Hosszútávú településfejlesztési koncepció

Átírás

1 Hosszútávú településfejlesztési koncepció Készült a KONSTANS 2002 Bt. kivitelezésében, Szár képviselı-testületének felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal megbízásából

2 T A R T A L O M J E G Y Z É K Tervezıi összefoglaló... 3 Társadalmi-gazdasági helyzetelemzés Településtörténet Földrajzi környezet Szár társadalma, humán erıforrásai A gazdaság és gazdálkodás Közlekedési infrastruktúra és közmőellátottság Az önkormányzat kapcsolatrendszere és mőködése SWOT Analízis Településfejlesztési koncepció Prioritások, intézkedések Prioritás: Hosszútávon fenntartható településfejlesztés intézkedés: Hatékony és takarékos településüzemeltetés intézkedés: Fenntartható településfejlesztés megalapozása intézkedés: Helyi, térségi, regionális és nemzetközi együttmőködések II. Prioritás: Helyi adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés intézkedés: Proaktív befektetés-ösztönzés intézkedés: Kis- és középvállalkozások fejlesztése intézkedés: Munkahelyteremtés elısegítése III. Prioritás: Humán-infrastruktúra és humán szolgáltatások fejlesztése intézkedés: Közoktatási és közmővelıdési intézmények intézkedés: Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése, egészségmegırzés intézkedés: A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése IV. Prioritás: Települési humán erıforrás és humán szolgáltatások fejlesztése intézkedés: Települési közszféra humán feltételeinek javítása intézkedés: Aktív települési közélet támogatása V. Prioritás: Turizmusfejlesztés intézkedés: Települési arculat, imázs fejlesztése, településmarketing fejlesztése intézkedés: A turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések intézkedés: Turisztikai termékfejlesztés VI. Prioritás: Környezetvédelem és élhetı települési környezet kialakítása intézkedés: Települési természeti-táji környezet védelme intézkedés: Vonzó települési környezet létrehozása I. Melléklet: Veszteségtérkép kiértékelése

3 Tervezıi összefoglaló A Hosszútávú településfejlesztési koncepció (továbbiakban: Koncepció) a települési szintő fejlesztési programozás alapdokumentuma, amely Szár Önkormányzatának felhatalmazásával, a Polgármesteri Hivatal megbízásából készült el. Szár település Hosszútávú településfejlesztési Koncepciója, hat évet ölel fel, így 2008-tól 2013-ig határozza meg a település stratégiáját, területfejlesztési céljait és a célok megvalósítását szolgáló prioritásokat, intézkedéseket. A koncepció célja, hogy a területfejlesztés ismert eszközeivel hozzájáruljon Szár településszintő fejlıdéséhez, az itt élık életkörülményeinek javításához. Ezért meg kellett határozni, hogy melyek a település fejlıdését leginkább elısegítı fejlesztési irányok, folyamatok. Milyen típusú fejlesztések képezhetik, a településszintő fenntartható fejlıdés fıbb feltételrendszerét. Meg kellett határozni, hogy az elkövetkezendı években melyek a település konkrét fejlesztési feladatai. A felvázolt stratégiai irányok, a viszonylag jól tervezhetı középtávú jövıre kerültek meghatározásra. A Koncepció amellett, hogy átfogó, integráló jellegő stratégia, tartalmazza a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, a prioritásokat, intézkedéseket és az operatív mélységő projektjavaslatokat. Statisztikai adatokra, a primer és szekunder források feldolgozására alapozott helyzetelemzésre és a SWOT analízisre együttesen épít, amelyek feltárták és bemutatták Szár jelenlegi helyzetét, a település legfontosabb szükségleteit, jellemzı problémáit. A programkészítés során alkalmazott módszerek között a tervdokumentumok és a KSH hivatalos adatbázisainak elemzése, polgármesteri interjúkészítés, kérdıíves felmérés, veszteségtérkép felmérés szerepeltek. Az Európai térfolyamatok magyarországi megjelenésével a helyi önkormányzatok szerepe felértékelıdött. A kialakuló új társadalmi, gazdasági teret, a társadalmi folyamatok és gazdasági termelés földrajzi dekoncentrációja jellemzi, felértékelve ezáltal a kedvezı adottságú kistelepülések helyi gazdaságélénkítı szerepét is. Az önkormányzatok központi költségvetéstıl való pénzügyi függése azonban nem enyhült és ez a folyamat valószínősíthetıleg tovább fog erısödni. Ezért fontos szempont, hogy reális, de egyúttal dinamikus fejlesztési célkitőzések kerüljenek megfogalmazása, mert a fejlesztési elképzelések megvalósítását, az önkormányzatok többnyire pályázati források felhasználásával tudják finanszírozni. A települések ma már nem passzív befogadói a területfejlesztési-, gazdaságfejlesztési folyamatoknak, hanem egyre inkább cselekvı részesei. Meg kellett találni azokat a kereteket, ahol a térségi összefogás jelenthet elınyt és azokat a fejlesztési irányokat, amelyek esetében célszerő önálló utakon járni. A fejlesztési dokumentum választ kíván adni mindezen kérdésekre. A tervezési folyamatot követı idıszakban, az elkészült tervdokumentáció társadalmasítására került sor, ezt követıen irányított szakmai fórumon került véglegesítésre a Koncepció. Az irányított szakmai fórumra, meghívásra kerültek a kistérségi, megyei, regionális tervezési - 3 -

4 szint szakértıi, a tervezési folyamat által érintett civil-, társadalmi szervezetek és gazdasági vállalkozások képviselıi. A koncepció súlyát meghatározza, hogy ezt, a Szár életét és fejlıdését hosszabb távon alapvetıen befolyásoló dokumentum társadalmasítását, a szakmai fórumokon túl a közgyőlés a lehetı legszélesebb, ha lehet, teljes konszenzussal fogadja-e el, hiszen a koncepció hat évre készülı középtávú terv. Az elkészült Koncepció sikerességét segíti, ha: - a település vezetése mindig kezdeményezı marad, folyamatosan figyelemmel kíséri a változó körülményekhez való igazodást; - ha a Koncepció élı marad és a lényeges testületi elıterjesztések a koncepció céljaihoz és prioritásaihoz illeszkednek; - ha Szár község Önkormányzata Képviselı-testületének Gazdasági Programja ( ) és Szár település Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciója ( ), mint elfogadott tervdokumentumok fıbb elemeibıl kerülnek levezetésre a megvalósuló szári projektek; - ha tovább erısödik a szári polgárokban a településükkel és annak jövıjével szemben érzett felelısség- és összetartozástudat, - ha tovább erısödnek a civil kezdeményezések, szervezetek és egyre nagyobb mértékben vesznek részt ezen szervezetek, a település ügyeiben, vállalnak közös munkát, egyre többet tesznek a településért, ahol élnek

5 Társadalmi-gazdasági helyzetelemzés - 5 -

6 1. Településtörténet Száár: német falu, Székesfejér vmegyében, Komárom vmegye szomszédságában, 1108 kath, 3 reform., 12 zsidó lak., kath. Anyatemplommal. Buzája sikeres, szılıhegye kevés; erdeje roppant. F.u. gr. Eszterházy. 1 Szekeresné Burghardt Klára Falutörténet és néphagyomány Száron 2 címő könyve alapján követi végig jelen fejezet a település történetét. A község a Vértes és a Gerecse-hegységek közötti fennsíkon fekszik, közel a fı vasút- és közútvonalhoz. Ezen a vidéken az ıskorban is éltek emberek a kıkorszaki nyomok alapján. A temetkezıhelyek pedig azt jelzik, hogy kelták, rómaiak, hunok és magyarok is éltek itt. Szár ısi magyar nyelven Saar, jelentése kör, kopasz; a Megyer törzs szálláshelyéhez tartozott. A falu neve Taksony unokájának, Szár Lászlónak nevére utal, aki 995 körül keresztelkedett meg, és ekkor vette fel a László nevet. Szárnak kopaszsága miatt nevezték. Felesége valószínőleg Premiszláva, I. Vladimir orosz nagyfejedelem leánya. A települést hivatalosan elıször 1337-ben Savol név alatt említik, két földbirtokos peres irataiban ben Tisza fia, András volt a község birtokosa, aki azt zálogba adta ben írott dokumentum pontosan meghatározza Savol falu elhelyezkedését. A Felchuth-i kereszteslovagok birtokát határolja, Kaplor, Melech-Föld, Tata község, a Székesfehérvártól Bykché-re vezetı út, Zaar-Föld és Borok-Föld mellett. A török uralom idején a falut teljesen megsemmisítették ben Gróf Galanthai Esterházy József lett a Tatai uradalom birtokosa. Mint meggyızıdéses katolikus, az itt maradt kálvinista magyarokat részben kitelepíttette, helyükre katolikus németeket és szlovákokat telepített be ben kezdıdött a német jobbágyok betelepítése a budai hegységben fekvı Vörösvárról és a Rajna-Majna vidékrıl. Így lett a lakosság túlnyomó részben németajkú ig 52 család érkezett, majd újabbak jöttek ben re datálható Szár letelepülési szerzıdése a tatai uradalommal. E szerint a szári németek négy év adómentességet és 6 év robotkötelezettség alóli felmentést kaptak, hogy felépítsék házaikat ben épült fel a kápolna is, ami aztán leégett, így az elsı anyakönyvek az enyészetté lettek ben nagy pestisjárvány pusztított a faluban. Szár lakosságát Veszprém egyházmegyei püspök utasítására térképezték fel 1747-ben. A falu paraszti struktúrájának következtében magas volt a szolgálófiúk és szolgálólányok száma. A plébánia lélekszáma 499 fı volt ben megépült a barokk templom és a paplak, a lakosok saját erejébıl, valamint Gróf Esterházy pénzbeli segítségével. A gróf építészmesterét, Fellner Jakabot is segítségül küldte ben egy tőzvész pusztított a faluban, ami után az itt élı jobbágyoknak újra fel kellett építeniük házaikat ben 886-an laktak itt, fıként földmőveléssel foglalkoztak. A 18. század végén megjelentek a napszámosok, valamint kialakult egy módosabb paraszti réteg. A gazdasági tagozódás a településtagozódásban is megnyilvánult: a pincesorban éltek a 1 Magyarország geographiai szótára; kiadta: Fényes Elek, Pest, Szekeresné Burghardt Klára: Falutörténet és néphagyomány Száron; Szár,

7 napszámosok és a jobbágyok; a fıutcában az elıkelıségek, a polgárok, a mesteremberek és a vagyonosodó parasztok. A szegény parasztok a völgyben laktak. A birtokba vett területeket, földeket, erdıket szigorúan felosztották ben a lélekszám 1149 fı ben újabb tőzvész pusztította el a szalmával fedett házakat. Ezután kezdtek el tetıcserepet használni az itt lakók ben Balogh László tanácselnök összefoglalója szerint Szár község lakossága mezıgazdaságból élt, jelentıs volt az állattartás. A szolgáltatóipar is meghatározó volt, fıként a mezıgazdasági termeléssel összefüggésben, azonban az iparosok nagy része ipari tevékenysége mellett mezıgazdasági termelést is végzett. A II. világháború elıtt a német SS-nek is soroztak be fiatalokat a németajkú lakosságból. A háború ideje alatt a mezıgazdasági munkát nehezítette, hogy a lóállomány több mint felét elvitték, valamint a férfierı is jelentısen csökkent. A katonaságból a besorozottak kétharmada nem tért haza végén 3 hónapos álló front alakult ki a Vértes hegység szári szakaszában. Így ugyan nem lıtték rommá a falut, de vagy a németek vittek el sok mindent, vagy az oroszok égettek fel házakat. A lakosságot kilakoltatták Bodmér, Vértesboglár, onnan pedig Alcsútdoboz, Etyek, Tabajd és Vál községekbe. Többen visszaköltöztek, de 1946 tavaszán újra kihirdették, hogy sor kerül a kitelepítésre. A száriakat Dingolfing környékére vitték. Helyükre magyarokat telepítettek Átányról (Heves megye), Iszkaszentgyörgyrıl (Fejér megye), valamint 4 magyar községbıl az akkori Csehszlovákiából ban még további 16 családot telepítettek Vérteskozmára, onnan pedig 16 magyar családot hoztak Szárra. Ezek nagy része azonban eladta a házait az áttelepített sváboknak, akik így visszajöttek Szárra. A villanyt ben vezették be, átmenı országút 1942-ben épült. Az új iskolaszárny a 4 alsós terem mellé 1945 után épült ban épült a vízvezeték (9,2 km vezeték) és kútrendszer (52 kút) ben épült 3 orvosi lakás, 2 rendelı, 1971-ben pedagóguslakás, rendır-lakás ás iroda, 1987-ben új iroda ban a vasút rekonstrukciója is megtörtént január 1-jén Szárliget kivált és önálló tanácsot alapított, ezután a tanács mőködési körébe Szár és Újbarok tartoztak. A tanácsban a nemzetiségiek képviselete biztosított volt január 1-jén a lakosság száma 1723 volt. A tanács növelni igyekezett Szár lakónépesség-megtartó képességét, ezért közmőves építési telkeket biztosított a fiataloknak. 75 fıs óvoda mőködött a kilencvenes évek végén, ahol a nemzetiségi nyelvoktatás megoldott volt. Az iskolában 258 diák tanult, ezek közül 178-an tanulták a nemzetiségi nyelvet. A munkalehetıség kevés volt, ezért a lakosság Budapestre, Tatabányára vagy Bicskére járt dolgozni. Mőködött a Mővelıdési Ház és a könyvtár, ez utóbbiban klubok és egyesületek is helyet kaptak (Nyugdíjas-klub, Ifjúsági-klub, Népdalkör, Vöröskereszt, Tőzoltóegyesület). A sportkörben labdarúgó- és asztalitenisz-szakosztály mőködött

8 2. Földrajzi környezet 2.1. Természetföldrajzi adottságok Szár környéke markáns tájegység, a Vértes hegység keleti és a Gerecse DNY-i lejtıibe beülı összefüggı erdıs felület. Ezen tájegység DK-i tömbjén települt a falu, amely a Duna vízrendszeréhez tartozó Sósi ér jobb és bal partját fedi. Jelen fejezet Fejér megye területrendezési tervében 3 található természetföldrajzi információkra épül, kivéve a külön megjelölt hivatkozásokat. Szár Fejér megyében a Dunántúli-középhegység (nagytáj), Vértes-Velencei hegyvidék (középtáj), Velencei hegység és környéke (kistájcsoport) Lovasberényi hát kistájhoz tartozik. A Vértes a Dunántúli középhegység jellegzetes, töréses szerkezető sasbércek sorozata. A Velencei-hegység az ország egyetlen önálló ıshegysége, amelynek jellegzetes képzıdményei az ingókövek. A Lovasberényi hát egyike a Vértes és a Velencei hegység között húzódó löszhátaknak. A löszháton a talaj kiváló minıségő. Száron bauxit és dolomitmurva lelıhelyek találhatók. A térségben a talajvíz átlagos mélysége 2-3 m, a löszplatókon m, ingadozása nem jelentıs. A Dunántúli-középhegységben helyezkedik el az ország legnagyobb karsztvíz készlete, innen biztosítják nagyrészt a térség ivóvizét. A Dunántúli-középhegység botanikai szempontból legváltozatosabb területe a Vértes. A klíma mérsékelten hővös, mérsékelten száraz. A szélenergia, helyenként a napenergia hasznosítása indokolt lehet. A megye erdısültsége 17,1%, ami valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag, a középhegység településeinek közigazgatási területén 50-80% az erdısültség A környezeti elemek állapota Fejér megye területén a levegıminıség megfelelı, kivéve Székesfehérvár, Mór és Dunaújváros településeket, ahol a szennyezıdések ipari kibocsátásból, főtésbıl és közlekedésbıl keletkeznek. A megye 107 településébıl 103-on megoldott a szilárd hulladék rendszeres győjtése, a győjtött hulladék ártalmatlanításában a nyolc térségi lerakó kap kiemelt szerepet. Veszélyes hulladék kezelı telep a megyében nem mőködik, ezen hulladékok ártalmatlanítását a termelık maguk vagy erre szakosodott szervezetekkel oldják meg. Több illegális lerakóhely is található a kistérségben. Szár a tatabányai-rem lerakóhelyen helyezi el hulladékát. Hulladékgazdálkodás szolgáltatója az AVE. A Váli-völgy északi részén fekvı települések szennyvizeit a felcsúti szennyvíztisztító telepen kezelik 4. Ezen települések a Csákvár-Alcsútdobozi kisrégióhoz tartoznak. 3 Fejér Megye területrendezési terve, VÁTI Kht., 2001, 4 Velencei tó Vértes Kiemelt Üdülıkörzet Területfejlesztési Programja, VÁTI Kht.,

9 A kistérség jelentısebb vízfolyásai a Császár-víz, a Váli-víz és a Szent László patak. Ezek a szennyvizeket befogadó felszíni vízfolyások szennyezettek, a Szent-László és a Váli-víz vonatkozásában további romlás is várható, ami a bányamővelések visszaesése miatt bekövetkezı vízhozam csökkenéssel függ össze. A felszín alatti víz állapota szempontjából Szár a fokozottan érzékeny és a kiemelten érzékeny felszín alatti terület besorolásban szerepel a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint Táj- és természetvédelem A Bicskei kistérség környezetvédelmi helyzete a többi kistérséghez viszonyítva kedvezı, a szennyvízhálózat hiányosságait kivéve. A Vértes karsztvíz tartalékai vízminıség védelem alatt állnak. Szár a Vértesi Tájvédelmi Körzet és az Észak-Vértesi helyi jelentıségő Természetvédelmi Terület részét képezi. A Vértesi Tájvédelmi Körzet a hegység legjellemzıbb értékeit foglalja magában. Többek között jellegzetes növénytársulásairól vagy értékes ragadozó madarairól nevezetes. A szári Fáni-völgy, ahol alhavasi növényfajok honosak, a Vértes fokozottan védett területei közé sorolt. A tájvédelmi körzet bıvítésére, fenntartására és fejlesztésére tett javaslatot a VÁTI Kht. Velencei tó Vértes Kiemelt Üdülıkörzet területrendezési terve. Emellett a Szár és Újbarok közé esı Zsidó és Ürge-hegy térsége (Naphegy-, Hosszúvölgyi-, Árok- és Sashegy-dőlık) szintén jelentıs tájképi értéket képviselnek. A NATURA 2000 területek kijelölı rendelete, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelete az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl Száron kiemelt jelentıségő természetmegırzési területeket (3. sz. melléklet) és különleges madárvédelmi területeket (1. sz. melléklet) határoz meg. A rendelet kiemelt jelentıségő természetmegırzési területnek definiálja az olyan közösségi szempontból jelentıs természeti értékkel rendelkezı területet, amelyen kiemelt jelentıségő faj állománya, élıhelye vagy kiemelt jelentıségő közösségi élıhelytípus található, és a terület az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követıen jogszabályban kihirdetésre került. Ide a következık tartoznak Száron: 056/4, 063/5, 076, 077, 079, 080, 081a, 081b, 081c, 081d, 084/1a, 084/1b, 084/2, 084/3, 084/4a, 084/4b, 084/4c, 084/5, 084/6a, 084/6b, 084/6c, 084/6d, 084/6f, 085/1a, 085/1b, 085/2a, 085/2b, 085/3a, 085/3b, 085/3c, 086a, 086b, 088a, 088b, 089a, 089b, 089c, 090, 092/1a, 092/1b, 092/1c, 092/2, 092/3, 093, 094, 095, 096, 097, 098, 099a, 099b, 0100a, 0100b, 0100c, 0100d, 0100f, 0100g, 0100h, 0100j, 0100k, 0100l, 0100m, 0100n, 0100o, 0101, 0102, 0102 Különleges madárvédelmi területnek a jogszabály olyan közösségi szempontból jelentıs természeti értékekkel rendelkezı területet jelöl meg, amelyen közösségi jelentıségő madárfaj, vagy vonuló madárfaj jelentıs állománya, illetve élıhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentıségő és egyéb vizes élıhelyekre. Ebbe a kategóriába Száron a következı területek sorolhatók: - 9 -

10 056/4, 063/5, 076, 077, 079, 080, 081, 084/1, 084/2, 084/3, 084/4, 084/5, 084/6, 085/1, 085/2, 085/3, 086, 088, 089, 090, 092/1, 092/2, 092/3, 093, 094, 095, 096, 097, 098, 099, 0100, 0101,

11 3. Szár társadalma, humán erıforrásai A demográfia, a humán erıforrás feltárásának célja a település lakossági összetételének megismerése, az iskolázottság és a foglalkoztatottság feltérképezése. A népesség száma, változása és szerkezete fontos tényezık a településfejlesztési koncepció elkészítésekor, hiszen jelen tanulmány elsıdlegesen a helyi lakosság számára készül Demográfia és humán erıforrások Népesség Szár lakónépessége 2006-ban 1685 fı, amellyel a Bicskei kistérség 8. legnépesebb települése, lélekszámát tekintve Vértesacsa és Felcsút községekkel sorolható egy csoportba. A kistérség területe 619 km 2, 16 települést számlál, amelyek közül Bicske város, a többi 15 település falu. Szár területe 22,63 km 2. A Bicskei kistérség a Közép-Dunántúli Régió 16 kistérségének egyike. A régió az ország második legsőrőbben lakott térsége (99 fı/ km 2 ), azonban kistérségei között jelentıs különbségek tapasztalhatók. A Bicskei kistérség népsőrősége 59,7 fı/ km táblázat: Bicskei kistérség lakónépességének (fı) száma 2006 év végén Megnevezés 2006 (fı) Bicske Csákvár Etyek Vál Mány Vértesacsa Felcsút Szár Alcsútdoboz Csabdi Tabajd 974 Vértesboglár 915 Gánt 857 Óbarok 796 Újbarok 402 Bodmér 226 Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR

12 1. ábra: Bicskei kistérség települései A régió népességszáma évtizedek óta csökken, ugyanakkor 1990 óta ez a csökkenés az országosnál jóval mérsékeltebb. A Bicskei kistérség egészének és a kistérség települései többségének vonatkozásában növekedést tapasztalhatunk és között. 2. táblázat: Bicskei kistérség lakónépességének (fı) alakulása Megnevezés 1970 (fı) 1980 (fı) 1990 (fı) 2001 (fı) 2005 (fı) 2006 (fı) (%) (%) Bicskei kistérség ,88% 2,71% Bicske ,81% -0,27% Alcsútdoboz ,87% -1,97% Bodmér ,24% -10,67% Csabdi ,79% 1,98% Csákvár ,19% 1,40% Etyek ,79% 16,50% Felcsút ,74% 2,03% Gánt ,63% 0,00% Mány ,52% 5,51% Óbarok ,67% 0,63% Szár ,38% -0,24% Tabajd ,30% 3,62% Újbarok ,00% 17,89% Vál ,56% 6,47% Vértesacsa ,28% 0,86% Vértesboglár ,98% -1,29% Forrás: : a 2005-ös és 2006-os adatok vonatkozásában: (TeIR) KSH-TSTAR A 2. táblázat adatai jól mutatják, hogy a népességszám Száron 1970-ben volt a legmagasabb (1733 fı). A hetvenes években ez 5,42%-kal csökkent. A lakosság elvándorlása a 80-as

13 évektıl megállt, sıt kis mértékő növekedés is tapasztalható (1,65%) január 1-jén Szárliget kivált és önálló tanácsot alapított. A lakosság száma Száron kis mértékben nıtt a kilencvenes években (1,38%), a 2001-es lakosságszám számottevıen nem változott 2001 és 2006 között. A népességszám-változást a természetes szaporodás és a vándorlási különbözet idézi elı. Magyarországon a nyolcvanas évek elejétıl negatív a természetes szaporodás, vagyis a halálozások száma meghaladja az élve születések számát. A Bicskei kistérségben ez a tendencia a nyolcvanas évektıl a kistérség 14 faluja közül ötben mutatkozott meg. A kilencvenes években azonban Csabdi, Óbarok és Vértesacsa kivételével minden településen csökkent az élveszületések és növekedett a halálozások száma. Száron a nyolcvanas években még néggyel többen születtek, mint ahányan meghaltak; a kilencvenes években azonban 51- gyel többen haltak meg, mint ahányan születtek. A vándorlási egyenleg pozitív és növekedı volta ellensúlyozza Száron a természetes fogyást: a nyolcvanas években 23-mal, a kilencvenes években 74-gyel többen települtek be, mint ahányan elköltöztek. A nyolcvanas években az akkori tanács növelni igyekezett Szár lakónépesség-megtartó képességét, ezért közmőves építési telkeket biztosított a fiataloknak. A családok a gyerekek óvodába és iskolába járását meg tudták oldani Száron, azonban mivel a munkalehetıség kevés volt, nem mindenki tudott / akart itt maradni. Ma már a falu a budapesti agglomeráció külsı köréhez tartozik, a kedvezı földrajzi helyzet és a természeti környezet vonzereje miatt költöznek ide az emberek. 3. táblázat: Bicskei kistérség népszaporodás, Megnevezés Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Természetes szaporodás, ill. fogyás (-) Élve születés Halálozás Vándorlási különbözet Bicskei kistérség Bicske Alcsútdoboz Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Óbarok Szár Tabajd Újbarok Vál Vértesacsa Vértesboglár Forrás: Szár vonatkozásában 2002-tıl 2006-ig a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg alakulását éves bontásban a 4. táblázat mutatja be. A természetes szaporodás negatív tendenciája közel állandó értéket mutatott az elmúlt évek során. A 2004-es év kivételt képez mind a természetes szaporodás, mind a vándorlási egyenleg mérlegében. Mindkét szám pozitív, sıt 25 fıvel többen költöztek a faluba, mint ahányan elmennek. A 2005-ös évben

14 aztán ez a többlet el is vándorolt, majd 2006-ban megint pozitívvá vált az egyenleg. Az önkormányzat tervei szerint a lakópark építése a természetes szaporodást és a vándorlási egyenleget is pozitívan befolyásolhatja. A lakosságszám-növekedés sok szempontból fontos a településnek. A jelenlegi központi támogatási rendszer kistelepülések vonatkozásában fennálló negatív voltát a település önállósága tudná ellensúlyozni a település intézményeinek fenntartásával (óvoda, iskola, orvosi ellátás). Ehhez kívánatos a lakosság számának növekedése. 4. táblázat: Szár település népszaporodás, Év Élveszületések száma Halálozások száma Természetes szaporodás, ill. fogyás Állandó elvándorlások száma Állandó odavándorlások száma Vándorlás Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR A korcsoportok arányát bemutató diagram (2. ábra) szerint Szár korcsoport aránya nagyon közel van a kistérség egészének arányaihoz: 16% a 0-14 évesek, 35% a évesek, 28% a évesek és 19% a 60 év felettiek aránya. Elmondható, hogy a népességnövekedésben érintett éves korosztály mutatja a legnagyobb részesedést. Ugyanakkor Száron az öregkorúak (60-x év) száma (332 fı) 2006-ban meghaladta a gyermekkorúak (0-14 év) számát (278). Ez az arány 1990-ben 318 fı volt a 355-höz képest és 2006 között az idıskorúak és gyermekkorúak száma a következıképpen alakult: 2001-ben 346 vs. 310 fı, 2002-ben 351 vs. 306 fı, 2003-ban 349 vs. 282 fı, 2004-ben 351 vs. 283 fı, 2005-ben pedig 343 vs. 282 fı volt. Látható tehát, hogy míg a kilencvenes évek elején a 0-14 évesek létszáma 17-tel több volt, mint a 60 év felettieké; addig 2001-ben megfordult az arány, és 36-tal több volt az idıskorúak száma, mint a gyermekkorúaké. A tendencia nem változott 2001 óta, az idıskorúak száma 2002-ben 45-tel, 2003-ban 67-tel, 2004-ben 68-cal, 2005-ben 61-gyel, 2006-ban pedig 54-gyel haladta meg a gyermekkorúak számát. Napjainkban általánosan jellemzı a társadalom elöregedése, ami a település szempontjából a gyermekintézmények és az idıskorúak által igénybevett egészségügyi- és szociális intézmények mőködtetése kapcsán vet fel kérdéseket. Az önkormányzat tervei között szerepel az idısek napközi otthonának megvalósítása, akár a szomszéd településekkel is közösen

15 2. ábra: A lakosság korcsoportok szerinti megoszlása a Bicskei kistérség településein, % 80% 60% 40% 60-x % 0% Alcsútdoboz Bicske Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Mány Óbarok Szár Tabajd Újbarok Vál Vértesacsa Vértesboglár Bicskei kistérség Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR Nemzetiségi hovatartozás tekintetében Szár helytörténetébıl fakadóan a német nemzetiségőek száma jelentıs: 373-an vallották magukat németnek a 2001-es népszámlálás idején. A hovatartozást a nemzetiség, a kulturális értékhez, hagyományhoz való kötıdés, az anyanyelv, a családi, baráti közösségben beszélt nyelv válaszlehetıségek legalább egyike szerint határozta meg a Központi Statisztikai Hivatal. Ez a 373 személy a település 2001-es lakosságának (1689 fı) közel egynegyede, 22%-a. A kistérségben ez a legnagyobb német közösség, amellett, hogy Etyeken 143-an, Gánton 193-an, Mányon 110-en, Vértesbogláron pedig 197-en vallották magukat német nemzetiségőnek. Száron még 6 egyéb nemzetiségő ember él a 2001-es adatok szerint (2 görög, 1 örmény, 1 román, 2 szlovák). Kistérségi vonatkozásban a legnagyobb kisebbségi csoport szintén a német (3,5%), ezután következnek a cigány/beás/romani emberek (1,37%), az egyéb nemzetiségőek pedig 0,4%-ban képviseltetik magukat (összesen 162 fı). Száron mőködik német kisebbségi önkormányzat, október 1-jei mandátummal. Létszáma 5 fı, amelybıl 3 fı a települési önkormányzat tagja is. A kisebbségi önkormányzat fıként kulturális tevékenységet végez, egyéb tekintetben tevékenysége korlátozott forráshiány miatt Képzettség és foglalkoztatottság Nagyon fontos szempont a belsı erıforrások elemzésekor a népesség iskolázottsága. A Közép-Dunántúli Régióban a felsıfokú végzettségőek aránya elmarad az országos átlagtól. A 2001-es népszámlálás adatai szerint Közép-Magyarországot nem számítva, a fennmaradó hat régió közül Közép-Dunántúl a negyedik az egyetemi, fıiskolai végzettségő oklevéllel

16 rendelkezık számát tekintve. A régión belül a Bicskei kistérség a középmezınyben helyezkedik el. 3. ábra: A 7 éves és idısebb népességbıl egyetemi, fıiskolai végzettségő oklevéllel rendelkezık száma (fı), 2001 Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy a Bicskei kistérségben miként alakul az általános, közép és felsıfokú végzettséggel rendelkezık aránya. Száron pozitív irányban nıttek a népesség iskolázottsági mutatói az 1990-es és 2001-es népszámlálás közötti idıszakban ben 403 fı rendelkezett középiskolai végzettséggel, ez 2001-ben 654-re nıtt. Az egyetemi, fıiskolai végzettséget bírók száma pedig 37-rıl 95-re emelkedett. Szárral lakónépesség tekintetében Vértesacsa és Felcsút községeket tekinthetjük hasonló nagyságrendőnek a kistérségben; az iskolázottsági mutatók Felcsúttal nagyon hasonló arányokat mutatnak, míg Vértesacsához képest Száron és Felcsúton közel kétszer annyi a felsıfokú végzettségőek száma

17 5. táblázat: A népesség iskolázottsága (2001) Megnevezés A 7 éves és idısebb népességbıl 0 osztályt végzettek száma A 7 éves és idısebb népességbıl az általános iskola 8. osztályát végzettek száma A 7 éves és idısebb népességbıl egyetemi, fıiskolai végzettségő oklevéllel A 7 éves és idısebb népességbıl középiskolai végzettségő Alcsútdoboz Bicske Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Mány Óbarok Szár Tabajd Újbarok Vál Vértesacsa Vértesboglár Forrás: (TeIR) KSH-NEPSZ A foglalkoztatottság megállapításához az 1990-es és 2001-es népszámlálás adatai adnak támpontot ben Szár a 41,36%-os aktív keresı aránnyal a kistérségben a sor végén található, a negyedik legrosszabb adattal, és elmarad a kistérség 44,18%-os arányától is. Ez a mutató 2001-re visszaesett 38,6%-ra. Ugyanakkor a kistérség egésze is romlott az aktív keresık arányának tekintetében ez alatt a 10 év alatt; sıt nagyobb mértékben, mint Szár. Így 2001-ben Szár a kistérség átlagát (38,21%) már meghaladta, és a 6. helyen állt. A népesség elöregedésébıl következik, hogy az eltartottak aránya csökken, ami a kistérségben Bicske, Óbarok, Tabajd, Vál és Vértesacsa kivételével észlelhetı változás 1990 és 2001 között. Ezzel párhuzamosan szinten minden településen nıtt az inaktívak száma (Gánt és Tabajd kivételével) ben az inaktív keresık aránya a 6. legmagasabb, az eltartottak aránya pedig a 4. legalacsonyabb Száron a kistérség többi településéhez viszonyítva. A munkanélküliek aránya 1990-ben meghaladta a kistérségi átlagot, így a település a középmezınyben helyezkedik el re kistérségi tendenciaként tekinthetı a munkanélküliek számának növekedése, ami Száron is bekövetkezik; azonban kisebb mértékben, mint a kistérségi átlag

18 6. táblázat: A népesség gazdasági aktivitása, 1990 és 2001 Megnevezés Aktív keresı Munkanélküli Inaktív keresı Eltartott Aktív keresı Munkanélküli Inaktív keresı Eltartott Bicskei kistérség 44,19% 1,14% 24,55% 30,13% 38,21% 3,05% 29,63% 29,11% Bicske 44,64% 1,44% 22,70% 31,22% 38,05% 3,15% 27,34% 31,46% Alcsútdoboz 45,07% 1,49% 23,95% 29,48% 37,58% 3,35% 31,34% 27,73% Bodmér 38,95% 2,62% 25,84% 32,58% 38,34% 1,58% 34,39% 25,69% Csabdi 44,48% 0,30% 22,19% 33,04% 41,41% 2,32% 29,64% 26,63% Csákvár 45,86% 0,59% 24,19% 29,36% 39,86% 2,15% 31,15% 26,84% Etyek 46,34% 1,27% 22,81% 29,58% 41,57% 2,31% 29,10% 27,02% Felcsút 42,08% 0,80% 26,38% 30,75% 37,46% 2,87% 29,80% 29,86% Gánt 30,23% 0,48% 38,69% 30,59% 31,04% 1,52% 36,99% 30,46% Mány 44,30% 1,82% 22,15% 31,74% 36,98% 5,11% 28,18% 29,73% Óbarok 43,12% 0,91% 26,93% 29,05% 33,50% 3,16% 33,75% 29,58% Szár 41,36% 1,26% 27,37% 30,01% 38,60% 2,61% 32,21% 26,58% Tabajd 40,55% 0,55% 35,60% 23,30% 33,94% 3,30% 34,36% 28,40% Újbarok 42,82% 1,17% 29,33% 26,69% 40,76% 2,05% 32,84% 24,34% Vál 45,25% 0,67% 25,55% 28,52% 36,67% 4,51% 28,79% 30,03% Vértesacsa 44,00% 1,04% 25,17% 29,80% 36,70% 3,33% 30,10% 29,87% Vértesboglár 46,19% 1,53% 23,53% 28,76% 39,37% 3,88% 31,39% 25,35% Forrás: Meg kell vizsgálni az aktív keresık iskolai végzettségét és ágazati megoszlását, hogy teljes képet kapjunk a foglalkoztatásról (7. táblázat). A település aktív keresıi a kistérségi átlaghoz nagyon hasonló arányban rendelkeznek középiskolai, illetve egyetemi / fıiskolai végzettséggel. Az ágazati megoszlást tekintve mind a kistérség, mind a település viszonylatában megfigyelhetı a Magyarország egészére jellemzı foglalkoztatási struktúraváltás a mezıgazdasági szektorban. A mezıgazdaságban dolgozók aránya ugyanis erısen csökkent, Száron a kilencvenes évek elején ez még 10% volt, 2001-ben nem éri el a 3%-ot; de a kistérségi átlag 20%-os mutató is mintegy a harmadára esett vissza és 2001 között az ipari szektor mutatói nıttek, 7-8%-kal mind a kistérségben mind a településen; a tercier szektoré pedig a kistérség vonatkozásában az ipari szektoréval megegyezı mértékben nıtt, Száron pedig közel hasonló értéket mutat. A térségben az ipari, ezen belül a gépipari tevékenységnek, illetve az ehhez kapcsolódó szakmakultúráknak több mint egy évszázados múltja van. A bányászattal kapcsolatos gépipari tevékenységek (gyártás, beruházás, karbantartás, üzemeltetés) a mechanika, gépészet és elektronika széles területein igényeltek nagyszámú felkészült munkaerıt. A település önállóságának kritériuma, hogy a foglalkoztatottak mekkora hányada tud helyben munkát vállalni. A 8. táblázat adatai azt jelzik, hogy 2001-ben a 652 aktív keresı nagy hányada (525 fı) más településre járt dolgozni, helyben 127-en tudtak munkát végezni. Az ingázók aránya régiós szinten 39%, a mutató a 60%-ot is meghaladja a Bicskei és az Ercsi kistérségekben. Az ingázás Székesfehérvár, Tatabánya, Budapest és agglomerációja felé irányul. Száron a 2001-es adatok 80%-os arányt mutatnak. Az otthon maradók jelentıs százaléka a szolgáltatói szektorban tevékenykedett, míg a bejárók a szolgáltatási vagy az ipari szektorban tudtak elhelyezkedni

19 7. táblázat: A foglalkoztatottak legmagasabb befejezett iskolai végzettség és összevont nemzetgazdasági ágazat szerint (2001) Megnevezés Összesen Általános iskola Végzettség Középiskola Egyetem, fıiskola Mezıgazdaság és erdıgazdálkodás Ágazat Ipar, építıipar Szolgáltatási jellegő ágazatok Bicskei kistérség ,88% 60,04% 11,08% 6,40% 36,82% 56,78% Szár ,00% 63,65% 11,35% 2,76% 39,72% 57,52% Forrás: 8. táblázat: A helyben dolgozó és más településekre eljáró foglalkoztatottak száma (fı) iskolai végzettség és összevont nemzetgazdasági ágazat szerint (2001) Megnevezés Helyben dolgozó lakónépesség Együtt Érettséginél alacsonyabb Legalább középiskolai érettségi Iparban, építıiparban Szár Megnevezés Más településre eljáró lakónépesség Együtt Érettséginél alacsonyabb Legalább középiskolai érettségi Iparban, építıiparban Mezıgazdaságban Szolgáltatásban Mezıgazdaságban Szolgáltatásban Szár Forrás: A munkanélküliség Száron is a rendszerváltás után jelent meg, és fokozatosan el is kezdett növekedni a munkanélküliek száma. Míg az 1990-es népszámláláskor 18 férfi és 3 nı, addig a 2001-es népszámlálás idején már 28 férfi és 16 nı volt munkanélküli. A legfrissebb adatok a regisztrált munkanélküliekrıl negyedévére vonatkoznak (forrás:(teir) OMMK), számuk 31 fı. A 10 évvel ezelıtti, negyedéves adatokhoz képest, amikor 73 munkanélkülit regisztráltak a településen, ez a szám nem magas. A 31 regisztrált munkanélkülibıl 17-en jogosultak járadékra. Számarányát tekintve tehát nem jelent kiemelkedı problémát a munkanélküliség Száron Oktatási, kulturális és mővelıdési viszonyok Száron augusztus 21-tıl Általános Mővelıdési Központ mőködik önállóan gazdálkodó intézményként. Ez magában foglalja a Napköziotthonos Óvodát, a Romhányi György Általános Iskolát és a Petıfi Sándor Mővelıdési Házat. A településen egy német nemzetiségő óvoda mőködik, 67 férıhelye évek óta magas kihasználtságú. Az óvodába beíratott gyermekek száma 2006-ban 66, 2005-ben 63, 2004-ben 65, 2003-ban 60, 2002-ben 61, 2001-ben pedig 70. Az óvoda pedagógusok száma 6. Egy pedagógusra 11 gyermek jut, ami a térségi átlagnál kicsit magasabb arány. A kistérségben Gánton tud az óvoda pedagógus a legjobban figyelni az óvodásokra (itt 8 gyermek jut egy pedagógusra), Tabajd áll a skála másik végén, ahol viszont 16 gyermekkel foglalkozik egy pedagógus. Száron mutatkozik igény az óvoda bıvítésére, ami egyelıre azonban a hely és forrás hiányában nem megoldható

20 Az általános iskolai oktatás nemzetiségi két tannyelvő iskolában zajlik. A demográfiai trendek elırevetítik a csökkenı gyermeklétszámot, így az intézményi racionalizálás kérdését. A tanulók és a pedagógusok létszámát 2001-ig visszamenıen a 4. sz. ábra mutatja. A központi támogatások szeptember 1-tıl csoportlétszámhoz kötöttek. A nemzetiségi oktatás miatt alacsonyabb a támogatáshoz elıírt csoportlétszám, emiatt tudta még az iskola teljesíteni az elvárásokat. Két pedagógus álláshely megszüntetésével kapcsolatban azonban döntést kell hozni várhatóan 2008 elején az új szabályozás miatt. Az iskolában 8 tanterem, 1 politechnika terem és 1 számítógépterem van. A Sportcsarnok tölti be a tornaterem funkcióját. A logopédiai és gyógytestnevelés az óvodában és az iskolában is társulási formában megoldott, Mány központtal. A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott mintegy 14 millió Forint kiegészítı támogatást nyert Száron 2007-ben a Romhányi György Általános Iskola a 8/2007. (II.15.) OKM Rendelet értelmében ban az iskola 21 millió Forint kiegészítı támogatáshoz jutott. 4. ábra: Az általános iskolai fıállású pedagógusok és az iskolai tanulók létszáma Száron (fı), Általános iskolai fıállású pedagógusok száma Általános iskolai tanulók száma Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR A községben nagy hagyományai vannak a német nemzetiségi kultúra ápolásának. Szekeresné Burghardt Klára Falutörténet és néphagyomány Száron c. könyve feleleveníti a népszokások jellegzetes mozzanatait Száron. A faluban nemzetiségi népdalkör és tánccsoport is mőködik, mindkettı magas színvonalon. Ezen a területen azonban van mit pótolni. A legnagyobb akadálya a megfelelı színvonalú kulturális élet kialakításának a közösségi hely és a szakképzett személyzet hiánya. A Petıfi Sándor Mővelıdési Ház látja el a kulturális feladatokat és mőködteti a könyvtárat, azonban az épület állaga nagyon elavult, nem alkalmas eredeti funkciójának betöltésére. (Idıközben kiderült, hogy az épület felújításra is alkalmatlan, illetve felújítása csakúgy mint az óvoda esetében gazdaságosan nem kivitelezhetı.) Szár hivatalos ünnepei és rendezvényei a következık: - Német nemzetiségi néptáncbemutató: január; - helyi május elseje; - Szári Majális és Sporttalálkozó parasport rendezvény;

21 - Keresztelı Szent János ünnepe, egyben búcsú: június utolsó vasárnapja, László naphoz legközelebb esı vasárnap; - Romhányi orvosnap: szeptember elsı vasárnapja, Manréza szervezés; - szüreti felvonulás: szeptember valamelyik hétvégéje; - Adventi sokadalom, négy adventi vasárnap: hangverseny, kézmőves-vásár, játszóház, kiállítás, terítési verseny, koszorú kiállítás; - sördélután minden hónapban egy alkalommal. A település évre tervezett eseményeirıl Szár honlapján találhatunk információkat az alábbiak szerint: május : Szári Májusköszöntı május 17.: Szári Majális és Sporttalálkozó június 28.: Búcsúi Bál augusztus 20.: Falunap augusztus 20.: Íjászverseny szeptember: Szüreti Felvonulás, Fızıverseny és Bál december 7., 14., 21.: Advent Száron (kézmőves vásár, kórustalálkozó, hangversenyek kiállítások, játszóház) A Száron mőködı civil szervezetek 90%-ban kulturális tevékenységet fejtenek ki. A Német Nemzetiségi Tánccsoport (Saarer Tanzgruppe) 1998 óta mőködik, a Német Nemzetiségi Népdalkör 1989-ben alakult, az Ezüst Évek Nyugdíjas Klubot 1981-ben alapították, a Gaudi Buam együttes 2006 óta, Szár községéért Baráti Kör pedig 12 éve aktív a falu életében január 1-tıl a táncegyüttes, az énekkar és a zenekar a Szári Örökség egyesület tagjaként mőködik). A "Vértes" Történelmi Hagyományırzı Ifjúsági Egyesület 2007 nyara óta tevékenykedik, valamint mőködik a településen egy sportegyesület és egy mazsorett csoport. A Szár Községi Sportegyesület 2008-ban ünnepli 100 éves évfordulóját. Tagjai a futball élcsapat és az asztalitenisz csapat, amely 2008-ban felkerült az NB II-be Szociális ellátás, szociálpolitika Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi felnıtt és gyermekellátás) az Ekrikoni Bt-vel kötött szerzıdés alapján történik. A járóbeteg szakellátást Bicskén, a fekvıbeteg ellátást Tatabányán a Megyei Kórházban tudják igénybe venni a település lakosai. A fogorvosi ellátást az Assaad Bt. Biztosítja. Az orvosi ügyeleti szolgálat Bicskén mőködik. Az egészségügyi ellátás technikai és infrastrukturális feltételei nem megfelelıek. Az Egészségház épülete elavult, a laboratóriumi ellátáshoz sincsenek meg a feltételek. Az épület felújítására kész terv van, megfelelı források rendelkezésre állása esetén a felújítás elsıdleges prioritás. A településen mőködik gyógyszertár. A védınıi ellátást 1 fı védını végzi ben Száron a háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen volt, ebbıl a rendelésen megjelentek száma , a lakáson történt beteglátogatás száma volt; a 2004-es évhez képest a mutatók mindhárom esetben nıttek (2004-ben összesen megjelent és látogatott beteg, amibıl rendelésen megjelent és meglátogatott beteg). Az 1 fı szociális gondozó a kistérségi társulás alkalmazottaként tevékenykedik Száron. A társulás keretében szervezıdik jelzırendszeres házi segítségnyújtás. A rászorulók meleg étellel való ellátása az iskola konyhájáról házhoz szállítással mőködik. Az Önkormányzat rendszeres szociális segélyt, rendkívüli segélyeket és rendszeres gyermekvédelmi támogatást

22 folyósít a rászorulóknak (ld. 9. sz. táblázat). A lakosság elöregedése miatt idısek napközi otthonának mőködtetése szükséges lehet legalább a téli idıszakban. 9. táblázat: Önkormányzati szociális ellátásban részesülık száma (fı), Szociális támogatás Az önkormányzat által nyújtott átmeneti segélyezésben részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) Az önkormányzat által nyújtott, rászorultságtól függı egyéb (pénzbeni és természetbeni) támogatásban részesültek száma Az önkormányzat által nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma Lakáscélú helyi támogatásban részesültek száma Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásában részesültek száma Az önkormányzat által nyújtott lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR

23 4. A gazdaság és gazdálkodás 4.1. Általános jellemzık, versenyképesség A régió operatív programjának helyzetképe szerint a Közép-Dunántúl magyar gazdaságban betöltött szerepe az 1990-es évek elejétıl lényegesen meghaladja területi és lakossági súlyát. Az átalakulás sikerét a program szerzıi szerint az adja, hogy a gazdasági fejlettség mutatóinak értéke és dinamikája tartósan magasabb az országos átlagnál, amihez nemzetközi összehasonlításban is kedvezı foglalkoztatási mutatók párosulnak ben a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktívak aránya a 3. legnagyobb (53.7%, illetve 56.9%), a munkanélküliség pedig a 3 legkisebb (3.2%) a Közép-Magyarországot leszámító hat régióhoz viszonyítva. Az egy fıre jutó GDP tekintetében Közép-Dunántúl harmadik a régiók rangsorában, Közép-Magyarország és Nyugat-Dunántúl után, Ft / fı mutatóval. Az egy lakosra vetített bruttó hazai jövedelem tekintetében is hasonló a régió helyezése, ugyanis egy kategóriába sorolható Nyugat-Dunántúllal, Közép-Magyarország után. A hozzáférhetı adatok alapján az egy fıre jutó bruttó hazai jövedelem tükrében lehet megnézni, hogy a Bicskei kistérség hol helyezkedik el a régión belül. A 6. sz. ábrán látható, hogy a kistérség a régió gyengébb felébe tartozik, ezer Ft-tal, szemben a szomszédos Móri vagy Székesfehérvári kistérséggel, ahol ez a szám ezer Ft. Tovább lehet bontani az adatokat a kistérségen belül, és amint azt a 7. ábra mutatja, Szár a kistérség erısebb települései közé tartozik, Ft közötti értékkel. 5. ábra: Egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem Magyarország régióiban,

24 6. ábra: Egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem a Közép-Dunántúl kistérségeiben, 2004 Bicskei

25 7. ábra: Egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem a Bicskei kistérségben, 2004 A Közép-Dunántúli Operatív Program összehasonlítja a régiót a gazdasági potenciál tekintetében, és megállapítja, hogy Fejér és Komárom-Esztergom megyében a legkedvezıbbek a termelési érték és az export mutatói. Elıbbi megyében a Székesfehérvári, a Dunaújvárosi és a Móri kistérség emelhetı ki. Az egy fıre jutó külföldi tıke összege növekvı tendenciát mutat mindkét megyében, és természetesen a nagyvárosok által meghatározott kistérségek haladják meg az átlagot, így az Esztergomi, a Komáromi és a Székesfehérvári. A vállalkozási környezet milyenségére lehet következtetni a vállalkozási aktivitás nagyságából, vagyis az ezer lakosra jutó vállalkozások számából. Friss, összehasonlításra alkalmas adatok a regisztrált vállalkozásokról férhetık hozzá. A Bicskei kistérségben ez a mutató 75 vállalkozás / ezer fı 2001-ben, és közel 80 vállalkozás / ezer fı 2005-ben. Ezek a számok az országos átlag (115 vállalkozás / ezer fı 2001-ben, 120 vállalkozás / ezer fı ben) alatti elhelyezkedést jelentenek

26 8. ábra: 1000 lakosra jutó regisztrált gazdasági vállalkozások száma a Bicskei kistérségben, Ha megnézzük Szár adatait a kistérségen belül, akkor azt látjuk, hogy Bicskét leszámítva 2001-ben a kistérség települései rangsorában a 11., 2005-ben pedig a 10. helyen áll; 2001-ben 55 vállalkozás / ezer fı, 2005-ben 62 vállalkozás / ezer fı értékkel. Szár tehát a vállalkozási kedv tekintetében jelentısen elmarad mind az országos, mind a kistérségi átlagtól. 9. ábra: 1000 lakosra jutó regisztrált gazdasági vállalkozások száma Száron,

27 A gazdasági fejlettség értékelésében a lakók jövedelmi helyzete iránymutató, amit az egy lakosra esı személyi jövedelem-adó alapot képezı jövedelmek nagysága fejez ki. A be nem vallott jövedelmek miatt a számadatok nem teljes pontosságúak ös adatok alapján a Bicskei kistérség lakosságának jövedelmi helyzete az elsı egy harmadban helyezkedik el Ft átlagos egy lakosra jutó jövedelemalappal az ország kistérségei sorában. A Száron élık kedvezı helyzetben vannak az adatok alapján, mert a kistérség településeinek rangsorában 5. helyen vannak, F-tal (ld. 10. táblázat), ami az országos átlagnak megfelelı összeg. 10. táblázat: Egy fıre esı SZJA alapot képezı jövedelem a Bicskei kistérségben, 2005 Megnevezés Egy fıre esı SZJAalapot képezı jövedelem (Ft) Bicskei kistérség Alcsútdoboz Bicske Bodmér Csabdi Csákvár Etyek Felcsút Gánt Mány Óbarok Szár Tabajd Újbarok Vál Vértesacsa Vértesboglár Forrás:(TeIR) APEH-SZJA Az innovációs potenciál vonatkozásában a régió gazdasági súlyához viszonyítva a kutatásfejlesztés az országos átlagnál rosszabb mutatókkal rendelkezik. 5 A régió három akadémiai szintő kutatóintézete és a Pannon Egyetem jelentik a K+F kapacitások növelésének bázisát. Jellemzı tendencia a régióban a tudásparkok kialakítása, amelybıl az egyik, a Talentis Program a Zsámbéki medence települései közötti együttmőködésre építve kíván innovációs klasztert megvalósítani ban alakították meg e célból a Zsámbéki Medence Regionális Területfejlesztési Társulást, amelynek tagjai Fejér megyébıl Bicske, Csabdi, Etyek, Mány és Óbarok, Pest megyébıl Biatorbágy, Budajenı, Herceghalom, Páty, Perbál, Telki, Tinnye, Tök és Zsámbék. 6 A program három alappillére az egyetemi és továbbképzı központ, az innovációs központ és a Technológiai Park kis- és középvállalkozások részére. A programmal párhuzamosan infrastruktúra- és területfejlesztés is megvalósul. 5 Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program, Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

28 4.2. Gazdaságszerkezet A Bicskei kistérség nem elsıdleges célterülete a Fejér megyébe irányuló fejlesztéseknek Fejér megye területrendezési tervében foglaltak szerint. A mezıgazdaságban sok az egyéni gazdálkodó, a nagyobb gazdálkodások száma csekély. Hiányzik a mezıgazdasági termékeket feldolgozó ipar, a talajadottságoknak megfelelı növények termesztése (pl. gyógynövény). Az ipari termelést fıs vállalkozások képviselik. A régióban a nagyvárosok mellett a középvárosok és térségeik hordoznak meghatározó gazdasági funkciót, így Bicske a logisztika terén. A Bicske-M1 Ipari Park és Logisztikai Központ az M1 autópálya 48. kilométerénél, az autópálya két oldalán helyezkedik el. Az ipari park nyugati oldalán vasútállomás, teherpályaudvar, kamionkikötı, vámszabadterület és logisztikai központ funkciójú ingatlan található. A teherpályaudvar - a teljes rekonstrukció után - az 500 m-re lévı Szárliget vasútállomáson keresztül villamos vontatású vasúti kapcsolatot teremt az országos vasúti hálózattal. Az ipari park keleti oldalán kutatásfejlesztés, gyártás és logisztikai központ funkciójú terület található, melyen iroda és üzemcsarnok épület áll rendelkezésre. 7 A térségben több mint egy évszázados múltja van az ipari, ezen belül a gépipari tevékenységnek, illetve az ehhez kapcsolódó szakmakultúráknak. A bányászattal kapcsolatos gépipari tevékenységek (gyártás, beruházás, karbantartás, üzemeltetés) a mechanika, gépészet és elektronika széles területein igényeltek nagyszámú felkészült munkaerıt. A rendszerváltást követıen a régió gazdasági szerkezete megújult, a hagyományos ipari termelési kultúrára alapozva korszerő iparágak települtek itt le óta Tatabánya és Bicske térségébe számos elektronikai és gépipari üzem települt és foglalkoztat szakképzett munkaerıt, ennek ellenére a mai napig ezrek ingáznak a térségbıl Budapestre. Száron található a Reisser Csavar Kft. telephelye, amit a németországi Reisser Schraubentechnik GmbH és a tatabányai Komárom megyei Állami Építıipari Vállalat (KOMÉP) alapított 1990-ben azzal a szándékkal, hogy a német vállalat kiváló minıségő csavarjait és egyéb kötıelemeit Magyarországon forgalmazza. A rendszerváltozást követıen megszőntek a nagy építıipari vállalatok, így a KOMÉP is, azóta a magyar cég 100 %-os német tulajdonban mőködik. Az elmúlt 17 évben rendkívül dinamikusan fejlıdött a cég, emellett 4 fırıl 46 fıre növelte az állományi létszámát. A kötıelem kereskedelem terén jó piaci pozíciót szerzett, egyes csavarfajtákból pedig piacvezetı. A Kft. képviseli és forgalmazza más német gyártók termékeit; nemzetközi kapcsolatai terén pedig említésre méltóak a dán, holland, belga, olasz, valamint tajwani kereskedelmi cégek ben egy 200 millió Ft-os zöldmezıs beruházás keretében Szár községben kialakításra került a Reisser Csavar Kft. új, korszerő telephelye, ahol minden feltétel adott a magasabb szintő munkavégzésre ben kibıvítette tevékenységét Szlovákia, Szlovénia, Horvátország területére is. 8 Az alábbi táblázaton látható, hogy Száron milyen tevékenységi területen mőködnek vállalkozások. A régióban hagyományos ágazat, az építıipar mellett a kereskedelem és a gazdasági szolgáltatást nyújtó vállalkozások teszik ki a vállalkozások jelentıs részét

29 11. táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Száron nemzetgazdasági ágazat szerint, 2005 Regisztrált vállalkozások száma darabszám kereskedelem, javítás 15 Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás, halgazdálkodás 7 pénzügyi közvetítés 2 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1 szállítás, raktározás, posta, távközlés 6 egészségügyi, szociális ellátás 2 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 6 Építıipar 19 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 29 Oktatás 4 Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR 4.3. Telephely feltételek, gazdasági felhasználású területek Szár 1/2006. (II. 25.) rendelete a helyi építési szabályzatról kereskedelmi, szolgáltató területnek sorolja be az alábbi helyrajzi számú ingatlanokat: - A hrsz. 357 ingatlan déli része: a kialakítható legkisebb telekterület 900 m 2, a legnagyobb beépíthetıség 50%. - A hrsz ingatlanok vasúti fejlesztéssel nem érintett részei: kereskedelmi, logisztikai szolgáltató, épületek elhelyezésére; a kialakítható legkisebb telekterület m 2, a legnagyobb beépíthetıség 50%. - A hrsz. 02/4 02/13; valamint a hrsz. 05/1; 08/1; 081/2; 09/1; 09/2 földrészlet déli vége, ingatlanok: vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek elhelyezésére; a kialakítható legkisebb telekterület m 2, a legnagyobb beépíthetıség 50%. - A hrsz. 075 ingatlan: lovarda, idegenforgalmi, szálláshely szolgáltató, kereskedelmi vendéglátó épületek elhelyezésére; a kialakítható legkisebb telekterület m 2, a legnagyobb beépíthetıség 50%. Az ún. különleges területek a következık szerint kerültek lehatárolásra: - A sportpálya területe: a kialakítható legkisebb telekterület m 2, a legnagyobb beépíthetıség 2,0%. - Rekreációs, ligetes parkosított szálláshely szolgáltató, sport- és szabadidı, központ területe: a kialakítható legkisebb telekterület m 2, a legnagyobb beépíthetıség 4,0%. - Nyugdíjas otthon, egészségügyi, szociális, közösségi, szolgáltató épületek elhelyezésére: a kialakítható legkisebb telekterület m 2, a legnagyobb beépíthetıség 10% A turizmus kínálati elemei A Közép-Dunántúli Régió Magyarország turisztikai kínálatában meghatározó szereppel bír, a természeti környezetnek (Balaton, Balaton-felvidék, Velencei-tó, Bakony, Gerecse, Vértes), a történelmi emlékeknek (királyi városok, kastélyok, apátságok), a kulturális rendezvényeknek (pl. Mővészetek Völgye) és a borvidékeknek köszönhetıen

30 A Bicskei kistérségben a természeti és épített környezeti értékek turisztikai szempontból nincsenek kihasználva. A fogadóképesség, a szálláshelyek száma is alacsony. A régió operatív programja azt állapítja meg, hogy a Közép-Dunántúli Régió hazai viszonylatban kiemelkedı, nemzetközi téren számottevı jelentıségő turisztikai fogadóterületekkel rendelkezik, ám nagyobbrészt csak a kiránduló- és tranzitforgalom által érintett, viszonylag gyenge arculattal rendelkezik és a hagyományos turisztikai termékek tekintetében kihasználatlan kapacitásokkal bír, kereslete stagnáló-hanyatló. 9 A szálláshelyek és a vendégforgalom meghatározott helyekre koncentrálódik, azonban vannak olyan kistérségek, amelyek turisztikai szempontból kimondottan fejletlenek. A 12. táblázat mutatja, hogy a Bicskei kistérség a régióban a sereghajtók közé tartozik mind a vendégek, mind a vendéglátó helyek számának alakulásában. Ha pedig megnézzük, hogy a kistérségben hogy alakulnak ugyanezek a mutatók (13. táblázat), látható, hogy a települések többségében létezik ugyan szállásadóhely, vendégek mégsem érkeznek. Bicskét mint várost nem számolva, Alcsútdoboz, Gánt és Etyek tud felmutatni számottevı, Óbarok pedig csekély mértékő idegenforgalmat a vendégek száma alapján. Alcsútdobozon a golf klub, a wellness és konferencia panzió; Gánton kiépített turistautak, igényes fogadó, turistaszállás, vadászház, fogyatékkal élık üdülıje; Etyeken pedig a borvidék és a pincefesztivál a turizmus mozgatórugói. Óbarokon lovasközpont és fogadó mőködik. 12. táblázat: Vendégek és vendéglátóhelyek száma a Közép-Dunántúli Régió kistérségeiben, 2006 Megnevezés Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Vendéglátóhelyek száma Balatonfüredi Balatonalmádi Tapolcai Székesfehérvári Gárdonyi Tatabányai Esztergomi Tatai Veszprémi Komáromi Zirci Pápai Móri Ajkai Dunaújvárosi Sümegi Bicskei Sárbogárdi Dorogi Várpalotai Kisbéri Adonyi Abai Ercsi Enyingi Oroszlányi Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR 9 Közép-Dunántúli Regionális Operatív Program, Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

31 13. táblázat: Vendégek és vendéglátóhelyek száma a Bicskei kistérségben, 2006 Megnevezés Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Vendéglátóhelyek száma Alcsútdoboz Bicske Bodmér Csabdi Csákvár 19 Etyek Felcsút 6 Gánt Mány 9 Óbarok 58 7 Szár 3 Tabajd 5 Újbarok 1 Vál 7 Vértesacsa 5 Vértesboglár 3 Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR Szár a Vértesi Natúrpark egyik települése. A Natúrpark a 2003-ban a Magyar Köztársaság kormánya által elfogadott Velencei-tó Vértes Kiemelt Üdülıkörzet területfejlesztési koncepció programjain belül kiemelt hangsúlyt kapott, és a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, mint gesztor segítségével 2005-ben jött létre. A Natúrpark mőködése összhangban van a fent említett területfejlesztési koncepció két fı céljával: A Velencei-tó és a Vértes térsége természeti, táji, kulturális környezetének mint turisztikai vonzerı megırzése és a környezet-, valamint természetvédelmi érdekekkel összehangolt továbbfejlesztése, továbbá az ország nemzetközi egyezményekben vállalt természetvédelmi kötelezettségeinek maradéktalan betartása. A turisztikai kapacitás minıségi fejlesztése, az üdülıkörzet turisztikai versenypozíciójának megırzése, a hazai és nemzetközi turizmus igényes fogadási feltételeinek fejlesztése, az európai normák szerinti kiegészítése. 10 A Natúrpark honlapja Szár községben a következı látnivalókra hívja fel az idelátogató turisták figyelmét: Természeti értékek Andalúziai mének (Bartha-tanya) Fáni-völgy A Fáni-völgy a falu mellett található, ÉNy-i irányú völgy, amelyben a száraz vízmosás csak nagyobb esızések idején telik meg vízzel. Ekkor viszont az áradat pusztító erıvel zúdul végig a völgyön. A kanyargós völgyben helyenként festıi sziklarészletek gyönyörködtetik a

32 természetjárót. A mőút a völgyben kanyarogva a Hirczy-emléket érinti. Az emlékmővet a Magyar Munkások Turista Egyesülete állította 1929-ben elhunyt túratársuk, Hirczy Károly emlékére. 11 A Fáni-völgy alhavasi magashegységi ritkaságokat ırzı szurdokvölgy. Sósi-ér Szent Tamás-hegy és erdı Épített értékek A település épített környezete nem egységes, elvesztette hagyományos jellegét. Az alábbiakban a megmaradt értékeket tekintjük át. Csomó-féle ház Fejér megye településrendezési tervében szerepel Szár az ún. pártás polgárházak lelıhelyeként. Elsısorban a német nemzetiségő településeken található. Az utcai homlokzatot két oldalra kinyúló, tagozott cseréppel fedett párkány emeli ki, amely felett már a tetı lekontyolt. A tornácos kialakítású épületek bejárata az utcai homlokzatról nyílik. Sok esetben elıkert elhagyásával épült. Ez a megoldás az épületet vizuálisan megszélesíti. 12 Csorda-kút Erdészlak Jubileumi emlékpark Kálvária A belterülethez kapcsolódó markáns kistáji egység a Kálvária hegy. A Kálvária-dombot a millennium évében újították fel a stációkkal és a keresztekkel együtt. A domb tetejérıl Nyugat felé kitőnı kilátás nyílik a Nagy-Széna hegy és környékére, illetve a Zuppa tetıre. Kelet felé pedig a Váli-völgy tájait pillanthatjuk meg, de jó szemőek a háttérben a Budaihegység vonulatát, sıt a János-hegyet is felfedezhetik. 13 Nagy-legelıi kutak Présházak Repülı emlékhely Hetvenöt évvel ezelıtt három világcsúcsot is felállítva repülte át az Atlanti-óceánt Endresz György és Magyar Sándor. Bravúrjuk emlékére július 15-én emlékmővet avattak Bicske határában, Felcsút és Szár között egy kukoricás szélén, a 75 évvel ezelıtti leszállás helyszínén. 14 Római katolikus templom és plébánia (1751) Szálláskúti erdészház Tamás-templom romjai Vasúti ırházak Fejér Megye területrendezési terve, 154. oldal, VÁTI Kht., 2001,

33 Szár 1/2006. (II. 25.) rendelete a helyi építési szabályzatról tartalmazza az értékvédelem alatt álló ingatlanok felsorolását. Országos védelem alatt áll a Rákóczi utcai Római katolikus templom, barokk stílusú, ban épült (hrsz. 470), a hozzá tartozó Rákóczi u. 43. sz. alatti Római katolikus plébániaház (hrsz. 471), valamint a Rákóczi u. 23. sz. alatti népi lakóház (hrsz. 460) októberében leégett a templom gyóntatószéke. Károk keletkeztek a templom berendezéseiben, a falakban és a freskókban. Az építési szabályzat szerint régészeti lelıhelynek a következı ingatlanok minısülnek: (7) Jelen rendelettel egyidejőleg a következı ingatlanok minısülnek régészeti lelıhelynek: a) Az egykori Úttörıtábortól keletre, az Ágacska-hegytıl délre esı terület, a Szent István Király Múzeum régészeti adattárában 4877/87. szám alatti lelıhellyel. Érintett ingatlanok: hrsz.:074; 071/6. b) A Dózsa György utca 24. szám és a Dózsa Gy. utca fölé magasodó domb, melyet északról a Sósi ér, délrıl a Cigány-árok nevő vízmosás határol. Érintett ingatlanok: hrsz.:071/1; 071/5; 071/6;64; 65; 66. c) Római katolikus templom és környéke. Érintett ingatlanok: hrsz.: 438; 439; 470. d) A Kálvária dombjától keletre, közvetlenül a Kálvária-hegy aljában található bozótos erdıfolt pereménél, a Sósi- érhez lejtı domboldal. Érintett ingatlanok: hrsz.:036/9 a; 037 a. (8) Jelen rendelettel egyidejőleg a következı ingatlanok minısülnek régészeti érdekő területnek: a) Belterület, a r.kat. templom környéke. b) Tervezett temetıbıvítés területe c) Volt Úttörıtábor területe d) Kálvária környéke. e) A belterület északi peremén, a Sósi ér nevő vízfolyás és a vasútvonal közötti gazdasági fejlesztési terület közút melletti 100 méteres sávja f) A közigazgatási terület északkeleti sarkában lévı gazdasági fejlesztés területe g) A belterület északi peremén, a Sósi ér nevő vízfolyás és a vasútvonal közötti gazdasági fejlesztési terület közút melletti 100 méteres sávja h) A közigazgatási terület északkeleti sarkában lévı gazdasági fejlesztés területe. 15 Száron egy presszó, egy kocsma, és két magánszállásadó (Margó panzió, Linda-ház) szolgáltatásait tudják jelenleg igénybe venni az idelátogatók. Saját látnivalóin túl Szár közelsége más turisztikai célpontokhoz kiaknázható lehetıség lenne a település számára: közvetlen közelségben Csákvár, a Zsámbéki-medence települései, kicsit távolabb Tata, Székesfehérvár, Velencei-tó. Összességében elmondható, hogy Száron a látnivalók, a természeti környezet; a közelségében található érdeklıdésre számottevı települések és kirándulóhelyek; a német nemzetiségi hagyományok ırzésére alapozva szükséges a település turisztikai arculatának kialakítása, a turizmus és ezzel együtt a turisztikai kapacitás fejlesztése. 15 Szár Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2006. (II. 25.) rendelete a helyi építési szabályzatról

34 5. Közlekedési infrastruktúra és közmőellátottság 5.1. Elérhetıség Szár község a Budapest Hegyeshalom vasútvonal mentén, Tatabánya és Bicske között félúton, a Vértes lábánál terül el, Magyarország legjelentısebb közúti és vasúti közlekedési útvonalai mellett. Az M1-es Budapest-Gyır Hegyeshalom autópálya illetve a vele párhuzamosan haladó 1-es (volt 100-as) út, az 1-es vasútvonal (Budapest-Gyır-Hegyeshalom) az országot - és ezen belül is elsısorban Budapestet - Nyugat-Európával összekötı legfontosabb utak. Meghatározó lehet a jövıbeni fejlesztés tekintetében, hogy a Közép-Dunántúli Régió szempontjából fontos 811-es közlekedési út, illetve a Bicskét Mórral összekötı út is a község közvetlen közelében halad. Szár könnyen elérhetı gépkocsival, az M1-es autópálya, az 1-es autóút és a 811-es út irányvonalaiban, Budapesttıl percre van. Vasúton a Budapest Gyır vonalon lehet megközelíteni. Szár a Budapest-Oroszlány elıvárosi vasútvonal része, óránkénti vasúti összeköttetéssel Budapestre, a menetidı 50 perc. A Tatabánya-Budapest és a Tatabánya-Szár- Szárliget-Újbarokk-Bicske vonalon mőködtet autóbusz közlekedést egy magánvállalkozás, amelyhez az Önkormányzat hozzájárulást fizet Úthálózat Szár Német Kisebbségi Települési Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2006. (II. 25.) rendelete a helyi építési szabályzatról 6. paragrafusa 3 kategóriába sorolja a község úthálózatát: - Országos közúthálózat részét képezı utcák - Győjtı utak - Lakóutak Országos közúthálózat részét képezı utcák 8113 sz. út Hrsz.: 436- Móricz Zsigmond utca ÉK-i szakasz. Hrsz.: 438- Rákóczi Ferenc utca Hrsz.: 58- Dózsa György utca Hrsz.: 010, sz. út Hrsz.: 019, Helyi győjtıutak Hrsz.: 163- József Attila utca Hrsz.: 437- Rákóczi Ferenc utca ÉK-i szakasz Hrsz.: 179- Arany János utca Hrsz.: 831 és a fejlesztési területen ábrázolt építendı út Hrsz.: 308; Hrsz.: 436- Móricz Zsigmond utca DNy-i szakasz; az utca tervezett DNy-i folytatása. hrsz 043 Hrsz.: 042/10-:/2 ig A Móricz Zsigmond utca nyugati végét a Béke utca déli végével összekötıút a tervben ábrázolt nyomvonalon. Hrsz.: 021; Ér utca; 546/1- Somogyi Béla utca; és tervezett folytatása a sz útig

35 Lakóutcák Hrsz.: 223- Arany János utca 2. szakasz Hrsz.: 107- Vértes utca; 78- vértes utca 2, szakasz Hrsz.: 382- Béke utca Hrsz.: 621- Bem József utca Hrsz.: 584- Petıfi Sándor utca Hrsz.: 562- kiépítendı új út Hrsz.: 20- kiépítendı új út Hrsz.: 4; 482- kiépítendı új út Hrsz.: 57- kiépítendı új út Az Állami Közúti Mőszaki Információs Kht. TeIR-bıl kinyerhetı 2003-as adatai szerint Száron a helyi közutak 30,7 km hosszából 10 km belterületen, 20,7 km pedig külterületen fut. A gyalogút és járda hossza a településen 11,2 km, kerékpárút nincs. A Vértes térség kerékpáros közlekedése a közutakon folyik. A fejlesztési tervek szerint önálló kerékpárút kiépítése várható. Az utak 100%-ban burkoltak amennyiben épületek mellett haladnak el, egyébként a burkolás mértéke 80%-os. Száron nagy az átmenı forgalom, az úthálózat állapota rossz, a csatornázás ezen a helyzeten tovább rontott. A zöldterületek arány nagy, növelésük nem szükséges. A játszóterek nem EU konformak, valamint számuk növelésre szorul. A temetık állapota megfelelı Gépkocsi ellátottság Száron a személygépkocsi ellátottság 2006-ban 505 db a TeIR KSH adatok alapján, a tehergépkocsik száma 52 db. A személygépkocsik száma 2001 és 2005 között 88 darabbal nıtt. Az utóbbi két évben a növekedés nem volt jelentıs, és nem várható a közeljövıben sem Lakásállomány Száron 2006-ban 576 lakást tartottak nyilván a KSH adatai szerint. Ez tizenkilenccel több, mint a 2001-es népszámlálás idején mért adat (557). A lakások részletes elemzését a népszámlálás során győjtött adatok alapján lehet elvégezni. Mind az 557 lakás lakásként van nyilvántartva, üdülı nincs Száron; azonban a lakások közül kettıt üdülési célra használnak. A lakások 96%-ban lakottak, ami szerencsés mutató, a kistérséginél (93%) magasabb, tehát viszonylag kevés a lakatlan, elhagyatott lakás. Egy lakásban átlagosan 3,16 ember él, ez a mutató kis mértékben magasabb, mint a kistérségi átlag (3 fı / lakás). Száron a lakások fele 1970 után épült, ugyanakkor számottevı a 60 évnél régebben épült lakások száma, a lakások közel egyharmada. A népességszám 1970-ben volt a legmagasabb, a hetvenes években 5%-kal csökkent, majd a nyolcvanas években újra elkezdett nıni; a legtöbb lakás is ebben a két évtizedben épült. A táblázatban jól látható, hogy mind a kistérségi, mind a települési mutató jelentısen csökkent a kilencvenes években. Ez az országos tendencia lenyomata, hiszen a lakásépítés a rendszerváltozást követıen visszaesett a fizetıképes kereslet csökkenése és az állami lakásépítés megszőnése következtében. Jelenleg az önkormányzat támogatja a lakásépítéseket, hozzájárul az építési költségekhez, amennyiben a fiatalok elsı lakásukat építik a községben

36 14. táblázat: A lakások megoszlása építési év szerint, 2001 Megnevezés Összesen Bicskei kistérség % 14% 10% 13% 18% 18% 8% Szár % 8% 10% 13% 23% 20% 7% Forrás: A szári lakások kimondottan nagyobbak, mint a kistérségi átlag. Míg Száron a 100 m 2 -nél nagyobb lakások aránya 45,1%, addig ez a mutató 25,5% kistérségi viszonylatban. Száron a lakások háromnegyede minimum 80 m 2 alapterülető, a kistérségi lakások csak mintegy fele esik ebbe a kategóriába. Az egy lakásra jutó alapterület szintén nagyobb, mint a kistérségi átlag, 95 m 2 a 81 m 2 -hez képest. Ha megnézzük a Szárral hasonló népességszámú településeket, az egy lakásra jutó alapterület Alcsútdobozon 78 m 2, Felcsúton 86 m 2, Vértesacsán pedig 82 m 2, amely mutatók mindegyikét szintén jelentısen meghaladja Szár. 15. táblázat: A lakások megoszlása alapterület szerint, 2001 Megnevezés X Egy lakásra jutó alapterület (m²) Bicskei kistérség ,5% 4,0% 6,2% 10,2% 24,8% 27,8% 25,5% Szár ,2% 1,1% 2,5% 4,7% 16,0% 30,5% 45,1% Forrás: A lakások komfortosságának és felszereltségének mutatóit szintén a kistérségi átlag és a hasonló népességszámú kistérségi települések (Vértesacsa, Felcsút, Alcsútdoboz) vonatkozásában mutatjuk be. Száron jelentısen meghaladja az összkomfortos lakások 70,2%- os aránya mind a kistérség, mind a hasonló települések összkomfortos lakásainak arányát. A komfort nélküli lakások aránya pedig átlagosan 10%-kal alacsonyabb, mint a többi hasonló településé. A szükség- és egyéb lakások száma tekintetében az arányok hasonlóak a kiválasztott településekével, Felcsúté valamivel magasabb. A lakások infrastrukturális ellátottsága nagyon jó, közel 100%-os a vízvezeték-hálózatra való rákötöttség, és magas a szennyvízcsatornára való rákötöttség aránya is. 16. táblázat: A lakások komfortossága, 2001 Megnevezés Összesen Összkomfortos Komfortos Félkomfortos Komfort nélküli Szükség- és egyéb lakás Bicskei kistérség ,8% 24,4% 5,5% 11,4% 5,0% Alcsútdoboz ,3% 27,9% 6,9% 18,7% 3,3% Felcsút ,4% 20,2% 3,0% 14,1% 8,2% Szár ,2% 15,8% 5,2% 5,4% 3,4% Vértesacsa ,0% 23,7% 8,3% 19,3% 2,7% Forrás:

37 17. táblázat: A lakások felszereltsége, 2001 Megnevezés Hálózati vízvezeték Házi vízvezeték Meleg folyóvíz Vízöblítéses WC Közcsatorna Házi csatorna Hálózati gáz Palackos gáz Központos főtéssel Bicskei kt Alcsútdoboz Felcsút Szár Vértesacsa Forrás: Kommunális infrastruktúra A 2005-ös területi statisztikai adatok 2001-hez képest már azt mutatják, hogy ténylegesen 100%-os a szári lakások ívóvízvezeték-hálózatba történt bekapcsolása, és 83,8% a közcsatorna-hálózathoz való csatlakozás aránya. Elıbbi 100%-os adathoz képest a vizsgált négy település közül csak Vértesacsa marad el, utóbbi adat vonatkozásában viszont Szárt megelızi Vértesacsa. A szennyvíztelep kapacitása azonban Száron kimerült, újabb rákötések nem lehetségesek jelenleg. Ez a már említett lakópark építését és az építési telkek értékesítését gátolja. A gázzal főtött lakások aránya Száron a legmagasabb (76,8%) a vizsgált települések között. Rendszeres hulladékgyőjtésben a lakások mindegyike részt vesz Száron és Felcsúton, 77% Alcsútdobozon és 84% Vértesacsán. 18. táblázat: A kommunális infrastruktúra alapadati, 2005 Közüzemi ivóvízvezetékhálózat hossza (km) Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások (%) Közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza (km) Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások (%) Az összes gázcsıhálózat hossza (km) Gázzal főtött lakások (%) Megnevezés Alcsútdoboz 14,1 100,0 12,8 47,2 14,0 59,8 Felcsút 16,9 100,0 14,9 69,5 17,9 71,3 Szár 14,1 100,0 11,2 83,8 23,8 76,8 Vértesacsa 17,4 95,1 37,0 100,0 22,3 69,3 Forrás: (TeIR) KSH-TSTAR A közszolgáltatásokat önálló gazdasági társaságok látják el. A vízellátást és szennyvízelvezetést végzı Fejérvíz Zrt-nek az önkormányzat is résztulajdonosa. A villamosenergia-szolgáltatást az E.ON, a gázszolgáltatást a TIGÁZ végzi. Szár a tatabányai lerakóhelyen helyezi el hulladékát. Hulladék-gazdálkodás szolgáltatója az AVE. Az illegális hulladéklerakás problémája Szár esetében is valós. Lomtalanításra kétszer kerül sor évente. Szár szennyvizét a felcsúti szennyvíztisztító telepen kezelik

38 6. Az önkormányzat kapcsolatrendszere és mőködése Szár a Közép-Dunántúli régió, a Bicskei kistérség tagja. A Velencei-tó Vértes Térségi Fejlesztési Tanács tagjaként a település az ÚMFT által kijelölt rekreációs területhez tartozik. Mivel a település a megyében és a kistérségben is földrajzilag szélsı ponton helyezkedik el, nem tud szervesen beilleszkedni a földrajzi fekvés mentén alakuló társulásokba. A településen közös körjegyzıség mőködik Újbarokkal és Vértesboglárral. (Ez utóbbi település január 1-én csatlakozott Szár és Újbarok körjegyzıségéhez.). A hivatalt körjegyzı vezeti, az ı munkáját aljegyzı segíti. Rajtuk kívül 8 alkalmazott dolgozik a hivatalban. A polgármester fıállásban látja el feladatát, a képviselıtestület a polgármesterrel együtt 10 tagból áll. A hivatal fı célja a megfelelı pénzügyi gazdálkodás, amit a központi támogatások csökkenése és a település jövedelemtermelı képességének alacsony volta miatt nehéz fenntartani. Az önkormányzat pénzügyi helyzete elsısorban a takarékos gazdálkodásnak és az elhalasztott beruházásoknak köszönhetıen a magyar átlaghoz viszonyítva jónak mondható. Bevételei a helyi adókból, a saját lakásállomány bérbeadásából, a Mővelıdési Ház termeinek valamint a Sportcsarnok eseti bérbeadásából származik. A lakásállomány 7 db elsısorban szolgálati célú lakást jelent. A forgalomképes vagyontárgyakat a belterületi építési telkek és a külterületi mezıgazdasági mővelésre alkalmas területek jelentik. A település saját folyó bevételébıl 2005-ben a TeIR TÁKISZ adatai alapján Ft-ot tett ki a helyi adó, 8,5 millió Ft keletkezett intézményi tevékenységekbıl, közel Ft ÁFA bevételbıl, 1,6 millió Ft egyéb sajátos bevételekbıl, a fennmaradó rész pedig kamatbevételekbıl és koncessziós díjakból. A helyi adóból mintegy Ft-ot az iparőzési adó, Ft-ot a kommunális adó, a maradékot pedig az építmény- és telekadó tette ki. A településen problémát jelent a behajthatatlan adók mértéke és a nem megfelelı adóbefizetési ellenırzés. A gazdasági programban foglaltak szerint a kommunális adó és az iparőzési adó rendszerét szükséges felülvizsgálni. A pályázati források felhasználása alapvetı fontosságú. Az ágazati és a regionális operatív programok nyújtanak ehhez lehetıséget

39 SWOT Analízis

40 3. SWOT ANALÍZIS A SWOT analízis, a település belsı adottságait és a külsı meghatározottságait, valamint a köztük lévı kapcsolatokat, a bennük rejlı fejlesztési lehetıségeket kívánja feltárni, amely egyben egy táblázatos formában megjelenített gyorsfénykép. Áttekinthetıen jeleníti meg Szár aktuális állapotát, az erıs (Strengths), a gyenge (Weaknesses) pontok elemzésével, diagnosztikájával, valamint a környezeti lehetıségek (Opportunities) és veszélyek (Threats) felderítésével. A dinamikusan változó körülmények arra késztetnek minden települést, így Szárt is, hogy fokozott figyelemmel kövessenek minden lényeges változást. Azt hogy valamely változás vagy tendencia a település környezete körül fenyegetést vagy lehetıséget jelent, ez Szár erısségeitıl illetve gyengeségeitıl függ. Ezen jellemzık megismerése lényeges feladat, a vezetıi döntések meghozatala során. A táblázatokban megjelenített jellemzık, meghatározzák Szár helyzetét, a belsı illetve külsı környezete felé, egyben a fejlesztési stratégia egyik kiindulópontját képezik, feladatuk a koncepció alapjainak lerakása. Az elemzés alapján látható, hogy a fejlesztések során, milyen települési jellemzıket szükséges értéknek tekinteni. Így az analízis egyfajta érték kataszter is. Az elemzés rámutat a stratégia megalkotásához szükséges gazdasági- társadalmi folyamatokra is. A SWOT elemzés során összekapcsoltuk a helyzetelemzést a célok, a prioritások rendszerével, egyúttal iránymutatásként kezeltük a fejlesztési elképzelések rendszerezésében, a fıbb jellemzık kiemelésével. A stratégiai szintő következtetések meghozatalához megfelelı információkat a külsı feltételek és a belsı adottságok együttes számbavételébıl, a település helyzetének elemzésébıl nyertük. A helyzetértékelés megállapításaira alapozva és az analízis által feltárt erısségekre és lehetıségekre építve kerültek kijelölésre a lehetséges fejlesztési területek. Egyúttal a feltárt hiányosságok és veszélyek jelezték a követendı stratégia korlátait. Az elemzés alapján azonosítható jellemzıkre építettük a település projektjeit. Szár erısségei csak lehetıséget jelentenek, melynek projektszintő jövıbeni kihasználása a településen is múlik. A SWOT táblázatban nem minden Szár települést jellemzı állapotleírás került felsorolásra, hanem csak a fontos és karakteres jellemzık, a következı szempontok alapján: meghatározó, domináns jellemzı a település szempontjából vagy karakteresen eltérı (sajátos) a más településeken megszokottól, vagy a változás iránya erıssége a tulajdonság megjelenítését indokolttá teszi a felsorolást, vagy valódi problémát jelent a település számára

41 ERİSSÉGEK (Strengths) - Kedvezı földrajzi elhelyezkedés, jó megközelíthetıség (M1, elıvárosi vonat), kedvezı térszerkezeti adottságok, - A környezet állapota és a táji adottságok kiemelkedıen kedvezıek, idillikusak, jellemzı a biológiai sokféleség, a minıségileg jó ivóvízbázis, az egészséges környezet, a sok zöldfelület, az emberléptékő nagyságrend, a környezettudatos helyi közösség, - Értékes, idegenforgalmi szempontból attraktív természeti környezet és a fejlesztések során jól kihangsúlyozható épített környezet, kedvezı településszerkezeti adottságokkal, - Turisztikai látványosságok Szár közelében, - A település léptékéhez viszonyítva, elınyös lakosságszám, a lakosság átlagos egészségügyi állapota és korösszetétele jónak mondható, - Aktív sportélet, kedvezı infrastrukturális adottságokkal, - Jelenleg jól mőködı egészségügyi ellátó rendszer körzeti orvosi és fogorvosi ellátással, gyógyszertárral, - Erıs alapfokú oktató, nevelı bázis és német nemzetiségi oktatás, az idegen nyelvtudás erıs települési kompetenciák, - Viszonylag nagy a lakosság gazdasági aktivitása, a fıváros közelsége következtében, - A település léptékéhez mérten kiemelkedı és diverzifikált telephelykínálat, kedvezı befektetési feltételekkel, - A település további fejlesztéséhez szükséges területfelhasználási lehetıségek adottak, - Környezetszennyezı ipar hiánya, - Hagyományokkal bíró közösségépítı, imázs-értékő rendezvények, kulturális sokszínőség, - Mőködı posta, - Erısödı együttmőködési készség a szomszédos települések részérıl, egy közös térségi, gazdasági erıtér kialakításához, - Ambiciózus és felkészült települési vezetés, jól gazdálkodó, a fejlesztésekre nyitott, kezdeményezı önkormányzat, a fejlıdéshez szükséges erıforrások bizonyos szintő megléte,

42 Gyengeségek (Weaknesses): - Relatív térségi peremhelyzet, - A szennyvíztisztítás kapacitása korlátos, további fejlesztés elmaradása akadályozza a település fejlesztését, beruházások elmaradását okozhatja, amely komoly pénzügyi és szolgáltatási problémákat okozhat, - Az M1-es autópályához vezetı út rossz állapotban van, kiépítettsége fejlesztésre szorul, - a regionális, megyei és térségi központok elérhetısége kedvezıtlen, - A településen átvezetı közlekedési utak felújításra szorulnak, az átmenı forgalom idıszakosan zajterheléssel jár, - A település közvetlen vasútvonalon helyezkedik el, de kiépített állomással (a megálló felépítmény hiányzik), személyzettel nem rendelkezik, árufuvarozási lehetıség nincs, - A település fejlıdéséhez szükséges nevelési-, közoktatási infrastruktúra fejlesztésre szorul, a bölcsıde hiányzik, az óvoda és iskola fejlesztésének elmaradása veszélyeztetik a nevelés, oktatás színvonalát, - Az egészségügyi ellátás szinten tartása infrastrukturális fejlesztéseket igényel, - A gyermekorvosi rendelés bevezetésre szorul, - A helyi szolgáltató szféra kialakulatlan, fontos szolgáltatások nem jelennek meg a településen, fejlesztésre szorul, ezen belül a kiskereskedelmi ellátás színvonala nem kielégítı, - Hiányoznak a közösségi élet infrastrukturális feltételei, a Mővelıdési Központ létesítménye felújításra szorul, - Tájház, néprajzi múzeum nincs a faluban, - Vis mayor helyzet miatt a templom épülete sürgıs felújításra szorul, - A szociális ellátás fejlesztésre szorul, nincs idısek nappali ellátását szolgáló intézmény, - A település központja a közterületek, a zöldfelületek és a parkolóhelyek vonatkozásában további fejlesztést igényelnek, hiányoznak az EU konform játszóterek, a közterületek közösségi funkciói kiépítetlenek (utcabútorok, köztéri szobrok), - A helyi kis- és középvállalkozások munkahelyteremtı képessége alacsony, versenyképessége nem kielégítı, fejlesztésre szorul (üzleti ismeretek, innovációs készség, stb), - A helyi munkalehetıségek aránya alacsony, a településen mőködı gazdasági vállalkozások nem nyújtanak kellı munkahely kínálatot, a helybennmaradáshoz, - Az adottságokhoz képest alacsony súlyú és kis költési szerkezető idegenforgalom, az idegenforgalmi infrastruktúra alacsony kiépítettségő, a szálláshelykínálat elégtelen, - Tıkehiány a fejlesztések terén, új vállalkozások hiánya gátolja a település megújulási képességét, - Desztináció menedzselés hiányosságai (szálláshelyek és szolgáltatások, identitás- és vonzerıfejlesztés, stb.), - Településmarketing fejlesztésre szorul, új vonzó turisztikai és kulturális programokra (pl. képzımővészeti mőhely, nyári színház) van szükség, - Alulfinanszírozás az intézményekben, az innováció gyengesége az oktatásban, - A település jelenlegi helyzetében nincs stratégia és jövıkép a felsıoktatásban végzett szári fiatalok visszahívására, megnyerésére

43 Lehetıségek (Opportunities): - Felértékelıdı település, erısödı befektetıi érdeklıdés új gazdasági tevékenységek elindítására, - Dinamizálódó település következtében, növekedı vállalkozói kedv és vállalkozói aktivitás, - A település megállító-képességének jobb kihasználása, növekvı igény a fıváros közeli vidéki rendezvényekre, kihasználatlan lehetıségek a település rendezvénykínálatában, erısödı figyelem a helyi zene- és néptánc hagyományok iránt, - Elınyıs települési attitőd (nyitottság, befogadó-készség), a korábbi években megteremtett pozitív mentális és kulturális vonzerı felértékelıdése, - Növekvı igény az elérhetı árú turisztikai termékek iránt, pihenı-, nyaralóhelyek iránt (nem harsány, inkább meditatív, passzív turisztikai termékekkel), növekvı igény a falusi turizmus iránt, - Kirándulóturizmus felértékelıdése, új túraútvonalak kijelölése és kerékpárút hálózat fejlesztése iránti növekvı igény, - Felértékelıdı német nemzetiségő oktatás és hagyományırzés, erısödı érdeklıdés a mővészeti alapfokú képzések iránt, - A környezettudatosság és energiaracionalis szemlélet erısödése a társadalomban, fokozódó figyelem a megújuló energiaforrások hasznosítása iránt, - A lakosság pozitív szemléletváltása, segíti a helyi támogatással induló egészségügyi prevenciós projektek hatékonyságát és javítja a lakosság egészségi állapotát. - Kialakítható, feltárható, erısíthetı nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatok és együttmőködési lehetıségek, határon átnyúló, szomszédsági kapcsolatrendszerének kiépítése, erısítése, - A település kistérségi szerepkörének erısödése, - Civil szervezetek bevonási lehetısége, a közösségi célok megvalósításába, - A magán- és közszféra együttmőködése szorosabbá válhat, amely a fejlesztések volumenének és sebességének növelését eredményezheti, - A falu felértékelıdésével, a rendelkezésre álló önkormányzati telkek iránt növekvı kereslet, - Jelentıs mértékő, elérhetı Európai Uniós támogatási forrás megpályázása, - MÁV stratégia kedvezı irányú változása (elıvárosi vonalrendszert és kiszolgáló épület telepítése Szárra), az agglomerációs menetrendek kedvezı irányú esetleges változása,

44 Veszélyek (Threats): - Erıs függıség, a településen kívül születı nagy horderejő közigazgatási, gazdasági döntésektıl, - Magyarország gyengülı gazdasági teljesítménye következtében és kedvezıtlen gazdaságpolitikája miatt, csökken a térség, ezen belül a település gazdasági vonzereje, kedvezıtlen makrogazdasági környezet, az országos szintő nehézségek meghiúsítják a helyi elképzeléseket, - A kistelepüléseket diszkrimináló támogatási és irányítási politika folytatódik, a település Uniós támogatásokhoz való effektív hozzáférése ellehetetlenül, - A Közép-Dunántúli Régió versenyhátrányba kerül a régiók között, - Állami finanszírozású szolgáltatásokat érintı bizonytalanságok tovább erısödnek (egészségügy, oktatás-nevelés), az önkormányzat központi költségvetési forrásai csökkennek, - A német nyelv nemzetiségi oktatása háttérbe szorul, - Gyengülı vállalkozási kedv következtében nem jönnek létre új szári munkahelyek, gyengül a KKV szektor, - A turisztikai vonzerık nem válnak vonzó termékké. - A demográfiai folyamatok kedvezıtlen irányba fordulnak, gyermeklétszám jövıbeni csökkenése hatást fejt ki az intézmény fenntartásra, - Lakosság túlzott növekedésével elveszti a település mai vonzó formáját, - A település térségi szerepkörének csökkenése, - Térségi összefogás, partnerségépítés kialakulatlan marad, az együttmőködés hiánya a térségi jelentıségı ügyek megoldásában, esetlegesen kialakuló ellenérdekeltségi rendszer, - Civil szervezetek esetleges inaktivitása gátolja a falu fejlıdését. - A tervezett fejlesztések elmaradása és a lakosság érdektelensége, befelé fordulása következtében, alvó faluvá válás folyamata elindul, - A helyi szereplık nem fogadják el a fejlesztési elképzeléseket, azokkal nem azonosulnak, - A lakosság szociális helyzete tovább gyengül, - A település fejlıdésével megjelennek a közbiztonságot rontó jelenségek, - A képzett helyi fiatalok elvándorolnak a településrıl, vagy a felsıfokú képzés után nem térnek vissza, - A takarékos és ésszerő területgazdálkodás elınyeit települési szinten nem ismerik fel, a területfelhasználás pazarlóvá és koordinálatlanná válik, - Jelentıs környezeti, ökológiai veszélyforrások jövıbeni elhárítása, illegális hulladék lerakás elindulásának megakadályozása nem jár sikerrel, a rétegvizek szennyezıdnek, - A mozgásszegény életmód rontja a lakosság egészségügyi állapotát

45 Településfejlesztési koncepció

46 KONCEPCIÓ 1. A koncepciót meghatározó stratégiai tényezık A stratégia kialakításánál figyelembe kellett venni az olyan környezeti tényezıket és hangsúlyozottan jellemzı sajátosságokat, amelyek kiemelkedıen fontosak és meghatározóak a település továbbfejlesztése szempontjából, ezért nagyon lényeges, hogy a fejlesztési koncepció keretében külön is megfogalmazásra kerüljenek. A település koncepcióját meghatározó stratégiai tényezık, az alábbi hármas rendszerben kerültek lehatárolásra: települési sajátosságok, külsı környezeti tényezık és a fejlesztési alapelvek Települési sajátosságok A települési sajátosságok bemutatásával az alapvetı adottságként jelentkezı jellemzık kerülnek bemutatásra, amely jellemzık érvényesülését minden egyes fejlesztés során célszerő biztosítani a projektjavaslatokban Természeti adottságok, a turizmus felértékelıdı szerepe Szár gazdasági fejlıdésének potenciális lehetıségét teremti meg, a település kedvezı földrajzi elhelyezkedésével és kiváló természeti adottságaival szorosan összefüggı lehetısége, az idegenforgalom. Jelenleg az idegenforgalom infrastruktúrája fejlesztésre szorul, a háttér programok, rendezvények lokálisak. Az elkövetkezı idıszak nagy kihívása, hogy sikerül-e egy megfelelı színvonalú és léptékő idegenforgalom feltételeit megteremteni Intézményrendszer sajátosságai A településre jellemzı, hogy oktatási és egészségügyi intézményrendszerének fejlettségi színvonala magasabb, a legtöbb hasonló nagyságú magyarországi falunál. A helyi lakosok jogos elvárása, illetıleg a település célzott törekvése, hogy e humán szolgáltatásokat 21. századi színvonalú környezetben nyújtsa a szári intézményrendszer. A Koncepció alapvetése a jelenlegi intézményrendszer fenntartása és további fejlesztése A nemzetiségi múlt ápolása, hagyományırzés A nemzetiségi múlt ápolása, a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatok maximális figyelembevétele alapvetı jelentıséggel bír a fejlesztési döntések meghozatalakor, illetve a településképet, intézményrendszer fejlesztését és hagyományırzést érintı projektjavaslatok kidolgozásakor A meglévı építészeti arculat megırzése, továbbfejlesztése Szár német nemzetiségi múltjának, hagyományainak megırzése, lehetıség szerinti visszaállítása alapvetı jelentıséggel bír a falu identitásának megırzése szempontjából. Sajátossága és értéke az építészetében határozottan tükrözıdı hagyományos falusi jelleg. Ennek megırzése, helyreállítása és továbbfejlesztése azért nagyon lényeges, mert értékösszetevıi ezen eredeti hagyományokra építı építészeti arculattal alkotnak egy olyan elegyet, amely komoly turisztikai vonzerıként jelenhet meg. Fontos azon dolgozni, hogy az itt élık ezen értékeket felismerjék és értékként kezeljék egyéni életvezetésük és fejlesztési döntéseik meghozatalakor, így építészeti jegyeivel a falu ismét egyre fontosabb értékké válik a Száron élık, illetve az ott letelepedni vágyók számára is. Tudatosan kell szabályozni a település terület-felhasználását, és fokozottan érvényesíteni kell az arculat megırzését szolgáló helyi építészeti elıírásokat

47 1.2. Külsı környezeti tényezık, jellemzık bemutatása A külsı környezeti tényezık megfelelı azonosítása és súlyozása azért bír jelentıséggel, mert hatásait folyamatosan kifejti a településre, de befolyásolni ezeket a tényezıket, a település nem tudja, adottságként jelentkeznek, figyelembevételük, a település jól azonosítható érdeke Az Európai Uniós forrásszerzés lehetısége A forrásszerzés lehetıségei átalakultak és kibıvültek, ezért kulcsfontosságú a fejlesztési elképzelések támogatásalapú megközelítése. A források többnyire a következı két-három évben várhatóan 2010-ig kerülnek lekötésre. Ezt követıen a sikeresen kiválasztásra került projektek megvalósítása lesz a fı cél. Lehetıség nyílik arra, hogy a megvalósuló fejlesztések, nagyobb támogatási intenzitású konstrukciókon keresztül jussanak fejlesztési forrásokhoz Regionális és térségi együttmőködés A regionális, megyei és térségi együttmőködés figyelembevétele egyes területeken azért különösen fontos, mert a kormányzat jellemzıen, a támogatási források megszerzésének jogosultsági kritériumává vagy elınyt jelentı szempontjává teszi a fenntartói társulások, projekt-szintő konzorciumok létrehozását, ezáltal ösztönözve a hatékony szolgáltatási rendszerek kialakulását. Minden esetben szükséges körvonalazni az önkormányzat szerepvállalását, figyelembe véve hogy a kötelezıen ellátandó és önként vállalt önkormányzati feladatok finanszírozása az állami normatíva rendszer és adópolitika folyamatos változása miatt egyre kevéssé finanszírozható. Az önkormányzat és az önkormányzati intézmények fenntartása, üzemeltetése, humánpolitikája folyamatos átgondolásra szorul Kedvezı földrajzi és gazdaságpolitikai elhelyezkedés, versenypozíció Szár földrajzi és gazdaságpolitikai elhelyezkedése igen kedvezı. A régió versenypozícióját nagymértékben meghatározza közlekedési infrastruktúrája, a fıvároshoz való viszonylagos közelsége. A kedvezı pozícióból származó elınyök azonban csak akkor használhatók ki a környezeti szempontok maximális figyelembevétele mellett, ha megfelelı idıben és megfelelı színvonalon elkészülnek a projektelıkészítı munkálatok, mind a gazdaságilogisztikai ágazat, mind a lakóövezet-településszerkezet, mind a turisztikai ágazat fejlesztésének szempontjából Növekvı kereslet a speciális turisztikai termékek iránt Világtendencia a nemzetközi turizmus folyamatos bıvülése, mely tendencia várhatóan tovább folytatódik a következı években, évtizedekben is. Ma már azonban nem elsısorban a hagyományos turisztikai célpontok a népszerőek, hanem azok, amelyek valamilyen kuriózumot, különlegességet tudnak felmutatni. Folyamatosan növekszik tehát a kereslet a speciális turisztikai termékek iránt. Szár kedvezı turisztikai adottságokkal rendelkezik, egyediségét a különleges földrajzi fekvés mellett sajátos környezeti adottságai adják. Rendelkezésre állnak az alapok, speciális turisztikai termékek kifejlesztéséhez Fejlesztési alapelvek Bemutatásra kerülnek azok az alapvetı elvek és értékek, amelyek meghatározóak a település fejlıdése szempontjából s érvényesülniük kell a fejlesztések tervezésekor és a stratégia operatív megvalósításakor. A fejlesztési alapelvek iránymutatóak lehetnek akkor is, amikor a rendelkezésre álló önrészt, saját forrást kell felosztani, rangsorolni a fejlesztési lehetıségek között. Így azokat a fejlesztéseket, amelyek nem felelnek meg ezen peremfeltételeknek, nem célszerő önkormányzati szinten támogatni

48 A természeti környezet megırzése Szár földrajzi elhelyezkedését tekintve kiemelkedı helyzetben van. Rendkívül értékes, természeti területek ölelik körül. Közvetlen közelében számos környezeti érték található. Ezek a területek eddigiekben mentesültek a károsító tényezıktıl, hatásoktól és jelentıs környezeti értéket képviselnek. Ez az érték meghatározó a település további fejlıdése szempontjából, éppen ezért bármely fejlesztés esetében nagyon lényeges, hogy az adott fejlesztési elképzelés ne bontsa meg a kialakult ökológiai egyensúlyt és lehetıleg a természeti környezet károsítása nélkül valósuljon meg Kohézió erısítése, kapcsolatrendszer fejlesztése Szükséges hangsúlyozni a térségi települések egymást kiegészítı szerepét, csökkenteni kell a versenyérzetet, erısíteni kell a hagyományos kapcsolati struktúrát is. A jelen kor társadalmi, gazdasági kihívásai megkövetelik a természetes nyitottságot, valamint azt, hogy a kapcsolatok ne kizárólag a településhatárokon belül alakuljanak ki. A nyitottság fontos követelmény a turizmus fejlesztésének terén is. Lényeges, hogy ez a nyitottság fennmaradjon és tovább erısödjön a jövıben, például a testvérvárosi kapcsolatok intenzív kialakítása, fenntartása során. A kohézió erısítését elısegíti a hagyományırzés, a vallás, az összetartozástudat. Magyarországra sajnálatos módon jellemzı individualizmus és társadalmi jelenségek szinte megölték a régen jellemzı társadalmi értékeket. Európa szerencsésebb térségeiben ezen közösségi értékek ma is élık és ebbıl hihetetlen mérető versenyelınyre lehet szert tenni. Az élhetı település kialakításának szerves része a közösség erısödése, az összefogás, az egymás iránti figyelem A helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozók bevonása Fejlesztési alapelv, hogy minél szorosabb és eredményesebb együttmőködés alakuljon ki a magán- és a közszféra között. Minden új fejlesztés, projekt elindításakor szem elıtt kell tartani, hogy a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozók milyen módon vonhatók be a projektek megvalósításába. Részvételük kulcsfontosságú, amelybıl a település csak profitálhat, mivel így egyre többen vesznek részt a falu fejlesztésében, saját tıkebefektetésekkel is. A helyi közösséget a jogszabályok és etikai megfontolások figyelembe vétele mellett pozitív elınyökben, externáliákban kell részesíteni. A gazdaságfejlesztésbıl, a turizmusból származó potenciális elınyök kiaknázása érdekében mind a magán-, mind a közszféra elkötelezett kell legyen, további források megszerzésére Fenntarthatóság A kiegyensúlyozott és hosszú távon fenntartható fejlıdés érdekében a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat elıtérbe helyezı stratégiát kell megvalósítani. Ez egyfelıl természetes célkitőzés, de más oldalról a támogatási források megszerzéséhez is szükséges, hogy a kitőzött eredményeket hosszú távon, hatékonyan, környezet tudatosan lehessen mőködtetni. A fenntartható fejlıdés alapvetı feltétele, hogy a helyi fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok egyszerre tudják biztosítani a környezeti értékek maximális védelmét és a természeti erıforrások megırzését, a gazdaság és a társadalom harmonikus fejlesztésével. Minden egyes projekt megvalósításakor törekedni kell arra, hogy az elsıdleges célok elérése érdekében ne szenvedjenek hátrányt a környezetvédelmi szempontok. Nem születhet döntés olyan projektek finanszírozásáról, amelyek esetében nem ismeretesek a késıbbi, utókövetési idıszakot érintı üzemeltetési körülmények és feltételek Esélyegyenlıség A térség lakóinak bárminemő - különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk miatti diszkriminációja ellentétes a tervdokumentáció

49 szellemiségével. Célunk, hogy a gazdaságfejlesztést és életminıség javítást célul kitőzı intézkedések megvalósítása során ne szoruljanak háttérbe az alapvetı emberi értékek megırzéséhez és megerısítéséhez szükséges alapelvek. Ezért a Koncepció vezérlı elve az esélyegyenlıség biztosítása minden célcsoport számára. Kiemelten kezelve a nık, a nemzetiségek, ezen belül a romák, a negyven év feletti munkavállalók, a kisgyermeküket egyedül nevelı és az egyedülálló szülık foglalkoztatási helyzetét, a csökkent munkaképességő lakosok munkavégzési lehetıségeit és az idıs társadalom speciális helyzetét. Így a fejlesztési program végrehajtása is elısegíti egy összetartó, emberibb település kialakítását Karakter, exkluzivitás, minıség és tudatosság A fejlesztések során törekedni kell az egyediségre, a megkülönböztetı jellegre. Szár adottságai erre alkalmasak, német nemzetiségi múltja, földrajzi környezete számos potenciális lehetıséget rejt magában. Célul kell ugyanakkor kitőzni, hogy a szári fejlesztések jó gyakorlatként mintául szolgáljanak a térségben. Az egymásra épülı fejlesztéseket ésszerő rendszerbe kell foglalni, tudatosan, biztonságosan, fokozatosan kell azokat megvalósítani. A projektek rangsorolásánál kiemelt szempont, a projektjavaslatok tartalmi differenciálásának és a benyújtott javaslatok elızetes minıségbiztosításának kettıs elve Hatékony finanszírozás, hozamorientált szemlélet A fejlesztéseket priorizálni szükséges. A projektnagyságok meghatározását, a település erejéhez és az elérni kívánt célokhoz kell arányosítani. Figyelembe kell venni, az országos trendeket, folyamatokat. Az Önkormányzat gazdaságfejlesztési elképzeléseinek megfogalmazásakor a közvetett hozam (helyi adó bevétel növelése) hosszútávú növelési alapelvét is figyelembe kell venni. 2. Illeszkedés az elfogadott fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz, tervezési dokumentumokhoz Szár település Hosszútávú településfejlesztési koncepciójának kialakítása, a prioritások és intézkedések meghatározása, lehatárolása során a térségi, megyei, regionális és országos elfogadott fejlesztési koncepciókkal, programokkal, tervezési dokumentumokkal való illeszkedés áttekintésre került. A tervezett projektjavaslatok illeszkednek az operatív programokhoz, kapcsolódnak az ágazati operatív programokhoz, melyek országos szinten nyújtanak forráslehetıséget egy-egy speciális területhez illeszthetı projekt megvalósítására. A koncepció tartalmát tekintve azok az akciók kerültek feltérképezésre, melyek összhangban vannak az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és lehetıvé teszik a különbözı Európai uniós és nemzeti források befogadását. 3. A misszió megfogalmazása Cél, hogy Szár az élhetıség és a versenyképesség egyensúlyát, a fenntarthatóságot emberöltıkre biztosítani tudó jövıképpel rendelkezı település maradjon a tervezett fejlesztések megvalósítása során és azt követıen. Olyan település legyen, ahol a lakók jól érezhetik magukat, elégedettek lehetnek a szolgáltatásokkal és a község életének aktív résztvevıi és alakítói lehetnek. Szár község Önkormányzata Képviselı-testületének Gazdasági Programjában ( ) megfogalmazott küldetését, jövıképét, misszióját az alábbi kifejezés foglalja össze és tükrözi:

50 Szár a Vértes kapuja A település jövıképe mögött húzódó jelmondata: Javuló életfeltételek, új lehetıségek, sikeres együttmőködés Szár fejlıdése érdekében. A stratégia megvalósításának jellemzıi: - a táji adottságokhoz alkalmazkodó diverzifikált gazdaságfejlesztés, - innovatív gondolkodás és együttmőködés a fejlesztések során, valamint - a környezettudatosság amely épít: - a település felértékelıdésére, - a fejlıdés dinamikájára, - a javuló életfeltételekre. A jövıképet olyan fontos stratégiai célként és eszközként kezeljük, amely összeköti Szár lakosságát, valamint intézményeit, civil szervezeteit, lehetıvé teszi a település céljaival és értékeivel való azonosulást, biztosítja a motivációt, erısíti a tartós érdekeltséget és elkötelezettséget a stratégiai célok iránt. A koncepció feladata a helyzetelemzést és a SWOT analízist követı javaslattevı fázisban a közép- és hosszútávon legkedvezıbb fejlesztési irányok részletes kidolgozása, a fejlıdéshez szükséges feltételek meghatározása. Stratégiai cél, Szár fenntartható, differenciált és komplex, hosszú távú fejlesztése. A koncepció fejlesztési elképzelései, akciótervekre, pályázati felhívásokra épülnek. A megvalósuló projektek eredményeképpen, lehetıség nyílik a település komparatív adottságainak és elınyeinek kihasználására

51 Ábra: Szár település fejlesztésének stratégiai célpiramisa JELMONDAT Javuló életfeltételek, új lehetıségek, sikeres együttmőködés, ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLOK: Vonzó életminıség elérése, környezettudatos fejlesztések, egészséges életmód elısegítése, Uniós lehetıségek kihasználása. SPECIFIKUS FEJLESZTÉSI CÉLOK: Kiegyensúlyozott településfejlesztés, vonzó életminıség elérése, gazdaságfejlesztés, versenyképesség javítása, turizmusfejlesztés, környezetvédelem, hagyományok és a kulturális értékek megırzése, egészségmegırzés elısegítése, a fenntartható fejlıdés elısegítése, települési karakter megırzése

52 A Koncepcióban megcélzott általános fejlesztési célok: Váljék a település, - a helyi társadalom hosszú távú igényeit kielégítı, környezettudatos fejlesztést hangsúlyozó, kényelmes, vitalitással teli, vonzó életminıségő lakóhellyé, - hagyományokra építı nemzetiségi, oktatási, valamint kulturális- és idegenforgalmi szempontból központi szerepet betöltı, frekventált településsé, - a térségben nem túl hangsúlyos szerepet betöltı, a fenntartható fejlıdést szem elıtt tartó környezetbarát ipari, turisztikai és szolgáltató beruházások színterévé, - Egészségmegırzı és prevenciós szolgáltatások biztosításával, az egészséges életmód szemlélet támogatójává, - az Európai Uniós tagságból fakadó fejlıdési lehetıségek megragadása terén példaértékő településsé. Közvetett célkitőzés egy olyan partnerségi légkör kialakulásának elérése, mely a jövıbeni feladatok szakmai döntéseken és a társadalmi elfogadottságon alapuló teljesítését teszi lehetıvé. A Koncepcióban megcélzott specifikus stratégiai célok: Kiegyensúlyozott településfejlesztés: Szár legyen elsıdlegesen a száriak otthona, biztosítani tudjon megfelelı életminıséget, megfelelı egészségügyi és szociális ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és a település erejéhez mérten erıs humán infrastruktúrát. Maradjon élhetı vidéki település, mellyel lakói egyre inkább azonosulhatnak, ugyanakkor megfelelı vonzást gyakoroljon a megcélzott befektetıi körre és a minıségi idegenforgalomra. Vonzó életminıség elérése: A fejlesztések eredményeképpen a vonzó életminıség települési feltételei alakuljanak ki, hogy kedvezı feltételek mellett lehessen a településen dolgozni, élni és szabadidıt eltölteni, a település épített környezetének és természeti adottságainak harmonikus fejlesztésével és mőködtetésével. Gazdaságfejlesztés, versenyképesség javítása, turizmusfejlesztés: Kiemelt célkitőzés a helyi vállalkozások versenyképességének javítása, a munkahelyteremtés. Új vállalkozások betelepülésének ösztönzése, a szolgáltatások bıvítése. A turizmus infrastrukturális feltételrendszerének fejlesztése, a látogatók számának növelése, a turizmusból származó jövedelem növelése, oly módon, hogy a fejlesztések kitörési lehetıséget tudjanak biztosítani a falu számára, építve a meglévı és fejlesztendı adottságokra. Környezetvédelmi szempontok elıtérbe helyezése: A magasabb színvonalú lakókörnyezet megtartása, a természeti, táji értékek megóvása, a területek és a gazdaság fejlesztése miatt esetleg jelentkezı környezeti többletterhelés elkerülése. Hagyományok és a kulturális értékek megırzése: Célkitőzés, hogy a település fejlesztése során lehetıség szerint központi szerephez jusson a hagyományok ápolása, az egyházi, a sport-, a kulturális és a mővészeti rendezvények megszervezése. Egészségmegırzés elısegítése: Térségre jellemzı vezetı halálozási betegségek megelızésével, gyógyítási feltételek javításával, az egészséges életmód szemlélet elısegítésével. A fenntartható fejlıdés elısegítése: Szár fejlıdése legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható, emberi léptékő, amely a természeti, települési és társadalmi környezetével harmóniában fejlıdik

53 Települési karakter megırzése: Szár a fejlesztések során nyerje vissza régi települési karakterét, helyi gazdasága használja ki a tradíciókból és a térségi helyzetbıl adódó lehetıségeket, a meglévı és fejlesztendı területi, infrastrukturális adottságokat, a rendelkezésre álló helyi humán erıforrás erejét. A felsorolt specifikus célok eléréséhez, sikeres fejlesztéshez szükséges az elképzelések széles körben történı kommunikálása és a településen élı, tevékenykedı szereplık (magánszemélyek, közösségi szereplık, társadalmi szereplık, helyi vállalkozások) közti párbeszéd rendszeressé tétele. A Koncepció hat prioritása, a fı feladatokat fogalmazza meg és jelöli ki. A prioritások intézkedéseken keresztül teljesülnek. A koncepció összesen 16 intézkedést jelöl meg. Az egyes prioritások, intézkedések és projektjavaslatok megfogalmazása és kidolgozása az alábbi egységes szerkezetet követi: A prioritás indoklása: az adott prioritásterület rövid elemzése, bemutatása, szükségszerőségének általános leírása, fıbb problémáinak és szükségleteinek ismertetése. A prioritás célkitőzéseinek ismertetése: a prioritásban megfogalmazott fejlesztések megvalósulásával elérendı legfontosabb kitőzött célok leírása. A prioritás megvalósításának várható hatásai: a prioritás megvalósításával elérni tervezett kimenetek bemutatása, hatásindikátor ekvivalens mutatókkal. Intézkedés indoklása, háttere: A prioritást megvalósító egyes intézkedések bemutatása, háttér elemzése, szükségszerőségének ismertetése. Az intézkedés megvalósításának várható eredményei: Az intézkedések tervezett kimeneteinek bemutatása, eredményindikátor ekvivalens mutatókkal. Projektjavaslatok bemutatása: Projektek indoklása, rövid elemzésük, bemutatásuk, szükségszerőségük általános leírása. A projektek megvalósításának leírása, a megvalósítás várható kimeneteinek bemutatása, outputindikátor ekvivalens mutatókkal. Javasolt projektméretek behatárolása, források azonosítása, projekt típusok leírása

54 4. Prioritások és intézkedések közötti kapcsolat A következı táblázat a prioritások és az intézkedések közötti kapcsolatok rendszerét szemlélteti. Táblázat: A Koncepció prioritásainak és intézkedéseinek tervezett rendszere PRIORITÁSOK I. PRIORITÁS: HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉS II. PRIORITÁS: HELYI ADOTTSÁGOKRA ALAPOZOTT GAZDASÁG- FEJLESZTÉS III. PRIORITÁS: TELEPÜLÉSI HUMÁN- ÉS MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE IV. PRIORITÁS: TELEPÜLÉSI HUMÁN- ERİFORRÁS ÉS HUMÁN SZOLGÁLTATÁS- FEJLESZTÉS V. PRIORITÁS: TURIZMUS- FEJLESZTÉS VI. PRIORITÁS: KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS ÉLHETİ TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA INTÉZKEDÉSEK 1.1 Hatékony és takarékos településüzemeltetés 2.1 Proaktív befeketésösztönzés 3.1 Közoktatás fejlesztése 4.1 Települési közszféra humán feltételeinek javítása 5.1 Települési arculat, imázs fejlesztése, településmarketing fejlesztése 6.1 Helyi természeti-táji környezet védelme 1.2 Településfejlesztés megalapozása 2.2 KKV-fejlesztés 3.2 Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése 4.2 Aktív települési közélet támogatása 5.2 A turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális (szálláshely és vonzerı) fejlesztések 6.2 Vonzó települési környezet létrehozása 1.3 Helyi, térségi, regionális és nemzetközi együttmőködések 2.3 Munkahely-teremtés elısegítése 3.3 Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése 5.3 Turisztikai termékfejlesztés

55 Prioritások, intézkedések

56 1. Prioritás: Hosszútávon fenntartható településfejlesztés A prioritás indoklása Szár település hosszú távú fejlıdése érdekében elengedhetetlen a tudatos tervezés és az aktív beavatkozó szerep a helyi gazdaság és a települési társadalom mőködése terén, a természetitáji környezet adottságait és értékeit figyelembe véve. A tudatos településfejlesztés célja, hogy Szár a távoli jövıben is fejlıdı és a településükre büszke polgárok lakóhelye legyen. A települési önkormányzat a helyi lakosok felhatalmazásával legitim módon képes megtenni azokat a szükséges intézkedéseket, melyek a település megfelelı szintő napi mőködéséhez szükségesek. Azonban erkölcsi kötelessége, hogy mőködés során ne csak az aktuálisan szükséges feladatok kerüljenek elvégzésre, hanem olyan intézkedések is megtételre kerüljenek, melyek eredményeikben és hatásaikban csak közép- vagy hosszútávon jelentkeznek a legtöbb lakos számára pozitív módon. A település hosszú távú jövıképének megvalósulása érdekében az önkormányzat elsısorban a településgazdálkodás, -üzemeltetés feladatait végzi el annak érdekében, hogy az eddig elért fejlıdési eredmények megtartásra kerüljenek. Ennek során kiemelt szempont a hatékonyan és takarékosan mőködı településüzemeltetés és a közvagyonnal való felelıs gazdálkodás. A települési közszolgáltatások és közigazgatási eljárások egyre magasabb szinten történı nyújtása, valamint a felelıs településmenedzsment hozzájárul a település vonzerejének növekedéséhez, a lakosságszám gyarapodásához és a helyi gazdaság fejlıdéséhez. A tudatos és térben kiegyensúlyozott településfejlesztés azonban megkívánja a település helyzetének, adottságainak, lehetıségeinek pontos ismeretét és a reális fejlesztési elképzelések kijelölését. Mindezen tevékenységek hatékonyságát alapvetıen befolyásolja az önkormányzat mőködése, a menedzser-szemlélet és projekt alapú gondolkodás elfogadása. A célirányos településfejlesztés fejleményei elsısorban a helyi gazdaság- és települési környezet fejlesztése terén jelentkezhetnek, aminek eredményei középtávon a lakosság elégedettségére is szolgálnak. Az eredményes településfejlesztés nem jöhet létre a benne résztvevık, az érintettek, illetve a tágabb társadalmi-gazdasági környezet szereplıinek együttmőködése nélkül. A településfejlesztés során kiemelt figyelem hárul egyrészt a jövıkép, a fejlesztési elképzelések társadalmasítására, a helyi lakosokkal történı elfogadtatásra és a megvalósításban történı részvétel ösztönzésére. Egyes gazdaságfejlesztési feladatok vagy környezetvédelmi beavatkozások esetében a tágabb, kistérségi, regionális, illetve a legjobb gyakorlatok megismerése érdekében akár nemzetközi együttmőködések létrehozása is szükségessé válhat. Ennek megfelelıen az önkormányzat alapvetı érdeke minden, együttmőködésen alapuló hazai és nemzetközi kezdeményezésben való részvétel és a részvétel feltételeinek megteremtése. Célkitőzések ismertetése: - A települési lakosságszáma növekedjen, - A településen korösszetételében a fiatalok aránya növekedjen, - A településen nyújtott közszolgáltatások köre bıvüljön, - A település fejlesztési együttmőködésekben történı részvétele növekedjen, - A települési önkormányzat által kezdeményezett fejlesztések száma növekedjen

57 Táblázat: A prioritás megvalósításának várható hatásai Hatásindikátor célkitőzések - A települési lakónépessége növekedjen (%) - Önkormányzati közszolgáltatások száma növekedjen (db) - Önkormányzati részvétellel megvalósuló projektek száma növekedjen (db) - Településüzemeltetés költségei csökkenjenek (mft) - A 25 éven aluli népesség aránya növekedjen (%) Táblázat: A helyi gazdaságfejlesztés prioritás intézkedései Prioritás: Helyi adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés 1. Intézkedés 2. Intézkedés 3. Intézkedés Hatékony és takarékos településüzemeltetés Fenntartható településfejlesztés megalapozása Helyi, térségi, regionális és nemzetközi együttmőködések

58 1.1 intézkedés: Hatékony és takarékos településüzemeltetés Intézkedés indoklása, háttere A település is piaci környezetben él, bevételbıl gazdálkodik, kiadásai vannak. A választott vezetésének politikai felelıssége mellett az önkormányzat és a polgármesteri hivatal ténykedése jól érzékelhetı módon közvetlenül befolyásolja a lakók mindennapjait kortól és jövedelmi viszonyoktól függetlenül. Az egyre visszafogottabb állami normatív támogatás mellett és azon túl a rendszeres saját bevételi források megteremtése és idıtálló biztosítása elengedhetetlen. Ahhoz, hogy a település a fejlesztési elképzeléseit eredményesen tudja megvalósítani elengedhetetlen, hogy az önkormányzat egyrészrıl mőködését a hatékonyság szem elıtt tartásával megszervezze, másrészrıl birtokában legyen mindazon ismereteknek melyek az eredményes településfejlesztési projektek létrehozásához szükségesek. Az intézkedés várható eredményei - A település gazdálkodása hatékonyabbá válik, - Az önkormányzat komplex hivatali eljárásokat képes elvégezni változatlan létszám mellett, - Az önkormányzati alkalmazottak mentalitása ügyfélorientálttá válik, - A település terv-ellátottsága teljeskörő és folyamatossá válik a tervezés, - A településfejlesztési tevékenysége aktívabb lesz. Táblázat: Az intézkedés megvalósításának várható eredményei Eredménymutatók - Települési önkormányzat megtakarításainak változása (%), - Települési közszolgáltatások költségének változása (%), - Települési közszférában alkalmazottak arányának változása (%), - Ügyfélre jutó ügyintézési költségek változása (%), - Település vagyon értékének változása (%), - Önkormányzati kiadványokkal elért lakosság száma (fı) Tervezhetı projektjavaslatok: projektjavaslat: Hatékony településmenedzsment Projekt indoklás A településmenedzsment magában foglalja a hatékonyabb önkormányzati irányítás kialakítását, a mőködési költségek csökkentését, a fejlesztési források felkutatásának megszervezését annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló források optimalizálásával és racionális költségvetés megteremtésével lehetıvé tegye a hosszú távú és fenntartható település-üzemeltetést és fejlesztést

59 A hatékonyság növelésének másik oldalát a humán erıforrásokkal való szakszerő és motiváló módon történı gazdálkodás jelenti, ahol a megnövekedett kihívásoknak megfelelıen jelentıs humán fejlesztési igények is jelentkeznek. A folyamatok újraszervezése és a munkákat végzık mentalitásának megváltoztatása egyaránt hozzájárul a közszféra megújulásához és szolgáltató jellegének létrejöttéhez. Projekt leírás A projekt legfontosabb része a hosszú távú települési jövıkép kialakítása, annak társadalmasítása és a hozzá tartozó és a helyi elvárásoknak is megfelelı településfejlesztési koncepció, illetve stratégia készítése. Az önkormányzat közremőködik a helyi piacfejlesztésben, ezért a rendelkezésére álló jogi eszközökkel elısegíti a helyi vállalkozások támogatását a versenysemlegesség szem elıtt tartása mellett, elsısorban a közbeszerzési pályázatoknál azonosra értékelhetı pályázatok esetében a településen székhellyel rendelkezı vagy helyi munkaerı foglalkoztató vállalkozások elınyben részesítésével. A projekt keretében kialakuló számítógépes nyilvántartások alapján történik a naprakész követelés-nyilvántartás és kezelés, ami a kintlévıségek csökkentését szolgálja. Az önkormányzati alapítvány mőködési feltételei a testület hozzájárulásával kerülnek biztosításra, illetve mőködtetéséhez anyagi támogatást nyújthat. Az egyes fejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében pályázatok készítése történik, ami a szükséges lobbi tevékenységgel párosulva képes hatékonyan további forrásbevonásra. Befektetık keresése, mecénások, szponzorok felkutatása és érdekében szponzori kör létre a települési közéletben aktív magánszemélyek, vállalkozások és helyi kötıdéső, de elszármazott és identitásukat számon tartó polgárokból. Az önkormányzat aktívan részt vesz a potenciálisan érintett lakosság és vállalkozók részvételével az egyes településlogisztikai folyamatok (pl. közlekedés) szervezésében pl. forgalomcsökkentés vagy gyalogátkelı helyek stb. Javasolt, becsült projektméret: 1-5 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés Projekt típus: kiegészítı projektelem

60 Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei Tervezett kimenetek, outputmutatók - Létrejövı településfejlesztési koncepció és stratégia, - Létrejövı települési közalapítvány, - Létrejövı szponzori kör (mft), - Közbeszerzéseken nyertes helyi vállalkozók száma (db), - Közbeszerzéseken helyben maradó közösségi beruházások összértéke (mft), projektjavaslat: Szolgáltató közigazgatás Projekt indoklás Az úgynevezett szolgáltató" önkormányzat ügyfeleit" - a település lakóit - csak akkor tudja megfelelıen kiszolgálni, ha fogékony a közösség problémáira. A szolgáltató önkormányzat egy olyan hivatali munkaközösséget jelent, amely mindent megtesz (fıleg a közszolgáltatások területén) annak érdekében, hogy a település lakossága, a választópolgárok a négy éves ciklus végén is bizalmat szavazzanak az önkormányzat vezetıinek. Az ügyfélorientált önkormányzat fontosabb célkitőzései a következık: - az emberek tájékoztatása a helyi önkormányzat politikájáról és tevékenységérıl; - lehetıséget adni a köznek, hogy nézeteit, véleményét kifejezze; - a helyi polgári öntudat ápolása; - a polgárok felvilágosítása jogaikról és kötelezettségeikrıl, valamint az önkormányzat mőködésérıl. A fenti célok érdekében az önkormányzat megszervezi a hivatali munka megfelelı minıségben és a lehetı leggyorsabban történı elvégzését. Ehhez az önkormányzat igénybe veheti az infokommunikációs technológiák nyújtotta elınyöket (pl. elızetes bejelentkezés telefonon vagy interneten) is. Projekt leírás A projekt keretében elsısorban az E-közigazgatáshoz szükséges szoftverek beszerzése, beüzemeltetése, a hivatal dolgozóinak betanítása a szoftver használatára mőködtetése történik. Az E-közigazgatás mőködéséhez szükséges hivatali ügyrend, mőködés szabályozása fokozatosan történik az új eljárások bevezetésével párhuzamosan. Az E-ügyintézéssel egyidejőleg szükséges a lakosság megfelelı tájékoztatása az áttérésrıl és annak következményeirıl, illetve új eljárási módjáról. Ennek szerves részét képezi fıleg az átállás idején az ügyfélszolgálat fenntartása, ahol részletes tájékoztatást kaphatnak az ügyfelek. Az E-közigazgatásra történı áttérés nem történhet anélkül, hogy a hivatali (back office) mőködés ne váljon hatékonyabbá. Ezek közé tartozhat a számítógépes nyilvántartások naprakésszé tétele, az ügykezelés és iktatás elektronikus formában történı elvégzése és az ügymenetrıl történı folyamatos visszajelzés a kérelmezı felé. Javasolt, becsült projektméret: 1-50 m Ft. (a kiépítettség fokától függıen)

61 Források: EKOP Közigazgatási szakrendszerek informatikai fejlesztése Projekt típus: kiegészítı projektelem Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei Tervezett kimenetek, outputmutatók - Beszerzett és rendszeresen alkalmazott szoftverek száma (db), - Egy számítógépre jutó alkalmazottak száma (fı/gép), - E-közigazgatás során elintézhetı ügytípusok száma (db), - Idıpont-foglalás lehetısége az önkormányzati ügyintézésben, - Települési lakosok elégedettsége az önkormányzati ügyintézéssel (%) projektjavaslat: A Kisbíró újság kiadása Projekt indoklás A helyi újság a helyi közéleti eseményekrıl híreket juttat el a lakosság széles rétegeihez és aktuális információkkal könnyíti meg a mindennapi életüket, illetve hozzájárul a lakosság és a vállalkozók távlati terveinek a jövıben bekövetkezı körülményekhez történı rugalmas adaptációjához. Projekt leírás A Kisbíróban beszámoló a Képviselı testület üléseirıl, a lakosságot érintı egyéb hírekrıl, fejlesztési elképzelésekrıl, megvalósuló projektekrıl és aktuális kötelezettségekrıl. Az apróhirdetések révén elısegíti a lakosok közötti kapcsolatok kialakulását és felhívja a figyelmet az aktuális társadalmi eseményekre és rendezvényekre. Javasolt, becsült projektméret: 1 m Ft. Források: Önkormányzati költségvetés Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei Tervezett kimenetek, outputmutatók - Kiadott lapszámok évente (db), - Nyomtatott példányszám (db), - Terjesztés során ellátott háztartások száma (db), - Az újsággal elért lakosságszám (fı), - Olvasói visszajelzések száma (db)

62 projektjavaslat: Helyi kisokos kiadása Projekt indoklása Az önkormányzat közvetett helyi gazdaságfejlesztésének egyik lehetséges módja a helyi vállalkozások által nyújtott termékek és szolgáltatások promóciója. A Helyi Kisokos kiadvány elsısorban hasznos információkkal látja el a helyi lakosokat a közszolgáltatásokról és egyéb a mindennapi életben hasznosítható ismeretet nyújt pl. telefonszámok stb. Ezt az ismerethalmazt egészíti a ki a kiadvány a kihez forduljunk, ha szükségünk van valamire címő kérdés lehetıleg helyben történı megválaszolása érdekében. Projekt leírás A projekt keretében a Helyi Kisokos kiadása történik, akár több környezı település összefogásával a lakosság szélesebb körő tájékoztatása, a településen nyújtott szolgáltatások és elérhetı termékek bemutatása, illetve a helyi érdekeltségő vállalkozók tevékenységének megismertetése céljából. Javasolt, becsült projektméret: 0,3 m Ft. Lehetséges források: vállalkozók és magánszemélyek hirdetési díjai Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei Tervezett kimenetek, outputmutatók - Éves megjelent példányszám (db) - Hirdetések száma (db) - Érintett lakosság, akik számára eljuttatásra kerül (fı) - Hirdetésekbıl származó bevétel a költségek arányában (%) - Helyi vállalkozók ismertségének növekedése (%) projektjavaslat: Helyi kábel televíziós adás elindítása Projekt indoklása A település fejlıdése és a helyi identitás erısítése érdekében a helyi tévé indítása, annak helyi információs csatornává való fejlesztése biztosíthatja a lakosok fokozottabb részvételét a közügyekben. A közéleti események közvetítésén, a közérdekő információk nyújtásán túl a kulturális, oktatási-nevelési és környezetvédelmi szemléletet erısítı tevékenységek és mősorok is szélesebb körhöz jutnak el. A helyi tévémősor biztosítja továbbá, hogy a lakosság az önkormányzat által szervezett eseményekrıl, ill. rendezvényekrıl korrekt információkat kapjon. Projekt leírás A projekt keretében a helyi média fejlesztése és mőködtetése történik a kiépülı kábel tévé hálózaton keresztül, ahol a települési önkormányzat mősoridı vásárlásával vagy a

63 koncessziós szerzıdés feltételévé teszi a közszolgálati mősoridı biztosítását. A mősorstruktúra összeállítása során az oktatás-nevelés szempontjai is érvényesülnek. Javasolt, becsült projektméret: 2 millió Ft/év. Lehetséges források: Önkormányzati költségvetés és hirdetések díjai Projekt típus: önálló projekt Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei Tervezett kimenetek, outputmutatók - Létrejövı helyi kábeltelevíziós adás - Elérhetıség a települési lakosság arányában (%) - Közszolgálati mősorok céljára biztosított mősoridı (óra/hó) - Önkormányzati testületi ülésekrıl történı közvetítések száma (db/év) - Lakosság tájékozottságának javulása (%) projektjavaslat: Helyi önkormányzati rendeleti közlöny kiadása Projekt indoklás A települési öntudat és szabálykövetés alapját a helyi döntések és a jogszabályok ismerete teszi lehetıvé, amivel a polgárok legtöbbször csak a figyelmeztetések és a büntetések után szembesülnek. A jogkövetı magatartás kialakulását és fejlesztését is szolgálja a helyi szabályok és akár viselkedési kódex formájában a helyes magatartási szabályok szélesebb körben történı elterjesztése. Ennek egyik leghatékonyabb formája a közlönyök vagy hírlevelek eljutatása minden egyes lakoshoz. Projekt leírás A projekt keretében elsısorban a települési önkormányzat határozatainak szélesebb körben történı terjesztése történik, ami kibıvülhet a késıbbiekben tematikus (pl. adózási, vállalkozási, mezıgazdasági stb. számokkal az egyes lényegesebb jogszabályok bemutatásával is. Javasolt, becsült projektméret: 0,5 m Ft/év Források: Önkormányzati költségvetés, illetve NCA pályázatok Projekt típus: önálló projekt vagy kiegészítı projektelem

64 Táblázat: A projektjavaslat megvalósításának tervezett kimenetei Tervezett kimenetek, outputmutatók - Önkormányzati testületi határozatok száma (db) - Éves megjelenés gyakorisága - Megjelenési példányszám - Terjesztéssel elért lakosságszám (fı) - Lakossági visszajelzések a hasznosságról (db) 1.2. intézkedés: Fenntartható településfejlesztés megalapozása Intézkedés indoklása, háttere A településfejlesztés a választott képviselıkön keresztül megnyilvánuló településpolitikai elképzelések folyamatos, gyakorlati megvalósítására, a település "állóeszköz-állományának" bıvítésére, korszerősítésére, a települési értékek megırzésére és helyreállítására irányuló tudatos és spontán (önérdekő) tevékenységek összessége, amelyek alanya az önkormányzat, illetve bármely beruházó (lakosság, vállalkozók) lehet. A hosszú távon fenntartható településfejlesztés mindazon, a településre kiterjedı társadalmigazdasági tervezési és megvalósítási tevékenységek összessége, amelyek a lakosság életminıségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását, a települések gazdaságának, mőszaki-fizikai állományának gyarapodását, folyamatos megújítását, természetes és épített környezetének védelmét szolgálják. Tágabb értelemben a településfejlesztési koncepció célkitőzéseinek megfelelıen az egyes társadalmi-gazdasági, környezeti tényezıkre irányuló komplex fejlesztési tevékenység. A tervszerő településfejlesztés során a település - gazdaságimőszaki bázisa fejlesztésével - alkalmassá válik funkciója teljes körő és magas színvonalú betöltésére, biztosítva a gazdaság és társadalom erıforrásainak hatékony hasznosítását; mérsékli a többi településhez képest anyagi és kulturális színvonalban meglévı különbségeket. A fenntartható településfejlesztés kiindulópontja az adottságokra alapozó és a lehetıségeket kihasználó fejlesztési tervezés. A tervezés nyilvánosságának biztosítása mellett növekedik az elképzelések elfogadottsága, ami a megvalósításban résztvevık számának emelkedését eredményezi. A fejlesztési elképzelések és létrejövı eredmények marketingje visszacsatolást (büszkeséggel tölti el) ad a helyi lakosok számára és további csoportok számára jelent vonzerıt a település. A népesség számának növekedése és az ebbıl származó, illetve a település által nyújtott gazdasági elınyök és életkörülmények nagymértékben járulnak hozzá a település hosszú távú prosperitásához

65 Táblázat: Az intézkedés megvalósításának várható eredményei Eredménymutató k - Létrejött fejlesztések összértéke (mft), - Létrejött munkahelyek száma (db), - Települési odaköltözık arányának változása (%), - Létrejött új szolgáltatások száma (db), - Településen eltöltött vendégéjszakák száma (nap) Tervezhetı projektjavaslatok: projektjavaslat: Településfejlesztési tervezés Projekt indoklás A települési jólét, mint cél elérése számos elembıl tevıdik össze, mint a vonzerı, attraktivitás, versenyképesség növelése, amelyek további részcélokká bonthatók. A többszintő (stratégiai és taktikai) célhierarchia három cselekvési síkon jeleníthetı meg: - az új megoldásokat is bemutató fejlesztési törekvések, - a meglévı intézmények, szervezetek hatékonyabb mőködtetésére szolgáló javaslatok, - illetve az ezeket kísérı vagy éppen önálló kommunikációs, promóciós törekvések. A fejlesztés - mőködtetés - kommunikáció hármas olyan vezérfonalként mőködik, mely a hely-marketing stratégiai alapját képezi az alábbi ábra szerint. Forrás: Piskóti István: A régió és településmarketing kockázatai - a célrendszer és stratégiai döntési dimenziók