Mennyibe kerül a BVD?

Átírás

1 Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék

2 BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása: széles körben, világszerte Felmérő vizsgálatok (szerológiai) Gazdasági károk jelentősek: sokféle károsodást okozhat a tünetmentesen fertőzött állatokban és azok utódaiban is fertőzés erősen immunszupresszív is (IBR mentesítés sikeressége?) Védekezés költség-haszon elemzése (BVD-MD veszteségek számszerűsítése)

3 VESZTESÉG MÉRÉSE Veszteségek számítása (számszerűsítés vs. becslés): betegség különböző formáinak előfordulási aránya hazai és nemzetközi szakirodalmi adatok betegség által befolyásolt termelési mutatók köre, nemzetközi megfigyelések adatai termelési mutatók megváltozásának mértéke nemzetközi megfigyelések adatai Veszteség becslése telepi és országos szinten

4 BVD európai előfordulása Forrás: Szabára és Ózsvári, ORSZÁG 2000-es évek eleje 2000-es évek vége 2010 Finnország ~1% <0,01% 0 eset Norvégia 19% <0,01% 0 eset Svédország 46% <0,1% 2 eset Dánia 64% <0,1% 2 eset Anglia 95% >90% Ausztria <10% Franciaország, Olaszország Spanyolo., Portugália, Németo., Hollandia, Belgium, Svájc 35-90% >90%

5 BVD nyugat-európai előfordulása Egyedi szinten kb. 60% Védekezés nélkül a mentes állományok fertőződési aránya évente átlagosan 40% (30-50%) Perzisztensen fertőzött állatok: Nagyon valószínű jelenlét, ha egy állományon belül magas a fertőzött tehenek aránya >90%-os állományszintű fertőzöttség esetén legalább egy perzisztensen fertőzött állatot tartalmazó állományok aránya 50% Vágóhídra került perzisztensen fertőzött állatok aránya átlagosan 1% (0,5-2%) Valószínűleg alábecsült arány, mivel számos perzisztensen fertőzött állat vágás előtt elhullik.

6 BVD hazai előfordulása 1950-es évek vége: betegség észlelése (Áldásy et al., 1959) vírusizolálás (Manninger et al., 1963) Szeropozitivitás: 1970-es évek: 40-50% 1980-as évek: 60-70% 1999 (Kudron): 95% (Nyugat-Dunántúl, ) 2008 (Mester): 67,8% állományszinten (16 megye, 59 telep, ) 42,5% egyedi szinten (1176 szérumminta)

7 BVD magyarországi előfordulása Fertőzött állományok: 67,8% Mentes állományok: 32,2% Kiindulási feltételek: mentes állományok fertőződésének éves kockázata 30-50% közöttinek tekinthető; a szarvasmarha állományok 32,2%-a fogékony BVD iránt egy adott időpontban; ezeknek a populációknak 30 50%-a klinikai formában megnyilvánuló eseteket produkál, akkor a klinikai kórképek éves előfordulásának aránya a teljes populációban 9,7-16,1% között mozog.

8 1. kérdés: A BVD mely európai régióban fordul elő a legalacsonyabb arányban? A) Skandinávia B) Ibériai-félsziget C) Közép-Európa D) BENELUX államok 8

9 BVD által befolyásolt termelési mutatók és megváltozásuk mértéke Szakirodalmi adatokból hozzávetőlegesen jelezhető Telepi adatok alapján pontosan számszerűsíthető Feltételezzük, hogy a betegség: fertőzött állományban szubklinikai formában jelentkezik; mentes állományok esetében akut, klinikai járványok törnek ki.

10 Akut, klinikai BVD termelési hatása Fogékony üres tehenek fertőződése: Tehenek elhullása: átlagosan 5% (0,5-10%). Tehenek idő előtti selejtezése: átlagosan 8% (2-20%); a selejtezett tehén vágóértéke 22%-kal csökken. Tejhozamveszteség: a tejelő tehenek 30%-ánál; kb. 20%-os tejhozam-csökkenés; 3 hétig. Egyéb költségek: pl. gyógykezelés költsége: nincs specifikus gyógymód, csak tüneti kezelés. Fogékony borjak fertőződése: Immunszupresszió: megnő a fogékonyságuk más betegségekkel szemben: pl. pneumonia. Egyéb költségek: pl. gyógykezelés költsége.

11 Klinikai és szublinikai BVD termelési hatása I. Fogékony vemhes tehenek fertőződése: Terméketlenség: az előhasi üszők és tehenek fertőződése a termékenyítés körüli időszakban: fogamzási arány jelentősen csökken; embrionális elhalások száma nő; összességében a vemhesülési és ellési arány csökken. Vetélés és halvaszületés: évente országos szinten a tehenek kb. 2%-a vetél el; BVD miatti vetélések aránya az összes vetélésből átlagosan 5% (0,5-10%), ami valószínűleg alábecsült; a vetélt tehénnél 28%-os éves tejhozam-csökkenés. Idő előtti selejtezés: gyenge szaporodásbiológiai teljesítmény miatt. Születési rendellenesség.

12 Klinikai és szublinikai BVD termelési hatása II. Gyenge, de nem perzisztensen fertőzött borjak születése: a vemhesség középső szakaszában történő fertőzés eredménye; a testtömeg-gyarapodás csökken; elhullás. Egyéb költségek: pl. gyógykezelés költsége. Perzisztensen fertőzött szarvasmarhák (nyálkahártya betegség) Elhullás: nyálkahártya betegségben. Idő előtti selejtezés: senyvesség miatt. Immunszupresszió: fogékonyabbak egyéb fertőzések iránt is: nagyobb az elhullás esélye; a perzisztensen fertőzött borjak 50%-a élete első évében elpusztul vagy selejtezik. Csökkent testtömeg-gyarapodás. Egyéb költségek: pl. gyógykezelés költsége.

13 A BVD és MD okozta veszteségek becslése I évi magyar átlagos termelési, ár- és költségadatok Résztervezés (táblázatkalkuláció) A termelési mutatók változásának gazdasági hatásai: Tejtermelés-csökkenés költsége: tejhozamveszteség értéke (klinikai BVD). Vetélés költsége: a szopós borjú értékének elvesztése és a tejtermelés perzisztenciájának csökkenése miatti tejhozamveszteség értéke. Tehenek elhullásának költsége: az üszőbeállítás költsége. Tehenek idő előtti selejtezésének költsége: az üszőbeállítás költségének és a tehén csökkent vágóértékének a különbsége. 1 évesnél fiatalabb növendék vagy borjú elhullásának költsége: a borjú- vagy a növendék beállításának költsége.

14 A BVD és MD okozta veszteségek becslése II. Országos becslés (2012. dec. 1.): 753 ezer szarvasmarha 336 ezer tehén Telepi szintű becslés: 1000 tehén Átlagos állományeloszlás Alacsony és magas veszteségértékek számítása: mentes állományok éves fertőződésének (30%, ill. 50%), valamint a betegség hatásainak súlyosságától, vagyis a termelési mutatók minimális és maximális változásától (szélső értékek) függően.

15 BVD által okozott, becsült veszteségek nagysága Magyarországon (ezer Ft/év) Veszteségforrások Alacsony Magas Tejhozam-csökkenés Vetélés Tehenek elhullása Tehenek idő előtti selejtezése évesnél fiatalabb növendék v. borjú elhullása Becsült összveszteség/állomány Átlagos becsült összveszteség/állomány Becsült összeveszteség/tehén (Ft) Átlagos becsült összveszteség/tehén (Ft) 9 806

16 Akut klinikai BVD által okozott becsült veszteségek ezer tehenet tartó telepen (Ft/év) Veszteségforrás Alacsony Magas Tejhozam-csökkenés Vetélés Tehenek elhullása Tehenek idő előtti selejtezése évesnél fiatalabb növendék v. borjú elhullása Becsült összveszteség/állomány Átlagos becsült összveszteség/állomány

17 BVD-MD betegségkomplex által okozott becsült veszteségek ezer tehenet tartó telepen (Ft/év) Veszteségforrás Alacsony Magas Vetélés évesnél fiatalabb növendék v. borjú elhullása Becsült összveszteség/állomány Átlagos becsült összveszteség/ /állomány

18 2. kérdés: Az eddigi felmérések alapján szubklinikai BVD (MD)esetén melyik veszteségforrásból származik a legtöbb kár? A) Vetélés B) Tehenek tejhozam-csökkenése C) Tehenek elhullása és idő előtti selejtezése D) Borjak és növendékek elhullása és idő előtti selejtezése 18

19 ESETBEMUTATÁS Nagyüzemi tehenészet BVD járványa

20 Esetleírás Kelet-magyarországi nagyüzemi tehenészet Tehénlétszám: 2010: : : 1161 Kötetlen, pihenőbokszos, növekvő almos tartás Bikahizlalás Jelentős borjúelhullás, idő előtti selejtezés, vetélések jelentkezése 2010-ben Vizsgálatok; BVD fertőzöttség kimutatása nyár BVD elleni vakcinázás kora ősz 3 év ( ) vizsgálata

21 Átlagos éves tejtermelés a telepen (liter/tehén/év)

22 Borjúszületések éves száma

23 Hydrocephalusszal született borjak éves száma

24 Tehénelhullások éves száma

25 Vetélések éves száma

26 Itatásos borjúelhullások éves száma

27 2-6 hónapos borjúelhullások és selejtezések éves száma

28 6 hó 1 éves növendéküszők elhullásának és selejtezések éves száma

29 Kuratív borjúkezelések éves száma

30 Antibiotikum költség indikáció szerinti megoszlása

31 BVD vakcinázás gazdasági elemzése Vakcinázás előtt (2010) Vakcinázás után (2012) Különbség Vetélés költsége (Ft/áll./év) Borjak és növendékek elhullásának költsége (Ft/áll./év) Borjak és növendékek idő előtt selejtezésének költsége (Ft/áll./év) Összes veszteség (Ft/áll./év) Tehenenkénti veszteség (Ft/tehén/év) BVD vakcinázás költsége (Ft/áll./év) BVD vakcinázás jövedelme (Ft/áll./év) BVD vakcinázás jövedelme (Ft/tehén/év) Költség/haszon arány 1,80 Befektetés megtérülése (%) 80,35

32 3. kérdés: A bemutatott telepen mi változott a BVD vakcinázás hatására? A) Csökkent a vetélések és a hydrocephalusszal született borjak száma B) Csökkent a borjú- és növendékelhullások és korai selejtezések száma C) Csökkent a borjak gyógykezeléseinek száma D) Mindegyik 32

33 Összefoglalás Magyarországon a BVD által okozott átlagos becsült összes veszteség évente 3,3 milliárd Ft Egy ezer fejőstehenet tartó tehenészetben a veszteség: akut klinikai BVD: 46,5 millió Ft, BVD-MD: 2,8 millió Ft. BVD jelentősen növeli: vetélések és hydrocephalusszal született borjak borjú- és növendékelhullások és idő előtti selejtezések, valamint borjak gyógykezelésének számát. Szubklinikai BVD elleni vakcinázás is megtérül gazdaságilag.

34 Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy. (Thomas Alva Edison)

35 Köszönöm a figyelmet! 30/ Ozsvari.Laszlo@aotk.szie.hu