A BVD-vírus elõfordulása, gazdasági kártétele és mentesítési programjai Európában
|
|
- Mihály Bence Juhász
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A BVD-vírus elõfordulása, gazdasági kártétele és mentesítési programjai Európában /5 Á. Szabára L. Ózsvári: The prevalence, economic losses and eradication programs of BVDV in Europe Szabára Ágnes*, Ózsvári Lászó SZIE-ÁOTK, Állategészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék. István u. 2. H-1078 Budapest * aotk.szie.hu Összefoglalás. A szarvasmarha vírusos hasmenésének vírusa (BVDV) a legtöbb szarvasmarhatartó országban elõfordul. Az általa elõidézett kórkép világszerte jelentõs gazdasági károkat okoz, ezért számos ország BVD-mentesítési programba kezdett. A szerzõk megbecsülték a BVD által okozott gazdasági károkat Magyarországon, amely 2012-ben 1,26 milliárd forintot tett ki, ami tehenenként 3834 Ft (12,6 ) veszteséget jelentett. Egy ezer tehenet tartó tehenészetben a heveny, klinikai tünetekben megnyilvánuló BVD több mint 46,5 millió Ft, az idülten fertõzött állományokban a BVD és az MD pedig 2,9 millió Ft éves becsült veszteséget okozott. A bemutatott veszteségek nagysága nagy valószínûséggel alábecsült a BVD valós kártételéhez képest, mivel a betegség számos hatását nagyon nehéz számszerûsíteni. Ugyanakkor a károk jelzik a betegségtõl való mentesség elérése esetén elérhetõ bevétel többletnagyságát, ami kiindulási pontja lehet a mentesítési programok költség haszon elemzésének. A 2000-es évek elején történt felmérõ vizsgálatok eredményei szerint a fertõzöttség az észak- és nyugat-európai országokban 1 95% között mozgott. A tervszerû BVDelleni védekezés a vírus elõfordulásának ágazati, területi és nemzeti szinten történõ csökkentését célozza. A skandináv országokban a mentesítési programok a PIegyedek kiszûrésén és eltávolításán alapulnak, vakcinák használata nélkül. A sikeres programok eredményeként a 2000-es évek végére Skandináviában a szarvasmarha-állományok fertõzöttsége 0,1% alá csökkent. Ebben az idõszakban számos nyugat- és dél-európai országban a fertõzöttség még 35 90% közötti volt. Hazánkban a szeropozitivitás az 1970-es években 40 50, az 1980-as években 60 70, egy 1999-ben történt felmérés szerint pedig 95% volt. A legújabb (2008) telepi szintû felmérés adatai alapján a fertõzöttségi arány az egyedek vonatkozásában 42,5, míg a gazdaságok viszonylatában 67,8% volt. A BVD-mentesítés 2004 óta Alsó-Ausztriában, 2008 óta Svájcban, 2011-tõl pedig Németországban is kötelezõ, vakcina használata mellett. Skóciában 2012-ben, Írországban 2013-ban kezdõdött a kötelezõ mentesítés, skandináv mintára. Summary. Bovine Viral Diarrhoea Virus (BVDV) infections are endemic worldwide in cattle populations and result in major economic losses; hence, many countries have begun BVD eradication programs. The authors estimated the losses caused by BVD in Hungary, and the estimated annual losses in 2012 amounted to 1.26 billion HUF which means 3834 HUF (12.6 ) annual loss per cow. On a dairy cattle farm with 1000 cows the acute clinical BVD could cause more than 46.5 million HUF estimated yearly loss and the BVD-MD could be blamed for more than 2.9 million HUF loss per year on average. The presented losses are probably underestimated as some disease effects are difficult to quantify, though they can indicate the income realizable in case of freedom from the disease, so can be the starting point of cost-benefit analysis of an eradication program. In the early 2000s, the control studies have shown that the seropositivity in northern and western European countries ranged between 1 95%. Systematic BVD control aims to deliver a targeted reduction in the prevalence of BVD virus on sectoral, regional or national basis. In the Scandinavian countries, the eradication program is based on detecting and removal of PI animals without the use of vaccines. These programmes have been very successful, and by the late 2000s, the cattle herds BVD infection in Scandinavia decreased below 0.1%, but in several western and southern European countries, the prevalence still ranged between 35 90%. In Hungary, the seropositivity was 40 50% in the 1970s, 60 70% in the 1980s, and 95% in The latest survey data in 2008, show that the infection rate was 67.8% and 42.5% for herds A BVD gazdasági kártétele
2 and animals, respectively. The eradication has been obligatory in Lower-Austria since 2004, in Switzerland since 2008 and in Germany since 2011 with the use of vaccines. Compulsory eradication program started in Scotland in 2012, and began in Ireland in 2013 applying the Scandinavian method. A BVD-vírus tulajdonságai, a betegség kórjelzése ncp biotípus perzisztens fertõzés kialakítására képes A szarvasmarha vírusos hasmenését (bovine viral diarrhoea BVD) a Flaviviridae víruscsaládba, azon belül a Pestivirus genusba tartozó szarvasmarha vírusos hasmenésének vírusa (bovine viral diarrhoea virus BVDV) idézi elõ (40). Sejtkultúrákban okozott sejtkárosító hatásuk alapján a BVDV-törzsek citopatogén (cp), ill. nem citopatogén (ncp) biotípusokra oszthatók (18). Az ncp biotípus a természetben gyakrabban fordul elõ és perzisztens fertõzés (persistent infection PI) kialakítására képes, amely biztosítja a BVDV fennmaradását egy állományban. A PI-állatokban cp BVDV felülfertõzés hatására egyidejûleg mindkét biotípus jelen van, kártételük összeadódik, vagyis kialakulhat a nyálkahártya-betegség (mucosal disease MD), amely többnyire végzetes kimenetelû (27, 33). Kórjelzés A kórjelzés módszerei: víruskimutatás, vírusantigén kimutatása EHSA-teszttel, ukleinsavkimutatás RT-PCR-rel, ellenanyagok kimutatása Tipikus esetekben a betegség megállapítása az állaton tapasztalt klinikai tünetek és a jellemzõ elváltozások alapján általában nem okoz gondot. A PI-egyedek a kialakult immuntolerancia miatt szeronegatívak, klinikai tüneteket nem mutatnak, de ürítik a kórokozót, ezzel jelentõs gazdasági kárt okoznak (40). A vírus jelenléte megállapítható a vírus azonosításával, ill. a víruskomponensek, vírusantigének kimutatásával. A vírusizolálás közvetlen kórjelzõ módszer, amely során szarvasmarha eredetû vese-, here- vagy orrkagylóhámból készített sejtkultúrákat használnak. Szintén közvetlen módszerek azok az ELISA-tesztek (Ag-ELISA), amelyek vírusantigének kimutatására szolgálnak (22, 40). A BVDV nukleinsavának kimutatására, nagyfokú érzékenysége miatt, egyre gyakrabban használják a reverz transzkripciót követõ polimeráz láncreakciót (RT-PCR). RT-PCR-rel a vírus azonosítása mellett lehetõség van a vírusgenom elemzésére is (5). Az közvetett módszerekkel a vírusfertõzésre adott immunválasz során a vírus ellen termelõdött specifikus ellenanyagokat mutatják ki. Alapvetõen kétféle módszer áll rendelkezésre: a vírusneutralizáció (VN) és az ellenanyag-specifikus ELISA-tesztek (4). A BVD által okozott gazdasági károk A látványos klinikai tüneteket és elhullást nem okozó fertõzések kártételét nehéz számszerûsíteni A súlyos klinikai tünetekkel és nagyarányú elhullással járó fertõzõ betegségek által okozott károk megelõzésének fontossága mindenki számára egyértelmû. A legtöbb, nagy gazdasági veszteséget okozó fertõzõ betegségtõl már sikerült mentesíteni az európai országokat (Magyarországot is) vagy sikerült a gyakoriságukat lényegesen korlátozni. A szarvasmarha-állományokban számos olyan fertõzõ betegség van még széles körben elterjedve az európai országok többségében, így Magyarországon is, amelyek elsõsorban idült formában fordulnak elõ. Ezek az esetek többségében nem okoznak látványos klinikai tüneteket és elhullást, de a termelési mutatókat folyamatosan rontják és hosszú idõ alatt jelentõs mértékû veszteséget okozhatnak a termelõknek. Magyarországon két ilyen, elsõsorban idült formában elõforduló vírusos betegség okoz veszteségeket: a szarvasmarhák vírusos hasmenése és nyálkahártya, betegsége (BVD MD), valamint a szarvasmarhák fertõzõ rhinotracheitise (IBR). Ezek magyarországon nem tartoznak a bejelentési kötelezettség alá vont betegségek körébe. A BVDV a legtöbb szarvasmarhatartó országban elõfordul, és az általa elõidézett kórkép világszerte jelentõs gazdasági károkat okoz; pl. az éves károkat az ír állományokban összesen 102 millió -ra becsülik (7) Magyar Állatorvosok Lapja május
3 A mentesítés költség-haszon elemzésének alapja a károk felmérése Egy heveny BV- járvány kitörésének számos hátrányos hatása van egy tejelõ állomány termelésére: csökken a szaporodásbiológiai teljesítmény (több tehén üresen marad), a borjak és növendékek testtömeg-gyarapodása mérséklõdik, az elhullási arány növekszik, a tejtermelés csökken, a másodlagos fertõzések és az idõ elõtti selejtezés kockázata megnõ (31). A BVD vírusa többféle károsodást okozhat nemcsak a beteg, hanem a tünetmentesen fertõzött állatokban és azok utódaiban is. Emellett a fertõzésnek erõs immunszuppresszív hatása fogékonnyá tesz más betegségek, pl. tüdõgyulladás, tõgygyulladás, lábvég-megbetegedések iránt (30). Egy heveny BVD-járvány által okozott, becsült veszteség Írországban 85 (7), az Egyesült Királyságban 137 (6), Hollandiában 74 (41), Dániában 59 (17) tehenenként. A BVD által átlagosan okozott éves tehenenkénti veszteségeket Kanadában 34 (8), az Egyesült Királyságban 31 (16) és Írországban 48 -ra (35) becsülték. A vírus által okozott gazdasági károk számszerûsítése után számos ország költséghaszon elemzést végzett, és ezek alapján védekezési, ill. mentesítési programba kezdett (pl. Dánia, Finnország, Írország, Norvégia, Svédország). A BVD által okozott, becsült gazdasági károk Magyarországon A BVD által okozott veszteség Magyarországon 1,25 2,1 milliárd Ft Hazai nagy létszámú állományainkban a BVD-fertõzöttség széles körben elõfordul: a fertõzött állományok aránya Magyarországon kb. 95%-ra becsülhetõ (20, 31). A mintegy 5% mentes állomány fertõzõdésének éves kockázata 30 50% közöttinek tekinthetõ, vagyis a teljes szarvasmarha-állomány 1,5 2,5%-ánál lehet heveny, klinikai BVD elõfordulásával számolni. Minden korú szarvasmarha ki van téve a fertõzõdés veszélyének, de a betegség hatásai gyakran csak a szarvasmarha-állományok bizonyos korcsoportjait érintik (20, 31). A BVD-fertõzöttség okozta, becsült gazdasági veszteségeket Magyarország teljes szarvasmarha állományában, a évi átlagos magyarországi létszámtermelési és áradatok esetén az 1. táblázat mutatja be. A BVD által okozott becsült összes veszteség egy évben átlagosan mintegy 1,25 milliárd Ft hazánkban. Ha a fertõzõdés mértéke nagyobb és a betegség hatásai súlyosabbak, akkor a veszteség több mint 2,1 milliárd Ft. Egy tehénre kivetítve évi 3834 Ft (12,6 ) többletköltséggel számolhatunk. 1. táblázat. A BVD által okozott becsült veszteségek Magyarországon (ezer Ft/év) Table 1. The estimated losses caused by BVD in Hungary (thousand HUF/year) Veszteségforrások Kicsi* Nagy* Tejhozamcsökkenés Vetélés Tehenek elhullása Tehenek idõ elõtti selejtezése évesnél fiatalabb növendék v. borjú elhullása Becsült összveszteség/állomány Átlagos becsült összveszteség/állomány Becsült összveszteség/tehén (Ft) Becsült összveszteség/tehén (Ft) *A veszteségek becslésénél a mentes állományok éves fertõzõdésének (30, ill. 50%), valamint a betegség hatásainak súlyosságától, vagyis a termelési mutatók minimális és maximális változásától (szélsõ értékek) függõen kicsi és nagy értékek számíthatók. Egy ezer tehenet tartó telepen a heveny, klinikai tünetekben megnyilvánuló megbetegedés, valamint a fertõzött állományban kialakult BVD-MD esetén a becsült veszteségek nagyságát a 2. és 3. táblázat mutatja be. A heveny, klinikai tünetekben megnyilvánuló BVD évente átlagosan több mint 46 millió Ft veszteséget okozhat. Ha a BVD-fertõzés eddig megfigyelt legsúlyosabb hatásait vesszük figyelembe, akkor 81,5 millió Ft is lehet a kár nagysága. Idült fertõzés esetében a A BVD gazdasági kártétele
4 becsült évi veszteség 2,8 millió Ft, amely a fertõzés legsúlyosabb következményeit figyelembe véve, meghaladhatja a 4,6 millió Ft-ot. 2. táblázat. Heveny, klinikai tünetekben is megnyilvánuló BVD által okozott veszteségek ezer tehenet tartó telepen (Ft/év) Table 2. The losses caused by acute, clinical BVD on a dairy farm with 1000 cows (HUF/year) Veszteségforrások Kicsi Nagy Tejhozamcsökkenés Vetélés Tehenek elhullása Tehenek idõ elõtti selejtezése évesnél fiatalabb növendék v. borjú elhullása Becsült összveszteség/állomány Átlagos becsült összveszteség/állomány táblázat. BVD-MD betegségkomplex által okozott veszteségek ezer tehenet tartó telepen (Ft/év) Table 3. The losses caused by BVD-MD on a dairy farm with 1000 cows (HUF/year) Veszteségforrások Kicsi Nagy Vetélés évesnél fiatalabb növendék v. borjú elhullása Becsült összveszteség/állomány Átlagos becsült összveszteség/állomány A valós veszteségek a becsültnél nagyobbak lehetnek A bemutatott veszteségek nagysága valószínûleg jelentõsen alábecsült a BVD valós kártételéhez képest, mivel a betegség számos hatását nagyon nehéz megbecsülni. Megfelelõ adatok birtokában a betegség miatti immunszuppresszióból, szaporodásbiológiai zavarokból, egyéb szubklinikai hatásokból és a gyógykezelések költségébõl származó veszteséget is számítani lehet. Az idült BVD is hátrányosan befolyásolja a termelési mutatók alakulását, ezért az idült BVD-fertõzés visszaszorítása is hozzájárulhat tejtermelõ telepeink jövedelmezõségének javításához. A BVD járványügyi helyzetének alakulása Európában és Magyarországon A mentesítésben a skandináv országok járnak az élen A mentesítési programok megkezdése elõtt, a 2003-as adatok alapján, a szeropozitivitás Finnországban 1, Norvégiában 19, Svédországban 46, Dániában 64 és Angliában 95% volt (15). A es években történt felmérés szerint Franciaország és Olaszország szarvasmarha-állományainak 35 90%-a fertõzött volt, Ausztriában az állományok fertõzöttsége 10% alatti volt, Svédországban és Dániában nem érte el a 0,1%-ot, Finnországban és Norvégiában pedig 0,01% alatt volt. Nagy-Britanniában, Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, Hollandiában, Belgiumban és Svájcban az állományok több mint 90%-a volt BVDV-vel fertõzött (11). Az elmúlt évben Finnországból és Norvégiából egyetlen esetet sem jelentettek, Dániában két esetben mutattak ki vírust, amelyek közül az egyik egy nem mentes státusú országból történt import során jutott az országba. Svédországban 2010-ben kettõ és 2011-ben egy egyed szeropozitivitásáról számoltak be (38). Magyarországon a betegséget az 1950-es évek végén észlelték elõször, akkor légzõ-, emésztõszervi és szaporodásbiológiai gondokat okozott (1). A vírust azonban csak néhány év múlva izolálták (25). Hazánkban a szeropozitivitás az 1970-es években 40 50, az 1980-as években 60 70, egy 1999-ben történt felmérés szerint pedig 95% volt (20). Magyarországon 2006 augusztusa és 2008 májusa között egy BVDV-vel fog Magyar Állatorvosok Lapja május
5 A hazai fertõzöttség kedvezõbb, mint 1999-ben volt A vakcinázás nélküli mentesítés során a PI egyedeket kell eltávolítani A vakcinázással a magzatok fertõzõdése (PI borjak születése) nem elõzhetõ meg lalkozó munkacsoport újabb felmérést végzett a fertõzöttség elterjedtségére vonatkozóan. Az ország 16 megyéjébõl Vas, Nógrád és Heves megyék kivételével véletlenszerûen választottak ki olyan zárt állománnyal rendelkezõ gazdaságokat, ahol BVD ellen vakcinázás nem történt. A kiválasztott szarvasmarhatelepeken szintén véletlenszerûen válogattak ki olyan egyedeket, amelyek klinikai tüneteket nem mutattak és már biztosan nem hordoztak maternális ellenanyagokat. A vizsgálat során 59 szarvasmarhatartó teleprõl beérkezett, összesen 1176 szérumminta vizsgálata során 500 volt pozitív (42,5%), 34 kétes eredményt adott (2,9%), 642 pedig negatív lett (54,6%). Vagyis az egyedek vonatkozásában a fertõzöttségi arány 42,5%. A gazdaságok viszonylatában vizsgálva az eredményeket, a mintát küldõ 59 telep közül 40 telep (67,8%) vérmintái között volt legalább egy pozitív, míg 19 telep valamennyi vérmintája szeronegatívnak bizonyult (32,2%). Ez utóbbiak között számos olyan gazdaság is volt, ahol a vérmintákat többször ellett, idõsebb tehenekbõl vették. Ennek alapján feltételezhetõ a telepek BVD-mentessége. A pozitív telepek között is több esetben igen kicsi (<5%) fertõzöttségi arányt tapasztaltak (26). A BVD elleni védekezés lehetõségei Védekezés, megelõzés A BVD elleni védekezés történhet vakcinázással vagy anélkül. A fertõzõdés ellen leghatásosabb a megelõzés. Annak során ki kell szûrni a PI-egyedeket és meg kell akadályozni a kórokozó behurcolását, ill. minimálisra csökkenteni annak lehetõségét. A szûrõvizsgálatokat ki kell terjeszteni az összes tenyészállatra és a legfiatalabb PI-állat eltávolítása után egy éven belül született összes borjúra (2). A skandináv országok jellemzõ védekezési programja a PI-egyedek kiszûrésén és eltávolításán alapul, vakcina használata nélkül (22). A világ számos országában vakcinázással védekeznek a BVD ellen. A modern vakcinázási programok célja a klinikai tünetek kialakulásának megakadályozása mellett a viraemia kialakulásának, valamint a magzat fertõzõdésének megelõzése (32). A klasszikus BVD-vakcina lehet élõ attenuált és inaktivált (2). Az attenuált vakcinákat a vírus cp biotípusából állítják elõ, ezért használatuk az inaktivált oltóanyaghoz képest kevésbé biztonságos, mivel a legyengített kórokozót tartalmazó készítmények PI-egyedekben kiválthatják az MD-t, mert egy már jelenlévõ, ncp vírus okozta fertõzéshez egy heterogén cp vírus is társul. Az attenuált vakcinák, a vad vírushoz hasonlóan, immunszuppresszív hatásúak, emellett alkalmazásuk vemhes állatoknál nem javasolt, esetleges magzatkárosító hatásuk miatt (9, 19, 37). A gyakorlatban elterjedt rekombináns vakcinák elõnye, hogy több típusú vírus ellen képesek egyetlen oltóanyaggal megfelelõ immunitást kiváltani (24). A gyakorlati tapasztalat az immunizálás hatásaként említett magzati fertõzõdés megakadályozását nem támasztja alá (12, 13), valamint a vakcina széles körû használata ellenére nem csökkent a BVD elõfordulása és gyakorisága (23). Mentesítési módszerek BVD esetében a mentesítés történhet hagyományos szelekcióval, generációváltással, ill. inaktivált vakcinák felhasználásával (40). A skandináv országokban a szarvasmarha-állományok BVDV járványtani helyzetének felmérése után kezdõdtek el a BVD elleni védekezõ programok, amelyek célja a terület mentesítése volt (21). Egy szarvasmarha-állományban a legfõbb fertõzési, ill. fenntartó forrás a PI-egyed, mivel minden testnedvével, nagy menynyiségben üríti a vírust (28). Skandináviában a mentesítés során azt tapasztalták, hogy a vírus az utolsó PI-egyed eltávolítása után eltünt az állományból (21). A svéd kutatók a mentesítés során gyakran tapasztalták az öntisztulás (self-clearance) jelenségét, ami azt jelenti, hogy egy állományból a vírus minden különösebb beavatkozás nélkül kikopik, ha a PI-egyedeket idõben eltávolítják (39). Skandinávia A BVD gazdasági kártétele
6 A PI egyedek csak a vírus- vagy vírusantigénkimutatással ismerhetõk fel A szabályok szigorú betartásával a szelekciós mentesítés 10 év alatt befejezhetõ BVDV-felszámolási programjainak a lényege, hogy megakadályozzák a magzat fertõzõdését a vemhesség korai szakaszában. A mentesítési programnak három fõ pontja van: 1. megelõzõ járványügyi intézkedések, vagyis a mentes állományok BVDV-vel történõ fertõzõdésének a megakadályozása; 2. fertõzött állományokban a PI-egyedek eltávolítása, ezáltal a vírusürítés csökkentése; 3. a mentes állományok folyamatos ellenõrzõ (monitoring) vizsgálata (21). A PI-egyedek szeronegatívak, ezért azok kiszûrésére direkt vírus vagy vírusantigén kimutatására van szükség. A gyakorlatban vizsgálati mintaként leggyakrabban a fülkrotália behelyezése során kimetszett fülbõrt használják (38). A skandináv országok sikeres védekezési programjainak hatására számos európai országban megkezdték a mentesítést. Annak ellenére, hogy az egyes országokban a kiindulási körülmények jelentõsen eltértek, a mentesítésben részt vevõ országok 10 éven belül sikeresen befejezték a programot és mára mentesek, vagy majdnem teljesen mentesek BVD-tõl (38). Alsó-Ausztriában önkéntes alapon, 1997-ben kezdték el a BVDV-felszámolást skandináv mintára, majd 2004 óta minden szarvasmarha-állományban kötelezõ a mentesítés ra Alsó-Ausztria szarvasmarha-állományainak 92%-át mentesnek minõsítették (34). Svájcban a mentesítési program 2008-ban kezdõdött. A nagy szarvasmarha-sûrûség, a speciális tartási körülmények és a BVDV nagy elõfordulási gyakorisága miatt a nemzeti mentesítési programjuk kismértékben eltér a skandináv modelltõl. A mentesítés elsõ szakaszában valamennyi szarvasmarha fülbõr- vagy vérmintájából vírusantigén-kimutatást végeztek. Az eredmények alapján a 1,5 millió szarvasmarhából PI-egyed volt. A mentesítés második szakaszában, az elsõ szakaszban vizsgált vemhes teheneknek azóta leellett utódait vizsgálták. A mintát az ellést követõ elsõ 5 napon belül vették. A borjúból 5000 volt PI. A harmadik, felügyeleti (surveillance) szakasz, gyakorlatilag a második szakasz folytatása re összesen 3,5 millió szarvasmarhán végeztek vírusantigén-kimutatást és az eredmények szerint a PI-egyedek száma 95%-kal csökkent (10). Németországban január 1. óta kötelezõ a mentesítés. A program keretében kötelezõ minden borjú fülbõrmintájából ELISA- és/vagy RT-PCR-vizsgálat, a vírusantigén vagy a vírusnukleinsav kimutatására. A mentesített állományokban a skandináv országokétól eltérõen, ajánlott a kétszeri vakcinázás BVD-ellen, amely során elõször inaktivált vakcinával, majd 4 hét múlva attenuált oltóanyaggal immunizálják a szarvasmarhákat (29, 36). Skóciában 2012-ben, Írországban 2013-ban kezdõdött a kötelezõ mentesítés skandináv mintára (3, 4, 14). A mentesítés során problémát okozhat egy ún. atípusos bovine pestivirus, amelyet a közelmúltig csak Brazília és Thaiföld jelentett, viszont 2011-ben Olaszországban is kimutatták a jelenlétét (38). A mentesítés alá vont állományokban törekedni kell arra, hogy a telepen kiskérõdzõket ne tartsanak (border-disesase okozta áthangolódás) vagy legelõre járó húshasznú állományokban a vadon élõ kérõdzõkbõl származó pestivirusfertõzés megelõzése szintén fontos lehet a mentesítés elõrehaladása során. Következtetések A nemzetközi állat- és termékforgalomban a mentesség nagy elõny Hazánk legfontosabb exportpiacai jelenleg IBR és BVD tekintetében korlátozó intézkedéseket érvényesítenek, vagyis valamilyen mértékben akadályozzák a fertõzött állatok vagy a fertõzött állatokból származó állati termékek forgalmát. Egy országosan meginduló BVD-mentesítési program jelentõs elõrelépést jelentene a nemzetközi állat- és termékforgalom állat-egészségügyi feltételeinek a teljesítésében. A mentesítés sikerességét nagymértékben segíthetné egy hazai, koordinált és minden szarvasmarhatartóra érvényes, kötelezõ intézkedéssorozat (szakmai irányelv, útmutató). A betegség minél hamarabbi felszámolásával jelentõs gazdasági, állatjólléti és környezetvédelmi elõnyökhöz jutna Magyarország. Külföldi tapasztalatok alapján hazánkban is a mentesség sikerességének elõfeltétele a PI-egyedek eltávolítása a hazai szarvasmarha-állományokból. Az életkorral egyenes arányban Magyar Állatorvosok Lapja május
7 növekvõ fertõzöttségi arány azt mutatja, hogy azok a gazdaságok, amelyek meg tudják oldani a PI-borjak azonosítását és selejtezését, továbbá a felnövekvõ korosztályok elkülönített felnevelését, a saját szaporulat felhasználásával is tudnak mentesíteni. Mivel a legújabb felmérések eredményei alapján a BVDV-fertõzöttségi arány Magyarországon a vártnál kedvezõbb, egy országos mentesítési kampány elindítása esetén a mentes állományokból származó tenyészállatok segítségével akár a súlyosan fertõzött telepek állománycseréje is megoldható. Köszönetnyilvánítás A közleményben ismertetett vizsgálatok a TÁMOP B 10/1 és a TÁMOP B 11/2/ KMR projektek támogatásával készültek. IRODALOM 1. ÁLDÁSI P. SZABÓ I.: Irányelvek a borjak gyomor-bélgyulladásának megelõzéséhez és gyógykezeléséhez, gyakorlati tapasztalatok és irodalmi adatok alapján. Magy. Állatorv. Lapja, BÁLINT Á.: A szarvasmarha vírusos hasmenése vírusának molekuláris jellemzése, különös tekintettel a citopatogenitásra (PhD értekezés). SzIE, Állatorvostudományi Doktori Iskola. Budapest, BARRETT, D. J. MORE, S. J. et al.: Considerations on BVD eradication for the Irish livestock industry. Irish Vet. J., BECHER, P. AVALOS RAMIREZ, R. et al.: Genetic and antigenic characterization of novel pestivirus genotypes: implications for classification. Virology, BELÁK, S. PALLAGI-PORDÁNY, A.: Bovine viral diarrhoea virus infection: rapid diagnosis by the polymerase chain reaction. Arch. Virol. Suppl., BENNETT, R. M. MAWHINNEY, I.: The cost of BVD. BCVA Congress. Glasgow, BYRNE, N.: BVD Case Study Teagasc Research Farm Ballydague ie/pdf/bvdroadshows-noelbyrne-s.pdf. Letöltve: 15/11/ CHI, J. VAN LEEUWEN J. A. et al.: Direct production losses and treatment costs from bovine viral diarrhoea, bovine leucosis virus, Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis, and Neospora caninum. Prev. Vet. Med., COGGINS, L. GILLESPIE, J. H. et al.: Attenuation of virus diaarhea virus (strain Oregon C24V) for vaccine purposes. Cornell Vet., DI LABIO, E.: Critical success factors for rapid BVDcontrol at country level. In: Stahl, K. Alenius, S.: ESVV Pestivirus Symposium. Hannover, Germany, September FOURICHON, C. L HOTEL, L. et al.: Farmers motivations and obstacles to enter in and comply to a voluntary BVDV control plan. Fourth US BVDV Symposium, Phoenix, Arisona; January , BVD2009/ Letöltve: 18/11/ GAEDE, W. GEHRMANN, B. et al.: Eradication program for BVDV in Saxony Anhalt (Germany). Revista Portuguesa de Ciencias Vet. Supl., GRAHAM, D. A. CALVERT, V. et al.: Birth of persistently infected calves in two herds using inactivated vaccines. Revista Portuguesa de Ciencias Vet. Supl., GRAHAM, D. O FLAHERTY, J. STOTT, A.: Progress toward eradication of BVDV in Ireland. In: STAHL, K. ALENIUS, S.: 8th ESVV Pestivirus Symposium, Hannover, Germany, September GREISER-WILKE, I. GRUMMER, B. MOENNIG, V.: Bovine viral diarrhoea eradication and control programmes in Europe. Biologicals, GUNN, G. J. STOTT, A. W. HUMPHRY, R. W.: Modelling and costing BVD outbreaks in beef herds. Vet. J., HOUE H.: Bovine virus diarrhoea virus: detection of Danish dairy herds with persistently infected animals by means of a screening test of ten young stock. Prev. Vet. Med., HOUE, H. BAKER, J. C. et al.: Application of antibody titers against bovine viral diarrhea virus (BVDV) as a measure to detect herds with cattle persistently infected with BVDV. J. Vet. Diag. Invest., KECSKEMÉTI S. KISS I. TANYI J.: A szarvasmarha vírusos hasmenésének leküzdése. Magy. Állatorv. Lapja, KUDRON E.: A nyugat-dunántúli szarvasmarha-állományok vírusos fertõzöttségének alakulása között. Magy. Állatorv. Lapja, LINDBERG, A. L. ALENIUS, S.: Principles for eradication of bovine viral diarrhoea virus (BVDV) infections in cattle populations. Vet. Microbiol., LINDBERG, A. L.: Bovine viral diarrhoea virus infections and its control. Vet. Quart, A BVD gazdasági kártétele
8 23. LINDBERG, A. HOUE, H.: Characteristics in the epidemiology of bovine viral diarrhea virus (BVDV) of relevance to control. Prev. Vet. Med., MAKOSCHEY, B. BECHER, P. et al.: Bovine viral diarrhea virus with deletions in the 5 -nontranslated region: reduction of replication in calves and induction of protective immunity. Vaccine, MANNINGER R. BARTHA A. JUHÁSZ M. SZENT-IVÁNYI T.: Vizsgálatok a szarvasmarhák hazánkban elõforduló, vírus okozta hasmenésének oktanáról. Magy. Állatorv. Lapja, MESTER A.: Reprezentatív felmérés hazai szarvasmarha állományok BVDV fertõzöttségérõl (TDK-dolgozat). SzIE, Állatorvos-tudományi Kar. Budapest, MEYERS, G. THIEL, H. J.: Molecular characterization of pestiviruses. Adv. Virus Res., MOEN, A. SOL, J. SAMPIMON, O.: Indication of transmission of BVDV in the absence of persistently infected (PI) animals. Prev. Vet. Med., MOENNIG, V. EICKEN, K. et al.: Implementation of two-step vaccination in the control of bovine viral diarrhoea (BVD). Prev. Vet. Med., MURPHY, N.: Economic impacts and eradication of bovine viral diarrhoea with special regards to Ireland. Thesis. Szent István University, Faculty of Veterinary Science, Dep. State Vet. Med. Agr. Econ., Budapest, ÓZSVÁRI L. BÍRÓ O. ILLÉS B. CS.: A szarvasmarhák vírusos hasmenése és nyálkahártya-betegsége (BVD-MD) okozta veszteségek nagyságának számszerûsítése. Magy. Állatorv. Lapja, PATEL, J. R. SHILLETO, R. W. et al.: Prevention of transplacental infection of bovine foetus by bovine viral diarrhoea virus through vaccination. Arch. Virol., RAMSEY, F. K. CHIVERS, W. H.: Mucosal disease of cattle. North. Am. Vet., ROSSMANITH, W. DEINHOFER, M. et al.: Voluntary and compulsory eradication of bovine viral diarrhoea virus in Lower Austria. Vet. Microbiol., Scottish Agricultural College: Economics of Eradicating BVD from Ireland animalhealthireland.ie/pdf/bvd%20eradication%20 CBA%20study%20Ireland_Report-Final.pdf Letöltve: 11/11/ SEEGER, H. J. SCHWARZMAIER, A. MILLER, T.: BVDbekampfung Bilanz nach über 1 Jahr. Vet. Spiegel, SIMONYI, E. BIRÓ, J.: Immunization experiments against hog cholera with the bovine viral diarrhoea virus strains Oregon C24V. Acta Vet. Acad. Sci. Hung., STAHL, K. ALENIUS, S.: BVDV control and eradication in Europe an update. Japanese J. Vet. Res., STAHL, K. LINDBERG, A. et al.: Self-clearance from BVDV infections a frequent finding in dairy herds in an endemically infected region in Peru. Prev. Vet. Med., VARGA J TUBOLY S. MÉSZÁROS J.: A háziállatok fertõzõ betegségei (Állatorvosi járványtan II.). Mezõgazda Kiadó. Budapest, WENTINK, G. H. DIJKHUIZEN, A. A.: Economic consequences of an infection with the bovine diarrhea virus (BVD virus) in 15 dairy farms. Tijdschrift voor Diergeneeskunde, Közlésre érk.: márc. 10. TALLÓZÁS Mi váltja ki a sertések farokrágását? A sertések farokvégének elhalását endotoxinok váltják ki, amelyek akkor képzõdnek a szervezetben, ha gyomor-bélrendszeri elégtelenség vagy ivóvízhiány lép fel. Erre a végkövetkeztetésre jutott az a kutatócsoport, amely Észak-Rajna- Westfaliában a tartományi Mezõgazdasági Minisztérium megbízásából vizsgálta az EU farokkurtításra vonatkozó szabályának a betartását. A 4-8 hetes malacok mintegy 60%-ánál farokelhalás jelentkezett, majd a farok fele leesett. A szövetelhalás miatti viszketés oda vezet, hogy az állatok a farkuk rágását kellemesnek találják, sõt provokálják társaikat arra. Ismeretes, hogy az ún. oedemabetegség-komplex esetében az E. coli szövetelhalást képes okozni. Az elhalás bizonyos területekre való korlátozása azt bizonyítja, hogy nem szisztémás fertõzésrõl van szó, hanem toxinhatásról. A toxin károsítja az érfalakat, a kis átmérõjõekben pedig teljes elzáródást is okoz. Nem csak a farok, hanem a fülhegy területén is elõfordul ilyen elhalás. Fontosnak tartják a kutatók a malacok olyan takarmányozását, hogy a gyomor-bélflóra állandó maradjon. Leghatékonyabb eszköz erre a sok rost. Egy kísérletben a kukoricaszár és a papírzsák (!) bizonyult a leghatékonyabbnak. Lényeges még a zavartalan ivóvízellátás. Minél többet iszik a sertés, annál hatékonyabban üríti a toxinokat a szervezetébõl. A vizsgálat végeredménye az, hogy a farokrágás nem magatartásprobléma, hanem a menedzsment hiányossága. [VETimpulse, (5.) 9. ViL ] Magyar Állatorvosok Lapja május
Mennyibe kerül a BVD?
Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:
RészletesebbenKutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika
Dr. Abonyi Tamás Tanulmányok: Állatorvostudományi Egyetem, 1981. Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika Korábbi munkahelyek: MTA Mezőgazdasági Kutató Intézet Kísérleti Gazdasága
RészletesebbenA szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok
A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok Dr. Peter Franken Budapest 2013 BVD elleni védekezés a szarvasmarhaállományokban 1. Bevezetés és holland szarvasmarha-adatok
RészletesebbenÉrdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen
1. oldal (összes: 6) 2. oldal (összes: 6) A PPV1 által okozott szaporodásbiológiai zavarok megelőzésére a tenyészkocák vakcinázását széles körben alkalmazzák. Fogékony sertésekben a PPV1 fertőződést követően
RészletesebbenA BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21.
A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. IBR és BVD mentesítés IBR mentesítés 1. ge negatív állomány kialakítása 2. IBR negatív állomány kialakítása
RészletesebbenSZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS
SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS A politikai és gazdasági rendszerváltás gyors és sok vonatkozásban nem várt változásokat eredményezett
RészletesebbenA 2013/5. SZÁM TARTALMA. Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak
A 2013/5. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak újszülöttkori pancytopeniája néven ismert kórkép és annak hazai előfordulása. Irodalmi összefoglaló
Részletesebben(BVD) elleni védekezés és mentesítés egyes igazgatási és szervezési kérdései
szarvasmarha 2014. február 14. A szarvasmarha vírusos hasmenése (BVD) elleni védekezés és mentesítés egyes igazgatási és szervezési kérdései A magyar Állatorvosok Lapja 2013. novemberi számában (643 654.oldalon)
RészletesebbenA Bovilis BVD és a Bovilis IBR marker együttes alkalmazása
A Bovilis BVD és a Bovilis IBR marker együttes alkalmazása Dr. Hankó Faragó Emese szakmai és marketing vezető VI. MSDay, Budapest MOM Park 2013. február 21. Bevezetés 1. Európa számos országában igény
RészletesebbenSZARVAS- MARHA. Egy heveny BVD-járványkitörés termelési tapasztalatai és az ellene való védekezés gazdasági megtérülése. holstein-fríz tehenészetben
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 2015. OKTÓBER 137. / 579-586. i The production impact of an acute BVD outbreak and the economic evaluation of BVD vaccination in a Hungarian large-scale holstein-friesian dairy
RészletesebbenA SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE
VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
RészletesebbenMarker koncepció (Bovilis BVD)
Marker koncepció (Bovilis BVD) VI. MSDay Budapest 2013. február 21. Dr. Földi József Mi a marker vagy diva koncepció? Típusai BVDV NS3 (p80) marker vakcinák és tesztek A BVDV NS3 marker elv gyakorlati
RészletesebbenA malacok fontosabb felnevelési betegségei
A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós
RészletesebbenSERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.
Dr Valler József Vitamed Pharma Kft. EGY KIS TÖRTÉNETI VISSZATEKINTÉS : Hazai sertésekben főleg malackorban gyakori az Eimeria debliecki, E.scabra, E. polita véglények előfordulása. Amerikai kutatók Isospora
RészletesebbenA BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC
Nemzetközi Szarvasmarha Akadémia Szarvasmarha telepi BRDC menedzsment a gyakorlatban Budapest, 2012. november 30. A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Fodor László Szent István
RészletesebbenHazai eredmények. a PRRS mentesítés gyakorlatából
Hazai eredmények a PRRS mentesítés gyakorlatából Dr. Kiss István PhD, Ceva-Phylaxia Tudományos Támogató Igazgatóság Dr. Révész Tamás, Ceva-Phylaxia Belkereskedelmi Igazgatóság PRRS mentesítés lehetőségei
RészletesebbenHa nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter
Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, 2013.02.21. dr. Schweickhardt Eszter Áttekintés Miért éppen a nyuszik? Védekezés módja Vakcina jellemzői Vakcina működése Ráfertőzési
RészletesebbenTelepspecifikus vakcinák engedélyezésének jogi és szakmai háttere
Telepspecifikus vakcinák engedélyezésének jogi és szakmai háttere Dr. Kulcsár Gábor Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága 2016. június 2. Tartalom Mik azok a
RészletesebbenACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS
ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOLUME 51. NUMBER 1. Mosonmagyaróvár 2009 2 UNIVERSITY OF WEST HUNGARY Faculty of Agricultural and Food Sciences Mosonmagyaróvár Hungary NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezôgazdaság-
RészletesebbenA paratuberkulózis kártétele és az ellene való védekezés egy hazai nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben
A paratuberkulózis kártétele és az ellene való védekezés egy hazai nagyüzemi holstein-fríz tehenészetben Fodor István 1*, Matyovszky Balázs 2, Biczó András 2, Ózsvári László 1 136. 213 222. 2014/4 I. Fodor
RészletesebbenBOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim
BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim Mi a fűbetegség? polyneuropathia, ami elsősorban a gyomor-bél traktus beidegzését
RészletesebbenA legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban
A legújabb adatok összefoglalása az antibiotikum rezisztenciáról az Európai Unióban Legfontosabb tények az antibiotikum rezisztenciáról A mikroorganizmusok antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciája
RészletesebbenSZARVASMARHA. A szarvasmarhák légzőszervi betegsége (BRDC) elleni vakcinázás és gyógykezelés hazai nagy létszámú szarvasmarhaállományokban
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 2015. ÁPRILIS 137. / 203-210. I Vaccination and medication against bovine respiratory disease complex (BRDC) in Hungarian large-scale cattle herds Part 2 Ózsvári László 1* Búza
RészletesebbenLOVAK FERTŐZŐ KEVÉSVÉRŰSÉGÉNEK
LOVAK FERTŐZŐ KEVÉSVÉRŰSÉGÉNEK AKTUALITÁSAI ÉS DIAGNOSZTIKÁJA Stollár Katalin Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Első leírása Franciaország, Lignée (1843) Szerológiai diagnosztika Coggins és Norcross
RészletesebbenTanulmányok: Diplomáját a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen szerezte 1998-ban ben kérődző egészségügyi szakállatorvosi diplomát szerzett.
Dr. Monostori Attila ÁT Kft. Dr. Kenéz Árpád ÁT Kft. Tanulmányok: Diplomáját a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen szerezte 1998-ban. 2015-ben kérődző egészségügyi szakállatorvosi diplomát szerzett.
RészletesebbenParatyphus tömeges előfordulása nagyüzemi sertésállományokban. Dr. Albert Mihály
Paratyphus tömeges előfordulása nagyüzemi sertésállományokban Dr. Albert Mihály Sertés salmonellosisai Sertéstyphus: S. typhisuis Malac paratyphus: S. choleraesuis S. typhimurium S. dublin Esetismertetés
RészletesebbenA gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI
A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI Gümőkór (tuberculosis, TBC) kórokozói különböző emlős állatfajok és az ember gümőkórja M. tuberculosis complexbe tartozó fajok
RészletesebbenA légzõszervi betegségek (BRD) által okozott veszteségek a szarvasmarhatartásban
SZARVASMARHA A légzõszervi betegségek (BRD) által okozott veszteségek a szarvasmarhatartásban 134. 259 264. 2012/5 L. Ózsvári J. Muntyán Á. Berkes: Financial losses caused by bovine respiratory disease
RészletesebbenSzárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok)
Szárazonállás és tejtermelés összefüggései (gyakorlati tapasztalatok) 2011. december 3. Dr. Bartyik János Az Enyingi Agrár ZRT. tevékenysége növénytermesztésen és állattenyésztésen alapul, a szarvasmarha
RészletesebbenSzent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. A szarvasmarha vírusos hasmenését okozó vírus és az általa okozott egyes kórképek vizsgálata
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola A szarvasmarha vírusos hasmenését okozó vírus és az általa okozott egyes kórképek vizsgálata PhD értekezés dr. Kővágó Csaba 2016 Szent István Egyetem
RészletesebbenMIKOR OLTSUK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT: MORBILLI ELLENANYAG-SZŰRŐVIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE
MIKOR OLTSUK AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKAT: MORBILLI ELLENANYAG-SZŰRŐVIZSGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE C Terhes Gabriella, Nagy Kamilla, Sárvári Károly Péter, Urbán Edit SZTE ÁOK Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai
RészletesebbenA vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők. Dr. Albert Mihály
A vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők Dr. Albert Mihály Vakcinázás Fogalma: Aktív immunizáláskor ismert, csökkent virulenciájú, vagy elölt kórokozót, illetve annak antigénjeit, gyakran
RészletesebbenSertés újszülött kori coli hasmenése. Kórfejlődés, vakcinázás
Sertés újszülött kori coli hasmenése Kórfejlődés, vakcinázás ETEC (enterotoxikus E. coli) Naposkori (első héten jelentkező) megbetegedésekért felelős Fontosabb antigének: Adhesinek: Pilusok, fimbriák Toxinok:
RészletesebbenA szarvasmarha fertőző rhinotracheitise (IBR) elleni mentesítés nemzetközi és hazai eredményei. Dr. Szabó István Dr. Molnár Tamás
A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise (IBR) elleni mentesítés nemzetközi és hazai eredményei Dr. Szabó István Dr. Molnár Tamás 2013.02.21. MSDay Budapest 1. KÉRDÉS Mit gondoltok melyik EU tagállamok
RészletesebbenFertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet
Fertőző betegségek járványtana dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet Fogalmak Fertőző betegség: olyan betegség, melyet specifikus fertőző ágens vagy annak terméke hoz létre. Ezek közvetlenül
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenAz apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai
Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM Állatorvos-tudományi Doktori Iskola
SZENT ISTVÁN EGYETEM Állatorvos-tudományi Doktori Iskola A szarvasmarha vírusos hasmenése vírusának molekuláris jellemzése, különös tekintettel a citopatogenitásra PhD értekezés tézisei Készítette: Dr.
Részletesebbena NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1628/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Kaposvári
RészletesebbenHPAI elleni vakcinás védekezés lehetőségei és tapasztalatai Dr. Palya Vilmos
HPAI elleni vakcinás védekezés lehetőségei és tapasztalatai Dr. Palya Vilmos Ceva-Phylaxia Diagnosztikai és Kutató Laboratóriuma AI VAKCINÁZÁS? IGEN... vagy NEM...???? AI VAKCINÁZÁS? Mit várhatunk a vakcinázástól?
RészletesebbenADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN
ADENOVÍRUSOK OKOZTA BETEGSÉGEK BAROMFIÁLLOMÁNYOKBAN Benkő Mária 1, Ivanics Éva 2, Palya Vilmos 3, Nemes Csaba 4, Kecskeméti Sándor 5, Dán Ádám 2, Kaján Győző 1, Glávits Róbert 2 1 MTA Állatorvos-tudományi
RészletesebbenLábvégbetegségek okozta gazdasági veszteségek nagyüzemi holstein-fríz tehenészetekben
Lábvégbetegségek okozta gazdasági veszteségek nagyüzemi holstein-fríz tehenészetekben Ózsvári László 1, Barna Róbert 2, Visnyei László 1 I MAGYAR I ÁLLATORVOSOK L. Ózsvári - R. Barna - L Visnyei: Economic
RészletesebbenMadárinfluenza Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017.
Madárinfluenza 2016 2017. Dr. Bognár Lajos Helyettes államtitkár, Országos Főállatorvos Budapest, 2017. Áttekintés A 2016-os járvány kezdete: 2016. november 3. Tótkomlós, Békés megye -10 000-es pulykatelep
RészletesebbenCampylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar
Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési
RészletesebbenÉlő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok. Hajdúszoboszló, június 2-3.
Élő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok Dr. Kollár Anna, Dr. Soós Pál, Antalné Szalkai Teodóra, Dr. Tóth Ádám, Dr. Nagy Zoltán, Gubucz-Sombor
RészletesebbenMENNYI VESZTESÉGET OKOZNAK A BETEGSÉGEK A SERTÉSTARTÁSBAN?
MENNYI VESZTESÉGET OKOZNAK A BETEGSÉGEK A SERTÉSTARTÁSBAN? V. Praxismenedzsment konferencia Budapest, 2011. december 3. PhD, MBA tanszékvezető egyetemi docens SZIE-ÁOTK Állat-egészségügyi Igazgatástani
RészletesebbenAmit a méhnyakrákról tudni érdemes
Amit a méhnyakrákról tudni érdemes Dr. Koiss Róbert TÁMOP.6.1.3. Szakmai Vezető A HPV szerepe a rosszindulatú daganatok kialakulásában 1974: a HPV-k szerepet játszhatnak a méhnyakrák kialakulásában (H.zur
RészletesebbenÁllítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.
Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft. Mi a bárány-kokcidiózis? Kórokozó Eimeria spp. Kórokozóképes ség E. ovinoidalis +++ E. crandallis +/++ E.
RészletesebbenIBV HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A JELENLEGI FERTŐZŐ BRONCHITIS (IB) HELYZETBEN AZ EUAFME REGIÓBAN?
IBV HOGYAN VÉDEKEZZÜNK A JELENLEGI FERTŐZŐ BRONCHITIS (IB) HELYZETBEN AZ EUAFME REGIÓBAN? IB VARIÁNSOK TÖRTÉNETE EUAFME 1930 s: Massachussetts (mortalitás 40-90%) 2 1951: Első variáns törzs az USA-ban:
RészletesebbenAujeszky-betegség. 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet
Aujeszky-betegség 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet Fogalmak Fertőzött sertés: vírus, antigénjei, DNS kimutatható; gyanút keltő klinikai tünetek és olyan állományban van ahol a fertőzöttséget hatóságilag
RészletesebbenRESPIG felmérések termelési és gazdasági eredményeinek összefoglalása
RESPIG felmérések termelési és gazdasági eredményeinek összefoglalása SERTÉSAKADÉMIA 1.2.0 (Budapest, 2012. február 18.) Dr. Ózsvári László Az állattartó telepeken, mint vállalkozásokban a fő cél a gazdasági
RészletesebbenA mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA
A mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA 1971-2002 Nemzetközi Fürdőhigiénés Konferencia Budapest 2005 március 10-11 Rebecca L. Calderon U.S. Environmental Protection Agency National Health
RészletesebbenELTE Doktori Iskola Evolúciógenetika, evolúciós ökológia, konzervációbiológia program Programvezető: Dr. Szathmáry Eörs, akadémikus, egyetemi tanár
ELTE Doktori Iskola Evolúciógenetika, evolúciós ökológia, konzervációbiológia program Programvezető: Dr. Szathmáry Eörs, akadémikus, egyetemi tanár A CSIRKÉK FERTŐZŐ BURSITISÉT OKOZÓ VÍRUSTÖRZSEK GENETIKAI
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott
RészletesebbenPEDV aktuális helyzet és kontrol
PEDV aktuális helyzet és kontrol Daniel Sperling DVM, PhD Brno Egyetem -Sertés Fakultás adjunktusa A kórokozó / a betegség A sertés Corona vírusai Variable group RNA viruses New Delta coronavirus Csak
Részletesebben5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK
1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek
RészletesebbenTermékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)
Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder
RészletesebbenA rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.
A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat. A rotavírus az egyik leggyakoribb okozója a súlyos hasmenésnek csecsemő és kisdedkorban. Évente világszerte
RészletesebbenMit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika
Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika 1. Meggyógyítunk egy fertőző betegséget HBV prevalencia 2006 Hepatitis B vírus terjedése - szexuális
RészletesebbenMiért kell a nyuszimat vakcinázni?
Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.
RészletesebbenTörzskönyvezett név Hatáserősség Gyógyszerforma Állatfaj
I. melléklet Az állatgyógyászati készítmény megnevezéseinek, gyógyszerformáinak, hatáserősségének, az állatfajoknak és a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak listája a tagállamokban 1/10 EU/EGTtagállam
RészletesebbenÁllategészségügyi szabályok
BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség
RészletesebbenSzarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv.
Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv. ÉLBÁI 1 Népesség 448500 fő Terület 4088 km Népsűrűség 108 fő/km 2 Szm
RészletesebbenA Zuprevo preventív hatékonysága a szarvasmarha légzôszervi betegségének Mannheimia haemolytica ráfertôzéssel végzett vizsgálatában
szarvasmarha 2012. szeptember 17. A Zuprevo preventív hatékonysága a szarvasmarha légzôszervi betegségének Mannheimia haemolytica ráfertôzéssel végzett vizsgálatában Markus Rose, Wibke Metz, Joachim Ullrich,
Részletesebben19/2002. (III. 8.) FVM rendelet a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés szabályairól
19/2002. (III. 8.) FVM rendelet a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés szabályairól Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. -ának 11. pontjában kapott felhatalmazás
RészletesebbenIdőszerű állategészségügyi kérdések. Országos Húsmarhaágazati Konferencia 2015. December 3.
Időszerű állategészségügyi kérdések Országos Húsmarhaágazati Konferencia 2015. December 3. Bőrcsomósodáskór Lumpy skin disease (LSD) Bejelentési kötelezettség (HU, EU és OIE listás) Morbiditás 5-45%, mortalitás
RészletesebbenKéknyelv betegség. rövid ismertető
Kéknyelv betegség rövid ismertető Mi az a kéknyelv betegség? A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség,
RészletesebbenSzent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. A szarvasmarha vírusos hasmenését okozó vírus és az általa okozott kórképek vizsgálata
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola A szarvasmarha vírusos hasmenését okozó vírus és az általa okozott kórképek vizsgálata PhD értekezés tézisei Dr. Kővágó Csaba 2016 Szent István
RészletesebbenSalmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft
Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft Salmonellák bemutatása Enterobacteriaceae családba tartozó Gramnegatív pálcák, körülcsillósak, aktívan mozognak (kivéve
RészletesebbenELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL
Első termékenyítés ideje tejelő tehénállományoknál 1 (6) ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL BÁDER E. 1 - GERGÁCZ Z. 1 - GYÖRKÖS I. 2 - BÁDER P. 1 - KOVÁCS A. 1 - GYÖRFFY E. 1 - BOROS N.
RészletesebbenAz sertés-egészségügy aktuális
Az sertés-egészségügy aktuális kérdései Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos Sertésegészségügyi szakmai nap Oroszháza Gyopárosfürdő,
RészletesebbenSZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE II. 3. táblázat A szubklinikai IBR fertőzöttség hatása a teljesítménytényezőkre
SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE II. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. A számításokat részkalkulációval végeztük el, aminek alaplogikája, hogy a termelési mutatók értékének (3. táblázat)
RészletesebbenSzerológiai vizsgálatok APPvel kapcsolatban
Szerológiai vizsgálatok APPvel kapcsolatban Kiss István Tudományos Támogató Igazgatóság Ceva-Phylaxia Tudományos támogató igazgatóság Termék támogatás Diagnosztika Módszer átadás Vázlat APX toxinok Szerológiai
RészletesebbenA földművelésügyi miniszter /2017. ( ) FM rendelete
A földművelésügyi miniszter /2017. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)
RészletesebbenHorgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.
Horgászati állatorvostan Gödöllő, 2019. március 10. Dr. Baska Ferenc egyetemi docens Állatorvostudományi Egyetem Mobil: 06-20-5604183 (időegyeztetésre) E-mail: baska.ferenc@univet.hu honlap: http://www.baska.doctor.hu
RészletesebbenBizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez
I.1. Feladó Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.2. Bizonyítvány hivatkozási száma I.2.a Helyi hivatkozási szám: I.3. Központi illetékes hatóság I. rész: Bemutatott szállítmány adatai I.4.
RészletesebbenM. A. H. FOOD CONTROLL Kft. Mikrobiológiai vizsgáló Laboratóriuma Állategészségügyi Diagnosztikai Részleg BROILER PROGRAM
BROILER PROGRAM Telepítés utáni mintavétel: élőállat-szállító autóról vett, lezárt csomagolású alompapír és 10 db útihulla (vagy 25 g meconium), mely a MSZ EN ISO 6579:2002/A1:2007 és a 180/2009 (XII:
RészletesebbenA PISA 2003 vizsgálat eredményei. Értékelési Központ december
A PISA 2003 vizsgálat eredményei Értékelési Központ 2004. december PISA Programme for International Students Assessment Monitorozó jellegű felmérés-sorozat Három felmért terület Szövegértés, matematika,
RészletesebbenA szalmonella gyérítési programokkal kapcsolatos útmutatók
A szalmonella gyérítési programokkal kapcsolatos útmutatók dr. Pállai Gerda Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság, Járványügyi Osztály 2013. október 18.
RészletesebbenSZÍV- ÉS AGYI ESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSA A NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT BUDAPESTI KÖZPONTJÁBAN
SZÍV- ÉS AGYI ESEMÉNYEK ELŐFORDULÁSA A NEMZETKÖZI MONICA VIZSGÁLAT BUDAPESTI KÖZPONTJÁBAN DR. DUBA JENŐ Az utóbbi évtizedekben a szív- és érrendszeri megbetegedések az egész magyar népesség egészségi állapotát
RészletesebbenBRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu
BRDC általános állománydiagnosztika Dr. Cseh Kálmán keszovet@t-online.hu Melyik az elsődleges az állománydiagnózis, vagy az egyedi diagnózis? 1. Egyedi diagnózis 2. Állomány diagnózis 3. Mindkettő egyformán
RészletesebbenTörténetek a hazai sertéstelepekről. Bukor Zoltán Dr. Deim Zoltán PhD. Dr. Kiss Krisztián
Történetek a hazai sertéstelepekről Bukor Zoltán Dr. Deim Zoltán PhD. Dr. Kiss Krisztián Tesszék cak, kicci, occó, nadon megéri!!!! Ugye, ismerős kép? A kérdés, hogy tényleg megéri-e? kb. 1 000 kocás telep
RészletesebbenSertésdizentéria: védekezzünk ellene! Megéri!
Klinikai tünetek A sertésdizentéria kórokozója a Brachyspira (korábban Treponema, majd Serpulina) hyodysenteriae. A brachyspirák elszaporodásához azonban a normál anaerob bélbaktériumok, elsősorban a Bacteriodes
RészletesebbenA iatrogén fertőzésektől az infekciókontrollig a kórházhygiéne 30 éve
A iatrogén fertőzésektől az infekciókontrollig a kórházhygiéne 30 éve Dr Melles Márta főigazgató főorvos Országos Epidemiológiai Központ Országos Epidemiológiai Központ National Center for Epidemiology,
RészletesebbenPulyka légzőszervi betegségek
Pulyka A kórokozók Légzőszervi Gyakorlati helyzet Betegségek Alacsony patogenitású madárinfluenza XXIII. DERZSY NAPOK 2015. június 4-5. Zalakaros A jelenlegi megoldások Merial Avian Technical Services
RészletesebbenA hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései március 20. Az afrikai sertéspestisjárványhelyzet alakulása Európában
A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdései 2018. március 20. Az afrikai sertéspestisjárványhelyzet alakulása Európában Dr. Nemes Imre elnökhelyettes, NÉBIH Afriai sertéspestis (ASP, ASF)
RészletesebbenA JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON
Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági
RészletesebbenIdőeltolásos tévénézés Magyarországon
www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök
RészletesebbenA 2014/8. SZÁM TARTALMA. S zabára Á., Majer J., Hornyák Á.: A szarvasmarha fertőződése BVDvírussal
A 2014/8. SZÁM TARTALMA SZARVASMARHA S zabára Á., Majer J., Hornyák Á.: A szarvasmarha fertőződése BVDvírussal és a fertőzöttség diagnosztikai lehetőségei hazánkban KISÁLLAT C zeibert K., Pintér Á., Ivády
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.3. C(2018) 7920 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2018.12.3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek
RészletesebbenFertőző bursitis élő vírusa, V877 törzs adagonként 10 2,2 10 3,4 EID 50 Fertőző bursitis élő vírusa, Fertőző bursitis élő vírusa,
I. MELLÉKLET AZ ÁLLATGYÓGYÁSZATI KÉSZÍTMÉNY MEGNEVEZÉSEI, GYÓGYSZERFORMÁJA, HATÁSERŐSSÉGE, AZ ÁLLATFAJOK, AZ ALKALMAZÁSI MÓD, AZ AJÁNLOTT ADAG, AZ ÉLELMEZÉS-EGÉSZSÉGÜGYI VÁRAKOZÁSI IDŐ, A KÉRELMEZŐ/FORGALOMBA
RészletesebbenA közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon
A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti
RészletesebbenVáltozatlanul alacsony az influenza aktivitása
Az Országos Epidemiológiai Központ Tájékoztatója az influenza surveillance adatairól Magyarország 2010. 5. hét Változatlanul alacsony az influenza aktivitása 2010. év 5. hetében hasonló volt az influenzaszerű
RészletesebbenA földművelésügyi miniszter /2016. ( ) FM rendelete. A 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
A földművelésügyi miniszter /2016. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló rendelet módosításáról
RészletesebbenA sertések húgyúti fertőzései (UTI)
A sertések húgyúti fertőzései (UTI) A húgy-(nemi) szervek baktériumos fertőzöttsége (urinary tract infection) Szinonímái: SUGD (swine urogenital disease) Porcine pyelonephritis-cystitis komplex Legtöbbször
RészletesebbenSzent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola. Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Doktori Iskola Háziállatokból izolált Histophilus somni törzsek összehasonlító vizsgálata PhD értekezés tézisei Készítette: Dr. Jánosi Katalin Témavezet : Dr.
RészletesebbenÁllategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.
BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó
Részletesebben2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17
2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17 A BIZOTTSÁG 1108/2008/EK RENDELETE (2008. november 7.) az 1266/2007/EK rendeletnek a kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok minimumkövetelményei,
RészletesebbenTovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések többségéért.
Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója az influenza figyelőszolgálat adatairól Magyarország 2016. 6. hét Tovább nőtt az orvoshoz forduló betegek száma. Az influenza B vírus felelős a megbetegedések
Részletesebben