Országos Bérügyviteli Bajnokság IV. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub október 27.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Országos Bérügyviteli Bajnokság IV. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub október 27."

Átírás

1 Országos Bérügyviteli Bajnokság IV. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub október 27. Válassza ki az alábbi megállapítások helyes befejezését/befejezéseit, illetve válassza ki a helyes választ/válaszokat! (Elıfordulhat, hogy több befejezés/válasz helyes!) 1. A munkaviszony létrejöttének mellızhetetlen feltétele azaz a munkaszerzıdés kötelezı tartalmi eleme - a munkaviszony kezdı napjának meghatározása. - az alapbér meghatározása. - a dolgozót megilletı, alapbéren túli munkabér és egyéb juttatások meghatározása. - a munkakör meghatározása. - a munkavégzés helyének meghatározása. - a munkáltatói jogkör gyakorlójának meghatározása. - a munkaviszony tartamának határozatlan vagy határozott idejő meghatározása. - a foglalkoztatás jellegének teljes munkaidıs vagy részmunkaidıs foglalkoztatás meghatározása. - a napi munkaidı meghatározása. - a szabadság mértékének, számításának és kiadásának meghatározása. - a próbaidı meghatározása. - a felmondási idı meghatározása. Megoldáshoz: ld. a Munka Törvénykönyvérıl szóló 2012.évi I. törvény (Mt.) 45. (1) bekezdés 4 p 2. A munkaszerzıdésben az általános teljes napi munkaidınél rövidebb napi munkaidı is kiköthetı. - Minden ilyen esetben részmunkaidıs foglalkoztatással járó munkaviszony jön létre, és alapbérként legalább a minimálbér rövidebb napi munkaidıvel arányos hányadát kell meghatározni. - Ha a szerzıdésben nem szerepel a foglalkoztatás részmunkaidısként való megjelölése, akkor - eltérı megállapodás hiányában - rövidebb teljes napi munkaidıs foglalkoztatással járó munkaviszony jön létre. - Ha a szerzıdésben nem szerepel a foglalkoztatás részmunkaidısként való megjelölése, akkor - eltérı megállapodás hiányában - alapbérként legalább a minimálbért kell meghatározni. - Ha a szerzıdésben szerepel a foglalkoztatás részmunkaidısként való megjelölése, akkor alapbérként legalább a minimálbér rövidebb napi munkaidıvel arányos hányadát kell meghatározni. - Ha a szerzıdésben szerepel a foglalkoztatás részmunkaidısként való megjelölése, akkor is alapbérként legalább a minimálbért kell meghatározni. 5 p Megoldáshoz: ld. Mt. 45. (4) bekezdés, 92. (4),(5) bekezdés - 1 -

2 3. Amennyiben a munkaszerzıdés nem tartalmaz információt - a munkaviszony kezdı napjáról, akkor a munkaviszony nem jön létre. - a munkaviszony kezdı napjáról, akkor a munkaviszony kezdete a munkaszerzıdés megkötését követı nap. - a napi munkaidırıl, akkor a munkaviszony nem jön létre. - a napi munkaidırıl, akkor - eltérı megállapodás hiányában általános teljes napi munkaidıs foglalkoztatással járó munkaviszony jön létre. - arról, hogy határozott vagy határozatlan idıre kötötték, akkor a munkaviszony nem jön létre. - arról, hogy határozott idıre kötötték, akkor határozatlan idejő munkaviszony jön létre. - arról, hogy határozatlan idıre kötötték, akkor határozott idejő munkaviszony jön létre. Megoldáshoz: ld. Mt. 48., 45. (4) bekezdés, 45. (2) bekezdés 3 p 4. Amennyiben a munkaszerzıdés nem tartalmaz információt - próbaidırıl, akkor a munkaviszony nem jön létre. - próbaidırıl, akkor a létrejövı munkaviszonyra nem alkalmazhatók a Munka Törvénykönyve próbaidıre vonatkozó szabályai. - próbaidırıl, akkor is alkalmazni kell a létrejövı munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve próbaidıre vonatkozó szabályait. - felmondási idırıl, akkor a munkaviszony nem jön létre. - felmondási idırıl, akkor a létrejövı munkaviszonyra nem alkalmazhatók a Munka Törvénykönyve felmondási idıre vonatkozó szabályai. - felmondási idırıl, akkor is alkalmazni kell a létrejövı munkaviszonyra a Munka Törvénykönyve felmondási idıre vonatkozó szabályait. 4 p Megoldáshoz: ld. Mt. 45. (5) bekezdés, A munkaszerzıdésben kikötött próbaidı - meghosszabbítására semmilyen esetben nincs lehetıség. - meghosszabbítására legfeljebb egy alkalommal van lehetıség, abban az esetben, ha a munkaszerzıdésben a törvényi maximumhoz képest rövidebb próbaidıt kötöttek ki. - meghosszabbítására több alkalommal van lehetıség, amennyiben a korábbi alkalommal meghosszabbított próbaidı is rövidebb a törvényi maximumhoz képest. - meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a törvényben elıírt leghosszabb fıszabályként 3 hónapos illetve kollektív szerzıdés szerint meghatározott (maxiumum 6 hónapos) idıtartamot. 4 p Megoldáshoz: ld. Mt. 45. (5) bekezdés, 50. (4) bekezdés - 2 -

3 Jogszabályi kiemelések az OBB IV. forduló 1. feladat megoldásához a Munka Törvénykönyvérıl szóló évi I. törvénybıl kiemelések 12. (1) A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlı bánásmód követelményét meg kell tartani.. (3) A munka egyenlı értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minıségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erıfeszítést, tapasztalatot, felelısséget, a munkaerı-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. 44. A munkaszerzıdést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerzıdés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követı harminc napon belül - hivatkozhat. 45. (1) A munkaszerzıdésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében. (2) A munkaviszony tartamát a munkaszerzıdésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony határozatlan idıre jön létre. (3) A munkavállaló munkahelyét a munkaszerzıdésben kell meghatározni. Ennek hiányában munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol munkáját szokás szerint végzi. (4) A munkaviszony - eltérı megállapodás hiányában - általános teljes napi munkaidıben történı foglalkoztatásra jön létre. (5) A felek a munkaszerzıdésben a munkaviszony kezdetétıl számított legfeljebb három hónapig terjedı próbaidıt köthetnek ki. Ennél rövidebb próbaidı kikötése esetén a felek a próbaidıt - legfeljebb egy alkalommal - meghosszabbíthatják. A próbaidı tartama a meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a három hónapot. 48. A munkaviszony kezdetének napját a munkaszerzıdésben kell meghatározni. Ennek hiányában a munkaviszony kezdete a munkaszerzıdés megkötését követı nap. 50. (4) Kollektív szerzıdés rendelkezése alapján a próbaidı tartama legfeljebb hat hónap. 69. (1) A felmondási idı harminc nap. (2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idı a munkáltatónál munkaviszonyban töltött a) három év után öt nappal, b) öt év után tizenöt nappal, c) nyolc év után húsz nappal, d) tíz év után huszonöt nappal, e) tizenöt év után harminc nappal, f) tizennyolc év után negyven nappal, g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik

4 (3) A felek az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási idıben is megállapodhatnak. (4) A felmondási idı számítása szempontjából a 77. (2) bekezdésében meghatározott tartamot nem kell figyelembe venni. (5) A felmondási idı a határozott idejő munkaviszony felmondással történı megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idı lejártáig tart. 92. (1) A teljes napi munkaidı napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidı). (2) A teljes napi munkaidı - a felek megállapodása alapján - legfeljebb napi tizenkét órára emelhetı, ha a munkavállaló a) készenléti jellegő munkakört lát el, b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidı). (3) Tulajdonosnak - a (2) bekezdés alkalmazása során - a gazdasági társaság tagját kell tekinteni, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik. (4) Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidınél rövidebb teljes napi munkaidıt is megállapíthat. (5) A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidınél rövidebb napi munkaidıben is megállapodhatnak (részmunkaidı). Kiemelés a Munka Törvénykönyve Kommentárjából: A napi munkaidı négy típusba sorolható: a) Általános teljes napi munkaidı. Az általános teljes napi munkaidı mértéke 8 óra; a heti munkaidı mértéke ebben az esetben 40 óra. Amennyiben a munkaszerzıdésben a felek másként nem állapodnak meg, a munkaviszony általános teljes napi munkaidıre jön létre. b) Hosszabb teljes napi munkaidı. A felek megállapodhatnak hosszabb, legfeljebb 12 óra mértékő napi teljes munkaidıben is, amennyiben a munkavállaló i. készenléti jellegő munkakört lát el, vagy ii. a munkáltató hozzátartozója, vagy iii. a gazdasági társaság munkáltató olyan tagjának hozzátartozója, amely tag a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint huszonöt százalékával rendelkezik. A hosszabb teljes napi munkaidıre a munkavállalónak ugyanannyi - az egyenlı bér elve szerinti - munkabér jár, mint az általános teljes napi munkaidıben dolgozó munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a munkaidı mértéke eltérı. a) Rövidebb teljes napi munkaidı. A felek megállapodása mellett munkaviszonyra vonatkozó szabály is megállapíthat az általános teljes napi munkaidınél rövidebb napi munkaidıt; ennek minimális mértéke kifejezetten nincs megadva. A rövidebb teljes napi munkaidıre a munkavállalónak ugyanannyi - az egyenlı bér elve szerinti - munkabér jár, mint az általános teljes napi munkaidıben dolgozó munkavállalónak, függetlenül attól, hogy a munkaidı mértéke eltérı. b) Részmunkaidı. A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidınél rövidebb napi munkaidıben is megállapodhatnak; ez lesz a részmunkaidı. A rövidebb teljes napi munkaidı és a részmunkaidı közötti lényegi különbség, hogy a részmunkaidıs munkavállalót a részmunkaidı és az általános teljes napi munkaidı mértékének arányában illeti meg díjazás, ha a díjazás a munkaidı mértékével összefügg

5 Országos Bérügyviteli Bajnokság IV. forduló 2. feladat (max.: 50 pont) ismertetése OBB Klub október 27. Egy korlátolt felelısségő társaság ügyvezetését a társaság egyik tagja látja el. Ugyanez a tulajdonos mint tervezı mérnök is tevékenykedik a társaságban. A cég társasági szerzıdésében rögzítették, hogy ez a tulajdonos január 1-jétıl kezdıdıen a társaságban tervezı mérnöki feladatokat is végez, amelyért havonta Ft díjazásra jogosult. Az ügyvezetés ellátásáért havonta Ft tiszteletdíjat határoztak meg részére. Végezze el a tulajdonos részére a társaságtól augusztus hónapra járó jövedelmeinek számfejtését, állapítsa meg a jövedelmeket terhelı levonásokat, céget terhelı et, és határozza meg a vállalkozás által a tulajdonos részére kifizetendı nettó járandóságokat! Kiegészítı információk: 1. A tervezı mérnöki feladatok ellátására a tulajdonos nem kötött megbízási szerzıdést a társasággal. 2. A tag nem áll munkaviszonyban sem a társasággal, sem más munkáltatóval. 3. A tag nem tanulója/hallgatója közép vagy felsıfokú oktatási intézménynek. 4. A tag nem saját jogú nyugdíjas. 5. A társaság a tulajdonos részére - mind a tervezı mérnöki feladatok, mind az ügyvezetés ellátásáért - járó juttatását havonta egy alkalommal, minden hónap utolsó napján készpénzben fizeti ki. 6. A tag más társaságban nem rendelkezik tulajdoni hányaddal. 7. A tulajdonos december 12-én született. 8. A tulajdonos január 1-je óta kisadózó egyéni vállalkozó, tevékenységét nem szünetelteti. 9. A tulajdonos a társaságon kívül kizárólag mint kisadózó egyéni vállalkozó szerez jövedelmet, ezeken kívül más juttatásban, ellátásban nem részesül. 10. A tulajdonos augusztus hóban nem volt keresıképtelen. 11. A társaság nem tartozik a kisvállalati adó hatálya alá. Feladat: Állapítsa meg, hogy mennyi a tervezı mérnöki feladatok részére járó bruttó jövedelem összege augusztus hóra? a tervezı mérnöki feladatok ellátásáért a tag részére augusztus hónapra járó díj után a céget milyen közteher fizetési terhelik? Számítás Megoldás Pontszám A tervezı mérnöki feladatok ellátásáért kapott díjazásból származó bruttó jövedelem kiszámításánál költség elszámolására nincs lehetıség, ezért a jövedelem megegyezik a díjjal. közterhek abc rendben, amelyek közül választani kell: - egészségügyi hozzájárulás - egészségügyi szolgáltatási járulék - munkaerı-piaci járulék - nyugdíjjárulék - pénzbeli egészségbiztosítási járulék - szakképzési hozzájárulás - személyi jövedelemadó elıleg - szociális hozzájárulási adó - természetbeni egészségbiztosítási járulék Ft 1 p Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás p

6 a tervezı mérnöki feladatok ellátásáért a tag részére augusztus hónapra járó díj után mennyi a céget terhelı közteher fizetési összege összesen? (A közterheket különkülön kerekítse forintra, utána adja össze!) szociális hozzájárulási adó Ft* x 27 % = Ft + szakképzési hozzájárulás Ft** x 1,5 % = Ft = *A szociális hozzájárulási adót az elıírt legkisebb összeg után kell megfizetni a garantált bérminimum alapján kiszámolt összeg alapján: x 112,5 % ** a szakképzési hozzájárulás alapja megegyezik a szociális hozzájárulási adó alapjával Ft 8 p a tervezı mérnöki feladatok ellátásáért a tag részére augusztus hónapra járó díjat milyen közteher levonási terhelik? közterhek abc rendben, amelyek közül választani kell: - egészségügyi hozzájárulás - egészségügyi szolgáltatási járulék - munkaerı-piaci járulék - nyugdíjjárulék - pénzbeli egészségbiztosítási járulék - szakképzési hozzájárulás - személyi jövedelemadó elıleg - szociális hozzájárulási adó - természetbeni egészségbiztosítási járulék (közterhek abc rendben) - munkaerı-piaci járulék - nyugdíjjárulék - pénzbeli egészségbiztosítási járulék - természetbeni egészségbiztosítási járulék - személyi jövedelemadó elıleg 5 p mennyi a tervezı mérnöki feladatok részére augusztus hónapra járó díjat terhelı közteher levonási összege összesen? (A közterheket különkülön kerekítse forintra, utána adja össze!) nyugdíjjárulék Ft x 10 % = Ft + természetbeni egészségbiztosítási járulék Ft* x 4 % = Ft + pénzbeli egészségbiztosítási járulék Ft x 3 % = Ft + munkaerı-piaci járulék Ft x 1,5 % = Ft + személyi jövedelemadó elıleg Ft x 16 % = Ft = *egészségbiztosítási és munkaerı-piaci járulék fizetési alsó határ: x 150 % Ft 8 p mennyi a tervezı mérnöki feladatok részére járó kifizetendı nettó jövedelem összege augusztus hóra? = Ft 1 p - 6 -

7 mennyi az ügyvezetés részére járó bruttó jövedelem összege augusztus hóra? az ügyvezetés részére augusztus hónapra járó díj után a céget milyen közteher fizetési terhelik? Az ügyvezetés részére augusztus hónapra járó díj után mennyi a céget terhelı közteher fizetési összege összesen? (A közterheket különkülön kerekítse forintra, utána adja össze!) Az ügyvezetés részére augusztus hónapra járó díjat milyen közteher levonási terhelik? Az ügyvezetés ellátásáért kapott díjazásból származó bruttó jövedelem kiszámításánál költség elszámolására nincs lehetıség, ezért a jövedelem megegyezik a díjjal. közterhek abc rendben, amelyek közül választani kell: - egészségügyi hozzájárulás - egészségügyi szolgáltatási járulék - munkaerı-piaci járulék - nyugdíjjárulék - pénzbeli egészségbiztosítási járulék - szakképzési hozzájárulás - személyi jövedelemadó elıleg - szociális hozzájárulási adó - természetbeni egészségbiztosítási járulék szociális hozzájárulási adó Ft x 27 % = Ft + szakképzési hozzájárulás Ft x 1,5 % = Ft = közterhek abc rendben, amelyek közül választani kell: - egészségügyi hozzájárulás - egészségügyi szolgáltatási járulék - munkaerı-piaci járulék - nyugdíjjárulék - pénzbeli egészségbiztosítási járulék - szakképzési hozzájárulás - személyi jövedelemadó elıleg - szociális hozzájárulási adó - természetbeni egészségbiztosítási járulék Ft 1 p Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás 2 p Ft 8 p (közterhek abc rendben) - nyugdíjjárulék - pénzbeli egészségbiztosítási járulék - természetbeni egészségbiztosítási járulék - személyi jövedelemadó elıleg 5 p mennyi az ügyvezetés részére augusztus hónapra járó díjat terhelı közteher levonási összege összesen? mennyi az ügyvezetés részére járó kifizetendı nettó jövedelem összege augusztus hóra? nyugdíjjárulék Ft x 10 % = Ft + természetbeni egészségbiztosítási járulék Ft x 4 % = Ft + pénzbeli egészségbiztosítási járulék Ft x 3 % = Ft + személyi jövedelemadó elıleg Ft x 16 % = Ft = Ft 8 p = Ft 1 p - 7 -

8 Jogszabályi kiemelések az OBB IV. forduló 2. feladat megoldásához I. Kiemelések az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvénynek a szociális hozzájárulási adóról szóló IX. Fejezetébıl 455. (2) Adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony: c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelısségő társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivıi társaság, a szabadalmi ügyvivıi iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közremőködési kötelezettséget eredményezı tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezetı tisztségviselıi jogviszonyt is); (3) Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a) a (2) bekezdés c)-d), f) pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülı olyan - a c)-d) pontban meghatározott jogviszonyban álló - természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte; 457. (1) A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelısségő társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivıi irodát, a szabadalmi ügyvivıi társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzıi irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel havonta terhelı adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján (1) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetıleg maga az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemıgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül; b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozási segély, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közremőködését, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi szolgálatát, illetıleg az egyéni vállalkozó, a mezıgazdasági ıstermelı e tevékenységét személyesen folytatja. (4) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplı egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti

9 (5) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetıleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejőleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban elıírt munkaidıt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni. (6) A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja kifizetıvel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a kifizetı e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendı adó alapjának megállapításkor számításba veszi (1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendı adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megilletı adókedvezmények összegével. II. Kiemelések a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvénybıl 4. (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelı szociális hozzájárulási adó alapja. (2) A szakképzési hozzájárulás mértéke a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség). III. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvénybıl (Tbj.) kiemelések 4. d) Társas vállalkozó: 1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelısségő társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok elıtársaságként történı mőködésének idıtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közremőködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), 5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelısségő társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minısül, 4. e) Kiegészítı tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülı személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte

10 4. f) Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki 1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a 14. (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, a Magyar Alkotómővészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytıl nyugdíjban vagy növelt összegő öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, 2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, 3. az egyéni vagy társas vállalkozó e) pont szerinti jogállását nem érinti, ha az 1-2. alpontokban említett nyugdíj folyósítása szünetel. 5. (1) E törvény alapján biztosított a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyőlési képviselıt és a nemzetiségi szószólót is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, nevelıszülıi foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyőlési İrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Független Rendészeti Panasztestület tagja, a Magyar Honvédség szerzıdéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidıben történik, b) a szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közremőködik, kivéve az iskolaszövetkezet nappali rendszerő oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének idıtartama alatt is -, és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végzı tagot, c) a tanulószerzıdés alapján szakképzı iskolai tanulmányokat folytató tanuló, d) az álláskeresési támogatásban részesülı személy, e) a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı egyéni vállalkozó, f) a kiegészítı tevékenységet folytatónak nem minısülı társas vállalkozó, g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerzıdés alapján, egyéni vállalkozónak nem minısülı vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végzı személy - a külön törvényben meghatározott közérdekő önkéntes tevékenységet végzı személy kivételével - amennyiben az e tevékenységébıl származó, tárgyhavi járulékalapot képezı jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetıleg naptári napokra annak harmincad részét, h) az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy, kivéve a saját jogú nyugdíjast, i) a mezıgazdasági ıstermelı, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévı idı és a már megszerzett szolgálati idı együttesen legalább 20 év, kivéve 1. az ıstermelıi tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, 2. az egyéb jogcímen - ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat, 3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülı személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. (2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzı személynek kell tekinteni azt is, aki: gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minısülı vezetı tisztségviselıje, alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, köztestület, kamara, európai részvénytársaság, egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, vízgazdálkodási társulat, erdıbirtokossági társulat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek

11 vállalata, közös vállalat, egyéni cég, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, állami vállalat, egyes jogi személyek vállalata, vállalatcsoport, Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, magánnyugdíjpénztárak tisztségviselıje, vezetı tisztségviselıje, vagy e szervezetek felügyelıbizottságának tagja; helyi (települési) önkormányzat választott képviselıje (tisztségviselıje), társadalmi megbízatású polgármester, feltéve, hogy járulékalapot képezı jövedelemnek minısülı tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott összeget. 19. (2) A biztosított, a kiegészítı tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendı nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. (3) A biztosított által fizetendı egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerı-piaci járulék 1,5 százalék. 25/A. Nem fizet a 19. (3) bekezdésében meghatározott mértékő munkaerı-piaci járulékot a) az 5. (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott személy - ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem minısülı szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közremőködı szövetkezeti tagot -, 27. (2) A biztosított társas vállalkozó a 19. (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot, valamint a 19. (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közremőködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képezı jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. (4) A 4. d) pont 5. alpontja szerinti társas vállalkozó esetén a személyes közremőködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. 28. (1) A 27. -ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon idıszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemıgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, az ápolási díj fizetésének idıtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja -, b) katonai szolgálatot teljesítı önkéntes tartalékos katona, c) fogvatartott, d) ügyvédként, szabadalmi ügyvivıként, közjegyzıként kamarai tagságát szünetelteti. (2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott körülmények nem állnak fenn a naptári hónap teljes tartamán át, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy naptári napra a 27. (2) bekezdésben meghatározott járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a társas vállalkozó biztosítási jogviszonya a hónap közben kezdıdött vagy szőnt meg. 31. (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejő fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerı-piaci járulékot. (4) A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képezı jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha a) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagy

12 b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani. (5) Amennyiben a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közremőködı tagja vagy ügyvezetıje, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot - évente egy alkalommal történı választása szerint - egyszer kell figyelembe venni. A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31- éig nyilatkozik a társas vállalkozásnak. (6) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. (3) bekezdése, illetıleg 29/A. (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képezı jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történı járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetıleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni. IV. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló évi CXLVII. törvénybıl kiemelések: 2. E törvény alkalmazásában 8. fıállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének: a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejőleg fennálló munkaviszonyokban elıírt munkaidıt össze kell számítani, b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítı tevékenységet folytatónak minısül, c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minısül, d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minısül, e) olyan magánszemély, aki december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességő személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minısítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékő, g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítı tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minısül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló fıállású kisadózó jogállást is; 10. (2) A nem fıállású kisadózó - e jogviszonya alapján - biztosítottnak nem minısül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségrıl

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségrıl Tájékoztató a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségrıl Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján 2012. január 1-jétıl a kifizetıt

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Társadalombiztosítás. Társas vállalkozónak számít

Tisztelt Ügyfelünk! Társadalombiztosítás. Társas vállalkozónak számít Körrllevéll Tisztelt Ügyfelünk! Folytatjuk az adótörvények változásainak ismertetését. A 113. körlevelünket az azóta tudomásunkra jutott értelmezések alapján javítottuk. Kérjük Ügyfeleinket, az újonnan

Részletesebben

Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. V. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. november 25.

Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. V. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. november 25. Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. V. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. november 25. Válassza ki az alábbi megállapítások helyes befejezését/befejezéseit, illetve válassza

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján 2012. január 1-jétıl a kifizetıt a természetes

Részletesebben

/ :17

/ :17 Az egyéni vállalkozók járulékfizetésének alapvetı szabályai 2008.03.07. 1. Általános tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségrıl, a fizetendı járulék (tagdíj) mértékérıl stb., rendelkezı

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I.

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy az egyéni felelısség és öngondoskodás követelményeinek

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I.

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy az egyéni felelısség és öngondoskodás követelményeinek

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. hatályos változások

A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. hatályos változások A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. január 1-jétıl 1 hatályos változások Fogalmak Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási

Részletesebben

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról A szakképzési hozzájárulás megállapításával és a fizetési kötelezettség teljesítésével

Részletesebben

Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról

Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról Alábbiakban szeretnénk röviden tájékoztatást adni a jelenleg érvényes egészségbiztosítási feltételekrıl: Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

2014/01/R. Biztosítottak

2014/01/R. Biztosítottak 2014/01/R Biztosítottak A biztosítottak a társadalombiztosítás (tb) valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek, így lehetőségük van a természetbeni ellátásokon túl a pénzbeli ellátások igénybe vételére

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 1. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 1. RÉSZ Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetsége /ITUC/ tagja TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

JÁRULÉK, EGÉSZSÉGÜGYI

JÁRULÉK, EGÉSZSÉGÜGYI JÁRULÉK, EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ VÁLTOZÁS 2015. Széll Zoltánné elıadása A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BİVÜLÉSE Nem terjed ki a biztosítás egyebek mellett

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja.

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. Körrllevéll Tisztelt Ügyfelünk! Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szektor semleges kötelezettség, mert minden munkáltatót

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2015.

Részletesebben

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesterének. Kérelem. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítására

Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesterének. Kérelem. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítására BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI IRODA Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesterének Kérelem Egészségügyi szolgáltatásra való

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS Munkabérek, illetmények ) HAVI BÉR Minimálbér (483/2013. (XII.17.) Korm.r. 2. (1) bek. Garantált bérminimum 483/2013. (XII.17.) HETI BÉR NAPI BÉR ÓRA BÉR 101.500

Részletesebben

Ezt a kedvezményt a munkaadó:

Ezt a kedvezményt a munkaadó: ÚTMUTATÓ a 2010. évi P-P/II. típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához, a Tny. 97. -ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Leggyakoribb munkajogi esetek

Leggyakoribb munkajogi esetek Leggyakoribb munkajogi esetek Az elmúlt időszakban a tagtársainktól érkezett kérdések, és az azokra adott válaszok a szakdolgozók széles rétegeit érinthetik, ezért újonnan induló rovatunkban segítségképpen

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ SZABÁLYAI

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ SZABÁLYAI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ SZABÁLYAI 1. Korhatár 2. Elırehozott öregségi nyugdíj, teljes összegő Elırehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegő Összeállította: Soósné Bölczy Brigitta 1 AZ

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra, avagy kinek éri meg és miért 1. A jogintézmény mibenléte A klasszikus európai

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

a 2009. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

a 2009. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2009. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,

Részletesebben

2. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez

2. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 2. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 4.2.5.Nem minısül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani az önkormányzati segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék-és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2016. I.

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2014.

Részletesebben

a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához

a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához Amennyiben a foglalkoztatás idıtartama alatt járulékkedvezmény igénybevétele történt (járulékfizetés kódja: 01-07),

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 3. RÉSZ Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetsége /ITUC/ tagja TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

K É R E L E M a rendszeres szociális segély megállapítására

K É R E L E M a rendszeres szociális segély megállapítására I. Személyi adatok K É R E L E M a rendszeres szociális segély megállapítására 1. A kérelmezı személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:.. Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap:. Lakóhely:

Részletesebben

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése)

Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2004. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2004. évi saját jogú járulékbevallása (0453-10-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési

Részletesebben

KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására

KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására 9. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. Rendelethez 2009 1/5 I. A kérelmezı személyi adatai KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év,

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben érvényesítheti a

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. I.

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről. I. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja,

Részletesebben

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát 1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát Szocho 27 %, Járulék 0 b) eléri a minimálbér 30 százalékát 10 % nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni, 3 % pénzbeli,

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

Főbb témakörök: december 3-4.

Főbb témakörök: december 3-4. Főbb témakörök: Munkahelyvédelmi akcióterv START kártyák Szocho kedvezmények Tartósan álláskereső személyek Anyasági ellátások mellett, illetve utáni foglalkoztatás Foglalkoztatás kezdete Részfoglalkoztatás

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

KÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására

KÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására I. Személyi adatok KÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására 1. A kérelmezı személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2012.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

Az ügyvédek társadalombiztosítási járulékfizetési

Az ügyvédek társadalombiztosítási járulékfizetési Ügyvédek Lapja 2010/1., január Az ügyvédek társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2010 Az egyénileg tevékenykedı ügyvéd társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak minısül, az

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum)

1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 1. Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 321/2008. (XII. 29.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimális bér Korm. rend. 2. 2009. 01. 01. tıl

Részletesebben

Munkaügyi- és adóváltozások

Munkaügyi- és adóváltozások Munkaügyi- és adóváltozások 2010.02.19. Csuka Imréné PRENOR Kft Az egyszerősített foglalkoztatás Változnak az alkalmi munkavállalás szabályai 2010.03.31-vel megszőnik az alkalmi munkavállalói könyvvel

Részletesebben

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg.

Az Mt a alapján a munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben - Nettó BÉRKALKULÁTO Betegszabadság 2011: betegszabadság számítása és táppénz mértéke 2011-ben, betegszabadság kalkulátor. A betegszabadság

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

Kérelem aktív korúak ellátásának megállapítására

Kérelem aktív korúak ellátásának megállapítására Kérelem aktív korúak ellátásának megállapítására I. SZEMÉLYI ADATOK 1. A kérelmezı személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:...

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához A 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállítása mellett, amennyiben a foglalkoztatás

Részletesebben

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben?

Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? Milyen jogviszonyban látható el az ügyvezetés 2012-ben? 2012. január 23. 19:52 Forrás: Önadózó Szerző: Dr. Szabó Tibor Kategória: Járulékok A gazdasági társaságok ügyvezető tagjai jogviszonyát érintően

Részletesebben

T/1371. számú. törvényjavaslat

T/1371. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1371. számú törvényjavaslat a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık

Részletesebben

Társadalombiztosítási konferencia. SZERETETTEL ÜDVÖZLÖK MINDENKIT! Előadó: Lakiné Szkiba Judit

Társadalombiztosítási konferencia. SZERETETTEL ÜDVÖZLÖK MINDENKIT! Előadó: Lakiné Szkiba Judit Társadalombiztosítási konferencia 2017. január 24. SZERETETTEL ÜDVÖZLÖK MINDENKIT! Előadó: Lakiné Szkiba Judit Biztosítottak köre Biztosított: a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt

Részletesebben

Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése)

Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2001. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 101 Az egyéni vállalkozók 2001. évi saját jogú járulékbevallása (0153-14-es lap kitöltése) A járulékkötelezettségre vonatkozó tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben térítésmentesen, valamint térítési díj és tandíj ellenében biztosított köznevelési

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

NYUGDÍJRENDSZER. A kötelezı társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mőködtetése és fejlesztése az állam feladata.

NYUGDÍJRENDSZER. A kötelezı társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mőködtetése és fejlesztése az állam feladata. NYUGDÍJRENDSZER A kötelezı társadalombiztosítási nyugdíjrendszer mőködtetése és fejlesztése az állam feladata. Az állam által mőködtetett nyugdíjrendszer legfıbb jellemzıi 1. az ún. felosztó-kirovó finanszírozás,

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról

T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2011.

Részletesebben

2. Az elvárt béremelés végrehajtása esetén kompenzáció vehetı igénybe, illetve végre nem hajtása esetén pedig szankciók lépnek életbe.

2. Az elvárt béremelés végrehajtása esetén kompenzáció vehetı igénybe, illetve végre nem hajtása esetén pedig szankciók lépnek életbe. Az alábbiakban az értelmezéshez szeretnénk néhány észrevételt tenni a rendelkezésünkre álló információk alapján az ÚTMUTATÓ a 2012-ben elvárt béremelésrıl szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának

Részletesebben

a 2009. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére

a 2009. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére ÚTMUTATÓ a 2009. évi E típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához egyéni vállalkozók részére Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: NYENYI

Részletesebben

1. a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma

1. a) Adó és járulék, valamint a kapcsolódó bírság és pótlék számlák, adónemek. Sorszám száma Az adózók költségvetéssel szembeni kötelezettségeinek és juttatási igényeinek lebonyolítására szolgáló, a NAV adóztatási tevékenységével összefüggı számok és adónemeik 2013. január 1-jétıl érvényes jegyzéke

Részletesebben

K É R E L E M LAKHATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDSZERES KIADÁSOK VISELÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT

K É R E L E M LAKHATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDSZERES KIADÁSOK VISELÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT 2. melléklet K É R E L E M LAKHATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDSZERES KIADÁSOK VISELÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT Kérelmező adatai: Név:... Születési név:... Születési hely, idő:... Anyja neve:...

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

Hasonl!t!s: 2013.XI.30. / 2014.I !vi LXXX. t!rv!ny - a t!rsadalombiztos!t!s ell!t!saira!s a mag!nnyugd!jr

Hasonl!t!s: 2013.XI.30. / 2014.I !vi LXXX. t!rv!ny - a t!rsadalombiztos!t!s ell!t!saira!s a mag!nnyugd!jr Hasonl!t!s: 2013.XI.30. / 2014.I.1. - 1997.!vi LXXX. t!rv!ny - a t!rsadalombiztos!t!s ell!t!saira!s a mag!nnyugd!jr 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,

Részletesebben

a 2010. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához, a Tny. 97. -ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez

a 2010. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához, a Tny. 97. -ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez ÚTMUTATÓ a 2010. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához, a Tny. 97. -ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez Általános tudnivalók A 2010. évi jövedelemre vonatkozó adatokat

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község Önkormányzat képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

A 2013. évi társadalombiztosítással összefüggő változások

A 2013. évi társadalombiztosítással összefüggő változások A 2013. évi társadalombiztosítással összefüggő változások Noha hírlevelünk megjelenésekor már az első havi bevalláson túl vagyunk, talán mégsem haszontalan, ha röviden összefoglaljuk a legfontosabb társadalombiztosítással

Részletesebben