Lábvégbetegségek okozta gazdasági veszteségek nagyüzemi holstein-fríz tehenészetekben
|
|
- Nóra Pintérné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Lábvégbetegségek okozta gazdasági veszteségek nagyüzemi holstein-fríz tehenészetekben Ózsvári László 1, Barna Róbert 2, Visnyei László 1 I MAGYAR I ÁLLATORVOSOK L. Ózsvári - R. Barna - L Visnyei: Economic losses due to bovine foot diseases in large-scale Holstein-Friesian dairy herds 1] SZir-ÁOTK, Összefoglalás. A cikkben a szerzők modellszámítást mutatnak be a lábvégbetegségekből Állat-egészségügyi eredő éves állományszintű veszteségek számszerűsítésére tejelő szarvasmarhák esetén. A Igazgatástani vizsgálatokat 4 magyarországi nagyüzemi tehenészet 1476 holstein-fríz tehenén végezték és Agrár-gazdaságtani 2005-ben. A gazdasági számításoknál a részkalkuláció módszerét használták. A vizsgált Tanszék. populáció átlagos laktációs tejtermelése 7684 kg volt. A sánta tehenek 19,2%-os, a sánta- István u. 2. ság miatt kezelt tehenek 17,5%-os éves gyakorisággal fordultak elő a tehenek között. A H-1078 Budapest. lábvégbetegség miatti laktációnkénti átlagos tejtermelés-csökkenés 579 kg (7,8%), a keze- lés miatt elkülönített tej mennyisége 189 kg (a laktációs tejtermelés 2,6%-a) volt. Lábvég- Ozsvari.Laszlo@aotk.szie.hu betegség miatt évente a tehenek átlagosan 3,73%-át selejtezték. A sánta tehenek két elles 2] Nógrád Megyei közötti ideje átlagosan 25 nappal nőtt meg, és élőtömegük 6,6%-kal, 41,7 kg-mal volt ke- Állat-egészségügyi és vesebb a nem sántákhoz képest. Egy átlagtehénre nézve a lábvégbetegség miatti éves Élelmiszer-ellenőrző Állomás számszerűsített veszteség Ft-ot (61,6 EUR) tett ki 2005-ben. A kár legnagyobb része, mintegy 44,9%-a a csökkent tejárbevételből, 39,4%-a az idő előtti selejtezésből származott, míg a gyógyszerköltség a veszteségnek csak 2%-áért volt felelőssé tehető. Egy lábvégbetegségi esetnél 88 ezer Ft (320 EUR) volt az átlagkár. Summary. In the article the authors present a model to calculate the herd levél losses resulting from bovine foot diseases in dairies. In the research 1476 Holstein-Friesian cows of 4 Hungárián large-scale herds were surveyed in In the economic calculation the partial budgeting method was used. The average production for lactation in the population examined was 7684 kg. The incidence of cows with lameness was 19.2%, and that of cows treated due to bovine foot diseases was 17.5%. The average decrease owing to lameness for lactation was 579 kg (7.8%), the average quantity of discarded milk due to treatment was 189 kg (2.6% of the lactation). On average, 3.73% of all the cows were culled because of bovine foot disorders. The lamé cows' average calving interval was longer with 25 days, their body weight decreased by 6.6% (41.7 kg) compared to the healthy ones' indices. The annual economic losses due to lameness were calculated as much as HUF (61.6 EUR) per average cow. The biggest part of the loss (44.9%) came from the decreased milk receipts, 39.4% of it resulted from the premature disposal, but the drug cost could be blamed only for 2%. The average economic damage per case was calculated to be HUF (320 EUR). A lábvégbetegségek által okozott veszteségek egy részét már hazai kutatók is megbecsülték (17, 18, 20), de átfogó, a lábvégbetegségek által okozott gazdasági kár minden elemét összegző magyarországi becslés vagy számszerűsítés nem készült, holott szakirodalmi adatok szerint a lábvégbetegségek állományszintű kártétele az egyik legjelentősebb a tejelő tehenészetekben előforduló betegségek között. Emellett gyakran okozzák a tehenek korai selejtezését is. A lábvégbetegségek előfordulása A lábvégbetegségek mind a hazai, mind az intenzív tejelő tehenészetekkel rendelkező külföldi országok szarvasmarha-állományaiban széles körben elterjedtek. Az Lábvégbetegségek okozta gazdasági veszteség tehenészetben 23
2 A lábvég betegségeket gyakoriságuk miatt állománybetegségnek kell tekinteni 1. táblázat. A lábvégbetegségek gyakorisága Table 1. Incidence ofbovine footdiseases Ország Nagy-Britannia Hollandia USA Dánia Magyarország Év egyes országokban végzett felmérések adatait a lábvégbetegségek gyakoriságáról az 1. táblázat tartalmazza. A Nagy-Britanniában készült felmérések eredményeit összegezve, az egyes telepeken a lábvégbetegségek éves gyakorisági rátája 2-200% között változott, de a legjellemzőbb értékek 25% és 55% között helyezkedtek el, és az 1960-as évektől a lábvégbetegségek gyakoriságának jelentős növekedését lehetett megfigyelni. Az 1972 és 1995 között megjelent 39 közlemény adatai szerint a lábvégbetegségek éves gyakorisága 1,8-30% között váltakozott, és az átlagos éves gyakoriság 7% volt (14). A kutatások eredményei alapján megállapítható, hogy a lábvégbetegség a fejlett szarvasmarhatartással rendelkező országokban gyakori állat-egészségügyi probléma. A lábvégbetegségek előfordulására vonatkozó hazai adatok meglehetősen hiányosak. Magyarországon a tehenek mozgászavarainak több mint 80%-át a lábvégek valamilyen betegsége okozza (13). Sok esetben többféle betegség együtt fordul elő. A hazai nagyüzemi szarvasmarha-állományokban a lábvégbetegségek éves gyakoriságát a tehenek között átlagosan kb. 40%-osra becsülték (20), ugyanakkor nem ritka a dermatitis digitális (DD) 50%-os előfordulása sem (18). Összességében tejtermelő tehénállományaink többségében a lábvég betegség elterjedtsége meghaladja a 10%-ot, minden negyedik tehenet ke- Eset/év/100 tehén táblázat. A lábvégbetegségek okozta veszteségek és okai Table 2. Losses due to and the reasons for lameness Forrás zelni kell végtagbetegség miatt, ezért állományszintű betegségként kell kezelnünk (13). A lábvégbetegségek miatti veszteségek nagysága és okai A nyugat-európai intenzív tejtermelő szarvasmarha-ágazatban végzett felmérések szerint a tőgygyulladások és a szaporodásbiológiai zavarok után a lábvégbetegségek okozzák a legnagyobb gazdasági károkat állományszinten. Az egyes országokban végzett felmérések Ország Év országosan Kár nagysága átlagtehénre sánta tehénre Veszteség oka Forrás Nagy-Britannia Hollandia EU-15 Magyarország ,5 mii!. 35 mill. 66 mill. 89 mill. 79,8 mill. 90 mill. > 1 milliárd 45 USD 34,61 27 USD HUF USD HUF HUF tejcsökkenés, selejtezés, gyógykezelés tej- és testtömegcsökkenés, gyógykezelés, két elles közötti idő növekedése tejcsökkenés, selejtezés, gyógykezelés tej- és testtömegcsökkenés, selejtezés, gyógykezelés, két elles közötti idő növekedése, többletmunka tejcsökkenés, selejtezés, gyógykezelés, két elles közötti idő növekedése Magyar Állatorvosok Lapja január
3 A kimutatott veszteségek nagysága eltérő, mert nem minden veszteségforrással számolnak eredményeit a lábvégbetegségek miatti veszteségek nagyságáról és okairól a 2. táblázat mutatja be. Angliában a veszteségek becsült nagysága az évek során folyamatosan emelkedett, és egy 1997-es felmérésben az összes állategészségüggyel kapcsolatos költség 38%-át a tőgygyulladás, 27%-át a lábvégbetegségek miatti veszteségeknek tulajdonították (15) ban a lábvégbetegségek miatti tehenenkénti éves átlagos veszteségeket 34,61 -re becsülték, amiből a tejárbevétel-csökkenés 15,47, az idő előtti selejtezés 5,2 és a kezelési költségek 13,95 -t tettek ki (2). Hollandiában a lábvégbetegségek egy tejelő tehenészetben a bevétel kb. 4-5%- át kitevő veszteséget okoztak (9). Hollandiában 1997-ben a lábvégbetegségek miatti átlagos veszteséget tehenenként 27 USD-re becsülték éves szinten, amelynek az összetevőit a 3. táblázat részletezi. Magyarországon az egyik becslés egy lábvég-megbetegedésre jutó teljes veszteséget , vagyis megközelítőleg Ft-ra becsülte (54,5 EUR, ha 1 EUR= 275 Ft) (17), egy másik esetenként Ft-ra (104 EUR), átlagtehenenként Ft-ra (41,8 EUR) (20) (4. táblázat). 3. táblázat. A lábvégbetegségek miatti átlagos éves veszteségek Hollandiában 1997-ben (USD) (8) Table 3. Average losses owing to lameness in the Netherlands Veszteségforrások Esetenként Atlagtehenenként Csökkent tejtermelés 36 Hosszabb két elles közötti idő Kezelési költségek Gazda többlet munkaideje Idő előtti selejtezés Testtömegcsökkenés 1 Összes veszteség 127 Saját vizsgálatok Anyag és módszer Vizsgálatunk célja az volt, hogy számszerűsítsük a lábvégbetegségek által okozott éves gazdasági veszteségeket nagy létszámú tejtermelő telepek adatai alapján. A modellszámításoknál a részkalkuláció módszerét használtuk, amihez szükséges a lábvégbetegségek elterjedtségére és a termelési mutatók megváltozásának mértékére vonatkozó átlagértékek meghatározása. 4 magyarországi iparszerű tehenészeti telep összesen 1476 holstein-fríz tehenének adatait gyűjtöttük 2005-ben. Mindegyik tehenészetben kötetlen, mélyalmos volt a tartás, a beteg állatokat külön istállóban tartották, és hármasmentesek voltak az állományok. A fejőrendszer típusa eltérő volt, de a tőgygyulladásos egyedeket elkülönítetten fejték. A vizsgált állományok átlagos laktációs tejtermelése 7290 kg, napi tejtermelése 22,06 kg volt, átlagosan 3,79% tejzsírral, 3,16%-os tejfehérjével és 368 ezer szomatikus sejtszámmal. Az 4. táblázat. A lábvégbetegségek okozta becsült éves veszteségek ezer tehenet tartó magyarországi telepen (20) Table 4. Estimated annual losses resulting írom bovine foot diseases in a Hungárián herd with 1000 cows (20) Veszteségforrás Csökkent tejárbevétel Hosszabb két elles közötti idő Gyógyszerköltség Idő előtti selejtezés Összesen ,4 13,5 3,0 9,7 41, Esetenként Ft EUR , , , , ,1 Átlagtehenenként Ft EUR Állományszinten Ft átlagos árutejhányad 95,3%, a két elles közötti idő 424 nap volt. A bemutatásra kerülő gazdasági modellben a lábvégbetegségek által okozott gazdasági kár a következő tényezőkből ered: - csökkent tejárbevétel; - hosszabb két elles közötti idő miatti veszteség; - kezelési költségek; - gazda többletmunkaidejének ára; - idő előtti selejtezés költsége; -testtömegcsökkenés miatti veszteség. A bemutatásra kerülő modellben a lábvégbetegségek miatti csökkent tejárbevétel két tényezőből tevődik össze: egyrészt a csökkent laktációs tejtermelésből, másrészt az antibiotikumos kezelés miatt elkülönített tejből. A lábvégbetegségek hátrányosan befolyásolják a reprodukciós teljesítményt is. Az egészséges és a lábvégbeteg tehenek két elles közötti átlagos idejének ismeretében az ellesek közötti Lábvég betegségek okozta gazdasági veszteség tehenészetben 25
4 5. táblázat. A számításhoz felhasznált termelési adatok Table 5. Output data used for the calculation Mutató Vizsgált átlagos tehénlétszám Sánta tehenek éves száma Átlagos laktációs tejtermelés (kg/tehén) Nem lábvégbeteg tehenek átlagos laktációs tejtermelése (kg/tehén) Lábvégbeteg tehenek átlagos laktációs tejtermelése Parenteralisan kezelt sánta tehenek éves száma Élelmezés-egészségügyi várakozási idő átlagos hossza tejben (nap/tehén) Átlagos napi tejtermelés (kg/tehén) Átlagos két elles közötti idő (nap) Lábvégbeteg tehenek átlagos két elles közötti ideje (nap) Nem lábvégbeteg tehenek átlagos két elles közötti ideje (nap) Selejtezett tehenek éves száma Lábvégbetegség miatt selejtezett tehenek éves száma Selejtezett tehenek átlagos élőtömege (kg) Sántaság miatt selejtezett tehenek átlagos élőtömege (kg) Nem sántaság miatt selejtezett tehenek átlagos élőtömege (kg) Kuratív célú körmözés éves száma Tehenek átlagos élőtömege (kg) Nem selejtezett lábvégbeteg tehenek átlagos élőtömege (kg) Nem lábvégbeteg tehenek átlagos élőtömege (kg) 6. táblázat. A számításhoz felhasznált áradatok Table 6. Price data used for the calculation Mutató Tejár (Ft/kg) Üszőbeállítás költsége (Ft/üsző) Vágómarha felvásárlási ára (Ft/kg) Üres nap átlagos költsége (Ft/nap) Kuratfv körmözés költsége (Ft/lábvégbeteg tehén) "1 EUR = 275 Ft Érték , Érték 62, idő meghosszabbodása meghatározható. A vizsgált állományokban, egy korábbi közleményben (19) részletezett módszerrel, a hosszabb két elles közötti idő okozta napi veszteséget (üres napok költsége) is kiszámoltuk, és így a lábvégbetegségek okozta két elles közötti idő meghosszabbodása miatti veszteség számszerűsíthetővé vált. A kezelési költségek sorában vizsgáltuk az állatorvos munkadíját és a sántaság miatti gyógyszerköltséget. Mivel a magyar nagyüzemi tehenészetek túlnyomó többségben fix fizetésű üzemi állatorvost alkalmaznak, az állatorvosi munkadíj változatlan költség, ezért ezzel nem számoltunk. A gyógykezelés költségét úgy számítottuk ki, hogy a vizsgált időszakban a lábvégbeteg tehenek kezelésére fordított összes gyógyszerkészítmény mennyiségét a évi telepi beszerzési gyógyszerárakkal beszoroztuk. Holland vizsgálatok az állatok kezeléséből és a sánta tehenek fejőházba tereléséből adódó, a gazdálkodó munkaidőtöbblete költségével is számolnak (8). A gazdálkodó munkaidejét és annak költségét a modellben nem vizsgáltuk, hiszen a hazai telepek esetében fix fizetésű alkalmazottak dolgoznak, akiknek ezen tevékenységek elvégzése a munkakörükbe tartozik. Az idő előtti selejtezés által okozott veszteségek számításánál a selejt tehén árát és az üszőbeállítás költségét vettük figyelembe (állatérték-különbözeti módszer). A selejt tehén vágóértékét nagymértékben csökkenti, hogy a lábvégbetegség miatt a tehenek jelentős testtömeget veszítenek, amit szintén figyelembe vettünk a számításoknál. A lábvégbetegségek által kiváltott, a nem selejtezett teheneknél fellépő testtömegcsökkenést a nem selejtezett sánta és a nem sánta tehenek élőtömege közötti különbség és a kg-onkénti felvásárlási ár szorzataként határoztuk meg. A lábvégbetegség okozta éves veszteségeket a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért EUR-ben is megadtuk (1 EUR = 275 Ft). A számításokhoz a évi átlagos termelési és áradatokat vettük figyelembe (5. és 6. táblázat). Eredmények és megvitatás Évente a sántaság a tehenek 1/5-énél fordult elő A sánta tehenek 19,2%-os, a sántaság miatt kezelt tehenek 17,5%-os éves gyakorisággal fordultak elő a tehenek között. A vizsgált állományokban a lábvégbetegség éves gyakorisága hasonló a hollandiai adathoz (21%) (8), viszont alacsonyabb az Angliában megfigyelt 25-55% közötti értékeknél és a korábbi hazai becslésnél (40%) (20). A lábvégbetegség miatti átlagos laktációs tejtermelés-csökkenés 579 kg (7,8%) volt. A lábvégbeteg tehenek 78,5%-a parenteralis gyógykezelésben is részesült, és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő miatt elkülönített tej mennyisége 189 kg (a laktációs tejtermelés 2,6%-a) volt. A laktációs tejhozamveszteség a lábvég- 26 Magyar Állatorvosok Lapja január
5 A lábvégbeteg tehenek egyötödét kellett selejtezni A két elles közötti idő 25 nappal nőtt meg A sántaság átlag 41,7 kg élőtömegveszteséget okozott 7. táblázat. A lábvégbetegségek okozta éves veszteségek Table 7. Annual losses due to lameness Veszteségforrás Csökkent tejárbevétel Hosszabb két elles közötti idő Gyógykezelés költsége Idő előtti selejtezés Élőtömeg-csökkenés Összesen nek csak 2%-át teszi ki. WESLEY (22) szerint is a felhasznált gyógyszerek ára a legkisebb tényező az összköltségen belül, de szerinte a csökkent tejtermelésből származik a veszteségek kétharmada. A lábvégbeteg teheneknél kimutatott összes veszteség a vizsgált állományban Ft, ami többszöröse az első hazai felmérés (17) által becsült összegnek, aminek oka, hogy vizsgálatunkban a csökkent tejárbevétel és a gyógykezelés mellett még 3 másik veszteségforrást is figyelembe vettünk. Ugyanakkor az át- Átlagtehenenként Ft EUR ,66 4,99 1,24 24,26 3,46 61,60 Esetenként Ft EUR 143,73 25,94 6,44 126,07 17,99 320,17 Megoszlás (%) 44,9 8,1 2,0 39,4 5,6 100,0 betegségek miatt átlagosan 767,5 kg-ot (10,4%-ot) ért el. Ez a laktációnkénti tejhozamcsökkenés jóval magasabb a nemzetközi adatok alapján összeállított hazai becslésben figyelembe vettnél (20). Lábvég betegség miatt évente a tehenek átlagosan 3,73%-át (55 állat) selejtezték, ami az összes selejtezés (529 állat) 10,4%-a, ill. a lábvégbeteg tehenek (254 állat) 19,4%-a. A sánta tehenek selejtezéskori tömege 31,2 kg-mal volt kisebb nem lábvégbeteg társaikéhoz képest, ami átlagosan 5,5%-os vágáskori testtömegcsökkenést jelent. A korábbi hazai veszteségbecslésben a sántaság miatt selejtezett tehenek átlagos éves gyakorisága csak 1,65%-os volt (20), viszont a selejtezéskori testtömegcsökkenésre jóval több, 110 kg-os értéket vettek akkor figyelembe a megelőző nemzetközi tapasztalatok alapján (20). A nem selejtezett lábvégbeteg teheneknél (az összes sánta tehén 80,6%-a) a két elles közötti idő átlagosan 25 nappal nőtt meg (418 napról 443-ra, miközben az állomány átlagos értéke 424 nap volt). Ez közel azonos a nemzetközi felmérésekben kimutatott, a sánta teheneknél átlagosan 19 nappal hosszabb két borjazás közötti idővel (20). A vizsgált tehénpopulációban 14 hónapos átlagos két elles közötti idő esetén egy üres nap 430 Ft átlagos költséget okozott. A hazai gyakorlatban csak a súlyosabban sánta teheneket gyógykezelik. A felmért állatoknál a lábvégbetegségek miatt kezelt tehenek átlagos éves gyakorisága a tehenek között 17,5% volt. A lábvégbetegségek gyógykezelésének elterjedt hazai gyakorlata több egymást kiegészítő tevékenységből áll. A gyógykezelés során minden esetben kormoznék. Ennek a kuratív körmözésnek a költségével számolhatunk. (Általában - megelőzés céljából - évente egyszer az egész állományt kormozik, de ez nem a gyógykezelés része, így ezzel nem számoltunk.) A sánta tehenek kezelésére összesen Ft értékű gyógyszert használtak fel. A kuratív célú körmözés átlagos gyakorisága a tehénlétszámhoz viszonyítva 9,3% (137 állat), éves összköltsége Ft (1346 Ft/lábvég beteg tehén) volt. Tehát a lábvégbetegségek miatti gyógykezelések költségei Ft-ot tettek ki. A lábvégbeteg tehenek élőtömege (595 kg) 6,6%-kal, 41,7 kg-mal volt kevesebb a nem sántákéhoz (637 kg) képest, ami nagyobb a korábbi hazai becslés 4%- os értékénél (20). Egy átlagtehénre nézve a lábvégbetegség miatti éves számszerűsített veszteség Ft-ot (61,6 EUR) tett ki 2005-ben. A kár legnagyobb része, mintegy 45%-a a csökkent tejárbevételből, 39,4%-a az idő előtti selejtezésből származott, míg a gyógyszerköltség csak 2%-ot tett ki. Egy lábvégbeteg tehén esetén 88 ezer Ft (320,1 EUR) volt az átlagkár (7. táblázat). A kimutatott átlagtehenenkénti, ill. esetenkénti veszteség jelentősen nagyobb, mind a korábbi hazai becslések , ill Ft (20), vagy a hollandiai felmérés 27 USD, ill. 127 USD adatánál (8), ugyanakkor megoszlásában itt is a csökkent tejárbevétel és az idő előtti selejtezés a legnagyobb veszteségforrás. A csökkent tejárbevétel miatti kár esetenkénti nagysága LEHOCZKY (17) becslésének több mint kétszerese, viszont a hosszabb két elles között időből adódó veszteség csak kb. fele az általa becsültnek. A legkisebb veszteséget az összes felmérésben a gyógyszerköltség képviseli, ami a vizsgált állományban a veszteség Lábvégbetegségek okozta gazdasági veszteség tehenészetben 27
6 lagtehenenkénti számszerűsített veszteség nagyságrendileg megegyezik a '90-es években Angliában kimutatott 45 USD (12), ill. 34,61 (2) gazdasági károkkal. Az egyéb betegségek által okozott veszteségek ismeretében megállapítható, hogy Magyarországon is a tőgygyulladások és a szaporodásbiológiai zavarok mögött a lábvégbetegségek okozzák a legnagyobb veszteségeket. Természetesen az egyes tehenészeti telepeknél nagyon eltérő lehet a lábvégbetegségek, ill. az azt alkotó összetevők súlya. Csak a telepi adatok alapján számított veszteségek adnak objektív képet. Az esetek jelentős részében a lábvégbetegségek miatti veszteségek a jó tartási körülmények biztosításával, a gondos, megelőző csülökápolással és a tehén igényeitjobban közelítő takarmányozással jó eséllyel elkerülhetők (13). IRODALOM 1. ÁLBAN, L: Lameness in Danish dairy cows: frequency and possible risk factors. Prev. Vet. Med., Anonim: The Economics of Lameness. The University of Reading., /livestockdisea cattle/lameness.htm 3. BÁDER E. - GYÖRKÖS I.: Nagyobb figyelmet a kondícióbírálatnak. Agro Napló Online agronaplo.huhttp:// 4. BAGGOTT, D. G. - RUSSELL, A. M.: Lameness in cattle. Br. Vet. J., BENNETT, R. M. - CHRISTIANSEN, K. - CLIFTON-HADLEY, R. S.: Estimating the costs associated with endemic diseases of dairy cattle. J. Dairy Res., CLARKSON, M. J. - DOWNHAM, D. Y. et al.: Incidence and prevalence of lameness in dairy cattle. Vet. Rec, COLLICK, D. W. - WARD, W. R. - DOBSON, H.: Associations between types of lameness and fertility. Vet. Rec, DIJKHUIZEN, A. A. - MORRIS, R. S. (eds): Animál Health Economics. University of Sydney. Sydney, ENTING, H. - Koou, D. et al.: Economic losses due to clinical lameness in dairy cattle. Livestock Prod. Sci., ESSLEMONT, R. J. - KOSSAIBATI, M. A.: Incidence of production diseases and other health problems in a group of dairy herds in England. Vet. Rec, ESSLEMONT, R. J. - SPINCER, I.: Report No. 2, DAISY - The Dairy Information System. Department of Agriculture, University of Reading ESSLEMONT, R. J.: The costs of lameness in dairy herds. In: R. D. MURRAY (ed.): Proceedings of Vl th International Symposium on Diseases of the Ruminant Digit. The British Cattle Veterinary Association. Liverpool, GYÖRKÖS L: Hogyan előzhetjük meg teheneink sántaságát? MezőHír / /17.html?/12230/Í3/ 14. KELTŐN, D. F. - LISSEMORE, K. D. - MARTIN, R. E.: Recommendations for recording and calculating the incidence of selected clinical diseases of dairy cattle. J. Dairy Sci., KOSSAIBATI, M. A. - ESSLEMONT, R. J.: The costs of production diseases in dairy herds in England. Vet. )., LEECH, F. B. - DAVIES, M. E. et al.: Disease, Wastage and Husbandry in the British Dairy Herd. HMSO. London, LEHÖCZKY J.: A dermatitisz digitálisz kórkép összefoglalása német szerzők alapján. Holstein Magazin, (1) LEHÖCZKY j.: Szarvasmarhák funkcionális csülökkörmözése. Szakdolgozat. SZIE-ÁOTK, Állathigiéniai Tanszék. Budapest, ÓZSVÁRI L. - KERENYI J.: A szaporodásbiológiai zavarok által okozott gazdasági veszteségek számszerűsítése egy nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben. Magy. Állatorv. Lapja, ÓZSVÁRI L.: Állat-egészségügyi döntéselemzés a tejtermelő gazdaságokban. PhD értekezés. SZIE- GTK, Vállalatgazdasági Intézet. Gödöllő, WELLS, S. J. - TRENT A. M. et al.: Prevalence and severity of lameness in lactating dairy cows in a sample of Minnesota and Wisconsin herds. J. Am. Vet. Med. Assoc, WESLEY, T. (ed.): The Economics of Animál Disease. V&O Publications. Richmond, WHITAKER, D. A. - KELLY, J. M. - SMITH, E. J.: Incidence of lameness in dairy cows. Vet. Rec, Közlésre érk.: szept 19. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Kar pályázatot hirdet az ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNYI INTÉZETBEN egyetemi tanársegédi vagy egyetemi adjunktusi állásra állatorvosi végzettséggel. A pályázatok benyújtásának határideje: február 15. Felvilágosítás kérhető, valamint a részletes pályázati kiírás megtekinthető a Mezőgazdaság-tudományi kar Dékáni hivatalában munkanapokon, a hivatalos órák alatt. (4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Tel.: ) 28 Magyar Állatorvosok Lapja január
Mennyibe kerül a BVD?
Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:
RészletesebbenELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita
Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 1 (6) ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter-
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
RészletesebbenSZARVAS- MARHA. veszteségek és a műtéti megoldás gazdasági elemzése egy nagy létszámú tehenészetben
137. / 387-395. i The economic impact of left displaced abomasum and decision analysis of the surgical correction on a large-scale dairy farm Fodor István 1* Biczó András 2 Matyovszky Balázs 3 Ózsvári
RészletesebbenMARHA SZARVAS- MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA ÁPRILIS 138. / i
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 2016. ÁPRILIS 138. / 195-206. i The production effects and economic evaluation of vaccination against mastitis caused by staphylococci and E. coli in a Hungarian large-scale Holstein-
RészletesebbenACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS
ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOLUME 51. NUMBER 1. Mosonmagyaróvár 2009 2 UNIVERSITY OF WEST HUNGARY Faculty of Agricultural and Food Sciences Mosonmagyaróvár Hungary NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezôgazdaság-
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
RészletesebbenA légzõszervi betegségek (BRD) által okozott veszteségek a szarvasmarhatartásban
SZARVASMARHA A légzõszervi betegségek (BRD) által okozott veszteségek a szarvasmarhatartásban 134. 259 264. 2012/5 L. Ózsvári J. Muntyán Á. Berkes: Financial losses caused by bovine respiratory disease
RészletesebbenSZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS
SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS A politikai és gazdasági rendszerváltás gyors és sok vonatkozásban nem várt változásokat eredményezett
RészletesebbenSERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.
Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora
RészletesebbenÉrdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen
1. oldal (összes: 6) 2. oldal (összes: 6) A PPV1 által okozott szaporodásbiológiai zavarok megelőzésére a tenyészkocák vakcinázását széles körben alkalmazzák. Fogékony sertésekben a PPV1 fertőződést követően
RészletesebbenELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL
Első termékenyítés ideje tejelő tehénállományoknál 1 (6) ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL BÁDER E. 1 - GERGÁCZ Z. 1 - GYÖRKÖS I. 2 - BÁDER P. 1 - KOVÁCS A. 1 - GYÖRFFY E. 1 - BOROS N.
RészletesebbenSztochasztikus optimalizálás tehenészetben
Sztochasztikus optimalizálás tehenészetben Bánhelyi Balázs, Csendes Tibor, Mester Abigél, Mikó Józsefné és Horváth József Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kar és Informatikai Intézet Anyag Több tehenészetet
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Doktori Iskola vezető: Dr. Ördög Vince DSc egyetemi tanár az MTA doktora Dr. Gulyás László
RészletesebbenMARHA SZARVAS- A Staphylococcus aureus tőgygyulladás elleni védekezés egy nagyüzemi holstein-fríz állományban és a fertőzés gazdasági hatásai
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 2015. DECEMBER 137. / 707-718. i Control of Staphylococcus aureus in a large scale dairy herd and the economic impact of the infection Kovács Péter 1* Tibold János 2 Ózsvári László
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, január
Közzététel:. március 12. Sorszám: 44. Következik:. március 17. Ipar Mezőgazdasági termelői árak,. január Az agrár termelőiár-szintje januárjában 3,6%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest.
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, május
Közzététel:. július 12. Sorszám: 108. Következik:. július 13. Fogyasztói árak,. június Mezőgazdasági termelői árak,. május Az agrár termelőiár-szintje májusában 0,6%-kal csökkent az előző év azonos időszakához
RészletesebbenMARHA SZARVAS- Lábvég-egészségügyi vizsgálatok eredményei tejelő tehenészetekben. MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA MÁJUS 138. /
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 2016. MÁJUS 138. / 269-278. i Claw health assessment in dairy cattle herds Jurkovich Viktor* Brydl Endre Kovács Péter Könyves László Lábvég-egészségügyi vizsgálatok eredményei
RészletesebbenRESPIG felmérések termelési és gazdasági eredményeinek összefoglalása
RESPIG felmérések termelési és gazdasági eredményeinek összefoglalása SERTÉSAKADÉMIA 1.2.0 (Budapest, 2012. február 18.) Dr. Ózsvári László Az állattartó telepeken, mint vállalkozásokban a fő cél a gazdasági
RészletesebbenAz egyetlen automatizált állományelemző program.
Az egyetlen automatizált állományelemző program. Bemutatkozás Peter van Beek, MSc Key Account Manager, Európa és Közel- Kelet Holland tenyésztői családból származom A Wageningen Egyetemen szereztem meg
RészletesebbenLIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
Limousin tenyészüszők választási mutatóinak vizsgálata 1 () LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA KOVÁCS A. 1 -BÁDER E. 1 - MIHÁLYFI I. 2 -GYÖRKÖS I. 3 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, április
Közzététel:. június 15. Sorszám: 96. Következik:. június 18. Létszám és kereset a nemzetgazdaságban Mezőgazdasági termelői árak,. április Az agrár termelőiár-szintje áprilisában 5,7%-kal csökkent az előző
RészletesebbenTóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül
Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tejtermelő tehenek szaporításának nehézségei tenyésztői szemmel A tejtermelés világszerte szinte kizárólag holstein
RészletesebbenNYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZİGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZİGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola Doktori Iskola vezetı: Dr. Benedek Pál egyetemi
RészletesebbenA jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján
A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli
RészletesebbenLokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,
Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi
RészletesebbenTejtermelési adatok vizsgálata egy hazai magyartarka tenyészetben Analysis of milk production data in a Hungarian Simmental Cattle farm
Egri Edit 1, 2 - Holló István 2 - Húth Balázs 2 - Holló Gabriella 2 Tejtermelési adatok vizsgálata egy hazai magyartarka tenyészetben Analysis of milk production data in a Hungarian Simmental Cattle farm
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori Iskola jelenlegi vezetője: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Korábbi doktori iskolavezető
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenA szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok
A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok Dr. Peter Franken Budapest 2013 BVD elleni védekezés a szarvasmarhaállományokban 1. Bevezetés és holland szarvasmarha-adatok
RészletesebbenMárciusban 10,2%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak
Közzététel: 2014. május 14. Következik: 2014. május 15. Bruttó hazai termék (GDP), 2014. I. negyedév (első becslés) Sorszám: 65. Márciusban 10,2%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Mezőgazdasági
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, november
Közzététel: 2009. január 14. Sorszám: 8. Következik: 2009. január 15. Fogyasztói árak Mezőgazdasági termelői árak,. november Az agrár termelőiár-szintje. novemberben 22,3%-kal mérséklődött az előző év
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, 2009. november
Közzététel: 2010. január 13. Sorszám: 8. Következik: 2010. január 14. Fogyasztói árak Mezőgazdasági termelői árak,. november Az agrár termelőiár-szintje novemberében 5,2%-kal csökkent az előző év azonos
RészletesebbenÉpítőipar, 2009. október
Közzététel: 2009. 17. Sorszám: 203. Következik: 2009. 18. A KSH jelenti Tájékoztatjuk Felhasználóinkat, hogy a 2009. évi adatok publikálása az európai uniós szabályozásoknak megfelelően a TEÁOR'08 nómenklatúra
RészletesebbenSzárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok)
Szárazonállás és tejtermelés összefüggései (gyakorlati tapasztalatok) 2011. december 3. Dr. Bartyik János Az Enyingi Agrár ZRT. tevékenysége növénytermesztésen és állattenyésztésen alapul, a szarvasmarha
RészletesebbenSZARVAS- MARHA. Tehenészetek szaporodási teljesítményének összehasonlító értékelése egységesített mutatók alapján
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 2016. AUGUSZTUS 138. / 451-462. i Comparative analysis of the reproductive performance of dairy herds based on standardized parameters in Hungary Kranjec Ferenc 1 Fodor István
RészletesebbenA munkatermelékenység alakulása különböző típusú és méretű tehenészeti telepeken Hajdú-Bihar megyében
AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK, 26/19. A munkatermelékenység alakulása különböző típusú és méretű tehenészeti telepeken Hajdú-Bihar megyében Vántus András Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, december
Közzététel: 2009. február 12. Sorszám: 22. Következik: 2009. február 13. Bruttó hazai termék (GDP) Mezőgazdasági termelői árak, 2008. december Az agrár termelőiár-szintje 2008. decemberben 22,6%-kal mérséklődött
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, március
Közzététel: 2011. május 12. Sorszám: 74. Következik: 2011. május 13. Bruttó hazai termék (GDP) Mezőgazdasági termelői árak, 2011. március Az agrár termelőiár-szintje 2011 márciusában 48,2%-kal magasabb
Részletesebbendr. Kranjec Ferenc A tejelő tehenészetek szaporodásbiológiai teljesítményének komplex értékelése, a szaporodásbiológiai munka szervezése
dr. Kranjec Ferenc A tejelő tehenészetek szaporodásbiológiai teljesítményének komplex értékelése, a szaporodásbiológiai munka szervezése USA Holstein, országos átlag 2006. 1. Term. (nap) 86 1. Term.fertilitása
RészletesebbenÉrtékmérő tulajdonságok a szarvasmarha tenyésztésben. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK
Értékmérő tulajdonságok a szarvasmarha tenyésztésben Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK A szarvasmarha legfontosabb értékmérő tulajdonsága a tej- és hústermelő képesség A szarvasmarha
RészletesebbenSzarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu
Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, augusztus
Közzététel:. október 12. Sorszám: 163. Következik:. október 13. Fogyasztói árak Mezőgazdasági termelői árak,. augusztus Az agrár termelőiár-szintje augusztusában 11,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz
RészletesebbenDecemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene
Közzététel: 2015. február 12. Következik: 2015. február 13. Bruttó hazai termék (GDP) Sorszám: 24. Decemberben 2,2%-kal csökkent az építőipari termelés volumene Építőipar, 2014. január december 2014. decemberben
RészletesebbenA COMPARATIVE ANALYSIS OF TWO MILK PRODUCING CATTLE FARMS. By: VARGA, NOÉMI BERTALANNÉ VÁRALLYAY, ERIKA SALAMON, LAJOS
A COMPARATIVE ANALYSIS OF TWO MILK PRODUCING CATTLE FARMS By: VARGA, NOÉMI BERTALANNÉ VÁRALLYAY, ERIKA SALAMON, LAJOS The authors studied the production indicators and the veterinary bills of two holstein-frisian
RészletesebbenSZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE
SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE NEMZETKÖZI SZARVASMARHA AKADÉMIA BUDAPEST, 2012. november 30. Dr. Ózsvári László PhD, MBA egyetemi docens, tanszékvezető SZIE-ÁOTK
RészletesebbenA paratuberkulózis kártétele és az ellene való védekezés egy hazai nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben
A paratuberkulózis kártétele és az ellene való védekezés egy hazai nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben Fodor István 1*, Matyovszky Balázs 2, Biczó András 2, Ózsvári László 1 136. 213 222. 2014/4 I. Fodor
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, 2010. szeptember
Közzététel: 2010. november 15. Következik: 2010. november18. Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2010. III. negyedév Sorszám:178. Mezőgazdasági termelői árak, 2010. szeptember Az agrár termelőiár-szintje
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 9 Issue 3 Különszám/Special Issue Gödöllő 2013 300 TŐGY- ÉS TŐGYBIMBÓ-TULAJDONSÁGOK ÖSSZEFÜGGÉSE A SZOMATIKUS
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Lassabban terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 06. hét Lassabban terjed az influenza A 6. héten tovább emelkedett az influenzás
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Járványosan terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 03. hét Járványosan terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenSZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE II. 3. táblázat A szubklinikai IBR fertőzöttség hatása a teljesítménytényezőkre
SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE II. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. A számításokat részkalkulációval végeztük el, aminek alaplogikája, hogy a termelési mutatók értékének (3. táblázat)
RészletesebbenOPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET -
OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - Tehenészet: MILKMEN Kft., Magyarország Összehasonlítás: deukalac UDP 41 és AminoPlus MILKMEN Kft. 800 nagy tejtermelésű
RészletesebbenLábvégbetegségek gyógykezelésének legújabb tapasztalatai
Lábvégbetegségek gyógykezelésének legújabb tapasztalatai Recent results in lameness therapy Lehoczky János leholand@leholand.hu V. Praxismenedzsment Konferencia Budapest 2011.11.03. Púposít, végtagját
RészletesebbenÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 %
PÁLYÁZAT, TANÁCSADÁS, INFORMÁCIÓ Partner tájékoztató ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) Szarvasmarha Borjú: születési tömeg: 35-40 kg/db föcstej itatás: 3-10 napig tejpótló-szer itatás: 60-100
RészletesebbenA tehenészeti veszteségek mérséklésének lehetőségei (I.)
1. oldal (összes: 9) 2. oldal (összes: 9) A hosszú laktációk és a szaporodásbiológiai okok miatt selejtezett tehenek számának csökkentése érdekében nagyon fontos, hogy a szaporodásbiológiai gyakorlatunkon
RészletesebbenSELEJTEZÉSI OKOK VIZSGÁLATA MAGYARTARKA X HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT GENOTÍPUSÚ TEHÉNÁLLOMÁNYOKBAN
Selejtezési okok vizsgálata magyartarka x holstein-fríz keresztezett genotípusú tehénállományokban 1 (5) SELEJTEZÉSI OKOK VIZSGÁLATA MAGYARTARKA X HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT GENOTÍPUSÚ TEHÉNÁLLOMÁNYOKBAN
RészletesebbenSZARVASMARHA. Földi József kutató állatorvos, EUVET Bt., Gödöllô Istenben hiszünk. Mindenki más hozzon adatokat! (W. E.
SZARVASMARHA 2013. szeptember 30. KLINIKAI ENDOMETRITIS: DIAGNOSZTIKA, SZAPORODÁSBIOLÓGIAI KÖVETKEZMÉNYEK, CEPHAPIRIN ILLETVE CLOPROSTENOL KEZELÉS HATÁSA EGY NAGYLÉPTÉKÛ ÁLLATTELEPI VIZSGÁLAT ALAPJÁN Földi
RészletesebbenKorszerő tenyésztési- és termelésellenırzési rendszer a tejtermelés fejlesztésének szolgálatában
Korszerő tenyésztési- és termelésellenırzési rendszer a tejtermelés fejlesztésének szolgálatában ELİADÁS ÉS GYAKORLAT A Szent István Egyetem hallgatóinak Gödöllı 2007 november 16 Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló
RészletesebbenKÜLÖNBÖZÔ ÉRTÉKMÉRÔ TULAJDONSÁGOK ÖKONÓMIAI SÚLYOZÁSA A TEJTERMELÔ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 526 537. 527 KÜLÖNBÖZÔ ÉRTÉKMÉRÔ TULAJDONSÁGOK ÖKONÓMIAI SÚLYOZÁSA A TEJTERMELÔ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN 1. Közlemény: A TEJHOZAM HATÁSA A JÖVEDELMEZÔSÉGRE
RészletesebbenDecemberben 6,6%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak
Közzététel: 2015. február 16. Következik: 2015. február 20. Keresetek Sorszám: 26. Decemberben 6,6%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Mezőgazdasági termelői árak, 2014. december 2014 decemberében
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, 2009. május
Közzététel:. július 10. Sorszám: 110. Következik:. július 14. Fogyasztói árak Mezőgazdasági termelői árak,. május Az agrár termelőiár-szintje májusában 21,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 4. hét Intenzíven terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok miatt
RészletesebbenShoof és Ritchey állategészségügyi és állatkezelési termékek
SHOOF WALKEASE - Korai beavatkozásra csülökápolásban A készlet tartalmazza a Walkease blokkokat, a speciális Walkease ragasztót, egy Surform reszelőt. A használat így egyszerű és nagyon hatékony. Gyors
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét. Terjed az influenza
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 04. hét Terjed az influenza A 4. naptári héten tovább nőtt az influenzás panaszok
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS
MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS ÖNFINANSZÍROZÓ KÉPESSÉGE KOVÁCS HENRIETTA ÖSSZEFOGLALÁS A társaságnál központi szerepet játszik a likviditás és a pénzgazdálkodás javítása. Megállapítható, hogy a vizsgálatomba
RészletesebbenBOZÓ SÁNDOR KOVÁCS KATALIN GÁBOR GYÖRGY GYÖRKÖS ISTVÁN VÖLGYI CSÍK JÓZSEF ÖSSZEFOGLALÁS
HOLSTEIN-FRÍZ BIKÁK TERMELÉSI ÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TULAJDONSÁGOKBAN, VALAMINT A SELEJTEZÉSI OKOKBAN KIMUTATOTT ÖRÖKÍTŐ ÉRTÉKEI KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK * BOZÓ SÁNDOR KOVÁCS KATALIN GÁBOR GYÖRGY GYÖRKÖS
RészletesebbenAugusztusban 3,3%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak
Közzététel:. október 13. Következik:. október 16. Építőipar,. augusztus Sorszám: 134. Augusztusban 3,3%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Mezőgazdasági termelői árak,. augusztus augusztusában
RészletesebbenA gazdasági növekedés mérése
A gazdasági növekedés mérése Érték-, volumen- és árindexek 25.) Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket
RészletesebbenA szarvasmarha növekedési hormon és növekedési hormon receptor gének AluI polimorfizmusának vizsgálata magyar holstein-fríz bikanevelő állományban
A szarvasmarha növekedési hormon és növekedési hormon receptor gének AluI polimorfizmusának vizsgálata magyar holstein-fríz bikanevelő állományban Doktori értekezés tézisei Kovács Katalin Gödöllő 2006
RészletesebbenÁllatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)
213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány
RészletesebbenDr. Lehoczky János állatorvos
Csülökbetegségek, megelőzésük, kihatásuk a termelésre Dr. Lehoczky János állatorvos Alpha-Vet Road show 2013. Debrecen, Székesfehérvár, Győr, Pécs, Szeged, Púposít, végtagját nem terheli (5) Élőtömegcsökkenés
RészletesebbenÁllatállomány, 2012. június 1.
212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány
RészletesebbenAz évenkénti hőstresszes napok számának változása Magyarországon a klímaváltozás függvényében
Az évenkénti hőstresszes napok számának változása Magyarországon a klímaváltozás függvényében Solymosi Norbert 1, Torma Csaba 1,2, Kern Anikó 1,2, Maróti-Agóts Ákos 3, Barcza Zoltán 2, Könyves László 3,
RészletesebbenÉpítőipar, 2009. szeptember
Közzététel: 2009. 17. Sorszám: 182. Következik: 2009. 17. Létszám és kereset a nemzetgazdaságban Tájékoztatjuk Felhasználóinkat, hogy a 2009. évi adatok publikálása az európai uniós szabályozásoknak megfelelően
RészletesebbenÁllatorvostudományi Egyetem. Állatorvostudományi Doktori Iskola
Állatorvostudományi Egyetem Állatorvostudományi Doktori Iskola Nagy létszámú holstein-fríz tehenészetek szaporodásbiológiai menedzselésének összefüggései a szaporodási mutatókkal PhD értekezés tézisei
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, február
Közzététel:. április 11. Sorszám: 58. Következik:. április 12. Fogyasztói árak Mezőgazdasági termelői árak,. február Az agrár termelőiár-szintje februárjában 47,5%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál.
RészletesebbenInduló tehénlétszámra jutó borjúszaporulat (db) Induló tehénlétszámra jutó borjúszaporulat átlagban (%) 85,7 0 85,7
K - - táblázat 02/c. Induló tehénlétszámra jutó borjúszaporulat (db) 6 0 6 Induló tehénlétszámra jutó borjúszaporulat átlagban (%) 85,7 0 85,7 1998 Két ellés között eltelt napok száma átlagban (nap) 395
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
RészletesebbenAz egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek száma
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 5. hét Az egész országot érinti az influenzajárvány Kiugróan magas volt az orvoshoz forduló betegek
RészletesebbenA bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában
A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában Dr. Gergácz Zoltán Ügyvezető igazgató Agárdi Farm Kft. Seregélyes-Elzamajor Agárdi Farm Kft. Tehenészete Seregélyes-Elzamajor
RészletesebbenTöbb mint csupán ivarzásmegfigyelés. Nedap ivarzásmegfigyelés. Ivarzás-megfigyelés az egészségi állapot folyamatos figyelésével
Több mint csupán ivarzásmegfigyelés Nedap ivarzásmegfigyelés Ivarzásmegfigyelés az egészségi állapot folyamatos figyelésével Nedap ivarzásmegfigyelés Több mint csupán ivarzásmegfigyelés Pontos ivarzásmegfigyelés
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 540 SZARVASMARHA LÁBÁPOLÁSI TECHNOLÓGIAVÁLTÁS HATÁSA A SELEJTEZÉSI KÖLTSÉGEKRE
RészletesebbenTájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma
KÓRHÁZHIGIÉNÉS ÉS JÁRVÁNYÜGYI FELÜGYELETI FŐOSZTÁLY Tájékoztató az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2018. 08. hét Nem nőtt az influenzaszerű megbetegedések száma A figyelőszolgálatban
RészletesebbenAz Európai Unió számokban
Az Európai Unió számokban Tartalom Az Európai Unió tagállamaii 110 Terület és népességi 111 Népmozgalomi 112 Általános gazdasági mutatóki 113 Munkaerőpiaci 114 Életszínvonali 115 Állami kiadásoki 116 Digitális
RészletesebbenOktóberben 5,7%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak
Közzététel:. december 12. Következik:. december 15. Építőipar,. október Sorszám: 162. Októberben 5,7%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Mezőgazdasági termelői árak,. október októberében a mezőgazdasági
RészletesebbenA tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére
Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com
RészletesebbenAz Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország hét
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2015. 8. hét Az elmúlt héten tetőzött az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok 2015.
RészletesebbenCsoportos tartás és takarmányozás: monodiéta alapú takarmányozási rendszerben A csoportkialakítás az alábbiak szerint javasolt (a tejtermelés értékei
Részletes takarmányozástan gyakorlat Monodiétás takarmányozási rendszer Csoportos tartás és takarmányozás monodiéta alapú takarmányozási rendszerben A nagy létszámú állományok folyamatos és biztonságos
RészletesebbenA VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE
A VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE Bleier Norbert, Bíró Zsolt és Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllô, Páter u. 1. Bevezetés A hazai
RészletesebbenMegkezdődött hazánkban az influenzajárvány
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 01. hét Megkezdődött hazánkban az influenzajárvány A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései
RészletesebbenMagyar joganyagok - 3/2017. (I. 23.) FM rendelet - a tejtermelőknek és az egyéb állat 2. oldal (3)1 Kettőshasznú fajtájú egyed vonatkozásában a kérelm
Magyar joganyagok - 3/2017. (I. 23.) FM rendelet - a tejtermelőknek és az egyéb állat 1. oldal 3/2017. (I. 23.) FM rendelet a tejtermelőknek és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodóinak nyújtandó
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR július 28.
VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. 214/78 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. július 28. www.ksh.hu Állatállomány, 214. június 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 Sertésállomány...2 Baromfiállomány...2
RészletesebbenBlumné Bán Erika Kresalek Péter. Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz
Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek elemzésének módszertani alapjaihoz Blumné Bán Erika Kresalek Péter Példatár és feladatgyûjtemény a vállalati tevékenységek
RészletesebbenMezőgazdasági termelői árak, január
Közzététel:. március 10. Sorszám: 42. Következik:. március 11. Bruttó hazai termék (GDP) Mezőgazdasági termelői árak,. január Az agrár termelőiár-szintje januárjában 39,6%-kal magasabb volt az egy évvel
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján
SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. I. negyedév végi 2 prudenciális adataik alapján Budapest, 2015. május 29. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. I. negyedévben 1,4%-kal csökkent, így 2015.
RészletesebbenIntenzíven terjed az influenza
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2017. 3. hét Intenzíven terjed az influenza A figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján
RészletesebbenTenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben
Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben Tenyésztési cél megválasztása Tenyésztési cél fogalma Tulajdonságok kiválasztása Tenyésztési eljárások Additív génhatásokat kihasználó Nem additív génhatásokat
Részletesebben