kv2n1p18 Kvantumkémia
|
|
- Csenge Gulyásné
- 6 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kiegészítő fejezetek a fizikai kémiához kv2n1p18 Kvantumkémia Szalay Péter Kémiai Intézet Eötvös Loránd Tudományegyetem szalay@chem.elte.hu
2 Ajánlott irodalom Fizikai Kémia (4): Elméleti Kémia (emelt szint) ElmKem teljes 2014.pdf TheoreticalChemistry FSA version.pdf P. W. Atkins: Fizikai Kémia II. Szerkezet, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002 Kapuy Ede és Török Ferenc: Atomok és Molekulák Kvantumelmélete (Akadémiai Kiadó) P.W. Atkins and R.S. Friedman: Molecular Quantum Mechanics (Oxford University Press) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 1
3 Bevezető A blokk célja: Áttekinteni az atomok, molekulák elektronszerkezetével kapcsolatos tudnivalókat Gyorstalpaló kvantumkémiai módszerek használatához Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 2
4 A kémia kötés kvantummechanikája A kvantummechanika szerint: ĤΨ = EΨ ahol: Ĥ a Hamilton-operátor, a molekulában lévő kölcsönhatásokat írja le Ψ a hullámfüggvény, négyzete az elektron(ok) tartózkodási valószínűségét adja meg E az energia, magtávolság-függő E(R) Dirac szerint ez az egyenlet a teljes kémiát megadja! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 3
5 A kémia kötés kvantummechanikája P. A. M. Dirac, Quantum Mechanics of Many-Electron Systems, Proceedings of the Royal Society of London, Series A, Vol. CXXIII (123), April 1929, pp 714.: The general theory of quantum mechanics is now almost complete... The underlying physical laws necessary for the mathematical theory of a large part of physics and the whole of chemistry are thus completely known, and the difficulty is only that the exact application of these equations leads to equations much too complicated to be soluble. It therefore becomes desireable that approximate practical methods of applying quantum mechanics should be developed, which can lead to an explanation of the main features of complex atomic systems without too much computation. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 4
6 A kémia kötés kvantummechanikája P. A. M. Dirac, Quantum Mechanics of Many-Electron Systems, Proceedings of the Royal Society of London, Series A, Vol. CXXIII (123), April 1929, pp 714.: The general theory of quantum mechanics is now almost complete... The underlying physical laws necessary for the mathematical theory of a large part of physics and the whole of chemistry are thus completely known, and the difficulty is only that the exact application of these equations leads to equations much too complicated to be soluble. It therefore becomes desireable that approximate practical methods of applying quantum mechanics should be developed, which can lead to an explanation of the main features of complex atomic systems without too much computation. Saját fordításom : a molekulák leírásához kvantummechanika kell Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 5
7 A kémia kötés kvantummechanikája P. A. M. Dirac, Quantum Mechanics of Many-Electron Systems, Proceedings of the Royal Society of London, Series A, Vol. CXXIII (123), April 1929, pp 714.: The general theory of quantum mechanics is now almost complete... The underlying physical laws necessary for the mathematical theory of a large part of physics and the whole of chemistry are thus completely known, and the difficulty is only that the exact application of these equations leads to equations much too complicated to be soluble. It therefore becomes desirable that approximate practical methods of applying quantum mechanics should be developed, which can lead to an explanation of the main features of complex atomic systems without too much computation. Saját fordításom : olyan módszereket kell kifejleszeteni, melyek egyre pontosabban képesek megadni a Schrödinger-egyenelet megoldását Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 5
8 A kémia kötés kvantummechanikája P. A. M. Dirac, Quantum Mechanics of Many-Electron Systems, Proceedings of the Royal Society of London, Series A, Vol. CXXIII (123), April 1929, pp 714.: The general theory of quantum mechanics is now almost complete... The underlying physical laws necessary for the mathematical theory of a large part of physics and the whole of chemistry are thus completely known, and the difficulty is only that the exact application of these equations leads to equations much too complicated to be soluble. It therefore becomes desireable that approximate practical methods of applying quantum mechanics should be developed, which can lead to an explanation of the main features of complex atomic systems without too much computation. Saját fordításom : egyszerűsített modellekre is szükségünk van, melyek a kémia történéseit drága számítások nélkül is képesek leírni. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 5
9 A kémia kötés kvantummechanikája ĤΨ = EΨ Mit nyújt tehát a kvantummechanika a kémia számára? kötés, sűrűség, töltések, potenciálfelület, reak- értelmezés, modellek: ciótípusok stb. numerikus eredmények: képződéshő, kötéshossz, reakcióhő, spektrum, stb. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 6
10 A kvantummechanika alapjai A klasszikus elmélet (Newton, Maxwell) nem tudott minden megfigyelést megmagyarázni. Új elmélet: F. de Broglie képlete (1924) 1 : λ = h p megadja a részecske impulzusa (p) és a hullámhossz (λ) közötti összefüggést: részecske-hullám dualizmus, anyag kettős természete Heisenberg (1925): Mátrixmechanika Schrödinger (1926): Hullámmechanika 1 A képletben szerepel a Planck-állandó: h = Js Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 7
11 Posztulátumok (Posztulátumok vagy axiómák: alapfeltevések, melyek megfigyelésekből származtatott összefüggések, ezekkel az elmélet felépíthető, a többi jelenség megmagyarázható.) I. posztulátum Minden fizikai mennyiséghez önadjungált operátort rendelünk. Fenn kell állnia, hogy [ˆx, ˆp x ] = i h A többi fizikai mennyiséghez tartozó operátort úgy kapjuk, hogy előbb feĺırjuk a fizikai mennyiség klasszikus mechanikai definicióját x és p x -szel kifejezve, majd operátorokra térünk át (korrespondencia-elv, kvantálás). II. posztulátum Egy fizikai mennyiség mérésének eredménye csakis a megfelelő operátor valamelyik sajátértéke (illetve folytonos spektrumpontja) lehet. A rendszer a mérés után a sajátértékhez tartozó állapotba kerül. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 8
12 Posztulátumok III. posztulátum A rendszer állapotát a hullámfüggvény (állapotfüggvény, állapotvektor) jellemzi. Ennek ismeretében egy tetszőleges mérés várható eredménye megjósolható. A hullámfüggvény (Ψ) folytonos, egyértékű és négyzetesen integrálható kell legyen. IV. posztulátum Egy  operátor mérésének várható értéke (középértéke) a Ψ állapotban: Ā = Ψ Â Ψ Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 9
13 Posztulátumok V. posztulátum Az állapotfüggvény időfüggését az i h t Ψ = ĤΨ ún. Schrödinger-egyenelet adja meg. Az egyenletben az idő. Ĥ a rendszer Hamilton-operátora, t V+1 posztulátum Az adott energiához tartozó Ψ-k a rendszert jellemző pontcsoport irreducibilis reprezentációjának képzik bázisát. V+2 posztulátum Az elektronok hullámfüggvénye antiszimmetrikus a részecskék felcserélésére. (Általánosságban: fermionokra antiszimmetrikus, bozonokra szimmetrikus.) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 10
14 Megjegyzések a posztulátumokhoz ad. I. Egy lehetséges választás: ˆx az x-szel való szorzás (ˆxf(x) = xf(x)) Ekkor: ˆp x = i h x Kinetikus energia: T = p2 x 2m ˆT = h2 2m ( Három dimenzióban: ˆT = h 2 2m Potenciális energia: ˆV = V (x, y, z) Hamilton-operátor: Ĥ = ˆT + ˆV x 2 + d 2 dx 2 ) y 2 + z 2 = h2 2m = h2 2m 2. Impulzusmomentum z komponense: ˆl z = i h φ (φ a z-tengellyel bezárt szög). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 11
15 Megjegyzések a posztulátumokhoz ad. II. ˆx és ˆp x nem kvantált ˆlz sajátfüggvényei 1 1π e imφ, sajátértékei hm, ahol m = 0, ±1, ±2,... Mérés: nem kívülálló szemlélődés, beavatkozás rendszerbe. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 12
16 Megjegyzések a posztulátumokhoz ad. III. Egy-elektron hullámfüggvény pálya!!! A hullámfüggvény absztrakció, valószínűségi értelmezése adható a következő alaknak: Ψ (x 0, y 0, z 0 )Ψ(x 0, y 0, z 0 )dx dy dz annak a valószínüsége, hogy a részecske az (x 0, y 0, z 0 ) pont infinitezimális környezetében található. Rövidebb jelölés: Ψ Ψdv vagy Ψ 2 dv Normált függvény kell, hiszen így a teljes térben biztosan megtaláljuk a részecskét: Ψ Ψdx dy dz = 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 13
17 Megjegyzések a posztulátumokhoz ad. IV. Várható érték: több mérés eredményének átlaga, ezt a II. posztulátum értelmében több egyforma rendszeren végezhetjük csak el. Legyen Âφ i = a i φ. Ekkor a hullámfüggvény sorbafejthető: Ψ = i c iφ i. Annak a valószínűsége, hogy a i sajátértéket kapjuk: p i = c i 2. Ha Ψ = φ i, akkor Ā = a i, azaz a mérés eredménye biztos, nem szór. Két fizikai mennyiség akkor meghatározott egyidejűleg, ha operátoraik kommutálnak. Ha két operátorra [Â, ˆB] = iĉ, akkor a szórásokra fennáll, hogy A B 1 2 C. Speciálisan: x p x 1 2 h (Heisenberg-féle bizonytalansági reláció). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 14
18 Megjegyzések a posztulátumokhoz ad. V. Stacionáris állapot: ha egy időtől független operátor várható értéke időben állandó. Ha Ĥ időfüggetlen, akkor az időfüggetlen Schrödinger-egyenletet kapjuk: ĤΨ(r) = RΨ(r) ad. V+1. A degeneráció oka a szimmetria. ad. V+2. Ezért használunk Slater-determinánst legegyszerűbb hullámfüggvényként. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 15
19 A potenciáldoboz kvantummechanikai leírása V (x) = 0, 0 < x < L V (x) =, máshol Tehát a dobozon belül: Ĥ = ˆT +V (x) }{{} 0 Peremfeltétel: Ψ(0) = Ψ(L) = 0 Megoldandó tehát: ˆT Ψ(x) = EΨ(x) = h2 2m d 2 dx 2, m a részecske tömege Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 16
20 A potenciáldoboz kvantummechanikai leírása Rövid (de tanulságos) számolás után kapjuk a következő megoldást: E = n 2 h 2 8mL2; n = 1, 2,... 2 ( Ψ(x) = L sin n π ) L x Fontos fogalmak: kvantáltság zéruspont energia (ZPE) hullámfüggvény, csomópont sűrűség, megtalálási valószínűség Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 17
21 Megjegyzések: A potenciáldoboz kvantummechanikai leírása Az energia kvantált, n-nel négyzetesen nő (azaz a szintek n növelésével egyre távolabb kerülnek egymástól), L 2 -tel fordítottan arányos. Ha tehát L, E 2 E L 2 L = esetben megszűnik. 0. Azaz az energia kvantáltsága Ugyanez van m esetén is!! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 18
22 A potenciáldoboz kvantummechanikai leírása Megjegyzések: Van ún. zéruspont energia (ZPE)!! Az energia nem 0 a legalacsonyabb energiájú állapotban (alapállapot). Ha azonban L, E 0 0. Miért van ZPE? A bizonytalansági elv miatt: x p 1 2 h. Mivel itt ˆV = 0, E p 2. Tegyük fel, hogy E = 0, ekkor p = 0, ezért x =, ami ellentmondás, hiszen x L. Másként: ha L 0 = x 0 = p = E. Annál nagyobb KELL legyen bármely állapot energiája, minél kisebb L. Az energia sosem lehet 0, mert akkor p is 0 lenne, azaz nem lenne határozatlansága. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 19
23 A potenciáldoboz kvantummechanikai leírása Megjegyzések: Rajzoljuk fel a sajátfüggvényeket és megtalálási valószínűséget (Ψ Ψ) is! Minél nagyobb n, annál több a csomósík! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 20
24 A hidrogén atom kvantummechanikai leírása A Hamilton-operátor atomi egységben: Ĥ = ˆT + ˆV = r A Hamilton-operátora gömbi polárkoordinátákban: Ĥ = 1 2 [ 2 r r r + 1 r 2 ( ˆl 2 )] 1 r Kihasználjuk, hogy [Ĥ, ˆlz ] = 0 és [Ĥ, ˆl2 ] = 0 Mivel ˆl z és ˆl 2 csak ϕ-től és ϑ-tól függ, a hullámfüggvény alakja: Ψ (r, ϑ, ϕ) = R nl (r) Y m l (ϑ, ϕ) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 21
25 A hidrogén atom kvantummechanikai leírása A H-atom Schrödinger-egyenletének megoldásai Sajátfüggvények: Ψ (r, ϑ, ϕ) = R nl (r) Y m l (ϑ, ϕ) A sajátértékek: A kvantumszámok: E n = 1 2n 2 (E h) n = 1, 2, 3,... l = 0, 1, 2,..., n 1 m = l, l + 1,..., 0, l 1, l Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 22
26 A hidrogén atom kvantummechanikai leírása A megoldás diszkussziója: energia E n = 1 2n 2 (E h) n = 1, 2,... l = 0, 1,...n 1 m = l,...0,...l az energiaszintek n növelésével egyre sűrűsödnek; az energia csak n-től függ nagyfokú degenáráció (l. lentebb); a formula megegyezik a Bohr-féle képlettel, így a Balmer(n = 2,VIS) és Lyman(n = 1,UV)-sorozatot is leírja. Emlékeztetőül a Balmer-képlet: 1 λ = R H ( 1 n n 2 2 ) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 23
27 A hidrogén atom kvantummechanikai leírása A megoldás diszkussziója: degeneráció E n = 1 2n 2 (E h) n = 1, 2,... l = 0, 1,...n 1 m = l,...0,...l Az energia n 2 -szeresen degenerált l és m szerint: n 1 l=0 Mi a degeneráció oka? n deg db s 2 4 1db s, 3 db p 3 9 1db s, 3 db p, 5 db d (2l + 1) = n2 m szerint: a rendszer gömbi szimmetriája megmarad többelektronos atomoknál is; 1 l szerint: r miatt (a Coulumb-tér szimmetriája) el fog tűnni a többelektronos atomoknál Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 24
28 A hidrogén atom kvantummechanikai leírása A megoldás diszkussziója: sajátfüggvény Ψ (r, ϑ, ϕ) = N R (r) Y m l (ϑ, ϕ) = N r l L nl (r) e r np m l (cos ϑ) e imϕ n = 1, 2,... l = 0, 1,...n 1 m = l,...0,...l Mit mondhatunk a radiális részről? e n r a magasabb kvantumszámú pályák lassabban csengenek le L nl (r) ez egy polinom, ami n l 1 db. csomópontot okoz r l l 0 esetben az elektronsűrűség a mag helyén 0. A szögfüggő rész: a térbeli irányítottságért felelős; a gömbszimmetria következménye. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 25
29 A hidrogén atom kvantummechanikai leírása A H-atom sajátfüggvényei (Ψ nlm ): 1s Ψ 100 = 1 π e r 2s Ψ 200 = 1 4 (2 r)e r/2 2π 2p 0 Ψ 210 = 1 4 2π re r/2 cos(ϑ) 2p ±1 Ψ 21±1 = 1 8 π re r/2 sin(ϑ)e ±iϕ 3s Ψ 300 = π (27 18r + 2r2 )e r/3 3p 0 Ψ 310 = 2 81 π r(6 r)e r/3 cos(ϑ) 3p ±1 Ψ 31±1 = 1 81 π r(6 r)e r/3 sin(ϑ)e ±iϕ 3d 0 Ψ 320 = π r2 e r/3 (3 cos 2 (ϑ) 1) 3d ±1 Ψ 32±1 = 1 81 π r2 e r/3 sin(ϑ) cos(ϑ)e ±iϕ 3d ±2 Ψ 32±2 = π r2 e r/3 sin 2 (ϑ)e ±2iϕ Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 26
30 A hidrogén atom kvantummechanikai leírása A pályák ábrázolása: Radiális rész Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 27
31 A hidrogén atom kvantummechanikai leírása A pályák ábrázolása: szögföggő rész (iránydiagram) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 28
32 Radiális sűrűségfüggvény A különböző ϑ és ϕ szögekhez tartozó térrészekre össze kell adni a valószínűséget, azaz a két szög szerint integrálunk: ϑ ϕ Ψ(r, ϑ, ϕ) Ψ(r, ϑ, ϕ)r 2 sin(ϑ)dr dϑ dϕ 1s függvény esetén Ψ csak r-től függ: Ψ(r, ϑ, ϕ) Ψ(r, ϑ, ϕ)r 2 dr sin(ϑ)dϑ dϕ = ϑ ϕ π 2π sin(ϑ)dϑ dϕ Ψ(r) Ψ(r)r 2 dr = 4πr 2 Ψ(r) Ψ(r)dr ϑ=0 } ϕ=0 {{ } 4π ezt a mennyiséget radiális sűrűségfüggvénynek nevezzük. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 29
33 Radiális sűrűségfüggvény Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 30
34 Radiális sűrűségfüggvény Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 31
35 Atomsugár kérdése Hol van a (radiális) elektronsűrűség maximuma? r (4πr2 Ψ Ψ) = 0 1s állapot esetén 1 bohr. Mekkor az átlagos távolság? r = Ψ ˆr Ψ 1s állapot esetén 1.5 bohr. Mi a valószínűsége, hogy az elektron egy r 0 távolságon belül van? r0 π 2π r=0 ϑ=0 ϕ=0 Ψ Ψr 2 sin(ϑ)dr dϑdϕ Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 32
36 Az atomsugár kérdése: Mekkora távolságon belül található 90% valószínűséggel? További távolságokra: r(bohr) % Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 33
37 Atomsugár fogalma a Bohr-féle atommodellben illetve a kvantummechanikában Alapállapot, azaz 1s pálya esetén: Bohr modell Kvantummechanika Legvalószínűbb távolság 1 bohr 1 bohr (radiális) elektronsűrűség maximuma Átlagos távolság 1 bohr 1.5 bohr r = Ψ ˆr Ψ Tartózkodási valószínűség 1 bohron belül 100% 32.8% 1 π 2π r=0 ϑ=0 ϕ=0 Ψ Ψr 2 sin(ϑ)dr dϑdϕ Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 34
38 Impulzusmomentum-operátorok A klasszikus impulzusmomentum (perdület): l = r p l x = yp z zp y l y = zp x xp z l z = xp y yp x. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 35
39 Impulzusmomentum-operátorok A klasszikus impulzusmomentum: l = r p l x = yp z zp y l y = zp x xp z l z = xp y yp x. Így ˆx, ˆp definíciójának segítségével feĺırhatjuk a megfelelő operátorokat: ( ˆlx = ŷˆp z ẑ ˆp y = i h y z z ) y ˆly =... ˆlz = i h ( x y y ) x ˆl2 = ˆl 2 x + ˆl 2 y + ˆl 2 z Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 36
40 Impulzusmomentum-operátorok Az impulzusmomentum z komponensének sajértéke és sajátfüggvénye: ˆlz Φ (ϕ) = l z Φ (ϕ) l z = m h, m = 0, ±1, ±2,... Φ (ϕ) = 1 2π e imϕ, m = 0, ±1,... Az ˆl 2 sajátérték-problémájából kapott eredmények: ˆl2 Y m l (ϑ, ϕ) = λy m l (ϑ, ϕ) Y m l (ϑ, ϕ) = l = 0, 1, 2,... λ = l (l + 1) h 2 l m 2l + 1 4π m = l,..., 0,...l l m! l + m! P m l (cos ϑ) e imϕ Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 37
41 Impulzusmomentum A H-atom pályáihoz tartozó impulzusmomentumok: pálya l m λ = l(l + 1)[ h 2 ] l z = m[ h] 1s s p p p s p p p d d d d d Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 38
42 Az elektron spin Zeeman effektus: H-atom energiája a mágneses térben felhasad: pozitív m kvantumszám esetén nő, negatív esetén csökken, nulla esetén nem változik. Más szóval, a 2l + 1 degenerált szint 2l + 1 különböző szintre hasad fel. Stern-Gerlach kísérlet: A nyaláb nem 1, 3, 5, 7, stb., hanem 2 nyalábra bomlott!! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 39
43 Az elektron spin Goudsmit és Uhlenbeck, valamint Pauli javaslatára bevezetjük a spint, ami egy impulzusmomentum típusú operátor: ŝ = (ŝ x, ŝ y, ŝ z ) ŝ 2 sajátértékei : s(s + 1) [ h 2 ] ŝ z sajátértékei : m s = s, s + 1,..., s [ h] Mekkorák lehetnek a kvantumszámok? A kísérlet alapján határozzuk meg: a Stern-Gerlach kísérletben két vonalat figyeltünk meg, azaz a m s két értéke lehetséges: s = 1 2 m s = ± 1 2 Az elektron töltése 1, a spinje 1 2!!!! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 40
44 Az elektron spin: mire hat? s z nek két sajátértéke van (m s = ± 1 2 ) két sajátfüggvénye van: ŝ z α(σ) = 1 2 α(σ) ŝ z β(σ) = 1 2 β(σ) ahol σ a spinváltozó! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 41
45 Az elektron spin Az elektron teljes hullámfüggvénye tehát kiegészítendő a spinnel: Ψ(x, y, z, σ) = u(x, y, z) α(σ) vagy = u(x, y, z) β(σ) Megjegyzés: csak spin-sajátállapotokkal foglalkozunk; a szokásos Hamilton-operátor nem függ a spintől, a fenti szorzat alak nem közeĺıtés (de: l. spin-pálya). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 42
46 Atomok elektronszerkezete Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 43
47 Atomok elektronszerkezete A Hamilton-operator: Ĥ = ˆT el (r) + ˆV el nucl (r) + ˆV el el (r) ahol ˆT el (r): elektronok kinetikus energiája; V el nucl (r): elektron-atommag vonzás; ˆV el el (r): elektron-elektron taszítás. Alapelv (közeĺıtés): a megoldást a Független Elektron Modell (FEM) keretében keressük. A FEM keretében megoldjuk az egyes elektronokra vonatkotó egyenleteket és megkapjuk: φ i pályákat ε i pályaenergiákat Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 44
48 Atomok elektronszerkezete A FEM egyenletek alakja: ĥ(i)φ i = ɛ i φ i ĥ(i) = 1 2 i 1 r + V ahol V az elektron-elektron taszítási potenciál. Mivel ĥ hasonĺıt a H-atom Hamilton-operátorára, hasonló megoldást: φ i (r, ϑ, ϕ) = R(r)Y (ϑ, ϕ) Szögfüggő rész: a szimmetria miatt u.a. mint H-atom, azaz Y (ϑ, ϕ). Tehát a pályákat szintén megadhatjuk, mint 1s, 2s, 2p 0, 2p 1, 2p 1, stb. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 45
49 Atomok elektronszerkezete A FEM egyenletek alakja: ĥ(i)φ i = ɛ i φ i ĥ(i) = 1 2 i 1 r + V ahol V az elektron-elektron taszítási potenciál. Mivel ĥ hasonĺıt a H-atom Hamilton-operátorára, hasonló megoldást: φ i (r, ϑ, ϕ) = R(r)Y (ϑ, ϕ) Radiális rész: R(r) más lesz, mint H-atom esetén, hiszen a potenciál más. Mivel nem Coulomb-potenciál, az l szerinti degeneráció megszűnik, azaz pályaenergia függ az n és az l kvantumszámoktól is (ε = ε nl ). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 45
50 Atomok elektronszerkezete: állapotok jelölése A Hamilton-operátor felcserélhető az ˆL2, ˆLz, Ŝ 2 és az Ŝ z operátorokkal olyan sajátfüggvényeket választhatunk, amelyek ezeknek is sajátfüggvényei, azaz az állapotokat osztályozhatjuk a megfelelő kvantumszámok szerint: Az utóbbi jelölés az elterjedtebb! Ψ L,ML,S,M s = L, M L, S, M s A H-atomhoz analóg módon az állapotokat osztályozzuk a kvantumszámok szerint: L= jelölés: S P D F G H degeneráltság S= multiplicitás (2S+1): elnevezés: szinglett dublett triplett kvartett Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 46
51 Atomok elektronszerkezete: állapotok jelölése Teljes jelölésben csak az L és S kvantumszámok szerepelnek, mert az energia csak ezektől függ: leírjuk az L-nek megfelelő jelet; a multiplicitást pedig első/felső indexben tesszük. Példák: L = 0, S = 0 1 S kiolvasva: szinglett S L = 2, S = 1 3 D kiolvasva: triplett D Teljes degeneráció: (2L+1)(2S+1)-szeres!! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 47
52 Atomok elektronszerkezete: állapotok meghatározása Mivel a pályáknál nagyfokú a degeneráció, legtöbbször nyílt héjú rendszerrel van dolgunk. Ekkor a konfiguráció nem egyenlő az állapottal, egy konfigurációhoz több állapot is tartozhat. Példa: C atom 1s 2 2s 2 2p 2 2p nyílt héj, hiszen hat lehetséges elektronból csak kettő van: Hogyan helyezhetem el a két elektront a pályákra? Térbeli: 2p 0, 2p 1, 2p 1 Spin: α, β Összesen hat különböző spinpálya van, amelyből ( 6 2 ) = 15 determináns készíthető, azaz 15 különböző állapot lesz. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 48
53 Atomok elektronszerkezete: állapotok meghatározása A lehetséges állapotok a következők 2 : 1 S 3 P 1 D Tehát: a C atom 2p 2 konfigurációjában három energiszint van. Mi az energiasorrend? Hund szabály (tapasztalati 3 ): maximális multiplicitású a legalacsonyabb energiájú (ellentétes spin esetén nincs kicserélődés); azonos multiplicitás esetén a nagyobb L értékhez tartozó állapot lesz a jobb! E 3P < E 1D < E 1S 2 Vegyük észre, hogy ez pontosan 15 állapotot jelent! 3 Nun, einfach durch Anstieren der Spektren Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 49
54 Atomok elektronszerkezete: mágneses tér A teljes impulzusmomentumhoz tartozó mágneses momentumot figyelembevéve: E (1) = M j µ B B z M J = J, J + 1,..., J Azaz a szintek 2J + 1 szintre hasadnak!!! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 50
55 Atomok elektronszerkezete: összefoglalás C atom 2p 2 konfiguráció: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 51
56 Atomok elektronszerkezete: összefoglalás További konfigurációk: p 1 illetve p 5 2 P p 2 illetve p 4 3 P, 1 D, 1 S p 6 p 3 (zárt héj) 4 S, 2 D, 2 P 1 S Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 52
57 Molekulák elektronszerkezete Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 53
58 Molekulák Hamilton-operátora Ĥ = ˆT el (r) + ˆV el nucl (r, R) + ˆV el el (r) + ˆV nucl nucl (R) }{{} Ĥe(r,R) + ˆT nucl (R) }{{} ˆTn(R) Ĥ(r, R) = Ĥe(r, R) + ˆT n (R) hol r elektronok koordinátái; R magok koordinátái; ˆT nucl az atommag kinetikus energiája; l. korábbi jelölést is. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 54
59 Molekulák hullámfüggvénye Ψ = Ψ(r, R) Függ az elektronok és magok koordinátájától, de a Hamilton-operátorban lévő csatolás miatt ezek nem szeparálhatók: Pedig jó lenne... Ψ(r, R) Φ(r)χ(R) Schrödinger-egyenlet Ĥ(r, R)Ψ(r, R) = E T OT Ψ(r, R) Az egyenlet mind az elektronok, mind pedig a magok koordinátáit tartalmazza, teljesen csatolt! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 55
60 A Born-Oppenheimer-közeĺıtés az elektronok sokkal könnyebbek, mint a magok ( M m el 1836) ekvipartíció az elektronok sokkal gyorsabbak az elektronok azonnal követik a magokat (adiabatikus közeĺıtés) az elektronok szempontjából a magok mozdulatlanok Elektronprobléma egyenlete: Ĥ e (r; R)Φ(r; R) = E(R)Φ(r; R) Magokra: ( ˆT n (R) + E(R)) χ(r) = E T OT χ(r) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 56
61 A Born-Oppenheimer-közeĺıtés Megjegyzések: a Born-Oppenheimer (BO)-közeĺıtésben a magokra és az elektronokra vonatkozó egyenletek szeparálódnak; a magok nem mozdulatlanok; a magokra ható potenciál E(R), amely az elektronok Schrödingeregyenletének különböző magtávolságoknál vett sajátértéke; E(R) potenciálfelület tehát a Born-Oppenheimer-közeĺıtés következménye, enélkül a potenciál (potenciálgörbe, potenciálfelület, PES) nem értelmezhető; általában nagyon jó közeĺıtés, de összeomlik, ha a különböző elektronállapotok energiája közel esik (pl. fotokémia). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 57
62 A H + 2 molekulaion BO-t használva egyelektron-probléma: A Hamilton-operátor: Ĥ = r 1A 1 r 1B + 1 R ahol r 1A és r 1B az elektron az egyik, illetve a másik magtól való távolság, R a két mag távolsága. A Schrödinger-egyenlet: ĤΦ i (1; R) = E i (R)Φ i (1; R) Analitikus megoldás lehetséges eliptikus koordinátákban. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 58
63 A H + 2 molekulaion: megoldások (pályák) Φ 1 szimmetria: Σ + g Φ 2 szimmetria: Σ + u Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 59
64 A H + 2 molekulaion: megoldások Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 60
65 A H + 2 molekulaion: Mi a kémia kötés energiacsökkenés atomok közeledésekor; elektronsűrűség növekedés az atomok között. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 61
66 A H + 2 molekulaion: minimális bázis Bázis: χ 1 = 1s A χ 2 = 1s B Bázisfüggvények átfedése: S 11 = S 22 = 1 S 21 = χ 1 χ 2 S Ĥ mátrixelemei: H 11 = χ 1 Ĥ χ 1 = 1s A Ĥ 1s A α H 22 = χ 2 Ĥ χ 2 = 1s B Ĥ 1s B α H 12 = χ 1 Ĥ χ 2 = 1s A Ĥ 1s B β H mátrix és az S mátrix: H = S = ( α β β α ( 1 S S 1 ) ) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 62
67 A H + 2 molekulaion: minimális bázis A Hc = ESc sajátértékegyenlet: ( ) ( ) α β C1 = E β α C 2 ( 1 S S 1 ) ( C1 C 2 ) A szekuláris determináns: α E β ES β ES α E E 1 = α + β 1 + S E 2 = α β 1 S = 0 C 1 = C 2 = C 1 = C 2 = 1 2(1 + S) 1 2(1 S) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 63
68 A H + 2 molekulaion: minimális bázis Pályadiagramm ábra: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 64
69 Kétatomos molekulák elektronszerkezete Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 65
70 H 2 molekula Konfiguráció: 1σ 2 g Állapot szimmetriája: Σ + g Σ + g = Σ + g Állapot jele: 1 Σ + g (olvasd: szinglett szigma g plusz) Kötésrend: 1, mert egy kötő pálya van betöltve két elektronnal. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 66
71 He 2 molekula Konfiguráció: 1σ 2 g1σ 2 u Állapot szimmetriája: Σ + g Σ + g Σ + u Σ + u = Σ + g Állapot jele: 1 Σ + g Kötésrend: 0, mert egy kötő és egy lazító pálya van betöltve két-két elektronnal. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 67
72 Kétatomos molekulák: molekulapályák 1σ g 1σ u 2σ g 2σ u Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 68
73 Kétatomos molekulák: molekulapályák A következő pályák előálĺıtásához az atom 2p pályáit használhatjuk. Szimmetriát figyelmbe véve (z a molekula tengelye): Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 69
74 Kétatomos molekulák: molekulapályák 1π u 3σ g 1π g 3σ u Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 70
75 Li 2 molekula Konfiguráció: 1σ 2 g1σ 2 u2σ 2 g Állapot szimmetriája: Σ + g Állapot jele: 1 Σ + g Kötésrend: 1, mert két kötő pálya és egy lazító pálya van betöltve két-két elektronnal. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 71
76 O 2 molekula Konfiguráció: 1σ 1 g 1σ2 u 2σ2 g 2σ2 u 1π4 u 3σ2 g 1π2 g, azaz nyílt héj. Állapot lehetséges szimmetriái: Π g Π g = Σ + g Σ g g Lehetséges állapotok, Pauli-elvet is figyelembe véve: 3 Σ g 1 Σ + g 1 g Energiasorrend: E 3Σ g < E 1 g < E 1 Σ + g Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 72
77 O 2 molekula Konfiguráció: 1σ 1 g 1σ2 u 2σ2 g 2σ2 u 1π4 u 3σ2 g 1π2 g, azaz nyílt héj. Kötésrend: 2, mert három kötő pálya van betöltve (3σ g, 1π u összesen hat elektronnal, míg a lazító 1π g pályán két elektron van.) Az oxigén paramágneses, triplett az alapállapota!!!! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 72
78 Az AB típusú kétatomos molekulák Példa: CO molekula: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 73
79 Víz molekula elektronszerkezete Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 74
80 A víz molekulapályái Pályákat közvetlenül a FEM-ből vesszük, pályaenergiák alapján töltjük be. Megvalósítás: FEM, LCAO-MO-val 4 : φ i = a C ai χ a ahol χ a a bázisfüggvény. Konkrétan: ún. minimális bázist használunk, tehát az atom betöltött alhéjaihoz tartozó egy-egy függvényt választunk: H: 1s A, 1s B O: 1s, 2s, 2p x, 2p y, 2p z 4 Konkréten, alább Hartree-Fock számítások eredményét láthatjuk Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 75
81 A víz molekula kötő pályái 1a 1 : 1s 2a 1 : 2s( 2p z )+1s A +1s B 1b 1 : 2p y +1s A 1s B 3a 1 : 2p z (+2s) 1b 2 : 2p x Konfiguráció: (1a 1 ) 2 (2a 1 ) 2 (1b 1 ) 2 (3a 1 ) 2 (1b 2 ) 2 Állatpot: 1 A 1 (pályák betöltöttek teljesen szimmetrikus szinglett) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 76
82 A víz molekula lazító pályái 4a 1 : 2s + 2p z 1s A 1s B 1b 2 : 2p x Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 77
83 A víz molekula lokalizált pályái 2a 1 1b 1 MOLDEN MOLDEN MOLDEN defaults used MOLDEN MOLDEN MOLDEN defaults used Edge = 4.35 Space = Psi = 1 Edge = 4.35 Space = Psi = 2 MOLDEN MOLDEN MOLDEN defaults used MOLDEN MOLDEN MOLDEN defaults used Edge = 4.35 Space = Psi = 3 Edge = 4.35 Space = Psi = 4 2a 1 1b 1 2a 1 +1b 1 A kémiai szemléletnek megfelelő két kötőpályát kaptunk!! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 78
84 A víz molekula lokalizált pályái 3a 1 1b 2 MOLDEN MOLDEN MOLDEN defaults used MOLDEN MOLDEN MOLDEN defaults used Edge = 4.35 Space = Psi = 1 Edge = 4.35 Space = Psi = 2 MOLDEN MOLDEN MOLDEN defaults used MOLDEN MOLDEN MOLDEN defaults used Edge = 4.35 Space = Psi = 3 Edge = 4.35 Space = Psi = 4 3a 1 + 1b 2 3a 1 1b 2 A kémiai szemléletnek megfelelő két nemkötő párt kaptunk Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 79
85 Módszerek Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 80
86 A Független Elekron Modell (FEM) Ebben az esetben választhatom a hullámfüggvényt szorzat alakban: Ψ(1, 2,..., n) }{{} hullámfuggvény = ϕ 1 (1) ϕ 2 (2)... ϕ n (n) }{{} spinpályák szorzata Spinpálya: ϕ i (i) = ϕ i (x i, y i, z i, σ i ) = u(x i, y i, z i )α(σ i ) vagy = u(x i, y i, z i ) β(σ }{{} i ) térbeli pálya Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 81
87 A Független Elekron Modell (FEM) Ebben az esetben választhatom a hullámfüggvényt szorzat alakban: Ψ(1, 2,..., n) }{{} hullámfuggvény = ϕ 1 (1) ϕ 2 (2)... ϕ n (n) }{{} spinpályák szorzata A sok-elektronos Schrödinger-egyenlet szétesik egyelektron-egyenletekre: ĤΨ = EΨ ĥ1(1)ϕ 1 (1) = ε 1 ϕ 1 (1) ĥ 2 (2)ϕ 2 (2) = ε 2 ϕ 2 (2)... ĥ n (n)ϕ n (n) = ε n ϕ n (n) Egy darab n-elektronos egyenlet n db egyelektronos egyenlet Megjelenik: pálya, pályaenergia Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 81
88 Slater-determináns V+2-es posztulátum (Pauli-elv) szerint az elektronok hullámfüggvénye antiszimmetrikus a részecskék felcserélésére: ˆP 12 Ψ(1, 2,..., n) = Ψ(1, 2,..., n) A szorzat hullámfüggvény nem teljesíti az antiszimmetria kritériumát. Ezért a szorzat helyett determináns hullámfüggvényt kell használnunk: Ψ(1, 2,..., n) = 1 ϕ 1 (1) ϕ 2 (1) ϕ n (1) ϕ 1 (2) ϕ 2 (2) ϕ n (2) n.... ϕ 1 (n) ϕ 2 (n) ϕ n (n) = 1 n! (ϕ 1 (1) ϕ 2 (2)... ϕ n (n) ϕ 1 (2) ϕ 2 (1)... ϕ n (n) +...) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 82
89 Slater-determináns V+2-es posztulátum (Pauli-elv) szerint az elektronok hullámfüggvénye antiszimmetrikus a részecskék felcserélésére: ˆP 12 Ψ(1, 2,..., n) = Ψ(1, 2,..., n) A szorzat hullámfüggvény nem teljesíti az antiszimmetria kritériumát. Ezért a szorzat helyett determináns hullámfüggvényt kell használnunk: Ψ(1, 2,..., n) = 1 n ϕ 1 (1) ϕ 2 (1) ϕ n (1) ϕ 1 (2). ϕ 2 (2).. ϕ n (2). ϕ 1 (n) ϕ 2 (n) ϕ n (n) Az ilyen típusú hullámfüggvényt Slater-determinánsnak nevezzük. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 82
90 Ψ(1, 2,..., n) = Slater-determináns 1 n ϕ 1 (1) ϕ 2 (1) ϕ n (1) ϕ 1 (2). ϕ 2 (2).. ϕ n (2). ϕ 1 (n) ϕ 2 (n) ϕ n (n) A determináns tulajdonságaiból: a) A detemináns két sorát felcserélve a determináns előjelet vált két elektront felcserélve a hullámfüggvény előjelet vált. b) Ha a determináns két oszlopa egyenlő, a determináns értéke 0 ha két elektron van ugyanazon a pályán, a hullámfüggvény eltűnik c) Ha a determináns egy sorához (oszlopához) hozzáadjuk egy másik konstansszorosát, a determináns értéke nem változik a pályák bármely lineárkombinációját használhatjuk, a hullámfüggvény nem változik. Következtetések: a) és b) Pauli-elv automatikusan teljesül c) pályáknak nincs fizikai jelentése, csak a térnek, amelyet kifeszítenek! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 83
91 Az energia várható értéke determináns hullámfüggvénnyel A Hamilton-operátort bontsuk nulla-, egy- és kételektron tagokra: Ĥ = 1 2 i Z A Z A Z B r i i ia r A i>j ij r AB A<B }{{}}{{}}{{} Ĥ 1 =: i ĥ(i) Ĥ 2 Ĥ 0 Az energia kifejezése (Ψ determináns): E = Ψ Ĥ Ψ = Ψ ĥ i Ψ i + Ψ i>j 1 r ij Ψ + H 0 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 84
92 E = Az energia várható értéke determináns hullámfüggvénnyel Ψ Ĥ Ψ = Ψ ĥ i Ψ + Ψ i i<j 1 r ij Ψ + H 0 Belátható, hogy E = i H ii + i>j (J ij K ij ) + H 0 H ii = φ i ĥ φ i dv 1 az ún. egyelektron tag, elektron kinetikus energiája és a magokkal való kölcsönhatása; J ij = φ i (1)φ j (2) 1 r 12 φ i (1)φ j (2) dv 1 dv 2 ún. Coulomb integrál, elektron-elektron kölcsönhatás; K ij = φ i (1)φ j (2) 1 r 12 φ j (1)φ i (2) dv 1 dv 2 ún. kicserélődési integrál. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 85
93 A Hartree-Fock módszer Hullámfüggvény: determináns: Ψ(1, 2,..., n) = 1 n! ϕ 1 (1) ϕ 2 (1) ϕ n (1) ϕ 1 (2). ϕ 2 (2).. ϕ n (2). ϕ 1 (n) ϕ 2 (n) ϕ n (n) Keressük a legjobb determinánst! Mivel a determináns pályákból épül fel, azokat a pályákat kell meghatározni, melyekkel a determináns a legjobb. Mi a legjobb?? A variációs elv értelmében az a legjobb determináns, amivel az energia minimális. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 86
94 A Hartree-Fock módszer Az energia kifejezése: E = Ψ Ĥ Ψ = H ii + 1 (J ij K ij ), 2 i i>j mely a pályák ({φ i, i = 1,..., n}) funkcionálja. Ennek a funkcionálnak keressük a szélsőértékét. Mellékfeltétel: a pályák ortonormáltak: φi φj = Sij = δ ij i, j Ψ Ψ = 1 Így a variálandó funkcionál (ε a Lagrange-multiplikátor): G = E ε ij (S ij δ ij ) i j δg = δh ii + 1 (δj ij δk ij ) ε ij δs ij = 0 2 i ij ij Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 87
95 A Hartree-Fock módszer G funkcionálnak azokra a pályákra van a szélsőértéke, amelyekre: ĥ + (Ĵj ˆK ) j φ i = ε ij φ j i = 1,..., n j j Ha definiáljuk a következő operátort: ˆf := ĥ + j (Ĵj ˆK j ) = ĥ + Û HF a következő egyenletet kapjuk: ˆfφ i = ε i φ i i = 1,..., n Ez az ún. Hartree-Fock egyenlet. A Hartree-Fock-egyenlet-et kielégítő pályákat kanonikus pályák-nak hívjuk. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 88
96 A Hartree-Fock-Roothaan módszer Az előzőekben sikerült levezetni a HF módszer egyelektron-függvényei (pályák) származtatására alkalmas egyenleteket: ˆfφ i = ε i φ i i = 1,..., n Újabb közeĺıtés: keressük a pályákat bázisfüggvények lineáris kombinációjaként (LCAO-MO közeĺıtés): φ i = a C ai χ a ahol χ a jelöli az atompályákat. Ha ezt beírjuk a kanonikus HF egyenletekbe: ˆf a C ai χ a = ε i C ai χ a a Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 89
97 A Hartree-Fock-Roothaan módszer ˆf C ai χ a = ε i C ai χ a / χ b a a C ai χ b ˆf χ a = ε i C ai χ b χ a a }{{} a }{{} F ba S ba F C i = ε i S C i vagy az összes C i vektort mátrixba gyűjtve: F C = ε S C Mátrix-sajátértékegyenleteket kaptunk (Hartree-Fock-Roothaan egyenlet). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 90
98 A Hartree-Fock eredmények értelmezése A pályákat (φ i ) a Hartree-Fock egyenletekből kapjuk: ˆfφ i = ε i φ i A pályák gyakorlatban általában atompályák lineárkombinációi: φ i = a C ai χ a A pályákból felépíthető a rendszer hullámfüggvénye: Ψ = 1 n! det(φ 1,, φ n ) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 91
99 A Hartree-Fock eredmények értelmezése A sűrűségmátrix A posztulátumok alapján fizikai jelentése a hullámfüggvény helyett a valószínűségi sűrűségfüggvénynek van: Ψ (r 1, r 2,, r n )Ψ(r 1, r 2,, r n )dv 1 dv 2 dv n Jobb kérdés: mi a valószínűsége, hogy elektront találunk a r-pontban (ún. elektronsűrűség): ρ(r) = n Ψ (r 1, r 2,, r n )Ψ(r 1, r 2,, r n )dv 2 dv 3 dv n Az integrál előtt az elektronok száma n áll, így adjuk össze a különböző elektronokra kapott, a megkülönböztethetetlenség miatt azonos eredményt. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 92
100 A Hartree-Fock eredmények értelmezése Determináns hullámfüggvény esetén az elektronűsűség megadható, mint az egyes pályákhoz tartozó sűrűségek összege (Független Elektron Modell!): ρ(r) = n φ i (r)φ i (r) i n = C ai χ a (r) C bi χ b (r) i a b = n C ai C bi χ a (r)χ b (r) a b i }{{} P ab A második sorban a pályákat sorbafejtettük, az utolsóban pedig bevezettük a P sűrűségmátrixot. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 93
101 A Hartree-Fock eredmények értelmezése Populációs anaĺızis (Mulliken-féle) A fenti képletekből világos, hogy az elektronsűrűséget az egész térre integrálva az elektronok számát kapjuk: n = ρ(r)dv = a = a P ab b P ab S ab b χ a (r)χ b (r)dv Az utolsó egyenlet szerint a teljes elektronsűrűség felosztható a bázisfüggvények között: P aa S aa = P aa megadja a χ a bázisfüggvényre jutó töltést P ab S ab megadja a χ a χ b átfedésre jutó töltést Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 94
102 A Hartree-Fock eredmények értelmezése Ezekből az atomi járulékok rakhatók össze: a A P aas aa = a A P aa megadja az A atomon lévő töltést a A b B P abs ab megadja az A és B atomok közötti kötésre jutó elektronok számát (NEM kötésrend!!) Végül az A atomre jutó összes (Mulliken) töltést megkapjuk, ha az összes járulékot összeadjuk, amelyben az A atom részt vesz: a A P ab S ab = a A(P S) aa b Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 95
103 A Hartree-Fock eredmények értelmezése Pályaenergia, teljes energia A Hartree-Fock egyenletben szereplő ε i mennyiség a pályaenergia. Ez másként a Fock-operátor φ i pályához tartozó várhatóértéke: ε i = φ i ˆf φ i = φ i ĥ + j (Ĵj ˆK j ) φ i = H ii + j (J ij K ij ) A betöltött pályák energiáit összeadva nem a rendszer teljes energiáját kapjuk: E ε i = H ii + (J ij K ij ) i i i j E = H ii + 1 (J ij K ij ) = ε i 1 (J ij K ij ) 2 2 i i j i i j Az elektron-elektron kölcsönhatást tehát le kell vonni, hiszen a pályaenergiák összegében kétszer szerepel! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 96
104 A Hartree-Fock eredmények értelmezése Ionizásciós energia számítása, Koopmans-tétel Tekintsünk egy zárthéjú rendszert (M), majd ebből távoĺıtsunk el egy elektront (M + ). Az utóbbi rendszer esetében feltételezzük, hogy a pályák változatlanok: E M = 2H H J 12 2K 12 + J 11 + J 22 E M + = 2H 11 + H J 12 K 12 + J 11 E = E M + E M = H 22 2J 12 + K 12 J 22 = ε 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 97
105 A Hartree-Fock eredmények értelmezése Az ionizációs energia tehát azon pálya energiájának ellentettje, amelyről az elektront eltávoĺıtjuk (ún. Koopmans-elv): IP = ε i A közeĺıtés azért működik, mert két közeĺıtés hibája kioltja egymást: determináns hullámfüggvényt használunk (nincs figyelembe véve az ún. elektronkorreláció); nem optimáljuk a pályákat az ionokra (nincs ún. pályarelaxáció). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 98
106 A Hartree-Fock eredmények értelmezése Az ionizációs energia tehát azon pálya energiájának ellentettje, amelyről az elektront eltávoĺıtjuk (ún. Koopmans-elv): IP = ε i A közeĺıtés azért működik, mert két közeĺıtés hibája kioltja egymást: determináns hullámfüggvényt használunk (nincs figyelembe véve az ún. elektronkorreláció); nem optimáljuk a pályákat az ionokra (nincs ún. pályarelaxáció). A fentiekhez hasonlóan lehetne elektronaffinitást számolni: EA = E M E M = ε a azonban ez már lényegesen rosszabb közeĺıtés. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 98
107 Density Functional Theory (DFT) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 99
108 Hullámfüggvény vs. sűrűség A hullámfüggvény 4N változós függvény, melynek ismeretében (l. posztulátumok) a rendszer minden tulajdonsága kiszámítható: Ψ = Ψ (τ 1, τ 2,..., τ N ) τ i = (r i, σ i ) E = Ψ Ĥ Ψ azaz E = E[Ψ] A sűrűség ezzel szemben egy háromdimenziós függvény: ρ(r 1 ) = N... Ψ (τ 1, τ 2,..., τ N ) Ψ (τ 1, τ 2,..., τ N ) dσ 1 dτ 2 dτ N, amely megadja annak valószínűségét, hogy egy adott pontban (infinitezimális környezetében) találunk egy elektront. A sűrűség tehát számítható a hullámfüggvényből: Ψ ρ(r) és az intuició szintén azt mondja, hogy leírja a rendszert, megadja annak tulajdonságait: ρ? E azaz E? = E[ρ] Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 100
109 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 101
110 A Hamilton-operátor felbontása Ĥ = 1 2 i 1 + r i i<j ij i }{{}}{{} ˆT V ee A Z A r ia } {{ } V (r) ˆT a kinetikus energia, rendszerfüggetlen; V ee elektron-elektron taszítás, N definiálja, rendszerfüggetlen. V (r) csak a magoktól függ, ú.n. külső potenciál. Az első két tag tehát minden rendszer esetén egyforma, míg a külső potenciál adja meg, hogy melyik molekuláról van szó (hol vannak a magok, és mekkora a töltésük). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 102
111 Hohenberg-Kohn (HK) első törvénye V (r), N Ĥ Schrodinger egyenlet ρ(r) E, Ψ A rendszer energiáját, hullámfüggvényét és így a sűrűséget is a külső potenciál, tehát a molekula határozza meg. HK1: A V (r) külső potenciál -t (triviális additív tagtól eltekintve) az elektronsűrűség teljesen meghatározza. Így, figyelembe véve a fenti ábra összefüggését is: V (r) ρ(r) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 103
112 Energia mint a sűrűség funkcionálja Molekula magok helye V (r) ρ(r) energia Tehát az energia a sűrűség funkcionálja: E[ρ] = T [ρ] + E ee [ρ] + E ne [ρ] T [ρ] a kinetikus energia, alakja nem ismert E ee [ρ] = J[ρ] + E x [ρ]: az elektron-elektron kölcsönhatás a Coulomb (J) és kicserélődési (E x ) járulékok összege, az előbbi funkcionálja ismert, az utóbbié nem. E ne [ρ] a mag-elektron kölcsönhatás funkcionálja, ismert, V -ből számítható ( ρ V dr) T [ρ] és E ee [ρ] univerzális, E ne [ρ] rendszerfüggő. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 104
113 Hohenberg-Kohn (HK) első törvénye HK2: Az energia funkcionáljára érvényes a variációs elv, azaz az egzakt sűrűséggel az energia minimális. Ez azt jelenti, minimalizálással tudnám keresni a legjobb sűrűséget, ha ismerném a funkcionál alakját. Azonban a funkcionál alakja nem ismert! Amit tudunk, hogy a Schrödinger egyenleten keresztül érvényes a reláció, de hogy van-e analitikus alak, nem tudjuk. (Valószínűleg nincs!) V (r), N Ĥ Schrodinger egyenlet ρ(r) E, Ψ Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 105
114 Kohn-Sham (KS) DFT Közeĺıtsük a kinetikus energia funkcionálját egy olyan nem kölcsönható rendszer kinetikus energiájával, melynek sűrűsége megegyezik a vizsgált rendszer sűrűségével: T S = occ i ϕ i 1 2 ϕ i és ρ(r) = occ i ϕ i (r)ϕ i(r) Figyelem! Pályákat vezettünk be, tehát mostantól nem csupán a sűrűséggel foglalkozunk. T S nem egyezik meg T [ρ]-val, annak csak közeĺıtése: T [ρ] = T S [ρ] + E c [ρ] ahol E c -t a korrelációs járulék -nak hívjuk és nem ismerjük!! E xc [ρ] = T [ρ] T S [ρ] + E x [ρ] az ún. kicserélődési-korrelációs funkcionál, amely minden ismeretlen tagot magában hordoz. Fogalmunk sincs róla!!! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 106
115 Kohn-Sham (KS) DFT Így az ún. Kohn-Sham energia funkcionál a következő alakot ölti: E KS [ρ] = T S [ρ] + J[ρ] + E ne [ρ] + E xc [ρ] Erre alkalmazva a variációs elvet (keressük a legjobb sűrűséget, amellyel az energia a legkisebb), a Hartree-Fock módszerhez hasonlóan egyelektron-egyenletekre jutunk (ún. Kohn-Sham egyenlet): ĥ KS ϕ i = ε i ϕ i ĥ KS = ˆV ne + Ĵ + ˆV xc Összevetve a Fock-operátorral (l. Hartree-Fock módszer): ˆf = ˆV ne + Ĵ ˆK ami abban különbözik csak, potenciálra (V xc ) cseréltük. hogy a kicserélődést ( ˆK) a kicserélődési-korrelációs Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 107
116 Kohn-Sham (KS) DFT ĥ KS ϕ i = ε i ϕ i ĥ KS = ˆV ne + Ĵ + ˆV xc A Kohn-Sham egyenletből megkapjuk a pályákat és pályaenergiákat, és meghatározhatjuk a sűrűséget. Az utóbbiból a tulajdonságok már elvben számíthatók. Gond: Ha E xc -t nem ismerjük, V xc -t sem ismerjük!!!! A különböző DFT módszerek abban különböznek, hogyan közeĺıtjük V xc -t. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 108
117 DFT funkcionálok Több szintű közeĺıtés: 1. Homogén elektrongázt feltételezve V xc a sűrűségből számítható 2. Gradiens-korrigált (GGA - General Gradient Approximation) funkcionálok: V xc funkcionál nem csak a sűrűségtől, de annak gradiensétől is függ ez utóbbi változóban sorfejtés empírikus paraméterek illesztés kémiai tulajdonságokra 3. Hibrid módszerek kicserélődés részben a Hartree-Fock-ból újabb paraméterek illesztés kémiai tulajdonságokra 4. Korrekció távoli kölcsönhatásokra empírikus hullámfüggvény módszerekből Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 109
118 DFT funkcionálok Közeĺıtés kicserélődés korreláció 1) homogén elektrongáz LDA VWN 2) Gradiens-korrigált (GGA) PW86 LYP B88 PW91 PBE PBE 3) Hibrid módszerek B3 B3 PBE0 4) Korrekció távoli kölcsönhatásokra DFT-D Double-hybrid DFT M06 M06-2X M06-L M06-HF A funkcionál neve a kicserélődés és a korreláció nevének kombinációja (pl. B3-LYP). Rövidítések a következő oldalon V x V c Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 110
119 DFT funkcionálok Rövidítések: LDA Local Density Approximation (főleg szilárdtest-fizikában elterjedt) VWN Vosko, Wilk, Nusair korrelációs funkcionál PW86 Perdew és Wang 1986-os funkcionálja LYP Lee, Young és Parr korrelációs funkcionálja B88 Becke 1988-as kicserélődési funkcionálja PW90 Perdew és Wang 1991-es korrelációs funkcionálja PBE Perdew, Burke és Erzenhof funkcionálja B3 - Becke hibrid funkcionálja PBE Perdew, Burke és Erzenhof hibrid kicserélődési funkcionálja DFT-D diszperzió-korrigált funkcionál (Grimme) M06-yy Truhlar-féle (Minnesota) funkcionál-sorozat Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 111
120 DFT módszerek teljesítőképessége (kcal/mol) Módszer Közepes absz. eltérés Maximum hiba G SVWN (LDA-VWN) BLYP BPW B3LYP B3PW molekula atomizációs és ionizációs energiájából, elektron- és protonaffinitásából. drága). hullámfüggvény módszerek kombinációja (legjobb, amit számolni tudunk, de Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 112
121 Kvantumkémiában használt bázisok Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 113
122 Az LCAO-MO módszer A fentiekben mindig alkalmazott harmadik közeĺıtés: a molekulapályákat sorbafejtjük az atompályák bázisán: ϕ i = a c ai χ a Ez az ún. LCAO-MO (Linear Combination of Atomic Orbitals for Molecular Orbitals) közeĺıtés, melyet kvantumkémiában alapvetően használunk, így Hartree-Fock és DFT számításoknál is. E közeĺıtés minősége nagy mértékben meghatározza az eredmény pontosságát. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 114
123 A bázisfüggvények alakja Láttuk, hogy a kémiai szemlélet szerint a molekulapályák atomi függvényekből kaphatók. A legjobb választás tehát, ha az atomokra FEM keretében kapott függvényeket (atompálya) alkalmazzuk bázisnak: STO: Slater-type orbitals χ n,l,m (r, θ, ϕ) r n 1 e ζr Y m l (θ, ϕ) ζ a bázis paramétere. kvalitatív leírást biztosít. Viszonylag kevés Slater-függvény is rendkívül jó Probléma: az elektron-elektron kölcsönhatás számítása bonyolult ezekkel a függvényekkel! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 115
124 A bázisfüggvények alakja GTO: Gauss-type orbitals g b = χ ijk = x i y j z k e ζr2 Ez tulajdonképpen egy Descartes-koordinátás megadás, így az l kvantumszám helyett az x, y, z koordináták kitevőit választjuk meg megfelelően: s pálya esetén i = j = k = 0; p pályára pl. i = 1, j = k = 0; d pályára pl. i = 1, j = 1, k = 0. Itt is ζ az egyetlen paraméter. Előnye: két, térben máshol elhelyezett Gauss-függvény szorzata is Gauss-függvény, ezért az elektron-elektron kölcsönhatás analitikusan számítható! Hátránya: túl gyorsan cseng le, nincs cusp azonos minőségű leíráshoz több GTO lineáris kombinációja szükséges. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 116
125 A bázisfüggvények alakja CGTO: Contracted Gauss-type orbitals χ a = b d ab g b azaz a bázisfüggvények elemi (ún. primitív) Gauss-függvények (l. előző oldal) fix lineáris kombinációi. A d ab koefficiensek további paraméterei a bázisnak, ált. valamilyen megelőző számításból származnak. Egy lehetséges származtatás: a Slater-függvény sorbafejtése n db Gauss-függvényen (ST O ng). Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 117
126 Gyakorlatban használt Gauss-bázisok - Minimális bázis: egy db függvény minden betöltött héjra. Pl.: H 1 db s-típusú fv. C 2 db s, 1 db p szet (összesen 5 db fv.) - Double zeta (DZ) bázis: két db függvény minden betöltött héjra. Pl.: H 2 db s C 4 db s, 2 db p szet (összesen 10 db fv.) O 4 db s, 2 db p szet (összesen 10 db fv.) - Triple zeta (TZ) bázis: három db függvény minden betöltött héjra - Polarizációs függvények: eggyel nagyobb l-hez tartozó függvényeket is beleveszünk, pl. DZP esetén: H 2 db s, 1 db p szet C 4 db s, 2 db p szet, 1db d szet O 4 db s, 2 db p szet, 1db d szet Az elektronkorreláció korrekt leírásához elengedhetetlen a polarizációs függvények alkalmazása! Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 118
127 Gyakorlatban használt Gauss-bázisok - Split-valence bázisok A kémia leginkább a vegyértékhéjakon történik - felesleges sok bázisfüggvényt használni a belső héjakra. Hagyjuk ki a belső héjaknak megfelelő függvényeket az MO-k optimálásából, és vegyük eleve fix koefficiensekkel őket! Ilyen kontrakció: }{{} 4 }{{} 2 1 }{{} G belső héj vegy.héj Gauss-fv. 4 G. 2+1 G. 1 db χ a 2 db χ a Pl. a 3-21G bázis: Pálya GTO CGTO H 1 s 3 Gauss 1 db fv 1 s 3 Gauss 1 db fv C 2 s 3 Gauss 2 db fv 2 p 3x3 Gauss 2x3 db fv Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 119
128 Gyakorlatban használt Gauss-bázisok - Split-valence bázisok (folyt.) Polarizációs függvényekkel: 6 31G 2. sorbeli atomokon polarizációs függvény 6 31G H atomon is polarizációs függvény Diffúz (kis exponensű, lassan lecsengő) függvények: 6 31G+ 2. sorbeli atomokon diffúz függvény 6 31G++ H atomon is diffúz függvény Hosszútávú kölcsönhatások, diffúz elektroneloszlás (pl. anionok) leírásakor fontosak. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 120
129 Gyakorlatban használt Gauss-bázisok - Correlation Consistent bázisok: cc-pvxz cc: correlation consistent magasabb szintű (korrelációs) számításokhoz p: polarized van polarizációs függvény V: valence azaz ez is split valence típusú XZ: pl. DZ (double zeta), TZ (triple zeta), QZ, quadruple zeta, stb. Pl. cc-pvtz, azaz triple zeta, (polarizációs fv. piros): H 3 db s, 2 db p szet, 1 db d szet C 1+3 db s, 3 db p szet, 2db d szet, 1 db f szet O 1+3 db s, 3 db p szet, 2db d szet, 1 db f szet További változatok: aug-cc-pvxz: diffúz függvény is cc-pcvxz: core (törzs) függvények is Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 121
kv2n1p18 Kvantumkémia
Kiegészítő fejezetek a fizikai kémiához kv2n1p18 Kvantumkémia Szalay Péter Kémiai Intézet Eötvös Loránd Tudományegyetem szalay@chem.elte.hu Ajánlott irodalom Fizikai Kémia (4): Elméleti Kémia (emelt szint)
RészletesebbenFizikai kémia (4): Elméleti kémia (emelt szint) kv1c1lm1e/1 vázlat
Fizikai kémia (4): Elméleti kémia (emelt szint) kv1c1lm1e/1 vázlat Szalay Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 2012. május 21. 1 Elméleti Kémia (kv1c1lm1e/1) Ajánlott irodalom 1. Az előadás
RészletesebbenFizikai kémia (4): Elméleti kémia (emelt szint) kv1c1lm1e/1 vázlat
Fizikai kémia (4): Elméleti kémia (emelt szint) kv1c1lm1e/1 vázlat Szalay Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 2014. május 19. 1 Elméleti Kémia (kv1c1lm1e/1) Ajánlott irodalom 1. Az előadás
RészletesebbenFizikai kémia (4): Elméleti kémia (kv1c1lm1/1) Elméleti Kémia I. (kv1c1lm1/1, kv31n1lm1/1) Vázlat
Fizikai kémia (4): Elméleti kémia (kv1c1lm1/1) Elméleti Kémia I. (kv1c1lm1/1, kv31n1lm1/1) Vázlat Szalay Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 2013. május 17. 1 Elméleti Kémia (kv1c1lm1/1)
RészletesebbenAZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA. H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat.
AZ ELEKTRON MÁGNESES MOMENTUMA Mágneses dipólmomentum: m H mágneses erœtérben az m mágneses dipólmomentummal jellemzett testre M = m H forgatónyomaték hat. M = m H sinϕ (Elektromos töltés, q: monopólus
RészletesebbenFizikai kémia (4): Elméleti kémia (kv1c1lm1/1) Elméleti Kémia I. (kv1c1lm1/1, kv31n1lm1/1) Vázlat
Fizikai kémia (4): Elméleti kémia (kv1c1lm1/1) Elméleti Kémia I. (kv1c1lm1/1, kv31n1lm1/1) Vázlat Szalay Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kémiai Intézet 2018. május 22. 1 Elméleti Kémia (kv1c1lm1/1)
RészletesebbenAtomok és molekulák elektronszerkezete
Atomok és molekulák elektronszerkezete Szabad atomok és molekulák Schrödinger egyenlete Tekintsünk egy kvantummechanikai rendszert amely N n magból és N e elektronból áll. Koordinátáikat jelölje rendre
RészletesebbenJanuary 16, ψ( r, t) ψ( r, t) = 1 (1) ( ψ ( r,
Közelítő módszerek January 16, 27 1 A variációs módszer A variációs módszer szintén egy analitikus közelítő módszer. Olyan esetekben alkalmazzuk mikor ismert az analitikus alak amelyben keressük a sajátfüggvényt,
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 11-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 11- Vegyérték kötés elmélet 11-3 Atompályák hibridizációja 11-4 Többszörös kovalens kötések 11-5 Molekulapálya elmélet 11-6 Delokalizált
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai kötés magasabb szinten 13-1 Mit kell tudnia a kötéselméletnek? 13- Vegyérték kötés elmélet 13-3 Atompályák hibridizációja 13-4 Többszörös kovalens kötések 13-5 Molekulapálya elmélet 13-6 Delokalizált
RészletesebbenA spin. November 28, 2006
A spin November 28, 2006 1 A spin a kvantummechanikában Az elektronnak és sok más kvantummechanikai részecskének is van egy saját impulzusnyomatéka amely független a mozgásállapottól. (Úgy is mondhatjuk,
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
RészletesebbenA H + 2. molekulaion1. molekulaion, ami két azonos atommagból (protonok) és egyetlen elektronból. A legegyszer bb molekula a H + 2 áll.
W. Demtröder, Atoms Molecules and Photons és Cohen-Tannoudji C., Diu B., Laloe F. Quantum mechanics cím könyve alapján A H + molekulaion A legegyszer bb molekula a H + áll. molekulaion, ami két azonos
RészletesebbenFizikai mennyiségek, állapotok
Fizikai mennyiségek, állapotok Atomok és molekulák zikai mennyiségeihez rendelt operátorok A kvantummechanika mint matematikai modell alapvet épít elemei a rendszer leírására szolgáló zikai mennyiségekhez
RészletesebbenAtomfizika. A hidrogén lámpa színképei. Elektronok H atom. Fényképlemez. emisszió H 2. gáz
Atomfizika A hidrogén lámpa színképei - Elektronok H atom emisszió Fényképlemez V + H 2 gáz Az atom és kvantumfizika fejlődésének fontos szakasza volt a hidrogén lámpa színképeinek leírása, és a vonalas
RészletesebbenKvantummechanika gyakorlat Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje
Kvantummechanika gyakorlat 015 1. Beadandó feladatsor Határid : 4. heti gyakorlatok eleje 1. Mutassuk meg, hogy A és B tetsz leges operátorokra igaz, hogy e B A e B = A + [B, A] + 1![ B, [B, A] ] +....
RészletesebbenSzilárdtestek el e ek e tr t o r n o s n zer e k r ez e et e e t
Szilárdtestek elektronszerkezete Kvantummechanikai leírás Ismétlés: Schrödinger egyenlet, hullámfüggvény, hidrogén-atom, spin, Pauli-elv, periódusos rendszer 2 Szilárdtestek egyelektron-modellje a magok
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Dia 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis-elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
RészletesebbenKét 1/2-es spinből álló rendszer teljes spinje (spinek összeadása)
Két /-es spinből álló rendszer teljes spinje spinek összeadása Két darab / spinű részecskéből álló rendszert írunk le. Ezek lehetnek elektronok, vagy protonok, vagy akármilyen elemi vagy nem elemi részecskék.
Részletesebben13. Molekulamodellezés
13. Molekulamodellezés Koltai János és Zólyomi Viktor 2013. április Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2 2. Sokelektronos rendszerek leírása 2 2.1. A Schrödinger-egyenlet sokelektronos rendszerekre.............
Részletesebben2015/16/1 Kvantummechanika B 2.ZH
2015/16/1 Kvantummechanika B 2.ZH 2015. december 10. Információk 0. A ZH ideje minimum 90 perc, maximum 180 perc. 1. Az összesen elérhet pontszám 270 pont. 2. A jeles érdemjegy eléréséhez nem szükséges
RészletesebbenA s r ségfunkcionál elmélet (Density Functional Theory)
A s r ségfunkcionál elmélet (Density Functional Theory) Tekintsünk egy szabad, N elektronos molekulát N m maggal. A Hamilton operátor rögzített magok esetében ^H = ^T + ^V + ^W ; ahol ^T a kinetikai energia,
RészletesebbenMolekulák világa 1. kémiai szeminárium
GoBack Molekulák világa 1. kémiai szeminárium Szilágyi András 2008. október 6. Molekulák világa 1. kémiai szeminárium Molekuláris bionika szak I. év 1 Kvantummechanika Klasszikus fizika eszközei tömegpont
RészletesebbenFizikai kémia 2. Előzmények. A Lewis-féle kötéselmélet A VB- és az MO-elmélet, a H 2+ molekulaion
06.07.5. Fizikai kémia. 4. A VB- és az -elmélet, a H + molekulaion Dr. Berkesi ttó ZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszéke 05 Előzmények Az atomok szerkezetének kvantummehanikai leírása 90-30-as
RészletesebbenFermi Dirac statisztika elemei
Fermi Dirac statisztika elemei A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra érvényes klasszikus statisztika
RészletesebbenMolekulák világa 2. kémiai szeminárium. Szilágyi András
Molekulák világa 2. kémiai szeminárium Szilágyi András Kvantummechanikai ismétlés Kvantummechanikai részecskéről csak valószínűségi állítást tehetünk A részecske leírója a hullámfüggvény, ez kódolja a
RészletesebbenA kémiai kötés eredete; viriál tétel 1
A kémiai kötés ereete; viriál tétel 1 Probléma felvetés Ha egy molekula atommagjai közötti távolság csökken, akkor a közöttük fellép elektrosztatikus taszításhoz tartozó energia n. Ugyanez igaz az elektronokra
Részletesebben8. Egyszerû tesztek sûrûség funkcionál módszerek minõsítésére
8. Egyszerû tesztek sûrûség funkcionál módszerek minõsítésére XX. Csonka, G. I., Nguyen, N. A., Kolossváry, I., Simple tests for density functionals, J. Comput. Chem. 18 (1997) 1534. XXII. Csonka, G. I.,
Részletesebben3. A kvantummechanikai szemlélet kialakulása
3. A kvantummechanikai szemlélet kialakulása A korábbi fejezetben tárgyalt atomelmélet megteremtette a modern kémiai alapjait, azonban rengeteg kérdés mégis megválaszolatlan maradt, különösen a miért nincs
RészletesebbenStern Gerlach kísérlet. Készítette: Kiss Éva
Stern Gerlach kísérlet Készítette: Kiss Éva Történelmi áttekintés 1890. Thomson-féle atommodell ( mazsolás puding ) 1909-1911. Rutherford modell (bolygó hasonlat) Bohr-féle atommodell Frank-Hertz kísérlet
Részletesebben1 A kvantummechanika posztulátumai
A kvantummechanika posztulátumai October 29, 2006 A kvantummechanika posztulátumai Célunk felépíteni a kvantummechanikát posztulátumok segítségével úgy ahogy az elemi hullámmechanika során eljártunk. Arra
RészletesebbenAz egydimenziós harmonikus oszcillátor
Az egydimenziós harmonikus oszcillátor tárgyalása az általános formalizmus keretében November 7, 006 Példaképpen itt megmutatjuk, hogyan lehet a kvantumos egydimenziós harmonikus oszcillátort tárgyalni
RészletesebbenKvantummechanikai alapok I.
Kvantummechanikai alapok I. Dr. Berta Miklós bertam@sze.hu 2017. szeptember 21. 1 / 41 Állapotfüggvény. Dinamikai egyenlet. Ψ(r, t) 2 / 41 Állapotfüggvény. Dinamikai egyenlet. Ψ(r, t) Ψ(r, t)-csak a hely
RészletesebbenKvantummechanika. - dióhéjban - Kasza Gábor július 5. - Berze TÖK
Kvantummechanika - dióhéjban - Kasza Gábor 2016. július 5. - Berze TÖK 1 / 27 Mire fogunk választ kapni az előadásból? Miért KVANTUMmechanika? Miért részecske? Miért hullám? Mit mond a Schrödinger-egyenlet?
RészletesebbenElektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Slide 1 of 60
Elektronok, atomok -1 Elektromágneses sugárzás - Atomi Spektrum -3 Kvantumelmélet -4 A Bohr Atom -5 Az új Kvantummechanika -6 Hullámmechanika -7 A hidrogénatom hullámfüggvényei Slide 1 of 60 Tartalom -8
RészletesebbenIdegen atomok hatása a grafén vezet képességére
hatása a grafén vezet képességére Eötvös Loránd Tudományegyetem, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Mahe Tisk'11 Vázlat 1 Kisérleti eredmények Kémiai szennyez k hatása a Fermi-energiára A vezet képesség
Részletesebben1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában
1. Reprezentáció elmélet 1.1. Vektorok és operátorok mátrix formában A vektorok és az operátorok mátrixok formájában is felírhatók. A végtelen dimenziós ket vektoroknak végtelen sok sort tartalmazó oszlopmátrix
Részletesebbena Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )
a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr (1885-1962) atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással (1913-1914) James Franck (1882-1964) Gustav Ludwig Hertz (1887-1975) Nobel-díj
RészletesebbenThomson-modell (puding-modell)
Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja
RészletesebbenElektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Slide 1 of 60
Elektronok, atomok 10-1 Elektromágneses sugárzás 10- Atomi Spektrum 10-3 Kvantumelmélet 10-4 A Bohr Atom 10-5 Az új Kvantummechanika 10-6 Hullámmechanika 10-7 Kvantumszámok Slide 1 of 60 Tartalom 10-8
RészletesebbenA kovalens kötés elmélete. Kovalens kötésű molekulák geometriája. Molekula geometria. Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR)
4. előadás A kovalens kötés elmélete Vegyértékelektronpár taszítási elmélet (VSEPR) az atomok kötő és nemkötő elektronpárjai úgy helyezkednek el a térben, hogy egymástól minél távolabb legyenek A központi
RészletesebbenFELADATMEGOLDÁS. Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást!
FELADATMEGOLDÁS Tesztfeladat: Válaszd ki a helyes megoldást! 1. Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot? a) 2 H 2 ; 0,25 C b) O; 4 H; 4 H 2 c) 0,25 O; 4 H; 2 H 2 ; 1/3 C d) 2 H;
RészletesebbenElektronok, atomok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61
Elektronok, atomok 2-1 Elektromágneses sugárzás 2-2 Atomi Spektrum 2-3 Kvantumelmélet 2-4 A Bohr Atom 2-5 Az új Kvantummechanika 2-6 Hullámmechanika 2-7 Kvantumszámok Dia 1/61 Tartalom 2-8 Elektronsűrűség
Részletesebben2, = 5221 K (7.2)
7. Gyakorlat 4A-7 Az emberi szem kb. 555 nm hullámhossznál a Iegnagyobb érzékenységű. Adjuk meg annak a fekete testnek a hőmérsékletét, amely sugárzásának a spektrális teljesitménye ezen a hullámhosszon
Részletesebben1.1 Transzlációs szimmetriával bíró rendszerek Hamilton operatora. Egy egyszerű rács rácspontjaiban elhelyezkedő, Z rendszámú magok terében
1 Bevezetés 1.1 Transzlációs szimmetriával bíró rendszerek Hamilton operatora Egy egyszerű rács rácspontjaiban elhelyezkedő, Z rendszámú magok terében mozgó elektronok Hamilton operátora a Born-Openheimer
RészletesebbenBevezet fejezetek a molekulák. elektronszerkezetének elméleti leírásába. Jegyzet. Bogár Ferenc
Bevezet fejezetek a molekulák elektronszerkezetének elméleti leírásába Jegyzet Bogár Ferenc E-mail: bogar@sol.cc.u-szeged.hu Honlap: http://ovrisc.mdche.szote.u-szeged.hu/~bogar Cím: MTA-SZTE Supramolekuláris
RészletesebbenMagszerkezet modellek. Folyadékcsepp modell
Magszerkezet modellek Folyadékcsepp modell Az atommag összetevői (emlékeztető) atommag Z proton + (A-Z) neutron (nukleonok) szorosan kötve Állapot leírása: kvantummechanika + kölcsönhatások Nem relativisztikus
RészletesebbenKözös minimum kérdések és Vizsgatételek a Fizika III tárgyhoz
Közös minimum kérdések és Vizsgatételek a Fizika III tárgyhoz 2005. Fizika C3 KÖZÖS MINIMUM KÉRDÉSEK Kvantummechanika 1. Rajzolja fel a fekete test sugárzását jellemző kísérleti görbéket T 1 < T 2 hőmérsékletek
RészletesebbenRadiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008.
Radiokémia vegyész MSc radiokémia szakirány Kónya József, M. Nagy Noémi: Izotópia I és II. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2007, 2008. Kiss István,Vértes Attila: Magkémia (Akadémiai Kiadó) Nagy Lajos György,
RészletesebbenSajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István
Sajátértékek és sajátvektorok A fizika numerikus módszerei I. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István Lineáris transzformáció Vektorok lineáris transzformációja: általános esetben az x vektor iránya és nagysága
RészletesebbenA kovalens kötés polaritása
Általános és szervetlen kémia 4. hét Kovalens kötés A kovalens kötés kialakulásakor szabad atomokból molekulák jönnek létre. A molekulák létrejötte mindig energia csökkenéssel jár. A kovalens kötés polaritása
RészletesebbenKémiai alapismeretek 2. hét
Kémiai alapismeretek 2. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2014. szeptember 9.-12. 1/13 2014/2015 I. félév, Horváth Attila c Hullámtermészet:
Részletesebbenhttp://www.nature.com 1) Magerő-sugár: a magközéppontból mért távolság, ameddig a magerők hatótávolsága terjed. Rutherford-szórásból határozható meg. R=1,4 x 10-13 A 1/3 cm Az atommag terének potenciálja
RészletesebbenA kvantumszámok jelentése: A szokásos tárgyalás a pályák alakját vizsgálja, ld. majd azt is; de a lényeg: fizikai mennyiségeket határoznak meg.
I.6. A H-atom kvantummechanikai leírása I.6.1. Schrödinger-egyenlet, kvantumszámok Szimbolikusan tehát: Ĥψ i = E iψ i A Schrödinger-egyenletben a rendszert specifikálja: a V = e /r a potenciális energia
RészletesebbenAz impulzusnyomatékok általános elmélete
Az impulzusnyomatékok általános elmélete November 27, 2006 Az elemi kvantummechanika keretében tárgyaltuk már az impulzusnyomatékot. A továbbiakban általánosítjuk az impulzusnyomaték fogalmát a kvantummechanikában
RészletesebbenAzonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban.
Kvantum statisztika A kvantummechanika előadások során már megtanultuk, hogy az anyagot felépítő részecskék nemklasszikus, hullámtulajdonságokkal is rendelkeznek aminek következtében viselkedésük sok szempontból
RészletesebbenAtomok, elektronok. Általános Kémia - Elektronok, Atomok. Dia 1/61
, elektronok 2-1 Elektromágneses sugárzás 2-2 Atomi spektrum 2-3 Kvantumelmélet 2-4 Bohr-atom 2-5 Az új kvantummechanika 2-6 Hullámmechanika 2-7 A hidrogénatom hullámfüggvényei Dia 1/61 , elektronok 2-8
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (b) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: 2013. november 9. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (b) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2013. november 9. 1 A legkisebb hatás elve (1) A legkisebb hatás elve (Hamilton-elv): S: a hatás L: Lagrange-függvény 2 A
Részletesebben3. A kémiai kötés. Kémiai kölcsönhatás
3. A kémiai kötés Kémiai kölcsönhatás ELSŐDLEGES MÁSODLAGOS OVALENS IONOS FÉMES HIDROGÉN- KÖTÉS DIPÓL- DIPÓL, ION- DIPÓL, VAN DER WAALS v. DISZPERZIÓS Kémiai kötések Na Ionos kötés Kovalens kötés Fémes
RészletesebbenNéhány mozgás kvantummechanikai tárgyalása
Néhány ozgás kvantuechanikai tárgyalása Mozzanatok: A Schrödinger-egyenlet felírása ĤΨ EΨ Hailton-operátor egállapítása a kinetikus energiaoperátor felírása, vagy 3 dienziós ozgásra, Descartes-féle koordinátarendszerben
RészletesebbenAtommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet
Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum
Részletesebben3. A kvantummechanikai szemlélet kialakulása
3. A kvantummechanikai szemlélet kialakulása A korábbi fejezetben tárgyalt atomelmélet megteremtette a modern kémiai alapjait, azonban rengeteg kérdés mégis megválaszolatlan maradt, különösen a miért nincs
RészletesebbenKvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, 0. október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Az előadáshoz ajánlott jegyzet: Szabó László: Bevezetés a lineáris algebrába, Polygon Kiadó, Szeged,
RészletesebbenElektronegativitás. Elektronegativitás
Általános és szervetlen kémia 3. hét Elektronaffinitás Az az energiaváltozás, ami akkor következik be, ha 1 mól gáz halmazállapotú atomból 1 mól egyszeresen negatív töltésű anion keletkezik. Mértékegysége:
RészletesebbenKlasszikus és kvantum fizika
Klasszikus és kvantum fizika valamint a Wigner függvény T.S. Biró MTA Fizikai Kutatóközpont, Budapest 2017. november 13. T.S.Biró Wigner 115, Budapest, 2017. Nov. 15. Biró Klassz kvantum 1 / 22 Abstract
RészletesebbenMatematika A2 vizsga mgeoldása június 4.
Matematika A vizsga mgeoldása 03. június.. (a (3 pont Definiálja az f(x, y függvény határértékét az (x 0, y 0 helyen! Megoldás: Legyen D R, f : D R. Legyen az f(x, y függvény értelmezve az (x 0, y 0 pont
RészletesebbenKifejtendő kérdések június 13. Gyakorló feladatok
Kifejtendő kérdések 2016. június 13. Gyakorló feladatok 1. Adott egy egyenletes térfogati töltéssel rendelkező, R sugarú gömb, melynek felületén a potenciál U 0. Az elektromos potenciál definíciója (1p)
RészletesebbenSaj at ert ek-probl em ak febru ar 26.
Sajátérték-problémák 2018. február 26. Az alapfeladat Adott a következő egyenlet: Av = λv, (1) ahol A egy ismert mátrix v ismeretlen, nem zérus vektor λ ismeretlen szám Azok a v, λ kombinációk, amikre
RészletesebbenSzilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján
Szilárdtestek sávelmélete Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra
Részletesebben1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás)
Matematika A2c gyakorlat Vegyészmérnöki, Biomérnöki, Környezetmérnöki szakok, 2017/18 ősz 1. feladatsor: Vektorterek, lineáris kombináció, mátrixok, determináns (megoldás) 1. Valós vektorterek-e a következő
RészletesebbenAz anyagok kettős (részecske és hullám) természete
Az anyagok kettős (részecske és hullám) természete de Broglie hipotézise (1924-25): Bármilyen fénysebességgel mozgó részecskére: mc = p E = mc 2 = hn p = hn/c = h/ = h/p - de Broglie-féle hullámhossz Nem
RészletesebbenPere Balázs október 20.
Végeselem anaĺızis 1. előadás Széchenyi István Egyetem, Alkalmazott Mechanika Tanszék 2014. október 20. Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)? Mi az a VégesElem Anaĺızis (VEA)?
RészletesebbenA hidrogénmolekula. Energia
A hidrogénmolekula Emlékeztető: az atompályák hullámok (hullámfüggvények!) A hullámokra érvényes a szuperpozíció (erősítés és kioltás) elve! Ezt két H-atomra alkalmazva: Erősítő átfedés csomósík Energia
RészletesebbenVektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek
a Matematika mérnököknek I. című tárgyhoz Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek Vektorok A rendezett valós számpárokat kétdimenziós valós vektoroknak nevezzük. Jelölésükre latin kisbetűket használunk.
RészletesebbenAtommodellek. Az atom szerkezete. Atommodellek. Atommodellek. Atommodellek, A Rutherford-kísérlet. Atommodellek
Démokritosz: a világot homogén szubsztanciájú oszthatatlan részecskék, atomok és a közöttük lévı őr alkotja. Az atom szerkezete Egy atommodellt akkor fogadunk el érvényesnek, ha megmagyarázza a tapasztalati
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
Részletesebbenaz Aharonov-Bohm effektus a vektorpotenciál problémája E = - 1/c A/ t - φ és B = x A csak egy mértéktranszformáció erejéig meghatározott nincs fizikai
az Aharonov-Bohm effektus a vektorpotenciál problémája E = - 1/c A/ t - φ és B = x A csak egy mértéktranszformáció erejéig meghatározott nincs fizikai jelentése? a kvantummechanikában ih m» a hullámfüggvény
RészletesebbenBevezet fejezetek a molekulák. elektronszerkezetének elméleti leírásába. Jegyzet. Bogár Ferenc
Bevezet fejezetek a molekulák elektronszerkezetének elméleti leírásába Jegyzet Bogár Ferenc -mail: bogar@sol.cc.u-szeged.hu Honlap: http://ovrisc.mdche.szote.u-szeged.hu/~bogar Cím: MTA-SZT Supramolekuláris
RészletesebbenMatematika (mesterképzés)
Matematika (mesterképzés) Környezet- és Településmérnököknek Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Műszaki Alaptárgyi Tanszék Vinczéné Varga A. Környezet- és Településmérnököknek 2016/2017/I 1 / 29 Lineáris tér,
RészletesebbenAlap-ötlet: Karl Friedrich Gauss ( ) valószínűségszámítási háttér: Andrej Markov ( )
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-6-80 Fa: 463-30-9 http://www.vizgep.bme.hu Alap-ötlet:
RészletesebbenKémiai kötés. Általános Kémia, szerkezet Slide 1 /39
Kémiai kötés 4-1 Lewis elmélet 4-2 Kovalens kötés: bevezetés 4-3 Poláros kovalens kötés 4-4 Lewis szerkezetek 4-5 A molekulák alakja 4-6 Kötésrend, kötéstávolság 4-7 Kötésenergiák Általános Kémia, szerkezet
RészletesebbenA kémiai kötés magasabb szinten
A kémiai köté magaabb zinten 5-1 Mit kell tudnia a kötéelméletnek? 5- Vegyérték köté elmélet 5-3 Atompályák hibridizációja 5-4 Többzörö kovalen kötéek 5-5 Molekulapálya elmélet 5-6 Delokalizált elektronok:
RészletesebbenA Relativisztikus kvantummechanika alapjai
A Relativisztikus kvantummechanika alapjai January 25, 2005 A kvantummechanika Schrödinger egyenletének a felírása után azonnal kiderül, hogy ez az egyenlet nem relativisztikusan kovariáns. (Aránylag könnyen
RészletesebbenT obbv altoz os f uggv enyek integr alja. 3. r esz aprilis 19.
Többváltozós függvények integrálja. 3. rész. 2018. április 19. Kettős integrál Kettős integrál téglalap alakú tartományon. Ismétlés Ha = [a, b] [c, d] téglalap-tartomány, f : I integrálható függvény, akkor
RészletesebbenSCHRÖDINGER-EGYENLET SCHRÖDINGER-EGYENLET
SCHRÖDINGER-EGYENLET A Scrödinger-egyenlet a kvantummecanika mozgásegyenlet, Newton II. törvényével analóg. Nem vezetető le korábbi elvekből, de intuitívan bevezetető. Egy atározott energiával és impulzussal
RészletesebbenI. Az atomok stacionárius állapotainak leírása A hélium gerjesztett állapotai 45
TARTALOMJEGYZÉK Előszó 9 I. Az atomok stacionárius állapotainak leírása 11 1. A variációs módszer 13 1.1. Bevezető a variációs módszerhez 13 1.. A Rayleigh Ritz variációs módszer alkalmazása a héliumatom
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenLineáris leképezések (előadásvázlat, szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla
Lineáris leképezések (előadásvázlat, 2012. szeptember 28.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla Ennek az előadásnak a megértéséhez a következő fogalmakat kell tudni: homogén lineáris egyenletrendszer és
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenBell-kísérlet. Máté Mihály, Fizikus MSc I. ELTE. Eötvös Loránd Tudományegyetem. Modern zikai kísérletek szemináriuma, 2016.
Bell-kísérlet Máté Mihály, Fizikus MSc I. ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Modern zikai kísérletek szemináriuma, 2016. Máté Mihály (ELTE) Bell-kísérlet 1 / 15 Tartalom 1 Elmélet Összefonódás EPR Bell
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
RészletesebbenBevezetés az algebrába 2
B U D A P E S T I M Ű S Z A K I M A T E M A T I K A É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I I N T É Z E T E G Y E T E M Bevezetés az algebrába 2 BMETE91AM37 Mátrixfüggvények H607 2018-05-02 Wettl Ferenc
RészletesebbenLineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31
Lineáris leképezések Wettl Ferenc 2015. március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések 2015. március 9. 1 / 31 Tartalom 1 Mátrixleképezés, lineáris leképezés 2 Alkalmazás: dierenciálhatóság 3 2- és 3-dimenziós
RészletesebbenAtom- és molekulafizika jegyzet vázlat:
Atom- és molekulafizika jegyzet vázlat:01401141911000 Eredeti szerző: Szabó Áron (010) Átdolgozott kiadás: Bertalan Dávid (013) A tartalomért felelősséget nem vállalunk. Ha hibát találsz, javítsd ki és
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium 11. Az I 2 molekula disszociációs energiája Készítette: Hagymási Imre A mérés dátuma: 2007. október 3. A beadás dátuma: 2007. október xx. 1. Bevezetés Ebben a mérésben egy kétatomos
RészletesebbenA mérési eredmény megadása
A mérési eredmény megadása A mérés során kapott értékek eltérnek a mérendő fizikai mennyiség valódi értékétől. Alapvetően kétféle mérési hibát különböztetünk meg: a determinisztikus és a véletlenszerű
RészletesebbenAz időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet), A Laplace operátor derékszögű koordinátarendszerben
Atomfizika ψ ψ ψ ψ ψ E z y x U z y x m = + + + ),, ( h ) ( ) ( ) ( ) ( r r r r ψ ψ ψ E U m = + Δ h z y x + + = Δ ),, ( ) ( z y x ψ =ψ r Az időtől független Schrödinger-egyenlet (energia sajátértékegyenlet),
RészletesebbenLagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását
Lagrange egyenletek Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását megnehezíti a δr i virtuális elmozdulások egymástól való függősége. (F i ṗ i )δx i = 0, i = 1, 3N. (1) i 3N infinitezimális
RészletesebbenLineáris algebra numerikus módszerei
Hermite interpoláció Tegyük fel, hogy az x 0, x 1,..., x k [a, b] különböző alappontok (k n), továbbá m 0, m 1,..., m k N multiplicitások úgy, hogy Legyenek adottak k m i = n + 1. i=0 f (j) (x i ) = y
RészletesebbenKeresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása
BUDAPEST MŰSZAK ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNY EGYETEM Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása Segédlet a Szilárdságtan c tárgy házi feladatához Készítette: Lehotzky Dávid Budapest, 205 február 28 ábra
Részletesebben