DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola"

Átírás

1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori Iskola jelenlegi vezetője: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Korábbi doktori iskolavezető és témavezető: Dr. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA doktora Társ-témavezető: Dr. BENE SZABOLCS egyetemi adjunktus MODELLSZÁMÍTÁSOK A KÜLÖNBÖZŐ TULAJDONSÁGOK ÖKONÓMIAI SÚLYÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA A TEJHASZNÚ SZARVASMARHATENYÉSZTÉSBEN Készítette FEKETE ZSUZSANNA KESZTHELY 2013

2 1. A kutatás előzményei, célkitűzés A tejhasznú tehenek termelését és annak gazdaságosságát számos tényező befolyásolja. Többek között a tejhozam, a tejzsír- és tejfehérje-termelés, az elléskori borjúveszteség, a vemhesülési eredmény, a hasznos élettartam, tőgygyulladás előfordulása, szomatikus sejtszám alakulása és nem utolsó sorban a takarmányozás. Ezek állattenyésztési szemszögből mind-mind nagyon fontos tulajdonságok. A fentiek alapján doktori munkámat azzal a szándékkal végeztem, hogy képet kapjak a hazai tejtermelés költség és árbevétel viszonyairól, a tejhasznú szarvasmarhaállomány néhány értékmérő tulajdonságának alakulásáról, illetve azok ökonómiai súlyáról. 1. Újabb adatokhoz kívántam jutni a hazai tejtermelés költségeinek alakulásáról, 2. Vizsgálni szándékoztam, az árbevétel változását, 3. Értékelni kívántam a fedezeti összeg és a jövedelem alakulását, 4. Becsülni szándékoztam a tejtermeléssel kapcsolatos fontosabb értékmérő tulajdonságok marginális és relatív ökonómiai súlyát, 3. További célom volt, hogy felmérjem a Magyarországon a tejtermelésben, napjainkban jellemző szarvasmarha (holstein-fríz, magyar tarka, brown swiss) fajták értékmérő és egyéb tulajdonságainak ökonómiai értékét, és ezek rangsorát. Az értékelést az alábbi csoportosítás szerint végeztem (1. ábra): 1. ábra: A vizsgált értékmérő- és egyéb tulajdonságok holstein-fríz fajták hozamszintek tejár-szintek holstein-fríz magyar tarka brown swiss 1. elléskori borjúveszteség fontosabb értékmérőés egyéb tulajdonságok gazdasági súlyainak számítása a különböző szinteken 2. vemhesülési arány 3. hasznos élettartam 4. tej mennyiség fontosabb értékmérőés egyéb tulajdonságok gazdasági súlyainak számítása az egyes fajták átlagai alapján 5. tejzsír 6. tejfehérje 7. szomatikus sejtszám 8. tőgygyulladás előfordulása 2

3 2. Anyag és módszer Munkámhoz az adatokat 2008-ban saját készítésű kérdőív segítségével személyes teleplátogatások alkalmával gyűjtöttem. A vizsgálataimat Magyarországon végeztem, 9 dunántúli szarvasmarhatelep bevonásával. Munkám során a Magyarországon tejtermelésre leggyakrabban használt szarvasmarhafajták holstein-fríz, magyar tarka és a brown swiss egyes tulajdonságait vizsgáltam. A vizsgált értékmérő tulajdonságok (évekre vetítve tehenenként): 1. Elléskori borjúveszteség % 2. Vemhesülési arány % 3. Hasznos élettartam év napos tejtermelés kg 5. Tejzsír kg 6. Tejfehérje kg 7. Szomatikus sejtszám sejt/ml tej 8. Tőgygyulladás előfordulása eset Vizsgálatomban a modellszámításokat WOLF és mtsai által kifejlesztett ECOWEIGHT bioökonómiai modellel végeztem, amit a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságainak ökonómiai súlyozására dolgoztak ki Hozamszintek hatásának vizsgálata Ebben a vizsgálatban holstein-fríz állományok adatait értékeltem. A vizsgálatba bevont 9 telepből 4 volt az, ahol fajtatiszta illetve magas génhányadú holstein állomány adataival tudtam dolgozni. A telepek adatainak átlagaival kalkuláltam. A tehenek tejhozama 5000 és 8000 kg/tehén/év között változott. Ezért modellszámításom során különböző termelési szinteket határoztam meg (5000, 5500, 6000, 6500, 7000, 7500, 8000 kg). A tenyésztésre szánt üszők termékenyítése 390 kg élősúly elérésétől történt. Az egyéb, fontosabb, a telepen felvett tényadatokat az 2. és 3. táblázatban mutatom be. A tehenészetek a vizsgált időszakban a tejet szerződés szerint 65 Ft/kg alapáron értékesítették, amely alapár 3,7 g/100 g-os tejzsír tartalomra és 3,3 g/100 g tejfehérje tartalomra vonatkozott. Ettől eltérő összetételű tej értékesítése esetében +/- 600 Ft/tejzsír kg és +/- 900 Ft/tejfehérje kg korrekciót alkalmazott a felvásárló tejipar. A telepek átlagában a tej zsír tartalma 3,8 %-os, a fehérje tartalma pedig 3,3 %-os volt. A tehenészetek a kvótának megfelelő mennyiségű tejet termelték, így a tej literenkénti 3

4 kvóta támogatása 8 Ft volt. Munkám ezen részében azt vizsgáltam, hogy a különböző termelési szintek (hozamok) miként befolyásolják az egyes értékmérő tulajdonságok ökonómiai súlyait. Továbbá, hogy melyek azok a tulajdonságok, melyek gazdasági jelentősége függ vagy nem függ a megtermelt tej mennyiségétől. A modellezéshez a tehenészetben összegyűjtöttem, illetve kiszámítottam azokat az alapadatokat, amelyek az alkalmazott programcsomag működéséhez szükségesek voltak Tejár változás hatásának vizsgálata Ebben a vizsgálatban is holstein-fríz állományok adatait értékeltem. A vizsgálatba bevont 9 telepből 4 volt az, ahol fajtatiszta illetve magas génhányadú holstein állomány adataival tudtam dolgozni. A telepeket külön nem hasonlítottam össze, hanem annak adatainak átlagaival kalkuláltam. Az adat felvételezésből származó adatokat átlagolva a tehenek tejhozamát 8000 kg/tehén/év-re kerekítettem. A tehenészetek a vizsgált időszakban a tejet szerződés szerint a feltételezett Ft/kg alapáron értékesítették, amely alapár az előzőekhez hasonlóan szintén 3,7 g/100 g-os tejzsír tartalomra és 3,3 g/100 g tejfehérje tartalomra vonatkozott. A telepek átlagában a tej zsírtartalma 3,8 %-os, a fehérjetartalma pedig 3,3 %-os volt. A tehenészetek a kvótának megfelelő mennyiségű tejet termelték, így a tej literenkénti kvóta támogatása 8 Ft volt. Modellszámításom során különböző felvásárlási alapárakat feltételezve határoztam meg a kategóriákat (70, 75, 80, 85, 90 Ft/kg). Arra kerestem a választ, hogy a tejár változásának hatására miként változnak az egyes értékmérő tulajdonságok ökonómia súlyai, illetve, hogy melyek azok a tulajdonságok melyek gazdasági fontossága függ, vagy nem függ a tejár változásától Különböző fajták értékmérő és egyéb tulajdonságainak gazdasági megítélése Dolgozatom ezen részében a holstein-fríz, magyar tarka és brown swiss állományokat vizsgáltam. Az értékelésbe bevont 9 telepből 4 szolgáltatott holstein-, 3 magyar tarka- és 2 brown swiss adatokat, ahol az állományok fajtatisztának, vagy magas génhányadúnak voltak. Itt az egyes fajták értékmérő és egyéb tulajdonságainak ökonómia súlyát hasonlítottam össze. 4

5 3. Eredmények és értékelésük 3.1. Hozamszintek hatása A vizsgálat során kapott termelési érték és -költség, fedezeti összeg, jövedelem és jövedelmezőség tejhozamtól függő alakulását az 1. táblázatban szemléltetem. 1. táblázat: A tejtermelés évi bevétel, költség és jövedelem mutatóinak alakulása a különböző hozamszinteken Átlagos tejhozam, kg/tehén (1) Árbevétel, eft/tehén 377,21 402,73 428,24 453,76 479,28 504,80 530,32 (2) Tejkvóta támogatás, eft/tehén 35,96 39,72 43,48 47,23 50,99 54,75 58,50 (3) Termelési érték, eft/tehén (1+2) 413,17 442,45 471,72 501,00 530,27 559,55 588,82 (4) Közvetlen költség, eft/tehén 265,24 273,86 282,48 291,10 299,72 308,34 316,96 (5) Termelési költség, eft/tehén 353,66 365,15 376,65 388,14 399,63 411,12 422,62 (6) Fedezeti összeg, eft/tehén (3-4) 147,93 168,58 189,24 209,89 230,55 251,20 271,86 (7) Jövedelem, eft/tehén (3-5) 59,51 77,29 95,08 112,86 130,64 148,42 166,20 (8) Jövedelmezőség, % (7/5*100) 16,80 21,20 25,20 29,10 32,70 36,10 39,30 Az árbevétel, ami a tej-, a borjú-, a szűzüsző-, vemhesüsző-, selejt tehén-, valamint a trágya értékesítésből származik, a tejhozam emelkedésével értelemszerűen növekszik. A két szélsőértéknek vett hozamszint közötti különbség több mint Ft. A tehenenkénti éves költségek a tejtermelés növekedésével növekvő tendenciát mutatnak, ami a nagyobb táplálóanyag szükségletből adódó nagyobb takarmányköltségnek is betudható. Megfigyelhető az is, hogy a tejtermelés növekedésével a jövedelmezőség is javul (16,8 %-ról 39,3 %-ra). A fedezeti összeg a tejtermeléssel egyenes arányban nő, a vizsgált kg tartományban és Ft/tehén/év között változik. A 2. táblázatban a vizsgált teljesítménymutatók marginális ökonómiai súlyát foglaltam össze a különböző hozamszinteken. Ezen súlyok segítségével a különböző hozamszintek azonos értékmérő tulajdonságai között tehetünk különbséget. 5

6 2. táblázat: A vizsgált tulajdonságok marginális ökonómiai súlyai Tejtermelés, kg/tehén/év Marginális ökonómiai súlyok, eft/tehén/év Elléskori borjúveszteség, % -1,35-1,35-1,35-1,35-1,35-1,35-1,35 Üszők vemhesülési aránya, % 0,59 0,59 0,59 0,59 0,59 0,59 0,59 Tehenek vemhesülési aránya, % 4,61 4,59 4,56 4,53 4,51 4,48 4,46 Tehenek hasznos élettartama, év 38,06 38,42 38,79 39,15 39,54 39,92 40, napos tejtermelés, kg 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0,02 0, napos tejzsír termelés, kg 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0,25 0, napos tejfehérje termelés, kg 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 0,62 Szomatikus sejtszám, sejt/ml tej -0,64-0,70-0,76-0,82-0,88-0,95-1,01 Tőgygyulladás előfordulása a tehenészetben, eset -0,86-0,92-0,98-1,04-1,10-1,16-1,22 Az eredmények szerint egyes értékmérő tulajdonságok marginális ökonómiai súlya a tejmennyiségtől független, ilyenek az elléskori borjúveszteség, az üszők vemhesülési aránya, a tejfehérje- és tejzsír mennyisége. Ugyanakkor a tejhozam alakulása hatással van a tehenek vemhesülési arányának és hasznos élettartamának ökonómiai súlyára, továbbá a szomatikus sejtszámra és a tőgygyulladás előfordulására is. A tehenek vemhesülési arányának gazdasági súlya a hozam növekedésével minimális mértékben nő. Ha 1 %-os növekedést sikerülne elérni a tehenek vemhesülési arányban akkor ez például 5000 kg-os hozamszinten 4610 Ft, 8000 kg-os hozamszinten pedig 4460 Ft emelkedést jelentene tehenenként évente. Ha a hasznos élettartam egy évvel növekedne, akkor 5000 kg tejhozam esetén ez mintegy Ft, 8000 kg tejhozam esetén pedig Ft jövedelemnövekedést eredményezne tehenenként. Továbbá a táblázatban jól megfigyelhető, hogy ami a gazdaságosság szempontjából előnyös tulajdonság, az pozitív előjellel szerepel (vemhesülési arányok, hasznos élettartam, tejzsír- tejfehérje termelés), ami pedig hátrányos a jövedelmezőség tekintetében, az pedig negatív előjelű (elléskori borjúveszteség, szomatikus sejtszám, tőgygyulladás előfordulása). Az eredményekből megfigyelhető, hogy ha a tehenészetben eggyel több tőgygyulladásos eset lenne, az egyre növekvő tejtermelésnél egyre nagyobb összegű veszteséget jelentene. Például 8000 kg-os termelés mellett 1220 Ft veszteséget jelent tehenenként évente, ami közel másfélszer akkora érték, mint amit 5000 kg-os termelés mellett kaptam (-860 Ft/tehén/év). 6

7 A vizsgálatok során a fontosabb értékmérő tulajdonságokra kapott relatív ökonómiai súly adatokat a 3. táblázatban foglaltam össze. Az ott szereplő értékek azt fejezik ki, hogy ha a 305 napos laktációs tejtermelés gazdasági fontosságát 100-nak vesszük, akkor ehhez képest a többi tulajdonság gazdasági súlya, hogy alakul, illetve megmutatja az egyes tulajdonságok közötti rangsort is. 3. táblázat: A vizsgált tulajdonságok relatív ökonómiai súlyai Tejtermelés, kg/tehén/év Relatív ökonómiai súlyok % Elléskori borjúveszteség 25,14 25,16 25,16 25,12 25,13 25,14 25,12 Üszők vemhesülési aránya 6,54 6,54 6,54 6,54 6,54 6,54 6,54 Tehenek vemhesülési aránya 68,66 68,27 67,90 67,50 67,13 66,74 66,36 Hasznos élettartam 84,98 85,78 86,62 87,40 88,29 89,14 90, napos tejtermelés 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100, napos tejzsír termelés 39,11 39,12 39,12 39,12 39,14 39,13 39, napos tejfehérje termelés 69,04 69,05 69,08 69,07 69,08 69,09 69,08 Szomatikus sejtszám 0,40 0,44 0,48 0,52 0,56 0,60 0,64 Tőgygyulladás előfordulása a tehenészetben 0,51 0,55 0,58 0,62 0,66 0,69 0,73 Az eredmények szerint a legnagyobb gazdasági súlyú tulajdonság a 305 napos tejtermelés (100 %), mivel ezt egyik tulajdonság súlya sem haladja meg. Ezt követi a hasznos élettartam (84,98-90,00 %), minimális változással a tejfehérje mennyisége (69,04-69,08 %), a tehenek vemhesülési aránya (68,66-66,36 %), a tejzsír mennyisége (39,14 %), szintén nagyon kis eltéréssel az elléskori borjúveszteség (25,14-25,12 %) és az üszők vemhesülési aránya (6,54 %), majd a tőgygyulladás előfordulása (0,51-0,73 %) és a szomatikus sejtszám (0,40-0,64 %). A sorrend a hozam növekedésével nem változik. Tehát a tejmennyiség (hozam) a tulajdonságok egymáshoz viszonyított rangsorát nem befolyásolja, viszont az egyes tulajdonságokon belül a különböző hozamszinteken a viszonylagos fontosság nagysága változik (tehenek vemhesülési aránya, hasznos élettartam, szomatikus sejtszám, tőgygyulladás előfordulása). Illetve még ez a változás minimális mértékben megfigyelhető az elléskori borjúveszteség és a tejzsír- tejfehérje termelés esetében is. Az üszők vemhesülési arányának fontosságában nem figyelhető meg változás. 7

8 A kapott eredményekből a következő rangsor állítható fel a vizsgált tulajdonságok gazdasági súlyát tekintve: napos laktációs tejtermelés, 2. hasznos élettartam, 3. tejfehérje mennyisége, 4. vemhesülési arány teheneknél, 5. tejzsír mennyisége, 6. elléskori borjúveszteség, 7. vemhesülési arány üszőknél, 8. tőgygyulladás előfordulása, 9. szomatikus sejtszám Tej felvásárlási ár hatása A kapott eredmények szerint az egy tehénre jutó értékesítés árbevétele a tej felvásárlási ár növekedésével értelemszerűen növekvő tendenciát mutat. A két szélsőértéknek vett ár-szint között a különbség Ft. A költségek egyazon szinten mozogtak minden egyes ár-kategóriában, ami érthető, hiszen egy adott nagyságú (8000kg/tehén/év) termelés mellett a ráfordítás is azonos. Ebben az esetben az árbevétel növekedése csakis a tejárrendszer változásának, azaz a nyerstej felvásárlási áremelkedésének tulajdonítható. A fedezeti összeg ( Ft/tehén/év), a jövedelem ( Ft/tehén/év) és jövedelmezőség (47,8 %-ról 81,6 %) a felvásárlási ár növekedésével arányosan nő. A vizsgálatok alapján egyes értékmérő tulajdonságok marginális ökonómiai súlya a tejártól független, ilyenek az elléskori borjúveszteség, az üszők vemhesülési aránya, a tejfehérje- és tejzsír mennyisége és a szomatikus sejtszám. Ugyanakkor a tejár változásának alakulása hatással van a tehenek vemhesülési arányának és hasznos élettartamának ökonómiai súlyára, továbbá a tejtermelés hozamára és a tőgygyulladás előfordulására is. Kutatásom alapján legnagyobb gazdasági súlyú tulajdonságnak mutatkozott a tejhozam (305 napos tejtermelés, 100%), majd ezt követte a hasznos élettartam (77,03-51,61%) és a tejfehérje mennyisége (57,18-33,85%), az első három helyen. A szomatikus sejtszám és a tőgygyulladás előfordulása ez esetben is az a tényező, ami a jelenlegi árrendszer mellett a legcsekélyebb mértékben nevezhető gazdaságilag fontosnak. A relatív ökonómiai súlyok segítségével különböző értékmérő tulajdonságok közötti fontossági sorrendet állíthatunk fel, ami ebben az esetben a következő: napos laktációs tejtermelés, 2. hasznos élettartam, 3. tejfehérje mennyisége, 4. vemhesülési arány teheneknél, 5. tejzsír mennyisége, 6. elléskori borjúveszteség, 7. vemhesülési arány üszőknél, 8. tőgygyulladás előfordulása, 9. szomatikus sejtszám. 8

9 (Ft/tehén/év) A rangsorban a tejhozam helyezkedik el az első helyen, ami alátámasztja, hogy a magyar árrendszer ún. literszemléletű, tehát nem a tej beltartalmi értékét fizeti meg, hanem a tej mennyiségére helyezi a hangsúlyt. Ezt követi, nem sokkal lemaradva, a hasznos élettartam (77,03-51,61 %) Különböző fajtájú állományokban kapott eredmények összehasonlítása A költségek-, fedezeti összeg- és a jövedelem alakulását szemléletesebbé téve a 2. ábrán mutatom be. A költségek a termelési értékkel arányosan változtak, ami mindegyik fajtában közel megegyező ráfordítási szintet feltételez. Modellszámításom szerint a vizsgált három fajta közül a legjövedelmezőbben a holstein-fríz tehenek termeltek (36,2 %), ezekhez tartozik a legnagyobb árbevétel ( Ft/tehén), de a legnagyobb költségtényezők ( Ft/tehén) is (2. 3. ábra). 2. ábra: Az egyes költség- és jövedelmi mutatók holstein-fríz magyar tarka brown swiss Termelési érték Termelési költség Közvetlen költség Fedezeti összeg Jövedelem 9

10 3. ábra: Jövedelmezőség fajták szerint (%) ,2 31,7 24 holstein-fríz magyar tarka brown swiss Jövedelmezőség, % A relatív súlyok alapján a tulajdonságok között rangsor állítható fel: napos laktációs tejtermelés, 2. hasznos élettartam, 3. tejfehérje mennyisége, 4. vemhesülési arány teheneknél, 5. tejzsír mennyisége, 6. elléskori borjúveszteség, 7. vemhesülési arány üszőknél, 8. tőgygyulladás előfordulása, 9. szomatikus sejtszám. 4. ábra: A relatív ökonómiai súlyok egymáshoz viszonyított megoszlása fajták szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% holstein-fríz magyar tarka brown swiss szomatikus sejtszám vemhesülési arány üszőknél tejzsír tejfehérje tőgygyulladás előfordulása elléskori borjúveszteség vemhesülési arány teheneknél hasznos élettartam tejtermelés 10

11 A 4. ábráról a vizsgált tulajdonságok relatív ökonómiai súlyainak egymáshoz viszonyított megoszlása olvasható le. Tehát a vizsgált tulajdonságok egymáshoz viszonyítva például a holstein-fríz fajta esetében alulról felfelé haladva: tejtermelés kb. 25 %; hasznos élettartam kb. 22 %; tejfehérje kb. 18 %; tehenek vemhesülési aránya kb. 16%; tejzsír kb. 11%; elléskori borjúveszteség kb. 6 %; üszők vemhesülési aránya kb. 2 %-ban befolyásolják az eredményt. A tőgygyulladás előfordulása és a szomatikus sejtszám 2 % alatti értéket képviselnek, így az oszlopdiagramon nem észrevehetőek A három különböző vizsgálat összehasonlítása A 5. ábrán a három különböző értékelés során kapott rangsor figyelhető meg. Mindhárom vizsgálat során (hozam, tejár, fajták) összességében ugyanazt a fontossági sorrendet, tehát rangsort kaptam. 5. ábra: A vizsgált értékmérő tulajdonságok relatív ökonómiai súlyának rangsora különböző vizsgálatok esetén TEJHOZAM VIZSGÁLAT TEJÁR VIZSGÁLAT FAJTÁK VIZSGÁLATA 1. tejtermelés 1. tejtermelés 1. tejtermelés hasznos élettartam tejfehérje mennyisége vemhesülési arány teheneknél tejzsír mennyisége elléskori borjúveszteség vemhesülési arány üszőknél tőgygyulladás előfordulása szomatikus sejtszám hasznos élettartam tejfehérje mennyisége vemhesülési arány teheneknél tejzsír mennyisége elléskori borjúveszteség vemhesülési arány üszőknél tőgygyulladás előfordulása szomatikus sejtszám hasznos élettartam tejfehérje mennyisége vemhesülési arány teheneknél tejzsír mennyisége elléskori borjúveszteség vemhesülési arány üszőknél tőgygyulladás előfordulása szomatikus sejtszám 11

12 4. Új kutatási eredmények 1. A vizsgálat eredménye szerint tejkvóta támogatással minden vizsgált hozam- és árszint kategória esetén a fedezeti összeg értéke pozitív. Tovább növeli az ágazat fedezeti összegét a tejtermelés mennyiségének- és a tej értékesítési árának növekedése. 2. Az általam vizsgált három fajta (holstein-fríz, magyar tarka, brown swiss) gazdasági szempontból történő összehasonlítása ilyen szemszögből egyedülállónak mondható Magyarországon. Kutatásom során kimutattam, hogy mindegyik fajtánál azonos a vizsgált értékmérő tulajdonságok gazdasági (fontossági) sorrendje. 3. A vizsgált három fajta esetében a tehenek vemhesülési arányának ökonómiai súlya közel azonos értékű a tej tejfehérje- tartalmának relatív ökonómiai súlyával. Ilyen eredményről az áttanulmányozott szakirodalomban nem találtam utalást. 4. Ökonómiai súlyokkal alátámasztottam, hogy a jelenlegi hazai körülmények között a tejelő szarvasmarha-tenyésztésben gazdasági szempontból a tej mennyisége a legfontosabb tulajdonság (mivel a tejipar jelenleg ezt fizeti meg). Ha a 305 napos tejtermelés relatív ökonómiai súlyát 100 %-nak vesszük, akkor a többi tulajdonság értéke a következők szerint alakul: a hasznos élettartam 84,98-90 %, 51,61-77,3 %, 86,84 %, 84, 62 %, 81,67 %, a tej fehérje mennyisége 69,04-69,08 %, 33,85-57,18 %, 69,09 %, 68,67 %, 63,67 %, a vemhesülési arány teheneknél 66,36-68,66 %, 33,50-55,29 %, 63,87 %, 66,27 %, 62,42 %, a tejzsír mennyisége 39,11-39,14 %, 19,18-32,40 %, 39,14 %, 38,89 %, 36,06 %, az elléskori borjúveszteség 25,12-25,14 %, 12,33-20,82 %, 25,17 %, 25,03 %, 23,19 %, a vemhesülési arány üszőknél 6,54 %, 3,20-5,41 %, 6,53 %, 6,49 %, 6,02 %, a tőgygyulladás előfordulása 0,51-0,73 %, 0,48-0,65 %, 0,73 %, 0,58 %, 0,59 %, és a szomatikus sejtszám 0,40-0,64 %, 0,31-0,53%, 0,67 %, 0,48 %, 0,48 %. 5. Ezek alapján az a megállapítás tehető, hogy az ágazat fedezeti összegére a 305 napos laktációs tejtermelés gyakorolja a legnagyobb hatást. 12

13 5. Tudományos közlemények jegyzéke 5.1. Értekezés témakörében megjelent tudományos közlemények Idegen nyelvű folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Fekete, Zs.-Baumung, R.-Fürst-Waltl, B.-Keller, K.-Szabó, F. (2012): Einfluss des Milchertrags auf die Betriebsrentabilität und auf die ökonomischen Gewichte von ausgewählten Merkmalen. Züchtungskunde ISSN IF: 0,35 (2012) Magyar nyelvű folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Fekete Zs.-Keller K.-Bene Sz.-Zsuppán Zs.-Szabó F. (2009): Különböző értékmérő tulajdonságok ökonómiai súlyozása a tejtermelő szarvasmarha tenyésztésben. 1. közlemény: A tejhozam hatása a jövedelmezőségre és a fontosabb értékmérő tulajdonságok ökonómiai súlyára. Állattenyésztés és Takarmányozás, , ISSN Fekete Zs.-Szabó F.-Bene Sz. (2013): A tejár hatása a jövedelmezőségre és néhány tulajdonság ökonómiai súlyára négy holstein fríz tenyészetben. Állattenyésztés és Takarmányozás, , ISSN Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven 1. Szabó, F.-Fekete, Zs.-Wolf, J.-Wolfová, M. (2010): Economic weight of some production and functional traits of dairy cattle. CD of the Joint Annual Meeting of the American Dairy Science Association, Canadian Society of Animal Science, American Society of Animal Science, Denver, Colorado, USA, July 12-15, Szabó, F.-Fekete, Zs.-Wolfová, M. (2010): The effect of milk price on economic weight of some traits of dairy cattle. Book of the abstracts of the 61st Annual Meeting of the European Association for Animal Production. August 23-27, 2010, Heraklion, Greece, 258. p. 13

14 Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven 1. Fekete Zs.-Keller K.-Szabó F. (2008): Értékmérők ökonómiai súlyozása a szarvasmarhatenyésztésben, 50. Georgikon Napok, A magyar állattenyésztés időszerű feladatai szekció, Keszthely, , ISBN Pupos T.-Péter Zs.-Fekete Zs. (2008): A szaporulati mutatók hatása a tejtermelő tehenészet forgótőke lekötésére, 50. Georgikon Napok, Keszthely, , ISBN: Fekete Zs.-Szabó F. (2009): A tejtermelést befolyásoló tulajdonságok ökonómiai súlyozása, XV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció , Keszthely, I , ISBN: ) 4. Fekete Zs.-Bene Sz.-Szabó F. (2009): A tejtermelő tehenek néhány termelési és funkcionális tulajdonságának ökonómiai súlya. 51. Georgikon Napok: Lokalizációmegoldás a fenntarthatóságra? Keszthely, ISBN Az értekezés témakörén kívüli (egyéb) közlemények Idegen nyelvű folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Keller, K.-Fürst-Waltl, B.-Baumung, R.-Fekete, Zs.-Szabó, F. (2009): Einfluss der Länge der Weideperiode auf die Betriebsqualität und auf die ökonomischen gewichte von Merkmalen in der Fleischrinderzucht. Züchtungskunde, , ISSN IF: 0,35 (2009) 2. Keller, K.-Wolfová, M.-Wolf, J.-Fekete, Zs.-Komlósi, I.-Szabó, F. (2009): Der Einfluss des Kuhgewichts auf die Betriebsrentabilität und auf die ökonomischen Gewichte der Fleischrindmerkmale. Archiv Tierzucht , ISSN IF: 0,595 (2009) Magyar nyelvű folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Keller K.-Bene Sz.-Fördős A.-Fekete Zs.-Szabó F. (2008): A húsmarhatartás ökonómiai modellezése. 1. Közlemény: A tehenek élősúlyának hatása a jövedelmezőségre és a fontosabb értékmérők ökonómiai súlyára. Állattenyésztés és Takarmányozás, , ISSN

15 2. Keller K.-Bene Sz.-Fördős A.-Fekete Zs.-Szabó F. (2008): A húsmarhatartás ökonómiai modellezése. 2. Közlemény: A választási súly hatása a jövedelmezőségre és a fontosabb értékmérők ökonómiai súlyára. Állattenyésztés és Takarmányozás, , ISSN Fekete Zs.-Kovacs J.-Rajnai Cs.-Bene Sz.-Szabó F. (2008): Fedezőkanok direkt hatása a szaporulati eredményekre. Animal Welfare - Etológia és Tartástechnológia, , ISSN Szabó F.-Fekete Zs.-Fördős A.-Zsuppán Zs.-Kanyar R.-Török M.-Polgár J. P.-Bene Sz. (2008): Azonos körülmények között hizlalt, különböző genotípusú növendék bikák hizlalási és vágási eredménye. Állattenyésztés és Takarmányozás, , ISSN Szabó F.-Farkas V.-Fekete Zs.-Fördős A.-Zsuppán Zs.-Kanyar R.-Török M.-Kiss B.-Polgár J. P.-Bene Sz. (2008): Különböző genotípusú növendék bikák hízlalási és vágási eredménye. A hús, , ISSN Bene Sz.-Fekete Zs.-Fördős A.-Füller I.-Kiss B.-Rádli A.-Török M.-Wagenhoffer Zs.-Polgár J. P.-Szabó F. (2009): Különböző genotípusú növendék vágómarhák növekedése, vágóértéke és húsminősége. 1. Közlemény: Hízlalási és vágási eredmények. Állattenyésztés és Takarmányozás, , ISSN Bene Sz.-Fekete Zs.-Fördős A.-Wagenhoffer Zs.-Polgár J. P.-Szabó F. (2009): Különböző genotípusú növendék vágómarhák növekedése, vágóértéke és húsminősége. 2. közlemény: A vágott test összetétele és minősége. Állattenyésztés és Takarmányozás, , ISSN Bene Sz.-Fekete Zs.-Zsuppán Zs.-Polgár J. P.-Wagenhoffer Zs.-Husvéth F.-Szabó F. (2009): Különböző genotípusú növendék vágómarhák növekedése, vágóértéke és húsminősége. Állattenyésztés és Takarmányozás, , ISSN Bene Sz.-Fekete Zs.-Lendvay M.-Rajnai Cs.-Polgár J. P.-Szabó F. (2010): Újabb adatok magyar nagyfehér fedezőkanok reprodukciós teljesítményének értékeléséhez. Animal Welfare - Etológia és Tartástechnológia, , ISSN Bene Sz.-Fekete Zs.-Lendvay M.-Rajnai Cs.-Polgár J. P.-Szabó F. (2011): Néhány tényező hatása a magyar nagy fehér hússertés szaporasági és malacnevelési tulajdonságaira. Animal Welfare - Etológia és Tartástechnológia, , ISSN

16 11. Bene Sz.-Fekete Zs.-Lendvay M.-Rajnai Cs.-Polgár J. P.-Szabó F. (2011): A szaporasági és malacnevelési mutatók alapján számított populációgenetikai paraméterek és tenyészértékek egy hazai magyar nagy fehér hússertés törzsállományban. Animal Welfare - Etológia és Tartástechnológia, , ISSN Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven 1. Bene, Sz.-Komlósi, I.-Fekete, Zs.-Lengyel, Z.-Szabó F. (2008): Multibreed beef cattle breeding value estimation based on weaning results. Journal of Animal Science, 86 E-Suppl. 2/J, ISSN IF: 2,123 (2008) 2. Bene, Sz.-Komlósi, I.-Fekete, Zs.-Lengyel, Z.-Szabó F. (2008): Multibreed beef cattle breeding value estimation based on weaning results, ADSA-ASAS, July 7-11, 2008-Indianapolis, Indiana. ISSN Fekete, Zs.-Kovacs, J.-Rajnai, Cs.-Bene, Sz.-Szabó, F. (2008): Predicted difference of breeding boars for reproduction: prediction with sire model, 59 th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, August 2008, Vilnius, Lithuania., 115 p. ISSN Bene, Sz.-Domokos, Z.-Fekete, Zs.-Fördős, A.-Szabó, F. (2008): Genetic parameters and breeding values on weaning results of Charolais calves. 59 th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session 35., Poster 16, 27 th August 2008, Vilnius, Lithuania. 276.p. ISSN Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven 1. Fekete Zs. (2005): Lovak sajátteljesítmény vizsgálati rendszerének értékelése Magyarországon. Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia, Agrártudományi Szekció, Keszthely 2. Fekete Zs.-Rajnai Cs.-Kovács J. (2007): Tenyészkanok reprodukcióra gyakorolt hatása. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztés Szekció, Keszthely, Fekete Zs. (2007): Lovak sajátteljesítmény vizsgálati rendszerének értékelése Magyarországon, XXVIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, Agrártudományi szekció, Debrecen, ISSN

17 4. Fekete Zs.-Rajnai Cs.-Kovács J. (2007): Apaállatok reprodukcióra gyakorolt hatása a sertéstenyésztésben. XLIX. Georgikon Napok, Állattenyésztés, Állatélettan szekció, Keszthely, ISBN: Török M.-Farkas V.-Fördős A.-Fekete Zs.-Polgár J. P.-Szabó F. (2008): A bőr alatti faggyúvastagság és a rostélyos keresztmetszet terület egymást követő kiértékelésének kapcsolata hízóbikák esetében. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció, Keszthely, , I , ISBN Keller K.-Fekete Zs.-Szabó F. (2008): A jövedelem és a fontosabb értékmérők gazdasági jelentőségének változása a választási súly függvényében, XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztés szekció, Keszthely, ISBN Fekete Zs.-Kovács J.-Rajnai Cs.-Bene Sz.-Szabó F. (2008): Fedezőkanok direkt hatása a szaporulati eredményekre. I. Gödöllői Tudományos Napok, Sertéstenyésztés Szekció, 119 p. Gödöllő, Egyéb közlemény 1. Fekete Zs. (2006): Mén STV eredmények ig, avagy a hagyományos fajták összehasonlítása a magyar sportlóval, Lovasélet, Fekete Zs. (2006): Lovak sajátteljesítmény vizsgálati rendszerének értékelése Magyarországon, Diplomadolgozat, PE-GK, Keszthely. 17

Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola

Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola Doktori Iskolavezető: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Témavezető: Dr. SZABÓ FERENC egyetemi

Részletesebben

és további 11 elektronikus forrásanyag átlagon felüli irodalom feldolgozására utal. Meg kell állapítanom, hogy a saját vizsgálatokról szóló

és további 11 elektronikus forrásanyag átlagon felüli irodalom feldolgozására utal. Meg kell állapítanom, hogy a saját vizsgálatokról szóló OPPONENSI VÉLEMÉNY Fekete Zsuzsanna: Modellszámítások a különböző tulajdonságok ökonómiai súlyának meghatározására a tejhasznú szarvasmarhatenyésztésben című doktori (PhD) disszertációjának nyilvános vitára

Részletesebben

SUMMARY OF PhD THESIS

SUMMARY OF PhD THESIS SUMMARY OF PhD THESIS UNIVERSITY OF PANNONIA GEORGIKON FACULTY Doctoral School in Animal and Agricultural Environment Sciences Current Head of PhD School: Dr. ANGÉLA ANDA Former Head of the PhD School

Részletesebben

BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET

BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET D E B R E C E N I E G Y E T E M Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET Állattenyésztéstani Tanszék OPPONENSI VÉLEMÉNY

Részletesebben

Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete

Magyar Hereford, Angus, Galloway Tenyésztk Egyesülete SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok: - Név: Dr. Bene Szabolcs Albin - Lakcím: 8649 Balatonberény, Ady E. u. 45. - Telefonszám: +36306333278 - E-mail: bene-sz@georgikon.hu - Születési hely, id: Marcali,

Részletesebben

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN

A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében 1 () A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA

Részletesebben

KÜLÖNBÖZÔ ÉRTÉKMÉRÔ TULAJDONSÁGOK ÖKONÓMIAI SÚLYOZÁSA A TEJTERMELÔ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN

KÜLÖNBÖZÔ ÉRTÉKMÉRÔ TULAJDONSÁGOK ÖKONÓMIAI SÚLYOZÁSA A TEJTERMELÔ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 526 537. 527 KÜLÖNBÖZÔ ÉRTÉKMÉRÔ TULAJDONSÁGOK ÖKONÓMIAI SÚLYOZÁSA A TEJTERMELÔ SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSBEN 1. Közlemény: A TEJHOZAM HATÁSA A JÖVEDELMEZÔSÉGRE

Részletesebben

ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita

ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA. Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter- Kovács Anita Eltérő tartástechnológiák hatása a tejelő tehénállományok élettartamára 1 (6) ELTÉRŐ TARTÁSTECHNOLÓGIÁK HATÁSA A TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOK ÉLETTARTAMÁRA Báder Ernő - Kertész Tamás Kertészné, Győrffy Eszter-

Részletesebben

LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA

LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA Limousin tenyészüszők választási mutatóinak vizsgálata 1 () LIMOUSIN TENYÉSZÜSZŐK VÁLASZTÁSI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA KOVÁCS A. 1 -BÁDER E. 1 - MIHÁLYFI I. 2 -GYÖRKÖS I. 3 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság-

Részletesebben

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY

Részletesebben

Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5)

Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén 1 (5) Termékenységi mutatók alakulása kötött és kötetlen tartástechnológia alkalmazása esetén Kertész Tamás Báder

Részletesebben

Opponensi vélemény. A téma aktualitása:

Opponensi vélemény. A téma aktualitása: Opponensi vélemény Kiss Balázs: Kettős hasznosítású magyar tarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai című doktori (PhD) értekezésről A Pannon Egyetem

Részletesebben

KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN

KÜLÖNBÖZ FAJTÁJÚ HÚSHASZNÚ TEHENEK NÉHÁNY ÉRTÉKMÉRJE AZONOS KÖRNYEZETBEN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetje, témavezet DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA doktora

Részletesebben

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK Készült a VE Állattudományi Doktori Iskolája keretében Témavezető Dr. SZABÓ FERENC egyetemi

Részletesebben

SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE

SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE SZARVASMARHATARTÁS FŐBB TERMELÉSI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓI, JÖVEDELMEZŐSÉGE NEMZETKÖZI SZARVASMARHA AKADÉMIA BUDAPEST, 2012. november 30. Dr. Ózsvári László PhD, MBA egyetemi docens, tanszékvezető SZIE-ÁOTK

Részletesebben

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET -

OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - OPTICON ELJÁRÁSSAL GAZDASÁGOSABB TERMELÉS - MAGYARORSZÁGON VÉGZET TELEPI KISÉRLET - Tehenészet: MILKMEN Kft., Magyarország Összehasonlítás: deukalac UDP 41 és AminoPlus MILKMEN Kft. 800 nagy tejtermelésű

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

D E B R E C E N I E G Y E T E M

D E B R E C E N I E G Y E T E M D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET Állattenyésztéstani

Részletesebben

Dr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék

Dr. Kovács Attila Zoltán. Publikációs jegyzék Név: Beosztás: Dr. Kovács Attila Zoltán egyetemi docens Publikációs jegyzék ( 1.) Bíró, P. - Kovács, A. - Perényi, M.: A garda (Pelecus cultratus L.) populációdinamikája és tápláléka a Balatonban. 217-231.

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Mezőgazdaság 1. példa Az AgroHungária Rt. rendelkezésére álló terület nagysága 4.981 ha (1 ha = 10.000 m 2 ). A földterület művelési ágak szerinti csoportosítását az 1. táblázat szemlélteti. Művelési ág Terület (ha)

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 137 HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS; ERİSSÉGEK, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola keretében

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola keretében PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola keretében Doktori Iskola jelenlegi

Részletesebben

BROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand

BROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand BROJLER 308 Teljesítménymutatók An Aviagen Brand Bevezetés A füzet a Ross 308 Brojler teljesítmény mutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel együtt használandó. Teljesítmény

Részletesebben

ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL

ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL Első termékenyítés ideje tejelő tehénállományoknál 1 (6) ELSŐ TERMÉKENYÍTÉS IDEJE TEJELŐ TEHÉNÁLLOMÁNYOKNÁL BÁDER E. 1 - GERGÁCZ Z. 1 - GYÖRKÖS I. 2 - BÁDER P. 1 - KOVÁCS A. 1 - GYÖRFFY E. 1 - BOROS N.

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola DR.

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR. Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola DR. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Doktori Iskola vezetője, témavezető DR. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA

Részletesebben

Szarvasmarhafajták tejtermelésének gazdasági értékelése

Szarvasmarhafajták tejtermelésének gazdasági értékelése 166 gazdálkodás 55. ÉVFOLYAM 2. SZÁM, 2011 Szarvasmarhafajták tejtermelésének gazdasági értékelése BUZÁS GYULA SZABÓ FERENC Kulcsszavak: tejhozam, tejzsír, tejfehérje, tejfeldolgozás, felárak. ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

BROJLER Teljesítménymutatók

BROJLER Teljesítménymutatók 08 BROJLER Teljesítménymutatók An Aviagen Brand ROSS 708 BROJLER: Teljesítménymutatók Bevezetés A füzet a Ross 708 Brojler teljesítménymutatóit tartalmazza, és a Ross Brojler Tartástechnológiai kézikönyvvel

Részletesebben

Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben

Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben Tenyésztési eljárások a szarvasmarha-tenyésztésben Tenyésztési cél megválasztása Tenyésztési cél fogalma Tulajdonságok kiválasztása Tenyésztési eljárások Additív génhatásokat kihasználó Nem additív génhatásokat

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS. Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében 1 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állattudományi és Állattenyésztéstani tanszék DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készült a Pannon Egyetem Állat- és Agrárkörnyezettudományi Doktori Iskola keretében Doktori Iskolavezeto:

Részletesebben

Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül

Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tóth-Petrovics Ágnes: Szaporasági teljesítmények növelése exogén hormonális kezelések nélkül Tejtermelő tehenek szaporításának nehézségei tenyésztői szemmel A tejtermelés világszerte szinte kizárólag holstein

Részletesebben

Korszerő tenyésztési- és termelésellenırzési rendszer a tejtermelés fejlesztésének szolgálatában

Korszerő tenyésztési- és termelésellenırzési rendszer a tejtermelés fejlesztésének szolgálatában Korszerő tenyésztési- és termelésellenırzési rendszer a tejtermelés fejlesztésének szolgálatában ELİADÁS ÉS GYAKORLAT A Szent István Egyetem hallgatóinak Gödöllı 2007 november 16 Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló

Részletesebben

TEJTERMELÉST ÉS HÚSMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ DGAT1 K232A, leptin C528T, TG 5 UTR POLIMORFIZMUSOK VIZSGÁLATA HAZAI SZARVASMARHA POPULÁCIÓKBAN

TEJTERMELÉST ÉS HÚSMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ DGAT1 K232A, leptin C528T, TG 5 UTR POLIMORFIZMUSOK VIZSGÁLATA HAZAI SZARVASMARHA POPULÁCIÓKBAN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori Iskola vezető: Dr. ANDA ANGÉLA, DSc egyetemi tanár TEJTERMELÉST ÉS HÚSMINŐSÉGET BEFOLYÁSOLÓ

Részletesebben

A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével. 2013. november 6.

A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével. 2013. november 6. A magyar tejszektor 2013-ban egy tejtermelő szemével 2013. november 6. Vázlat Kisalföldi Zrt. bemutatkozás A magyar tejágazat teljesítménye Termelő feldolgozó kapcsolat Termelési technológia a Kisalföldi

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT ÉS

HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT ÉS HOL TART A MAGYARTARKA TENYÉSZT SZTÉS, S, ERŐSS SSÉGEK, FEJLESZTÉSI SI IRÁNYOK ÉS PERSPEKTÍVÁK Dr. HÚTH H Balázs tenyészt sztés- és s marketingvezető Magyartarka Tenyészt sztők k Egyesülete Regionális

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 %

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg. elhullási % : 1-4 % kényszervágási % : 2-5 % PÁLYÁZAT, TANÁCSADÁS, INFORMÁCIÓ Partner tájékoztató ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) Szarvasmarha Borjú: születési tömeg: 35-40 kg/db föcstej itatás: 3-10 napig tejpótló-szer itatás: 60-100

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori iskola vezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA DSc. egyetemi tanár Témavezető: Dr. habil. POLGÁR

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

Bene Szabolcs 1 - Balaskó Georgina 2 - Polgár J. Péter 3

Bene Szabolcs 1 - Balaskó Georgina 2 - Polgár J. Péter 3 Bene Szabolcs 1 - Balaskó Georgina 2 - Polgár J. Péter 3 Néhány tényező hatása eltérő holstein-fríz génhányaddal rendelkező tehenek laktációs teljesítményére Some effects on lactation performance of cows

Részletesebben

BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET

BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET D E B R E C E N I E G Y E T E M Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar ÁLLATTUDOMÁNYI, BIOTECHNOLÓGIAI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI INTÉZET Állattenyésztéstani Tanszék OPPONENSI VÉLEMÉNY

Részletesebben

RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI

RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI RÉGI FAJTA ÚJ ERÉNYEKKEL A MAGYARTARKA TENYÉSZTÉS EREDMÉNYEI Dr. HÚTH Balázs tenyésztés- és marketingvezető Tarka Marhafesztivál Bonyhád 2012. augusztus 10-11. A fajta szerepe a hazai mezőgazdaságban A

Részletesebben

A BREEDPLAN-t a nagy húsmarhatenyésztı országok széles körben használják Magyarország

A BREEDPLAN-t a nagy húsmarhatenyésztı országok széles körben használják Magyarország BSI.1 1 A BREEDPLAN-t a nagy húsmarhatenyésztı országok széles körben használják Magyarország BSI.2 2 MI A TENYÉSZÉRTÉK? Egy állat GENETIKAI ÉRTÉKÉNEK becslése egy adott tulajdonságban pl. 400-napos súlyban,

Részletesebben

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. habil. Urfi Péter A tehenészet számviteli rendszerének módszertani kérdései PhD értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu

Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései. Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Szarvasmarha ágazat aktuális kérdései Dr. Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató wzsombor@t-online.hu Támogatási lehetőségek 2013-ban Összesen 690 Mrd Ft (2012-ben 628 Mrd +10%) mezőgazdasági és vidékfejlesztési

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR Üzemgazdasági Intézet Üzemtani Tanszék Programvezető: DR. HC. DR. IVANCSICS JÁNOS egyetemi

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 6 Issue 2 Gödöllı 2010 104 ÚJABB ADATOK MAGYAR NAGYFEHÉR FEDEZİKANOK REPRODUKCIÓS TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

Részletesebben

TERÜLETI ELHELYEZKEDÉS

TERÜLETI ELHELYEZKEDÉS TERÜLETI ELHELYEZKEDÉS Bonafarm Csoport mezőgazdasági cégei növény- és vetőmagtermeléssel feldolgozással, sertés-, baromfi tenyésztéssel, tejtermeléssel, haltenyésztéssel, takarmányt gyártással, logisztikai

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI TÖRÖK MÁRTON KESZTHELY 2009. PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. ANDA ANGÉLA az MTA doktora Témavezető:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Döntést megalapozó eljárások A döntéshozatal eszközei 29. lecke Döntéshozatal eszközei

Részletesebben

A szarvasmarha növekedési hormon és növekedési hormon receptor gének AluI polimorfizmusának vizsgálata magyar holstein-fríz bikanevelő állományban

A szarvasmarha növekedési hormon és növekedési hormon receptor gének AluI polimorfizmusának vizsgálata magyar holstein-fríz bikanevelő állományban A szarvasmarha növekedési hormon és növekedési hormon receptor gének AluI polimorfizmusának vizsgálata magyar holstein-fríz bikanevelő állományban Doktori értekezés tézisei Kovács Katalin Gödöllő 2006

Részletesebben

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában

Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában Régi új csúcstenyészérték a magyartarka fajtában - új tulajdonságokkal bővült a Kettőshasznú Termelési Index (KTI) - A kettőshasznosítású fajták tenyésztésének koncepciója A kettőshasznosítású fajták tenyésztésében

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 2 Különszám Gödöllı 2008 614 FEDEZİKANOK DIREKT HATÁSA A SZAPORULATI EREDMÉNYEKRE Fekete Zsuzsanna,

Részletesebben

Beszámoló feltöltése (zárójelentés)

Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Beszámoló feltöltése (zárójelentés) Az OTKA kutatási feladat keretében született eredményeket folyamatosan publikáltuk, ezért e helyen a beszámolási útmutató szerint az elvégzett munkát csupán röviden

Részletesebben

Választható szakdolgozati témák 2007/2008. Környezetgazdálkodási szakirány. A Tuzson János Botanikus Kert mikológiai vizsgálata

Választható szakdolgozati témák 2007/2008. Környezetgazdálkodási szakirány. A Tuzson János Botanikus Kert mikológiai vizsgálata 2007/2008 Környezetgazdálkodási szakirány 1 Nehézfémekkel szennyezett bányameddő fitostabili-zációjának vizsgálata 2 A rizoszférában lezajló folyamatok tanulmányozása a fitoremediáció során (szakirodalmi

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY:

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY: PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT SZAKFOLYÓIRATBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY: Kacz Károly Salamon Lajos (2000): Gyır-Moson-Sopron megye egyéni gazdaságai az európai integrációra történı

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNYI INTÉZET GÖDÖLLŐ MEGHÍVÓ

SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNYI INTÉZET GÖDÖLLŐ MEGHÍVÓ SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNYI INTÉZET GÖDÖLLŐ MEGHÍVÓ a III. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napokra Tisztelgés Horn Artúr professzor úr szakmai

Részletesebben

Kettős hasznosítású magyar tarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai

Kettős hasznosítású magyar tarka növendék bikák teljesítményvizsgálata, hústermelő képessége és húsminőségi tulajdonságai DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT-ÉS AGRÁRKÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. habil. Anda Angéla DSc egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Polgár J. Péter CSc

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA

Részletesebben

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás

Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek. 1. előadás Tejelő szarvasmarhák legeltetése: fajták, korcsoportok, lehetőségek 1. előadás 1. Tejtermelő fajták Holstein-fríz szín: fekete/vörös szabálytalan tarka, tehén: 650-750 kg, bika: 1100 kg, teny. vétel: 16-18

Részletesebben

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen,

Lokális cselekvés. Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, Lokális cselekvés Előadó: Hegedűs Imre Készítették: Fehér Viktória és Glaszhütter Anett Debrecen, 2011. 05.27. Felvezető: Tiboldi Lajos Név: Ica Apja neve: 15548 SAPHIR-ET Eredményei: 2009 Hódmezővásárhelyi

Részletesebben

ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS

ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS 1 ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOLUME 56. NUMBER 1. Mosonmagyaróvár 2014 2 UNIVERSITY OF WEST HUNGARY Faculty of Agricultural and Food Sciences Mosonmagyaróvár Hungary NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mosonmagyaróvári

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. HOLLÓ ISTVÁN 1. TANKÖNYVEK, SZAKKÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. HOLLÓ ISTVÁN 1. TANKÖNYVEK, SZAKKÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. HOLLÓ ISTVÁN 1. TANKÖNYVEK, SZAKKÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK 1. Dér F., Holló I., Stefler J., Wolf Gy. (1981): Állattartás technológia II. Szarvasmarha tartástechnológia. Szerk: Guba

Részletesebben

Juh és szarvasmarha tenyésztési programok fejlesztését megalapozó kutatások

Juh és szarvasmarha tenyésztési programok fejlesztését megalapozó kutatások Komlósi István Juh és szarvasmarha tenyésztési programok fejlesztését megalapozó kutatások című MTA doktori értekezésének a bírálata A Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsának a megtisztelő felkérése

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR

DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora

Részletesebben

FINO CSOPORT 2013.11.06.

FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT 2013.11.06. FINO CSOPORT Földrajzi elhelyezkedés Mezőgazdasági vertikum 100% magyar családi tulajdonban ÁLLATTENYÉSZTÉS 2013 2014 Tejelő tehén állomány (fő): 2.500 3.300 Tejtermelés (Liter/nap):

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI 1 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR, KAPOSVÁR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék programvezető: DR. SZÉLES GYULA az MTA doktora témavezető: DR.

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 4 Issue 1 Gödöllı 2008 104 IMMACULATE FARM EGY TÖKÉLETES GAZDASÁG Fordította: Kovács Alfréd Szent István

Részletesebben

2012/7. Állományváltozás az első félévben Állománynövekedés Állománycsökkenés Állományváltozás

2012/7. Állományváltozás az első félévben Állománynövekedés Állománycsökkenés Állományváltozás 2012/7 A KSH adatai szerint a szarvasmarha-állomány júniusban 733 ezer egyed, 41 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A tehénállomány 8 ezerrel haladja meg a tavaly júniusit, 335 ezer darab. E pozitív

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY FEJŐ ÉS TEJKEZELŐ GÉP KEZELŐJE 2015 TÁMOP-2.2.7-B-2-13/1-2014 0004 Békés Megyei Képzési Klaszter, avagy gyakorlatorientált ágazati szak- és felnőttképzési együttműködések a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 1 Gödöllı 2011 30 A SZAPORASÁGI ÉS MALACNEVELÉSI MUTATÓK ALAPJÁN SZÁMÍTOTT POPULÁCIÓGENETIKAI PARAMÉTEREK

Részletesebben

A sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága

A sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága Feed Price/100 kg A sertéshústermelés takarmányozásának a hatékonysága A sertéshústermelés hatékonyságát alapvetően befolyásolja a takarmányárak és a sertés felvásárlási árának szintje és aránya. A takarmány

Részletesebben

JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről

JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ÉS MEZŐGAZDASÁGI KAR Agrártudományi Tanszék JEGYZÉK a teljes publikációs tevékenységről Név: Beosztás: DR. GYÖRKÖS ISTVÁN C.Sc főiskolai tanár 1. Könyvek, könyvrészletek, jegyzetek

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. HOLLÓ ISTVÁN 1. TANKÖNYVEK, SZAKKÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. HOLLÓ ISTVÁN 1. TANKÖNYVEK, SZAKKÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK DR. HOLLÓ ISTVÁN 1. TANKÖNYVEK, SZAKKÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK 1. Dér F., Holló I., Stefler J., Wolf Gy. (1981): Állattartás technológia II. Szarvasmarha tartástechnológia. Szerk: Guba

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR július 28.

STATISZTIKAI TÜKÖR július 28. VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. 214/78 STATISZTIKAI TÜKÖR 214. július 28. www.ksh.hu Állatállomány, 214. június 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 Sertésállomány...2 Baromfiállomány...2

Részletesebben

PIAC A K I TEJ ÉS TEJTERMÉKEK. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. IX. évfolyam/12. szám /12.

PIAC A K I TEJ ÉS TEJTERMÉKEK. Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Tartalom. IX. évfolyam/12. szám /12. PIAC Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat A K I IX. évfolyam/12. szám 2007.01.20. 2006/12. hó TEJ ÉS TEJTERMÉKEK Tartalom Piaci jelentés...1 A termelıi nyerstej termelıi ára 3 A feldolgozott

Részletesebben

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI

AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI DEBRECENI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR XXXII. ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA AGRÁRTUDOMÁNYI SZEKCIÓ Hódmezővásárhely-Szeged, 2015. április 8-10. AZ ÉTKEZÉSI TOJÁS FOGYASZTÓI ÉS VÁSÁRLÓI MAGATARTÁSÁNAK

Részletesebben

Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az emlősök emésztőkészülékének felépítését és emésztését! Információtartalom vázlata: - Az előbél felépítése és járulékos mirigyei - A középbél felépítése és járulékos mirigyei - Az utóbél

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

25 év a magyartarka tenyésztésben

25 év a magyartarka tenyésztésben 25 év a magyartarka tenyésztésben Regionális közgyűlések 2014. február 25. - március 6. Dr. Füller Imre ügyvezető igazgató Az egyesület megalakulása és főbb állomásai 1989. június 16. Bonyhád, megalakult

Részletesebben

BOZÓ SÁNDOR KOVÁCS KATALIN GÁBOR GYÖRGY GYÖRKÖS ISTVÁN VÖLGYI CSÍK JÓZSEF ÖSSZEFOGLALÁS

BOZÓ SÁNDOR KOVÁCS KATALIN GÁBOR GYÖRGY GYÖRKÖS ISTVÁN VÖLGYI CSÍK JÓZSEF ÖSSZEFOGLALÁS HOLSTEIN-FRÍZ BIKÁK TERMELÉSI ÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TULAJDONSÁGOKBAN, VALAMINT A SELEJTEZÉSI OKOKBAN KIMUTATOTT ÖRÖKÍTŐ ÉRTÉKEI KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK * BOZÓ SÁNDOR KOVÁCS KATALIN GÁBOR GYÖRGY GYÖRKÖS

Részletesebben

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása, a tejtermelő tehenek takarmányozásában Dr. Gergácz Zoltán Ügyvezető igazgató Agárdi Farm Kft. Seregélyes-Elzamajor Agárdi Farm Kft. Tehenészete Seregélyes-Elzamajor

Részletesebben

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában

A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Fábián János, Ph.D. Kutatás-fejlesztési igazgató Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. A bioüzemanyag-gyártás melléktermékeinek felhasználása a takarmánygyártás gyakorlatában Kukorica tőzsdei jegyzésének alakulása

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium H Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: 1., Kalmárné Hollósi, E. Kalmár, S. (2000): Friss zöldségek és gyümölcsök értékesítési formái New Jersey államban. Gazdálkodás XLIV.

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Nagyállat-tenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszék A doktori iskola vezetője: DR. HORN PÉTER MTA rendes tagja Témavezető: DR. LENGYEL

Részletesebben

A kelet-német, a lengyel és a magyar tejtermelés összehasonlító, gazdasági értékelése

A kelet-német, a lengyel és a magyar tejtermelés összehasonlító, gazdasági értékelése A kelet-német, a lengyel és a magyar tejtermelés összehasonlító, gazdasági értékelése Dr. Borbély Csaba Dr. Geszti Szilárd Dr. Kovács Bernadett Dr. Tóth Katalin Gazdaságtudományi Kar Vállalatgazdasági

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése ÁLLATTARTÁSI TECHNOLÓGIÁK, BORJÚ-, NÖVENDÉKNEVELÉS ÉS HÍZLALÁS - Az állattartási technológiák

Részletesebben

RÉSZLETES PUBLIKÁCIÓS LISTA

RÉSZLETES PUBLIKÁCIÓS LISTA RÉSZLETES PUBLIKÁCIÓS LISTA Könyv, könyvrészlet (12) 1. HOLLÓ G. (2002): A vágóállatok minősítése és osztályozása. In: Vágóállat- és húsminőség (szerk: Szűcs E.) Szaktudás Kiadóház Rt. Budapest, 39 p.

Részletesebben

stermelésese metország, stb.) (Ausztria, Franciaország, USA, Ausztrália, stb.) Tejelı- és húsmarhatartó országok

stermelésese metország, stb.) (Ausztria, Franciaország, USA, Ausztrália, stb.) Tejelı- és húsmarhatartó országok A világ marhahús termelése 23-25 között (bivallyal együtt) A vágómarhav marha- és s marhahús - termelés A világ g marhahústermel stermelésese Összesen kb. 57 millió tonna; Fı elıállítók és egyben exportırök

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Béri Béla

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Béri Béla PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Dr. Béri Béla 1. Kiss I. - Mihók S. - Béri B. (1979): Különböző lúdfajták hústermelőképességének összehasonlító értékelése. Baromfitenyésztés és Feldolgozás. 26.évf 5.sz. 212-216.p.

Részletesebben

Tenyésztés-szervezés jövője Magyarországon. Dr Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató Magyar Állattenyésztők Szövetsége

Tenyésztés-szervezés jövője Magyarországon. Dr Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató Magyar Állattenyésztők Szövetsége Tenyésztés-szervezés jövője Magyarországon Dr Wagenhoffer Zsombor ügyvezető igazgató Magyar Állattenyésztők Szövetsége Év Agrárembere ÁLLATTENYÉSZTÉS kategóriában: Dr Füller Imre Korszakváltás zajlik a

Részletesebben

Állatállomány, augusztus 1.

Állatállomány, augusztus 1. 2007/81 Összeállította: Mezõgazdasági és környezeti statisztikai fõosztály Mezõgazdasági statisztikai osztály www.ksh.hu I. évfolyam 81. szám 2007. október 12. Állatállomány, 2007. augusztus 1. A tartalomból

Részletesebben

Szarvasmarha-hizlalás

Szarvasmarha-hizlalás Szarvasmarha-hizlalás hizlalás Dr. Kovács Alfréd egyetemi docens Szent István Egyetem Mezıgazdaság- és Környezettudományi Kar Állattenyésztés-tudományi tudományi Intézet 2007 Forrás: internet Történeti

Részletesebben

ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN

ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN ISMÉT ÁTTÖRŐ EREDMÉNY A LIMAGRAIN SILÓKONFERENCIÁN A Limagrain Central Europe SE Magyarországi Fióktelepe hagyomány teremtő célzattal, másodszor rendezte meg silókonferenciáját október 16.- án Herceghalomban

Részletesebben