Légzőszervi betegségek számokban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Légzőszervi betegségek számokban"

Sarolta Illésné
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 1. oldal (összes: 7)

2 2. oldal (összes: 7)

Az intenzív baromfitartásban nagyon sok állatot tartanak zártan, alapvetően kis területen, ami járványügyi szempontból a Mycoplasma kórokozóknak nagyon kedvező helyzetet teremt.

3 Az intenzív baromfitartásban nagyon sok állatot tartanak zártan, alapvetően kis területen, ami járványügyi szempontból a Mycoplasma kórokozóknak nagyon kedvező helyzetet teremt. A mycoplasmosist a brojlercsirkéknél idült légzőszervi betegségnek (Chronic Respiratory Disease CRD) vagy légzsákgyulladásnak, pulykáknál fertőző sinuitisnek is nevezik a jellegzetes kórbonctani tünetek miatt. A CRD kialakulásában egyszerre több tényező játszik szerepet, amelyek együttese legyengíti az állatok immunrendszerét, és ezáltal az intenzíven nevelt madár és környezete közötti törékeny egyensúly felborul, de a tünetegyüttes kialakulásában a mycoplasmák játsszák az elsődleges szerepet. Világszerte a Mycoplasma gallisepticum (MG) és a Mycoplasma synoviae (MS) okozza messze a legsúlyosabb légzőszervi tüneteket, csirkében, pulykában, fácánoknál, fürjeknél, galamboknál és díszmadaraknál (pl. papagáj, páva) egyaránt. A myocplasmák különböző hajlamosító tényezők hatására, többnyire más vírusokkal például baromfipestis, a fertőző bronchitis vírusa és baktériumokkal például E. coli együtt okozzák a jellegzetes légzőszervi tüneteket. A mycoplasmosis legjellemzőbb klinikai tünetei az étvágytalanság, a borzoltság, a gubbasztás általános betegségtünetein kívül a tüsszögés, a köhögés, a hörgés, a nehéz légzés, a kötőhártya-gyulladás, az orrmelléküregek duzzanata, a szemés orrváladék ürülése, valamint MS esetén az ízületgyulladás és a következményes sántaság. A kórbonctani tünetek között leggyakrabban légzsák-, szívburok- és máj körüli gyulladást találunk. A mycoplasmák általában eleve jelen vannak az állományban, de addig nem okoznak súlyos tüneteket, amíg valamilyen stressz nem éri az állományt 3. oldal (összes: 7)

4 A mycoplasmák általában eleve jelen vannak az állományban, de addig nem okoznak súlyos tüneteket, amíg valamilyen stressz nem éri az állományt. Sok esetben a mycoplasmafertőzöttség klinikai tünetekben nem nyilvánul meg, de a termelést ilyenkor is hátrányosan befolyásolja. A klinikai és szubklinikai mycoplasmafertőzések óvatos becslések szerint is dollármilliárdokban mérhető éves veszteséget okoznak a világ baromfiiparának. A pénzben is kifejezhető termelési mutatók közül a CRD hatására mind a brojler szülőállományokban, mind az árutojás- termelő tojóállományokban visszaesik a tojástermelés. Az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok szerint a brojler szülőállományokban a tojástermelés átlagosan 5 15 százalékkal, az árutojás-termelő tyúkállományoknál pedig százalékkal csökkent a mycoplasmamentes állományokhoz képest. Az árutojástermelésben a csökkenés átlagos mértéke az első tojóciklusban mindig nagyobb volt, mint a másodikban. Az árutojás-termelő állományok felnevelése során bekövetkezett mycoplasmafertőzés hatása a tojástermelésre minimális, viszont ha a tojóciklus során következik be, a tojástermelés, különösen a csúcstermelés során, drasztikusan visszaeshet, és bár utána újra növekedésnek indul, a korábbi magas szintet nem tudja elérni. A brojler szülőállományokban a kisebb tojástermelés mellett a tojások keltethetősége is 5 10 százalékkal romlik a kései embrionális elhalás miatt. Ráadásul a mycoplasmapozitív tojásokból kikelő brojlercsirkék életképessége és egységessége is romlik (kelésgyengeség), valamint a későbbi fejlődési erélyük is elmarad a mentes állományokban nevelt társaikétól. A fertőzés éves gazdasági kártételét több mint évi 100 millió dollárra becsülték mindkét ágazatban már az 1980-as években az USA-ban. A CRD a brojlerállományokban átlagosan 5 10 százalékkal nagyobb elsősorban kései elhullást, százalékkal kisebb testtömeg-gyarapodást és rosszabb takarmányértékesülést, valamint vágóhídi kobzást és leminősítést (elsősorban a légzsákés ízületgyulladás miatt) eredményez. A kései elhullások gazdaságilag különösen hátrányosak, mivel a várt jövedelem elvesztése mellett a tartási elsősorban a takarmányozási költségek döntő többsége már realizálódott. Nagyon súlyos esetekben a mortalitás akár 30 százalék is lehet a brojlercsirkék és a hízópulykák között. A tünetek tömeges és súlyos jelentkezésekor a termelési mutatók romlása által okozott gazdasági károkhoz hozzá lehet még számítani az előre nem tervezett, kuratív antibiotikumos kezelés költségeit is. A légzsákokon található kórbonctani elváltozások súlyossága és a termelési mutatók romlása között szoros összefüggés mutatható ki. Amennyiben a 4-es légzsákpontozási skálán csak 1 2 pontot adunk, vagyis az elváltozások enyhének tekinthetők (a légzsákok homályossága, megvastagodása), addig alapvetően a testtömeg-gyarapodás és a takarmányértékesülés romlik, az elváltozások súlyosságával arányosan. Amikor azonban súlyos elváltozásokat találunk (3 4 pont, ami nagy mennyiségű exudátumot és nagy kiterjedésű fibrines megvastagodást jelent), akkor már az elhullások száma is nagy mértékben növekszik. 4. oldal (összes: 7)

Súlyos esetekben a mortalitás akár 30 százalék is lehet A modern baromfifajták genetikai képességeinek minél jobb kihasználása érdekében a baromfiágazat már régen felismerte a légzőszervi betegségek

5 Súlyos esetekben a mortalitás akár 30 százalék is lehet A modern baromfifajták genetikai képességeinek minél jobb kihasználása érdekében a baromfiágazat már régen felismerte a légzőszervi betegségek kontroll alatt tartásának fontosságát. A CRD megelőzésében és gyógyításában kulcsfontosságú egy integrált légzőszervi védekezési program alkalmazása, ami a szülőállományok MG- és MS-mentesítését, a járványmegelőző intézkedések és hatékony telepi üzemviteli rend következetes véghezvitelét, valamint az árutermelő állományokban a mycoplasmosis elleni immunizálások, illetve metaphylaktikus kezelések alkalmazását jelenti. Az intenzív baromfitenyésztésben a csak a CRD megjelenésekor adott kuratív antibiotikumos kezelés gazdasági szempontból már nem tekinthető hatékonynak, mivel a tünetek általában a termelési ciklus későbbi szakaszában jelennek meg, és akkor már jóval többe kerül a gyógykezelés. Emellett a tapasztalatok azt mutatják, hogy a nem MG- és MS-mentes állományokban a mycoplasmosis tünetei előbb vagy utóbb úgyis megjelennek az állományban, és egy célzott metaphylaktikus antibiotikumkezelés nagy mértékben segítheti a madarak védekezőrendszerét a már diagnosztizált mycoplasmafertőzési folyamat elején. Ezáltal minimalizálhatók a légzőszervi tünetek, és megelőzhetők a termelési, valamint a következményes gazdasági károk. A mycoplasmák elleni védekezésben leggyakrabban használt antibiotikumok a linkomicin, az enrofloxacin, a tilozin, a tilmikozin és a florfenikol. Az USA-ban egy kísérletben 1 millió brojler csirkén végeztek antibiotikumos kezelést, aminek költséghaszon elemzését a metaphylaxis termelési mutatókra gyakorolt hatása alapján készítettem el (táblázat). Az egy termelési ciklusra számolt, ezáltal az alacsonyabb testtömeg-gyarapodásból származó éves árbevételcsökkenést, valamint a metaphylaxis hiányában magasabb kuratív 5. oldal (összes: 7)

6 gyógykezelés költségét figyelmen kívül hagyó egyszerűsített számításoknál 80 Ft/kg takarmány- és 250 Ft/kg felvásárlási árral számoltam. A leadott brojlercsikék sztenderdizált tömege 2,203 kilogramm volt, és azt feltételeztem, hogy minden állat Mycoplasma-pozitív volt. Az antibiotikumkezelés költsége az első 3 napban 1,5 Ft/madár volt, vagy ha még a hizlalás közepén is 2 napig lekezelik őket, akkor 5 Ft/madár. A számítás alapján, 1 milliós induló brojlerállomány esetén, amennyiben összesen 5 napos antibiotikum-kúrát kapnak a hizlalás során, a kezelés jövedelme több mint 3 millió forint (ez leadott madaranként 3,48 Ft-ot jelent). A befektetés költség- haszon aránya 1,65 (vagyis minden befektetett forintra 1,65 Ft bevétel, azaz 0,65 Ft tiszta haszon jut), megtérülése pedig 65,19 százalék, amely hozam jóval magasabb a jelenlegi banki befektetési lehetőségeknél. A bemutatott számítás eredményei azt valószínűsítik, hogy a mycoplasmosis elleni metaphylaktikus antibiotikum-kezelés alkalmazása a magyarországi brojlerállományokban is megtérül. Ózsvári László Állatorvostudományi Egyetem, Budapest 6. oldal (összes: 7)

[1] Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket! [2] Szerző: Ózsvári László Közzététel ideje: 2018. 05. 11.

7 [1] Ide kattintva megtekintheti a további jelölteket! [2] Szerző: Ózsvári László Közzététel ideje: , péntek, 07:39 A forrás webcíme: 7. oldal (összes: 7)

Hasonló dokumentumok

Letűnt a lovagkor, eljött a bölcselkedők, közgazdászok és kalkulátorok kora.

Letűnt a lovagkor, eljött a bölcselkedők, közgazdászok és kalkulátorok kora. Mennyi veszteséget okoznak a betegségek a baromfitartásban? DERZSY napok Zalakaros, 2015. június 5. Dr. Ózsvári László PhD, MBA tanszékvezető egyetemi docens SZIE-ÁOTK Állat-egészségügyi Igazgatástani