Értékmérő tulajdonságok a szarvasmarha tenyésztésben. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

Átírás

1 Értékmérő tulajdonságok a szarvasmarha tenyésztésben Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

2 A szarvasmarha legfontosabb értékmérő tulajdonsága a tej- és hústermelő képesség A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai két csoportba sorolhatók annak alapján, hogy közvetlenül vagy közvetve befolyásolják a termelést. 1. Primer (elsődleges tulajdonságok): Tejtermelő képesség Hústermelő képesség 2. Szekunder (másodlagos tulajdonságok): Ellenálló képesség, hasznos élettartam Termékenység Növekedési erély Takarmányértékesítő képesség Vérmérséklet, viselkedés

3 Tejtermelő képesség A tej mennyiségi és beltartalmi értékei. A tej mennyiségét a 305 napos laktációs időszakkal jellemzik, így összehasonlítható a különböző egyedek termelése. Fontos az egy éves megtermelt tejmennyiség és a tehén életteljesítménye egyaránt. A beltartalom fontos értékmérői a zsír- és a fehérjetartalom. Mivel fajtánként és egyedenként is jelentősen eltérhet a tejzsír mennyisége, ezért a tejzsír mennyiséget 4 százalékra korrigálva adják meg (ez az FCM fat corrected milk). A fejhetőség ugyancsak fontos, tulajdonság, ami a tejleadást befolyásolja.

4 A tejtermelő képességhez tartozik még a perzisztencia fogalma. Perzisztencián a tejelésnek a viszonylag hosszú időn át történő egyenletes fenntartását értjük. A jó perzisztenciával rendelkező egyed szervezetének kiegyenlített termelése miatt a környezeti viszonyokhoz jól képes alkalmazkodni.

5 A tejtermelő képesség mutatószámai Az egyed tejtermelése alapján: Teljes laktációs termelés (tej kg, zsír kg, fehérje kg): elléstől apasztásig. Életteljesítmény számításához szükséges. Csonka laktációs termelés (tej kg, zsír kg, fehérje kg): a laktáció vége előtt selejtezett tehén termelése. Életteljesítmény számításához szükséges. Életteljesítmény (tej kg, zsír kg, fehérje kg): teljes + csonka laktációk eredményei az első elléstől selejtezésig. Halmozott laktációs termelés: a próbafejések halmozott eredménye. 305 napra korrigált laktációs termelés (tej kg, zsír kg, fehérje kg): korrekció az összehasonlíthatóság érdekében. Csak a 240 napnál hosszabb laktációt lehet korrigálni. FCM (fat corrected milk): 4% zsírtartalom szerint korrigált tejmennyiség. FCM= 0,4*tej kg + 15*tejzsír kg.

6 Élőtömeghez viszonyított relatív tejtermelés: 100*FCM/élősúly, kg, vagy övméret 2 (dm) 2. >1300: nagyon jó : jó : közepes. RÉTI (relatív életteljesítmény-testtömeg index): RÉTI= (100*életteljesítmény FCM kg/életnapok száma)/átlagos testtömeg. Termelési viszonyszám: az egyedi termelés %-os eltérése a populáció átlagától. Csak azonos hónapban kezdődő laktációk hasonlíthatók össze, és figyelembe kell venni az ellések számát is. Éves termelés (tej kg, zsír kg, fehérje kg): Egy ellenőrzési év (jan. 1-től dec. 31-ig) alatt termelt mennyiség. Gyakran nem egy egész laktációt foglal magában, hanem pl. egyik laktáció végét és a következő laktáció elejét. Nagysága igen függ a két ellés közti időtől.

7 Az állomány átlagos teljesítménye alapján: Átlagos laktációs termelés (tej kg, zsír kg, fehérje kg) Istállóátlag: termelés (kg)/tehénlétszám (összes, a nem fejt tehenek is). Fejési átlag: termelés (kg)/fejt tehenek száma.

8 Perzisztencia Bíró Gyula-féle perzisztencia értékszám: PBGY= 100*tényleges 305 napos tejtermelés Maximális napi tejtermelés*305 laktációs nap Törzskönyvi (Váczy-féle) perzisztencia értékszám: PTKV= Σ havi próbafejés %-a a maximális próbafejési eredményhez képest Próbafejések száma Gyenge: Közepes: Jó: Dohy János-féle perzisztencia hibapontszám: PDJ= 100*(sd1 sd2) Maximális próbafejés, ahol: sd1= Σ az egyes próbafejések maximális próbafejési eredménytől való eltérése, sd2= Σ az egymást követő próbafejések közti különbségek. <100: kitűnő : jó : közepes : gyenge >280: rossz.

9 Gépi fejhetőség tőgyindex: elülső és hátulsó tőgyfelek tejtermelésének aránya. (Hátulsó félből általában több tej fejhető; vakfejés az elülső tőgyfeleknél!) I= 100*elülső tőgyfélből kifejt tej (kg)/összes kifejt tej (kg). (ált. 45%) fejési sebesség: átlagos fejési sebesség (3 5 l/perc) maximális fejési sebesség (peak flow, 8 9 l/perc) első 3 perc fejési sebessége.

10 Tej összetétele szárazanyag-tartalom: 12-14% tejzsír tartalom (%): 3-5% h 2 = 0,4 0,6 korrelációja a tejmennyiséggel: r= -0,2 (-)0,3 tejfehérje tartalom (%): 3-4,5% h 2 = 0,5 0,7 korreláció a tejmennyiséggel: r= -0,4 (-)0,5 tejfehérje%= (tejzsír%/2)+1,4 tejfehérje-index tejfehérje%/tejzsír%. (Cél: közepes zsír, magas fehérje tartalom.) tejcukor-tartalom: 4,8-4,9%

11 Hústermelő képesség A populáció- és az egyedi hústermelő tulajdonságok. A populáció hústermelése a vágómarhák és a selejt tehenek együttes hústermelését, míg az egyedi hústermelés az adott állat vágóértékét jelenti. Fontos tulajdonság még a jó borjúnevelő képesség, mivel az ilyen tehenektől magas választási súlyú borjakat lehet elvárni. A szabadon tartott állatok esetében a jó legelőkészség és az igénytelenség szintén előnyös tulajdonság. A hústermelés intenzitása a szarvasmarha súlygyarapodó-képességét jelenti, vagyis a napi testtömeg gyarapodás ütemét.

12 Hústermelő képesség mutatói Hizodalmasság, hízékonyság 205 napra korrigált választási súly: választási súly (kg) születési súly (kg) * születési súly választási kor (nap) Átlagos súlygyarapodás választásig: választási súly (kg) születési súly (kg) Választási kor (nap) 365 napra korrigált súly: (vizsgálat alatti napi súlygyarapodás (g/nap) * 160) napos súly 420 napra korrigált súly: (vizsgálat alatti napi súlygyarapodás (g/nap) * 215) napos súly

13 Életnapra jutó tömeggyarapodás (g/nap): aktuális (befejező) súly (kg) születési súly (kg) életkor (nap) Életnapra jutó testtömeg termelés (g/nap): aktuális (befejező) súly (kg) életkor (nap) Hizlalás alatti súlygyarapodás (kg): befejező súly (kg) élősúly a hizlalás kezdetén (kg) Abszolút tömeggyarapodás (g/nap): ATGY (g/nap) = befejező súly (kg) élősúly a hizlalás kezdetén (kg) életkor a hizlalás végén (nap) életkor a hizlalás elején (nap)

14 Relatív tömeggyarapodás (%) RTGY% = (ln befejező súly kg ln kezdeti súly kg) * 100 hizlalás végi életkor (nap) hizlalás eleji életkor (nap) (ln: természetes alapú logaritmus) RTGY% jellemzői: o közepes öröklődhetőség (h 2 = 0,33 0,52), o jelentős összefüggésben van a takarmányértékesítéssel (rg= -0,6 (- )0,8), o RTGY és ATGY közti korreláció: r= 0,2 0,7, o jelentős összefüggés a marginális jövedelemmel (r= 0,5 0,6), o előnye az ATGY-hoz képest, hogy ha az RTGY alapján szelektálunk, a kifejlett kori testtömeg nem növekedik, csak a fiatalkori tömeggyarapodás.

15 Takarmányértékesítő képesség: 1 kg súlygyarapodásra mennyi takarmány (kg, vagy KJ) szükséges /egyedi tartás és takarmányozás, vagy csoportos tartás és transzponderes technológia mellett.

16 Vágóérték (vágás során megállapítható jellemzők): vágási (kitermelési) %: hasított meleg felek (kg) * 100 vágómarha átvételi nettó súlya (kg) életnapra jutó csontoshús-termelés (kg/nap): hasított meleg felek súlya (kg) életkor (nap) színhús %: színhús (kg) * 100 hasított felek (kg) életnapra jutó színhús termelés (kg/nap): színhús (kg) életkor (nap) csont%: csont (kg) * 100 hasított felek (kg) faggyú%: faggyú (kg) *100 hasított felek (kg) hús/csont arány hús/faggyú arány húsminőség: márványozottság (intramuszkuláris faggyú), hús színe, faggyú színe, porhanyósság, stb.

17 Borjúelőállítás (hízóalapanyag előállítás) mutatói /szaporodásbiológiai mutatók Termékenység : a termékenység a nőivarú szarvasmarha rendszeres fogamzásra és az utódok világra hozatalára való alkalmasság, a hímivarú szarvasmarhánál pedig az utódnemzés képességét jelenti. A szaporaság fogalma, lévén a szarvasmarha unipara (egyet ellő) állat, csak ikerellés esetén értelmezhető. Az ikerellés gyakorisága 2-4 százalék. A termékenységet legnagyobb mértékben a takarmányozási- és tartási körülmények befolyásolják. Az ellési százalék azt mutatja meg, hogy a száz tehén közül hány ellet meg egy év alatt. A szervizperiódus az elléstől a következő vemhesülésig tartó időszak, a két ellés közötti idő az egymást követő ellések között eltelt napok száma.

18 A szarvasmarha fontosabb szaporodásbiológiai mutatói Ivarérés bika (hó) üsző (hó) Tenyészérettség (hó) bika tehén Két ellés közti idő (nap) tejelő húshasznú Vemhességi idő (nap) Ivari ciklus hossza (nap) 21 Ivarzás neve üzekedés, folyatás Ivarzás időtartama (óra) Ovuláció ideje az ivarzás vége előtt, vagy után (óra) után 10 Forrás: Nagy (1996)

19 Szaporasági mutatók nőivarban két ellés közti idő szaporasági index: 365 * 100 átlagos két ellés közti idő vemhesülési %: év eleji tehénlétszámra vetítve: vemhesült tehenek száma * 100 tehén létszám jan 1.-én termékenyített tehenek számához viszonyítva: vemhesült tehenek * 100 termékenyített tehenek ellési %: év eleji tehénlétszámhoz viszonyítva: ellett tehenek száma * 100 tehénlétszám jan 1-én termékenyítettek számához viszonyítva: ellett tehenek száma * 100 termékenyített tehenek száma szezonalitáshoz viszonyítva (húsmarhák): adott ellési szezonban leellett tehenek száma * 100 összes tehén száma termékenyítési index: hány termékenyítés szükséges egy vemhesüléshez

20 Szaporasági mutatók hímivarban sperma szubjektív jellemzői: mennyiség tömegmozgás deformált sejtek aránya sperma objektív jellemzői: sűrűség (koloriméterrel) élő sejtek aránya holt sejtek aránya egyenes vonalú mozgást végző sejtek aránya sebesség mélyhűthetőség fertilitás: az adott bikával végzett termékenyítések során a tehenek hány %-a vemhesül elsőre (65% felett jó). termékenyítési index

21 Másodlagos értékmérők Az előállítható termék mennyiségét és a termék-előállítás gazdaságosságát közvetetten befolyásoló értékmérő tulajdonságok. ellenálló képesség, hasznos élettartam, takarmányfogyasztó képesség, takarmányértékesítő képesség, legelőkészség, igénytelenség, gulyakészség, vérmérséklet, rossz szokások (szopás, nyelvöltögetés)

22 Ellenálló képesség, hasznos élettartam : mivel a szarvasmarhákat a nagyüzemi termelés során több stressz éri, így az ellenálló képesség és stressz tűrés fontos tulajdonságok, amelyek meghatározzák az állat hasznos élettartamát. Az iparszerű tartási körülmények között a nagyobb elért hozamok mellett az állatok élettartama rövidül, ezért a szervezeti szilárdság, mint értékmérő tulajdonság felértékelődik.

23 Növekedési erély : a szarvasmarha testtömegének napi átlagos növekedését jelenti. A növekedési erély fajtatulajdonság, ami meghatározza a szarvasmarha hizlalás gazdaságosságát. Takarmányértékesítő képesség : a takarmányfelvétel és a takarmány értékesítő képesség a jó termelés alapja, és a gazdaságosság meghatározója. A takarmányértékesítő képesség mérőszáma az egységnyi (1kilogramm) súlygyarapodásra felhasznált takarmány-mennyiségét (kilogramm) jelenti. Vérmérséklet, viselkedés : a tartási körülmények kiválasztásánál figyelemmel kell lenni az állat faji sajátosságaira, fajtajellegére, ivari különbözőségére. A tejelő tehenek nyugodtabb körülményeket igényelnek a jó termeléshez, mint a húshasznú szarvasmarhák.

24 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET