A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség"

Átírás

1 A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 1 alapján január 1-jétıl a kifizetıt a természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezıgazdasági ıstermelıt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt a törvény külön rendelkezése alapján, - a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelıen - szociális hozzájárulási adó fizetés terheli. Ez a tájékoztató a szociális hozzájárulási adó fizetéséhez kapcsolódó szabályok megismeréséhez, és értelmezéséhez kíván segítséget nyújtani. 1. Az adó alanya Az adó alanya: a kifizetı 2 az egyéni vállalkozó, ide nem értve a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozót, és az özvegyi nyugdíjban részesülı olyan egyéni vállalkozót, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte; az a mezıgazdasági ıstermelı, aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján mezıgazdasági ıstermelıként járulékfizetésre kötelezett 3. Nem minısül adóalanynak a mezıgazdasági ıstermelı abban az adóévben, amelyet megelızı adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezıgazdasági kistermelınek minısült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot. Kifizetı: a természetes személlyel a törvény rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló másik személy. Adóalanynak minısül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkezı kifizetı (a továbbiakban: külföldi kifizetı) is, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát 1 A továbbiakban: Szocho tv. 2 Nem azonos az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti kifizetı fogalmával! 3 A Tbj. szerint biztosítottnak nem minısülı mezıgazdasági ıstermelı tehát nem alanyanya szociális hozzájárulási adónak, ilyen jogcímen adó fizetésére nem köteles. 1

2 Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi. Az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban elrendelt kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendı adó alanya a kirendelést elrendelı kifizetı. A természetes személyt a kirendelés alapján foglalkoztató személy minısül azonban (kifizetıként) az adó alanyának, ha a kirendelést elrendelı kifizetıvel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek ıt terhelik. Az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony alapján munkaerıkölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendı adó alanya a kölcsönbe adó kifizetı. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizetı, az adó alanyának a munkavállalót kölcsönbe vevı személy minısül. Saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki 1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 4, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával a öregségi nyugellátásban, rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotómővészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), Magyarországon nyilvántartásba vett egyháztól egyházi, felekezeti nyugdíjban, vagy növelt összegő öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, 2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül. 2. Adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony: a) a munkaviszony; b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményezı vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt; c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelısségő társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivıi évi LXXXI. törvény. 2

3 társaság, a szabadalmi ügyvivıi iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közremőködési kötelezettséget eredményezı tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezetı tisztségviselıi jogviszonyt is); d) az ügyvédi iroda, a közjegyzıi iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony; e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerzıdés alapján fennálló jogviszony; f) az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítı egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony; g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony; h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekő önkéntes tevékenységrıl szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekő önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezıgazdasági ıstermelıi tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselı e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony. Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a c)-d), f)-g) pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülı olyan - a c)-d) pontban meghatározott jogviszonyban álló - természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. Példa: Megbízási jogviszonyban tolmácsolást végzı megbízott a minimálbér 30%-át el nem érı díjazásban részesül. Mivel a Tbj. szabályai szerint nem minısül biztosítottnak, járulékfizetési kötelezettség a kifizetéssel összefüggésben nem merül fel, de a szociális hozzájárulási adót a kifizetınek meg kell fizetnie mivel az elızıek szerinti h) pont alá tartozó, adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló személy részesül adóalapot képezı jövedelemben. A kifizetınek a juttatással összefüggésében 27százalék egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni 3. A kifizetıt terhelı adó 3.1. A kifizetıt terhelı adó alapja 3

4 Fıszabály szerint: a kifizetı által a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezései szerinti adókötelezettség alá esı önálló, illetve nem önálló tevékenységbıl származó bevételbıl az adóelıleg-alap számításánál a Szja tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével. Az elızıek szerinti juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget eredményezı munkaviszonyt, vagy más jogviszonyt szabályozó munkaszerzıdésben, illetıleg más szerzıdésben meghatározott személyi alapbér, illetıleg díjazás. Külföldi kiküldetés esetén a személyi alapbér: a munkaszerzıdés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelızı évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér; a tanulószerzıdésben meghatározott díj; a hivatásos nevelıszülıt a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megilletı nevelési díj A kifizetıt terhelı adónak nem alapja: a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel; b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel; c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerzıdés alapján mentességet élvezı tisztviselıje, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel; d) a külföldi kifizetı által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerı-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan - bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkezı - magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerzıdésben meghatározott személyi alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás idıtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; 4

5 e) a kifizetı által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetıt terhelı rész; f) a szerzıi jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzık oltalma, mintaoltalom alatt álló mő, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerzıdés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj; g) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat; h) az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj a és 13. -a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, i) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem A kifizetıt terhelı adóalap megállapításának különös szabálya (társas vállalkozó után fizetendı adó) A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelısségő társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivıi irodát, a szabadalmi ügyvivıi társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzıi irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel havonta terhelı adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra a tagra, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat és errıl a tényrıl a kifizetı felé nyilatkozik. E tag tekintetében a szociális hozzájárulási adót a tényleges adóalap után fizeti meg a kifizetı. Példa: A középfokú végzettséget igénylı társas vállalkozói tevékenységet folytató személy heti 36 órát elérı munkaviszonya március 5-én megszőnt. A társas vállalkozó személy közremőködésére tekintettel március hónapban nem részesül díjazásban. A minimálbér 112,5 százalékának ( forint) harmincad része, azaz napi 4050 forint lesz a szociális hozzájárulási adó alapja. A március 6-tól március 31-ig terjedı idıszakra 26x 4050= forint után kell a társas vállalkozásnak a szociális hozzájárulási adót megfizetnie. 5

6 A kifizetı a tagjával fennálló jogviszonya alapján az ıt terhelı adó alapjának megállapításakor az elızıeken túlmenıen nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen a tagja más kifizetıvel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a másik kifizetı e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendı adó alapjának megállapításakor számításba veszi. Ez azt jelenti, hogy az elızıekben meghatározott minimum adóalap (a minimálbér 112,5 százaléka) után a szociális hozzájárulási adót csak az egyik kifizetınek (társaságnak) kell megfizetnie a természetes személy (tag) nyilatkozata szerint. Abban az esetben, ha a természetes személy (tag) egyidejőleg egyéni vállalkozó is és mindkét jogviszonya vonatkozásában a minimum adóalap utáni adófizetési kötelezettség terhelné, akkor saját döntése szerint tagi jogviszonyára tekintettel a kifizetınek vagy saját maga után az egyéni vállalkozónak vagyis csak az egyik jogviszonyban kell a minimum adóalap után az adófizetést teljesítenie. A természetes személynek azonban a kifizetıt (társaságot) a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozatának átadásával értesítenie kell arról a döntésérıl, hogy a minimum adóalap utáni adófizetési kötelezettséget a kifizetı (társaság) teljesítse. Fontos! Mivel nem képez adóalapot az olyan tag számára adott juttatás, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte, természetesen esetükben sem kell a minimum adóalapra vonatkozó szabályokat alkalmazni, az ilyen taggal összefüggésben szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. Figyelem! Minimálbéren a szociális hozzájárulási adó tekintetében a Tbj. szerinti minimálbért kell érteni! Minimálbér: 1. a tárgyhónap elsı napján érvényes, a teljes munkaidıben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelezı legkisebb havi összege (2012-ben forint), és 6

7 2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetésérıl szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap elsı napján, a teljes munkaidıre érvényes garantált bérminimum havi összege (2012-ben forint), ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fıtevékenysége vagy a társas vállalkozó fıtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel Az egyházat és a szerzetesrendet az egyházi személlyel, illetıleg a szerzetesrend tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyra tekintettel havonta terhelı adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján. Ezt a szabályt nem kell alkalmazni arra az egyházi személyre, illetıleg szerzetesrend tagra, aki legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat és errıl a tényrıl a kifizetı felé nyilatkozik Mentesülés a különös szabályok a minimum adóalap után történı adófizetési kötelezettség) alkalmazása alól A kifizetı a tagjával (ideértve az egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján az ıt terhelı adó alapjának megállapítására vonatkozó különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja: táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közremőködését, az egyházi személy egyházi szolgálatát személyesen folytatja, valamint önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; fogvatartott; az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivıi iroda, a szabadalmi ügyvivıi társaság, a közjegyzıi iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján ıt terhelı adó alapjának megállapításakor a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivıi kamarai, illetıleg közjegyzıi kamarai tagsága szünetel. 7

8 Az adóalap különös szabály szerinti megállapításakor az egy hónapra fizetendı adó alapjának számításakor a kifizetı nem veszi figyelembe a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyára tekintettel a törvény külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyház és szerzetesrend esetében a minimálbér harmincad része, más kifizetı esetében legalább minimálbér 112,5 százalékának harmincad része. 4. A kifizetınek nem minısülı személy által fizetendı adó 4.1. Az egyéni vállalkozó A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelı adó alapja fıszabály szerint a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében pedig az átalányban megállapított jövedelem. Az adóalap megállapításának különös szabálya vonatkozik arra, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali rendszerő oktatás keretében. Az ilyen egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelı adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján Az egyszerősített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) alanyának minısülı egyéni vállalkozó Az adóalap megállapításának különös szabálya vonatkozik arra, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, vagy nem folytat tanulmányokat közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali rendszerő oktatás keretében. Az ilyen egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelı adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján Abban az esetben, ha a magasabb összegő társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az 8

9 adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszőnését követı hátralévı részére nyilatkozatot tett az egyéni vállalkozó, a nyilatkozat szerinti összeg az adó alapja Az egyszerősített vállalkozói adó alanyának minısülı egyéni vállalkozót saját maga után terhelı adó alapja az egyszerősített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya van, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében folytat tanulmányokat Mentesülés a különös szabályok alkalmazása (a minimum adóalap után történı adófizetési kötelezettség) alól Az egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre maga az egyéni vállalkozó a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt az egyéni vállalkozó e tevékenységét személyesen folytatja. c) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; d) fogvatartott; e) tevékenységét szünetelteti f) az ügyvédi, szabadalmi ügyvivıi vagy közjegyzıi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben - az elızıekben meghatározottakon túlmenıen - nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi kamarai, szabadalmi ügyvivıi kamarai, illetıleg közjegyzıi kamarai tagsága szünetel. 9

10 Példa: A középfokú végzettséget nem igénylı tevékenységet folytató egyéni vállalkozó áprilisban 1-jétıl 10-éig táppénzben részesül. Az egyéni vállalkozó április havi vállalkozói kivétje forint, ami azt jelenti, hogy a szociális hozzájárulási adót az adófizetés alól történı mentesítésre okot adó körülmény fennállásának hiányában a minimum adóalap, a minimálbér 112,5 százaléka után, azaz forint alapulvételével kellene megfizetnie. A járulékalap 30- ad része 3487,5 forint. A táppénzfolyósítás miatt az adófizetési kötelezettséget 20 napra kell teljesíteni, azaz a minimum fizetési kötelezettség összege forint lenne, de a vállalkozói kivét összege ezt meghaladja, tehát a kivét lesz a szociális hozzájárulási adó alapja. Ha a vállalkozói kivét összege a példában szereplı esetben nem érné el a forintot, akkor a forint után kellene megfizetni az adót. Az elızıeken túlmenıen az egyéni vállalkozó nem veszi számításba azt az idıszakot, amelyen a kifizetıvel (társas vállalkozással) a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban áll, feltéve, hogy a társas vállalkozás ezen idıszakot az egyéni vállalkozónak minısülı személlyel fennálló jogviszonya alapján az ıt terhelı adó alapjának megállapításakor számításba veszi A mezıgazdasági ıstermelı A mezıgazdasági ıstermelıt saját maga után havonta terhelı adó alapja a minimálbér. Az adó alapja a mezıgazdasági ıstermelıi jogállás fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minısül az adó alanyának a hónap minden napján. Az egy hónapra fizetendı adó alapjának megállapításkor a mezıgazdasági ıstermelı nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre mezıgazdasági ıstermelıi jogállására tekintettel a törvény külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva a minimálbér harmincad része. A mezıgazdasági ıstermelı az ıt saját maga után terhelı adó alapjának megállapításakor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre 10

11 a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül; b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a mezıgazdasági ıstermelı e tevékenységét személyesen folytatja; c) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít; d) fogvatartott. 5. Az adó mértéke A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendı adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megilletı adókedvezmények összegével A fizetendı adó megállapításánál a számított adót - e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben - a következı adókedvezmények csökkentik: a) a munkabérek értékének megırzését célzó adókedvezmény; b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény; c) a munkaerı-piaci szempontból kedvezıtlen helyzető társadalmi csoportok és a munkaerı-piacról tartósan távollévık foglalkoztatása, munkaerı-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdı fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése céljából más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthetı adókedvezmény A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthetı adókedvezmény korlátozása. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékkedvezmények rendszerétıl eltérıen a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában a kifizetıt egy munkavállalóval összefüggésben akár több adókedvezmény is megilletheti. Ugyanakkor az adókedvezmények közül, ha egy jogviszony alapján a kifizetıt több adókedvezmény is megilleti, a kifizetı választja ki, hogy melyiket érvényesíti. 5 Az egyes kedvezmények igénybevételére vonatkozó feltételekrıl a kedvezmény érvényesítését szabályozó jogszabályok adnak iránymutatást. 11

12 A kedvezmények az alábbi esetekben halmozódnak: START PLUSZ, START EXTRA vagy START BÓNUSZ adókedvezmény a Karrier Híd Programmal kapcsolatos adókedvezménnyel és a munkabérek nettó értékének megırzését célzó adókedvezménnyel együtt is érvényesíthetı. A legfeljebb két jogcímen érvényesíthetı együttes kedvezmény meghaladhatja az adott foglalkoztatott után fizetendı adó összegét. Ha a foglalkoztató által az adott hónapra érvényesített adókedvezmények együttes összege meghaladja az adott hónapra fizetendı adó összegét, a különbözetre az Art-nak a költségvetési támogatásra vonatkozó szabályait kell értelemszerően alkalmazni. 6 Figyelem! A START kártyával történı foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókedvezmény más kedvezménnyel együtt nem érvényesíthetı. A Karrier Híd Program megvalósítását célzó és a munkabérek nettó értékének megırzését célzó adókedvezmény ugyanazon munkavállaló vonatkozásában együttesen is érvényesíthetı legfeljebb az ezen munkavállalóval fennálló jogviszony alapján megállapított számított adó összegéig. 6. Az adó bevallása, befizetése Az Art. 31. (2) bekezdése szerint a kifizetı az adót havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követı hónap 12-éig a 1208-as számú bevallásban vallja be, és ugyanezen idıpontig megfizeti. A befizetést a NAV Szociális hozzájárulási adó beszedési számla javára kell teljesíteni. Fontos! Az adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetıleg támogatás összegét nem befolyásolja. 6 A 17-es bizonylat benyújtásával a kiutalást, vagy átvezetést a NAV-tól kell kérni. 12

13 6.1. Az egyéni vállalkozó az adót az Art. 31. (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követı hónap 12-éig a 1258-as számú bevallásban vallja be, és eddig az idıpontig fizeti meg Az egyéni vállalkozó az egyszerősített vállalkozói adó alapja figyelembevételével fizetett adót az Art. 31. (2) bekezdése szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követı hónap 12-éig ugyancsak a 1258-as számú bevallásban vallja be, illetve fizeti meg. Ettıl eltérıen, a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkezı, vagy közép- vagy felsıfokú oktatási intézményben nappali rendszerő oktatás keretében tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követı hónap 12-éig vallja be a 1258-as számú bevallásban. A befizetés teljesítésének idıpontja azonos a bevallás benyújtásának határidejével A külföldi kifizetı az adóval összefüggı adókötelezettséget az Art ában és 9. -ában meghatározott képviselı útján, ennek hiányában közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizetı az adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette. Ha a külföldi kifizetı az adókötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselıvel, és a bejelentkezést is elmulasztja, az adóval összefüggı adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszonyban álló természetes személy kötelezett. Az Art. 31. (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettségét havonta a 1208INT jelő nyomtatványon, a tárgyhónapot követı hónap 12-éig elektronikus úton kell az állami adóhatóság részére teljesíteni A mezıgazdasági ıstermelı az adót negyedévente állapítja meg, és az Art. 31. (2) bekezdése szerinti adattartalommal, a negyedévet követı hónap 12- éig a 1258-as bevalláson, elektronikus úton vallja be, illetve fizeti meg A kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képviselıjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére a kincstár kötelezett. 13

14 7. Más jogszabályok alkalmazása Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról 7, valamint az egyszerősített foglalkoztatásról szóló törvény 8 hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményezı jogviszony esetében az adózó az adóval összefüggı adókötelezettségeit az érintett törvény rendelkezéseit figyelembe véve teljesíti. Az Európai Unió kötelezı jogi aktusának vagy a nemzetközi szerzıdésnek a rendelkezését kell alkalmazni, amennyiben az adóra kiterjedı hatályú jogi aktus, illetıleg nemzetközi szerzıdés e fejezettıl eltérı rendelkezést tartalmaz. A gyakorlatban figyelemmel arra, hogy a kifizetıt terhelı adónak nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj a és 13. -a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki ez azt jelenti, hogy az egyezmények alapján, Magyarországon biztosítási kötelezettség alá nem volt személyek esetében szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. Példa: Egy Magyarországon bejegyzett Kft. német állampolgárságú vezetı tisztségviselıre havi forint járulékalapot képezı jövedelemben részesül, a vezetı tisztséget megbízási jogviszony keretében látja el, de a társaság tevékenységében a vezetı tisztség ellátása mellett személyesen nem mőködik közre. A Tbj január 1-jétıl hatályos szabályai szerint a vezetı tisztség ellátása vonatkozásában a vezetı tisztségviselı társas vállalkozónak minısül. A magyar foglalkoztató könyvelıje számára átadták az A1 jelő igazolást, amely december 31-ig érvényes. Az igazolás alapján a vezetı tisztségviselı kizárólag Németországban, a német szabályok szerint biztosított, ezért Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony hiányában a Tbj. szabályai szerint járulékfizetési kötelezettség, és szociális hozzájárulási adó kötelezettség nem merülhet fel. Nemzeti Adó- és Vámhivatal évi CXX. törvény évi LXXV. törvény. 14

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségrıl

Tájékoztató a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségrıl Tájékoztató a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségrıl Az egyes adótörvények és azzal összefüggı egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény alapján 2012. január 1-jétıl a kifizetıt

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Társadalombiztosítás. Társas vállalkozónak számít

Tisztelt Ügyfelünk! Társadalombiztosítás. Társas vállalkozónak számít Körrllevéll Tisztelt Ügyfelünk! Folytatjuk az adótörvények változásainak ismertetését. A 113. körlevelünket az azóta tudomásunkra jutott értelmezések alapján javítottuk. Kérjük Ügyfeleinket, az újonnan

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 alapján a kifizetőt a természetes személlyel

Részletesebben

A Tbj. törvény 2010. évi változása

A Tbj. törvény 2010. évi változása A Tbj. törvény 2010. évi változása A 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre és fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni. A 19. (1) és (3) bekezdését a 2010. január 1-jétıl megszerzett jövedelmekre

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség

A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 1 IX. Fejezete alapján a kifizetőt a természetes

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

2011. évi CLVI. törvény

2011. évi CLVI. törvény Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Kivonatos közlés) IX. fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. (1) A szociális hozzájárulási

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

/ :17

/ :17 Az egyéni vállalkozók járulékfizetésének alapvetı szabályai 2008.03.07. 1. Általános tudnivalók A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségrıl, a fizetendı járulék (tagdíj) mértékérıl stb., rendelkezı

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi

Részletesebben

Országos Bérügyviteli Bajnokság IV. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub október 27.

Országos Bérügyviteli Bajnokság IV. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub október 27. Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. IV. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. október 27. Válassza ki az alábbi megállapítások helyes befejezését/befejezéseit, illetve válassza

Részletesebben

A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. hatályos változások

A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. hatályos változások A járulék- és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket érintı 2010. január 1-jétıl 1 hatályos változások Fogalmak Megbízási jogviszony, munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási

Részletesebben

2011. évi CLVI. törvény

2011. évi CLVI. törvény Az Országgyőlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a következı törvényt

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I.

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy az egyéni felelısség és öngondoskodás követelményeinek

Részletesebben

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,

Részletesebben

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséggel összefüggı 2013. január 1-jétıl hatályos szabályokról A szakképzési hozzájárulás megállapításával és a fizetési kötelezettség teljesítésével

Részletesebben

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése

A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése OBB-KLUB A társas vállalkozó járulékkötelezettségének ellenőrzése 2015.09.21. A járulékkötelezettség megállapításának lépései: Jogviszony megállapítása Biztosítási jogviszony megállapítása Járulékalapot

Részletesebben

Páty Község Önkormányzat Képviselı-testületének 24/2005. (IX. 16.) Kt. számú rendelete a helyi iparőzési adóról

Páty Község Önkormányzat Képviselı-testületének 24/2005. (IX. 16.) Kt. számú rendelete a helyi iparőzési adóról Páty Község Önkormányzat Képviselı-testületének 24/2005. (IX. 16.) Kt. számú rendelete a helyi iparőzési adóról Páty Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

Több mint lehetıség START

Több mint lehetıség START Több mint lehetıség START Napra kész információk a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákról FONTOS! A kártyákat közvetlenül a munkába állás idıpontja elıtt célszerő igényelni START kártya Az a személy,

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I.

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl. I. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy az egyéni felelısség és öngondoskodás követelményeinek

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Matlné Kisari Erika A járulékfizetés feltételei Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony Járulékalapot képező jövedelem

Részletesebben

JÁRULÉK, EGÉSZSÉGÜGYI

JÁRULÉK, EGÉSZSÉGÜGYI JÁRULÉK, EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ VÁLTOZÁS 2015. Széll Zoltánné elıadása A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BİVÜLÉSE Nem terjed ki a biztosítás egyebek mellett

Részletesebben

Változások a járulékfizetési. kötelezettségben január 1-jétl

Változások a járulékfizetési. kötelezettségben január 1-jétl Változások a járulékfizetési kötelezettségben 2012. január 1-jétl A Tbj. alapelvi szinten változik A társadalombiztosításban való részvétel - törvényben meghatározottak szerint továbbra is kötelez. A társadalombiztosítás

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 1. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 1. RÉSZ Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Nemzetközi Szakszervezetek Szövetsége /ITUC/ tagja TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról

Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község önkormányzat Képviselı-testületének 4/2010.( II.3. ) DÖR rendelete a helyi iparőzési adóról Darvas község Önkormányzat képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. V. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. november 25.

Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. V. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. november 25. Országos Bérügyviteli Bajnokság 2015. V. forduló 1. feladat (max.: 20 pont) ismertetése OBB Klub 2015. november 25. Válassza ki az alábbi megállapítások helyes befejezését/befejezéseit, illetve válassza

Részletesebben

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY Bevezető: A Tbj. alapelvei szerint, a társadalmi szolidaritás elvének megfelelően a szociális biztonsághoz, a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése,

Részletesebben

IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL

IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL IX. Fejezet A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL Az adó 453. (1) A szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: az adó) a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira,

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

Ezt a kedvezményt a munkaadó:

Ezt a kedvezményt a munkaadó: ÚTMUTATÓ a 2010. évi P-P/II. típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához, a Tny. 97. -ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról

TÁJÉKOZTATÓ a START programokról TÁJÉKOZTATÓ a START programokról A 2004. évi CXXIII. évi törvény alapján a munkaerı-piaci szempontból kedvezıtlen helyzető egyes társadalmi csoportok és a munkaerıpiactól tartósan távollévık foglalkoztatása

Részletesebben

T/1371. számú. törvényjavaslat

T/1371. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1371. számú törvényjavaslat a pályakezdı fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Ideiglenes iparőzési adó:

Ideiglenes iparőzési adó: Ideiglenes iparőzési adó: Az adókötelezettség (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban iparőzési tevékenység)

Részletesebben

Személyi jövedelemadó - 2012

Személyi jövedelemadó - 2012 Személyi jövedelemadó - 2012 Bérleti díj adózása Általánossá vált a kifizető adóelőleg-levonási kötelezettsége [Szja tv. 46. (4) bekezdés]. A kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania: az őstermelői

Részletesebben

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja.

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. Körrllevéll Tisztelt Ügyfelünk! Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szektor semleges kötelezettség, mert minden munkáltatót

Részletesebben

2. Az elvárt béremelés végrehajtása esetén kompenzáció vehetı igénybe, illetve végre nem hajtása esetén pedig szankciók lépnek életbe.

2. Az elvárt béremelés végrehajtása esetén kompenzáció vehetı igénybe, illetve végre nem hajtása esetén pedig szankciók lépnek életbe. Az alábbiakban az értelmezéshez szeretnénk néhány észrevételt tenni a rendelkezésünkre álló információk alapján az ÚTMUTATÓ a 2012-ben elvárt béremelésrıl szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg?

TÁJÉKOZTATÓ. Ki tekinthetı álláskeresınek, és mi illeti meg? TÁJÉKOZTATÓ Ahhoz, hogy az álláskeresıt az egyes támogatások megillessék, illetve alkalmazása esetén munkáltatója támogatást igényelhessen foglalkoztatásához, álláskeresıként történı regisztrálását kell

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK FELSİZSOLCA NAGYKÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 14/1991. (XI.30.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL (A 16/1993. (IX.25.), a 6/1995. (V.26.), a 11/1995. (XII.8.), a 12/1996. (XII.20.), a 14/1999.

Részletesebben

a 2009. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

a 2009. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2009. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló

Részletesebben

Az ügyvédek társadalombiztosítási járulékfizetési

Az ügyvédek társadalombiztosítási járulékfizetési Ügyvédek Lapja 2010/1., január Az ügyvédek társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége 2010 Az egyénileg tevékenykedı ügyvéd társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak minısül, az

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI

TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI I. JÁRULÉK 1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása A társas vállalkozás kifejezést

Részletesebben

a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához

a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2009. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához Amennyiben a foglalkoztatás idıtartama alatt járulékkedvezmény igénybevétele történt (járulékfizetés kódja: 01-07),

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2015.

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2012.

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról

Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról Markaz Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 12/1995 (XII. 15.) rendelete A helyi iparőzési adóról valamint az ezt módosító 8/1996 (IV. 16.), 13/1996 (XII. 20.), 1/1997 (II. 11.), 13/1997 (XII. 18.),

Részletesebben

Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvetı adózási szabályairól

Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvetı adózási szabályairól Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvetı adózási szabályairól Kedves Diákok! Évrıl évre egyre több diák dönt úgy, hogy a szünidıt vagy annak egy részét munkával tölti, ezért ismét aktuális a diákok

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 gyűjtőfogalomként használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2014.

Részletesebben

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya

Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei. Készítette: Beke Ibolya Termékértékesítés bevételeinek bizonylatolása, foglalkoztatás lehetőségei Készítette: Beke Ibolya 1 Üzleti jellegű termékértékesítés adóköteles tevékenység A gazdasági tevékenység elemei: üzletszerűség;

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, TÁRSAS VÁLLALKOZÓK, GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐI JÁRULÉK- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS, VALAMINT SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ FIZETÉSÉNEK ALAPVETŐ SZABÁLYAI 2013.

Részletesebben

2. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez

2. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 2. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez 4.2.5.Nem minısül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani az önkormányzati segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési

Részletesebben

Tájékoztató a 11NY29 és 11NY63 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz

Tájékoztató a 11NY29 és 11NY63 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz Tájékoztató a 11NY29 és 11NY63 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz (Részlet a 2011. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezıgazdasági kistermelı egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói

Részletesebben

A társadalombiztosítás fedezetére fizetendő járulékok, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás szabályainak módosítása 2014.

A társadalombiztosítás fedezetére fizetendő járulékok, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás szabályainak módosítása 2014. A társadalombiztosítás fedezetére fizetendő járulékok, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás szabályainak módosítása 2014. Biztosítottak körben bekövetkező változás 1. 2014. január 1-jétől

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi P típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Pótlap kiállításához A 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállítása mellett, amennyiben a foglalkoztatás

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja.

A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály 1 használja. A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék-és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2016. I.

Részletesebben

Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról

Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról Tájékoztató az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról Alábbiakban szeretnénk röviden tájékoztatást adni a jelenleg érvényes egészségbiztosítási feltételekrıl: Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 32/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete a köznevelési intézményekben térítésmentesen, valamint térítési díj és tandíj ellenében biztosított köznevelési

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Tájékoztató a 12NY29 és 12NY63 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz

Tájékoztató a 12NY29 és 12NY63 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz Tájékoztató a 12NY29 és 12NY63 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz (Részlet a 12M29-es munkáltatói adómegállapítás kitöltési útmutatójából) 1. A személyi jövedelemadó megállapításának és elszámolásának

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága dr. Gervai Nóra OEP Nyilvántartási és Szakigazgatási Fıosztály 1 Az elıadás tartalma Az egészségbiztosítás szervezete Jogszabályi háttér A

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó lap) kiállítását a

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

Munkaügyi- és adóváltozások

Munkaügyi- és adóváltozások Munkaügyi- és adóváltozások 2010.02.19. Csuka Imréné PRENOR Kft Az egyszerősített foglalkoztatás Változnak az alkalmi munkavállalás szabályai 2010.03.31-vel megszőnik az alkalmi munkavállalói könyvvel

Részletesebben

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások Cafeteria 2011 Egyes meghatározott juttatások Új szabályozás vonatkozik 2011-tıl egyes jellemzıen nem pénzbeli juttatásokra, és egyidejőleg megszőnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása [Szja

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet)

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet) Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról I. Fejezet Általános rendelkezések (Egységes szerkezet) 1.. Az adókötelezettség Bánd Községi Önkormányzat illetékességi területére

Részletesebben

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát

1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát 1. Kft. ügyvezető megbízásban, nem tag a) van díj de nem éri el a minimálbér 30 százalékát Szocho 27 %, Járulék 0 b) eléri a minimálbér 30 százalékát 10 % nyugdíjjárulék, 4 % természetbeni, 3 % pénzbeli,

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben érvényesítheti a

Részletesebben

Munkahelyvédelmi akcióterv

Munkahelyvédelmi akcióterv Munkahelyvédelmi akcióterv Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók adókedvezménye Nem változik A foglalkoztató a bruttó munkabér, de legfeljebb havi 100.000 forint után 14,5

Részletesebben

Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulás alapvetı szabályai 2013.

Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulás alapvetı szabályai 2013. Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulás alapvetı szabályai 2013. 1. Ki választhatja az egyszerősített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást? Az egyszerősített közteherviselési hozzájárulásról

Részletesebben

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról *** KIVONAT ***

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról *** KIVONAT *** 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról *** KIVONAT *** Hatályos: 2009. február 1-tıl! Adóalapba nem tartozó, illetıleg költségnek nem számító tételek 7. (1) A jövedelem kiszámításánál nem

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016.

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016. A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai 2016. A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010.

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelzéső Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjérıl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai

A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A háztartási munkára létesített munkavégzés szabályai A természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony szabályairól 2010. augusztus 15. napjától a 2010. évi

Részletesebben

részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik

részére kell megfizetni. Az esetleges tagdíjtúlfizetés visszaigénylése közvetlenül a magánnyugdíjpénztártól történik Figyelem! Önellenırzés A pénztártag 2010. november 1-jét megelızı idıszakra vonatkozó tagdíjának önellenırzése (pótbevallása) esetén a bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtania. Az önellenırzés

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi M típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérıl szóló

Részletesebben

1. A törvény alkalmazásában 1.1. A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó [Tbj.tv a o) pontjának 2. alpontja]

1. A törvény alkalmazásában 1.1. A magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó [Tbj.tv a o) pontjának 2. alpontja] A társadalombiztosítás ellátására és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.tv.) módosításai (a 2016. évi LXVI. törvény alapján) I. A Tbj.tv.

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.09.21 Szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények Jogszabályok 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete

Részletesebben