Az ügyvédek társadalombiztosítási járulékfizetési

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az ügyvédek társadalombiztosítási járulékfizetési"

Átírás

1 Ügyvédek Lapja 2010/1., január Az ügyvédek társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2010 Az egyénileg tevékenykedı ügyvéd társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak minısül, az ügyvédi iroda tagjaként dolgozó ügyvéd társas vállalkozó. (A munkaviszonyban álló ügyvédre, ügyvéd-jelöltre a munkaviszonyra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat alkalmazzuk.) Dr. Futó Gábor ügyvéd, Budapest 1. A fizetendı járulékok január 1-jétıl Társadalombiztosítási járulék A foglalkoztató és a biztosítottnak minısülı egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási ellátások és a munkaerı-piaci célok fedezetére társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosított részére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem után köteles havonta társadalombiztosítási járulékot fizetni, ideértve azt a jövedelmet is, amelyet a biztosítottnak a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyára tekintettel juttat. A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendı társadalombiztosítási járulék mértéke január 1-jétıl 27 százalék. Ez az új társadalombiztosítási járulék magában foglalja: - a 24 százalékos nyugdíjbiztosítási járulékot, - a 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot, melybıl 1,5 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék és 0,5 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, - és munkaerı-piaci járulékot, amelynek mértéke 1 százalék. 1 Egyéni járulék A foglalkoztatót terhelı társadalombiztosítási járuléktól megkülönböztetésül a biztosítottat terhelı egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot, magánnyugdíjpénztári tagdíjat szokás egyéni járuléknak is nevezni. Egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék mértéke január 1-jétıl 7,5 százalék. Az új egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 szálalék, a munkaerı-piaci járulék pedig 1,5 százalék. 2 Nyugdíjjárulék és tagdíj E tekintetben nincs változás (aki nem tagja magánnyugdíjpénztárnak az 9,5 százalék nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett, a magánnyugdíjpénztár tagja 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot és 8 százalék tagdíjat köteles fizetni.) 3 A nyugdíjas nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó (magánnyugdíjpénztári tagsága esetén is) 9,5 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Foglalkoztatott: aki nem mi- 1 A korábban a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvényben (Flt) szabályozott munkaadói járulék, illetve vállalkozói járulék megszőnt, az január 1-jével 1 százalékos mértékkel beépült a társadalombiztosítási járulékba. 2 Az Flt.-ben szabályozott, korábbi munkavállalói, illetve vállalkozói járulék megszőnt, az beépült az új egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékba. [Ezt a 1,5 százalékot továbbra is azok fizetik, akik korábban munkaadói vagy vállalkozói járulék fizetésére voltak kötelezettek.] 3 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvény (Tbj.) 18., 19. és 33. -a.

2 nısül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja. 4 Egészségügyi szolgáltatási járulék A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege január 1-jétıl havi (napi összege 165) forint Az egyéni vállalkozónak minısülı ügyvéd járulékfizetése Megkülönböztetünk biztosítottnak és kiegészítı tevékenységet folytatónak minısülı ügyvédet. Kiegészítı tevékenységet folytatónak az minısül, aki saját jogán nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjban részesül és az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte. A biztosítottaknál különbséget kell tenni tevékenységet kezdı és kezdınek már nem minısülı ügyvéd között is. 6 A járulékfizetés terén különbség van aszerint is, hogy az ügyvéd az egyszerősített vállalkozói adó (eva) hatálya alá tartozik-e vagy sem A biztosított egyéni ügyvéd járulékai A biztosított (tevékenységet kezdınek nem minısülı) ügyvéd a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a vállalkozói kivét [Szja tv. 16. (4) bekezdés 7 ], de havi átlagban legalább a tevékenységre jellemzı kereset után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét nem éri el a tevékenységre jellemzı keresetet, az ügyvéd az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott (havi elektronikus adó- és járulék) bevallásban a tényleges járulékalapot képezı jövedelem 8 feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot a tényleges járulékalapot képezı jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. 9 Tevékenységre jellemzı kereset: a természetes személy fıtevékenységére jellemzı, a piaci viszonyoknak megfelelı díjazás. 10 Igen zavaros rendelkezésrıl van szó! Az egyéni vállalkozó az elektronikus havi adó- és járulékbevallásában a vállalkozó kivét összegét köteles feltüntetni, amely vagy nem éri el a minimálbér összegét, vagy meghaladja azt. Ez a járulékalap! Ha ez az összeg kisebb, mint a minimálbér, akkor a járulékokat legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni. Akkor mit jelent, hogy a járulékot havi átlagban legalább a tevékenységre jellemzı kereset után kell megfizetni? Mint látjuk, igazán nem is kell! Egy jelentısége azonban van a dolognak! Ha az Szja. tv. 16. (5) bekezdése szerint az egyéni vállalkozónál ún. kivét kiegészítést kell megállapítani, s a ténylegesen megfizetett (nyugdíj)járulék alapja nem éri el a vállalkozói kivét és kivét kiegészítés együttes összegét, akkor a különbözet után egy 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni (amely adó, így ez után társadalombiztosítási ellátás nem jár)! Szja. tv. 16. (5) bekezdés: Ha a vállalkozói kivét nulla vagy éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemzı kereset éves összegét, önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül a vállalkozói osztalékalapból a (7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, de legfeljebb abból az a rész (bármelyik a továbbiakban: kivét kiegészítés), amely a vállalkozói kivéttel együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemzı keresetet. Szja. tv pont: A tevékenységre jellemzı kereset: a magánszemély fıtevékenységére jellemzı, a piaci viszonyoknak megfelelı díjazás. Pontosan ugyanaz, mint a Tbj. 4. q) pontja alatt meghatározott fogalom. Azt, hogy miként kellene (lehetne) meghatározni ezt a konkrét összeget, az alábbi 4. pont alatt tárgyaljuk. Eho. tv (1) bekezdés: 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a vállalkozói kivét és a kivét kiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemzı kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része után. Nézzük, mirıl is van tulajdonképpen szó! 4 Tbj. 19. (1) bekezdés, 4. i) pont. 5 Tbj. 18. (1) bekezdés c) pont és 39. (2) bekezdés. 6 Tbj. 4. b) 5. és ba) pont, e) és f) pont. 7 A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál önálló tevékenységbıl származó jövedelemnek minısül az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthetı. 8 Ami, mint látjuk, maga a vállalkozó kivét! 9 Tbj Tbj. 4. q) pont. 11 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló1998. évi LXVI. tv. 2

3 A járulékfizetésnél láttuk, miszerint elvárás, hogy az egyéni vállalkozó havi átlagban legalább a tevékenységre jellemzı kereset után fizessen járulékot. No, amennyiben a járulékfizetés a tevékenység piaci értéke után megtörténik, akkor nincs 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás! A jogszabály nem kis cinizmussal azt sugallja: addig ne képezz (ne végy fel) osztalékot, amíg a tevékenységre jellemzı kereset összegét nem veszed ki quasi bérként. Ha azonban a járulékokat (egészen pontosan ezek közül is a nyugdíjjárulékot 12 ) ennél kevesebb összeg (de legalább a minimálbér) után fizetjük, akkor a tényleges (nyugdíj)járulékalap valamint a vállalkozói kivét és kivét kiegészítés címén adóköteles jövedelem különbözete után a társadalombiztosítási járulék mértékével azonos mértékő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni! E rendelkezések végrehajthatósága erısen kétséges. A tevékenységre jellemzı kereset járulékfizetési szempontból elve meghatározhatatlan havi lebontásban (átlagban), csak legfeljebb az év végén a tényleges bevétel alapján. Az ügyvéd fentiekben tárgyalt járulékalap (tevékenységre jellemzı kereset, vagy a minimálbér) alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat), valamint egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot fizetni arra az idıtartamra, amely alatt a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül kivéve, ha a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, b) katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona, c) fogvatartott (ırizetbe vett, elızetes letartóztatásban van, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést tölt), d) kamarai tagságát szünetelteti. Amennyiben a fenti körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ (tevékenységre jellemzı kereset, vagy minimálbér) kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felsı határt csökkenteni kell a fentiekben meghatározott idıtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felsı határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az ügyvéd biztosítási jogviszonya hónap közben kezdıdött vagy szőnt meg A tevékenységet kezdı egyéni vállalkozó járulékfizetése Az ügyvéd tevékenységet kezdınek minısül a járulékfizetési kötelezettsége elsı napjával (kamarai tagság kezdı napja) kezdıdıen az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minısül tevékenységet kezdınek az, aki a tevékenysége megszőnésének napját követıen ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszőnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el. 13 A tevékenységet kezdı egyéni ügyvéd, igaz csak a kezdés évére, megúszta a tevékenységre jellemzı kereset utáni járulékfizetést! A tevékenysége kezdı évében a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a minimálbér összege után fizeti meg. A járulékfizetés ez esetben tehát független a tényleges jövedelemtıl (vállalkozói kivét). Ha a tárgyhónapban a kezdı egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje meghaladja a minimálbért, akkor a járulékbevallásában nyilatkozhat arról, hogy a járulékokat (tagdíjat) a kivét alapulvételével fizeti meg. Ha az egyéni vállalkozónak minısülı (tevékenységet kezdı) ügyvéd - a minimálbérnél magasabb tényleges vállalkozói kivét után a felkínált lehetıség ellenére mégsem választaná a járulékfizetést, - va gy a tevékenységre jellemzı kereset és a tényleges vállalkozói kivét különbözete után az Szja tv. szabályai szerint vállalkozói kivét kiegészítés megállapítására kötelezett (osztalék miatt), ezekben az esetekben is fennáll [az elızı 2.1. pont alatt taglalt] a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége! 2.3. A kiegészítı tevékenységő ügyvéd járulékfizetése A kiegészítı tevékenységet folytatónak minısülı ügyvéd 14 nem fizet társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot, tagdíjfizetési kötelezettsége sem terheli. [A kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozókat nincs értelme tevékenységet kezdıre és nem kezdıre osztani.] A kiegészítı te- 12 Figyelem! A nyugdíjjárulékra vonatkozik a járulékfizetési felsı határ, a társadalombiztosítási járulékra azonban nem. 13 Tbj. 4. ba) pont. 14 Tbj. 4. e) pont. 3

4 vékenységő ügyvéd egy fix összegő (tehát jövedelemtıl független) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, melynek összege évben havi 4.950, napi 165 forint. A kiegészítı tevékenységet folytató ügyvéd az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot is fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységbıl származó vállalkozói kivét. Ennél a járulékfizetésnél a minimum járulékalap (tevékenységre jellemzı kereset, minimálbér) nem érvényesül. A kiegészítı tevékenységet folytató ügyvéd a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsı határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor és az ügyvéd tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék-fizetési felsı határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdıdıen újra meg kell állapítani [a nyugdíjazás napjától ez év december 31-ig a járulékfizetési felsı határ naptári napi összegével számolva]. A kiegészítı tevékenységet folytató ügyvéd nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az idıtartamra, amely alatt keresıképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott vagy kamarai tagságát szünetelteti. Ha az ügyvéd nyugdíjjárulék alapja nulla, vagy kisebb, mint az osztalékalapból megállapított jövedelem miatt az Szja tv. szabályai szerint megállapítandó vállalkozói kivét kiegészítés és a vállalkozói kivét együttes összege, akkor a különbözet után ez esetben is felmerül [a 2.1. pont alatt taglalt] a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége! 2.4. Az egyszerősített vállalkozói adót választó ügyvédek Az eva hatálya alá bejelentkezhet akár a biztosított, akár a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minısülı ügyvéd. Az egyszerősített vállalkozói adóval összefüggésben a társadalombiztosítási törvénynek csak az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályai vannak. Az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozásokra (és azok társas vállalkozónak minısülı tagjaira) az általános szabályok kerülnek alkalmazásra. Az eva adóalany egyéni vállalkozókkal összefüggésben rögtön le is szögezhetjük: náluk vállalkozói kivét kiegészítés, osztalékalapból megállapított jövedelem szóba sem jöhet, így a 2.1. pont alatt tárgyalt 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége sem! Biztosított egyéni vállalkozónak minısülı ügyvéd Az egyszerősített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított ügyvéd a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) a tevékenységre jellemzı kereset után fizeti meg. Az eva adózó ügyvéd az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott (elektronikus havi adó és járulék) bevallásban a tényleges jövedelmének feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. 15 Tevékenységre jellemzı kereset: a természetes személy fıtevékenységére jellemzı, a piaci viszonyoknak megfelelı díjazás. Az eva alany egyéni vállalkozó azonban bizonyos bevétel felett nehezen fog tudni kitörni a tevékenységre jellemzı kereset utáni járulékfizetésbıl. Elvileg ık is bejelenthetnék az adóhatósághoz az Art. 31. (2) bekezdése szerinti elektronikus, havi adó- és járulékbevallásban, miszerint jövedelmük nem éri el a tevékenységre jellemzı kereset összegét, s ilyenkor az eva adózó a járulékokat (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de legalább a minimálbér után fizethetné meg. Az eva adózó (és annak könyvelıje) már az elsı lépésnél fennakad: az elektronikus bevallásban nincs (nem is lehet) a tényleges jövedelemre vonatkozó rovat, merthogy ilyenrıl eva alany esetében nem is beszülhetünk, csak bevételrıl! Jogi értelemben vett jövedelem megállapításához vissza kellene térni az eva elıtti idıkhöz [ismét tételesen és törvényi elıírás szerint könyvelni kellene nem csak a bevételeket, hanem a kiadásokat (költségeket) is. Ezzel meg nyilván a egyszerősített vállalkozási adózás enyészne el! Javasoljuk, hogy a költségszámlákat ne csak egyszerően győjtsük egy zsákban, hanem önképzıköri keretek közt havonta könyveljük magunknak, mintha nem is az egyszerősített adózásról szóló törvény hatálya alá tartoznánk! Ezt a rendelkezést meg alighanem benne felejtették a jogszabályban!: Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegő társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a járulékokat a minimum járulékalap (tevékenységre jellemzı kereset) helyett magasabb járulékalap után fizeti meg. Magasabb járulékalap a fıtevékenységre jellemzı, piaci viszonyoknak megfelelı díjazásnál? 16 A nyilatkozat mindenesetre az adóévre szól, melyet elsı ízben az adóévet megelızı év december 20-áig, azt követıen a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejőleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minısül (ha nem teljesítünk késedelmi pótlékkal, bírsággal együtt végre is hajtják rajtunk)! Tbj. 29/A. (1) bekezdés. 16 Na jön majd a vagyonosodási vizsgálat: vajon mibıl futja erre? 17 Tbj. 29/A. (3) bekezdés. 4

5 Az eva alany ügyvéd a minimum járulékalap (tevékenységre jellemzı kereset, minimálbér, vagy az ezek helyett választott magasabb járulékalap) után nem köteles járulékot fizetni arra az idıtartamra, amely alatt a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül kivéve, ha a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, b) katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona, c) fogvatartott (ırizetbe vett, elızetes letartóztatásban van, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést tölt), d) kamarai tagságát szünetelteti. Amennyiben a fenti a) d) pontok alatt meghatározott körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felsı határt csökkenteni kell ezen idıtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felsı határ naptári napi összegének szorzatával. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az eva alany biztosítási jogviszonya hónap közben kezdıdött vagy szőnt meg Kiegészítı tevékenységet folytatónak minısülı ügyvéd Az egyszerősített vállalkozói adózást választó, kiegészítı tevékenységet folytató ügyvéd társadalombiztosítási járulékot, egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot nem fizet. Ez esetben csak nyugdíjjárulék és egy a jövedelemtıl független fix összegő egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége áll fenn. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege évben havi (napi 65) forint. Az egészségügyi szolgáltatási járulék mellett a kiegészítı tevékenységet folytató eva adóalany ügyvéd 9,5 százalékos nyugdíjjárulék fizetésére is kötelezett. A nyugdíjjárulék alapja az eva törvényben meghatározott adóalap (éves összes bevétel) 10 százaléka. Ennek fejében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben szabályozott speciális nyugdíjnövelésre válhat jogosulttá. 19 A kiegészítı tevékenységet folytató ügyvéd a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsı határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor és az ügyvéd tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék-fizetési felsı határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdıdıen újra meg kell állapítani [a nyugdíjazás napjától ez év december 31-ig a járulékfizetési felsı határ naptári napi összegével számolva]. A kiegészítı tevékenységet folytató eva adóalany ügyvéd nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az idıtartamra, amely alatt keresıképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott, kamarai tagsága szünetel. 3. A társas vállalkozás és a társas vállalkozók járulékfizetése Az ügyvédi iroda keretében tevékenykedı ügyvéd társas vállalkozó. A társas vállalkozók közül a biztosítás arra terjed ki, aki nem minısül kiegészítı tevékenységet folytatónak. Kiegészítı tevékenységet folytató az, aki saját jogán nyugdíjas, illetve az olyan özvegyi nyugdíjban részesülı személy, aki az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte A biztosított társas vállalkozónak minısülı ügyvéd A társas vállalkozásnak minısülı ügyvédi iroda a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı tagja (ügyvéd) után társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Az ügyvéd egészségbiztosítási- és munkaerıpiaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulékot és tagdíjat) fizet. A járulékok alapja az ügyvéd részére a személyes közremőködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységére jellemzı kereset. Ha a járulékalapot képezı jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemzı keresetet, a foglalkoztató (ügyvédi iroda) az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott (elektronikus havi adó és járulék) bevallásban a tényleges járulékalapot képezı jövedelem feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot a járulékalapot képezı jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az elızıek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni Tbj. 29/A. (2) bekezdés. 19 Tbj. 3. (2) (4) bekezdés. 20 Tbj. 27. (1) bekezdés. 5

6 Tevékenységre jellemzı kereset: a természetes személy fıtevékenységére jellemzı, a piaci viszonyoknak megfelelı díjazás. 21 A biztosított ügyvéd a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), valamint az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot azon járulékalapot képezı jövedelem után fizeti meg, amely alapja a 27 százalékos társadalombiztosítási járuléknak is, azzal a kivétellel, hogy az Szja tv a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege után egyéni járulékot nem kell fizetni, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felsı határig kell megfizetni. Igen ellentmondásos rendelkezéssel nézünk farkasszemet! Az ügyvédi iroda, mint foglalkoztató az elektronikus havi adó- és járulékbevallásában a személyes közremőködésért kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı összeget köteles feltüntetni, amely vagy nem éri el a minimálbér összegét, vagy meghaladja azt. Ez a járulékalap! Ha ez az összeg kisebb, mint a minimálbér, akkor a járulékokat legalább a minimálbér alapulvételével kell megfizetni. Akkor meg minek a fıtevékenységre jellemzı, piaci viszonyoknak megfelelı díjazás emlegetése? Mint látjuk, igazán nem is kell ez után megfizetni a járulékokat! Viszont egy mögöttes következménye lehet a dolognak! Ha az Szja. tv. 25. (5) bekezdése szerint a társas vállalkozónál ún. személyes közremőködıi díjkiegészítést kell megállapítani, s a ténylegesen megfizetett (nyugdíj)járulék alapja nem éri el a személyes közremőködıi díj és díjkiegészítés együttes összegét, akkor a különbözet után egy 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni (amely adó, így ez után társadalombiztosítási ellátás nem jár)! Szja. tv. 25. (5) bekezdés: Ha az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásban a személyes közremőködı nem részesül személyes közremőködıi díjban, vagy annak éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemzı kereset éves összegét, nem önálló tevékenységbıl származó bevétel az említett társas vállalkozás által a személyes közremőködı számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelılegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegébıl az a rész, amely a személyes közremőködıi díjjal együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemzı kereset éves összegét (bármelyik a továbbiakban: személyes közremőködıi díj-kiegészítés). Szja. tv pont: A tevékenységre jellemzı kereset: a magánszemély fıtevékenységére jellemzı, a piaci viszonyoknak megfelelı díjazás. Pontosan ugyanaz, mint a Tbj. 4. q) pontja alatt meghatározott fogalom. Azt, hogy miként kellene (lehetne) meghatározni ezt a konkrét összeget, az alábbi 4. pont alatt tárgyaljuk. Eho tv. 3. (1) bekezdés: 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a személyes közremőködıi díj és díjkiegészítés együttes összegének, de legfeljebb a vállalkozóra irányadó, Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemzı kereset tárgyévi összegének a vállalkozói jogviszonyra tekintettel a tárgyévre bevallott nyugdíjjárulék alapját meghaladó része után. 22 Eho. tv. 3. (4) bekezdés: Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelrıl szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közremőködı tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyi hozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemzı kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és fentiekben meghatározott [Eho. tv. 3. (1) bekezdés szerinti] egészségügyi hozzájárulás-alap együttes összegét. No, mirıl is lehet szó itt tulajdonképpen? A járulékfizetésnél láttuk, miszerint elvárás, hogy havi átlagban legalább a fıtevékenységre jellemzı, a piaci viszonyoknak megfelelı díjazás után történjen járulékfizetés. Amennyiben a járulékfizetés ezen összeg után megtörténik, akkor nincs 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás! A jogalkotó tehát azt üzeni: addig ne fizess (ne képezz) osztalékot, részesedést, (eredményt), amíg a tevékenységre jellemzı kereset összegét nem fizeted ki quasi bérként. Ha azonban a járulékokat (egészen pontosan ezek közül is a nyugdíjjárulékot 23 ) ennél kevesebb összeg (de legalább a minimálbér) után fizetjük, akkor a tényleges (nyugdíj)járulékalap valamint a személyes közremőködıi díj és díjkiegészítés címén adóköteles jövedelem különbözete után a társadalombiztosítási járulék mértékével azonos mértékő 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni! Ha nem fizetünk osztalékot, vagy nem eleget, akkor a feltöltés folytatódik a ki nem fizetett osztalék és részesedés azon összegével, amelyet a számvitelrıl szóló törvény szerint egyébként ki lehetett volna fizetni! E rendelkezések végrehajthatósága erısen kétséges. Megjegyezzük, hogy az eva hatálya alá tartozó társas vállalkozásra és tagjaira nem is vonatkoznak. Így esetükben teljesen felesleges a tevékenységre jellemzı keresettel történı riogatás, a járulékokat a személyes közremőködésre tekintettel elszámolt jövedelem, ennek hiányában a minimálbér után kell megfizetni! Ezt csak azért is nyomatékkal szükséges hangsúlyozni, mert a társadalombiztosítási törvénynek nincsenek evás társaságra vonatkozó külön szabályai. 21 Tbj. 4. q) pont. 22 Eho tv. 3. (2) bekezdés. 23 Figyelem! A nyugdíjjárulékra vonatkozik a járulékfizetési felsı határ, a társadalombiztosítási járulékra azonban nem. 6

7 A társas vállalkozás, a társas vállalkozó ügyvéd a minimum járulékalap (tevékenységre jellemzı kereset, vagy a minimálbér) alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot, illetve nyugdíjjárulékot (tagdíjat), egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot fizetni arra az idıtartamra, amely alatt az ügyvéd: a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül kivéve, ha a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, b) katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona, c) fogvatartott (ırizetbe vett, elızetes letartóztatásban van, elzárásra utalt, szabadságvesztés büntetést tölt), d) kamarai tagságát szünetelteti. Amennyiben a fenti körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ (tevékenységre jellemzı kereset, vagy minimálbér) kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. A járulékfizetési felsı határt csökkenteni kell a fentiekben meghatározott idıtartamok naptári napjai és a járulékfizetési felsı határ naptári napi összegének szorzatával. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a biztosítási jogviszony hónap közben kezdıdött vagy szőnt meg. 24 A minimálbérre, a járulékfizetési felsı határra és a tevékenységre jellemzı kereset meghatározására nézve l.: 4. pont alatt mondottakat A kiegészítı tevékenységő társas vállalkozó ügyvéd E tag után az ügyvédi irodának társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetnie, a kiegészítı tevékenységő ügyvéd után egy a jövedelemtıl független fix összegő egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség terheli. Ennek összege évben havi 4.950, napi 165 forint. Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítı tevékenységet folytató tag után az ügyvédi iroda arra az idıtartamra, amely alatt az ügyvéd keresıképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott vagy kamarai tagságát szünetelteti. 25 Maga a kiegészítı tevékenységet folytató ügyvéd 9,5 százalékos mértékő nyugdíjjárulékot fizet, amelynek alapja a személyes közremőködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képezı jövedelem (itt semmiféle minimum járulékalap nem érvényesül). A kiegészítı tevékenységet folytató társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot legfeljebb a járulékfizetési felsı határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, és az ügyvéd tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék-fizetési felsı határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdıdıen újra meg kell állapítani (a nyugdíjazás napjától ez év december 31-ig a járulékfizetési felsı határ naptári napi összegével számítva). 4. Minimálbér, járulékfizetési felsı határ, tevékenységre jellemzı kereset Társadalombiztosítási szempontból minimálbér: a tárgyhónapot megelızı hónap elsı napján érvényes, a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezı legkisebb havi összege. 26 A járulékfizetési felsı határ a nyugdíjjárulékra és a magánnyugdíjpénztári tagdíjra érvényes (ennél magasabb összeg után azt nem lehet megfizetni). A járulékfizetési felsı határ évben naptári napi forint, teljes évre átszámítva forint [amennyiben a biztosítási jogviszony nem áll fenn a teljes naptári éven át, ennek idıarányos része]. A tevékenységre jellemzı kereset meghatározására vonatkozó szabályok Az Szja törvény pontja korábban a szokásos piaci érték meghatározására tartalmazott rendelkezéseket [például egy szamár független vagy nem független felek között milyen ellenérték fejében cserélhet gazdát 28 ]. Most ezt a szabályt igazították a tevékenységre jellemzı kereset megállapításához (a jogalkotó indokolása szerint, azért, hogy így legyen ennek egzakt meghatározása). No, nézzük sikeredett-e?! 24 Tbj Tbj Tbj. 4. s) pont. 27 A Magyar Köztársaság évi költségvetésérıl szóló évi törvény ( ) bekezdése. 28 Megjegyezzük, hogy Budapesten a Kossuth téren egy szamárnak nem lehet valami nagy piaci értéke, de lehet, hogy kurrens cikknek számít a tanyavilágban. 7

8 9. Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot és a tevékenység piaci viszonyoknak megfelelı díjazását is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének. Nem független felek között a szokásos piaci értéket a következı módszerek valamelyikével kell meghatározni: a) az az ellenérték (ár, kamat, járandóság), amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható termék, szolgáltatás értékesítésekor, vagy összehasonlítható tevékenység esetén a gazdaságilag összehasonlítható piacon (összehasonlító módszer); b) a terméknek, szolgáltatásnak független fél felé, változatlan formában történı értékesítése során alkalmazott ellenérték (ár), csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal (viszonteladási árak módszere); c) a termék, a szolgáltatás közvetlen önköltsége, növelve a szokásos haszonnal (költség és jövedelem módszer); d) egyéb módszerrel megállapított érték, ha a szokásos piaci érték az a)-c) pont szerinti módszerek egyikével sem határozható meg; azzal, hogy szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végzı független felek összehasonlítható körülmények között elérnek; e) személyes közremőködıi, egyéni vállalkozói tevékenység esetében választható továbbá ea) az az ellenérték, amely - a személyes közremőködı, az egyéni vállalkozó képzettségét, szakmai gyakorlatát, tevékenységének többféleségét, fı-, kiegészítı- vagy másodállás jellegét, a ráfordított vagy kiesı idıt (pl. betegség, hatósági intézkedés miatt) stb. figyelembe véve - a tevékenység folytatásának adott térségében, adott körülményei között, hasonló munkakörben az adott színvonalú, terjedelmő tevékenységet folytató munkavállalót megilleti vagy megilletné; vagy eb) a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételbıl a személyes közremőködı(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon levonásával meghatározott összeg és az ea) pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság, vagy ec) a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó által elért bevételbıl a személyes közremőködı(k) díja, illetve a vállalkozói kivét nélkül számított költségek levonásával meghatározott összeg 80 százaléka és az ea) pontban említett körülmények figyelembevételével megállapított járandóság, azzal, hogy szokásos vállalkozói haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végzı független felek összehasonlítható körülmények között 29 elérnek, figyelembe véve a társas vállalkozás, az egyéni vállalkozó piaci helyzetét, kockázatait, versenyképességét, eredményességét, mőködési feltételeit (kezdés, szünetelés, megszőnés, elemi kár, hatósági intézkedés stb.). No comment! Még két egymástól teljesen független fél sem fog ezen egzakt módszerek egyikével sem azonos számszaki eredményre jutni, nemhogy még két egymástól erısen függı!!! Az egyéni vállalkozó a tevékenységére jellemzı keresetének meghatározásánál figyelembe vett körülményekrıl, szempontokról feljegyzést készít, amelyet az adózással összefüggı iratok részeként kezel, és az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig megıriz. 30 Az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig tartó megırzési kötelezettséggel a társas vállalkozás a személyes közremőködı tevékenységére jellemzı keresetének meghatározásánál figyelembe vett körülményekrıl, szempontokról feljegyzést készít, amelyet az adózással összefüggı iratok részeként kezel. 31 Vajon milyen idıpontban kell elkészülnie eme feljegyzéseknek? Szerintünk legkésıbb február 12. napjáig, hiszen az elsı járulékbevallásnak és befizetésnek ez a határideje, és ugye elvárás, hogy havi átlagban legalább a tevékenységre jellemzı kereset után fizessünk járulékot! Nehogy tévedjünk, mert nem lehet ám évközben csak úgy áttérni az egyik módszerrıl a másikra?! * * * 29 Kohn és Grün egyazon utca két oldalán kereskedık. Kohn hajnalban kiteszi a táblát: saláta 9 pengı. Vele szemben Grün kiírja: saláta 8,50. Erre Kohn: saláta 8,30. Kisvártatva látja: Grünnél a saláta 8,10 pengı. Kohn javít a táblán: saláta 8 pengı. Pár perc múlva Grün tábláján már 7,50 az ár. Nem bírja tovább Kohn, dühödten átrohan Grünhöz. Képtelenség ennyiért adni a salátát, mindketten bezárhatjuk a boltot. Mire Grün: de Kohn, nekem nincs is salátám! 30 Szja. tv. 16. (8) bekezdés. 31 Szja tv. 24. (7) bekezdés. 8

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. hatályos változások

A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. hatályos változások A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. január 1-jétıl 1 hatályos változások Fogalmak Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján 2012. január 1-jétıl a kifizetıt a természetes

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 1. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 1. RÉSZ Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetsége /ITUC/ tagja TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

a 2009. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

a 2009. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2009. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I.

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy az egyéni felelısség és öngondoskodás követelményeinek

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I.

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy az egyéni felelısség és öngondoskodás követelményeinek

Részletesebben

Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése)

Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához

a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához Amennyiben a foglalkoztatás idıtartama alatt járulékkedvezmény igénybevétele történt (járulékfizetés kódja: 01-07),

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése)

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2004. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 0758-as számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 0758-as számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a 0758-as számú bevalláshoz Tisztelt Adózó! Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art) 31. (2) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó a saját személyére

Részletesebben

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra, avagy kinek éri meg és miért 1. A jogintézmény mibenléte A klasszikus európai

Részletesebben

a 2009. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére

a 2009. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére ÚTMUTATÓ a 2009. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: NYENYI

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló

Részletesebben

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója

Különadó 2007. Magánszemély adóalapja, adója Különadó 2007 A 2006. július 10-én elfogadott adótörvény alapján magánszemélyeknek és vállalkozásoknak különadót, hitelintézeteknek járadékot kell fizetniük. Magánszemély adóalapja, adója Elírás 2007.

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához A 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállítása mellett, amennyiben a foglalkoztatás

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

Ezt a kedvezményt a munkaadó:

Ezt a kedvezményt a munkaadó: ÚTMUTATÓ a 2010. évi P-P/II. típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához, a Tny. 97. -ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.

Részletesebben

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát 1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát Szocho 27 %, Járulék 0 b) eléri a minimálbér 30 százalékát 10 % nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni, 3 % pénzbeli,

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvetı adózási szabályairól

Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvetı adózási szabályairól Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvetı adózási szabályairól Kedves Diákok! Évrıl évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidıt vagy annak egy részét munkával tölti, ezért ismét aktuális a diákok

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja.

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. Körrllevéll Tisztelt Ügyfelünk! Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szektor semleges kötelezettség, mert minden munkáltatót

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról. A törvény hatálya. Fogalmak. Az ekho választásának feltételei

2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról. A törvény hatálya. Fogalmak. Az ekho választásának feltételei 2005. évi CXX. Törvény az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról Az Országgyûlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggõ információhoz

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

T/1371. számú. törvényjavaslat

T/1371. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1371. számú törvényjavaslat a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2007. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére

ÚTMUTATÓ a 2007. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére ÚTMUTATÓ a 2007. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére

ÚTMUTATÓ a 2008. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére ÚTMUTATÓ a 2008. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y

S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y Budapest, 2011. július 19. A diákok foglalkoztatásának alapvet adózási szabályairól Évrl évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidt vagy annak egy részét munkával tölti,

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Adókhoz kapcsolódó feladatok

Adókhoz kapcsolódó feladatok Adókhoz kapcsolódó feladatok Az adórendszer általános jellemzıi 1. feladat A gazdaságirányítás milyen feladatokat tölthet be a piacgazdaságokban: 2. feladat Kik a gazdaságirányítás szereplıi? 3. feladat

Részletesebben

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község Önkormányzat képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról valamint az ezt módosító 8/1996 (IV. 16.), 13/1996 (XII. 20.), 1/1997 (II. 11.), 13/1997 (XII. 18.),

Részletesebben

Személyi jövedelemadó - 2012

Személyi jövedelemadó - 2012 Személyi jövedelemadó - 2012 Bérleti díj adózása Általánossá vált a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettsége [Szja tv. 46. (4) bekezdés]. A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania: az őstermelői

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról

Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról Ellend községi Önkormányzat 21/2004. (XII.20.) rendelete a helyi iparőzési adóról A képviselı-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben

a 2010. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához, a Tny. 97. -ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez

a 2010. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához, a Tny. 97. -ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez ÚTMUTATÓ a 2010. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához, a Tny. 97. -ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez Általános tudnivalók A 2010. évi jövedelemre vonatkozó adatokat

Részletesebben

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról A szakképzési hozzájárulás megállapításával és a fizetési kötelezettség teljesítésével

Részletesebben

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet)

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet) Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról I. Fejezet Általános rendelkezések (Egységes szerkezet) 1.. Az adókötelezettség Bánd Községi Önkormányzat illetékességi területére

Részletesebben

1998. évi LXVI. Törvény az egészségügyi hozzájárulásról

1998. évi LXVI. Törvény az egészségügyi hozzájárulásról 1998. évi LXVI. Törvény az egészségügyi hozzájárulásról Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 321/2008. (XII. 29.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimális bér Korm. rend. 2. 2009. 01. 01. tıl

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15. Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2015.

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2014.

Részletesebben

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 321/2008. (XII. 29.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimális bér Korm. rend. 2. 2009. 01. 01. -tıl

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások Cafeteria 2011 Egyes meghatározott juttatások Új szabályozás vonatkozik 2011-tıl egyes jellemzıen nem pénzbeli juttatásokra, és egyidejőleg megszőnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása [Szja

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 2008. 01. 01.-tıl 2008. 12. 31-ig 316/2005. (XII. 25.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimális bér

Részletesebben

JÁRULÉK, EGÉSZSÉGÜGYI

JÁRULÉK, EGÉSZSÉGÜGYI JÁRULÉK, EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ VÁLTOZÁS 2015. Széll Zoltánné elıadása A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BİVÜLÉSE Nem terjed ki a biztosítás egyebek mellett

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. I.

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. I. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

T/17548/12. számú EGYSÉGES JAVASLAT. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló T/17548. számú törvényjavaslat zárószavazásához

T/17548/12. számú EGYSÉGES JAVASLAT. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló T/17548. számú törvényjavaslat zárószavazásához MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17548/12. számú EGYSÉGES JAVASLAT az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló T/17548. számú törvényjavaslat zárószavazásához Előadó Dr. Veres János pénzügyminiszter

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága dr. Gervai Nóra OEP Nyilvántartási és Szakigazgatási Fıosztály 1 Az elıadás tartalma Az egészségbiztosítás szervezete Jogszabályi háttér A

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2012.

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 0506. számú bevalláshoz

Kitöltési útmutató a 0506. számú bevalláshoz Kitöltési útmutató a. számú bevalláshoz Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 33. (5) bekezdésében foglaltak alapján az elõtársaságoknak azokról az adókról és járulékokról,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A társadalombiztosítást és a szociális ellátásokat érintı jogszabályváltozásokról

TÁJÉKOZTATÓ A társadalombiztosítást és a szociális ellátásokat érintı jogszabályváltozásokról TÁJÉKOZTATÓ A társadalombiztosítást és a szociális ellátásokat érintı jogszabályváltozásokról I. 1997. évi LXXX. törvény (Tbj) a Társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL Mi mennyi 2006-ban? VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL 1. A kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum összege (a kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum megállapításáról

Részletesebben