal méretezhetjük be!) Sugár Kör vagy ív sugarát is úgy adhatjuk meg, hogy csak a körvonalon vagy íven kell kattintanunk és utána megadni, hogy a méretvonal a körön belül vagy kívül helyezkedjen el. Az elkészült méretvonalon a sugár értéke előtt R betű jelenik meg. Átmérő Kör átmérőjét is megadhatjuk ezzel a paranccsal, kijelölve a kört és, hogy belül vagy kívül legyen a felirat elkészül a méretvonal, melyen az átmérő előtt Ø jel jelenik meg. Szög Ha a rajzon szöget kell megadni, akkor a parancs kiválasztása után a két szögszárra kell kattintani, majd megadni, hogy hol helyezkedjen el a méretvonal és a felirat. A felirat a szög nagysága -ban kifejezve. Stílus beállítás Ezzel a menüponttal nem konkrét méretvonalat lehet rajzolni, hanem a felugró Dimension Style Manager ablakban az alkalmazott stílust tudjuk kiválasztani és formázni. Minden változtatható a vonal vastagsága, színe, stílusa, a nyíl formája, mérete, kitöltése, színe, a szöveg elhelyezése, betűtípusa, mérete, színe, stb. A beállított változtatás automatikusan megváltoztatja az összes olyan méretvonalat, melyet az adott stílusban rajzoltunk meg. 8

10 Layout, Viewport beállítás Eddig az úgynevezett Model térben dolgoztunk. Az elkészített rajzunkból korlátozott keretek között innen is tudunk nyomtatni, de a nyomtatásnak szabadon állítható, formázható felülete(i) a Layout-ok. Váltsuk át a nézetet a Layout fülre kattintva, majd a fülön jobb egérgombbal kattintva a Page Setup Manager menüpontot választva állítsuk be az oldal tulajdonságait. Válasszuk ki a Layout nevét és nyomjuk meg a Modify gombot. Itt adhatjuk meg a nyomtatót (Printer/Plotter), az alkalmazott papírméretet (Paper size), azt, hogy mit fogunk nyomtatni (papír nézetet Layout, képernyő nézetet Display, ablak tartalmat Window vagy teljes rajzterületet Extents), a nyomtatási mértéket azaz skálát (Plot scale), a papír elrendezését (Drawing orientation, álló Portrait vagy fekvő Landscape), stb. Lényegében itt rendeljük hozzá az eddig egységben megadott rajzunkhoz, hogy milyen méretű legyen, azaz egy egység hány mm-nek feleljen meg. Ezt megadhatjuk arányszámokkal (1:1, 2:1, 1:2, stb.) vagy konkrét értékkel (1 mm = 1 unit). Ha megtettük a beállításokat, akkor van egy kívánt méretű papírfelületünk (ennek fehér színű háttere, a többi háttér szürke) és erre elhelyezhetjük a nyomtatni kívánt objektumokat. (A fehér háttér csak jelképes, a szürke területben is elhelyezhetjük a rajzokat.) A papírfelületre úgy tudunk objektumokat elhelyezni, hogy ún. Viewport-okat jelölünk ki (legalább egyet, de lehet többet is). Ezt például a View/Viewports/New viewports menüpont kiválasztásával tehetjük meg, ahol kijelölhetünk egy (Single) vagy több különböző elrendezésben felrakott viewport-ot. Az OK gomb megnyomása után ki kell jelölnünk egy területet a viewport részére (szokásos módon) és létrejön egy nézetablak, melyben láthatóvá válnak a model térben megrajzolt objektumok. A viewport-on ábrázolt objektumok méretarányát be kell állítani! Ehhez ki kell jelölni a nézetet (keretére kell kattintani) és jobb egérgombbal megnyitni a Properties tulajdonságlapot. Itt az alsó részben a Standard scale sorban kiválaszthatunk előre definiált méretarányt, vagy Custom scale sorban megadhatunk tetszőleges arányszámot (1 az eredeti méret, 1-nél kisebb szám kicsinyítést, 1-nél nagyobb szám nagyítást eredményez). Végül a nézetablak keretét mozgatva beállíthatjuk, hogy mi legyen látható az ablakban, ha esetleg nem akarjuk a teljes rajzot kinyomtatni, hanem csak egy részletét. Hasznos tippek, trükkök Szabályos négyzet rajzolása Szabályos méretű négyzet (pl. 10 egység oldalú) rajzolása legegyszerűbben relatív koordinátával végezhető. _rectangle parancs után az egyik sarkát megadjuk vagy kijelöljük és a másik koordinátával adjuk meg. Ezután a négyzetet a _move paranccsal áthelyezhetjük tetszőleges helyre. Szabályos háromszög rajzolása Adott hosszúságú (pl. 10 egység), egyenlő oldalú háromszög rajzolása relatív polárkoordinátákkal: _line parancs, első csúcsát kijelöljük, ENTER Az így elkészült talpán álló szabályos háromszöget ezután áthelyezhetjük, forgathatjuk, stb. (Megjegyzés: a háromszög három külön vonalból fog állni, ha egy objektumként szeretnénk kezelni, akkor _line helyett _pline paranccsal indítsuk!) Regenerálás Időnként a rajzokat újra kell rajzoltatni (regenerálni) kell. Ezt legtöbbször a körök sokszögekké alakulása jelzi. Ilyenkor adjuk ki a _regenall parancsot vagy válasszuk ki a View/Regen All menüpontot és a körök ismét körök leszek. 9

11 Nézet kiterjesztése Előfordul, hogy nem tudjuk a nézetet változtatni (zoomolni), annak ellenére, hogy van rajz a jelenlegi látható területen kívül is. Ezt az akadályt a View/Zoom/Extents menüpont kiválasztásával leküzdhetjük. Ez a parancs a nézetet akkorára változtatja, hogy minden eddig megrajzolt objektum a képernyőre kerüljön és ezután ismét működik a zoomolás. Irányított forgatás Időnként szükség lehet arra, hogy egy alakzatot úgy forgassunk el, hogy nem tudjuk a konkrét szög értékét, de van egy irány, ami meghatározza azt. Ilyenkor a _rotate paranccsal úgy forgathatjuk el, hogy kijelöljük az objektumot, megadjuk az alappontot és ezután nem a szöget írjuk be, hanem R betűt és megadunk egy referencia szöget két szárával (arra a két objektumra kattintunk ami meghatározza a szöget) és a forgatás ezzel a szöggel fog megtörténni. (Némi gyakorlás ehhez szükséges lehet.) Irányított lépték Az átméretezésben is előfordulhat, hogy ismeretlen méretarányba kell változtatni egy alakzatot. Ekkor a _scale paranccsal kijelöljük az objektumot, megadjuk az alappontot, és a lépték helyett R betű, majd egy referencia lépték megadása következik 3 ponttal az első kettő a kiindulási méret, a harmadik a végleges méret és ebből a program kiszámolja a lépték nagyságát és aszerint változtatja az objektum méretét. (Némi gyakorlás ehhez is szükséges lehet.) Vonalak egyesítése Önálló vonalak (Line paranccsal húzott folytatólagos vonalsorozat) egyesítése a Modify/Object/Polyline menüponttal (vagy a _pedit paranccsal) történhet. Ez lényegében az első vonalból polyline vonalat állít elő, majd a többi vonalat ehhez kapcsolja. A művelet menete: _pedit kijelöljük az egyik szélső vonalat (egérrel rákattintunk) (ha ez eredetileg nem polyline, akkor a feltett kérdésre Y-t válaszoljunk) ezután J betű megadása majd sorban az összes vonalszakasz kijelölése a végén jobb egérgomb és egy ENTER (Ha nem zárt alakzat volt, de szeretnénk, hogy az legyen, vagyis az utolsó pont össze legyen kötve az elsővel, akkor az ENTER előtt egy C betűt is adjunk meg!) Szövegdoboz középre helyezése Szövegdobozba írt szöveg egy alakzat közepére helyezése úgy oldható meg, ha a szöveg Text formatting ablakában (szövegen kétszer kattintva) a szöveget rendezzük középre ( ), majd az Mtext Justificaton legördülő menüből ( ) a Middle Center MC sort válasszuk ki. Ekkor a szövegdoboz közepére kerül a megfogó pont, és bezárva az ablakot, majd kijelölve a szöveget, a szöveg közepén lévő kék négyzetet megfogva be tudjuk helyezni az adott alakzat középpontjába. Szabványos papírméretek Mérnöki rajzok nyomtatásához nem árt tudni a szabványos A4 méretű lap méreteit: 210 x 297 mm. Ez fontos lehet például keretek, layoutok, viewportok beállításánál. Azt is illik tudni, hogy ebből hogyan származtathatók a további szabványméretek: Az álló A5 a fekvő A4 fele, így a mérte: 148,5 x 210 mm A fekvő A3 két álló A4 méretű: 420 x 297 mm A fekvő A2 két álló A3 méretű: 594 x 420 mm így tovább A0-ig (ez a legnagyobb) ennek mérete: 1188 x 840 mm így felülete ~ 1 m 2. 10