12/2008. (II. 14.) FVM rendelet. az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "12/2008. (II. 14.) FVM rendelet. az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK"

Átírás

1 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól Az állategészségügyről szóló évi CLXXVI. törvény 47. (2) bekezdése 1., 2., 8. és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre 1. (1) E rendelet a brucellózis, valamint a Brucella ovis és Brucella canis fertőzés megelőzésével és leküzdésével, valamint az állatállományok brucellózis mentességének ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat határozza meg. (2) E rendelet előírásait az (1) bekezdés szerinti fertőzésekre fogékony állatfajoknak (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, eb) az ország területén tartott, tenyésztett, valamint az ország területére behozott egyedeire, az egyes állatfajokra meghatározott eltérések figyelembevételével kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: 1. Brucellózis: a klasszikus Brucella fajok (B. melitensis, B. abortus, B. suis) által okozott megbetegedés. 2. Állattartó hely: a területileg illetékes állategészségügyi hatóság által nyilvántartásba vett létesítmény, udvar, épület, illetve szabadtartás esetén az a legelő, ahol állatokat tenyésztenek, tartanak vagy állatokkal foglalkoznak állandó vagy ideiglenes jelleggel. 3. Állatállomány: az ugyanazon állattartó helyen - mint járványügyi egységen - tartott azonos fajú állatok csoportja, amely akár egy állatból is állhat. 4. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarha-állomány: az 1. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány. 5. Brucellózistól hatóságilag mentes juh- és kecskeállomány: a 2. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány. 6. Brucellózistól hatóságilag mentes sertésállomány: a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott állomány. 7. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: az 1. számú melléklet II.2. pontjában meghatározott megye. 8. Juh és kecske brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 2. számú melléklet IV.1. pontjában meghatározott megye. 9. Sertés brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 3. számú melléklet 9. pontjában meghatározott megye. 10. Szarvasmarha brucellózissal fertőzött állomány: olyan szarvasmarha állomány, amelyben B. abortussal fertőzött szarvasmarhát találtak. 11. Juh és kecske brucellózissal fertőzött állomány: olyan juh- vagy kecskeállomány, amelyben B. melitensissel fertőzött juhot vagy kecskét találtak. 12. Brucellózissal fertőzött sertésállomány: olyan sertésállomány, amelyben B. suissal vagy B. abortussal fertőzött sertést találtak. 13. Brucellózissal fertőzött állat:

2 a) amely a brucellózisra gyanút keltő tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat mutat, és a betegség jelenlétét a bakteriológiai vagy az ismételt szerológiai vizsgálat igazolta, b) amely betegségre gyanút keltő tüneteket mutat és olyan állományban tartják, amelyben a betegséget már hatóságilag megállapították, de a betegség hatósági megszüntetése még nem történt meg, c) amely tünetmentes, de a belőle származó mintából a betegség kórokozóját kimutatták, vagy d) amely tünetmentes, de ismételt szerológiai vizsgálatával a brucellózist kétséget kizáróan igazolták. 14. Brucellózis fertőzöttségre gyanús állat: a) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai a brucellózisra gyanút keltőek, de a laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét még nem igazolták, b) amely tünetmentes, de fertőzött állattal egy állományban tartottak, vagy amely a betegség kórokozójával közvetlenül vagy közvetve érintkezett vagy érintkezhetett, kivéve, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt vizsgálatok a gyanút kizárták, c) amely tünetmentes, de szerológiai vizsgálata nem negatív eredményű a megerősítő vizsgálat lezárásáig, d) amely tünetmentes, de brucellózis szempontjából nem minősített állományból származik, vagy e) amelynek származása vagy azonosítása hitelt érdemlően nem bizonyítható. 15. Brucellózistól mentes egyed: az az állat, amely mentes állományból származik és mentes környezetben tartották, továbbá 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhák esetén egy évnél nem régebbi, ivarérett kanok esetén félévnél nem régebbi negatív eredményű szerológiai vizsgálati eredménnyel rendelkezik. 16. Járványügyi nyomozás: a fertőzés eredetének, illetve esetleges terjedésének felderítésére irányuló állategészségügyi hatósági tevékenység. 17. Brucellózis új esete: a 13. pont a), b) és c) alpontjaiban meghatározott élő, elhullott vagy levágott fertőzött állat. 18. Kitörés: a brucellózis legalább egy új esetének első hatósági megállapítása azonos állattartó helyen (telepen). 19. Szarvasmarha: szarvasmarha, valamint a bivaly és az európai bölény. 20. Illetékes állategészségügyi laboratórium: a brucellózis mentesség ellenőrzésére irányuló vizsgálatok végzésére engedéllyel rendelkező állategészségügyi laboratórium. A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok minősítése és mentességének ellenőrzése 3. (1) A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok brucellózis szempontjából történő minősítése, illetve az állományok brucellózis mentességének ellenőrzésére irányuló vizsgálatok szervezése állami feladat, amelyet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei (a továbbiakban: Hivatal) látnak el. (2) A Hivatal a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok brucellózis mentességének ellenőrzését, valamint az újonnan kialakított állatállományok minősítő vizsgálatait az adott állatfajra vonatkozó melléklet szerint a területileg illetékes hatósági főállatorvoson keresztül megszervezteti és a vizsgálatok elvégzését folyamatosan felügyeli. A területileg illetékes hatósági főállatorvos köteles az illetékességi területén található állatállományok ellenőrző, illetve minősítő vizsgálatáról ütemtervet készíteni és azt a Hivatalnak legkésőbb a tárgyév február 28-ig megküldeni. Az ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy minden állattartónak legalább 30 nap álljon a rendelkezésére a vizsgálatok végrehajtására. A Hivatal az állatállományok ellenőrző, illetve minősítő vizsgálatáról készült ütemterveket legkésőbb március 31-ig - az illetékes állategészségügyi laboratóriummal való egyeztetést követően - jóváhagyja, illetve szükség szerint módosítja. (3) A területileg illetékes hatósági főállatorvos a Hivatal jóváhagyását követően az illetékességi területén lévő állományok állattartóit dokumentálható módon értesíti a vizsgálatok ütemezéséről. Az értesítést legalább 15 nappal a vizsgálatok megkezdésére meghatározott időtartam első napja előtt kell megküldeni, illetve a helyben szokásos módon közzé tenni. Az állattartó - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles az ütemtervben meghatározottak szerint gondoskodni a vizsgálatok végrehajtásáról. A mintavétel elvégzésére jogosult állatorvost, annak hiányában a Hivatal által a mintavétel elvégzésére feljogosított állatorvost (a továbbiakban együtt: mintavételezésre jogosult állatorvos) kell felkérni. Az állattartó írásbeli kérelmére a területileg illetékes hatósági főállatorvos az illetékes állategészségügyi laboratóriummal való egyeztetést követően engedélyezheti, hogy az ütemtervtől eltérő időpontban kerüljön sor a mintavételre, ha ez utóbbi esetben a mintavétel az állományban elvégzendő egyéb beavatkozással összeköthető. Az ilyen írásbeli kérelmet az ütemterv kézhezvételét, illetve közzétételét követő 15 napon belül kell postára adni. (4) A minősítő és az ellenőrző vizsgálatok céljára mintát - az állattartó kérelmére - a mintavételezésre jogosult állatorvos köteles levenni és az illetékes állategészségügyi laboratóriumba beküldeni az illetékes hatósági

3 főállatorvos által meghatározott ütemterv szerint. A mintavételt csak olyan állaton szabad elvégezni, amelyet a külön jogszabályban előírtak szerint egyedi azonosítóval megjelöltek. Ha az arra jogosult állatorvos az állattartó kérelme ellenére nem veszi le a mintát az ütemtervben meghatározott időben, akkor erről az ütemtervben szereplő határidő lejártát követő nyolc napon belül az állattartónak értesítenie kell a területileg illetékes hatósági főállatorvost. Ez utóbbi esetben a területileg illetékes hatósági főállatorvos köteles az ügyet kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket a mintavétel végrehajtatása érdekében megtenni. (5) Mindaddig, amíg Magyarország B. melitensistől az Európai Bizottság által kiadott határozat alapján elismerten mentes, a juh- és kecskeállományok esetében az ellenőrző vizsgálat az e rendeletben meghatározott monitoring rendszerben, állami költségre történik az országos főállatorvos rendelkezése szerint. (6) Az állattartó köteles a mintavétel végrehajtásához alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítéséről gondoskodni, továbbá a mintavételhez a szükséges segítséget megadni. Az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével az állattartó köteles továbbá a mintavételért a mintavételi díjat a mintavételezésre jogosult állatorvosnak, valamint a vizsgálati költséget a vizsgálatot végző állategészségügyi laboratóriumnak megfizetni. A minta illetékes állategészségügyi laboratóriumba szállításának költségét - az (5) bekezdés kivételével - szintén az állattartó köteles állni, vagy köteles a mintavételezésre jogosult állatorvos által a szakma szabályai szerint becsomagolt és lezárt mintát az illetékes állategészségügyi laboratóriumba juttatni. (7) Az állatállományok minősítését az adott állatfajra vonatkozó mellékletben foglalt feltételek teljesítése esetén a hatósági főállatorvos határozatban adja ki. (8) Az állatállományok (7) bekezdésben leírt mentessé minősítését az állattartónak kell írásban kezdeményezni az állatok beszállításának megkezdésekor. (9) A kiadott mentességi minősítést határozattal vissza kell vonni, amennyiben az állomány már nem felel meg a mentesség e rendelet mellékleteiben meghatározott követelményeinek. II. Fejezet A BRUCELLÓZIS MEGELŐZÉSE A brucellózis elleni védőoltás, gyógykezelés tilalma 4. A szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék brucellózis elleni védőoltása vagy a brucellózissal fertőzött állatok gyógykezelése tilos. E szabály alól az országos főállatorvos egyedi esetben tudományos vizsgálatok céljából kivételt tehet. A termékenyítés, fedeztetés, betelepítés szabályai 5. (1) Szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések esetében a természetes fedeztetés kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állományokban alkalmazható. A fedeztetés csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó apaállatokkal történhet. (2) Legelőre csak brucellózistól hatóságilag mentes és forgalmi korlátozás alatt nem álló állományból hajthatók állatok. A legelőre járó nőivarú szarvasmarhák közé hat hónaposnál idősebb, nem ivartalanított bikát, illetve sertések közé öt hónaposnál idősebb, nem ivartalanított kant csak akkor lehet hajtani, ha e rendelet szerinti mentes állományból származik. (3) Brucellózistól hatóságilag mentes állományba kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatok vihetők be, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt esetekben egyedi szerológiai vizsgálatuk - a származási vagy a rendeltetési helyen végrehajtott - elkülönítés ideje alatt negatív eredményre vezetett. Új vagy üresen álló állattartó helyet kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állatállományból származó, egyedileg is mentes szarvasmarhákkal, sertésekkel, juhokkal vagy kecskékkel szabad betelepíteni. (4) Új állomány kialakítása céljából külföldről behozott, illetve újonnan betelepített állatállományból állatokat továbbtartásra elszállítani csak az állomány kedvező eredményű minősítő vizsgálata után lehet. (5) Az állattartónak a brucellózistól hatóságilag mentes állományát úgy kell tartania, hogy az a brucellózissal fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatokkal ne érintkezhessen. A tejre vonatkozó előírások

4 6. A tej felhasználásának szabályait a következő uniós jogi aktusok határozzák meg: a) az Európai Parlament és Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról; b) az Európai Parlament és Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról; c) az Európai Parlament és Tanács 1774/2002/EK rendelete (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról. III. Fejezet A BRUCELLÓZIS LEKÜZDÉSE SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- ÉS LÓÁLLOMÁNYOK ESETÉBEN Az állattartó kötelezettségei 7. (1) Az állattartó, illetve az állatok felvásárlásával foglalkozó személy köteles: a) állata betegségét vagy betegségre gyanús voltát, valamint a brucellózis fertőzöttségének gyanúját - így állata vetélését, rendellenes ellését is - az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni; b) a szarvasmarha, sertés, juh, kecske vagy ló elhullását - tekintet nélkül az elhullás előtt tapasztalt tünetekre - késedelem nélkül jelenteni az állatorvosnak. (2) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét a magánállatorvos, a jogosult állatorvos vagy a hatósági állatorvos tájékoztatásával is teljesítheti. (3) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítéséről köteles feljegyzést készíteni és azt aláírni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az értesített állatorvos nevét, a bejelentés okát, pontos idejét (dátum, óra, perc), illetve módját (szóban, telefonon, írásban stb.) is. Ha a bejelentés telefonon történt, akkor pontosan meg kell adni a hívott telefonszámot is. A feljegyzést a helyszínre kiérkező állatorvossal is alá kell íratni. (4) Az állattartónak a (3) bekezdés szerinti feljegyzéseit legalább egy évig meg kell őriznie és a hatóság kérésére ellenőrzésre azt be kell mutatnia. Az állatorvos által láttamozott feljegyzést a bejelentési kötelezettség teljesítésének egyértelmű bizonyítékának kell tekinteni. (5) Ha az állatorvos a bejelentést követő 48 órán belül nem jelenik meg a helyszínen, akkor az állattartó haladéktalanul köteles a történtekről a területileg illetékes hatósági főállatorvost tájékoztatni. (6) Vetélés, illetve holtmagzat vagy életképtelen utód születése esetén (a továbbiakban együtt: vetélés) - ha az állat a pontjának a)-c) alpontjai alapján nem minősül brucellózis fertőzöttségre gyanúsnak - az állattartó az állatorvosnak csak a laboratóriumi vizsgálat céljára történő mintavétel, illetve mintaküldés költségét köteles megfizetni. A pontjának d) vagy e) alpontjában meghatározott állat esetén az állattartónak kell állnia a vizsgálattal kapcsolatos minden költséget. A magánállatorvos feladatai 8. (1) Ha a magánállatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre 24 órán belül kiszállni, és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is az állattartó költségére klinikailag megvizsgálni. (2) A magánállatorvos az állat vetélése esetén - annak megelőzésére, hogy a magzat vagy a magzatburok vizsgálatra alkalmatlanná váljék - köteles az 5. számú melléklet szerinti mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára. A mintát a területileg illetékes hatósági főállatorvos rendelkezése szerint az illetékes állategészségügyi laboratóriumba köteles küldeni. (3) Ha a pontja alapján a brucellózis fertőzöttség gyanúja fennáll, a magánállatorvos haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági főállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy a hatósági intézkedésig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be. (4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a magánállatorvosnak helyszíni vizsgálat során alá kell írnia, dátummal kell ellátnia és le kell pecsételnie az állattartó által a 7. (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan. (5) Sertés vetélése esetén a (2) bekezdéstől eltérően nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja.

5 A jogosult állatorvos feladatai 9. (1) Abban az esetben, ha a jogosult állatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, vagy akkor, ha a területileg illetékes hatósági főállatorvos erre utasítja, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni. (2) A jogosult állatorvos az állat vetélése esetén köteles az 5. számú melléklet szerint mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára, amennyiben a 8. (2) bekezdése szerinti mintavétel korábban nem történt meg. A mintát a területileg illetékes hatósági főállatorvos értesítése mellett az illetékes állategészségügyi laboratóriumba köteles küldeni. (3) Ha a pontja szerinti brucellózis fertőzöttség gyanúja áll fenn, a jogosult állatorvos haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági főállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy az állategészségügyi hatóság ellenkező intézkedéséig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be. (4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a jogosult állatorvosnak helyszíni vizsgálat során - az állattartó kérelmére - aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7. (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan. (5) Sertés vetélése esetén a (2) bekezdéstől eltérően nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja. A hatósági állatorvos feladatai 10. (1) Ha a hatósági állatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, illetve, ha a területileg illetékes hatósági főállatorvos erre utasítja, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az érintett állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni. (2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatról a hatósági állatorvosnak jegyzőkönyvet kell felvennie, amely a tünetek részletes leírása mellett tartalmazza az állat azonosítására vonatkozó adatokat is. (3) Ha a pontja alapján az állat brucellózis fertőzöttségre gyanús, a hatósági állatorvos elrendeli az érintett állat elkülönítését és hatósági megfigyelését, értesíti a hatósági főállatorvost és szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske esetén elrendeli, hogy az állományból állatot nem lehet ki- és oda beszállítani (a továbbiakban: forgalmi korlátozás), és ha még nem történt mintavétel, illetve mintaküldés, a laboratóriumi vizsgálat céljára az 5. számú mellékletben foglaltak szerint mintát vesz. (4) Ha a pontja alapján az állat nem brucellózis fertőzöttségre gyanús, de vetélés történt, a hatósági állatorvos a következők szerint köteles eljárni: a) elrendeli az érintett anyaállat elkülönítését a laboratóriumi vizsgálatok negatív eredményének kézhezvételéig; b) ha a magzatból és a magzatburokból még nem történt mintaküldés - feltéve, hogy az még fellelhető és vizsgálatra alkalmas -, azokból mintát kell venni laboratóriumi vizsgálat céljára; c) az anyaállatból köteles vérmintát küldeni az illetékes állategészségügyi laboratóriumba a brucellózis kizárása céljából és a kísérőiraton köteles feltüntetni, hogy vetélés kivizsgálásáról van szó. (5) Brucellózis fertőzöttségnek a pontjának a)-c) alpontjaiban meghatározott gyanúja, illetve vetélés esetén a magzat, magzatburok és a vérminta brucellózis kimutatására, illetve kizárására irányuló laboratóriumi vizsgálata állami költségre történik, de a brucellózis kizárását követően a vetélés okának tisztázására irányuló további vizsgálat kizárólag az állattartó költségére végezhető. A mintavétel és mintaküldés költségét az állam kizárólag akkor téríti meg, ha a hatósági állatorvos megállapította a brucellózis fertőzöttség gyanúját. (6) Sertés vetélése esetén a (4) bekezdéstől eltérően nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja. (7) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a hatósági állatorvosnak a helyszíni vizsgálat során - az állattartó kérelmére - aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7. (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan. 11. (1) Ha a laboratóriumi vizsgálatok kizárták a brucellózis jelenlétét, a hatósági állatorvos megszünteti az érintett állat elkülönítését, illetve feloldja a forgalmi korlátozást, ha azt a 10. (3) bekezdése alapján elrendelte. (2) Ha a laboratóriumi vizsgálatok alapján egy állat brucellózissal fertőzöttnek bizonyul, a hatósági állatorvos az érintett állomány forgalmi korlátozását fenntartja. A forgalmi korlátozás ideje alatt az állomány tejének felhasználásáról a 6. szerinti külön jogszabályok alapján kell dönteni. A pontjának b) alpontjában meghatározott fertőzöttségre gyanús állatok vágóhídra elszállíthatóak.

6 (3) A hatósági állatorvos a brucellózist hatóságilag megállapítja a pontjának a) és c) pontjaiban meghatározott fertőzött állatok esetén. A pontjának d) alpontjában leírt állat kivételével minden újabb brucellózissal fertőzött állatot a brucellózis új esetének kell tekinteni. (4) Ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt, a mentes minősítés visszaállításához szükséges laboratóriumi vizsgálatok kedvező eredményre vezettek, a hatósági állatorvos megszünteti az állomány forgalmi korlátozását. A forgalmi korlátozás feloldásával egyidejűleg a betegséget megszűntté kell nyilvánítani. (5) A hatósági állatorvos a brucellózis hatósági megállapítását vagy megszűntté nyilvánítását haladéktalanul köteles jelenteni az illetékes hatósági főállatorvosnak. A hatósági főállatorvos feladatai 12. (1) Ha a hatósági főállatorvos brucellózis fertőzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre hatósági állatorvost küldeni a gyanú megerősítése vagy esetleges kizárása céljából. Ha a bejelentést közvetlenül az állattartó tette, a hatósági főállatorvos jogosult állatorvost is kiküldhet. Hatósági állatorvos helyszíni vizsgálata csak akkor szükséges, ha a jogosult állatorvos a gyanút kizárni nem tudta. A területileg illetékes hatósági főállatorvos köteles kivizsgáltatni az állattartó által a 7. (5) bekezdésében előírtak alapján tett bejelentést, és ennek eredményeként a szükséges intézkedéseket megtenni. (2) A hatósági főállatorvos a brucellózis hatósági megállapítását haladéktalanul köteles jelenteni a Hivatalnak. (3) A hatósági főállatorvos határozata alapján a brucellózissal fertőzött szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét vagy lovat a fertőzöttség megállapításától számított öt napon belül - ha kizáró ok nem áll fenn, állami kártalanítás mellett - le kell öletni. (4) A hatósági főállatorvos - az állattartó költségére - elrendeli a fertőzött állomány valamennyi egyedének szerológiai vizsgálatát. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5%-át nem haladja meg, az állattartónak az állomány mentessé nyilvánításához szükséges intézkedési tervet (a továbbiakban: mentesítési terv) kell készítenie. A hatósági főállatorvos intézkedik az állomány általa jóváhagyott terv szerinti mentesítésére. A mentesítéssel kapcsolatos összes költséget, beleértve a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok költségét is, az állattartó köteles állni. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5%-át meghaladja, vagy az állattartó a mentesítést nem vállalja, akkor elrendeli az állomány felszámolását. Az állomány felszámolását lehetőség szerint arra alkalmas vágóhídon kell végrehajtani, a leölt állatokért az állattartót állami kártalanítás illeti meg, kivéve, ha a felszámolásra azért került sor, mert az állattartó nem vállalta a mentesítés költségeit. (5) Ha valamely állományban brucellózissal fertőzött állatot találtak, akkor a hatósági főállatorvos járványügyi nyomozást végez annak tisztázására, hogy a fertőzés honnan származhatott, illetve hova hurcolhatták el. (6) A fertőzöttnek talált állományok környezetében a Hivatal elrendelheti a vadon élő állatok (vaddisznó, gímszarvas, dámvad, őz, muflon, mezei nyúl) néhány egyedének diagnosztikai célú kilövését. A Hivatal feladatai 13. (1) Ha valamely állatállományban brucellózissal fertőzött állatot találtak, a Hivatal a) több állategészségügyi kerületet vagy megyét érintő esetben részt vesz a járványügyi nyomozásban, más tagállamot is érintő esetben soron kívül tájékoztatja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját (a továbbiakban: Központ); b) más megyét érintő esetben soron kívül tájékoztatja az adott megye területén eljárni jogosult Hivatalt; c) utasítja a hatósági főállatorvoson keresztül az illetékes hatósági állatorvost, hogy fertőzöttség gyanúja miatt rendeljen el forgalmi korlátozást azokra az állományokra, ahová a betegséget elhurcolhatták. (2) A betegség hatósági megállapítását követően a Hivatal értesíti a Központot. (3) A Hivatal évente legkésőbb március 1-jéig összefoglaló jelentést küld az országos főállatorvosnak és egyidejűleg e jelentés másolatát a nemzeti referencia laboratóriumnak (a továbbiakban: NRL) is megküldi tájékoztatásul. A közösségi előírások, illetve a nemzetközi ajánlások figyelembevételével az országos főállatorvos határozza meg a jelentéssel szemben támasztott követelményeket. (4.) Ha a Hivatal illetékességi területén brucellózissal fertőzött állatot találtak, akkor a Hivatal köteles értesíteni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes regionális intézetét. Az országos főállatorvos feladatai

7 14. Az országos főállatorvos a) országosan irányítja és felügyeli az állatállományok brucellózis mentességének ellenőrzésével, a brucellózis megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos jogszabályi előírások végrehajtását; b) a tárgyévet követő év március 31-ig jelentést küld az Európai Bizottságnak; c) az állategészségügyi laboratórium írásbeli kérésére - a Központ szakvéleménye alapján - maximum 5 évre szóló engedélyt adhat arra, hogy meghatározott területről származó minták esetében állategészségügyi laboratórium részt vegyen a brucellózis ellenőrzésére irányuló szerodiagnosztikai vizsgálatokban. Az állategészségügyi laboratóriumok feladatai 15. (1) Az NRL feladatait a Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (a továbbiakban: ÁDI) budapesti laboratóriuma látja el. (2) Állományminősítő vizsgálatot kizárólag az ÁDI végezhet, az éves ellenőrző vizsgálatok végzésére a 14. c) pontja szerinti laboratóriumok is jogosultak. (3) A brucellózis kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat az ÁDI laboratóriumai végzik. Ha bakteriológiai vizsgálat során laboratórium Brucella baktériumot mutatott ki egy olyan állományban, ahol korábban a brucellózist nem állapították meg, akkor az izolált Brucella törzset vagy törzseket a faji azonosítás megerősítése és biotípus-meghatározás céljából az NRL-be kell küldeni. A brucellózis fertőzöttség szerológiai vizsgálat alapján történő megállapításához az NRL megerősítő vizsgálata szükséges. Ennek érdekében a Hivatalnak intézkednie kell arról, hogy a vizsgáló laboratórium által szeropozitívnak talált, elkülönített állatokból vérmintát küldjenek NRL-be a megerősítő szerológiai vizsgálat céljára. A megerősítő vizsgálathoz szükséges mintát vagy mintákat a Hivatalnak az NRL által meghatározottak szerint kell elküldenie. (4) A brucellózis hatósági megállapításához vagy kizárásához szükséges diagnosztikai vizsgálatok eredményéről a vizsgáló laboratórium a beküldő állatorvost és az érintett állomány tartási helye szerint illetékes Hivatalt is köteles értesíteni. A pozitív eredményű vizsgálatok esetében az eredmény ismertté válásától számított 72 órán belül, míg negatív eredményű vizsgálatok esetén legkésőbb havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell az eredményt megküldeni. IV. Fejezet ELJÁRÁS A JUHOK BRUCELLA OVIS FERTŐZÖTTSÉGE ESETÉN 16. (1) Tenyésztésre szánt hat hónaposnál idősebb ivarérett kos akkor hozható forgalomba, ha ivarszervei épek és elváltozást nem mutatnak, továbbá B. ovis fertőzöttségét nem állapították meg, valamint a szállítást megelőző 30 napon belül vett vérmintájának a 4. számú mellékletben előírtak szerint komplementkötési vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbával végzett szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott. (2) Anyajuhokat - az egyéb jogszabályban előírtak megtartása mellett - továbbtartás céljából értékesíteni csak a szállítást megelőző 30 napon belül a 4. számú mellékletben előírtak szerint komplementkötési vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbával végzett B. ovis kimutatására irányuló egyedi szerológiai vizsgálat eredményének ismeretében lehet. (3) Ha egy állományban a pontja szerint B. ovissal fertőzött állatot találtak, akkor a betegséget a hatósági állatorvos köteles hatóságilag megállapítani, amennyiben az még nem történt meg. (4) A pontjának a)-b) alpontjai szerint fertőzöttnek minősülő (klinikai tüneteket mutató) tenyészkost fedeztetésre vagy mesterséges termékenyítéshez használni tilos. (5) A pontjának c) és d) alpontjai szerint fertőzöttnek minősülő (klinikailag tünetmentes) tenyészkosok csak a tartási helyükön lévő, fertőzött árutermelő anyajuhállomány fedeztetésére vagy mesterséges termékenyítéséhez használhatók. Az ilyen kosokra életük végéig forgalmi korlátozást kell elrendelni, vágóhídra a területileg illetékes hatósági főállatorvos előzetes tájékoztatása mellett elszállíthatóak. (6) Laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis okozta vetélést követően a fertőzött anyajuho(ka)t, az állomány többi állatától, legalább 30 napig el kell különíteni. (7) Az adott vemhességi idényben - laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis fertőzöttség miatt - elvetélt anyajuhot fedeztetni vagy mesterségesen termékenyíteni csak 6 hónap elteltével szabad.

8 V. Fejezet ELJÁRÁS KUTYA BRUCELLA CANIS FERTŐZÖTTSÉGE ESETÉN 17. (1) Ha a kutya B. canis (kutya brucellózis) fertőzöttségének előfordulását egy tenyészállományban laboratóriumi vizsgálattal igazolták, akkor az állatok folyamatos állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvos köteles értesíteni a hatósági állatorvost, továbbá az állat tulajdonosát, gondozóját a közegészségügyi veszélyekről tájékoztatni. A hatósági állatorvos ezt követően köteles az érintett (fertőzött) tenyészetre forgalmi korlátozást elrendelni. (2) A fertőzött állatokat gondozó személy a tartási hely (kennel) elhagyása előtt köteles kezeit, lábbelijét és ruházatát fertőtleníteni. (3) A forgalmi korlátozást fel kell oldani, ha a) az állományt az állattartó felszámolta és a fertőtlenítés megtörtént; b) az állományt a B. canis fertőzöttségtől mentesítették. (4) Az állattartó kérelmére a hatósági főállatorvos határozatban mentessé nyilváníthatja azt az állományt, amelyben a) kutya brucellózis klinikai tünetei a minősítést megelőző egy éven belül nem jelentkeztek, továbbá b) a nem ivartalanított egyévesnél idősebb kutyákon legalább három hónapos időközzel, kétszer elvégzett szerológiai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak. VI. Fejezet KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK 18. (1) A hatósági állatorvos köteles közölni a fertőzött és a fertőzöttségre gyanús állat gondozójával vagy tulajdonosával, hogy az ilyen állat ellésénél, elvetélésénél vagy gondozásánál való közreműködés, továbbá az ilyen állat levágása, nyers tejének és tejtermékeinek fogyasztása közegészségügyi kockázatot jelent. Az ilyen állatokkal foglalkozók figyelmét fel kell hívni a megfelelő személyi higiénia jelentőségére, beleértve a távozáskor kötelező személyi fertőtlenítést is. (2) Az elkülönített, fertőzött állat gondozására az állat leöléséig az állat tartójának - ha az állatgondozást nem saját maga végzi - külön gondozót kell beosztania, és részére védőöltözetről gondoskodnia. Az állatgondozó az elkülönítés helyének elhagyása előtt köteles védőöltözetét levetni, kezét és lábbelijét fertőtleníteni. (3) Ha a Hivatal állatokkal kapcsolatban álló személynek Brucella-eredetű megbetegedéséről vagy fertőzöttségéről kap értesítést, köteles az esetet a hatósági főállatorvossal kivizsgáltatni. Állatok hatóságilag megállapított brucellózisáról a Hivatal értesíti az ÁNTSZ területileg illetékes regionális intézetét. (4) A B. abortus, B. melitensis vagy B. suis baktériumokkal fertőzött állatállományok tartási helyén ebet, macskát szabadon tartani tilos. Az őrző-védő ebet a fertőződését kizáró módon kell tartani. (5) A fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatok tejével és húsával, valamint az ezekből származó állati hulladékokkal az élelmiszerhigiéniai, illetve az állati hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni. VII. Fejezet MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK 19. Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 203. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Új telepek feltöltésének céljából történő vásárlás esetén ellenőrizni kell a származási állomány B. ovistól való mentességét. A megvásárolandó állatokat B. ovisra szerológiai próbával egyedenként kell megvizsgálni. A telep állományába juhokat csak a 90. -ban előírt karanténozás és az ezt követő kedvező eredményű állatorvosi vizsgálat

9 után szabad bevinni. Indokolt esetben a karanténozási időszak alatt, megelőzési célból juhrühösség elleni kezelés is előírható. 20. (1) A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Ha a (2) bekezdésben előírt rendelkezéseket 30 napon túl fenntartják a betegség további előfordulásai miatt, és ennek következményeként az állatok jogszabályi előírásoknak megfelelő tartása nem biztosítható, vagy jelentős gazdasági nehézséget okoz, az illetékes hatósági fő-állatorvos a tulajdonos indoklással alátámasztott kérelmét követően - amennyiben ellenőrizte a tényeket -, engedélyezheti az állatok elszállítását a védőkörzeten belül található gazdaságból. (2) A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet 23. -a az alábbi (5)-(8) bekezdéssel egészül ki: (5) A 2. -ban nem felsorolt, de védőkörzetből származó levágott sertések friss húsa nem kerülhet a Közösségen belüli vagy nemzetközi kereskedelmi forgalomba, és a kinyert húst a Közösségen belüli és nemzetközi kereskedelemre szánt hústól elkülönítve kell darabolni, szállítani és tárolni, valamint olyan módon kell felhasználni, hogy elkerüljék annak a Közösségen belüli és nemzetközi kereskedelemre szánt hússal történő keveredését. (6) Amennyiben a 2. -ban fel nem sorolt, de védőkörzetből származó levágott sertés friss húsát az (1) bekezdésben meghatározott kezelésnek vetik alá, úgy arra az (5) bekezdésben meghatározott korlátozó rendelkezések nem vonatkoznak. (7) Az (5) bekezdésben leírt friss húson alkalmazott állategészségügyi jelölés olyan - 6,5 cm széles és 4,5 cm magas - ovális bélyegző; melyen a következő információknak kell megjelenniük a jelzésen tökéletesen olvasható írásjelekkel: a) a felső részen Magyarország ISO-kódja nagybetűkkel: HU, b) középen a vágóhíd állategészségügyi nyilvántartási száma, c) az alsó részen a következő kezdőbetűk: EC, d) a bélyegző közepén két olyan módon kereszteződő egyenes vonal, amely nem teszi az információt olvashatatlanná. (8) A betűknek legalább 0,8 cm magasnak, a számoknak pedig legalább 1 cm magasnak kell lenniük. A jelölést az állategészségügyi követelmények végrehajtását ellenőrző hatósági állatorvos közvetlen felügyelete mellett kell alkalmazni. VIII. Fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően mentessé minősített szarvasmarha- és sertésállományok esetében az adott állatfajra vonatkozó mellékletben előírt ellenőrző vizsgálatok negatív eredményét követően a mentes minősítést a hatósági főállatorvosnak új határozatban kell megerősítenie. (3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően betelepített, de mentessé még nem nyilvánított szarvasmarha- és sertésállományok esetében az állattartó köteles a mentessé nyilvánítását a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül írásban kezdeményezni a hatósági főállatorvosnál. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete ának (4) bekezdése, a, az t megelőző Brucellózis cím, továbbá a 24. számú függelékének 27. pontja hatályát veszti. 22. Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról, b) a Tanács 91/68/EGK irányelve (1991. január 28.) a juhok és kecskék Közösségen belüli forgalmát szabályozó állategészségügyi feltételekről, c) A Bizottság 2007/10/EK irányelve (2007. február 21.) a sertések hólyagos betegségének kitörése esetén a védőkörzeten belüli intézkedések bevezetése tekintetében a 92/119/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról. 1. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez

10 A szarvasmarha brucellózisra vonatkozó részletes szabályok E mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni azokra a hizlalásra szánt hímivarú állatokra, amelyek brucellózistól hatóságilag mentes állományból származnak, ha az állattartó írásbeli kérelmére a hatósági főállatorvos felmentést adott e melléklet alkalmazása alól. A kérelemben az állattartónak nyilatkoznia kell arról, hogy az állományból kizárólag csak vágóhídra szállítják az állatokat, illetve vállalnia kell, hogy az állományból történő minden szállítást az azt megelőző 72 órán belül, de legalább 24 órával a szállítás előtt közvetlenül a területileg illetékes hatósági főállatorvosnak bejelent, megadva a szállítmányt fogadó vágóhíd nevét és címét. I. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarha-állomány 1. A szarvasmarha-állomány brucellózistól hatóságilag mentes, ha: a) nincs az állományban brucellózis ellen vakcinázott szarvasmarha, kivéve azokat a nőivarú állatokat, amelyeket más tagállamban legalább 3 évvel korábban vakcináztak; b) legalább 6 hónapja az állatokon a brucellózis klinikai tünetei nem jelentkeztek; és c) valamennyi 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhán a következő vizsgálati eljárások egyikét - összhangban a 4. számú mellékletének szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezetével - elvégezték és az negatív eredménnyel zárult: (i) e melléklet IV. 1. pontjában leírt szerológiai próbák valamelyikével kétszeri, legalább 3 hónapos, de kevesebb mint 12 hónapos időközzel elvégzett vizsgálat, (ii) három havonként összesen háromszori tejmintavizsgálat, majd az utolsót követően legalább 6 héttel a IV. pontban leírt valamelyik szerológiai próbával végrehajtott vizsgálat; d) a c) pontban leírt vizsgálatok megkezdése óta az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot állítottak be és a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák vérsavójának a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbában negatívan reagált az állományba való beállítás előtti 30 napon belül, vagy a beállítás utáni 30 nap elteltét követően; e) a beszállítandó állat nem rendelkezik a származási állományban 30 napon belül elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon van fizikailag elkülönítve az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negativitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen. 2. A szarvasmarha-állomány a brucellózistól hatóságilag mentes minősítését megőrzi: a) ha az összes 24 hónaposnál idősebb egyed vérmintájának szerológiai vizsgálatát évenként negatív eredménnyel elvégzik a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint; vagy b) ha az állategészségügyért felelős miniszter által a tárgyévet követő év március 31-ig kiadott közlemény értelmében Magyarország nem teljesíti azt a feltételt, hogy szarvasmarha-állományainak legalább 99,8%-a legalább 4 év óta brucellózistól hatóságilag mentes, akkor a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott alábbi vizsgálati eljárások egyike negatív eredményt adott: (i) három, legalább 3 hónapos időközönként, tejmintával végrehajtott gyűrűpróba, (ii) három, legalább 3 hónapos időközönként, tejmintával végrehajtott ELISA-próba, (iii) két, legalább 3 hónapos időközzel, tejmintával végrehajtott gyűrűpróba, melyet legalább hat hét múlva egy, a IV. 1. pontban leírt szerológiai próba követ, (iv) két, legalább 3 hónapos időközzel, tejmintával végrehajtott ELISA-próba, amelyet legalább hat hét múlva egy, a IV. 1. pontban leírt szerológiai próba követ, (v) két szerológiai próba, legalább 3 hónapos, de nem több mint 12 hónapos időközzel; c) ha a mentessé nyilvánítás óta az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot szállítottak be és a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák vérsavójának a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbában negatívan reagált az állományba való beállítás előtti 30 napon belül, vagy a beállítás utáni 30 nap elteltét követően; d) ha a beszállított állat nem rendelkezik a beállítást megelőző 30 napon belül még a származási állományban elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon kell fizikailag elkülöníteni az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negatívitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen. 3. A brucellózistól hatóságilag mentes minősítést fel kell függeszteni,

11 a) ha az 1. és 2. pontban részletezett feltételek nem teljesülnek, b) ha egy laboratóriumi vagy klinikai vizsgálat alapján egy vagy több szarvasmarhánál a rendelet 2. -ának 14. pontja alapján brucellózis fertőzöttség gyanúja merül fel és a gyanús állatokat elkülönítették a többi állattól oly módon, hogy azok sem közvetlenül, sem közvetetten ne érintkezhessenek a többi állattal, vagy c) amennyiben a vetélés, holtellés, rendellenes ellés laboratóriumi vizsgálata a bejelentés elmulasztása miatt nem történt meg. 4. A brucellózistól hatóságilag mentes minősítés felfüggesztését követően az alábbiak szerint kell eljárni: a) Ha a brucellózis fertőzöttségre gyanús állatot az állomány többi állatától e rendelet előírásainak megfelelően elkülönítették, az állat az állományba visszaállítható és az állomány minősítése visszaadható, ha az elkülönítés ideje alatt a gyanús állat: (i) elvégzett szérum agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket mutat és a komplementkötési próba negatív eredménnyel zárult, vagy (ii) negatívan reagált bármelyik másik két szerodiagnosztikai tesztkombinációban, amelyet az Európai Bizottság az előbbivel egyenértékűnek ismer el. b) Ha az állatot levágták vagy elhullott, s így további szerológiai, vagy a brucellózis jelenlétét kizáró egyéb laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére nincs lehetőség, a minősítés felfüggesztése csak akkor vonható vissza, ha az állományban valamennyi 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhát a 4. számú melléklet vonatkozó fejezete szerint végrehajtott (i) szérum agglutinációs próbával kétszer megvizsgáltak, s valamennyi minta 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy (ii) az Európai Bizottság által a szérum agglutinációs próbával egyenértékűnek elismert egyéb eljárással kétszer megvizsgáltak. Az első vizsgálatot a gyanús állat eltávolítása után 30 nap elteltével, a másodikat pedig legalább 60 nappal később kell végrehajtani. 5. A brucellózistól hatóságilag mentes minősítést vissza kell vonni, ha a laboratóriumi vagy járványtani vizsgálatok az állomány brucellózissal (B. abortus) való fertőződését megerősítették. A brucellózistól hatóságilag mentes minősítés visszavonható, ha a brucellózis fertőzöttségre gyanús állat elkülönítése nem történt meg a 3. pont b) alpontja szerint. 6. A visszavont mentes minősítés nem adható vissza addig, amíg az állományt ellenőrző vizsgálatnak alá nem vetették és valamennyi 12 hónaposnál idősebb állat a 60 napos időközzel kétszer elvégzett vizsgálatban negatív eredményt nem adott. Az első vizsgálatot a pozitív állat(ok) eltávolítása után 30 nap elteltével kell elvégezni. 7. Ha a betegség kitörésének idején az állományban vemhes állatok is voltak, a végső ellenőrzést az utolsó vemhes állat ellését követő legalább 21 nap elteltével kell elvégezni. 8. Magyarországon szarvasmarha-állománynak a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról szóló június 26-i 64/432/EGK irányelv A. melléklete II. fejezetében meghatározott - a vakcinázást is megengedő - brucellózistól mentes minősítése nem alkalmazható. II. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes megye 1. Egy megye szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes státuszának odaítélésére akkor kerülhet sor, ha az ország még nem teljesíti a vonatkozó tanácsi irányelvben a hatóságilag mentes tagállammal szemben támasztott követelményeket, de az adott megye már igen. 2. Ha az ország szarvasmarha brucellózistól hatóságilag nem mentes, akkor szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes az a megye, amely megfelel az alábbi követelményeknek, feltéve, hogy mentességét az országos főállatorvos kezdeményezésére az Európai Bizottság is jóváhagyja: a) legalább 3 éve nem volt Brucella okozta vetélés, és nem izoláltak B. abortus baktériumot, b) 5 egymást követő éven keresztül a szarvasmarha-állományok legalább 99,8%-a brucellózistól hatóságilag mentes minősítésű volt, a december 31-i állapot szerinti, c) valamennyi szarvasmarhát a közösségi előírások szerint egyedi azonosítóval láttak el, d) valamennyi vetélést jelenteni kell, és az állategészségügyi hatóságnak ki kell vizsgálnia.

12 3. A szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes megye - illetve az ország mentességének elismerése után az ország - megőrizheti mentes minősítését, ha: a) a II. 2. a) és II. 2. b) pont teljesül, továbbá a feltételezetten brucellák okozta vetélések bejelentése kötelező és azokat az állategészségügyi hatóság kivizsgálja; b) a minősítés elnyerését követő első öt évben valamennyi állományban, évente az állományok legalább 20%- ában, valamennyi 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhának a 4. számú mellékletnek megfelelő szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott, figyelembe véve, hogy tejelő állományok esetében tejminták is vizsgálhatók a 4. számú mellékletnek megfelelően; c) a brucellózis fertőzöttségre gyanús állatok esetében a járványügyi nyomozás, valamint legalább 2 szerológiai (komplementkötési vagy ezzel egyenértékű) próba, továbbá a megfelelő minták bakteriológiai vizsgálata minden esetben megtörténik; d) a betegség gyanúját mindaddig fenntartják, amíg a c) pontban leírt vizsgálatok negatív eredménnyel le nem zárulnak, továbbá az állat származási helye szerinti, valamint azon állományok mentes státuszát fel kell függeszteni, ahova a betegséget a járványügyi nyomozás tanúsága szerint elhurcolhatták; e) a brucellózis megállapítását követően a fertőzött állatokat leölik, illetve ha a betegség az állományban az 5%-ot meghaladó mértékben elterjed, az állományban található valamennyi szarvasmarhát levágják (leölik), és a telep újratelepítése előtt a takarítást és fertőtlenítést elvégzik, továbbá az egyéb fogékony állatfajok egyedeit a telepről eltávolítják, vagy szerológiai vizsgálattal fertőzöttségüket kizárják. III. Jelentés az Európai Bizottságnak Az országos főállatorvos a brucellózis hatósági megállapításáról minden esetben tájékoztatja az Európai Bizottságot. IV. E mellékletben előírt vizsgálatként alkalmazható próbák 1. Az e mellékletben előírt szerológiai vizsgálatok céljára a 4. számú mellékletben leírtak szerint végrehajtott szérum agglutinációs, pufferolt brucella-antigén, komplementkötési, plazma agglutinációs, plazma gyűrű-, mikroagglutinációs próba, vagy az egyedi vérből elvégzett ELISA-vizsgálat alkalmazható. Tejpróbaként a gyűrűpróba (ABR) vagy a tejből végzett ELISA-vizsgálat végezhető. Egyéb diagnosztikai eljárás csak akkor alkalmazható, ha azt az Európai Bizottság a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról szóló június 26-i 64/432/EGK irányelv 17. cikkével összhangban már jóváhagyta. 2. A 4. számú melléklet előírásai szerint elvégzett komplementkötési próba, pufferolt brucella-antigén próba és az egyedi vérből elvégzett ELISA-vizsgálat az Európai Bizottság által a szérum agglutinációs próbával egyenértékűnek elfogadott eljárásnak tekintendő. 2. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez A juh és kecske brucellózisra vonatkozó részletes szabályok I. Brucellózistól (B. melitensis fertőzöttségtől) hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállomány 1. Brucellózistól hatóságilag mentes a juh- vagy kecskeállomány, ha a) az állományban (i) brucellózisra (B. melitensis) fogékony állatok legalább 12 hónapja e betegség klinikai vagy egyéb tüneteitől mentesek, (ii) nincs brucellózis (B. melitensis) ellen vakcinázott állat, (iii) valamennyi 6 hónaposnál idősebb juh és/vagy kecske legalább 6 hónapos időközzel - a 4. számú melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezete szerint - végzett kétszeri szerológiai vizsgálat során negatív eredményt adott, (iv) a (iii) pontban előírt első szerológiai vizsgálatot követően csak olyan állatokat tartottak, amelyek az állományban születtek, vagy a III. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően brucellózistól hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállományból származtak; vagy b) az állomány a IV. pontban meghatározott, brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított megye területén található.

13 2. A juh- vagy kecskeállomány brucellózistól hatóságilag mentes minősítését megőrzi, ha a) a minősítést követően, az állatok bevitele az állományba a III. pontban meghatározottak szerint történt; és b) ha az állomány (i) az ország brucellózistól hatóságilag mentes megyéjében található és teljesülnek a IV. 3. pontban foglalt követelmények, vagy (ii) az ország brucellózistól hatóságilag még nem mentes megyéjében található és évente - valamennyi 6 hónaposnál idősebb, nem ivartalanított hímivarú állat, - az előző vizsgálat óta a telepre bevitt valamennyi állat, - az ivarérettséget elért nőivarú állatok 25%-ának, vagy ha ezek száma 50 alatti valamennyi ivarérett nőivarú állat szerológiai vizsgálatát negatív eredménnyel elvégzik. II. A brucellózis fertőzöttség gyanúja, illetve brucellózis fertőzöttség előfordulása 1. Ha egy brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskeállományban a) felmerül a gyanúja, hogy egy vagy több juh vagy kecske brucellózissal (B. melitensis) fertőzött, akkor a hatósági főállatorvos az érintett telep brucellózistól hatóságilag mentes minősítését felfüggeszti, ha a fertőzöttségre gyanús állatot - a gyanú hatóságilag történő kizárásáig - elkülönítik vagy leölik. Ha a fertőzöttségre gyanús állat elkülönítése vagy leölése nem történik meg, akkor az állomány mentes minősítését vissza kell vonni; b) ha az állomány B. melitensis fertőzöttségét hatóságilag megállapították, akkor az állomány mentes minősítését vissza kell vonni és az állományt fertőzöttnek kell nyilvánítani. Az állomány a mentes minősítését csak akkor kapja vissza, ha az állomány valamennyi fertőzött egyedét levágják (leölik), és az állományban visszamaradt 6 hónaposnál idősebb valamennyi állatnak legalább 3 hónapos időközzel - a 4. sz. vonatkozó fejezete szerint - végrehajtott kétszeri szerológiai vizsgálata negatív, eredményre vezetett. 2. Ha a fertőzöttség az 5%-ot meghaladó mértékben elterjedt, vagy ha a II. 1. b) pontban említett juh- vagy kecsketelep brucellózistól hatóságilag mentes megyében/régióban van, akkor az országos főállatorvos erről az Európai Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul értesíti. Ilyen esetben - a Hivatallal történt egyeztetést követően - a hatósági főállatorvos elrendeli az érintett telepen tartott juh és kecske zárt vágás útján történő leölését. A hatósági főállatorvos járványügyi nyomozást végez és a fertőzött állománnyal járványtani kapcsolatban álló állományokban e rendelet 12. -ának (4) bekezdésével összhangban szerológia vizsgálatot rendel el. 3. Ha a brucellózis kitörését hatóságilag megállapították az országos főállatorvos az érintett megye brucellózistól hatóságilag mentes minősítését felfüggeszti. E tényről haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot. III. Állatok bevitele a brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállományokba Juhok vagy kecskék a brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskeállományba nem vihetők be, kivéve, ha a) azok brucellózistól hatóságilag mentes juh- vagy kecsketelepről származnak; vagy b) más tagállam brucellózistól mentes telepéről származnak, feltéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: (i) azokat a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról szóló december 17-i 21/2004/EK tanácsi rendelete alapján megjelölték, (ii) sohasem vakcinázták brucellózis (B. melitensis) ellen, (iii) a származási telepen hatósági megfigyelés alatt elkülönítve tartották úgy, hogy az elkülönítés ideje alatt hathetes időközzel - a 4. számú mellékletben előírtak szerint - elvégzett két szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott. IV. Juh vagy kecske brucellózistól hatóságilag mentes megye 1. Juh és kecske brucellózistól (B. melitensis) mentes az a megye, amely az országos főállatorvos által elismerten megfelel az alábbi követelményeknek, feltéve, hogy mentességét az országos főállatorvos kezdeményezésére az Európai Bizottság is jóváhagyja: a) amelyben a juh- vagy kecskeállományok legalább 99,8%-a brucellózistól hatóságilag mentes minősítésű; vagy b) amely megfelel a következő feltételeknek:

14 (i) a juh és kecske brucellózis legalább 5 éve bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, (ii) juh és kecske brucellózist az utóbbi 5 évben hatóságilag egyetlen esetben sem állapítottak meg, (iii) a vakcinázás legalább 3 éve tilos. 2. Hatóságilag mentesnek kell tekinteni minden megyét, ha az ország mentességét az Európai Bizottság hivatalosan elismerte. 3. A hatóságilag elismerten mentes megyében, vagy az ország mentessége esetén az ország egész területén az alábbi feltételeket kell teljesíteni: a) a megye/ország brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes minősítésének elismerését követő első évben az állományokban vagy a vágóhídon végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések 99%-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy a telepek kevesebb, mint 0,2%-a volt fertőzött, vagy a 6 hónaposnál idősebb állatok legalább 10%-án - a 4. számú melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezetében előírtak szerint - elvégzett egyszeri szerológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett; b) a megye/ország brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes minősítésének elismerését követő második évtől kezdődően évente az állományokban, vagy a vágóhidakon végzett szúrópróbaszerű ellenőrzések 95%-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy az állományoknak, kevesebb, mint 0,2%-a volt fertőzött, vagy a 6 hónaposnál idősebb állatok legalább 5%-án - a 4. számú melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezetében előírtak szerint - elvégzett egyszeri szerológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett; c) a minősítési feltételek továbbra is teljesülnek. V. Kiegészítő követelmények és tilalmak 1. A juh- vagy kecskeállományok B. melitensis Rev.1 (vagy azzal egyenértékűnek elismert) vakcinával való védőoltása tilos, ezért a brucellózistól hatóságilag mentes állományokba vakcinázott állatok nem vihetők be. 2. Az V. 1. pontban említett tilalom miatt a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételekről szóló január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelv A) mellékletének 2. fejezetében említett - vakcinázást is megengedő - brucellózis (B. melitensis) mentes minősítés a juh vagy kecskeállományok minősítésére nem alkalmazható. 3. Ha a juh- vagy kecskeállományokban laboratóriumi vizsgálattal B. abortus fertőzöttséget mutatnak ki, akkor az állományt a Hivatal által kidolgozott és az országos főállatorvos által jóváhagyott terv alapján mentesíteni kell a szarvasmarha-állományok védelme érdekében. 3. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez A sertés brucellózisra vonatkozó részletes szabályok 1. Brucellózistól mentes az a sertésállomány, a) amelyben a brucellózis klinikai tünetei legalább 12 hónapja nem fordultak elő; b) amelyben a vetélések laboratóriumi vizsgálata a brucellózis szempontjából minden esetben negatív eredménnyel járt; c) amelyben a fialás utáni szerológiai vizsgálatok során nem találtak szeropozitív állatot, vagy száz kocánál kisebb létszám esetén legfeljebb egy szerológiailag pozitív egyedet, illetve százkocás, vagy annál nagyobb állomány esetén pedig legfeljebb egy százalék szerológiailag pozitív állatot találtak, és ezeket az állományból azonnal eltávolították; d) az első vizsgálat, illetve a szeropozitív egyed/egyedek eltávolítása után legkorábban 30 nappal, de legkésőbb 60 nappal végrehajtott ismételt vizsgálat negatív eredményű volt; e) amelynek tartási helyén a külön jogszabályban meghatározott járványvédelmi feltételek biztosítottak; f) az állatok nem kerülhettek kapcsolatba brucellózistól nem mentes állatokkal; valamint g) az a kizárólag levágatás céljára tartott (hízó) sertésekből álló állomány, amelyikben kizárólag mentes állományokból származó sertéseket tartanak, és azok nem kerültek kapcsolatba brucellózistól nem mentes állatokkal.

15 2. Az 1. pont c)-d) alpontjaiban leírt minősítő vizsgálat céljára valamennyi kocából, valamint valamennyi kanból egy időben vért kell küldeni a területileg illetékes állategészségügyi laboratóriumba. A vérvételt úgy kell elvégezni, hogy az minél több koca esetén a fialást követő kettő-hat héten belül megtörténjen. 3. Abban az újonnan kialakított, nem kizárólag hízókat tartalmazó sertésállományban, amelyben valamennyi sertés igazoltan mentes állományból származik, vagy ilyennek a szaporulata, és ahol a telep rendelkezik a mentes minősítéshez szükséges 1. pont e) alpontjában leírt feltételekkel, az 1. pont c)-d) alpontjai szerinti minősítő vizsgálatot elegendő egyszer elvégezni és e vizsgálat negatív eredményét követően azonnal mentes minősítés adható. 4. Megtartja brucellózistól mentes minősítését az a nem kizárólag hízókat tartalmazó sertésállomány, a) amelyikben a félévenként elvégzett, valamennyi tenyészkannak, valamint a fialt tenyészkocák öt százalékának a fialást követő kettő-hat hét között történő ellenőrző szerológiai vizsgálata negatív eredménnyel zárult, és b) ha az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot állítottak be, és az elvégzett szerológiai vizsgálat negatív eredménnyel zárult az állományba való beszállítás előtti vagy a beszállítás utáni 30 napos elkülönítés elteltét követően, c) ha a beszállítandó állat nem rendelkezik a származási állományban 30 napon belül elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon van fizikailag elkülönítve az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negativitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen. 5. A mentes minősítést fel kell függeszteni, ha a) a pontjában meghatározott fertőzöttségre gyanús állatot találtak; b) vetélés kivizsgálására irányuló, vagy a 4. pontban leírt ellenőrző vizsgálatokat elmulasztották; vagy c) az 1. pont e) alpontja szerinti feltételek már nem állnak fenn. 6. A mentes minősítést vissza kell vonni, ha a) a pontjában meghatározott - B. suissal vagy B. abortussal - fertőzött állatot találtak; vagy b) az 1. bekezdésben leírt feltételek már nem állnak fenn. 7. A mentes minősítés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha a) a fertőzöttség gyanúját a laboratóriumi vizsgálatok kizárták, b) az elmaradt ellenőrző vizsgálatot pótolták és azok, valamint az állomány ezt követően végzett ismételt szerológiai vizsgálata is negatív eredményre vezetett, c) a vetélés kivizsgálásának elmulasztása esetén az állomány ellenőrző szerológiai vizsgálata negatív eredménnyel zárult, vagy d) az 1. pont e) alpontja szerinti feltételeket az állattartó biztosította. 8. A mentes minősítés visszavonásával egyidejűleg az állományt fertőzöttnek kell nyilvánítani. 9. Azt a megyét, amelyben a sertésállományok legalább 99,8%-a az előző év december 31-én brucellózistól (B. suis és B. abortus) mentes volt, sertés brucellózistól mentes megyének kell tekinteni. 4. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez I. A szarvasmarha brucellózis (B. abortus) A brucellózis kórjelzése 1. A kórokozó azonosítása A brucellózis gyanúja merül fel, ha vetélt anyagban, hüvelykifolyásban vagy tejmintában módosított saválló, vagy specifikus immunhisztokémiai festési eljárásokkal a brucellákra jellemző morfológiájú organizmusok mutathatók ki, különösen, ha a gyanút szerológiai próba is alátámasztja. A kitenyésztés után a faj és biovariáns azonosítása fág-érzékenységi és/vagy oxidatív metabolizmus próbák, tenyésztési, biokémiai és szerológiai tulajdonságok vizsgálata alapján történhet.

16 Az alkalmazott eljárások és táptalajok, valamint azok standardizálása és az eredmény értékelése az OIE Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines, legfrissebb kiadásának vonatkozó fejezete előírásainak kell, hogy megfeleljenek. 2. Immunológiai próbák 2.1. Standardok Antigénkészítésre a B. abortus 1-es biovariánsának Weybridge 99-es vagy USDA törzsét kell használni mind a bengálvörös (rose bengal, RBT), a szérum agglutinációs (SAT), a komplementkötési (CFT), és a tej gyűrűpróbában (MRT) Az RBT, SAT, CFT és MRT próbában is az OIE nemzetközi referencia standard savót (OIEISS), korábbi nevén WHO második nemzetközi anti-b. abortus savót (ISAbS) kell használni AZ ELISA standard savói: a) OIEISS, b) A gyenge pozitív OIE ELISA standard savó (OIEELISA SS), wp c) Az erős pozitív OIE ELISA standard savó (OIEELISA SS), sp d) A negatív OIE ELISA standard savó (OIEELISA SS), N A fent felsorolt savók beszerezhetők: Veterinary Laboratories Agency (VLA), Weybridge, United Kingdom Az OIEISS, az OIEELISA SS, az OIEELISA SS és az OIEELISA SS nemzetközi elsődleges wp sp N standardok, amelyek segítségével minden tagállamnak valamennyi tesztre másodlagos nemzeti referens standard savót ( munka standard ) kell készíteni Enzime-linked immunosorbent assays (ELISAs) és a többi kötési próbák a szarvasmarha brucellózis kimutatására savóból vagy tejből Anyag és reagensek Az alkalmazott módszert és az eredmények értékelését az OIE Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines, 4. kiadás, 2000, Fejezetben leírtaknak megfelelően validálni kell, amelynek magában kell foglalnia legalább laboratóriumi és diagnosztikai vizsgálatokat A próba standardizálása A próba standardizálása egyedi savók vizsgálatára: az 1/150 előhígítású (1) OIEISS-nek, vagy az 1/2 előhígítású OIEELISA SS-nek vagy az 1/16 wp előhígítású OIEELISA SS-nek pozitív eredményt kell adniuk. Az előhígításokat negatív savóval (vagy negatív SP savók keverékével) kell végezni; az 1/600 előhígítású OIEISS-nek, vagy az 1/8 előhígítású OIEELISA SS-nek vagy az 1/64 előhígítású wp OIEELISA SS-nek negatív eredményt kell adniuk. Az előhígításokat negatív savókkal (vagy negatív savók SP keverékével) kell végezni; az OIEELISA SS-nek mindig negatívnak kell lennie. N A próba standardizálása összemért savómintákra: az 1/150 előhígítású (1) OIEISS-nek, vagy az 1/2 előhígítású OIEELISA SS-nek vagy az 1/16 wp előhígítású OIEELISA SS-nek, amelyek esetében az előhígításokat negatív savóval (negatív savók keverékével) SP kell végezni, majd továbbhígítani annyiszorosára, ahány minta alkotja majd az összemért mintát és ebben az esetben is pozitív eredményt kell adniuk; az OIEELISA SS-nek mindig negatívnak kell lennie; N a próbának alkalmasnak kell lennie arra, hogy az összemért savók között előforduló egyetlen pozitív mintát is kimutassa A próba standardizálása Összemért tej- vagy tejsavó-mintákra: az 1/1000 előhígítású OIEISS-nek vagy az 1/16 előhígítású OIEELISA SS-nek vagy az 1/125 wp előhígítású OIEELISA SS-nek (hígítás negatív savóval vagy negatív savók keverékével) továbbhígítva 1/10-re SP negatív tejjel, pozitív eredményt kell adniuk;

17 az OIEELISA SS-nek 1/10-re továbbhígítva negatív tejjel, mindig negatívnak kell lennie; N a próbának alkalmasnak kell lennie arra, hogy az összemért savók között előforduló egyetlen pozitív mintát is kimutassa Az ELISA alkalmazása a szarvasmarha brucellózis diagnózisában Ha a korábban leírt módon savómintákra hitelesítjük az ELISA-t, diagnosztikai érzékenysége azonosnak vagy nagyobbnak kell lennie, mint az RBT és a CFT érzékenysége. A járványhelyzetet, amely során alkalmazzák, az értékelésnél figyelembe kell venni Ha korábban leírt módon összemért tejmintákra hitelesítjük az ELISA-t, diagnosztikai érzékenységének azonosnak vagy nagyobbnak kell lennie, mint az MRT érzékenysége. Az értékelésnél nemcsak a járványhelyzetet, de a tartási technológia sajátosságait is figyelembe kell venni Ha az ELISA-t állatszállításokhoz igazolási célra vagy állományminősítés megalapozására, illetve fenntartására alkalmazzák, a szérummintákat úgy kell összemérni, hogy az összemért minta eredménye kétséget kizáróan visszavezethető legyen a mintában levő bármelyik egyedre. Valamennyi megerősítő vizsgálatot egyedi vérsavó mintákkal kell elvégezni Az ELISA használható olyan tejminta vizsgálatára, amely a tejtermelő gazdaság teheneinek 30%-át képviseli. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy a minták visszavezethetők legyenek azokra az állatokra, amelyekből a tej származik. Valamennyi megerősítő vizsgálatot egyedi vérsavómintákkal kell elvégezni Komplementkötési próba (CFT) Az antigén fenolos sóoldattal [0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)] vagy veronai pufferrel készített baktérium-szuszpenzió. Az antigén elkészíthető koncentrált törzsoldatból, amely címkéjén feltüntetik a hígítási faktort. Az antigént fagyasztani nem szabad, 4 C-n kell tárolni A savókat a következő módon kell inaktiválni: - szarvasmarhasavó: C-on percig - sertéssavó: 60 C-on percig A minták saját reakciójának kikapcsolása érdekében, a komplementet magasabb koncentrációban kell alkalmazni, mint amennyi a teljes hemolízishez szükséges volna A próba kivitelezése során a következő kontrollokat kell minden esetben készíteni a) a savó saját anti-komplementer hatásának kontrollja; b) antigén kontroll; c) az érzékenyített vörösvértestek kontrollja; d) a komplement kontrollja; e) a próba indításánál az érzékenység ellenőrzésére pozitív savókontroll; f) a reakció specifikusságának ellenőrzésére negatív savókontroll Az eredmények kalkulálása Az OIEISS 1000 CFT nemzetközi egységet (ICFTU) tartalmaz ml-enként. Ha az OIEISS-t a megadott módon vizsgáljuk, az eredmény egy titerérték lesz (T ). A vizsgált savó titerét (T ) ICFTU/ml-ben kell OIESS TESTSERUM kifejezni. Annak érdekében, hogy az ismeretlen savó titerét ICFTU/ml titerűre alakítsuk, egy faktor (F) szükséges. Ez a faktor a következő képlettel számolható ki: F = 1,000 x 1) T oieiss és a vizsgált savó CFT titere (ICFTU TESTSERUM ) a következő képlet alapján számítható: ICFTU TESTSERUM = F x T TESTSERUM Az eredmények értelmezése Az a savó, amelynek titere 20 ICFTU/ml vagy annál magasabb, pozitívnak tekintendő Tej gyűrűpróba (MRT) Az antigén fenolos sóoldattal [0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)] készített, hematoxilinnal festett baktérium-szuszpenzió. Az antigént fagyasztani nem szabad, 4 C-n kell tárolni.

18 2.4.2 Az antigén érzékenységét az OIEISS-hez kell beállítani, olyan módon, hogy az OIEISS 1/500-ban negatív tejjel hígítva, pozitív, 1/1000-ben pedig negatív eredményt adjon A gyűrűpróbát olyan mintákkal kell elvégezni, amelyek a gazdaságból származó valamennyi tejeskanna vagy tanktej tartalmát képviselik A mintákat nem szabad fagyasztani, melegíteni vagy erőteljesen rázni A próbát a következő módszerek valamelyikével kell végrehajtani: - 1 ml-nyi, legalább 25 mm magas tejoszlophoz 0,03 vagy 0,05 ml-nyi standardizált festett antigént kell adni, - 2 ml-nyi, legalább 25 mm magas tejoszlophoz 0,05 ml-nyi standardizált festett antigént kell adni, - 8 ml-nyi tejhez 0,08 ml-nyi standardizált festett antigént kell adni Az antigén és tej keverékét a pozitív és negatív standardokkal együtt 37 C-on 60 percig kell inkubálni. A további, 4 C-on óráig tartó inkubálás a próba érzékenységét növeli Az eredmény értékelése: - negatív reakció: színes tej, tetején színtelen tejzsír; - pozitív reakció: színes tej, tetején azonos színű tejzsír, vagy színtelen tej, tetején színes gyűrű Bengálvörös (Rose bengal) lemezpróba (RBT) Antigénként rose bengal festékkel festett, 3,65+0,05 ph értékű pufferolt brucella-antigén hígítóval készített baktérium-szuszpenziót használunk. Az antigént használatra kész állapotban kell szállítani, elkészítés után 4 C-on kell tárolni, fagyasztani nem szabad Az antigént a baktérium-szuszpenzió koncentrációjától függetlenül kell készíteni, de az érzékenységét az OIEISS-hez be kell állítani olyan módon, hogy az OIEISS 1/45 hígításban az antigénnel pozitív, 1/55-ben pedig negatív eredményt adjon Az RBT-t a következő módon kell végrehajtani: a) a savóhoz (20-30 µl) azonos mennyiségű antigént adunk egy fehér csempén vagy zománcozott lapon, hogy azok kb. 2 cm átmérőjű cseppet adjanak. A lapot óvatosan mozgassuk 4 percig szobahőmérsékleten, majd megfelelő fényben vizsgáljuk az agglutinációt; b) automatizált eljárás is használható, ha legalább olyan érzékeny és pontos, mint az előbbi Az eredmény értékelése Bármilyen mértékű, látható összecsapódás esetén a mintát pozitívnak kell tekinteni, hacsak nincs fokozott kiszáradás a széleken. Pozitív és negatív standardokat mindig alkalmazni kell Szérum agglutinációs próba (SAT) Az antigén fenolos sóoldattal [0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)] készített baktérium-szuszpenzió. Formaldehidet használni tilos. Az antigén tárolható koncentrált törzsoldatként, amely címkéjén feltüntetik a hígítási faktort. Az antigénhez EDTA adható a fals pozitív reakciók számának csökkentése érdekében olyan mennyiségben, hogy a tesztben a véghígítás 5 mm legyen. Az antigén-szuszpenzió ph-ját ismételten ph 7,2-re kell beállítani Az OIEISS agglutinációs titere 1000 nemzetközi egység Az antigént a baktérium-szuszpenzió koncentrációjától függetlenül kell készíteni, de az érzékenységét az OIEISS-hez kell beállítani olyan módon, hogy az antigén az OIEISS savó 1/600-1/1000 hígításával 50%-os, 1/500-1/750 hígításban pedig 75%-os agglutinációt adjon. Tanácsos az új és a korábban standardizált antigén aktivitását meghatározott titerű savók vizsgálatával összehasonlítani A próba elvégezhető csőben és mikrolemezen. Az antigén és savó keverékét órán át 37 C-on kell inkubálni. Legalább 3 hígítást kell készíteni mindegyik savóból. A gyanús savók hígítását úgy kell elkészíteni, hogy a pozitivitás határhígítása a középső csőbe (vagy lemezmélyedésbe) kerüljön Az eredmény értékelése: a Brucella agglutináció mértékét UI/ml-ben kell kifejezni. A 30 UI/ml vagy magasabb titerű savót pozitívnak kell tekinteni. 3. Kiegészítő próbák 3.1. Brucellózis bőrpróba (BST) A BST használatának szabályai: Közösségen belül, kereskedelmi célú igazolásban, eredménye nem használható A nem vakcinázott állatokban a brucellózis kimutatására az egyik legspecifikusabb próba, bár a diagnózishoz a pozitív intradermális próba önmagában nem elegendő Az ebben a mellékletben meghatározott szerológiai próbák egyikével negatívan reagáló szarvasmarhát, ha BST-vel pozitív, fertőzöttnek kell tekinteni.

19 Az ebben a mellékletben meghatározott szerológiai próbák egyikével pozitívan reagáló szarvasmarha, BST-vel is megvizsgálható annak érdekében, hogy a szerológiai próba eredményét alátámasszuk, különösen, ha a pozitívan reagáló, brucellózistól mentes, illetve brucellózistól hatóságilag mentes állományok pozitív reakcióiban, a más baktériumok okozta keresztreakciók szerepe nem zárható ki A próbát standard, meghatározott brucellózis allergén preparátummal kell elvégezni, amely nem tartalmaz lipopoliszacharid (LPS) antigént. Az LPS ugyanis nem specifikus gyulladásos reakciót okozhat, vagy akadályozhatja a következőkben végrehajtott szerológiai próbákat. Az egyik ilyen preparátum a Brucellin INRA, amelyet nem S típusú B. melitensis törzsből készítenek. A készítésére vonatkozó előírások megtalálhatók az OIE Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines legfrissebb kiadásának vonatkozó fejezetében A próba végrehajtása Intradermalisan 0,1 ml brucellózis allergént kell oltani a farokredőn, a nyak oldalán, vagy a horpaszon levő bőrbe Az eredményt óra múlva kell leolvasni Az oltás helyén a bőr vastagságát le kell mérni a beoltás előtt és az elbíráláskor Az eredmény értékelése: az erős reakció könnyen felismerhető arról, hogy a bőr az oltás helyén beszűrődött, duzzadt. Az 1,5-2 mm bőrvastagodást pozitívnak kell tekinteni Kompetitív enzime-linked immunosorbent assay (celisa) A celisa használatának szabályai: Közösségen belül, kereskedelmi célú igazolásban, eredménye nem használható celisa-nak nagyobb a specificitása, mint az indirekt ELISA-nak, ezért használható a szerológiai eredmények megerősítésére A próba végrehajtása: a próbát az OIE Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines legfrissebb kiadásának vonatkozó fejezetben leírtak szerint kell végrehajtani. II. A B. melitensis vizsgálatára vonatkozó módszerek 1. A kórokozó azonosítására vonatkozóan az I. fejezet 1. pontjában leírtakat kell értelemszerűen alkalmazni. 2. Egy juh- vagy kecskeállomány brucellózistól hatóságilag mentes minősítéséhez kapcsolódó vérvizsgálatokat bengálvörös próbával (RBT), vagy a juh- és kecske brucellózis leküzdéséhez szükséges közösségi pénzügyi előírások bevezetéséről szóló május 21-i 90/242/EGK bizottsági határozat mellékletében leírt komplementkötési próbával (CFT), vagy a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételekről szóló január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelv 15. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott egyéb módszerrel kell végezni. a) Az állatok egyedi szerológiai vizsgálatához csak komplementkötési próba használható. b) Ha bengálvörös próbával (RBT) végzett vizsgálatkor a telep állatainak több mint 5%-a pozitív reakciót adott, akkor az újabb vizsgálatot az állomány valamennyi állatára kiterjedően a komplementkötési próbával (CFT) kell elvégezni. c) A komplementkötési próbában a reakciót akkor kell pozitívnak tekinteni, ha a vérsavó 20 vagy több nemzetközi komplementkötő (ICFT) egység ellenanyagot tartalmaz milliliterenként. d) A vizsgálatokhoz csak a nemzeti referencia laboratórium által jóváhagyott olyan antigének használhatók, amelyeket a B. abortus elleni, (ún.) második nemzetközi standard vérsavóval szabványosítottak. III. Hivatalos szerológiai próba a B. ovis fertőzöttség kimutatására 1. E fertőzöttség vonatkozásában a komplementkötési próba (CFT) a hivatalos vizsgálati módszer. 2. A vizsgálatokhoz csak a nemzeti referencia laboratórium által jóváhagyott olyan specifikus antigén használható, amelyet a B. ovis elleni nemzetközi standard vérsavóval kell szabványosítani (hitelesíteni). 3. A munkavérsavót az Egyesült Királyság Központi Állategészségügyi Laboratóriuma (Addlestone/Weybridge, Surrey, U.K.) által előállított B. ovis elleni nemzetközi standard vérsavóval kell szabványosítani (beállítani). 4. A vizsgálat eredményét akkor kell pozitívnak tekinteni, ha a vérsavó 50 vagy több nemzetközi egység ellenanyagot tartalmaz milliliterenként. IV. Nemzeti referencia laboratórium 1. A nemzeti referencia laboratórium feladatai és kötelezettségei:

20 a) jóváhagyni a tagállamban az alkalmazott próbára vonatkozó validálási eredményeket, amelyek azok megbízhatóságát bizonyítják; b) ELISA-próba használata esetén megállapítani az összemért minták számának maximumát; c) a nemzeti másodlagos standard referencia savó (munka standard) kalibrálása az elsődleges nemzetközi standard referencia savóhoz a 2.1 -nak megfelelően; d) az országban használt valamennyi antigén és ELISA tétel minőségi ellenőrzése; e) együttműködés a nemzeti brucella referencia laboratóriumok hálózatával az Európai Unión belül. 2. A nemzeti referencia laboratórium Neve: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Címe: 1149 Budapest, Tábornok utca számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez Mintavétel brucellózis gyanúja esetén 1. Az elvetélt, korán ellett vagy megellett állattól az egész magzatburok vagy a chorion elváltozott része (kotiledon), lehetőleg az egész magzat vagy annak szervei (lekötött gyomra, tüdeje, mája, veséi). Egyidejűleg az anyaállat vér- és tejmintája, amelynek küldését (azonos jelzéssel és kimutatással) két-három hét múlva meg kell ismételni. 2. A betegség idült alakja esetén az elváltozott szerv (here, csigolya, ínhüvely stb.) vagy szervrészlet, élő állatból pedig a beteg (gyanús) szerv váladéka (pl. ondó, tej, sipolyváladék).

LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 1050 Ft 2008. március 13.

LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 1050 Ft 2008. március 13. LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 1050 Ft 2008. március 13. T A R T A L O M S z á m T á r g y Oldal Miniszteri rendeletek 11/2008. (II. 14.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../2007. ( ) rendelete a brucellózis elleni védekezésről

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../2007. ( ) rendelete a brucellózis elleni védekezésről A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Tervezet! A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../2007. ( ) rendelete a brucellózis elleni védekezésről Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény

Részletesebben

30/2009. (III. 27.) FVM rendelet. a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról

30/2009. (III. 27.) FVM rendelet. a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10. BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó

Részletesebben

1. Általános rendelkezések. 2. Mentesség

1. Általános rendelkezések. 2. Mentesség M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 3. szám 447 A vidékfejlesztési miniszter 3/2014. (I. 16.) VM rendelete a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások A földművelésügyi miniszter /2015. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. Magyarországra történő beszállítás feltételei

ÚTMUTATÓ. Magyarországra történő beszállítás feltételei ÚTMUTATÓ A kéknyelv-betegség magyarországi megállapítása miatt a jogszabályoknak megfelelően el kellett rendelni a kitörés gócpontjától számított 100 kilométeres sugarú védőkörzet felállítását, valamint

Részletesebben

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ. (2.0 egységes szerkezetbe foglalt verzió)

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ. (2.0 egységes szerkezetbe foglalt verzió) A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ (2.0 egységes szerkezetbe foglalt verzió) A kéknyelv betegség magyarországi megállapítása miatt a jogszabályoknak megfelelően el kellett

Részletesebben

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének

Részletesebben

148/2007. (XII. 8.) FVM

148/2007. (XII. 8.) FVM 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII.

Részletesebben

31/2009. (III. 27.) FVM rendelet. Általános rendelkezések

31/2009. (III. 27.) FVM rendelet. Általános rendelkezések 31/2009. (III. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdése 17. és 20. pontjában kapott

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet

129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet 129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet a tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatalának és kivitelének szakmai előírásairól Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 49.

Részletesebben

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Dr. Antal Ákos hatósági főállatorvos, megyei ENAR koordinátor Hajdú Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc biztonsági és Állategészségügyi

Részletesebben

KIEGÉSZÍTÉS A KÉKNYELV BETEGSÉGGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓHOZ

KIEGÉSZÍTÉS A KÉKNYELV BETEGSÉGGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓHOZ KIEGÉSZÍTÉS A KÉKNYELV BETEGSÉGGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓHOZ Valamennyi korlátozás alatt levő területen található állattartó telep esetében ki kell egészíteni a járványvédelmi intézkedési

Részletesebben

65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelet a gümőkór elleni védekezésről

65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelet a gümőkór elleni védekezésről 65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelet a gümőkór elleni védekezésről Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. -ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet

Részletesebben

179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet. Általános rendelkezések

179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet. Általános rendelkezések 179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi

Részletesebben

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 3.0

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 3.0 A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 3.0 Tartalomjegyzék Előszó... 2 I. ALAPVETŐ SZABÁLYOK... 2 1. Jogszabályok és interneten elérhető naprakész információk... 2 2. Állati

Részletesebben

Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez

Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.1. Feladó Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.2. Bizonyítvány hivatkozási száma I.2.a Helyi hivatkozási szám: I.3. Központi illetékes hatóság I. rész: Bemutatott szállítmány adatai I.4.

Részletesebben

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1..

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1.. 6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL A rendelet hatálya 1.. Ez a rendelet Város1 Nagyközség közigazgatási területén tartott ebek tulajdonosaira, továbbá az ebek felügyeletével megbízott más

Részletesebben

A B C D. Támogatható állatfajok. szarvasfélék

A B C D. Támogatható állatfajok. szarvasfélék M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 33. szám 5679 1. melléklet a 23/2011. (III. 28.) VM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet. a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről

69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet. a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról 16/1998. (IV. 3.) FM rendelet a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. február 17.) a 92/65/EGK tanácsi irányelv E. mellékletének a telepekről, valamint az engedélyezett szervezetekből,

Részletesebben

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 4.1.

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 4.1. A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 4.1. 1 Kéknyelv betegség útmutató 4.1 Tartalomjegyzék Előszó... 3 I. ALAPVETŐ SZABÁLYOK... 3 1. Jogszabályok és interneten elérhető naprakész

Részletesebben

2003.11.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 312. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA. (2003. november 26.)

2003.11.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 312. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA. (2003. november 26.) 003..7. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 3. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (003. november 6.) a kutyák, macskák és görények Közösségen belüli mozgásához való útlevélminta létrehozásáról (az értesítés a C(003)

Részletesebben

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17 2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17 A BIZOTTSÁG 1108/2008/EK RENDELETE (2008. november 7.) az 1266/2007/EK rendeletnek a kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok minimumkövetelményei,

Részletesebben

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról 12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének az 1990. évi LXV. Tv. 16. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az állatok

Részletesebben

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 4.0

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 4.0 A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 4.0 1 Kéknyelv betegség útmutató 4.0 Tartalomjegyzék Előszó... 3 I. ALAPVETŐ SZABÁLYOK... 3 1. Jogszabályok és interneten elérhető naprakész

Részletesebben

143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet. a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalommeghatározások

143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet. a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Fogalommeghatározások 143/2007. (XII. 4.) FVM rendelet a madárinfluenza elleni védekezés részletes szabályairól Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. (2) bekezdése 2., 15. és 25. pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet. Fogalommeghatározások

56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet. Fogalommeghatározások 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre

Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre MTTE Regionális résztaggyűlések 2010. március 2 12. Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid igazgató MgSzH Központ HOFI

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

95/2008. (VII. 25.) FVM rendelet

95/2008. (VII. 25.) FVM rendelet 95/2008. (VII. 25.) FVM rendelet az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, ellenőrzésére és megfigyelésére irányuló nemzeti programok finanszírozásának szabályairól Az állattenyésztésről szóló

Részletesebben

119/2007. (X. 18.) FVM rendelet

119/2007. (X. 18.) FVM rendelet 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. (1) bekezdése

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet. A támogatás célja. Fogalommeghatározás. A támogatás jellege, mértéke. Az intézkedésben részt vevők köre

148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet. A támogatás célja. Fogalommeghatározás. A támogatás jellege, mértéke. Az intézkedésben részt vevők köre 1 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

Iktatószám: TO-04I/30/640-6/2014. Ügyintéző: - Dr. Ugodi Andrea Járási Hivatalvezető Asszony. Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal

Iktatószám: TO-04I/30/640-6/2014. Ügyintéző: - Dr. Ugodi Andrea Járási Hivatalvezető Asszony. Tolna Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal Dr. Ugodi Andrea Járási Hivatalvezető Asszony Iktatószám: TO-04I/30/640-6/2014. Ügyintéző: - Megyei Kormányhivatal Szekszárdi Járási Hivatal SZEKSZÁRD Bezerédj u. 1. 7100 Tárgy: Tájékoztatás kéknyelv betegségről

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása

A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása A hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet speciális szabályokkal egészült ki az egyes tevékenységekből

Részletesebben

10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről

10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről 10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. -ának

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez

Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.1. Feladó Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.2. Bizonyítvány hivatkozási száma I.2.a Helyi hivatkozási szám: I.3. Központi illetékes hatóság I. rész: Bemutatott szállítmány adatai I.4.

Részletesebben

Kitöltési útmutató. a D4405-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kiesés-pótlás Alapadatok betétlaphoz

Kitöltési útmutató. a D4405-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kiesés-pótlás Alapadatok betétlaphoz Kitöltési útmutató a D4405-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kiesés-pótlás Alapadatok betétlaphoz Ez a formanyomtatvány szolgál a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzése

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei 18636 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 115. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A földművelésügyi miniszter 46/2015. (VIII. 7.) FM rendelete egyes állategészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Részletesebben

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról

A Kormány. 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e. a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány 78/2007. (IV. 24.) Korm. r e n d e l e t e a környezeti alapnyilvántartásról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110.

Részletesebben

A 164/2008.(XII.20.) FVM rendelettel a veszettség elleni védekezés részletes szabályai részben megváltoztatk.

A 164/2008.(XII.20.) FVM rendelettel a veszettség elleni védekezés részletes szabályai részben megváltoztatk. MAGYAR ÁLLATORVOSI KAMARA HUNGARIAN VETERINARY CHAMBER TOLNA MEGYEI SZERVEZETE H-7100 Szekszárd, Tormay Béla u.18. Tel.: (36-74 )410-751, Fax: (36-74) 410-751, e-mail: tolnakamara@freemail.hu elnök/president:

Részletesebben

TOJÓTYÚK - AKTUALITÁSOK

TOJÓTYÚK - AKTUALITÁSOK TOJÓTYÚK - AKTUALITÁSOK 2012. január 1-től Hagyományos (= fel nem javított ) ketrecben tojótyúk tartása tilos! 1999-től tudjuk, de 15 tagállam nem tudott átállni Átmeneti időszak: 2012. július 31-ig Garanciák

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZABÁLYZATA A BÉLYEGZŐK ÉS PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL ÉS SELEJTEZÉSÉRŐL

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZABÁLYZATA A BÉLYEGZŐK ÉS PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL ÉS SELEJTEZÉSÉRŐL A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZABÁLYZATA A BÉLYEGZŐK ÉS PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL ÉS SELEJTEZÉSÉRŐL BUDAPEST 2003. május A Budapesti Műszaki Főiskola Szabályzata a bélyegzők és pecsétek beszerzéséről,

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2009. ( ) FVM rendelet

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2009. ( ) FVM rendelet 1 A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2009. ( ) FVM rendelet a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról Az élelmiszerláncról és

Részletesebben

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKROMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2014. (II.13.) önkormányzati rendelete

TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKROMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2014. (II.13.) önkormányzati rendelete TAKSONY NAGYKÖZSÉG ÖNKROMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2014. (II.13.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló

Részletesebben

19/2002. (III. 8.) FVM rendelet a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés szabályairól

19/2002. (III. 8.) FVM rendelet a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés szabályairól 19/2002. (III. 8.) FVM rendelet a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés szabályairól Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. -ának 11. pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25

2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25 2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25 A BIZOTTSÁG 284/2011/EU RENDELETE (2011. március 22.) a Kínai Népköztársaságból és Hongkong Különleges Közigazgatási Területről származó vagy ott feladott

Részletesebben

Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv.

Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv. Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv. ÉLBÁI 1 Népesség 448500 fő Terület 4088 km Népsűrűség 108 fő/km 2 Szm

Részletesebben

Kéknyelv betegség. rövid ismertető

Kéknyelv betegség. rövid ismertető Kéknyelv betegség rövid ismertető Mi az a kéknyelv betegség? A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség,

Részletesebben

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet 43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenõrzés részletes szabályairól A gazdasági és közlekedési miniszter feladat-

Részletesebben

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok Dr. Peter Franken Budapest 2013 BVD elleni védekezés a szarvasmarhaállományokban 1. Bevezetés és holland szarvasmarha-adatok

Részletesebben

Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez

Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.1. Feladó Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.2. Bizonyítvány hivatkozási száma I.2.a Helyi hivatkozási szám: I.3. Központi illetékes hatóság I. rész: Bemutatott szállítmány adatai I.4.

Részletesebben

ŐR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21./2013.(XII.31) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

ŐR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21./2013.(XII.31) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ŐR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21./2013.(XII.31) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról

Részletesebben

28/2010. (XI. 9.) VM rendelet az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény végrehajtására kiadott egyes miniszteri rendeletek módosításáról

28/2010. (XI. 9.) VM rendelet az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény végrehajtására kiadott egyes miniszteri rendeletek módosításáról 28/2010. (XI. 9.) VM rendelet az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény végrehajtására kiadott egyes miniszteri rendeletek módosításáról Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49.

Részletesebben

16/2014. (IV. 4.) NGM

16/2014. (IV. 4.) NGM 16/2014. (IV. 4.) NGM rendelet a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA L 155/48 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.6.22. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2010. június 18.) a lovak fertőző kevésvérűségére vonatkozó romániai védőintézkedésekről (az értesítés a C(2010) 3767. számú

Részletesebben

1. (1) E rendelet a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek körét és bejelentésük rendjét állapítja meg.

1. (1) E rendelet a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek körét és bejelentésük rendjét állapítja meg. 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről 2013.06.17 5 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági

Részletesebben

Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület Közgyűlés 2015. március 27.

Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület Közgyűlés 2015. március 27. Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület Közgyűlés 2015. március 27. 2014. évi támogatások 2015. évi pályázati lehetőségek 2015. évi adminisztratív kötelezettségek Őshonos támogatások - kancatámogatás Tartási

Részletesebben

Az oktatási és kulturális miniszter. /2007. (...) OKM rendelete

Az oktatási és kulturális miniszter. /2007. (...) OKM rendelete A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 94. (4) bekezdése szerint A törvény hatálya alá tartozó intézményekben,

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2008. ( ) FVM rendelete az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2)

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete A vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól

Részletesebben

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZABÁLYZATA A BÉLYEGZŐK ÉS PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL ÉS SELEJTEZÉSÉRŐL

A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZABÁLYZATA A BÉLYEGZŐK ÉS PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL ÉS SELEJTEZÉSÉRŐL 1. verzió A Budapesti Műszaki Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 32. függelék A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA SZABÁLYZATA A BÉLYEGZŐK ÉS PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL,

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM SZABÁLYZATA BÉLYEGZŐK és PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL és SELEJTEZÉSÉRŐL

Az ÓBUDAI EGYETEM SZABÁLYZATA BÉLYEGZŐK és PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL és SELEJTEZÉSÉRŐL 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 32. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM SZABÁLYZATA BÉLYEGZŐK és PECSÉTEK BESZERZÉSÉRŐL, HASZNÁLATÁRÓL és

Részletesebben

9. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása

9. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása 5578 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 60. szám 9. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása 16. A komplex minősítésre vonatkozó részletes

Részletesebben

Az állami kártalanítás szabályai. Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár

Az állami kártalanítás szabályai. Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár Az állami kártalanítás szabályai Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár 1 Támogatási rendszerek Állategészségügy: Egyes állatbetegségek megelőzése,

Részletesebben

Mennyibe kerül a BVD?

Mennyibe kerül a BVD? Mennyibe kerül a BVD? (Budapest, 2013. február 21.) Dr. Ózsvári László PhD, MBA SZIE-ÁOTK, Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrárgazdaságtani Tanszék BEVEZETÉS A téma aktualitása, jelentősége BVD előfordulása:

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete. az ebtartás szabályairól

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete. az ebtartás szabályairól Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete az ebtartás szabályairól Hidegség Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet. a tenyésztő szervezeti- és fajtaelismerés rendjéről

123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet. a tenyésztő szervezeti- és fajtaelismerés rendjéről 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet a tenyésztő szervezeti- és fajtaelismerés rendjéről Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. (1) bekezdése a) pontjának 7. és 8.

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete A támogatás jellege és célterületei Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az ügyfél egy vagy több

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól

87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 18.

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet

182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. (1) bekezdése a) pontjának 9.

Részletesebben

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21.

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók Pálfi Vilmos Budapest 2013. 02. 21. IBR és BVD mentesítés IBR mentesítés 1. ge negatív állomány kialakítása 2. IBR negatív állomány kialakítása

Részletesebben

24/2004. (III. 2.) FVM rendelet

24/2004. (III. 2.) FVM rendelet 24/2004. (III. 2.) FVM rendelet az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagok és a béta-agonisták állattenyésztésben történő felhasználásának tilalmáról Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI.

Részletesebben

KEREKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(III.31.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLLATTARTÁSRÓL

KEREKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(III.31.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLLATTARTÁSRÓL KEREKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(III.31.) számú r e n d e l e t e AZ ÁLLLATTARTÁSRÓL Kereki Község Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az állategészségügyről szóló 2005. évi

Részletesebben

L 115/40 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.4.28.

L 115/40 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.4.28. L 115/40 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.4.28. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2006. április 21.) a fotózselatin behozatalát illetően a 2004/407/EK bizottsági rendelet módosításáról (az értesítés a C(2006)

Részletesebben

33/2010. (IV. 7.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet módosításáról

33/2010. (IV. 7.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet módosításáról 33/2010. (IV. 7.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet módosításáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. -a (2)

Részletesebben

113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet. az állatbetegségek bejelentésének rendjéről. A rendelet alkalmazási köre. Fogalommeghatározások

113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet. az állatbetegségek bejelentésének rendjéről. A rendelet alkalmazási köre. Fogalommeghatározások 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 17., 18., 19. és 22. pontjában,

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL Ezen rendelet 2000. március 29. napján kihirdetésre került. Kövegy, 2000. március 29. Dr Bagi Mária jegyző 1 Kövegy

Részletesebben

/2012. (.) Korm. rendelet

/2012. (.) Korm. rendelet /2012. (.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL.

Részletesebben

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről Dr. Bíró Zoltán állatorvos MH EK KJSZ ALAPFOGALMAK 1. egészségügyi ellátással

Részletesebben

A veszélyes hulladékok kezelése

A veszélyes hulladékok kezelése Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A veszélyes hulladékok kezelése Pataki Ferenc osztályvezető Besorolás (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról) 63. (1) A hulladék

Részletesebben

2001. évi XXII. törvény. az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról. (egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal)

2001. évi XXII. törvény. az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról. (egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal) 2001. évi XXII. törvény az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény módosításáról (egységes szerkezetben a módosított jogszabállyal) Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy az állatok tartásának,

Részletesebben

99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet. a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes yilvántartási és Azonosítási Rendszeréről

99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet. a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes yilvántartási és Azonosítási Rendszeréről 1 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes yilvántartási és Azonosítási Rendszeréről Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz

1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz 1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz Haditechnikai termékek Eljárás típusa Igazoláskód Igazolási kód leírása Alkalmazási kör Az MKEH által kibocsátott importengedély a 160/2011. (VIII. 18.) 3173

Részletesebben