A légzõszervi betegségek (BRD) által okozott veszteségek a szarvasmarhatartásban

Átírás

1 SZARVASMARHA A légzõszervi betegségek (BRD) által okozott veszteségek a szarvasmarhatartásban /5 L. Ózsvári J. Muntyán Á. Berkes: Financial losses caused by bovine respiratory disease (BRD) in cattle herds Ózsvári László 1 *, Muntyán János 2, Berkes Ágnes 3 1] SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék. István u. 2. H-1078 Budapest. * ozsvari.laszlo@ aotk.szie.hu 2] AGRO-M Zrt., Orosháza 3] Pfizer Kft., Budapest Összefoglalás. A szerzõk a hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése alapján öszszefoglalják a szarvasmarhák légzõszervi megbetegedése (BRD) elõfordulását, a befolyásolt termelési mutatókat és azok megváltozásának mértékét, valamint ezek alapján megbecsülik a BRD által okozott éves veszteségek nagyságát állományszinten és országosan. Magyarországon a BRD által okozott átlagos becsült összes veszteség meghaladja az 1,7 milliárd Ft-ot (6,2 millió euró) évente. Egy ezer fejõstehenet tartó tehenészetben a BRD több mint 5,3 millió Ft (19,5 ezer euró) becsült éves veszteséget okoz, ami átlagtehenenként 5300 Ft (19 euró) veszteséget jelent. A BRD visszaszorítása jelentõsen hozzájárulhat a szarvasmarha-ágazat jövedelmezõségének növeléséhez, ezért a BRD hátterében álló fõbb kórokozók ellen specifikus védekezést is alkalmazni kell. Summary. The authors summarize the incidence and the effects on production of BRD (Bovine Respiratory Disease), by reviewing the Hungarian and international literature. Based on the data found in the references, they estimate the annual losses caused by BRD at national and herd level. In Hungary the estimated losses exceed 1.7 billion HUF/ year (6.2 million EUR). In a dairy cattle farm keeping 1000 dairy cows BRD causes more than 5.3 million HUF (19.5 thousand EUR) estimated annual loss on average, that means 5.3 thousand HUF (19 EUR) estimated annual loss per cow. It can be concluded that diminishing the incidence of BRD could improve the profitability of the Hungarian cattle sector, therefore it would be important to introduce specific preventive measures against the major pathogens causing BRD. A BRD oktanában számos vírus és baktérium játszik szerepet Az elmúlt 20 évben a hazai szarvasmarha-ágazat jövedelmezõsége többnyire kicsi volt. A nyereség növelése és a szarvasmarhatartás versenyképességének biztosítása érdekében lényegi tényezõvé vált a különbözõ betegségek okozta veszteségek nagyságának csökkentése. A szarvasmarhatelepeken régóta az egyik legjelentõsebb állat-egészségügyi problémát a szarvasmarhák légzõszervi megbetegedése (bovine respiratory disease BRD) okozza. A BRD kialakulásában számos kórokozó játszik szerepet, ezek közül a legfontosabbak a bovine respiratory syncytial vírus (BRSV), a parainluenza-3 vírus (PI-3), az IBR-t elõidézõ bovin herpesvírus (BHV-1), a BVD vírusa, a Pasteurella multocida, a Mannheimia haemolytica, a Haemophylus somnus és a mycoplasmák. Az eddigi felmérések eredményei alapján a légzõszervi betegségek termelésre gyakorolt negatív hatása jelentõs, mert borjaknál 12 hetes korig a betegségek 31,2 48,3%-a légzõszervi, amely a leggyakoribb állat-egészségügyi probléma a borjú- és növendéknevelés során (1, 26). Hazai, nyugat-európai és észak-amerikai kutatások megállapították, hogy a holstein-fríz borjak 7 70%-át kezelték légzõszervi problémák miatt (2, 4, 6, 10, 32, 33, 37, 38), és a tejhasznú borjak elhullása 20 30%-ának (7, 20), ill. a hízóborjak elhullása több mint 50%-ának BRD által okozott veszteségek

2 1. táblázat. A hízóborjak és növendékek elhullásának fõ okai az USAban (%) Table 1. Main reasons for death of suckling and growing beef cattle (%) Év Légzõszervi megbetegedés Emésztõszervi megbetegedés ,2 27, ,4 24, ,4 24, ,6 21, ,0 23, ,5 19,5 (30) légzõszervi oka van. Az USAban az 1990-es években a hízóborjak és növendékek elhullásának többségét légzõszervi megbetegedések okozták (23), messze megelõzve az emésztõszervi problémák miatti borjúveszteséget (1. táblázat). A BRD további termelést csökkentõ hatása, hogy azok a borjak, amelyek életük elsõ 3 hónapjában tüdõgyulladás miatt kezelésben részesültek, a tüdõgyulladással nem kezelt borjakhoz képest 2,45-ször nagyobb valószínûséggel hullottak el elsõ ellésük elõtt (38), idõ elõtti selejtezésüknek is nagyobb volt a kockázata (8, 10), valamint fele akkora valószínûséggel ellettek meg, valamint ha megellettek, átlagosan 6 hónappal késõbb (9). Mindezek miatt a légzõszervi betegségek kezelésének költsége a fertõzõ betegségek miatt felhasznált gyógyszerek költségének 50%-át is kiteheti (39). A légzõszervi betegségek gyakori elõfordulása és a termelést jelentõsen rontó hatása miatt nagyon jelentõsek a gazdasági károk. Az USA-ban csak a bikahizlalás során 1 milliárd USD/év a BRD miatti becsült veszteség. Ennek oka, hogy a választástól a vágásig 7%-kal nõ meg a nevelési költség BRD miatt, és átlagosan 2 6%-át a teljes nevelési költségnek a BRD elleni megelõzési és leküzdési gyógyszerköltség teszi ki (15). ISHMAEL (19) 624 millió USD-ra becsüli csak a BRD miatti elhullás éves költségét. Kalifornia államban készült felmérés szerint a tüdõgyulladás és a hasmenés volt felelõs a borjúbetegségek okozta többletköltségek 86%-áért (31). Európában 16 millió marha érintett évente légzõszervi betegséggel, és 576 millió euró/évre becsülik a nem fatális esetek miatti éves termelési veszteséget az EU-15 országaiban (28). Egy holland felmérés szerint a BRD miatti éves veszteség 75 millió USD (13). A BRD okozta veszteségek becslése A borjak között a BRD elõfordulásának gyakorisága 25% A BRD okozta veszteségek becsléséhez meg kell határozni a BRD elõfordulási arányát, a BRD által befolyásolt termelési mutatók körét, valamint azok változásának mértékét. A BRD elõfordulására a hazai szarvasmarha-állományban átfogó felmérések még nem készültek. A gyakorlati tapasztalatok és a nemzetközi adatok alapján megállapítható, hogy bár a tüdõgyulladás akár az állatok 15 hónapos koráig is jelentkezhet a megbetegedés veszélyének leginkább kitett korcsoport a 6 hónap alatti korosztály, amely korcsoportnál a BRD elõfordulásának átlagos mértéke 25% (7,5 70%) (2, 4, 6, 11, 12, 21, 24, 25, 29, 34, 35). A veszteségek nagyságának becsléséhez figyelembe kell venni a BRD által befolyásolt termelési mutatók körét, valamint azok megváltozásának mértékét is. A BRD okozta veszteségek forrásai a tejhasznú borjú- és üszõnevelés során: borjak és növendék üszõk testtömeg-gyarapodásának csökkenése [az elsõ termékenyítés és ellés idõpontjának késõbbre tolódása, tejelõ tehenek kisebb életteljesítménye (rövidebb hasznos élettartam)]; idõ elõtti selejtezés; elhullás; csökkent tejtermelés az elsõ laktációban; csökkent fertilitás (visszaivarzás, korai vetélés, késõi vetélés); kezelés költségei (gyógyszerköltség, állatorvos munkadíja, dolgozó többlet munkaideje). A BRD okozta veszteségek forrásai a bikahizlalás során: hízómarhák testtömeg-gyarapodásának csökkenése (klinikai tünetek, tüdõelváltozások); Magyar Állatorvosok Lapja május

3 2. táblázat. A BRD hatása a termelési mutatókra* Table 2. Impact of BRD on production parameters Termelési mutató Változás mértéke Borjak, növendék üszõk és hízómarhák testtömeg-gyarapodásának csökkenése Testtömeg-gyarapodás csökkenése (kg/nap) 0,15 Megbetegedés hatásának hossza (nap) 100 Borjak és növendékek elhullása Elhullás (veszélyeztetett korosztály %-a) 5 (1 20) Elhulláskori életkor (nap) 90 Borjak és növendékek idõ elõtti selejtezése Idõ elõtti selejtezés (veszélyeztetett 7 (3,8 9,5) korosztály %-a) Selejtezés átlagos idõpontja (nap) 120 Üszõ testtömege selejtezéskor (kg) 105 Bika testtömege selejtezéskor (kg) 115 Tejtermelés csökkenése az 1. laktációban Éves tejtermelés-csökkenés mértéke (%) 1,5 Szaporasági zavarok Visszaivarzás és korai vetélés Visszaivarzás aránya (%) 1,5 (0,5 13,5) Korai vetélés aránya (2 4 hónapos vemhes korban) (%) 1 (0,5 10,8) Elsõ sikeres termékenyítés idejének 60 megnövekedése (nap) Késõi vetélés Késõi vetélés aránya (5 8 hónapos vemhes 0,8 (0 11,3) korban) (%) Magzat kora vetéléskor (nap) 240 Gyógyszerköltség Borjankénti kezelések száma 2 Dolgozó többlet munkaideje Szoktatás vödörbõl való iváshoz (elhullott/selejtezett állatok helyettesítése után) Napi mûvelet hossza (perc/állat/nap) 15 Szoktatás idõtartama (nap) 7 Beteg állatok kezelése Napi kezelés hossza (perc/állat/nap) 15 Kezelés idõtartama (nap) 10 Napi egyéb többletmunka a járvány miatt Napi módosult munkaidõ (perc/állat/nap) 0,3 Járvány idõtartama (nap) 35 * Megjegyzés: zárójelben a minimális és maximális változások (szélsõ értékek) találhatók Forrás: 2, 3, 4, 5, 6, 11, 12, 13, 14, 15,16, 17, 18, 19, 20, 27, 35, 36 idõ elõtti selejtezés; elhullás; takarmányértékesülés romlása; húsminõség romlása; húsrészek és tüdõ kobzása; kezelés költségei (gyógyszerköltség, állatorvos munkadíja, dolgozó többlet munkaideje). Az egyes termelési mutatók megváltozásának mértéke szakirodalmi adatokból hozzávetõlegesen jelezhetõ, telepi adatok alapján viszont pontosan számszerûsíthetõ. Természetesen ehhez a termeléssel kapcsolatos alapvetõ adatok gyûjtése és nyilvántartása nélkülözhetetlen. Az egyes termelési mutatók megváltozásának mértékére hazai vizsgálatok és külföldi felmérések eredményei alapján képzett átlagadatokat vettünk figyelembe a számítás során (2. táblázat). A betegség okozta gazdasági kár feltérképezése érdekében a magyar viszonyoknak megfelelõ számítógépes modellt dolgoztunk ki, amely a 3. táblázatban látható fõbb termelési és áradatokat veszi figyelembe. A különbözõ inputtényezõk megváltoztatásával jelezhetõ, hogy mi történne, ha az árak vagy a kiindulási feltételek megváltoznának. A veszteségszámításokat részkalkulációval végeztük el, aminek alaplogikája, hogy a termelési mutatók értékének megváltoztatásával kiszámítható, hogy a betegség hiányában országos, ill. telepi szinten mekkora többletjövedelem keletkezne. A termelési eredmények csökkenését a modell segítségével pénzben is kiszámítottuk. Az üszõborjak csökkent testtömeg-gyarapodása miatt az elsõ termékenyítés ideje késõbbre tolódik, ami a takarmányozási költségeket növeli és így veszteséget okoz. Az elhullás okozta gazdasági kár nagysága az állat várt értéke (bika esetében vágó-, üszõnél pedig vemhes üszõ értéke) és az elhullás idejétõl a várt vágásig el nem fogyasztott takarmány értékének különbségeként számítható. Idõ elõtti selejtezés esetében hasonlóan számolunk, azzal a különbséggel, hogy itt a veszteséget a selejtezett állat vágóértékével BRD által okozott veszteségek

4 3. táblázat. A számításhoz szükséges fõbb termelési- és áradatok Table 3. Essential production and financial data required for calculation Üszõk átlagos testtömege tenyésztésbe vételkor (kg) 380 Üszõk átlagos kora 1. termékenyítéskor (nap) 480 Üszõk átlagos kora 1. elléskor (nap) 780 Üszõk takarmányozási költsége ellésig (Ft) Hízóbikák vágásának átlagos ideje (nap) 390 Hízóbikák átlagos vágótömege (kg) 550 Hízóbikák takarmányozási költsége vágásig (Ft) Hízóbika felvásárlási ára (Ft/kg) 495 Átlagos tejhozam (l/tehén/év) liter tej ára (Ft) 85 1 liter tejre esõ takarmányozási költség (Ft/l) 58,5 Két ellés közötti idõ (nap) 440 Vemhes üszõ ára (Ft) Selejt üszõ felvásárlási ára (Ft/kg) 413 Inszeminálás átlagköltsége (Ft/db) Borjak gyógykezelésének átlagos költsége (Ft/kezelés) Gazdálkodó (dolgozó) óradíja (Ft) 600 EUR/HUF árfolyam táblázat. A BRD által okozott becsült veszteségek ezer tehenet tartó tehenészetben Table 4. Estimated losses caused by BRD in a dairy herd of 1000 cows Veszteségforrások Veszteség mértéke ezer Ft euró Üszõk takarmányozási költségének növekedése 67,9 247 Idõ elõtti selejtezés költsége 2081, Elhullás költsége 1948, Tejtermelés csökkenése az 1. laktációban 55,4 201 Fertilitás romlása 73,7 268 Gyógyszerköltség 448, Dolgozó többletmunkájának költsége 543, Hízómarhák kisebb vágótömegébõl eredõ veszteség 122,9 447 Veszteség nagysága telepi szinten 5342, Egy átlagtehénre jutó összes veszteség 5,3 19 is csökkentjük. A gyógyszerköltség a BRD-ben szenvedõ borjak esetében a borjankénti átlagos kezelésszám és egy kezelés átlagköltsége szorzataként számítható. A gazdálkodó többletmunkája költségének meghatározáshoz a többletmunkaidõ haszonáldozati költségét vettük alapul, ami a gazdálkodó óradíjának háromszorosa. A többletmunkaidõ az elhullás és az idõ elõtt selejtezés miatt pótolt borjak vödörbõl iváshoz szoktatásához, a beteg állatok egyedi kezeléséhez és a BRD miatti egyéb telepi szervezési többletmunkák elvégzéséhez szükséges idõtartam órában kifejezett összegének és egy óra haszonáldozati költségének a szorzata. A teheneknél a tejtermelés csökken az elsõ laktációban, emiatt a tejárbevétel mérséklõdése a tejhozamcsökkenés és a tejár szorzata ként számítható. A szaporaság részben a viszszaivarzás és a korai vetélés, másrészt a késõi vetélés miatt romlik. Mind a visszaivarzás, mind a korai vetélés kitolja üszõknél az elsõ ellés idejét, ami növeli egyrészt az üszõk takarmányozási költségét, másrészt figyelembe véve a sikeres ivarzásmegfigyelés és a sikeres termékenyítés átlagosan 70 70%-os valószínûségét jelentõsen megnöveli a szükséges inszeminálások számát, ami szintén költségnövekedéssel jár. A késõi vetélés súlyos pénzügyi kárt okoz a termelõnek, mivel az elõhasi üszõ gyakorlatilag mindig selejtezésre kerül. A gazdasági kár a vemhes üszõ értékének és a selejtezett elõhasi üszõ vágóértékének a különbsége, amit csökkent a vetélés idejétõl az ellésig el nem fogyasztott takarmány értéke is. Hízómarháknál a hizlalás során a kisebb testtömeg-gyarapodás miatt kisebb lesz a vágótömeg, ami a szarvasmarha-telepek árbevételét szintén csökkenti Magyar Állatorvosok Lapja május A BRD okozta veszteségek becslése állomány- és országos szinten Egy ezer tehenet tartó tejelõ telepen a évi magyar termelési és áradatok esetén a BRD okozta becsült gazdasági veszteség 5,3 millió Ft, amibõl a gyógyszerköltség csak 2,3%-ot tesz ki (4. táblázat). Annak érdekében, hogy a betegség okozta veszteségek nagysága országos szinten kimutatható legyen, a számítást hazánk június 1-jei teljes szarvasmarha-állományára végeztük el: az összes szarvasmarha, a te-

5 5. táblázat. A BRD által okozott becsült veszteségek Magyarországon Table 5. Estimated losses caused by BRD in Hungary Veszteségforrások Veszteség mértéke ezer Ft ezer euró Üszõk takarmányozási költségének ,2 növekedése Idõ elõtti selejtezés költsége ,4 Elhullás költsége ,4 Tejtermelés csökkenése az 1. laktációban ,6 Fertilitás romlása ,7 Gyógyszerköltség ,3 Dolgozó többletmunkájának költsége ,2 Hízómarhák kisebb vágótömegébõl ,3 eredõ veszteség Veszteség nagysága országos szinten ,1 Egy átlagtehénre jutó összes veszteség (Ft, ill. euró) ,3 henek, 32 ezer az elõhasi üszõk és 325 ezer a borjak és növendékek száma (KSH). A BRD okozta becsült gazdasági veszteségeket Magyarország teljes szarvasmarha-állománya esetén az 5. táblázat mutatja be. A BRD által okozott becsült összes veszteség egy évben átlagosan 1,7 milliárd Ft hazánkban. Egy átlagtehénre kivetítve, ez évi 5300 Ft (19,3 euró) többletköltséget jelent. Ennek mintegy háromnegyedét a borjak idõ elõtti selejtezésének és elhullásának költsége adja. A bemutatott veszteségek számítása során a BRD átlagos mértékû elõfordulását, ill. a termelési mutatók átlagos mértékû romlását vettük alapul. Amennyiben a légzõszervi betegségek tömegesen fordulnak elõ a borjak között és az átlagosnál súlyosabb tüneteket okoznak, akkor a becsült veszteségek nagysága az elõzõek többszöröse is lehet. Ezért nagyon fontos, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel próbáljuk megelõzni a BRD nagyarányú elõfordulását az állományban, aminek legcélravezetõbb módja a BRD hátterében álló fõbb kórokozók elleni folyamatos specifikus és nem specifikus védekezés, ill. hazánk szarvasmarha-állományának IBR-tõl és BVD-tõl való mentességének mihamarabbi elérése. Az ország jelenleg igen kis létszámú szarvasmarha-állománya ehhez páratlan lehetõséget kínál. Számos állatbetegségtõl sikeresen és viszonylag kis pénzügyi ráfordítással megszabadulhatnánk, és a több mint 10 évvel ezelõtt meghatározott járványügyi céloknak megfelelõen (22) hosszú évek óta elindult mentesítési programjainkat is befejezhetnénk. Összességben elmondható, hogy a BRD visszaszorítása jelentõsen hozzájárulhat a szarvasmarha-ágazat jövedelmezõségének növeléséhez. IRODALOM 1. ANDREWS, A. H. READ, D. J.: A comparison of disease in calves. I. A method of disease recording and its use under different systems of feeding. II. Effect of different management and feeding system on one farm. Brit. Vet. J., ANDREWS, A. H.: Calf pneumonia costs! Cattle Pract., BALLASCH A. BRYDL E. KUDRON E.: A termeléskörnyezeti feltételek javításának hatása a nagyüzemi borjúnevelés állat-egészségügyi helyzetére és eredményességére. Magy. Állatorv. Lapja, BALLASCH A. BRYDL E. KUDRON E.: Adatok a légzõés emésztõszervi borjúbetegségek megelõzéséhez I. A veszteségek alakulása a termelési környezet javítása után. Magy. Állatorv. Lapja, BALLASCH A.: A csíraszegény környezet hatása a borjak egészségére. Magy. Állatorv. Lapja, BALLASCH A.: A higiéniai feltételek javításának hatása a nagyüzemi borjúnevelés eredményességére. Kandidátusi értekezés. Állatorvos-tudományi Egyetem. Budapest, BARBER, D. M. L. NETTLETON, P. F. HERRING, J. A.: Disease in a dairy herd associated with the introduction and spread of bovine virus diarrhea virus. Vet. Rec., COBO-ABREU, R. MARTIN, S. W. et al.: The association between disease, production and culling in a University herd. Can. Vet. J., CORREA, M. T. CURTIS, C. R. et al.: Effect of calfhood morbidity on age at first calving in New York Holstein herds. Prev. Vet. Med., CURTIS, C. R. SCARLETT, J. M. et al.: Path model of individual-calf risk factors for calfhood morbidity and mortality in New York Holstein herds. Prev. Vet. Med., BRD által okozott veszteségek

6 11. ESSLEMONT, R. J. KOSSAIBATI, M. A. REEVE-JOHNSON, L.: The costs of respiratory diseases in dairy heifer calves. Bovine Pract., FABER, R. HARTWIG, N. et al.: The costs and predictive factors of bovine respiratory disease in standardized steer tests. A.S. Leaflet R Beef Research Report. Iowa State University. Ames 13. FELS-KLERX, H. J. JALVINGH, A. W. et al.: Literature search and analysis to obtain information for an economic model that estimates the losses due to Bovine Respiratory Disease. In: CAPLE, I. W. (ed.): Proceedings of the 20th World Association for Buiatrics Congress. Australian Association of Cattle Veterinarians, Indooroopilly QLD. Australia, FELS-KLERX, H. J. SORENSEN, J. T. et al.: An economic model to calculate farm-specific losses due to bovine respiratory disease in dairy heifers. Prev. Vet. Med., GRIFFIN, D.: Economic impact associated with respiratory disease in beef cattle. Vet. Clin., GRIFFIN, D.: Respiratory Disease Costs. Great Plains Veterinary Educational Center, University of Nebraska. Lincoln, Nebraska, digitalcommons.unl.edu/vet_gpvec/ 17. GUNN, G. J. STOTT, A. W.: A comparison of economic losses due to calf enteritis and calf pneumonia in Scottish herds. In: CAPLE, I. W. (ed.): Proceedings of the 20th World Association for Buiatrics Congress. Australian Association of Cattle Veterinarians, Indooroopilly QLD, Australia, HESSMAN, B.: Effects of feedlot disease on economics, production and carcass value. Animal Health Update, Haskell County Animal Hospital, (utoljára elérve: ) 19. ISHMAEL, W.: Gasping for dollars. ANGUS Beef Bulletin, September. 20. KOSSAIBATI, M. A. ESSLEMONT, R. J.: Understanding the Rearing of Dairy Heifers. A Stockman s guide. NMR, Chippenham, Wiltshire & Fort Dodge Animal Health. UK, KUDRON E.: A nyugat-dunántúli szarvasmarha-állományok vírusos fertõzöttségének alakulása között. Magy. Állatorv. Lapja, MÉSZÁROS J.: A szarvasmarha-tenyésztés perspektíváját néhány vírus okozta betegségtõl való mentesség is javíthatja. Magy. Állatorv. Lapja, National Animal Health Monitoring System. USDA, Washington DC, 2`11. animal_health/nahms/ (utoljára elérve: ) 24. ÓZSVÁRI L. BÍRÓ O. ILLÉS B. CS.: A szarvasmarhák vírusos hasmenése és nyálkahártya-betegsége (BVD és MD) okozta veszteségek nagyságának számszerûsítése. Magy. Állatorv. Lapja, ÓZSVÁRI L. BÍRÓ O.: Szarvasmarhák IBRmentesítésének költség-haszon elemzése I. Gazdálkodás, PETERS, A. R.: Some husbandry factors affecting mortality and morbidity on a calf-rearing unit. Vet. Rec., POEL, W. H. MOURITS, M. C. et al.: Bovine respiratory syncytial virus reinfections and decreased milk yield in dairy cattle. Vet. Quart., REEVE-JOHNSON, L.: The impact of Mycoplasma infections in respiratory disease of cattle in Europe. Proceedings of the III. Workshop of the Cost Action May. Budapest, RUSVAI M. IZADPANAH, R. FODOR L.: Endémiás légzõszervi megbetegedések oktani vizsgálata egyes hazai szarvasmarha- és juhállományokban. Magy. Állatorv. Lapja, SARGEANT, J. M. BLACKWELL, T. E. et al.: Production indices, calf health and mortality on six white veal farms on Ontario. Can. J. Vet. Res., SISCHO, W. M. HIRD, D. W. et al.: Economics of disease occurrence and prevention on California dairy farms: a report and evaluation of data collected for the National Animal Health System, Prev. Vet. Med., SIVULA, N. J. AMES, T. R. et al.: Descriptive epidemiology of morbidity and mortality in Minnesota dairy heifer calves. Prev. Vet. Med., STOTT, E. J. THOMAS, L. H. et al.: A survey of virus infections of the respiratory tract of cattle and their association with disease. J. Hyg. Camb., TEKES, L. MARKOS, B. KECSKEMÉTI, S. MÉHESFALVI, J. MÁTÉ, ZS. KUDRON, E.: Prevalence of bovine herpesvirus 1 (BHV-1) infection in Hungarian cattle herds. Acta Vet. Hung., TREVOR, R. A.: Dairy calf pneumonia. The disease and its impact. Vet. Clin., VERHOEFF, J. DIJK, M. DIJKHUIZEN, A. A.: Short and long term economic aspects of bovine respiratory syncytial virus infections in dairy cattle. Vet. Rec., VIRTALA, A-M. MECHOR, G. D. et al.: The effect of calfhood disease on growth of female dairy calves during the first 3 months of life in New York State. J. Dairy Sci., WALTNER-TOEWS, D. MARTIN, S. W. MEEK, A. H.: The effect of early calfhood health status on survivorship and age at first calving. Can. J. Vet. Res., WEBSTER, A. J. F. SAVILLE, C. et al.: Some effects of different rearing systems on health, cleanliness and injury in calves. Brit. Vet. J., Közlésre érk.: dec Magyar Állatorvosok Lapja május