Kőműves feladatok látszó téglafalakra

Átírás

1 Kőűves feladatok látszó téglafalakra Vidovszky stván Nezeti Munkaügyi Hivatal ÁPB Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság, 2013

2

3 Vidovszky stván Kőűves feladatok látszó téglafalakra készült az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság egbízásából Budapest, augusztus Wiesner Bt. 2

4 Vidovszky stván SBN Nezeti Munkaügyi Hivatal ÁPB Kiadja a Nezeti Munkaügyi Hivatal Felelős kiadó: Koároi Róbert főigazgató Készült a Nezeti Munkaügyi Hivatal digitális nyodájában 1089 Budapest, Kálvária tér /2013

5 artalo artalo...4 Előszó...5 Bevezetés...6 A tehetséggondozás ódszertana...7 A feladatok rendszere...8 A csoport Alapfeladatok...8 A1 csoport Alapeleek...9 A2 csoport Egyszerű falazatok...9 B csoport Foraeleek gyakorlófeladatai...9 B1 csoport Szögletes díszítőeleek...9 B2 csoport Íves díszítőeleek...10 C csoport Összetett feladatok...10 D csoport Nagy nehézségű, összetett feladatok...10 Eszközhasználat és technológia...11 Általános eszközök...11 Látszó tégla felületek...12 Hézagolások...13 Vakolt felületek...15 Szerkesztések...15 Alapvető inforációk...15 Szögben vágott eleek alapvető szerkesztési szabályai...16 Egyszerű körívek...16 Ívek csatlakozásai, kosárgörbeívek...17 A feladatok értékelése...19 Általános ellenőrzési szabályok...19 Az értékelési rendszer...19 Az értékelés technikája...21 Értékelési példa...22 Feladatok

6 Előszó A nezetközi szakunkás versenyek a sportversenyekhez hasonlóan a indennapi szakai követelényeknél agasabb szintű elvárásokat táasztanak az azokon résztvevő szakunkás fiataloktól. Sokaknak eglepőnek tűnhet, hogy a nezetközi versenyeken illiéterben érik a egadott érettől való eltéréseket, azonban ne feledjük, hogy ezeken a versenyeken az egyes országok legjobb szakunkás fiataljai vesznek részt, ezért a precíz és pontos unkavégzés ellett a gyorsaság és az esztétikus kivitelezés is fontos értékelési szepontnak száít. A korábban Szakai Olipiának nevezett WorldSkills Szakai Világversenynek, valaint az EuroSkills Szakai Európa Bajnokságnak is elsődleges célja, hogy ráirányítsa a figyelet a szakképzés fontosságára, valaint a gazdaságban betöltött eghatározó szerepére, és ezáltal a pályaválasztó fiatalok és szüleik körében is elősegítse a szakképzést népszerűsítését. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szponzorként táogatja a nezetközi versenyeken induló kőűves fiatalok kiválasztását és szakai felkészítést. Eellett a Leonardo progra keretében ár közel két évtizede szervez szaktanárok és gyakorlati oktatók száára néetországi szakai továbbképzéseket, ahol a néet duális szakképzés egyik fontos pillérének száító üzeen kívüli gyakorlati képzőközpontokban egvalósuló gyakorlati képzés feladataival és oktatás-ódszertanával iserkedhetnek eg. A kiadvány szerzője szakértőként képviseli hazánkat a nezetközi versenyek szakai zsűrijében, és több alkaloal közreűködött az ÉVOSZ által szervezett Leonardo projektek egvalósításban is. Az ÉVOSZ kezdeényezésére az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság kiadásban egjelenő kőűves feladatgyűjteény a nezetközi versenyek, illetve a néetországi szakai továbbképzések tapasztalatai összegzésével a szakailag elhivatott, tehetséges szakunkás fiatalok továbbképzéséhez a tanulók és a felkészítésüket irányító szaktanárok és gyakorlati oktatók száára kíván segítséget nyújtani. Budapest, augusztus Pete Zoltán ügyvezető igazgató helyettes ÉVOSZ 5

7 Bevezetés Ebben a kiadványban a kieelkedő adottságokkal, jó kézügyességgel és egfelelő szakai érdeklődéssel rendelkező tanulók száára állítottunk össze gyakorlófeladatokat, a Euroskills és a Worldskills világversenyekre való felkészülések során szerzett tapasztalatok alapján. Különféle okoknál fogva az európai országok jelentős részében nagyobb szerepet kap a képzésben a szaka hagyoányait tekintve igen fontos, látszó téglafalazatok készítése, int hazánkban. Oktatási szepontból a téa azért jelentős, ert ez a terület ad leginkább lehetőséget a különleges, kézügyességet is igénylő szakai iseretek gyakorlására. Célunk, hogy a szakiskolák oktatóit bátorítsuk olyan szakkörök szervezésére, ahol a tanulók a tananyagon túl további iseretekre tehetnek szert. A feladatok célja a pontosság, a unkaszervezés, a technikai tudás és az ezekhez tartozó koplex szelélet elsajátítása. Ennek a kiadványnak az első részében egy többszintű rendszert utatunk be, aelyet alkalazva az oktató inden egyes tanulót a saját tudásszintjének egfelelő kezdőfeladattal tud ellátni, és erről a kezdőszintről indulva nyílik lehetőség a tanuló készségeit fejleszteni. A füzet ásodik felében a rendszer szintjeinek egfelelő ötletként használható feladatok találhatóak. A rendszer terészetesen az itt beutatott feladatokon túl is alkalazható. Minden szinten további feladatokat lehet a egevőkhöz hozzáadni a tanulók eléleti iseretei, technikai tudása és az oktató elképzelése szerint. A feladatokhoz egy kiértékelési rendszer is tartozik, aelynek segítségével a tanulók visszajelzést kaphatnak az általuk elsajátított készségekről. Mivel tehetség-gondozásról beszélünk, a kiértékelési rendszer elvárásszintjét ne a szakai szabványok által előírt pontosság, hane annál jóval szigorúbb elvárások szerint alakítottuk ki. Ezek a feladatok ár ne hétköznapi szakagyakorlásra készítik fel a tanulókat, hane annál agasabb szintre: egyfelől különleges szakai feladatok végzésére, ásfelől a nezeti válogatóversenyen való részvételre, esetleg nezetközi egérettetésre. Ennek a szintnek az elérésére azért is lehet szükség, hogy a legjobb agyar tanulók Európa-szerte is esélyhez jussanak a nagyobb presztízsű unkák elnyerésért folytatott küzdeleben. Az ország és a térség feleelkedésének egyik kulcskérdése lehet az oktatások színvonalának eelése által a kikerülő tanulók száára a nezetközi piacokhoz való hozzáférés lehetőségének biztosítása. Végezetül sok sikert és kitartást kívánok a feladatra vállalkozó a szakoktatóknak, és őszintén reéle, hogy ez a rövid kiadvány segítséget nyújt a unkájukhoz augusztus Vidovszky stván 6

8 A tehetséggondozás ódszertana A tehetséggondozási rendszer kialakításánál alapvető cél volt a tanulók száára olyan feladatok összeállítása, aelyek segítségével jártassá válhatnak a látszó téglafalazatok készítésével kapcsolatos különleges technikai részletek egoldásaiban, gyakorlatra tehetnek szert adott helyzetben a legkedvezőbb és leggyorsabb egoldás kiválasztásában, és egfelelő isereteket szerezhetnek a speciális részletek kivitelezéséhez szükséges előkészítési, szerkesztési, egvalósítási és üteezési feladatokkal kapcsolatosan. A füzetben található intafeladatok egy rendszer részeit képezik, aely nehézség és összetettség tekintetében négy: A, B, C és D szintre tagozódik. A tanulók fejlesztésének ajánlott ódja a tudásszintek egyást követő elsajátítása a tanuló kezdeti tudásszintjének egfelelő szinttől a legagasabb szintű technikai tudást igénylő szintig, a unkafüzetben található vagy azokhoz hasonló feladatok által. A tehetséggondozáshoz kialakítandó rendszer tekintetében két szepontot kell figyelebe venni, az egyén belépő tudásszintjét és az elérendő célt. Az egyes tanulók vagy tanulócsoportok száára a különböző szintű feladatoknak olyan kobinációját kell összeállítani, aely egyfelől a haladás egcélzott üteének egfelelő fokozatossággal, rendszerszerűen és teljes körűen pótolja a tanulók tudásában fellelhető hiányokat, ásfelől igazodik a tanulók kezdeti isereteihez. A tanulók tudását a tehetséggondozási rendszerhez való csatlakozáskor egy próbafeladattal célszerű felérni, aely kiértékelése során a tanuló tudásszintjét a 1. táblázatban beutatott kopetenciákkal összevetve, az oktató el tudja dönteni, hogy a eglévő készségek alapján elyik feladatcsoport feladataival, azaz elyik szinten érdees a tanuló készségfejlesztését elkezdeni. A próbafeladat az oktató belátása szerint választható a tanuló becsült tudásszintjének egfelelő szint feladatai közül. A tehetséggondozás során a unkafüzet feladatain túl az oktatók készíthetnek a példafeladatokhoz hasonló feladatokat, vagy választhatnak ilyeneket különféle gyűjtőforrásokból, feladatgyűjteényekből, vagy a világversenyekkel foglalkozó szervezetek (pl. a Skills Hungary, ÉVOSZ) honlapjairól. Egyedileg készített feladatok esetén az 1. táblázatban felvázolt rendszer szolgálhat az újonnan kialakítandó feladat alapjául. 7

9 A feladatok rendszere Az 1. táblázatban beutatott csoportok, különböző nehézségi szintű feladatokkal, a fenti célok egvalósításához biztosítják a egfelelő folyaatosságot. A táblázat azt is egutatja, hogy az egyes szinteken ilyen jellegű technikai tudáseleek jelennek eg, illetve hogy az egyes szintek feladatai ilyen eleekből állnak össze. 1. táblázat A gyakorlati feladatok osztályozása seretanyag\tudásszint A1 A2 B1 B2 C D különböző alaprajzi kialakítású pillér, egyenes falazat, derékszögű törést tartalazó falazat eghatározott (90 -ostól eltérő) szögben tört alaprajzi kialakítású falszakasz, íves alaprajzú falazat, álló és zárósorok x x x x x x x különféle hézagkialakítások együttes alkalazása x x x x vakolt felületek x x x falazatok 1:1-es léptékű felszerkesztése x x x x x egyenes vonalú kiugrások, konzolok, párkányok, pilaszterek, adott szögben vágott holokzati díszítőeleek, adott inta szerint rakott holokzati vagy padozati felületek, faláttörések, egyszerű vízszintes áthidalással készült nyílások íves vonalvezetésű párkányok, boltíves záródású nyílások, boltövek, körablakok, íves intákat tartalazó fal és padozati felületek x x x x x x összetett ívek x x x bonyolult geoetriai szerkesztésű eleek, térbeli alakzatok x A csoport Alapfeladatok Az A csoportba tartozó alapfeladatok célja agassági és vízszintes sorrakási feladatokon a szabványban rögzített tűrési értékekhez képest szigorúbb pontosság és nagyobb sebesség alapos begyakorlása, ind a hossz és agassági éretek, ind a síktartás és a vízszintesség tekintetében. A készítendő falrészlet ezen a szinten egyszerű, elsősorban a pontosság gyakorlására szolgál. Az elérendő falazási sebesség ezeknél az egyszerű feladatoknál óránként kb. 30 tégla. 8

10 Az A csoport feladatai esetében, viszonylag egyszerű geoetriájú faleleek készítése során, a szabvány feletti pontossági szint, valaint az egyes hézagolás típusok gyakorlása a cél. A1 csoport Alapeleek Az A1 csoport eleei különböző alaprajzi kialakítású pillérek, valaint egyenes szakaszokból felépülő, kizárólag derékszögben találkozó falszakaszok. Az egyetlen cél a pontos és gyors falazás gyakorlása. A2 csoport Egyszerű falazatok Az A2 csoport feladatai íves alaprajzú vagy több egyszerű, egyáshoz valailyen eghatározott (90 -ostól eltérő) szögben csatlakozó alaprajzi kialakítású falszakaszból álló falazatok, aelyek a vízszintesen falazott sorokon kívül, álló sorokat is tartalazhatnak. Cél az előzőekben begyakorolt sebesség és pontosság tartása, egyszerű, de külön figyelet igénylő tényezők ellett. B csoport Foraeleek gyakorlófeladatai A B csoportba tartoznak a forai eleek, int pl. a nyílásáthidalások, a fallezárások, a párkányok stb. A cél jellezően indössze egy-egy otívuot tartalazó részlet készítése, a téglavágások, a unka szervezésének és előkészítésének gyakorlásával, az azonos feladatok többféleképpen való egoldásával, valaint ezek utólagos elezésével. A B csoport feladatainál ár erősen ajánlott a vágások alapjául szolgáló 1:1-es éretarányú szerkesztési feladatok készítése papíron vagy a unkapadlón. Elsődleges cél a foraeleek készítésódjának egiserése és begyakorlása. A technikai tudás helyes és rendszerszerű elsajátítása ezen a szinten előnyt élvez a sebességgel szeben, a pontosság azonban itt is alapvető elvárás. B1 csoport Szögletes díszítőeleek A B1-es csoportba egyenes vonalú kiugrásokat, konzolokat, párkányokat, pilasztereket, adott szögben vágott holokzati díszítőeleeket, adott inta szerint rakott holokzati vagy padozati felületeket, faláttöréseket és egyszerű vízszintes áthidalással készült nyílásokat tartalazó falszakaszok készítése tartozik. 9

11 B2 csoport Íves díszítőeleek A B2 csoportba tartoznak az íves vonalvezetésű párkányok, boltíves záródású nyílások, boltövek, körablakok, íves intákat tartalazó fal és padozati felületek. C csoport Összetett feladatok A C csoportba tartozó feladatok célja a korábban egtanult és begyakorolt készségek együttes alkalazásának gyakorlása. Ezen a szinten a tanulóknak ár aguknak kell tudni dönteni a egisert technikák alapján a feladatnál alkalazandó ódszerekről. Meg kell tudniuk határozni a szükséges és elégséges szerkesztéseket és készségszinten el kell tudni végezni azokat. A csoport feladatai többféle forai eleből összeállított, változatos vonalvezetésű, koplex falszakaszok. Ezen a szinten egyszerre tartalazhatnak (bár ne tartalaznak szükségszerűen) inden eddig egjelenő típusú foraeleet. öbbnyire ebbe a csoportba tartoznak a világversenyek, és egyes külföldi országos versenyek versenyfeladatai is. A feladatok szintideje a nehézségtől függően óránként tégla. D csoport Nagy nehézségű, összetett feladatok A D csoportba a legagasabb szintű szakai kihívásokat, bonyolult geoetriai szerkesztésű eleeket, térbeli intákat és boltozatokat is tartalazó összetett feladatok tartoznak. Ezek a feladatok esetenként ég a nagy gyakorlattal rendelkező szakebereknek is kihívást jelenthetnek. Az ide tartozó szakai tudást, az elvárt pontossági szinten, a nagy hagyoányokkal rendelkező országokban is csak egy specialista szakai elit ondhatja teljes biztonsággal a agáénak. A tehetséggondozás rendszerébe azért szükséges ezt a legagasabb szintet beeelni, ert alkalanként a versenyfeladatok elérik ezt a nehézségi fokot, illetve ert egyes űelékfelújítások és bizonyos speciális szakaterületek egkívánják ennek a tudásanyagnak az iseretét is. Erre a szintre egyértelűen csak a legtehetségesebb és legszorgalasabb tanulóknak van esélye eljutni. 10

12 Eszközhasználat és technológia Általános eszközök gényes unkák készítése esetén kieelt fontosságú a egfelelő eszközök kiválasztása. A tudatos eszközhasználat gyorsabb, pontosabb és biztonságosabb unkavégzést tesz lehetővé. Ennek készségszintű elsajátítása a tanulóknál elengedhetetlen, ha inőségi unkavégzésre akarjuk őket sarkalni, ezért ezekhez a unkákhoz célszerű a kőűvesszerszáok a ai napig egyre bővülő tárházának folyaatos figyeleel kísérése, és a lehetséges összes kéziszerszá beszerzése. Ezek egy része itthon is kapható, ás része külföldről, online áruházakból rendelhető eg, esetleg egyedileg készíthető, gyártatható. A látszó téglafalakhoz, így a speciális kőűves feladatokhoz használt eszközök alapja, a kőűves hagyoányos szerszákészlete. Ezek a szakagyakorlók körében jól isertek. Néhány további szerszáot viszont érdees beutatni, ert jelenleg Magyarországon talán ne olyan gyakori a használatuk. A tégla adott szögben való kézi darabolását teszi lehetővé a szögben állítható kézi téglahasító (1./a ábra). A hézagok kialakítása esetén jönnek szóba különféle a hézagoló eszközök és kanalak (1./b-f ábra). A különböző élységű visszaszedett fúga készítéséhez használható a görgős hézagkaparó (1./b ábra), de ugyanez jó inőségben végezhető kb vastag rétegelt leezből, a hézagélységnek egfelelő éretű csapszerű kiszögeléssel ellátott egyedi szerszáal is (1./c ábra). Az íves fúgákat eleinte a kanál vagy a kalapács nyelének doború végével alakították ki, a ár azonban a különböző országok építőipari kultúrájában kialakult száos speciális fúgázó szerszá közül válogathatnak a szakeberek. Íves hézag kialakítása esetén egfelelő inőség leginkább térben két irányban görbült felületű tárgyakkal érhető el. Hajlított fécsöveknél egyenletesebben lehet dolgozni rúd végére szerelt acél göbökkel (1./f ábra) aelynek átérője kb. 2-szer nagyobb, int a kialakítandó fúga szélessége, de nagyon jó szolgálatot tesz egy egfelelő vastagságú, sia felületű kerti locsolócső darab is. Kézi szerszáok tekintetében ég egy szepontot érdees egelíteni, nevezetesen a kőűves kanál használatát. Magyarországi hagyoányok szerint a kőűvesek kiséretű kanállal és serpenyővel falaznak, aely előnyt jelenthet hosszú, egyenes falak készítésénél, aikor több téglának egyszerre ágyazunk eg a habarccsal. Ez a ódszer azonban lefoglalja indkét kezet, és a téglák beeelésekor le kell tenni a szerszáokat. Más országok nagyobb éretű kanállal dolgoznak, aellyel egy téglához szükséges habarcsot vesznek fel, iközben a ásik kezük folyaatosan szabad a falazóeleek elhelyezéséhez. Ez a unkaódszer alkalasabbnak tűnik és egyúttal gyorsabb unkaenetet is eredényez az olyan különleges téglafalazatok építésénél, aelyek kevés egyenes falszakaszt, de annál több díszítőeleet, faltörést, egyedi forára szabott eleet tartalaznak. Ebből adódóan a 11

13 feladatok gyakorlásához a i kanalunknak egfelelő kialakítású, de nagyobb éretű (pl. a Néetországban használatos) kanál beszerzése is ajánlott. Általánosságban is elgondolkoztató tény, hogy a serpenyős rendszert korábban hozzánk hasonlóan alkalazó országok, int pl. Néetország vagy Ausztria szakeberei bő fél évszázaddal ezelőtt áttértek a nagykanalas rendszerre. A koolyabb szakai kihívásokat jelentő feladatok esetében, így jellezően a világversenyek feladatainál is elaradhatatlan a vizes téglavágógépek használata. Ezek az egyszerűbb típusoktól a legújabb, lézeres irányzékkal felszerelt, szögben állítható fogadólappal ellátott gépekig, teljesíténytől és kialakítástól függően különböző unkaenetet tesznek lehetővé. 1. ábra Kőűves szerszáok Látszó tégla felületek ekintettel a gyakorlás és az iskolák jellezően korlátozott lehetőségire, a gyakorlófeladatok indegyike kiséretű (6,5 x 12 x 25c) töör téglából készített falazat, aely egyrészt alkalas az ilyen jellegű feladatok kialakítására, ásrészt könnyen beszerezhető, a legtöbb szakiskolában az oktatáshoz is rendelkezésre álló építőanyag. Pontos típust, felületi kialakítást vagy színt ne jelöltünk eg, a feladatok egy vagy két eltérő színű, vagy felületi egjelenésű tégla használatát javasolják. Egyes gyártók bizonyos terékei, bár kiséretű tégla néven bocsátják őket forgaloba, az itt egadottól eltérő éretűek, ezek használata ne javasolt, illetve a feladatok áttervezését igényli. A falazóeleek falazathoz való kiválasztása, azaz a sérült, csorba, repedt, illetve érethibás eleek kiszűrése, látható helyzetben való beépítésének elkerülése szintén a gyakorlás során 12

14 elsajátítandó készség, aely a jelenlegi gazdasági helyzetben talán a legnehezebben biztosítható a tanulók száára. Arra is ügyelnünk kell, hogy a tégla a gyártás ódjából adódóan sohase tökéletes geoetriájú építőele, aely tökéletlenség, egfelelő tűréshatáron belül, az értékeléseknél figyelebe veendő. Az egyes terékek között, a különféle gyártástechnológiák iatt e tekintetben nagy különbségek vannak, és bizonyos gyengébb inőségű terékek egyes készségek gyakorlására ár is ne alkalasak. Az építőipar általános gyakorlatában, a kőűves szakebereknek száára, a negyed tégla az a legkisebb építőele, aivel dolgozniuk kell. A speciálisan díszített látszótégla falazatoknál esztétikai okokból esetenként 2-3c-es tégladarabok is előfordulnak, elyek előállításához néi gyakorlat és végiggondolt unkaenet szükséges. Szintén speciális technikai tudást igényel a konkáv eleek elkészítése. A gyakorlatokat végző tanulóknak, téglavágógép segítségével, ezeket, a szokatlan éretű vagy forájú eleeket is el kell tudni készíteniük. Hézagolások Hézagolás tekintetében háro eltérő egoldás terjedt el szélesebb körben, az ívesen szedett, a élyített, és a teli hézagolás (2.ábra). A háro hézagolási típust kialakítási ódja, valaint a felület inőségével szeben táasztott követelények a jellező alakalázási terület igényei szerint alakultak ki az építőipar fejlődése során. 2. ábra A hézagkialakítás ódjai eli hézagolás: A teli hézagot jellezően olyan felületek esetében szokás alkalazni, elyekre később vakolat kerül, tehát ne látszó felületek. Ebből következik, hogy a hézag felülete itt ne siított, hane a hézagot egyenletesen kitöltő, kissé érdes egjelenésű, ahogy az (helyesen rakott falazat esetén) a téglasíkhoz képest hegyesszögben tartott kanál élével egyszerűen lehúzva 13

15 kialakul. Mélyített vagy visszaszedett hézagolás: A élyített, vagy ás néven visszaszedett hézagolás a felületi téglasíkhoz képest 5-10 élyen kialakított hézagfelületet jelent. A élyített hézagolás felülete a teli hézagoláshoz hasonlóan eredetileg ne száított végső felületkezelésnek. Mélyített hézagot hagyoányosan olyan esetekben képeztek, ahol a falazat később a falazóhabarcstól eltérő anyagú, esetleg színes, utólagos hézagolást kapott. A élyített fúga kialakítása ennek egfelelően a falazatra vonatkozó űszaki leírásban egadott élységű, egyenletes felületi egjelenésű, de ne siított hézag. Ennek a feladatgyűjteénynek a feladatainál 5-es élyített hézagolással találkozhatunk. Ívesen kialakított hézagolás: Hagyoányos érteleben az ívesen kialakított hézag a látszótégla falazatokhoz rendelhető hézagolási egoldás. Ívesen kialakított hézag készülhet a falazattal egy időben a falazó habarcs felületi eldolgozásával, de készülhet utólagosan kialakítva, attól eltérő anyagból is. Az íves hézag esetében a kialakított hézagfelszín a fal inden részén szere azonos görbületű, a függőleges és vízszintes hézagok találkozásainál az átenetek szépen eldolgozottak, a hézag széle tökéletesen illeszkedik a falazóeleek éleihez. A hézag felszíne egyenletes, folytonossági hiány, repedés és résentes, felülete siított. Egyéb hézagolások: A unkafüzet feladataiban a fenti háro hézagtípussal találkozhatunk. Bár a nezetközi gyakorlatban további szakailag egfelelőnek tekinthető hézagkialakítások is léteznek, int pl. a V-alakú, vagy a csapott (francia) hézagolás, ezeknek azonban többnyire Magyarországon sincs hagyoánya és a világversenyek feladataira se jellezőek. Más hézagolástípusok, ég ha alkalazásuk egy-egy területen gyakran elő is fordul, technológiai, esztétikai vagy időjárásállósági szepontból egkérdőjelezhetőek. A feladatok összeállításánál a különféle hézagolás típusok nagyjából azonos arányú szerepeltetése volt a cél, ezért azok a gyakorlófeladatokban, a hagyoányos felhasználási ódtól függetlenül, végső felületkezelésként, eltérő kopozíciós ele szerepét töltik be. 14

16 Vakolt felületek örténeti épületeinknél ne ritka a vakolt felületeket és látszó tégla eleeket egyaránt tartalazó holokzati kialakítás. Ezek között, az arányok függvényében, beszélhetünk tégla díszítéssel keretezett egyszerű vakolt holokzati ezőkről, vagy a látszó téglafalazat egy-egy részén egjelenő vakolt felületről. Ez utóbbi esetekben a vakolat általában valailyen díszített felület alapjául szolgál. A gyakorlófeladatok esetében vakolt felületek készítése a B2 szinttől jelenhet eg. A unkafüzet intafeladatai esetében nincsenek kijelölt vakolandó felületek, a vakolat az egyes zárt (kiugró eleekkel keretezett) falezők egjelenési alternatívája lehet. Ezek néelyike, vagy akár indegyike, az oktató belátása szerint, kijelölhető a falhoz tartozó vakolási feladatként. A vakolt felületek a gyakorlófeladatoknál 1-1,5 c vastag, a falazóhabarcs anyagából egy rétegeben készített felületek. A vakolatokkal szeben egfogalazott elvárás, hogy a felület egyenletes egjelenésű és vastagságú, valaint tökéletesen sík felületű, gödröktől, folytonossági hibától entes legyen. A felület tetszés szerint lehet dörzsölt vagy siított. Mintázott vakolatfelületek gyakorlására ezeknél a feladatoknál a vakolandó felületek kis éretei iatt nincs ód. Szerkesztések A B csoportba tartozó feladatoktól kezdve a feladategoldás része egy 1:1-es léptékű szerkesztési rajz, aely alapján téglák gépi vágását el lehet végezni. A rajz ne nélkülözhetetlen, de a tapasztalatok szerint rajz nélkül kellő pontosság és egfelelő egjelenés nehezen érhető el. A szerkesztések egfelelő elkészítéséhez a tanulóknak szüksége van néhány alapvető szerkesztési ódszer elsajátítására. Alapvető inforációk A téglafalak éreteit inden feladatban az első sor felső síkjához képest érjük. Ez első látásra szokatlanak tűnhet, de a versenyeken így biztosított, hogy az ellenőrzésnél a padló esetleges egyenetlenségei ne befolyásolják a falazat érteit. A tanuló feladata, hogy az első sor felső síkját tökéletesen vízszintesen alakítsa ki és a falazat ehhez képest legyen a egadott geoetriával egyező. 15

17 Szögben vágott eleek alapvető szerkesztési szabályai A legtöbb falazat tartalaz szögben vágott eleeket. Az ilyen falazatok esetében ár célszerű szerkesztési rajzokat készíteni, vagyis a kiadott tervrajz egyes részleteit 1:1-es léptékben papírra, vagy a padozatra felszerkeszteni. A nagyításnál száos hiba véthető, aelyek a kivágott eleek pontatlan illesztését, a látvány eltorzulását okozhatják, ezért kifejezetten fontos, a feladatlap szerkesztési elveinek és annak alapos egfigyelése, hogy a egadott szögek elyik téglaéltől, elyik ponttól érendőek. Az 1:1-es éretű, felszerkesztett rajz alapul szolgálhat a téglák vágásához, a éretek a rajzról közvetlen átrajzolhatóak a téglákra. Egyszerű körívek Nyílások áthidalásánál, körablakok szegélyénél és szátalan egyéb esetben találkozhatunk íves vonalvezetésű téglasorral. Az ilyen ívek szerkesztésénél (3. ábra) alapvető szabály, hogy két szoszédos ele közötti hézag belső íven ne lehet kisebb 0,5c-nél a külső köríven ne lehet nagyobb 2c-nél. 3. ábra Ívek szerkesztése Aennyiben adott sugár és a köríven elhelyezkedő falazóeleek (többnyire álló egész tégla, háronegyedes ele vagy féltégla) kobinációja esetén ez a geoetria ne biztosítható, úgy vágott oldalú, sugárirányba keskenyedő eleeket kell szerkeszteni és készíteni. Ezen eleek kialakítására két alapvető ódszer lehetséges. Az egyik esetben (4.ábra, A-változat) az eleek oldalai sugárirányba futnak és a hézag kialakítása a kör közepe felé szűkülő. A ásik esetben (4.ábra, B-változat) csak az eleek közti hézagok tengelyei néznek sugárirányba, az 16

18 eleek oldala ezzel párhuzaos, a hézag így ne keskenyedő, hane adott (többnyire a többi hézaggal azonos pl. 1 c) szélességű. Az íves részlet egoldását jellezően a feladat készítője határozza eg, de a gyakorlások során célszerű többféle ódszer elsajátítása, akár a feladatok kis értékű egváltoztatásával. 4. ábra Az ívek eleeinek szerkesztései Az A változat esetén a téglák külső ívre eső hossza adott (jó esetben egegyezik a tégla vágás előtti külső éretével). A szerkesztési rajz készítésénél a körív szögérő segítségével osztható fel, később falazásnál az ívet alátáasztó raonádra érőszalag segítségével tudjuk felérni a éreteket. tt a köríven keresztülenő alapvonaltól kell felérni a téglák kisebb ívre eső hosszának felével egyező hosszat az ív két oldalán, és a aradék részt kell felosztani n egyenlő részre, ahol n az íven szereplő téglák száánál eggyel kevesebb. A jelölések itt a téglák tengelyeire esnek, ahonnan fél-fél téglányit jobbra, illetve balra érve egkapjuk a téglaélek illesztési helyeit a raonádon. A B változat esetén az alapvonal az ív alatti hézag közepére esik, innen száítva kell felosztani a körívet, a téglák száával egyező részre. tt az osztások a hézagok tengelyébe esnek innen kell felérni fél-fél hézagszélességnyit, hogy egkapjuk a téglaélek illesztési helyeit. Ívek csatlakozásai, kosárgörbeívek A feladatok gyakran tartalaznak csatlakozó eltérő sugarú íveket, pl. hullávonallal záródó vagy kosárgörbeívet tartalazó falaztok esetén. Kosárgörbeív esetén a szerkesztés az előbbi szakaszban beutatott ódon kétféle lehet. Ezeken túl egkülönböztetjük azt az esetet, aikor a két ív csatlakozása a hézag (5. ábra, A-változat), illetve egy falazóele tengelyére esik (5. ábra, B-változat). Az első esetben kétféle szietrikus eleel, a ásik esetben két szietrikus és egy aszietrikus eleel lehet az ívet elkészíteni. 17

19 5. ábra Kosárgörbeív szerkesztése 18

20 A feladatok értékelése A feladatok értékelése a gyakorlást vezető oktató belátása szerint végezhető. Esetleg jó szolgálatot tehet az itt beutatott, a világversenyeken használatos értékelési rendszerhez hasonló, értékelési rendszer, aely a feladatok jellegéhez is jól illeszkedik és a tanulók fejlődését is könnyedén nyoon követhetővé teszi. Általános ellenőrzési szabályok A éreteket a versenyeken c-ben adjuk eg, de -ben ellenőrizzük. Ennek a pontosságnak az elvárása a tehetséggondozás során a tanulót az építőiparban egköveteltnél pontosabb unkák elkészítésére is alkalassá teszi. Ez a szokásosnál nagyobb pontosság azonban csak bizonyos feltételekkel várható el a tanulótól, hiszen gyártástechnológiai okoknál fogva aga a tégla, int terék se illiéter pontosságú. Az értékelési szepontokat, úgy kell egadni, hogy azok illiéter-pontos egvalósításának seilyen fizikai akadálya se lehessen. Pl. két adott téglaél között, aelyek távolsága esetén a illiéter-pontos beállítás lehetősége teljes értékben biztosított. Az értékelés során arra is ügyelni kell, hogy a téglaeleek geoetriája se teljesen hibátlan, ebből következően síktartás ellenőrzésénél ne száít hibának a tégla éle és közepe közötti eltérés, derékszögek ellenőrzésénél egyetlen ele által eghatározott derékszöget ne célszerű ellenőrizni stb. Az értékelés során szintén ne célszerű olyan éretek együttes ellenőrzése aelyek közül a tégla éretpontossága iatt csak az egyik vagy a ásik kritériu teljesíthető. (pl. téglasor kiugrása, síkja, annak indkét oldalán). Ebből adódóan versenyeken bár elvárás a rendezett, letakarított és esztétikus hátoldal, de a falazat hátsó oldalára seilyen értékelési szepont se kerül. Ez az eljárás a gyakorlófeladatok értékelésénél is ajánlott. Az értékelési rendszer A feladatok értékelése szepontcsoportok és ezeken belül kialakuló egyes szepontok szerint történik. Az előbbiek, feladattól függetlenül, lényegében inden esetben azonosak. Az utóbbiakat a feladat jellege szerint esetről esetre, egyedileg célszerű eghatározni. A szepontok ennyisége, valaint azoknak az egyes csoportok közötti egoszlása is eltérő lehet. A teljes pontszáot a végeredény könnyű száítása és kezelhetősége érdekében célszerű kerek száként (pl. 20, 25, 50, 100) eghatározni. A szepontok ellenőrzése objektív és szubjektív szepontcsoportokban különböző ódon hajtható végre. 19

21 Az objektív szepontok nagy részénél az értékelés a teljes pontértékből való levonással, a éretektől való eltérésekkel arányos ódon, valailyen előre eghatározott egység szerint végezhető. Más objektív szepontok pontértéke csak egy bizonyos feltétel teljesülése esetén adandó. Részpont ezekben az esetekben ne adható. A szubjektív érékelés egy adott skála (pl. 1-5 vagy 1-10) szerint zajlik, az értékelő egfelelő tapasztalata szerint. Az objektív és szubjektív szepontok csoportjai az alábbiak szerint további alcsoportokra bonthatóak: 1. objektíven érhető szepontok alcsoportjai éretek: hosszéretek (teljes falhossz vagy adott szakasz), agassági éretek (teljes falagasság vagy adott szakasz), élységi éretek, áttörések, kiugrások éretei stb. falsíkok síktartása: falsíkok vizsgálata aluíniu léccel, a síkeltérés érése előre eghatározott vonalak entén vízszintesség: fallezáráson, párkányok alsó és felső síkján, kiugró eleeken alul és felül, azonos agasságú konzolos eleeken, stb. a vízszintestől való eltérés érése függőlegesség: falszakaszok sarkainál elöl és oldalt, kiugró eleek oldalainál és holoksíkján, azonos értékben kiugró eleeken elől, stb. a függőlegestől való eltérés érése szögek pontossága: inták, részletek, falvégek derékszögeinek és derékszögtől eltérő szögeinek ellenőrzése rajzértelezés: az egyes részetek (ívek, szögek stb.) rajz szerint való kialakítása, a tervezettel azonos technikai egoldás, szerkesztésód, falazóeleszá stb. alkalazása unkaidő: adott idő alatt elkészült / ne készült el 2.szubjektíven érlegelhető szepontok csoportjai hézagolás: a hézagolás kialakításának helyessége, a hézagolás felületi inősége, a hézagkiosztások egyenletessége függőleges és vízszintes irányban, összkép, stb. felületinőség: a beépítésre kiválasztott eleek hibátlansága, repedés- és csorbulásentessége, a falfelület és az egyes eleek tisztasága, stb. Az értékelési szepontrendszer elvi kialakításának ódját a 2. táblázat utatja be. 20

22 2. táblázat A feladatok értékelése Szepont csoport Szepont Pontérték Értékelés jellege Szepontcsoport 1 objektív szepont 1 1 pl. -0,1pont / objektív szepont 2 1 pl. -0,1pont / értékelési feltétel 1 1 pl. igen=1/ne=0 stb. Szepontcsoport 2 szubjektív szepont 1 1 pl.0,1-1,0 szubjektív szepont 2 1 pl.0,1-1,0 stb. Az értékelés technikája A gyakorlófeladatok értékelése során a feladatok ellenőrzését a fent isertetett elveket követve célszerű végezni. Hossz és élységi éretek érése esetén az értékelés alapja két falsík, két falsarok, illetve falsík és falsarok közötti legrövidebb szakasz érése. A éretek ellenőrzéséhez, a érőeszközök között esetlegesen tapasztalható néhány tized-illiéteres eltérések iatt célszerű a fal készítésénél használt érőeszközt használni. 6. ábra 10-es érőék Vízszintesség és függőlegesség ellenőrzése során a vizsgált hossznak egfelelő hosszúságú vízértékkel, szükség esetén aluíniu léc és vízérték segítségével érhetünk. Vízszintes érés esetén a téglasor, illetve a kiugró párkány középvonalába, függőleges éréseknél a egadott tengelyre, illetve a egadott falsaroktól 1-2c-re helyezzük a vízértéket, illetve a lécet. A vízszintestől, illetve függőlegestől való eltérést a vízszintes, illetve függőleges pozícióban elhelyezett vízszintérő, illetve a léc és a falszakasz közötti, a 8. ábrán látható 21

23 érőék segítségével eghatározható, legnagyobb távolság adja eg. A síktartás inősége a egadott pozícióban elhelyezett egfelelő hosszúságú vízértékkel, vagy aluíniu léccel, a érőéket a fent leírt ódon használva határozható eg. Szögek ellenőrzése a egfelelő falsíkok, fé derékszög vagy szögsablon síkjaitól való eltérésének érőékkel való eghatározásával lehetséges. Rajzértelezésre és befejezettségre adható pontszáok a tervtől való eltérés nélkül egépített falazat és a hiányenetesen befejezett feladat esetén járnak. Ezeket a pontokat a tanuló inden egyéb esetben teljes értékben elveszíti. A szubjektív értékeléshez a technológiai fejezetben, illetve az értékelési rendszernél leírt inőségi elvárások nyújtanak segítséget, ezek teljesülése, illetve hiánya az értékelés alapja. Értékelési példa Az alábbiakban egy értékelési példát utatunk be. A 7. ábrán az értékelési helyek láthatóak, a 3. táblázat a szepontcsoportokat és az értékelési szepontokat utatja be. Mint az a beutatott példán is látható, az értékelési rendszer ne kell, hogy az összes értékelhető pontot agába foglalja, de célszerű úgy kialakítani, hogy inél teljesebb képet utasson az elkészített feladat inőségéről. 7. ábra Értékelési inta értékelési szepontok helyei 22

24 3. táblázat Értékelési inta - szepontrendszer Szeponttípus Szepontcsoport Szepont Pontérték Értékelés 1 fal hossza a ásodik sor agasságában (129 c) ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés Objektív értékelés Szubjektív értékelés 2 fal agassága a fal jobb oldalán (112,5 c) ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés Méretek 3 betét érete jobboldalt alul (66,5c) ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés 4 4c visszaugrás a A pontban ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés 5 2c visszaugrás a B pontban ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés Vízszintek 6 vízszintesség a fal tetején ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés 7 függőlegesség a fal bal oldalán, oldalt ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés 8 függőlegesség a fal bal oldalán a holoksíkon ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés Függőlegesek 9 függőlegesség a fal jobb oldalán a holoksíkon ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés 10 függőlegesség a fal jobb oldalán, oldalt ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés 11 függőlegesség a betét középső tengelyénél a holokoldalon ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés 12 síktartás a fal jobb oldalán a bal felső saroktól az alsó sor 2. téglájáig ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés 13 síktartás a fal jobb oldalán a jobb felső saroktól az alsó sor utolsó előtti téglájáig ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés Síktartás 14 síktartás a betét a bal felső oldalán kívül ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés 15 síktartás a betét a jobb felső oldalán a holokoldalon ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés 16 síktartás a betét a bal alsó oldalán a holokoldalon ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés 17 síktartás a betét a jobb alsó oldalán kívül ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés 18 derékszög a 3. sor agasságban a fal bal oldalán ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés Szögek 19 derékszög a 3. sor agasságban a fal jobb oldalán ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés 20 derékszög a inta alsó sarkánál kívül ax. 1 pont - 0,1 pont / eltérés Egyéb 21 rajzértelezés 0 vagy 1 pont teljesülés esetén 1 pont 22 befejezettség 0 vagy 1 pont teljesülés esetén 1 pont Hézagképzés 23 íves hézagok kialakítása 1-10 szubjektív pont a szubjektív pontérték 1/10-e 24 teli hézagok kialakítása 1-10 szubjektív pont a szubjektív pontérték 1/10-e églafelület 25 téglák épsége, falfelület tisztasága, összbenyoás 1-10 szubjektív pont a szubjektív pontérték 1/10-e Összesen ax.25 pont

25 Feladatok 24

26 A1 / 1. feladat oldalnézet Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 18db M = 1: sor

27 A1 / 2. feladat oldalnézet Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 33db M = 1: sor

28 A1 / 3. feladat oldalnézet Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 66db M = 1: sor

29 A1 / 4. feladat oldalnézet Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 65db 1, ,51 5 M = 1:10 2.sor

30 A1 / 5. feladat oldalnézet Falazóele ennyiség: 31 5 M = 1:20 kiséretű töör tégla (1. szín) 66db kiséretű töör tégla (2. szín) 9db Összesen: 75db ,03 M = 1:10 2.sor

31 A2 / 1. feladat 26 r=0,5 1,00 Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 44db M = 1:10 felülnézet

32 A2 / 2. feladat 45 oldalnézet (bal) oldalnézet (jobb) Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 59db 1,29 M = 1:10 2.sor

33 A2 / 3. feladat 60 oldalnézet 1,25 r=2,95 Falazóele ennyiség: 25 M = 1:20 25 kiséretű töör tégla 94db 2.sor 1,35 M = 1:10

34 A2 / 4. feladat 30 oldalnézet Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 30db M = 1: M = 1:10 2.sor

35 A2 / 5. feladat oldalnézet Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 55db M = 1:10

36 B1 / 1. feladat M etszet Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 79db Hézagképzés: - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) 1, ,29 M = 1:10 2. sor

37 B1 / 2. feladat , etszet Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 158db Hézagképzés: 1,29 - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) 2. sor M = 1:10

38 B1 / 3. feladat M etszet Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 73db 25 Hézagképzés: 2. sor 1,68 - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) M = 1:10

39 B1 / 4. feladat 36 5 M etszet Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 84db 38 Hézagképzés: teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) M = 1:10 1,03 1. sor

40 B1 / 5. feladat etszet Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 80db sor Hézagképzés: - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) M = 1:10

41 B2 / 1. feladat oldalnézet Falazóele ennyiség: 12 1,48 1,48 kiséretű töör tégla 70db 12 r=2,15 Hézagképzés: 1,49 r=2,15 1,49 - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) 2. sor M = 1:20

42 B2 / 2. feladat r=30 r=50 1, r= r=30 etszet 25 Falazóele ennyiség: 2. sor 1,42 M = 1:20 kiséretű töör tégla 138db Hézagképzés: - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M)

43 1 B2 / 3. feladat R1 részlet M=1:10 25 R r=60 1,27 5 M r=60 M etszet ,55 2. sor M = 1: Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 150db Hézagképzés: - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M)

44 B2 / 4. feladat r=1,00 r= etszet 1,04 1,67 5 Falazóele ennyiség: , kiséretű töör tégla 108db Hézagképzés: - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) felülnézet M = 1:20

45 B2 / 5. feladat , , , r=1, ,10 M r=60 r=60 M etszet Falazóele ennyiség: , sor , , ,99 kiséretű töör tégla 177db Hézagképzés: - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) 6. sor M = 1:20

46 C / 1. feladat 1, r= r= r= r= etszet Falazóele ennyiség: 25 kiséretű töör tégla 325db 12 1, ,07 2. sor M = 1:20 Hézagképzés: - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M)

47 C / 2. feladat 1, r=40 r=28 R1 M 2, ,16 4 1, ,46 3 etszet , ,54 3 Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 179db 12 2,25 1 Hézagképzés: 2. sor - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) M = 1:20

48 C / 3. feladat 1, r=30 r= etszet 25 Falazóele ennyiség: 2. sor 1,29 M = 1:20 kiséretű töör tégla 150db Hézagképzés: - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M)

49 C / 4. feladat 1.részlet 6 5 1, r=18 r= , r= M r= oldalnézet 2.részlet Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 168db sor 1,94 Hézagképzés: - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) M = 1:20

50 C / 5. feladat 2 1,19 r=40 r=1, r=40 r= ,19 etszet Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla 227db ,46 5 Hézagképzés: 2. sor M = 1:20 - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M)

51 D / 1. feladat 1,31 5 1, M r= r= előlnézet oldalnézet Falazóele ennyiség: felülnézet 9. sor , ,82 r=3,00 r=3,00 kiséretű töör tégla 163db Hézagképzés: - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) 2. sor 1,82 M = 1:20

52 M M oldalnézet Falazóele ennyiség: , ,42 4.sor kiséretű töör tégla (1. szín) 127db kiséretű töör tégla (2.szín) 51db Összesen: Hézagképzés: - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) 178db , , ,42 1, , D / 2. feladat , , , , , , , , ,42 1, , ,42 6.sor , sor 5.sor 7.sor 28 9.sor ,42 10.sor 11.sor ,42 12.sor 14.sor 13.sor M = 1:50 M = 1:20

53 D / 3. feladat M oldalnézet , Falazóele ennyiség: kiséretű töör tégla (1. szín) 164db kiséretű töör tégla (2. szín) 65db Összesen: r=3,00 12 Hézagképzés: 3.sor 30 1, ,07 - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) M = 1:20

54 D / 4. feladat 1,50 1, M M M r=14 r= M M M M r=27 M M M M M M M M etszet oldalnézet 38 Falazóele ennyiség: 2.sor 10.sor , , kiséretű töör tégla (1. szín) 402db kiséretű töör tégla (2. szín) 25db Összesen: 427db Hézagképzés: - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) 18.sor , M = 1:20

55 D / 5. feladat ,27 5 r=14 r= , M M M 83 M oldalnézet etszet Falazóele ennyiség: ,16 kiséretű töör tégla (1. szín) 230db kiséretű töör tégla (2. szín) 10db Összesen: 240db Hézagképzés: - teli hézagképzés () - ívesen kialakított hézag () - 5-es élyített hézagképzés (M) 2.sor ,16 M = 1:20