A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók"

Gyula Lőrinc Balog
4 évvel ezelőtt
Látták:

A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók Ugyanakkor nem lehet tehetetlenül figyelni az emberi tevékenység által bekövetkező

A hőstressz negatív hatásai Éghajlatvédelmi egyezmények születnek, amelyekben az elfogadott irányelveket az egyes államok különböző mértékben teljesítik.

Egyrészt csökkenteni kell például az üvegházhatású gázok kibocsátását, másrészt vizsgálni kell a magas környezeti hőmérséklet káros hatását, és keresni

1 A nyulak is szenvednek a melegtől - és romlanak a szaporasági mutatók Ugyanakkor nem lehet tehetetlenül figyelni az emberi tevékenység által bekövetkező kedvezőtlen változásokat. A hőstressz negatív hatásai Éghajlatvédelmi egyezmények születnek, amelyekben az elfogadott irányelveket az egyes államok különböző mértékben teljesítik. Az éghajlatváltozás kihívásaira adandó választ két oldalról kell megközelíteni. Egyrészt csökkenteni kell például az üvegházhatású gázok kibocsátását, másrészt vizsgálni kell a magas környezeti hőmérséklet káros hatását, és keresni kell az alkalmazkodás lehetőségét. Nyúltenyésztésben főként a meleg égövi országok kutatói kezdték intenzívebben vizsgálni a magas hőmérsékletnek az anya és növendéknyulakra gyakorolt hatását, de más országokban is születtek figyelemreméltó eredmények. Az eddigi eredmények alapján megállapítható, hogy a magas hőmérséklet részben közvetlenül okoz 1. oldal (összes: 6)

alomlétszámra és alomsúlyra, a tejtermelésre, a szopós kori elhullásra, az anyanyulak kondíciójára.

2 változást több élettani folyamatban, részben a csökkent takarmányfogyasztáson keresztül fejti ki közvetett hatását. Ha a tenyésznyulak hőstressznek vannak kitéve, az kedvezőtlen hatással lehet a szaporasági mutatókra, úgymint az ivarérésre, a szexuális aktivitásra, a vehem nevelő képességre, a fialási arányra, az alomlétszámra és alomsúlyra, a tejtermelésre, a szopós kori elhullásra, az anyanyulak kondíciójára. Növendéknyulaknál a kisebb takarmányfogyasztás miatt elsősorban a súlygyarapodás romlik, a testsúly és a hústermelés csökken. Drasztikus takarmányfogyasztás- csökkenés Egy pályázat támogatásával a Kaposvári Egyetemen is lehetőség nyílt a magas hőmérséklet nyulakra gyakorolt hatásának vizsgálatára. Általában nem csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy a meleg hatására hogyan romlik a termelés, hanem ezt a hatást egy másik tényező figyelembe vételével vizsgáljuk. Jelen esetben a korábban már több alkalommal bemutatott sovány és zsíros nyulakkal végeztük el a kísérletet, vagyis öt generáción keresztül alacsony vagy magas teljes- test zsírtartalomra szelektált nyulakat állítottunk kísérletbe. Melegben a kisnyulak kevésbé bújnak össze, szívesen tartózkodnak az elletőládán kívül 2. oldal (összes: 6)

A 3-4 alkalommal már fialt anyanyulak egyik felét normál hőmérsékletű (20 C: 18,5-24,9 C), a másik felét meleg teremben (30 C: 26-32,3 C) helyeztük el, és két fialáson keresztül követtük termelésüket.

3 A 3-4 alkalommal már fialt anyanyulak egyik felét normál hőmérsékletű (20 C: 18,5-24,9 C), a másik felét meleg teremben (30 C: 26-32,3 C) helyeztük el, és két fialáson keresztül követtük termelésüket. Vagyis azt vizsgáltuk, hogy a sovány vagy a zsíros nyulak viselik-e jobban a meleget. Az egyes tulajdonságokat vizsgálva ritkán lehetett statisztikailag is bizonyítani a sovány és zsíros anyai csoport közötti különbséget. Csak az anyanyulak fi aláskori testsúlyában (a sovány nyulak voltak nehezebbek) és a 3 hetes alomlétszámban (a zsíros csoportban volt nagyobb) kaptunk mind a két fi alás alkalmával statisztikailag igazolható különbséget. Ezzel szemben számos esetben lehetett bizonyítani a magas hőmérséklet negatív hatását. Az egyik legjelentősebb a takarmányfogyasztás drasztikus, 27-28%-os csökkenése (az első fi aláskor 408-ról 294 g/napra, a második fi aláskor 360-ról 263 g/ napra). Az anyanyulak testsúlya is csökkent, bár nem ilyen látványosan (az első fi aláskor 2-5, a második fi aláskor 6-8%-kal, a zsíros nyulaknál jelentősebben). Bár a fialási arányban jelentős különbségek alakultak ki, de hol a melegben, hol a normális hőmérsékleten levő sovány vagy zsíros csoport eredménye volt jobb. Az alomlétszám általában melegben volt kisebb, de a különbségeket nem tudtuk statisztikailag bizonyítani. Tejtermelésben számottevő különbség alakult ki a két csoport között (1. ábra). Ennek tudható be, hogy 3 hetes alomsúlyban az első fialáskor 21%-os, a második fialáskor 35%-os különbség volt. (A második fialásnál a 3 hetes alomlétszám hatása miatt nőhetett meg a két csoport közötti különbség.) A szopóskori elhullás is változóan alakult; az első fialáskor a normál hőmérsékleten, a másodikban a melegben levő csoportból hullott el több kisnyúl. 3. oldal (összes: 6)

4 A soványabbak nehezebben tűrik a meleget! A termelő szempontjából az egyes tulajdonságokban elért eredményeknél többet jelent, fontosabb az a kérdés, hogy az állománya összességében milyen teljesítmény elérésére képes. Ezt fejezi ki a száz termékenyítésre jutó 3 hetes nyulak száma vagy súlya. Ezekben a mutatókban a fialási aránytól a tejtermelésig minden résztulajdonság benne van. A száz termékenyítésre jutó választott nyulak számát és súlyát vizsgálva megállapítható, hogy a zsíros anyanyulak kevésbé szenvedték meg a meleg hatását (2. és 3. ábra). Amíg a sovány csoportban normál hőmérséklethez viszonyítva az első és a második fialás alkalmával 13 és 36%-kal csökkent melegben a 3 hetes nyulak száma, addig a zsíros csoportban kisebb, 0 és 19% volt a visszaesés. A 100 inszeminálásra jutó 3 hetes nyulak súlya a sovány csoportban 27 és 45%-kal, a zsírosaknál szintén kisebb mértékben, 19 és 30%-kal csökkent. A meleg teremben már választáskor 17%-kal kisebb volt a nyulak súlya, mint normális hőmérsékleten. Melegben az egész nevelési időszak alatt 30%-kal kevesebb takarmányt fogyasztottak, és emiatt súlygyarapodásuk is 21%-kal elmaradt a másik csoporttól. Végül a sovány és a zsíros nyulak 13 hetes kori súlya 20 C-on 2,88 és 2,84 kg, 30 C-on 2,33 és 2,25 kg volt. 4. oldal (összes: 6)

A zsíros nyulak súlya kissé elmaradt a soványakétól. Természetesen a kisebb súlyban vágott nyulak minden testrésze kisebb volt, kevesebb húst termeltek.

5 A zsíros nyulak súlya kissé elmaradt a soványakétól. Természetesen a kisebb súlyban vágott nyulak minden testrésze kisebb volt, kevesebb húst termeltek. Esetenként kisebb különbséget kaptunk az egyes testrészek arányában. Ugyanakkor látványos különbséget kaptunk a vese körüli és a vállövi zsír arányában (4. ábra). A zsíros csoporthoz viszonyítva a sovány nyulakban 37%-kal kevesebb zsírdepó volt, de a meleg hatására is közel felére csökkent a zsírtartalék aránya. Mivel az anyanyulakban is hasonló kondícióvesztés lehetett, a kevesebb takarmányfogyasztás mellett ez is hozzájárulhat különösen hosszabb távon az anyanyulak gyengébb teljesítményéhez, amit már az első és második fialás között is tapasztalhattunk. Eredményeink újabb információval szolgálnak a hőstressz anya- és növendéknyulak termelésére gyakorolt hatásáról. Új megállapítás, hogy a jobb kondícióban levő, több zsírtartalékkal rendelkező anyanyulak jobban elviselik a magas hőmérséklet hatását, mint a soványabbak. 5. oldal (összes: 6)

Az ivóvíz hűtése Röviden említést teszünk azokról a vizsgálatokról, amelyekben a meleg teremben az ivóvíz temperálásától reméltünk javuló teljesítményt.

6 Az ivóvíz hűtése Röviden említést teszünk azokról a vizsgálatokról, amelyekben a meleg teremben az ivóvíz temperálásától reméltünk javuló teljesítményt. Bár többen kedvező hatásról számoltak be, de nálunk a meleg teremben se C-ra, se a 12 C-ra történő vízhűtés nem javította az anyavagy a növendéknyulak termelését. A publikáció elkészítését az EFOP VEKOP számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Szendrő Zsolt Terhes Katalin Kasza Rozália Gerencsér Zsolt Szerző: Szendrő Zsolt/Terhes Katalin/Kasza Rozália/Gerencsér Zsolt Közzététel ideje: , csütörtök, 16:00 A forrás webcíme: 6. oldal (összes: 6)

Hasonló dokumentumok

A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM. Anyai vonal. Pannon fehér. Nagytestű vonal

A HÁROM GENOTÍPUS FŐBB JELLEMZŐI: A Kaposvári Egyetem nyúltenyésztési programja PANNON NYÚLTENYÉSZTÉSI PROGRAM A Kaposvári Egyetem három állomány szelekcióját végzi Anyai vonal Pannon fehér Nagytestű vonal