MENNYI VESZTESÉGET OKOZNAK A BETEGSÉGEK A SERTÉSTARTÁSBAN?

Átírás

1 MENNYI VESZTESÉGET OKOZNAK A BETEGSÉGEK A SERTÉSTARTÁSBAN? V. Praxismenedzsment konferencia Budapest, december 3. PhD, MBA tanszékvezető egyetemi docens SZIE-ÁOTK Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék

2 Az állattartó telepeken, mint vállalkozásokban a fő cél a gazdasági haszon nagyságának növelése!

3 A sertéstelepek számának a csökkenése az USÁ-ban és között thousand

4 A sertéstelepek számának csökkenése különböző uniós országokban és között (%) ,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 Belgium Denmark Germany France Italy Netherlands Great Britain %

5 Az állattenyésztés jövedelmezősége növelésének főbb lehetőségei Menedzsment, szervezés javítása: nincs tőkeszükséglete munkatermelékenység alacsony tulajdonosi szemlélet erősítése Takarmánygazdálkodás javítása: legnagyobb költségtényező pazarlás megszüntetése Tartástechnológia javítása: nagy tőkeszükséglet (támogatások) Állomány-egészségügy javítása: preventív szemlélet költségoptimalizálás! (költségminimalizálás helyett)

6 Az állat-egészségügyi munka főbb feladatai 1. Kuratív 2. Preventív funkciók! 3. Gazdasági

7 Az írországi sertés szakállatorvosok bevételeinek alakulása 1991 és 1996 között (%) 100% 21,2 19,5 21,1 25,9 22,3 23,8 Tanácsadás 80% 60% 3,4 11 2,8 13 3,7 14,5 7,3 19 5,6 32,3 6,9 32,7 Helyszíni diagnosztika 40% 20% 0% 64,4 64,7 60,7 47,8 39,8 36, Mintavéátel és laboratóriumi vizsgálatok Gyógyszereladás Gyógykezelés

8 Az állomány-egészségügyi menedzsment Az állatbetegségek - jövedelmező termelés rizikófaktorai Költségcsökkentés - állományszintű betegségek által okozott veszteségek minimalizálása Az állatorvosi tevékenység súlypontja eltolódik: - a gyógyításról a megelőzésre, - az egyedek kezelésétől az állomány kezelésére

9 A sertéstermelés hatékonyságát meghatározó főbb termelési tényezők Alom/Koca/Év TENYÉSZTÉS Vemhesülési arány % Betegségek jelentkezése az ellés körüli időszakban Élve született malacok száma FIALÁS ÉS VÁLASZTÁS KÖZÖTTI IDŐSZAK Halva született malacok száma Malacelhullás választásig Választott malacok száma Napi testtömeg-gyarapodás VÁLASZTÁS UTÁN Takarmányértékesítés Elhullások száma / Beteg állatok száma

10 Sertéstelepek jövedelmezőségét meghatározó főbb tényezők Éves szinten egy kocára jutó hízókibocsátás alomszám élveszületett malacok száma- halvaszületett malacok száma malacelhullás választásig hízók elhullása Kocák selejtezési aránya a tenyészsüldő utánpótlási vagy beszerzési költsége Választott malacok önköltsége Egy kilogramm tömeggyarapodás takarmányozási költsége takarmány-értékesülés testtömeg-gyarapodás a takarmány ára Választott malacok, hízók, selejt kocák felvásárlási ára

11 A fontosabb sertésbetegségek okozta veszteségek megoszlása az USÁ-ban AMVA, 1981 Sertés dizentéria 7% Szaporodásbiológiai problémák 9% Lábvég megbetegedések 6% Külső élősködők 3% Tüdőgyulladások 23% Torzító orrgyulladás 13% Újszülött malacok hasmenése 18% Belső élősködők 21%

12 A sertések tenyésztési szakaszát befolyásoló betegségek gazdasági hatásai

13 Állomány-egészségügyi problémák veszteségforrásai a tenyésztés szakaszában I. Halva született malacok száma/alom Választás előtti elhullás mértéke és időpontja Választás utáni elhullás (utónevelés időszakában) mértéke és időpontja Kocák elhullásának és selejtezésének mértéke, valamint időpontja Kocák és a malacok által elfogyasztott takarmány mennyisége Napi takarmányfelvétel Egyéb változó költségek alakulása (elsősorban a gyógyszer- és az oltóanyag költsége)

14 Állomány-egészségügyi problémák veszteségforrásai a tenyésztés szakaszában II. Üres napok okozta veszteség termékenyítés előtti időszak: az első termékenyítésig eltelt időszak a választás és az eredményes termékenyítés közötti időszak hossza termékenyítés utáni időszak: visszaivarzás vetélés üresen maradt választás és selejtezés közötti időszak hossza

15 Legfontosabb veszteségforrások Üres napok (nem produktív nap) Minden olyan nap, amikor a koca nem vemhes vagy szoptat, kivéve a választástól az ivarzásig eltelt átlagosan (elvárható) időszakot (7,5 nap). USA-ban és EU-ban mindenki számítja és figyelemmel kíséri. Hazánkban értéke az elmúlt években Ft/koca/nap között alakult. Állományszintű fialási arány Más néven alom/koca/év mutató, fialási gyakoriság vagy kocaforgó. Értéke a fejlett sertéstartással rendelkező országokban 2,2 és 2,4 között mozog (28 napos választás). Hazai telepek esetében gyakran 2 körüli.

16 Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a tenyésztés során I. Alom / koca / év = 2,2 Választott malac / alom = 10 Választott malac ára = Ft Választott malac / koca / év = 22 Takarmány / koca / év = kg Kocatakarmány ára = 75 Ft/kg Egy ivarzási ciklus kiesésének veszteségei: Alom / koca / év = = 2,2 x (365 / 386) = 2,08 Választott malac / koca / év = = 20,8 x 10 = 20,8 Takarmányozási költség / koca / nap = = (1 100 x 75) / 365 = ( / 365) = 226 Ft

17 Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a tenyésztés során II. Egy ivarzási ciklus kiesésének veszteségei: Veszteség / koca / év = = (1,2 x 8 000) + 21 x 226 = Ft Veszteség / üres nap = = / 21 = 683 Ft Az almonkénti választott malacok számának 10%-os csökkenése Választott malac / alom = = 10 x 0,9 = 9 Választott malac / koca / év = = 2,2 x 9 = 19,8 Veszteség / koca / év = = (22 19,8) x = 2,2 x = Ft

18 Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a tenyésztés során III. Malacelhullás vesztesége: Malac előállításának költségével (önköltség) egyezik meg Az a jövedelem, amit akkor nyernénk, ha a malac életben maradna, és hízóként tudnánk értékesíteni Hízó vágási súlya = 110 kg Hízó felvásárlási ára = 325 Ft/kg Takarmányértékesítés = 3,3 kg/kg Hízótakarmány ára = 85 Ft/kg Malac önköltsége (minimális veszteség) = = (1 100 x 75) / (10 x 2,2) = / 22 = Ft Jövedelem / hízó = Bevétel / hízó Költség / hízó = = (325 x 110) (3,3 x 110 x 85) = = Ft

19 A sertéshizlalás szakaszában jelentkező betegségek gazdasági hatásai

20 Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során A veszteségek döntő része a komplex oktanú betegségek következménye (takarmányozás, tartástechnológia). A takarmány-értékesülést és tömeggyarapodást 1-25%- kal rontják. Veszteségforrások: takarmány-értékesülés testtömeg-gyarapodás hízók által elfogyasztott takarmány mennyisége napi takarmányfelvétel elhullás mértéke és időpontja húsminőség egyéb változó költségek alakulása (elsősorban gyógyszer és oltóanyag költsége).

21 A takarmány-értékesülés romlása (%) és a testtömeg-gyarapodás csökkenése (%) az egyes betegségek jelentkezése esetén Muirhead alapján Bíró és Ózsvári, Betegség Heveny forma Idült forma Takarmányértékesülés csökkenés % Napi testtömeggy. csökkenés % Takarmányértékesülés csökkenés % Napi testtömeggy. csökkenés % E. Coli okozta b Nincs adat Aujeszky- betegség Mycoplasma t.gy , Actinobacillus t.gy Torzító orrgy Sertésdisenteria , Streptococcosis 1,5 0,75-3 1,5 0 Rühösség , Belső paraziták

22 Elhullási arány egyes betegségek jelentkezése esetén Muirhead alapján Bíró és Ózsvári, Elhullás mértéke % Betegség Heveny forma Idült forma E. Coli okozta b. Malacok 1% - Aujeszky- betegség Malacok 25-35%, hízók 4-8% Malacoknál változó, hízóknál 2-3%- kal megnő SMEDI 0,4-0,5 malac/alom 0,5-2,8 malac/alom Mycoplasma tüdőgyulladás Actinobacillus tüdőgyulladás Torzító orrgyulladás Sertésdisenteria Streptococcosis kocák 1-4%, utónevelés 5% Malacok és hízók 2-15% Választás után 1-5%-kal megemelkedik Választás után 1-4%-kal megemelkedik Választás után 4-12%-kal megemelkedik Utónevelés során 2-4%-kal megemelkedik Hízóknál 2-4%-kal nő Választás után 0-1%-kal nagyobb Választás után 0-1%-kal nagyobb Választás után 1-5%-kal nagyobb Malac paratyphus Választott malacok 3-20% Hízóknál 2-5%-kal megnő

23 Kis- és közepes mértékű kísérletes parazitafertőzések hatása a testtömeggyarapodásra és takarmány-értékesülésre Bíró és Ózsvári, Parazita Testtömeggyarapodás romlása (%) Takarmány-értékesülés romlása (%) Ascaris suum 7 7 Hyostrongylus rubidus 18 7 Oesophagostomum spp. Strongyloides ransomi Trichuris suis 6 3 Sarcoptes suis 11 11

24 Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során I. Takarmány-értékesülés 10%-os romlása (növekedése) Átlagsúly a hizlalás kezdetén = 30 kg Vágósúly = 110 kg Takarmány-értékesülés = 2,88 (3,17) Takarmány ára = 80 Ft/kg Utónevelt malac ára = Ft/malac Takarmányozási költség növekedése / hízó = = (110 30) x (3,17 2,88) x 80 = Ft

25 Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során II. Testtömeg-gyarapodás 10%-os csökkenése Napi testtömeg-gyarapodás = 800 g/nap Sertés felvásárlási ár = 325 Ft/kg Árbevétel / sertés = = 110 x 325 = Ft Takarmányozási költség / hízó = = 80 x 2,88 x 80 = Ft Hizlalás jövedelme / hízó = = = Ft Elkészülési idő = = 80 / 0,8 = 100 nap

26 Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során III. Testtömeg-gyarapodás 10%-os csökkenése Jövedelem / hízó / nap = = / 100 = 68,18 Ft Napi testtömeg-gyarapodás = 720 g/nap Elkészülési idő = = 80 / 0,72 = 111,1 Elkészülési idő növekedése = = 111,1 100 = 11,1 Veszteség/hízó = = 11,1 x 68,18 = 756,8 Ft

27 Állomány-egészségügyi problémák gazdasági hatásai a hizlalás során IV. Elhullás (hizlalási időszak felénél): Veszteség / hízó = = Bevétel / hízó utónevelt malac ára 0,5 x takarmányozási költség / hízó Veszteség/hízó = = ,5 x = Ft

28 A légzőszervi betegségek okozta veszteségek nagysága Bíró és Ózsvári, Tüdőgyulladások: 250 millió $/év (USA) Torzító orrgyulladás: 150 millió $/év (USA) Mycoplasma pneumonia: - Testtömeg-gyarapodás csökkenés: 18,4% (2,8-44%) - Takarmány-értékesülés romlás: 15,4% (0,8-47%) Actinobacillus pleuropneumonia: - Testtömeg-gyarapodás csökkenés: 42,4% (6,2-77%) - Takarmány-értékesülés romlás: 32,5% (2,9-61%)

29 Tüdőgyulladások okozta veszteségek becslése Takarmány-értékesülés, testtömeg-gyarapodás és elhullás okozta veszteségeket veszi figyelembe. Kiindulópontja a tüdőelváltozást mutató területek állományszintű nagyságának meghatározása. Vágóhídi vizsgálatok során a tüdőbeli elváltozásokat pontozzuk. Elváltozást mutató területek nagysága alapján meghatározható a testtömeg-gyarapodás csökkenés mértéke. Számítható a takarmány-értékesülés romlása. Prognosztizálható a veszteség nagysága.

30 Hazai vizsgálatok eredményei ( ) Bíró és Biksi, Tüdőgyulladások átlagos előfordulási aránya: > 80% Mellhártyagyulladásoké átlagosan: 38% Ezek az értékek állományonként nagy eltérést mutattak: - súlyos fokú tüdőgyulladások aránya: 7-46% - mellhártyagyulladás (különbség még nagyobb): 8-98% Elváltozott tüdőterületek állományszintű átlaga: 16,74% Átlagos hizlalási mutatókkal rendelkező telep esetében: napi testtömeg-gyarapodás csökkenése: 9,3% takarmány-értékesülés romlása: 6,9%

31 Gyakorlati példa tüdőgyulladás okozta veszteségek becslésére Bíró és Biksi, Kiindulási feltételek 55 hízó vágóhídi vizsgálata Elváltozott területek állományszintű nagysága: 6,29% Mycoplasma-pneumóniára jellemző elváltozások Mycoplasma-pneumoniára előfordulás (hízók %-a) > 25 elváltozott tüdőfelület (%)

32 előfordulás (hízók %-a) Mellhártyagyulladásra jellemző elváltozások Bíró és Ózsvári, Mellhártya gyulladás súlyosság

33 10%-os tüdőelváltozás hatása az utónevelésre és a hizlalásra Bíró és Ózsvári, Testtömeg-gyarapodás csökkenése: 3,82% Utónevelés: 11 g/nap ( ) Hizlalás: 23,5 g/nap (639,5 616) Takarmány-értékesülés romlása: 2,65 % Utónevelés: 0,04 kg/kg (1,39 1,43) Hizlalás: 0,09 kg/kg (3,36 3,45) Betegség hiányában: Hízó/takarmány változás: - 21 kg Elkészülési idő változása: - 5,80 nap Takarmányozási költség változása: Ft/hízó Értékesített hízók számának változása: 203 db Egy hízóra jutó többletbevétel: Ft

34 A kísérleti és a kontroll csoport légzőszervi elváltozásainak jellege és mértéke Bíró és Biksi, 2006.

35 A kísérleti és a kontroll csoport tüdőelváltozásának mértéke és gyakorisága Bíró és Biksi, 2006

36 Légzőszervi betegségek elleni stratégiai védekezés alapelvei I. Vágóhídi tüdővizsgálat és a veszteségek nagyságának prognosztizálása II. Kísérleti vakcinázási program eredményeinek kiértékelése és költség-haszon elemzése III. Gyógykezelési program ellenőrzése IV. Tartástechnológia átvilágítása V. Tartástechnológia átalakítása

37 A légzőszervi betegségek előfordulásának legfontosabb állategészségügyi kockázati tényezői Kockázati tényezők (hizlalás során) Betelepítés és ürítés PRRS Torzító orrgyulladás Orsóférgesség Influenzafertőzöttség Aujeszky-betegség Ajánlott érték all in - all out Mentes Mentes Mentes Mentes Mentes

38 Az all in all out módszerre való áttérés tapasztalatai (ausztráliai adatok alapján) Bíró és Ózsvári, 2006 Takarítás és pihentetés a levegőminőséget javítja. Légzőszervi problémák előfordulási aránya csökkent: - különösen a súlyos fokú eseteké Testtömeggyarapodás : - 3,1-5,9%-kal nőtt (a levegőminőség függvényében). - 1,8-6,3%-kal nőtt (az állatsűrűség függvényében). Takarmányértékesülés: - 1-3,1%-kal nőtt. Hazai adatokra átszámítva Ft többletjövedelmet jelent egy hízóra vetítve.

39 Az állományszintű betegségek által okozott veszteségek Betegségek a jövedelmező termelés egyik legfontosabb rizikófaktorai Keresleti piac idején a cél a kibocsátás fokozása (telepítési sűrűség növelése, hizlalási idő rövidítése) Kínálati piac idején a cél a költségek csökkentése, ami legtöbb esetben a prevenciót is érinti Elmaradó haszon, vagyis a csökkent termelés miatti bevétel-kiesés Szubklinikai betegségek - jelentős károk Prioritások, elkerülhető veszteségek nagysága Nagymértékű eltérések állományok között

40 Az állományszintű betegségek visszaszorításának lehetőségei Üzemviteli rend optimalizálása és a környezeti kockázati tényezők csökkentése Magas szintű takarmányozás Mentesítési programok Programszerű gyógykezelés és vakcinázás

41 Az állomány-egészségügyi programok gazdasági értékelése A veszteségek - állomány-egészségügyi programok alátámasztása Realizálható haszon nagysága felbecsülhető hatékony tervek felállítása és hatékony erőforrás-elosztás Monitorozás Termelésorientált szemlélet jövedelmezőség növelése KÖLTSÉGOPTIMALIZÁLÁS! Az állat-egészségügyi menedzsment színvonalának javítása = jövedelmezőség emelése! BEFEKTETÉS! (a befektetett tőke megtérülése %, átlagosan 300%)

42 Köszönöm a figyelmet! 30/ Ozsvari.Laszlo@aotk.szie.hu