LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 1050 Ft március 13.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 1050 Ft 2008. március 13."

Átírás

1 LIX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 1050 Ft március 13. T A R T A L O M S z á m T á r g y Oldal Miniszteri rendeletek 11/2008. (II. 14.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerûsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosításáról /2008. (II. 14.) FVM r. Az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól /2008. (II. 15.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján elõzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet módosításáról /2008. (II. 15.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet módosításáról /2008. (II. 15.) FVM r. A hagyományos különleges terméknek minõsülõ mezõgazdasági termékek és élelmiszerek elismerésének és ellenõrzésének rendjérõl /2008. (II. 15.) A nyers tej vizsgálatáról FVM SZMM e. r. 17/2008. (II. 19.) FVM r. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet módosításáról /2008. (II. 19.) FVM r. A évben aszálykárt szenvedett mezõgazdasági termelõk kedvezményes hitelhez jutási lehetõségérõl szóló 135/2007. (XI. 14.) FVM rendelet módosításáról /2008. (II. 19.) FVM r. A zöldség-gyümölcs termelõi csoportok és termelõi szervezetek nemzeti szabályozásáról /2008. (II. 21.) FVM r. A szántóföldi növényfajok vetõmagjainak elõállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet módosításáról /2008. (II. 26.) FVM r. A tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeirõl Közlemények A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 15/2008. (II. 7.) MVH közleménye a nonprofit intézmények és szervezetek vajvásárlási támogatásáról A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 16/2008. (II. 7.) MVH közleménye a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történõ felhasználásának elõzetes engedélyezésérõl, illetve az engedéllyel rendelkezõ vállalkozások negyedéves jelentési kötelezettségérõl A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 17/2008. (II. 25.) MVH közleménye a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatás kifizetésének igénylésérõl szóló 12/2008. (I. 29.) MVH közlemény módosításáról Közlemény az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország által benyújtott hagyományos különleges termék bejelentéshez kapcsolódó összefoglaló megjelentetésérõl Közlemény az Európai Közösség más tagállama vagy harmadik ország által benyújtott földrajzi árujelzõ bejelentéshez kapcsolódó összefoglaló megjelentetésérõl Pályázati felhívás a magyar államot megilletõ halászati jog hasznosítására

2 730 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 4. szám Miniszteri rendeletek A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 11/2008. (II. 14.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerûsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló évi XVII. törvény 81. (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból ültetvények korszerûsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirõl szóló 75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet 6. (2) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki: (A támogatási kérelemhez mellékelni kell:) f) talajalkalmassági és tápanyag-feltöltési szakvéleményt; 2. (1) E rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti. (2) Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére igénybe vehetõ támogatások részletes feltételeirõl szóló 9/2008. (I. 24.) FVM rendelet 3. (1) bekezdés c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Vissza nem térítendõ támogatás vehetõ igénybe:) c) a biztonságos közlekedés feltételeit megteremtõ a 2. számú mellékletben meghatározott kiegészítõ eszközök, berendezések beszerzésére. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 12/2008. (II. 14.) FVM rendelete az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól Az állategészségügyrõl szóló évi CLXXVI. törvény 47. (2) bekezdése 1., 2., 8. és 25. pontjában kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: I. Fejezet ALAPVETÕ RENDELKEZÉSEK A rendelet alkalmazási köre 1. (1) E rendelet a brucellózis, valamint a Brucella ovis és Brucella canis fertõzés megelõzésével és leküzdésével, valamint az állatállományok brucellózis mentességének ellenõrzésével kapcsolatos szabályokat határozza meg. (2) E rendelet elõírásait az (1) bekezdés szerinti fertõzésekre fogékony állatfajoknak (szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, eb) az ország területén tartott, tenyésztett, valamint az ország területére behozott egyedeire, az egyes állatfajokra meghatározott eltérések figyelembevételével kell alkalmazni. Értelmezõ rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: 1. Brucellózis: a klasszikus Brucella fajok (B. melitensis, B. abortus, B. suis) által okozott megbetegedés. 2. Állattartó hely: a területileg illetékes állategészségügyi hatóság által nyilvántartásba vett létesítmény, udvar, épület, illetve szabadtartás esetén az a legelõ, ahol állatokat tenyésztenek, tartanak vagy állatokkal foglalkoznak állandó vagy ideiglenes jelleggel. 3. Állatállomány: az ugyanazon állattartó helyen mint járványügyi egységen tartott azonos fajú állatok csoportja, amely akár egy állatból is állhat. 4. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarhaállomány: az 1. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány.

3 4. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Brucellózistól hatóságilag mentes juh- és kecskeállomány: a 2. számú melléklet I.1. pontjában meghatározott állomány. 6. Brucellózistól hatóságilag mentes sertésállomány: a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott állomány. 7. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: az 1. számú melléklet II.2. pontjában meghatározott megye. 8. Juh és kecske brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 2. számú melléklet IV.1. pontjában meghatározott megye. 9. Sertés brucellózistól hatóságilag elismerten mentes megye: a 3. számú melléklet 9. pontjában meghatározott megye. 10. Szarvasmarha brucellózissal fertõzött állomány: olyan szarvasmarha állomány, amelyben B. abortussal fertõzött szarvasmarhát találtak. 11. Juh és kecske brucellózissal fertõzött állomány: olyan juh- vagy kecskeállomány, amelyben B. melitensissel fertõzött juhot vagy kecskét találtak. 12. Brucellózissal fertõzött sertésállomány: olyan sertésállomány, amelyben B. suissal vagy B. abortussal fertõzött sertést találtak. 13. Brucellózissal fertõzött állat: a) amely a brucellózisra gyanút keltõ tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat mutat, és a betegség jelenlétét a bakteriológiai vagy az ismételt szerológiai vizsgálat igazolta, b) amely betegségre gyanút keltõ tüneteket mutat és olyan állományban tartják, amelyben a betegséget már hatóságilag megállapították, de a betegség hatósági megszüntetése még nem történt meg, c) amely tünetmentes, de a belõle származó mintából a betegség kórokozóját kimutatták, vagy d) amely tünetmentes, de ismételt szerológiai vizsgálatával a brucellózist kétséget kizáróan igazolták. 14. Brucellózis fertõzöttségre gyanús állat: a) amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai a brucellózisra gyanút keltõek, de a laboratóriumi vizsgálatok a betegség jelenlétét még nem igazolták, b) amely tünetmentes, de fertõzött állattal egy állományban tartottak, vagy amely a betegség kórokozójával közvetlenül vagy közvetve érintkezett vagy érintkezhetett, kivéve, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben elõírt vizsgálatok a gyanút kizárták, c) amely tünetmentes, de szerológiai vizsgálata nem negatív eredményû a megerõsítõ vizsgálat lezárásáig, d) amely tünetmentes, de brucellózis szempontjából nem minõsített állományból származik, vagy e) amelynek származása vagy azonosítása hitelt érdemlõen nem bizonyítható. 15. Brucellózistól mentes egyed: az az állat, amely mentes állományból származik és mentes környezetben tartották, továbbá 24 hónaposnál idõsebb szarvasmarhák esetén egy évnél nem régebbi, ivarérett kanok esetén félévnél nem régebbi negatív eredményû szerológiai vizsgálati eredménnyel rendelkezik. 16. Járványügyi nyomozás: a fertõzés eredetének, illetve esetleges terjedésének felderítésére irányuló állategészségügyi hatósági tevékenység. 17. Brucellózis új esete: a 13. pont a), b) és c) alpontjaiban meghatározott élõ, elhullott vagy levágott fertõzött állat. 18. Kitörés: a brucellózis legalább egy új esetének elsõ hatósági megállapítása azonos állattartó helyen (telepen). 19. Szarvasmarha: szarvasmarha, valamint a bivaly és az európai bölény. 20. Illetékes állategészségügyi laboratórium: a brucellózis mentesség ellenõrzésére irányuló vizsgálatok végzésére engedéllyel rendelkezõ állategészségügyi laboratórium. A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok minõsítése és mentességének ellenõrzése 3. (1) A szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok brucellózis szempontjából történõ minõsítése, illetve az állományok brucellózis mentességének ellenõrzésére irányuló vizsgálatok szervezése állami feladat, amelyet a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervei (a továbbiakban: Hivatal) látnak el. (2) A Hivatal a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskeállományok brucellózis mentességének ellenõrzését, valamint az újonnan kialakított állatállományok minõsítõ vizsgálatait az adott állatfajra vonatkozó melléklet szerint a területileg illetékes hatósági fõállatorvoson keresztül megszervezteti és a vizsgálatok elvégzését folyamatosan felügyeli. A területileg illetékes hatósági fõállatorvos köteles az illetékességi területén található állatállományok ellenõrzõ, illetve minõsítõ vizsgálatáról ütemtervet készíteni és azt a Hivatalnak legkésõbb a tárgyév február 28-ig megküldeni. Az ütemtervet úgy kell elkészíteni, hogy minden állattartónak legalább 30 nap álljon a rendelkezésére a vizsgálatok végrehajtására. A Hivatal az állatállományok ellenõrzõ, illetve minõsítõ vizsgálatáról készült ütemterveket legkésõbb március 31-ig az illetékes állategészségügyi laboratóriummal való egyeztetést követõen jóváhagyja, illetve szükség szerint módosítja. (3) A területileg illetékes hatósági fõállatorvos a Hivatal jóváhagyását követõen az illetékességi területén lévõ állományok állattartóit dokumentálható módon értesíti a vizsgálatok ütemezésérõl. Az értesítést legalább 15 nappal a vizsgálatok megkezdésére meghatározott idõtartam elsõ napja elõtt kell megküldeni, illetve a helyben szokásos módon közzé tenni. Az állattartó az (5) bekezdésben foglalt kivétellel köteles az ütemtervben meghatározottak szerint gondoskodni a vizsgálatok végrehajtásáról. A min-

4 732 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 4. szám tavétel elvégzésére jogosult állatorvost, annak hiányában a Hivatal által a mintavétel elvégzésére feljogosított állatorvost (a továbbiakban együtt: mintavételezésre jogosult állatorvos) kell felkérni. Az állattartó írásbeli kérelmére a területileg illetékes hatósági fõállatorvos az illetékes állategészségügyi laboratóriummal való egyeztetést követõen engedélyezheti, hogy az ütemtervtõl eltérõ idõpontban kerüljön sor a mintavételre, ha ez utóbbi esetben a mintavétel az állományban elvégzendõ egyéb beavatkozással összeköthetõ. Az ilyen írásbeli kérelmet az ütemterv kézhezvételét, illetve közzétételét követõ 15 napon belül kell postára adni. (4) A minõsítõ és az ellenõrzõ vizsgálatok céljára mintát az állattartó kérelmére a mintavételezésre jogosult állatorvos köteles levenni és az illetékes állategészségügyi laboratóriumba beküldeni az illetékes hatósági fõállatorvos által meghatározott ütemterv szerint. A mintavételt csak olyan állaton szabad elvégezni, amelyet a külön jogszabályban elõírtak szerint egyedi azonosítóval megjelöltek. Ha az arra jogosult állatorvos az állattartó kérelme ellenére nem veszi le a mintát az ütemtervben meghatározott idõben, akkor errõl az ütemtervben szereplõ határidõ lejártát követõ nyolc napon belül az állattartónak értesítenie kell a területileg illetékes hatósági fõállatorvost. Ez utóbbi esetben a területileg illetékes hatósági fõállatorvos köteles az ügyet kivizsgálni és a szükséges intézkedéseket a mintavétel végrehajtatása érdekében megtenni. (5) Mindaddig, amíg Magyarország B. melitensistõl az Európai Bizottság által kiadott határozat alapján elismerten mentes, a juh- és kecskeállományok esetében az ellenõrzõ vizsgálat az e rendeletben meghatározott monitoring rendszerben, állami költségre történik az országos fõállatorvos rendelkezése szerint. (6) Az állattartó köteles a mintavétel végrehajtásához alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítésérõl gondoskodni, továbbá a mintavételhez a szükséges segítséget megadni. Az (5) bekezdésben foglalt eset kivételével az állattartó köteles továbbá a mintavételért a mintavételi díjat a mintavételezésre jogosult állatorvosnak, valamint a vizsgálati költséget a vizsgálatot végzõ állategészségügyi laboratóriumnak megfizetni. A minta illetékes állategészségügyi laboratóriumba szállításának költségét az (5) bekezdés kivételével szintén az állattartó köteles állni, vagy köteles a mintavételezésre jogosult állatorvos által a szakma szabályai szerint becsomagolt és lezárt mintát az illetékes állategészségügyi laboratóriumba juttatni. (7) Az állatállományok minõsítését az adott állatfajra vonatkozó mellékletben foglalt feltételek teljesítése esetén a hatósági fõállatorvos határozatban adja ki. (8) Az állatállományok (7) bekezdésben leírt mentessé minõsítését az állattartónak kell írásban kezdeményezni az állatok beszállításának megkezdésekor. (9) A kiadott mentességi minõsítést határozattal vissza kell vonni, amennyiben az állomány már nem felel meg a mentesség e rendelet mellékleteiben meghatározott követelményeinek. II. Fejezet A BRUCELLÓZIS MEGELÕZÉSE A brucellózis elleni védõoltás, gyógykezelés tilalma 4. A szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék brucellózis elleni védõoltása vagy a brucellózissal fertõzött állatok gyógykezelése tilos. E szabály alól az országos fõállatorvos egyedi esetben tudományos vizsgálatok céljából kivételt tehet. A termékenyítés, fedeztetés, betelepítés szabályai 5. (1) Szarvasmarhák, juhok, kecskék és sertések esetében a természetes fedeztetés kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állományokban alkalmazható. A fedeztetés csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó apaállatokkal történhet. (2) Legelõre csak brucellózistól hatóságilag mentes és forgalmi korlátozás alatt nem álló állományból hajthatók állatok. A legelõre járó nõivarú szarvasmarhák közé hat hónaposnál idõsebb, nem ivartalanított bikát, illetve sertések közé öt hónaposnál idõsebb, nem ivartalanított kant csak akkor lehet hajtani, ha e rendelet szerinti mentes állományból származik. (3) Brucellózistól hatóságilag mentes állományba kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatok vihetõk be, ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben elõírt esetekben egyedi szerológiai vizsgálatuk a származási vagy a rendeltetési helyen végrehajtott elkülönítés ideje alatt negatív eredményre vezetett. Új vagy üresen álló állattartó helyet kizárólag brucellózistól hatóságilag mentes állatállományból származó, egyedileg is mentes szarvasmarhákkal, sertésekkel, juhokkal vagy kecskékkel szabad betelepíteni. (4) Új állomány kialakítása céljából külföldrõl behozott, illetve újonnan betelepített állatállományból állatokat továbbtartásra elszállítani csak az állomány kedvezõ eredményû minõsítõ vizsgálata után lehet. (5) Az állattartónak a brucellózistól hatóságilag mentes állományát úgy kell tartania, hogy az a brucellózissal fertõzött vagy fertõzöttségre gyanús állatokkal ne érintkezhessen.

5 4. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 733 A tejre vonatkozó elõírások 6. A tej felhasználásának szabályait a következõ uniós jogi aktusok határozzák meg: a) az Európai Parlament és Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetû élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról; b) az Európai Parlament és Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetû termékek hatósági ellenõrzésének megszervezésére vonatkozó különös szabályok megállapításáról; c) az Európai Parlament és Tanács 1774/2002/EK rendelete (2002. október 3.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi elõírások megállapításáról. III. Fejezet A BRUCELLÓZIS LEKÜZDÉSE SZARVASMARHA-, SERTÉS-, JUH-, KECSKE- ÉS LÓÁLLOMÁNYOK ESETÉBEN Az állattartó kötelezettségei 7. (1) Az állattartó, illetve az állatok felvásárlásával foglalkozó személy köteles: a) állata betegségét vagy betegségre gyanús voltát, valamint a brucellózis fertõzöttségének gyanúját így állata vetélését, rendellenes ellését is az állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni; b) a szarvasmarha, sertés, juh, kecske vagy ló elhullását tekintet nélkül az elhullás elõtt tapasztalt tünetekre késedelem nélkül jelenteni az állatorvosnak. (2) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét a magánállatorvos, a jogosult állatorvos vagy a hatósági állatorvos tájékoztatásával is teljesítheti. (3) Az állattartó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettsége teljesítésérõl köteles feljegyzést készíteni és azt aláírni. A feljegyzésnek tartalmaznia kell az értesített állatorvos nevét, a bejelentés okát, pontos idejét (dátum, óra, perc), illetve módját (szóban, telefonon, írásban stb.) is. Ha a bejelentés telefonon történt, akkor pontosan meg kell adni a hívott telefonszámot is. A feljegyzést a helyszínre kiérkezõ állatorvossal is alá kell íratni. (4) Az állattartónak a (3) bekezdés szerinti feljegyzéseit legalább egy évig meg kell õriznie és a hatóság kérésére ellenõrzésre azt be kell mutatnia. Az állatorvos által láttamozott feljegyzést a bejelentési kötelezettség teljesítésének egyértelmû bizonyítékának kell tekinteni. (5) Ha az állatorvos a bejelentést követõ 48 órán belül nem jelenik meg a helyszínen, akkor az állattartó haladéktalanul köteles a történtekrõl a területileg illetékes hatósági fõállatorvost tájékoztatni. (6) Vetélés, illetve holtmagzat vagy életképtelen utód születése esetén (a továbbiakban együtt: vetélés) ha az állat a pontjának a) c) alpontjai alapján nem minõsül brucellózis fertõzöttségre gyanúsnak az állattartó az állatorvosnak csak a laboratóriumi vizsgálat céljára történõ mintavétel, illetve mintaküldés költségét köteles megfizetni. A pontjának d) vagy e) alpontjában meghatározott állat esetén az állattartónak kell állnia a vizsgálattal kapcsolatos minden költséget. A magánállatorvos feladatai 8. (1) Ha a magánállatorvos brucellózis fertõzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre 24 órán belül kiszállni, és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is az állattartó költségére klinikailag megvizsgálni. (2) A magánállatorvos az állat vetélése esetén annak megelõzésére, hogy a magzat vagy a magzatburok vizsgálatra alkalmatlanná váljék köteles az 5. számú melléklet szerinti mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára. A mintát a területileg illetékes hatósági fõállatorvos rendelkezése szerint az illetékes állategészségügyi laboratóriumba köteles küldeni. (3) Ha a pontja alapján a brucellózis fertõzöttség gyanúja fennáll, a magánállatorvos haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági fõállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy a hatósági intézkedésig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be. (4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a magánállatorvosnak helyszíni vizsgálat során alá kell írnia, dátummal kell ellátnia és le kell pecsételnie az állattartó által a 7. (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan. (5) Sertés vetélése esetén a (2) bekezdéstõl eltérõen nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja. A jogosult állatorvos feladatai 9. (1) Abban az esetben, ha a jogosult állatorvos brucellózis fertõzöttségre gyanús állatról értesül, vagy akkor, ha a

6 734 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 4. szám területileg illetékes hatósági fõállatorvos erre utasítja, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni. (2) A jogosult állatorvos az állat vetélése esetén köteles az 5. számú melléklet szerint mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljára, amennyiben a 8. (2) bekezdése szerinti mintavétel korábban nem történt meg. A mintát a területileg illetékes hatósági fõállatorvos értesítése mellett az illetékes állategészségügyi laboratóriumba köteles küldeni. (3) Ha a pontja szerinti brucellózis fertõzöttség gyanúja áll fenn, a jogosult állatorvos haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági fõállatorvost, továbbá utasítja az állattartót, hogy az állategészségügyi hatóság ellenkezõ intézkedéséig a gyanús állatot különítse el, és további intézkedésig az állományból állatot nem vihet ki és oda nem hozhat be. (4) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a jogosult állatorvosnak helyszíni vizsgálat során az állattartó kérelmére aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7. (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén az állatorvos írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan. (5) Sertés vetélése esetén a (2) bekezdéstõl eltérõen nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja. A hatósági állatorvos feladatai 10. (1) Ha a hatósági állatorvos brucellózis fertõzöttségre gyanús állatról értesül, illetve, ha a területileg illetékes hatósági fõállatorvos erre utasítja, köteles a helyszínre haladéktalanul kiszállni és az érintett állatot, valamint indokolt esetben a vele együtt tartottakat is klinikailag megvizsgálni. (2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatról a hatósági állatorvosnak jegyzõkönyvet kell felvennie, amely a tünetek részletes leírása mellett tartalmazza az állat azonosítására vonatkozó adatokat is. (3) Ha a pontja alapján az állat brucellózis fertõzöttségre gyanús, a hatósági állatorvos elrendeli az érintett állat elkülönítését és hatósági megfigyelését, értesíti a hatósági fõállatorvost és szarvasmarha, sertés, juh vagy kecske esetén elrendeli, hogy az állományból állatot nem lehet ki- és oda beszállítani (a továbbiakban: forgalmi korlátozás), és ha még nem történt mintavétel, illetve mintaküldés, a laboratóriumi vizsgálat céljára az 5. számú mellékletben foglaltak szerint mintát vesz. (4) Ha a pontja alapján az állat nem brucellózis fertõzöttségre gyanús, de vetélés történt, a hatósági állatorvos a következõk szerint köteles eljárni: a) elrendeli az érintett anyaállat elkülönítését a laboratóriumi vizsgálatok negatív eredményének kézhezvételéig; b) ha a magzatból és a magzatburokból még nem történt mintaküldés feltéve, hogy az még fellelhetõ és vizsgálatra alkalmas, azokból mintát kell venni laboratóriumi vizsgálat céljára; c) az anyaállatból köteles vérmintát küldeni az illetékes állategészségügyi laboratóriumba a brucellózis kizárása céljából és a kísérõiraton köteles feltüntetni, hogy vetélés kivizsgálásáról van szó. (5) Brucellózis fertõzöttségnek a pontjának a) c) alpontjaiban meghatározott gyanúja, illetve vetélés esetén a magzat, magzatburok és a vérminta brucellózis kimutatására, illetve kizárására irányuló laboratóriumi vizsgálata állami költségre történik, de a brucellózis kizárását követõen a vetélés okának tisztázására irányuló további vizsgálat kizárólag az állattartó költségére végezhetõ. A mintavétel és mintaküldés költségét az állam kizárólag akkor téríti meg, ha a hatósági állatorvos megállapította a brucellózis fertõzöttség gyanúját. (6) Sertés vetélése esetén a (4) bekezdéstõl eltérõen nem kell mintát venni, ha az (1) bekezdésben leírt vizsgálat a brucellózist kizárja. (7) Ha az állattartó bejelentési kötelezettségét teljesítette, a hatósági állatorvosnak a helyszíni vizsgálat során az állattartó kérelmére aláírásával és pecsétlenyomatával kell ellátnia az állattartó által a 7. (3) bekezdése alapján vezetett feljegyzést. Szükség esetén írásbeli észrevételt tehet a feljegyzéssel kapcsolatosan. 11. (1) Ha a laboratóriumi vizsgálatok kizárták a brucellózis jelenlétét, a hatósági állatorvos megszünteti az érintett állat elkülönítését, illetve feloldja a forgalmi korlátozást, ha azt a 10. (3) bekezdése alapján elrendelte. (2) Ha a laboratóriumi vizsgálatok alapján egy állat brucellózissal fertõzöttnek bizonyul, a hatósági állatorvos az érintett állomány forgalmi korlátozását fenntartja. A forgalmi korlátozás ideje alatt az állomány tejének felhasználásáról a 6. szerinti külön jogszabályok alapján kell dönteni. A pontjának b) alpontjában meghatározott fertõzöttségre gyanús állatok vágóhídra elszállíthatóak. (3) A hatósági állatorvos a brucellózist hatóságilag megállapítja a pontjának a) és c) pontjaiban meghatározott fertõzött állatok esetén. A pontjának d) alpontjában leírt állat kivételével minden újabb brucellózissal fertõzött állatot a brucellózis új esetének kell tekinteni. (4) Ha az adott állatfajra vonatkozó mellékletben elõírt, a mentes minõsítés visszaállításához szükséges laboratóriumi vizsgálatok kedvezõ eredményre vezettek, a hatósági állatorvos megszünteti az állomány forgalmi korlátozását. A forgalmi korlátozás feloldásával egyidejûleg a betegséget megszûntté kell nyilvánítani.

7 4. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 735 (5) A hatósági állatorvos a brucellózis hatósági megállapítását vagy megszûntté nyilvánítását haladéktalanul köteles jelenteni az illetékes hatósági fõállatorvosnak. A hatósági fõállatorvos feladatai 12. (1) Ha a hatósági fõállatorvos brucellózis fertõzöttségre gyanús állatról értesül, köteles a helyszínre hatósági állatorvost küldeni a gyanú megerõsítése vagy esetleges kizárása céljából. Ha a bejelentést közvetlenül az állattartó tette, a hatósági fõállatorvos jogosult állatorvost is kiküldhet. Hatósági állatorvos helyszíni vizsgálata csak akkor szükséges, ha a jogosult állatorvos a gyanút kizárni nem tudta. A területileg illetékes hatósági fõállatorvos köteles kivizsgáltatni az állattartó által a 7. (5) bekezdésében elõírtak alapján tett bejelentést, és ennek eredményeként a szükséges intézkedéseket megtenni. (2) A hatósági fõállatorvos a brucellózis hatósági megállapítását haladéktalanul köteles jelenteni a Hivatalnak. (3) A hatósági fõállatorvos határozata alapján a brucellózissal fertõzött szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét vagy lovat a fertõzöttség megállapításától számított öt napon belül ha kizáró ok nem áll fenn, állami kártalanítás mellett le kell öletni. (4) A hatósági fõállatorvos az állattartó költségére elrendeli a fertõzött állomány valamennyi egyedének szerológiai vizsgálatát. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5%-át nem haladja meg, az állattartónak az állomány mentessé nyilvánításához szükséges intézkedési tervet (a továbbiakban: mentesítési terv) kell készítenie. A hatósági fõállatorvos intézkedik az állomány általa jóváhagyott terv szerinti mentesítésére. A mentesítéssel kapcsolatos összes költséget, beleértve a mintavétel és a laboratóriumi vizsgálatok költségét is, az állattartó köteles állni. Ha a szerológiai vizsgálat során a szeropozitív egyedek száma az állomány összes egyedének 5%-át meghaladja, vagy az állattartó a mentesítést nem vállalja, akkor elrendeli az állomány felszámolását. Az állomány felszámolását lehetõség szerint arra alkalmas vágóhídon kell végrehajtani, a leölt állatokért az állattartót állami kártalanítás illeti meg, kivéve, ha a felszámolásra azért került sor, mert az állattartó nem vállalta a mentesítés költségeit. (5) Ha valamely állományban brucellózissal fertõzött állatot találtak, akkor a hatósági fõállatorvos járványügyi nyomozást végez annak tisztázására, hogy a fertõzés honnan származhatott, illetve hova hurcolhatták el. (6) A fertõzöttnek talált állományok környezetében a Hivatal elrendelheti a vadon élõ állatok (vaddisznó, gímszarvas, dámvad, õz, muflon, mezei nyúl) néhány egyedének diagnosztikai célú kilövését. A Hivatal feladatai 13. (1) Ha valamely állatállományban brucellózissal fertõzött állatot találtak, a Hivatal a) több állategészségügyi kerületet vagy megyét érintõ esetben részt vesz a járványügyi nyomozásban, más tagállamot is érintõ esetben soron kívül tájékoztatja a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központját (a továbbiakban: Központ); b) más megyét érintõ esetben soron kívül tájékoztatja az adott megye területén eljárni jogosult Hivatalt; c) utasítja a hatósági fõállatorvoson keresztül az illetékes hatósági állatorvost, hogy fertõzöttség gyanúja miatt rendeljen el forgalmi korlátozást azokra az állományokra, ahová a betegséget elhurcolhatták. (2) A betegség hatósági megállapítását követõen a Hivatal értesíti a Központot. (3) A Hivatal évente legkésõbb március 1-jéig összefoglaló jelentést küld az országos fõállatorvosnak és egyidejûleg e jelentés másolatát a nemzeti referencia laboratóriumnak (a továbbiakban: NRL) is megküldi tájékoztatásul. A közösségi elõírások, illetve a nemzetközi ajánlások figyelembevételével az országos fõállatorvos határozza meg a jelentéssel szemben támasztott követelményeket. (4) Ha a Hivatal illetékességi területén brucellózissal fertõzött állatot találtak, akkor a Hivatal köteles értesíteni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes regionális intézetét. Az országos fõállatorvos feladatai 14. Az országos fõállatorvos a) országosan irányítja és felügyeli az állatállományok brucellózis mentességének ellenõrzésével, a brucellózis megelõzésével és leküzdésével kapcsolatos jogszabályi elõírások végrehajtását; b) a tárgyévet követõ év március 31-ig jelentést küld az Európai Bizottságnak; c) az állategészségügyi laboratórium írásbeli kérésére a Központ szakvéleménye alapján maximum 5 évre szóló engedélyt adhat arra, hogy meghatározott területrõl származó minták esetében állategészségügyi laboratórium részt vegyen a brucellózis ellenõrzésére irányuló szerodiagnosztikai vizsgálatokban. Az állategészségügyi laboratóriumok feladatai 15. (1) Az NRL feladatait a Központ Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának (a továbbiakban: ÁDI) budapesti laboratóriuma látja el.

8 736 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 4. szám (2) Állományminõsítõ vizsgálatot kizárólag az ÁDI végezhet, az éves ellenõrzõ vizsgálatok végzésére a 14. c) pontja szerinti laboratóriumok is jogosultak. (3) A brucellózis kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatokat az ÁDI laboratóriumai végzik. Ha bakteriológiai vizsgálat során laboratórium Brucella baktériumot mutatott ki egy olyan állományban, ahol korábban a brucellózist nem állapították meg, akkor az izolált Brucella törzset vagy törzseket a faji azonosítás megerõsítése és biotípus-meghatározás céljából az NRL-be kell küldeni. A brucellózis fertõzöttség szerológiai vizsgálat alapján történõ megállapításához az NRL megerõsítõ vizsgálata szükséges. Ennek érdekében a Hivatalnak intézkednie kell arról, hogy a vizsgáló laboratórium által szeropozitívnak talált, elkülönített állatokból vérmintát küldjenek NRL-be a megerõsítõ szerológiai vizsgálat céljára. A megerõsítõ vizsgálathoz szükséges mintát vagy mintákat a Hivatalnak az NRL által meghatározottak szerint kell elküldenie. (4) A brucellózis hatósági megállapításához vagy kizárásához szükséges diagnosztikai vizsgálatok eredményérõl a vizsgáló laboratórium a beküldõ állatorvost és az érintett állomány tartási helye szerint illetékes Hivatalt is köteles értesíteni. A pozitív eredményû vizsgálatok esetében az eredmény ismertté válásától számított 72 órán belül, míg negatív eredményû vizsgálatok esetén legkésõbb havonta, a tárgyhónapot követõ hónap 10. napjáig kell az eredményt megküldeni. IV. Fejezet ELJÁRÁS A JUHOK BRUCELLA OVIS FERTÕZÖTTSÉGE ESETÉN 16. (1) Tenyésztésre szánt hat hónaposnál idõsebb ivarérett kos akkor hozható forgalomba, ha ivarszervei épek és elváltozást nem mutatnak, továbbá B. ovis fertõzöttségét nem állapították meg, valamint a szállítást megelõzõ 30 napon belül vett vérmintájának a 4. számú mellékletben elõírtak szerint komplementkötési vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékûnek elfogadott bármelyik próbával végzett szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott. (2) Anyajuhokat az egyéb jogszabályban elõírtak megtartása mellett továbbtartás céljából értékesíteni csak a szállítást megelõzõ 30 napon belül a 4. számú mellékletben elõírtak szerint komplementkötési vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékûnek elfogadott bármelyik próbával végzett B. ovis kimutatására irányuló egyedi szerológiai vizsgálat eredményének ismeretében lehet. (3) Ha egy állományban a pontja szerint B. ovissal fertõzött állatot találtak, akkor a betegséget a hatósági állatorvos köteles hatóságilag megállapítani, amennyiben az még nem történt meg. (4) A pontjának a) b) alpontjai szerint fertõzöttnek minõsülõ (klinikai tüneteket mutató) tenyészkost fedeztetésre vagy mesterséges termékenyítéshez használni tilos. (5) A pontjának c) és d) alpontjai szerint fertõzöttnek minõsülõ (klinikailag tünetmentes) tenyészkosok csak a tartási helyükön lévõ, fertõzött árutermelõ anyajuhállomány fedeztetésére vagy mesterséges termékenyítéséhez használhatók. Az ilyen kosokra életük végéig forgalmi korlátozást kell elrendelni, vágóhídra a területileg illetékes hatósági fõállatorvos elõzetes tájékoztatása mellett elszállíthatóak. (6) Laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis okozta vetélést követõen a fertõzött anyajuho(ka)t, az állomány többi állatától, legalább 30 napig el kell különíteni. (7) Az adott vemhességi idényben laboratóriumi vizsgálattal igazolt B. ovis fertõzöttség miatt elvetélt anyajuhot fedeztetni vagy mesterségesen termékenyíteni csak 6 hónap elteltével szabad. V. Fejezet ELJÁRÁS KUTYA BRUCELLA CANIS FERTÕZÖTTSÉGE ESETÉN 17. (1) Ha a kutya B. canis (kutya brucellózis) fertõzöttségének elõfordulását egy tenyészállományban laboratóriumi vizsgálattal igazolták, akkor az állatok folyamatos állategészségügyi felügyeletét ellátó állatorvos köteles értesíteni a hatósági állatorvost, továbbá az állat tulajdonosát, gondozóját a közegészségügyi veszélyekrõl tájékoztatni. A hatósági állatorvos ezt követõen köteles az érintett (fertõzött) tenyészetre forgalmi korlátozást elrendelni. (2) A fertõzött állatokat gondozó személy a tartási hely (kennel) elhagyása elõtt köteles kezeit, lábbelijét és ruházatát fertõtleníteni. (3) A forgalmi korlátozást fel kell oldani, ha a) az állományt az állattartó felszámolta és a fertõtlenítés megtörtént; b) az állományt a B. canis fertõzöttségtõl mentesítették. (4) Az állattartó kérelmére a hatósági fõállatorvos határozatban mentessé nyilváníthatja azt az állományt, amelyben a) kutya brucellózis klinikai tünetei a minõsítést megelõzõ egy éven belül nem jelentkeztek, továbbá b) a nem ivartalanított egyévesnél idõsebb kutyákon legalább három hónapos idõközzel, kétszer elvégzett szerológiai vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak.

9 4. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 737 VI. Fejezet KÖZEGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK 18. (1) A hatósági állatorvos köteles közölni a fertõzött és a fertõzöttségre gyanús állat gondozójával vagy tulajdonosával, hogy az ilyen állat ellésénél, elvetélésénél vagy gondozásánál való közremûködés, továbbá az ilyen állat levágása, nyers tejének és tejtermékeinek fogyasztása közegészségügyi kockázatot jelent. Az ilyen állatokkal foglalkozók figyelmét fel kell hívni a megfelelõ személyi higiénia jelentõségére, beleértve a távozáskor kötelezõ személyi fertõtlenítést is. (2) Az elkülönített, fertõzött állat gondozására az állat leöléséig az állat tartójának ha az állatgondozást nem saját maga végzi külön gondozót kell beosztania, és részére védõöltözetrõl gondoskodnia. Az állatgondozó az elkülönítés helyének elhagyása elõtt köteles védõöltözetét levetni, kezét és lábbelijét fertõtleníteni. (3) Ha a Hivatal állatokkal kapcsolatban álló személynek Brucella-eredetû megbetegedésérõl vagy fertõzöttségérõl kap értesítést, köteles az esetet a hatósági fõállatorvossal kivizsgáltatni. Állatok hatóságilag megállapított brucellózisáról a Hivatal értesíti az ÁNTSZ területileg illetékes regionális intézetét. (4) A B. abortus, B. melitensis vagy B. suis baktériumokkal fertõzött állatállományok tartási helyén ebet, macskát szabadon tartani tilos. Az õrzõ-védõ ebet a fertõzõdését kizáró módon kell tartani. (5) A fertõzött vagy fertõzöttségre gyanús állatok tejével és húsával, valamint az ezekbõl származó állati hulladékokkal az élelmiszerhigiéniai, illetve az állati hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottak szerint kell eljárni. VII. Fejezet MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK 19. Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 203. (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (1) Új telepek feltöltésének céljából történõ vásárlás esetén ellenõrizni kell a származási állomány B. ovistól való mentességét. A megvásárolandó állatokat B. ovisra szerológiai próbával egyedenként kell megvizsgálni. A telep állományába juhokat csak a 90. -ban elõírt karanténozás és az ezt követõ kedvezõ eredményû állatorvosi vizsgálat után szabad bevinni. Indokolt esetben a karanténozási idõszak alatt, megelõzési célból juhrühösség elleni kezelés is elõírható. 20. (1) A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet 20. -a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki: (4) Ha a (2) bekezdésben elõírt rendelkezéseket 30 napon túl fenntartják a betegség további elõfordulásai miatt, és ennek következményeként az állatok jogszabályi elõírásoknak megfelelõ tartása nem biztosítható, vagy jelentõs gazdasági nehézséget okoz, az illetékes hatósági fõállatorvos a tulajdonos indoklással alátámasztott kérelmét követõen amennyiben ellenõrizte a tényeket, engedélyezheti az állatok elszállítását a védõkörzeten belül található gazdaságból. (2) A sertések hólyagos betegsége elleni védekezés szabályairól szóló 14/2003. (II. 14.) FVM rendelet 23. -a az alábbi (5) (8) bekezdéssel egészül ki: (5) A 2. -ban nem felsorolt, de védõkörzetbõl származó levágott sertések friss húsa nem kerülhet a Közösségen belüli vagy nemzetközi kereskedelmi forgalomba, és a kinyert húst a Közösségen belüli és nemzetközi kereskedelemre szánt hústól elkülönítve kell darabolni, szállítani és tárolni, valamint olyan módon kell felhasználni, hogy elkerüljék annak a Közösségen belüli és nemzetközi kereskedelemre szánt hússal történõ keveredését. (6) Amennyiben a 2. -ban fel nem sorolt, de védõkörzetbõl származó levágott sertés friss húsát az (1) bekezdésben meghatározott kezelésnek vetik alá, úgy arra az (5) bekezdésben meghatározott korlátozó rendelkezések nem vonatkoznak. (7) Az (5) bekezdésben leírt friss húson alkalmazott állategészségügyi jelölés olyan 6,5 cm széles és 4,5 cm magas ovális bélyegzõ; melyen a következõ információknak kell megjelenniük a jelzésen tökéletesen olvasható írásjelekkel: a) a felsõ részen Magyarország ISO-kódja nagybetûkkel: HU, b) középen a vágóhíd állategészségügyi nyilvántartási száma, c) az alsó részen a következõ kezdõbetûk: EC, d) a bélyegzõ közepén két olyan módon keresztezõdõ egyenes vonal, amely nem teszi az információt olvashatatlanná. (8) A betûknek legalább 0,8 cm magasnak, a számoknak pedig legalább 1 cm magasnak kell lenniük. A jelölést az állategészségügyi követelmények végrehajtását ellenõrzõ hatósági állatorvos közvetlen felügyelete mellett kell alkalmazni. VIII. Fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

10 738 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 4. szám (2) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen mentessé minõsített szarvasmarha- és sertésállományok esetében az adott állatfajra vonatkozó mellékletben elõírt ellenõrzõ vizsgálatok negatív eredményét követõen a mentes minõsítést a hatósági fõállatorvosnak új határozatban kell megerõsítenie. (3) Az e rendelet hatálybalépését megelõzõen betelepített, de mentessé még nem nyilvánított szarvasmarha- és sertésállományok esetében az állattartó köteles a mentessé nyilvánítását a rendelet hatálybalépését követõ 30 napon belül írásban kezdeményezni a hatósági fõállatorvosnál. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú melléklete ának (4) bekezdése, a, az t megelõzõ Brucellózis cím, továbbá a 24. számú függelékének 27. pontja hatályát veszti. 22. Ez a rendelet a következõ irányelveknek való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintõ állategészségügyi problémákról, b) a Tanács 91/68/EGK irányelve (1991. január 28.) a juhok és kecskék Közösségen belüli forgalmát szabályozó állategészségügyi feltételekrõl, c) A Bizottság 2007/10/EK irányelve (2007. február 21.) a sertések hólyagos betegségének kitörése esetén a védõkörzeten belüli intézkedések bevezetése tekintetében a 92/119/EGK tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 1. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez A szarvasmarha brucellózisra vonatkozó részletes szabályok E mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni azokra a hizlalásra szánt hímivarú állatokra, amelyek brucellózistól hatóságilag mentes állományból származnak, ha az állattartó írásbeli kérelmére a hatósági fõállatorvos felmentést adott e melléklet alkalmazása alól. A kérelemben az állattartónak nyilatkoznia kell arról, hogy az állományból kizárólag csak vágóhídra szállítják az állatokat, illetve vállalnia kell, hogy az állományból történõ minden szállítást az azt megelõzõ 72 órán belül, de legalább 24 órával a szállítás elõtt közvetlenül a területileg illetékes hatósági fõállatorvosnak bejelent, megadva a szállítmányt fogadó vágóhíd nevét és címét. I. Brucellózistól hatóságilag mentes szarvasmarhaállomány 1. A szarvasmarha-állomány brucellózistól hatóságilag mentes, ha: a) nincs az állományban brucellózis ellen vakcinázott szarvasmarha, kivéve azokat a nõivarú állatokat, amelyeket más tagállamban legalább 3 évvel korábban vakcináztak; b) legalább 6 hónapja az állatokon a brucellózis klinikai tünetei nem jelentkeztek; és c) valamennyi 12 hónaposnál idõsebb szarvasmarhán a következõ vizsgálati eljárások egyikét összhangban a 4. számú mellékletének szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezetével elvégezték és az negatív eredménnyel zárult: (i) e melléklet IV. 1. pontjában leírt szerológiai próbák valamelyikével kétszeri, legalább 3 hónapos, de kevesebb mint 12 hónapos idõközzel elvégzett vizsgálat, (ii) három havonként összesen háromszori tejmintavizsgálat, majd az utolsót követõen legalább 6 héttel a IV. pontban leírt valamelyik szerológiai próbával végrehajtott vizsgálat; d) a c) pontban leírt vizsgálatok megkezdése óta az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot állítottak be és a 12 hónaposnál idõsebb szarvasmarhák vérsavójának a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékûnek elfogadott bármelyik próbában negatívan reagált az állományba való beállítás elõtti 30 napon belül, vagy a beállítás utáni 30 nap elteltét követõen; e) a beszállítandó állat nem rendelkezik a származási állományban 30 napon belül elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon van fizikailag elkülönítve az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negativitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen. 2. A szarvasmarha-állomány a brucellózistól hatóságilag mentes minõsítését megõrzi: a) ha az összes 24 hónaposnál idõsebb egyed vérmintájának szerológiai vizsgálatát évenként negatív eredménnyel elvégzik a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint; vagy b) ha az állategészségügyért felelõs miniszter által a tárgyévet követõ év március 31-ig kiadott közlemény értelmében Magyarország nem teljesíti azt a feltételt, hogy szarvasmarha-állományainak legalább 99,8%-a legalább 4 év óta brucellózistól hatóságilag mentes, akkor a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott alábbi vizsgálati eljárások egyike negatív eredményt adott: (i) három, legalább 3 hónapos idõközönként, tejmintával végrehajtott gyûrûpróba,

11 4. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 739 (ii) három, legalább 3 hónapos idõközönként, tejmintával végrehajtott ELISA-próba, (iii) két, legalább 3 hónapos idõközzel, tejmintával végrehajtott gyûrûpróba, melyet legalább hat hét múlva egy, a IV. 1. pontban leírt szerológiai próba követ, (iv) két, legalább 3 hónapos idõközzel, tejmintával végrehajtott ELISA-próba, amelyet legalább hat hét múlva egy, a IV. 1. pontban leírt szerológiai próba követ, (v) két szerológiai próba, legalább 3 hónapos, de nem több mint 12 hónapos idõközzel; c) ha a mentessé nyilvánítás óta az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot szállítottak be és a 12 hónaposnál idõsebb szarvasmarhák vérsavójának a 4. számú melléklet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó fejezete szerint végrehajtott agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékûnek elfogadott bármelyik próbában negatívan reagált az állományba való beállítás elõtti 30 napon belül, vagy a beállítás utáni 30 nap elteltét követõen; d) ha a beszállított állat nem rendelkezik a beállítást megelõzõ 30 napon belül még a származási állományban elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon kell fizikailag elkülöníteni az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negatívitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen. 3. A brucellózistól hatóságilag mentes minõsítést fel kell függeszteni, a) ha az 1. és 2. pontban részletezett feltételek nem teljesülnek, b) ha egy laboratóriumi vagy klinikai vizsgálat alapján egy vagy több szarvasmarhánál a rendelet 2. -ának 14. pontja alapján brucellózis fertõzöttség gyanúja merül fel és a gyanús állatokat elkülönítették a többi állattól oly módon, hogy azok sem közvetlenül, sem közvetetten ne érintkezhessenek a többi állattal, vagy c) amennyiben a vetélés, holtellés, rendellenes ellés laboratóriumi vizsgálata a bejelentés elmulasztása miatt nem történt meg. 4. A brucellózistól hatóságilag mentes minõsítés felfüggesztését követõen az alábbiak szerint kell eljárni: a) Ha a brucellózis fertõzöttségre gyanús állatot az állomány többi állatától e rendelet elõírásainak megfelelõen elkülönítették, az állat az állományba visszaállítható és az állomány minõsítése visszaadható, ha az elkülönítés ideje alatt a gyanús állat: (i) elvégzett szérum agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket mutat és a komplementkötési próba negatív eredménnyel zárult, vagy (ii) negatívan reagált bármelyik másik két szerodiagnosztikai tesztkombinációban, amelyet az Európai Bizottság az elõbbivel egyenértékûnek ismer el. b) Ha az állatot levágták vagy elhullott, s így további szerológiai, vagy a brucellózis jelenlétét kizáró egyéb laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére nincs lehetõség, a minõsítés felfüggesztése csak akkor vonható vissza, ha az állományban valamennyi 12 hónaposnál idõsebb szarvasmarhát a 4. számú melléklet vonatkozó fejezete szerint végrehajtott (i) szérum agglutinációs próbával kétszer megvizsgáltak, s valamennyi minta 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy (ii) az Európai Bizottság által a szérum agglutinációs próbával egyenértékûnek elismert egyéb eljárással kétszer megvizsgáltak. Az elsõ vizsgálatot a gyanús állat eltávolítása után 30 nap elteltével, a másodikat pedig legalább 60 nappal késõbb kell végrehajtani. 5. A brucellózistól hatóságilag mentes minõsítést vissza kell vonni, ha a laboratóriumi vagy járványtani vizsgálatok az állomány brucellózissal (B. abortus) való fertõzõdését megerõsítették. A brucellózistól hatóságilag mentes minõsítés visszavonható, ha a brucellózis fertõzöttségre gyanús állat elkülönítése nem történt meg a 3. pont b) alpontja szerint. 6. A visszavont mentes minõsítés nem adható vissza addig, amíg az állományt ellenõrzõ vizsgálatnak alá nem vetették és valamennyi 12 hónaposnál idõsebb állat a 60 napos idõközzel kétszer elvégzett vizsgálatban negatív eredményt nem adott. Az elsõ vizsgálatot a pozitív állat(ok) eltávolítása után 30 nap elteltével kell elvégezni. 7. Ha a betegség kitörésének idején az állományban vemhes állatok is voltak, a végsõ ellenõrzést az utolsó vemhes állat ellését követõ legalább 21 nap elteltével kell elvégezni. 8. Magyarországon szarvasmarha-állománynak a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintõ állategészségügyi problémákról szóló június 26-i 64/432/EGK irányelv A. melléklete II. fejezetében meghatározott a vakcinázást is megengedõ brucellózistól mentes minõsítése nem alkalmazható. II. Szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes megye 1. Egy megye szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes státuszának odaítélésére akkor kerülhet sor, ha az ország még nem teljesíti a vonatkozó tanácsi irányelvben a hatóságilag mentes tagállammal szemben támasztott követelményeket, de az adott megye már igen. 2. Ha az ország szarvasmarha brucellózistól hatóságilag nem mentes, akkor szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes az a megye, amely megfelel az alábbi követelményeknek, feltéve, hogy mentességét az országos fõállatorvos kezdeményezésére az Európai Bizottság is jóváhagyja: a) legalább 3 éve nem volt Brucella okozta vetélés, és nem izoláltak B. abortus baktériumot,

12 740 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 4. szám b) 5 egymást követõ éven keresztül a szarvasmarhaállományok legalább 99,8%-a brucellózistól hatóságilag mentes minõsítésû volt, a december 31-i állapot szerinti, c) valamennyi szarvasmarhát a közösségi elõírások szerint egyedi azonosítóval láttak el, d) valamennyi vetélést jelenteni kell, és az állategészségügyi hatóságnak ki kell vizsgálnia. 3. A szarvasmarha brucellózistól hatóságilag mentes megye illetve az ország mentességének elismerése után az ország megõrizheti mentes minõsítését, ha: a) a II. 2. a) és II. 2. b) pont teljesül, továbbá a feltételezetten brucellák okozta vetélések bejelentése kötelezõ és azokat az állategészségügyi hatóság kivizsgálja; b) a minõsítés elnyerését követõ elsõ öt évben valamennyi állományban, évente az állományok legalább 20%-ában, valamennyi 24 hónaposnál idõsebb szarvasmarhának a 4. számú mellékletnek megfelelõ szerológiai vizsgálata negatív eredményt adott, figyelembe véve, hogy tejelõ állományok esetében tejminták is vizsgálhatók a 4. számú mellékletnek megfelelõen; c) a brucellózis fertõzöttségre gyanús állatok esetében a járványügyi nyomozás, valamint legalább 2 szerológiai (komplementkötési vagy ezzel egyenértékû) próba, továbbá a megfelelõ minták bakteriológiai vizsgálata minden esetben megtörténik; d) a betegség gyanúját mindaddig fenntartják, amíg a c) pontban leírt vizsgálatok negatív eredménnyel le nem zárulnak, továbbá az állat származási helye szerinti, valamint azon állományok mentes státuszát fel kell függeszteni, ahova a betegséget a járványügyi nyomozás tanúsága szerint elhurcolhatták; e) a brucellózis megállapítását követõen a fertõzött állatokat leölik, illetve ha a betegség az állományban az 5%-ot meghaladó mértékben elterjed, az állományban található valamennyi szarvasmarhát levágják (leölik), és a telep újratelepítése elõtt a takarítást és fertõtlenítést elvégzik, továbbá az egyéb fogékony állatfajok egyedeit a teleprõl eltávolítják, vagy szerológiai vizsgálattal fertõzöttségüket kizárják. III. Jelentés az Európai Bizottságnak Az országos fõállatorvos a brucellózis hatósági megállapításáról minden esetben tájékoztatja az Európai Bizottságot. IV. E mellékletben elõírt vizsgálatként alkalmazható próbák 1. Az e mellékletben elõírt szerológiai vizsgálatok céljára a 4. számú mellékletben leírtak szerint végrehajtott szérum agglutinációs, pufferolt brucella-antigén, komplementkötési, plazma agglutinációs, plazma gyûrû-, mikro-agglutinációs próba, vagy az egyedi vérbõl elvégzett ELISA-vizsgálat alkalmazható. Tejpróbaként a gyûrûpróba (ABR) vagy a tejbõl végzett ELISA-vizsgálat végezhetõ. Egyéb diagnosztikai eljárás csak akkor alkalmazható, ha azt az Európai Bizottság a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintõ állategészségügyi problémákról szóló június 26-i 64/432/EGK irányelv 17. cikkével összhangban már jóváhagyta. 2. A 4. számú melléklet elõírásai szerint elvégzett komplementkötési próba, pufferolt brucella-antigén próba és az egyedi vérbõl elvégzett ELISA-vizsgálat az Európai Bizottság által a szérum agglutinációs próbával egyenértékûnek elfogadott eljárásnak tekintendõ. 2. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez A juh és kecske brucellózisra vonatkozó részletes szabályok I. Brucellózistól (B. melitensis fertõzöttségtõl) hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállomány 1. Brucellózistól hatóságilag mentes a juh- vagy kecskeállomány, ha a) az állományban (i) brucellózisra (B. melitensis) fogékony állatok legalább 12 hónapja e betegség klinikai vagy egyéb tüneteitõl mentesek, (ii) nincs brucellózis (B. melitensis) ellen vakcinázott állat, (iii) valamennyi 6 hónaposnál idõsebb juh és/vagy kecske legalább 6 hónapos idõközzel a 4. számú melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezete szerint végzett kétszeri szerológiai vizsgálat során negatív eredményt adott, (iv) a (iii) pontban elõírt elsõ szerológiai vizsgálatot követõen csak olyan állatokat tartottak, amelyek az állományban születtek, vagy a III. pontban meghatározott feltételeknek megfelelõen brucellózistól hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállományból származtak; vagy b) az állomány a IV. pontban meghatározott, brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított megye területén található. 2. A juh- vagy kecskeállomány brucellózistól hatóságilag mentes minõsítését megõrzi, ha a) a minõsítést követõen, az állatok bevitele az állományba a III. pontban meghatározottak szerint történt; és b) ha az állomány (i) az ország brucellózistól hatóságilag mentes megyéjében található és teljesülnek a IV. 3. pontban foglalt követelmények, vagy (ii) az ország brucellózistól hatóságilag még nem mentes megyéjében található és évente valamennyi 6 hónaposnál idõsebb, nem ivartalanított hímivarú állat, az elõzõ vizsgálat óta a telepre bevitt valamennyi állat,

13 4. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 741 az ivarérettséget elért nõivarú állatok 25%-ának, vagy ha ezek száma 50 alatti valamennyi ivarérett nõivarú állat szerológiai vizsgálatát negatív eredménnyel elvégzik. II. A brucellózis fertõzöttség gyanúja, illetve brucellózis fertõzöttség elõfordulása 1. Ha egy brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskeállományban a) felmerül a gyanúja, hogy egy vagy több juh vagy kecske brucellózissal (B. melitensis) fertõzött, akkor a hatósági fõállatorvos az érintett telep brucellózistól hatóságilag mentes minõsítését felfüggeszti, ha a fertõzöttségre gyanús állatot a gyanú hatóságilag történõ kizárásáig elkülönítik vagy leölik. Ha a fertõzöttségre gyanús állat elkülönítése vagy leölése nem történik meg, akkor az állomány mentes minõsítését vissza kell vonni; b) ha az állomány B. melitensis fertõzöttségét hatóságilag megállapították, akkor az állomány mentes minõsítését vissza kell vonni és az állományt fertõzöttnek kell nyilvánítani. Az állomány a mentes minõsítését csak akkor kapja vissza, ha az állomány valamennyi fertõzött egyedét levágják (leölik), és az állományban visszamaradt 6 hónaposnál idõsebb valamennyi állatnak legalább 3 hónapos idõközzel a 4. sz. vonatkozó fejezete szerint végrehajtott kétszeri szerológiai vizsgálata negatív eredményre vezetett. 2. Ha a fertõzöttség az 5%-ot meghaladó mértékben elterjedt, vagy ha a II. 1. b) pontban említett juh- vagy kecsketelep brucellózistól hatóságilag mentes megyében/régióban van, akkor az országos fõállatorvos errõl az Európai Bizottságot és a többi tagállamot haladéktalanul értesíti. Ilyen esetben a Hivatallal történt egyeztetést követõen a hatósági fõállatorvos elrendeli az érintett telepen tartott juh és kecske zárt vágás útján történõ leölését. A hatósági fõállatorvos járványügyi nyomozást végez és a fertõzött állománnyal járványtani kapcsolatban álló állományokban e rendelet 12. -ának (4) bekezdésével összhangban szerológia vizsgálatot rendel el. 3. Ha a brucellózis kitörését hatóságilag megállapították az országos fõállatorvos az érintett megye brucellózistól hatóságilag mentes minõsítését felfüggeszti. E tényrõl haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot és a többi tagállamot. III. Állatok bevitele a brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes juh- vagy kecskeállományokba Juhok vagy kecskék a brucellózistól hatóságilag mentesnek nyilvánított juh- vagy kecskeállományba nem vihetõk be, kivéve, ha a) azok brucellózistól hatóságilag mentes juh- vagy kecsketeleprõl származnak; vagy b) más tagállam brucellózistól mentes telepérõl származnak, feltéve, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül: (i) azokat a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról szóló december 17-i 21/2004/EK tanácsi rendelete alapján megjelölték, (ii) sohasem vakcinázták brucellózis (B. melitensis) ellen, (iii) a származási telepen hatósági megfigyelés alatt elkülönítve tartották úgy, hogy az elkülönítés ideje alatt hathetes idõközzel a 4. számú mellékletben elõírtak szerint elvégzett két szerológiai vizsgálat negatív eredményt adott. IV. Juh vagy kecske brucellózistól hatóságilag mentes megye 1. Juh és kecske brucellózistól (B. melitensis) mentes az a megye, amely az országos fõállatorvos által elismerten megfelel az alábbi követelményeknek, feltéve, hogy mentességét az országos fõállatorvos kezdeményezésére az Európai Bizottság is jóváhagyja: a) amelyben a juh- vagy kecskeállományok legalább 99,8%-a brucellózistól hatóságilag mentes minõsítésû; vagy b) amely megfelel a következõ feltételeknek: (i) a juh és kecske brucellózis legalább 5 éve bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, (ii) juh és kecske brucellózist az utóbbi 5 évben hatóságilag egyetlen esetben sem állapítottak meg, (iii) a vakcinázás legalább 3 éve tilos. 2. Hatóságilag mentesnek kell tekinteni minden megyét, ha az ország mentességét az Európai Bizottság hivatalosan elismerte. 3. A hatóságilag elismerten mentes megyében, vagy az ország mentessége esetén az ország egész területén az alábbi feltételeket kell teljesíteni: a) a megye/ország brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes minõsítésének elismerését követõ elsõ évben az állományokban vagy a vágóhídon végzett szúrópróbaszerû ellenõrzések 99%-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy a telepek kevesebb, mint 0,2%-a volt fertõzött, vagy a 6 hónaposnál idõsebb állatok legalább 10%-án a 4. számú melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezetében elõírtak szerint elvégzett egyszeri szerológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett; b) a megye/ország brucellózistól (B. melitensis) hatóságilag mentes minõsítésének elismerését követõ második évtõl kezdõdõen évente az állományokban, vagy a vágóhidakon végzett szúrópróbaszerû ellenõrzések 95%-os megbízhatósággal azt jelzik, hogy az állományoknak, kevesebb, mint 0,2%-a volt fertõzött, vagy a 6 hónaposnál idõsebb állatok legalább 5%-án a 4. számú melléklet B. melitensisre vonatkozó fejezetében elõírtak szerint elvégzett egyszeri szerológiai vizsgálat negatív eredményre vezetett; c) a minõsítési feltételek továbbra is teljesülnek.

14 742 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 4. szám V. Kiegészítõ követelmények és tilalmak 1. A juh- vagy kecskeállományok B. melitensis Rev.1 (vagy azzal egyenértékûnek elismert) vakcinával való védõoltása tilos, ezért a brucellózistól hatóságilag mentes állományokba vakcinázott állatok nem vihetõk be. 2. Az V. 1. pontban említett tilalom miatt a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételekrõl szóló január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelv A) mellékletének 2. fejezetében említett vakcinázást is megengedõ brucellózis (B. melitensis) mentes minõsítés a juh vagy kecskeállományok minõsítésére nem alkalmazható. 3. Ha a juh- vagy kecskeállományokban laboratóriumi vizsgálattal B. abortus fertõzöttséget mutatnak ki, akkor az állományt a Hivatal által kidolgozott és az országos fõállatorvos által jóváhagyott terv alapján mentesíteni kell a szarvasmarha-állományok védelme érdekében. 3. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez A sertés brucellózisra vonatkozó részletes szabályok 1. Brucellózistól mentes az a sertésállomány, a) amelyben a brucellózis klinikai tünetei legalább 12 hónapja nem fordultak elõ; b) amelyben a vetélések laboratóriumi vizsgálata a brucellózis szempontjából minden esetben negatív eredménnyel járt; c) amelyben a fialás utáni szerológiai vizsgálatok során nem találtak szeropozitív állatot, vagy száz kocánál kisebb létszám esetén legfeljebb egy szerológiailag pozitív egyedet, illetve százkocás, vagy annál nagyobb állomány esetén pedig legfeljebb egy százalék szerológiailag pozitív állatot találtak, és ezeket az állományból azonnal eltávolították; d) az elsõ vizsgálat, illetve a szeropozitív egyed/egyedek eltávolítása után legkorábban 30 nappal, de legkésõbb 60 nappal végrehajtott ismételt vizsgálat negatív eredményû volt; e) amelynek tartási helyén a külön jogszabályban meghatározott járványvédelmi feltételek biztosítottak; f) az állatok nem kerülhettek kapcsolatba brucellózistól nem mentes állatokkal; valamint g) az a kizárólag levágatás céljára tartott (hízó) sertésekbõl álló állomány, amelyikben kizárólag mentes állományokból származó sertéseket tartanak, és azok nem kerültek kapcsolatba brucellózistól nem mentes állatokkal. 2. Az 1. pont c) d) alpontjaiban leírt minõsítõ vizsgálat céljára valamennyi kocából, valamint valamennyi kanból egy idõben vért kell küldeni a területileg illetékes állategészségügyi laboratóriumba. A vérvételt úgy kell elvégezni, hogy az minél több koca esetén a fialást követõ kettõ hat héten belül megtörténjen. 3. Abban az újonnan kialakított, nem kizárólag hízókat tartalmazó sertésállományban, amelyben valamennyi sertés igazoltan mentes állományból származik, vagy ilyennek a szaporulata, és ahol a telep rendelkezik a mentes minõsítéshez szükséges 1. pont e) alpontjában leírt feltételekkel, az 1. pont c) d) alpontjai szerinti minõsítõ vizsgálatot elegendõ egyszer elvégezni és e vizsgálat negatív eredményét követõen azonnal mentes minõsítés adható. 4. Megtartja brucellózistól mentes minõsítését az a nem kizárólag hízókat tartalmazó sertésállomány, a) amelyikben a félévenként elvégzett, valamennyi tenyészkannak, valamint a fialt tenyészkocák öt százalékának a fialást követõ kettõ hat hét között történõ ellenõrzõ szerológiai vizsgálata negatív eredménnyel zárult, és b) ha az állományba csak brucellózistól hatóságilag mentes állományból származó állatot állítottak be, és az elvégzett szerológiai vizsgálat negatív eredménnyel zárult az állományba való beszállítás elõtti vagy a beszállítás utáni 30 napos elkülönítés elteltét követõen, c) ha a beszállítandó állat nem rendelkezik a származási állományban 30 napon belül elvégzett vizsgálat negatív eredményével, akkor olyan módon van fizikailag elkülönítve az állomány egyéb állataitól, hogy azokkal, amíg negativitása nem bizonyított, közvetlen vagy közvetett módon ne érintkezhessen. 5. A mentes minõsítést fel kell függeszteni, ha a) a pontjában meghatározott fertõzöttségre gyanús állatot találtak; b) vetélés kivizsgálására irányuló, vagy a 4. pontban leírt ellenõrzõ vizsgálatokat elmulasztották; vagy c) az 1. pont e) alpontja szerinti feltételek már nem állnak fenn. 6. A mentes minõsítést vissza kell vonni, ha a) a pontjában meghatározott B. suissal vagy B. abortussal fertõzött állatot találtak; vagy b) az 1. bekezdésben leírt feltételek már nem állnak fenn. 7. A mentes minõsítés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha a) a fertõzöttség gyanúját a laboratóriumi vizsgálatok kizárták, b) az elmaradt ellenõrzõ vizsgálatot pótolták és azok, valamint az állomány ezt követõen végzett ismételt szerológiai vizsgálata is negatív eredményre vezetett, c) a vetélés kivizsgálásának elmulasztása esetén az állomány ellenõrzõ szerológiai vizsgálata negatív eredménnyel zárult, vagy d) az 1. pont e) alpontja szerinti feltételeket az állattartó biztosította. 8. A mentes minõsítés visszavonásával egyidejûleg az állományt fertõzöttnek kell nyilvánítani.

15 4. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ Azt a megyét, amelyben a sertésállományok legalább 99,8%-a az elõzõ év december 31-én brucellózistól (B. suis és B. abortus) mentes volt, sertés brucellózistól mentes megyének kell tekinteni. 4. számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez A brucellózis kórjelzése I. A szarvasmarha brucellózis (B. abortus) 1. A kórokozó azonosítása A brucellózis gyanúja merül fel, ha vetélt anyagban, hüvelykifolyásban vagy tejmintában módosított saválló, vagy specifikus immunhisztokémiai festési eljárásokkal a brucellákra jellemzõ morfológiájú organizmusok mutathatók ki, különösen, ha a gyanút szerológiai próba is alátámasztja. A kitenyésztés után a faj és biovariáns azonosítása fág-érzékenységi és/vagy oxidatív metabolizmus próbák, tenyésztési, biokémiai és szerológiai tulajdonságok vizsgálata alapján történhet. Az alkalmazott eljárások és táptalajok, valamint azok standardizálása és az eredmény értékelése az OIE Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines, legfrissebb kiadásának vonatkozó fejezete elõírásainak kell, hogy megfeleljenek. 2. Immunológiai próbák 2.1. Standardok Antigénkészítésre a B. abortus 1-es biovariánsának Weybridge 99-es vagy USDA törzsét kell használni mind a bengálvörös (rose bengal, RBT), a szérum agglutinációs (SAT), a komplementkötési (CFT), és a tej gyûrûpróbában (MRT) Az RBT, SAT, CFT és MRT próbában is az OIE nemzetközi referencia standard savót (OIEISS), korábbi nevén WHO második nemzetközi anti-b. abortus savót (ISAbS) kell használni AZ ELISA standard savói: a) OIEISS, b) A gyenge pozitív OIE ELISA standard savó (OIEELISA wp SS), c) Az erõs pozitív OIE ELISA standard savó (OIEELISA SP SS), d) A negatív OIE ELISA standard savó (OIEELISA N SS), A fent felsorolt savók beszerezhetõk: Veterinary Laboratories Agency (VLA), Weybridge, United Kingdom Az OIEISS, az OIEELISA wp SS, az OIEELISA SP SS és az OIEELISA N SS nemzetközi elsõdleges standardok, amelyek segítségével minden tagállamnak valamennyi tesztre másodlagos nemzeti referens standard savót (,,munka standard ) kell készíteni Enzime-linked immunosorbent assays (ELISAs) és a többi kötési próbák a szarvasmarha brucellózis kimutatására savóból vagy tejbõl Anyag és reagensek Az alkalmazott módszert és az eredmények értékelését az OIE Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines, 4. kiadás, 2000, Fejezetben leírtaknak megfelelõen validálni kell, amelynek magában kell foglalnia legalább laboratóriumi és diagnosztikai vizsgálatokat A próba standardizálása A próba standardizálása egyedi savók vizsgálatára: az 1/150 elõhígítású (1) OIEISS-nek, vagy az 1/2 elõhígítású OIEELISA wp SS-nek vagy az 1/16 elõhígítású OIEELISA SP SS-nek pozitív eredményt kell adniuk. Az elõhígításokat negatív savóval (vagy negatív savók keverékével) kell végezni; az 1/600 elõhígítású OIEISS-nek, vagy az 1/8 elõhígítású OIEELISA wp SS-nek vagy az 1/64 elõhígítású OIEELISA SP SS-nek negatív eredményt kell adniuk. Az elõhígításokat negatív savókkal (vagy negatív savók keverékével) kell végezni; az OIEELISA N SS-nek mindig negatívnak kell lennie A próba standardizálása összemért savómintákra: az 1/150 elõhígítású (1) OIEISS-nek, vagy az 1/2 elõhígítású OIEELISA wp SS-nek vagy az 1/16 elõhígítású OIEELISA SP SS-nek, amelyek esetében az elõhígításokat negatív savóval (negatív savók keverékével) kell végezni, majd továbbhígítani annyiszorosára, ahány minta alkotja majd az összemért mintát és ebben az esetben is pozitív eredményt kell adniuk; az OIEELISA N SS-nek mindig negatívnak kell lennie; a próbának alkalmasnak kell lennie arra, hogy az összemért savók között elõforduló egyetlen pozitív mintát is kimutassa A próba standardizálása összemért tej- vagy tejsavó-mintákra: az 1/1000 elõhígítású OIEISS-nek vagy az 1/16 elõhígítású OIEELISA wp SS-nek vagy az 1/125 elõhígítású OIEELISA SP SS-nek (hígítás negatív savóval vagy negatív savók keverékével) továbbhígítva 1/10-re negatív tejjel, pozitív eredményt kell adniuk; az OIEELISA N SS-nek 1/10-re továbbhígítva negatív tejjel, mindig negatívnak kell lennie; a próbának alkalmasnak kell lennie arra, hogy az összemért savók között elõforduló egyetlen pozitív mintát is kimutassa Az ELISA alkalmazása a szarvasmarha brucellózis diagnózisában Ha a korábban leírt módon savómintákra hitelesítjük az ELISA-t, diagnosztikai érzékenysége azonos-

16 744 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 4. szám nak vagy nagyobbnak kell lennie, mint az RBT és a CFT érzékenysége. A járványhelyzetet, amely során alkalmazzák, az értékelésnél figyelembe kell venni Ha korábban leírt módon összemért tejmintákra hitelesítjük az ELISA-t, diagnosztikai érzékenységének azonosnak vagy nagyobbnak kell lennie, mint az MRT érzékenysége. Az értékelésnél nemcsak a járványhelyzetet, de a tartási technológia sajátosságait is figyelembe kell venni Ha az ELISA-t állatszállításokhoz igazolási célra vagy állományminõsítés megalapozására, illetve fenntartására alkalmazzák, a szérummintákat úgy kell összemérni, hogy az összemért minta eredménye kétséget kizáróan visszavezethetõ legyen a mintában levõ bármelyik egyedre. Valamennyi megerõsítõ vizsgálatot egyedi vérsavó mintákkal kell elvégezni Az ELISA használható olyan tejminta vizsgálatára, amely a tejtermelõ gazdaság teheneinek 30%-át képviseli. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy a minták visszavezethetõk legyenek azokra az állatokra, amelyekbõl a tej származik. Valamennyi megerõsítõ vizsgálatot egyedi vérsavómintákkal kell elvégezni Komplementkötési próba (CFT) Az antigén fenolos sóoldattal [0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)] vagy veronal pufferrel készített baktérium-szuszpenzió. Az antigén elkészíthetõ koncentrált törzsoldatból, amely címkéjén feltüntetik a hígítási faktort. Az antigént fagyasztani nem szabad, 4 C-n kell tárolni A savókat a következõ módon kell inaktiválni: szarvasmarhasavó: C-on percig sertéssavó: 60 C-on percig A minták saját reakciójának kikapcsolása érdekében, a komplementet magasabb koncentrációban kell alkalmazni, mint amennyi a teljes hemolízishez szükséges volna A próba kivitelezése során a következõ kontrollokat kell minden esetben készíteni a) a savó saját anti-komplementer hatásának kontrollja; b) antigén kontroll; c) az érzékenyített vörösvértestek kontrollja; d) a komplement kontrollja; e) a próba indításánál az érzékenység ellenõrzésére pozitív savókontroll; f) a reakció specifikusságának ellenõrzésére negatív savókontroll Az eredmények kalkulálása Az OIEISS 1000 CFT nemzetközi egységet (ICFTU) tartalmaz ml-enként. Ha az OIEISS-t a megadott módon vizsgáljuk, az eredmény egy titerérték lesz (T OIEISS ). A vizsgált savó titerét (T TESTSERUM ) ICFTU/ml-ben kell kifejezni. Annak érdekében, hogy az ismeretlen savó titerét ICFTU/ml titerûre alakítsuk, egy faktor (F) szükséges. Ez a faktor a következõ képlettel számolható ki: F = 1,000 1) T OIEISS és a vizsgált savó CFT titere (ICFTU TESTSERUM ) a következõ képlet alapján számítható: ICFTU TESTSERUM =F T TESTSERUM Az eredmények értelmezése Az a savó, amelynek titere 20 ICFTU/ml vagy annál magasabb, pozitívnak tekintendõ Tej gyûrûpróba (MRT) Az antigén fenolos sóoldattal [0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)] készített, hematoxilinnal festett baktérium-szuszpenzió. Az antigént fagyasztani nem szabad, 4 C-n kell tárolni Az antigén érzékenységét az OIEISS-hez kell beállítani, olyan módon, hogy az OIEISS 1/500-ban negatív tejjel hígítva, pozitív, 1/1000-ben pedig negatív eredményt adjon A gyûrûpróbát olyan mintákkal kell elvégezni, amelyek a gazdaságból származó valamennyi tejeskanna vagy tanktej tartalmát képviselik A mintákat nem szabad fagyasztani, melegíteni vagy erõteljesen rázni A próbát a következõ módszerek valamelyikével kell végrehajtani: 1 ml-nyi, legalább 25 mm magas tejoszlophoz 0,03 vagy 0,05 ml-nyi standardizált festett antigént kell adni, 2 ml-nyi, legalább 25 mm magas tejoszlophoz 0,05 ml-nyi standardizált festett antigént kell adni, 8 ml-nyi tejhez 0,08 ml-nyi standardizált festett antigént kell adni Az antigén és tej keverékét a pozitív és negatív standardokkal együtt 37 C-on 60 percig kell inkubálni. A további, 4 C-on óráig tartó inkubálás a próba érzékenységét növeli Az eredmény értékelése: negatív reakció: színes tej, tetején színtelen tejzsír; pozitív reakció: színes tej, tetején azonos színû tejzsír, vagy színtelen tej, tetején színes gyûrû Bengálvörös (Rose bengal) lemezpróba (RBT) Antigénként rose bengal festékkel festett, 3,65±0,05 ph értékû pufferolt brucella-antigén hígítóval készített baktérium-szuszpenziót használunk. Az antigént használatra kész állapotban kell szállítani, elkészítés után 4 C-on kell tárolni, fagyasztani nem szabad Az antigént a baktérium-szuszpenzió koncentrációjától függetlenül kell készíteni, de az érzékenységét az OIEISS-hez be kell állítani olyan módon, hogy az OIEISS 1/45 hígításban az antigénnel pozitív, 1/55-ben pedig negatív eredményt adjon Az RBT-t a következõ módon kell végrehajtani: a) a savóhoz (20 30 µl) azonos mennyiségû antigént adunk egy fehér csempén vagy zománcozott lapon, hogy azok kb. 2 cm átmérõjû cseppet adjanak. A lapot óvatosan mozgassuk 4 percig szobahõmérsékleten, majd megfelelõ fényben vizsgáljuk az agglutinációt;

17 4. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 745 b) automatizált eljárás is használható, ha legalább olyan érzékeny és pontos, mint az elõbbi Az eredmény értékelése Bármilyen mértékû, látható összecsapódás esetén a mintát pozitívnak kell tekinteni, hacsak nincs fokozott kiszáradás a széleken. Pozitív és negatív standardokat mindig alkalmazni kell Szérum agglutinációs próba (SAT) Az antigén fenolos sóoldattal [0,85% NaCl (m/v) és 0,5% fenol (v/v)] készített baktérium-szuszpenzió. Formaldehidet használni tilos. Az antigén tárolható koncentrált törzsoldatként, amely címkéjén feltüntetik a hígítási faktort. Az antigénhez EDTA adható a fals pozitív reakciók számának csökkentése érdekében olyan mennyiségben, hogy a tesztben a véghígítás 5mM legyen. Az antigén-szuszpenzió ph-ját ismételten ph 7,2-re kell beállítani Az OIEISS agglutinációs titere 1000 nemzetközi egység Az antigént a baktérium-szuszpenzió koncentrációjától függetlenül kell készíteni, de az érzékenységét az OIEISS-hez kell beállítani olyan módon, hogy az antigén az OIEISS savó 1/600 1/1000 hígításával 50%-os, 1/500 1/750 hígításban pedig 75%-os agglutinációt adjon. Tanácsos az új és a korábban standardizált antigén aktivitását meghatározott titerû savók vizsgálatával összehasonlítani A próba elvégezhetõ csõben és mikrolemezen. Az antigén és savó keverékét órán át 37 C-on kell inkubálni. Legalább 3 hígítást kell készíteni mindegyik savóból. A gyanús savók hígítását úgy kell elkészíteni, hogy a pozitivitás határhígítása a középsõ csõbe (vagy lemezmélyedésbe) kerüljön Az eredmény értékelése: a Brucella agglutináció mértékét UI/ml-ben kell kifejezni. A 30 UI/ml vagy magasabb titerû savót pozitívnak kell tekinteni. 3. Kiegészítõ próbák 3.1. Brucellózis bõrpróba (BST) A BST használatának szabályai: Közösségen belül, kereskedelmi célú igazolásban, eredménye nem használható A nem vakcinázott állatokban a brucellózis kimutatására az egyik legspecifikusabb próba, bár a diagnózishoz a pozitív intradermális próba önmagában nem elegendõ Az ebben a mellékletben meghatározott szerológiai próbák egyikével negatívan reagáló szarvasmarhát, ha BST-vel pozitív, fertõzöttnek kell tekinteni Az ebben a mellékletben meghatározott szerológiai próbák egyikével pozitívan reagáló szarvasmarha, BST-vel is megvizsgálható annak érdekében, hogy a szerológiai próba eredményét alátámasszuk, különösen, ha a pozitívan reagáló, brucellózistól mentes, illetve brucellózistól hatóságilag mentes állományok pozitív reakcióiban, a más baktériumok okozta keresztreakciók szerepe nem zárható ki A próbát standard, meghatározott brucellózis allergén preparátummal kell elvégezni, amely nem tartalmaz lipopoliszacharid (LPS) antigént. Az LPS ugyanis nem specifikus gyulladásos reakciót okozhat, vagy akadályozhatja a következõkben végrehajtott szerológiai próbákat. Az egyik ilyen preparátum a Brucellin INRA, amelyet nem S típusú B. melitensis törzsbõl készítenek. A készítésére vonatkozó elõírások megtalálhatók az OIE Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines legfrissebb kiadásának vonatkozó fejezetében A próba végrehajtása Intradermalisan 0,1 ml brucellózis allergént kell oltani a farokredõn, a nyak oldalán, vagy a horpaszon levõ bõrbe Az eredményt óra múlva kell leolvasni Az oltás helyén a bõr vastagságát le kell mérni a beoltás elõtt és az elbíráláskor Az eredmény értékelése: az erõs reakció könnyen felismerhetõ arról, hogy a bõr az oltás helyén beszûrõdött, duzzadt. Az 1,5 2 mm bõrvastagodást pozitívnak kell tekinteni Kompetitív enzime-linked immunosorbent assay (celisa) A celisa használatának szabályai: Közösségen belül, kereskedelmi célú igazolásban, eredménye nem használható celisa-nak nagyobb a specificitása, mint az indirekt ELISA-nak, ezért használható a szerológiai eredmények megerõsítésére A próba végrehajtása: a próbát az OIE Manual of Standard for Diagnostic Tests and Vaccines legfrissebb kiadásának vonatkozó fejezetben leírtak szerint kell végrehajtani. II. A B. melitensis vizsgálatára vonatkozó módszerek 1. A kórokozó azonosítására vonatkozóan az I. fejezet 1. pontjában leírtakat kell értelemszerûen alkalmazni. 2. Egy juh- vagy kecskeállomány brucellózistól hatóságilag mentes minõsítéséhez kapcsolódó vérvizsgálatokat bengálvörös próbával (RBT), vagy a juh- és kecske brucellózis leküzdéséhez szükséges közösségi pénzügyi elõírások bevezetésérõl szóló május 21-i 90/242/EGK bizottsági határozat mellékletében leírt komplementkötési próbával (CFT), vagy a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételekrõl szóló január 28-i 91/68/EGK tanácsi irányelv 15. cikkében meghatározott eljárás alapján elfogadott egyéb módszerrel kell végezni. a) Az állatok egyedi szerológiai vizsgálatához csak komplementkötési próba használható. b) Ha bengálvörös próbával (RBT) végzett vizsgálatkor a telep állatainak több mint 5%-a pozitív reakciót adott, akkor az újabb vizsgálatot az állomány valamennyi állatára kiterjedõen a komplementkötési próbával (CFT) kell elvégezni.

18 746 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 4. szám c) A komplementkötési próbában a reakciót akkor kell pozitívnak tekinteni, ha a vérsavó 20 vagy több nemzetközi komplementkötõ (ICFT) egység ellenanyagot tartalmaz milliliterenként. d) A vizsgálatokhoz csak a nemzeti referencia laboratórium által jóváhagyott olyan antigének használhatók, amelyeket a B. abortus elleni, (ún.) második nemzetközi standard vérsavóval szabványosítottak. III. Hivatalos szerológiai próba a B. ovis fertõzöttség kimutatására 1. E fertõzöttség vonatkozásában a komplementkötési próba (CFT) a hivatalos vizsgálati módszer. 2. A vizsgálatokhoz csak a nemzeti referencia laboratórium által jóváhagyott olyan specifikus antigén használható, amelyet a B. ovis elleni nemzetközi standard vérsavóval kell szabványosítani (hitelesíteni). 3. A munkavérsavót az Egyesült Királyság Központi Állategészségügyi Laboratóriuma (Addlestone/Weybridge, Surrey, U.K.) által elõállított B. ovis elleni nemzetközi standard vérsavóval kell szabványosítani (beállítani). 4. A vizsgálat eredményét akkor kell pozitívnak tekinteni, ha a vérsavó 50 vagy több nemzetközi egység ellenanyagot tartalmaz milliliterenként. IV. Nemzeti referencia laboratórium 1. A nemzeti referencia laboratórium feladatai és kötelezettségei: a) jóváhagyni a tagállamban az alkalmazott próbára vonatkozó validálási eredményeket, amelyek azok megbízhatóságát bizonyítják; b) ELISA-próba használata esetén megállapítani az összemért minták számának maximumát; c) a nemzeti másodlagos standard referencia savó (munka standard) kalibrálása az elsõdleges nemzetközi standard referencia savóhoz a 2.1 -nak megfelelõen; d) az országban használt valamennyi antigén és ELISA tétel minõségi ellenõrzése; e) együttmûködés a nemzeti brucella referencia laboratóriumok hálózatával az Európai Unión belül. 2. A nemzeti referencia laboratórium Neve: Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Címe: 1149 Budapest, Tábornok utca számú melléklet a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelethez Mintavétel brucellózis gyanúja esetén 1. Az elvetélt, korán ellett vagy megellett állattól az egész magzatburok vagy a chorion elváltozott része (kotiledon), lehetõleg az egész magzat vagy annak szervei (lekötött gyomra, tüdeje, mája, veséi). Egyidejûleg az anyaállat vér- és tejmintája, amelynek küldését (azonos jelzéssel és kimutatással) két-három hét múlva meg kell ismételni. 2. A betegség idült alakja esetén az elváltozott szerv (here, csigolya, ínhüvely stb.) vagy szervrészlet, élõ állatból pedig a beteg (gyanús) szerv váladéka (pl. ondó, tej, sipolyváladék). A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 13/2008. (II. 15.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján elõzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet módosításáról A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló évi XVII. törvény 81. (3) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 3. és 4. tengelyének keretében megalakuló helyi akciócsoportok elismerési rendjével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján elõzetesen elismert helyi közösségek tervezési folyamatával, és a LEADER csoportok kiválasztásával kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. -a helyébe az alábbi rendelkezés lép: 4. (1) Az IH az elõzetes elismerésrõl szóló határozatát (a továbbiakban: elismerõ határozat) a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 10. -ának (1) és (2) bekezdéseiben meghatározottak szerint hozza meg. (2) Az IH által kiválasztott elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok elismerõ határozat szerinti tagjai-

19 4. szám FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 747 nak gyûlése az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport képviselõje útján, az elismerõ határozat kézhezvételétõl számított 10 munkanapon belül köteles az 5. (1) bekezdés szerinti tervezést koordináló csoport megalakításáról az IH részére írásban nyilatkozatot tenni, az IH által közzétett formanyomtatványon. (3) A tervezés elektronikus felületen történik. A tervezési dokumentáció eléréséhez szükséges hozzáférést az IH a tervezést koordináló csoport felállításáról tett nyilatkozat kézhezvételétõl számított 5 munkanapon belül a tervezést koordináló csoport vezetõje vagy hivatalos meghatalmazottja rendelkezésére bocsátja, amennyiben a csoport megfelel az 5. -ban található formai feltételeknek. (4) Azon települések esetében, amelyek adott helyi közösséghez csatolását az IH a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 10. -ának (4) bekezdése alapján az elismerés feltételéül szabta, a települést egyéb helyi közösséghez regisztráló bármely tag a kiválasztott elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport tagjává válhat, amennyiben taggá válási szándékát az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport képviselõjének az IH által közzétett formanyomtatványon a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: FVM) hivatalos honlapján közzétett közleményben foglaltak szerinti formában, az IH elõzetesen elismert akciócsoportokról szóló közleményének az FVM hivatalos honlapján történõ megjelenéstõl számított 10 munkanapon belül a területileg illetékes HVI egyidejû tájékoztatása mellett írásban bejelenti. (5) A (4) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni azon helyi közösség tagjai esetében is, amelyek elõzetes elismerés iránti kérelmét az IH a közöttük kialakult teljes területi átfedés miatt utasította el. (6) Azon helyi közösségek, amelyeket az IH a 93/2007. (VIII. 29.) rendelet 10. -ának (4) bekezdése alapján az elõzetes elismerés feltételeként a közöttük fennálló átfedések egyeztetéssel történõ megszüntetésére utasított, e rendelet hatálybalépésétõl számított 14 napon belül, de legkésõbb december 20-áig kötelesek az átfedés megszüntetése céljából legalább egy egyeztetõ megbeszélést lefolytatni, illetve a korábban az IH-nak benyújtott stratégiai vázlatukat a változásnak megfelelõen átdolgozni. Az egyeztetõ megbeszélést a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (a továbbiakban: FVM VKSZI) illetékes regionális koordinátora hívja össze. (7) A (6) bekezdésben meghatározott egyeztetõ megbeszélésen valamennyi átfedéssel érintett helyi közösség képviselõje, a képviselõk helyettesei, valamint az FVM VKSZI területileg illetékes regionális koordinátorai vesznek részt. Az egyeztetõ megbeszélés eredményeként született megállapodást az átfedéssel érintett valamennyi helyi közösség tagjainak gyûlésén a jelen levõ tagok több mint felének egybehangzó szavazatával jóvá kell hagynia. A szavazásról az IH által az FVM hivatalos honlapján közzétett közleményben foglaltak szerinti formában jegyzõkönyvet kell készíteni. (8) Az átfedéssel érintett helyi közösségek az egyeztetés során a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 4. -ának (2) (3) bekezdésének megfelelõ, az IH által még el nem ismert helyi közösséghez tartozó településeket is tagjukká tehetnek, amennyiben a helyi közösség az új taggal kiegészülve is eleget tesz a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 9. -ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek. (9) Az egyeztetõ megbeszélés eredményeképpen megváltozott területi hatályú helyi közösségek kötelesek a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 6. -ának (2) bekezdésében meghatározott, korábban az IH-nak benyújtott stratégiai vázlatukat a változásnak megfelelõen átdolgozni, és a helyi közösség tagjainak gyûlése által jóváhagyatni. (10) A helyi közösség vezetõje által a területileg illetékes HVI részére eljuttatott, az egyeztetõ megbeszélésrõl szóló dokumentációt, valamint a helyi közösség módosított stratégiai vázlatát a területileg illetékes HVI köteles az IH-nak legkésõbb december 21-éig hivatalos úton eljuttatni. (11) Az IH a benyújtott stratégiai vázlat alapján, a 4. (9) bekezdésében foglalt dokumentumok benyújtásától számított 20 munkanapon belül határozatban dönt az elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportokról. (12) Az IH a (11) bekezdés alapján hozott határozatában úgy is rendelkezhet, hogy azon átfedéssel érintett helyi közösségek, amelyeknek a (6) bekezdés szerinti egyeztetõ megbeszélése nem vezetett eredményre, az IH ezen átfedéssel érintett helyi közösségekrõl szóló közleményének az FVM hivatalos honlapján történõ megjelenésétõl számított 14. napig további, a (6) (7) bekezdés szerinti egyeztetõ megbeszélést folytassanak le. A (8) (10) bekezdésben foglaltakat e helyi közösségek vonatkozásában is megfelelõen kell alkalmazni azzal, hogy az egyeztetõ megbeszélésrõl szóló dokumentációt, továbbá a helyi közösség módosított stratégiai vázlatát a területileg illetékes HVI legkésõbb az IH közleményének az FVM hivatalos honlapján történõ megjelenését követõ 15. napig köteles az IH-nak eljuttatni. (13) Azon településeken, amelyek egyik elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport által sem kerültek lefedésre, a LEADER-tervbe vagy a helyi vidékfejlesztési tervbe integrált intézkedés nem indítható el. 2. Az R. 5. -a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) (11) bekezdés számozása (3) (12) bekezdésre változik: (2) Azon elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportokat, amelyek a tervezést koordináló csoportot nem, vagy nem az (1) bekezdésnek megfelelõen hozták létre, az IH 10 munkanapos határidõvel hiánypótlásra szólítja fel.

20 748 FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ÉRTESÍTÕ 4. szám 3. Az R. 8. -ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: (2) Azon elõzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport, amely az IH döntése alapján LEADER akciócsoporttá válik, a rendelkezésére álló LEADER kiegészítõ forrás legfeljebb 20%-át és a 6. (2) bekezdésében meghatározott, az ÚMVP III. intézkedéscsoportjához tartozó intézkedések terhére rendelkezésre álló forrás 15%-át, amely Helyi Vidékfejlesztési Közösséggé válik, a rendelkezésére álló forrás legfeljebb 15%-át a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendelet 11. -a szerinti jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti forma mûködési költségeire fordíthatja, a fennmaradó összeg legalább 45%-át a helyi vidékfejlesztési tervben mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása, valamint a turisztikai tevékenység ösztönzése intézkedések megvalósítására, a LEADER-tervben gazdaságfejlesztési intézkedésekre köteles fordítani. 4. Az R. 8. (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: b) a 93/2007. (VIII. 29.) FVM rendeletben meghatározott köz- és civil szféra tagjának bármely típusú fejlesztése esetén 100%; A mezõgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseirõl szóló évi XVII. törvény 81. (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el: 1. Az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet 60. -a helyébe a következõ rendelkezés lép: 60. Az MVH által megállapított összes támogatható terület a 39. (2) bekezdésében rögzített bázisterület részét képezi. 2. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) Ez a rendelet a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 5. Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépését követõ harmadik napon hatályát veszti. Gráf József s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 14/2008. (II. 15.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó évi kiegészítõ nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 29/2007. (IV. 20.) FVM rendelet módosításáról A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 15/2008. (II. 15.) FVM rendelete a hagyományos különleges terméknek minõsülõ mezõgazdasági termékek és élelmiszerek elismerésének és ellenõrzésének rendjérõl Az élelmiszerekrõl szóló évi LXXXII. törvény 20. -ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának e) és f) pontjában kapott feladatkörömben eljárva a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának k) pontjában kapott feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben a következõket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet elõírásait a hagyományos különleges terméknek minõsülõ mezõgazdasági termékekrõl és élelmi-

12/2008. (II. 14.) FVM rendelet. az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

12/2008. (II. 14.) FVM rendelet. az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. (2) bekezdése 1., 2., 8. és 25. pontjában kapott

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../2007. ( ) rendelete a brucellózis elleni védekezésről

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../2007. ( ) rendelete a brucellózis elleni védekezésről A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Tervezet! A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../2007. ( ) rendelete a brucellózis elleni védekezésről Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény

Részletesebben

30/2009. (III. 27.) FVM rendelet. a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról

30/2009. (III. 27.) FVM rendelet. a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások

A földművelésügyi miniszter. rendelete. az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások A földművelésügyi miniszter /2015. ( ) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.)

Részletesebben

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10.

Állategészségügyi szabályok 2014. augusztus 8-10. BAROMFI, NYÚL, PRÉMES ÁLLAT, ERDEI és SZÁRNYAS VAD élőállat bemutató Tyúk, pulyka olyan helyről szállítható, melynek 10 km-es sugarú körzetében baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó

Részletesebben

1. Általános rendelkezések. 2. Mentesség

1. Általános rendelkezések. 2. Mentesség M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 3. szám 447 A vidékfejlesztési miniszter 3/2014. (I. 16.) VM rendelete a sertésállományoknak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájától

Részletesebben

148/2007. (XII. 8.) FVM

148/2007. (XII. 8.) FVM 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII.

Részletesebben

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez

1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 45/2009. (IV. 11.) FVM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. Magyarországra történő beszállítás feltételei

ÚTMUTATÓ. Magyarországra történő beszállítás feltételei ÚTMUTATÓ A kéknyelv-betegség magyarországi megállapítása miatt a jogszabályoknak megfelelően el kellett rendelni a kitörés gócpontjától számított 100 kilométeres sugarú védőkörzet felállítását, valamint

Részletesebben

129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet

129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet 129/2004. (VIII. 25.) FVM rendelet a tenyészállat, illetve szaporítóanyag behozatalának és kivitelének szakmai előírásairól Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 49.

Részletesebben

A B C D. Támogatható állatfajok. szarvasfélék

A B C D. Támogatható állatfajok. szarvasfélék M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 33. szám 5679 1. melléklet a 23/2011. (III. 28.) VM rendelethez 1. számú melléklet a 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelethez Az egyes állatbetegségek megelõzésével, illetve

Részletesebben

56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet. Fogalommeghatározások

56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet. Fogalommeghatározások 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez

Részletesebben

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól

Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2011. (X.28.) önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól Lébény Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek

Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Azonosítási és nyilvántartási rendszerek Dr. Antal Ákos hatósági főállatorvos, megyei ENAR koordinátor Hajdú Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc biztonsági és Állategészségügyi

Részletesebben

179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet. Általános rendelkezések

179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet. Általános rendelkezések 179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi

Részletesebben

KIEGÉSZÍTÉS A KÉKNYELV BETEGSÉGGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓHOZ

KIEGÉSZÍTÉS A KÉKNYELV BETEGSÉGGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓHOZ KIEGÉSZÍTÉS A KÉKNYELV BETEGSÉGGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓHOZ Valamennyi korlátozás alatt levő területen található állattartó telep esetében ki kell egészíteni a járványvédelmi intézkedési

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete A vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól

Részletesebben

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17

2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17 2008.11.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 299/17 A BIZOTTSÁG 1108/2008/EK RENDELETE (2008. november 7.) az 1266/2007/EK rendeletnek a kéknyelvbetegség-ellenőrzési és -megfigyelési programok minimumkövetelményei,

Részletesebben

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1..

6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL. A rendelet hatálya 1.. 6/1996. /IV.30./ sz. önk.rendelet az EBTARTÁSRÓL A rendelet hatálya 1.. Ez a rendelet Város1 Nagyközség közigazgatási területén tartott ebek tulajdonosaira, továbbá az ebek felügyeletével megbízott más

Részletesebben

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 3.0

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 3.0 A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 3.0 Tartalomjegyzék Előszó... 2 I. ALAPVETŐ SZABÁLYOK... 2 1. Jogszabályok és interneten elérhető naprakész információk... 2 2. Állati

Részletesebben

Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre

Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre MTTE Regionális résztaggyűlések 2010. március 2 12. Kölcsönös megfeleltetés 2009. évi tapasztalatai, különös tekintettel a szarvasmarha tenyésztésre Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid igazgató MgSzH Központ HOFI

Részletesebben

117/2007. (X. 10.) FVM

117/2007. (X. 10.) FVM 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról 2014.09.27 5 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról

Részletesebben

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról

12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról 12./2004(VI.30.)ÖK. sz. Képviselőtestületi Rendelet az állattartásról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének az 1990. évi LXV. Tv. 16. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az állatok

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 80/2015. (VII. 15.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 80/2015. (VII. 15.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 80/2015. (VII. 15.) számú KÖZLEMÉNYE a kéknyelv immunizálással kapcsolatos költségek mezőgazdasági csekély összegű támogatásának igénybevételéhez szükséges nyomtatvány

Részletesebben

1/2014. ( I. 21) MVH Közlemény. a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylésének feltételeiről

1/2014. ( I. 21) MVH Közlemény. a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylésének feltételeiről 1/2014. ( I. 21) MVH Közlemény a nemzeti kvótatartalékból történő közvetlen értékesítési és beszállítási tejkvóta igénylésének feltételeiről I. A tejkvóta igénylésének alapja A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet. A támogatás célja. Fogalommeghatározás. A támogatás jellege, mértéke. Az intézkedésben részt vevők köre

148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet. A támogatás célja. Fogalommeghatározás. A támogatás jellege, mértéke. Az intézkedésben részt vevők köre 1 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

95/2008. (VII. 25.) FVM rendelet

95/2008. (VII. 25.) FVM rendelet 95/2008. (VII. 25.) FVM rendelet az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, ellenőrzésére és megfigyelésére irányuló nemzeti programok finanszírozásának szabályairól Az állattenyésztésről szóló

Részletesebben

/2014. ( ) FM rendelet. egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról szóló 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet módosításáról

/2014. ( ) FM rendelet. egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról szóló 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet módosításáról /2014. ( ) FM rendelet egyes növényegészségügyi vizsgálatok költségeinek támogatásáról szóló 117/2007. (X. 10.) FVM rendelet módosításáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz

Részletesebben

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 4.0

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 4.0 A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 4.0 1 Kéknyelv betegség útmutató 4.0 Tartalomjegyzék Előszó... 3 I. ALAPVETŐ SZABÁLYOK... 3 1. Jogszabályok és interneten elérhető naprakész

Részletesebben

13/2014. (II. 24.) VM rendelet

13/2014. (II. 24.) VM rendelet Magyar joganyagok - 13/2014. (II. 24.) VM rendelet - az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott 1. oldal egyes agrártámogat 13/2014. (II. 24.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági

Részletesebben

Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez

Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.1. Feladó Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.2. Bizonyítvány hivatkozási száma I.2.a Helyi hivatkozási szám: I.3. Központi illetékes hatóság I. rész: Bemutatott szállítmány adatai I.4.

Részletesebben

B3060. Ügyfél-azonosító: Ügyfél neve: Név: Fax: E-mail: Tárgyidőszak: év félév/negyedév/hónap*

B3060. Ügyfél-azonosító: Ügyfél neve: Név: Fax: E-mail: Tárgyidőszak: év félév/negyedév/hónap* Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁS IRÁNTI KÉRELEM az 50/2014. (IV. 29.) VM rendelet alapján, az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolásának finanszírozásához igényelhető

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 84/2011 (VI.1.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 84/2011 (VI.1.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 84/2011 (VI.1.) számú KÖZLEMÉNYE A 2011-es támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényléséről I. A támogatásban való részvétel általános

Részletesebben

69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet. a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről

69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet. a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről 69/2003. (VI. 25.) FVM rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez

Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.1. Feladó Bizonyítvány a Közösségen belüli kereskedelemhez I.2. Bizonyítvány hivatkozási száma I.2.a Helyi hivatkozási szám: I.3. Központi illetékes hatóság I. rész: Bemutatott szállítmány adatai I.4.

Részletesebben

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 4.1.

A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 4.1. A KÉKNYELV BETEGSÉGGEL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEKRŐL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ 4.1. 1 Kéknyelv betegség útmutató 4.1 Tartalomjegyzék Előszó... 3 I. ALAPVETŐ SZABÁLYOK... 3 1. Jogszabályok és interneten elérhető naprakész

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatás igénybevételéről I. Jogszabályi alap

Részletesebben

TOJÓTYÚK - AKTUALITÁSOK

TOJÓTYÚK - AKTUALITÁSOK TOJÓTYÚK - AKTUALITÁSOK 2012. január 1-től Hagyományos (= fel nem javított ) ketrecben tojótyúk tartása tilos! 1999-től tudjuk, de 15 tagállam nem tudott átállni Átmeneti időszak: 2012. július 31-ig Garanciák

Részletesebben

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete

Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete Állattartó telepek korszerűsítése A vidékfejlesztési miniszter 61/2012. (VI. 29.) VM rendelete A támogatás jellege és célterületei Vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe az ügyfél egy vagy több

Részletesebben

V. A Kormány tagjainak rendeletei

V. A Kormány tagjainak rendeletei 18636 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 115. szám V. A Kormány tagjainak rendeletei A földművelésügyi miniszter 46/2015. (VIII. 7.) FM rendelete egyes állategészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű

Részletesebben

Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2013.(XI.4.) önkormányzati rendelete Az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről

Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2013.(XI.4.) önkormányzati rendelete Az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2013.(XI.4.) önkormányzati rendelete Az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A földművelésügyi miniszter../2014. (.) FVM rendelete

A földművelésügyi miniszter../2014. (.) FVM rendelete A földművelésügyi miniszter../2014. (.) FVM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII.

Részletesebben

Az állattenyésztőket érintő jogszabályi kötelezettségek változása

Az állattenyésztőket érintő jogszabályi kötelezettségek változása Az állattenyésztőket érintő jogszabályi kötelezettségek változása Németh Csaba igazgató 2014. február 25. március 6. Jogszabályi háttér 99/2002. (XI.5.) FVM rendelet a szarvasmarhafajok egyedeinek jelöléséről,

Részletesebben

1. A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosítása

1. A baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 139/2007. (XI. 28.) FVM rendelet módosítása 19846 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 137. szám A földművelésügyi miniszter 58/2015. (IX. 24.) FM rendelete a baromfi és a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatásokat, valamint a Tanyafejlesztési

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. 29/2015. (II. 20.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. 29/2015. (II. 20.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 29/2015. (II. 20.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) támogatott intézkedések 2015. évi kiegészítő monitoring adatszolgáltatás

Részletesebben

Az állami kártalanítás szabályai. Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár

Az állami kártalanítás szabályai. Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár Az állami kártalanítás szabályai Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár 1 Támogatási rendszerek Állategészségügy: Egyes állatbetegségek megelőzése,

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.../... (..) FVM rendelete az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti

Részletesebben

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05.

Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés. Kecskemét, 2015.02.05. Takács Attila Termeléshez kötött támogatások: állattenyésztés Kecskemét, 2015.02.05. Az agrár- és vidékfejlesztés új rendszere Magyarországon Közös Agrárpolitika I. pillér közvetlen támogatások (uniós

Részletesebben

Értelmezõ rendelkezések

Értelmezõ rendelkezések M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 113. szám 19343 A vidékfejlesztési miniszter 91/2012. (VIII. 29.) VM rendelete a szõlõ- és gyümölcsös ültetvények mûveléséhez nyújtott csekély összegû (de minimis) támogatásról

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete. az ebtartás szabályairól

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete. az ebtartás szabályairól Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2006.(I. 25.) önkormányzati rendelete az ebtartás szabályairól Hidegség Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról 16/1998. (IV. 3.) FM rendelet a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László

Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László A minisztérium feladatai a védett őshonos állatfajták megőrzésével és genetikai fenntartásával kapcsolatban Mangalica tanácskozás Debrecen 2014. Augusztus 18. Dr. Radnóczi László Jogi szabályozás -az

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. 26/2014. (II. 17.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. 26/2014. (II. 17.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 26/2014. (II. 17.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Halászati Alapból (EHA) támogatott intézkedések 2014.

Részletesebben

I. Általános rendelkezések

I. Általános rendelkezések Gara Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2014.(II.12.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli források átvételéről és az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról

Részletesebben

148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet

148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet 1. oldal 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Pápateszér Község Önkormányzata Képviselő -testületének 3/2014.(V. 8.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli források átadásáról és átvételéről Pápateszér Község Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet

28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet 1. oldal 28/2015. (VI. 9.) MvM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló egyes agrár-vidékfejlesztési támogatási rendeletek

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

Az igazságügyi és rendészeti miniszter. /2006. (.) IRM rendelete

Az igazságügyi és rendészeti miniszter. /2006. (.) IRM rendelete Tervezet! 2006. június 12. Az igazságügyi és rendészeti miniszter /2006. (.) IRM rendelete az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület, valamint a Mezőgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület szervezetéről

Részletesebben

Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület Közgyűlés 2015. március 27.

Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület Közgyűlés 2015. március 27. Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület Közgyűlés 2015. március 27. 2014. évi támogatások 2015. évi pályázati lehetőségek 2015. évi adminisztratív kötelezettségek Őshonos támogatások - kancatámogatás Tartási

Részletesebben

Kéknyelv betegség. rövid ismertető

Kéknyelv betegség. rövid ismertető Kéknyelv betegség rövid ismertető Mi az a kéknyelv betegség? A kéknyelv betegség (angolul: bluetongue) törpeszúnyogok által terjesztett fertőző, de állatról állatra közvetlenül nem terjedő vírusos állatbetegség,

Részletesebben

A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása

A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása A hulladéknak minősülő fémhigany tartós tárolása A hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet speciális szabályokkal egészült ki az egyes tevékenységekből

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Jogcímkód: 6.122.01.01. Általános tudnivalók

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Jogcímkód: 6.122.01.01. Általános tudnivalók KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatás keretében a támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelem kitöltéséhez Jogcímkód: 6.122.01.01 Általános

Részletesebben

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott.

Tárgyidőszakban 1 db kifizetési kérelem érkezett be, mely összesen 434 894 936 Ft támogatási igényt tartalmazott. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZANYAG A MONITROING BIZOTTSÁG RÉSZÉRE A 2007-2013 KÖZÖTTI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM EGYES INTÉZKEDÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐREHALADÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ IDŐSZAKA: 2012. JANUÁR 1-31. I. tengely 111.

Részletesebben

2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25

2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25 2011.3.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 77/25 A BIZOTTSÁG 284/2011/EU RENDELETE (2011. március 22.) a Kínai Népköztársaságból és Hongkong Különleges Közigazgatási Területről származó vagy ott feladott

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 139/2013. (VIII. 5.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 139/2013. (VIII. 5.) számú KÖZLEMÉNYE A 139/2013. (VIII. 5.) számú KÖZLEMÉNYE a sertésfeldolgozást végző élelmiszer-feldolgozók részére nyújtott de minimis támogatás igénybevételéről I. A támogatás jogszabályi alapja A sertésfeldolgozást végző

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter../2007. (..) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter../2007. (..) FVM rendelete Tájékoztatás és figyelem felhívás! Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók

Részletesebben

Magyar joganyagok - 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet - az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével 1.

Magyar joganyagok - 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet - az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével 1. Magyar joganyagok - 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet - az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével 1. oldal kapcsolato 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet az egyes állatbetegségek megelőzésével,

Részletesebben

Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában

Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában 1. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában Heti* maximális mennyiség Éves maximális mennyiség** Termék vagy

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2008. ( ) FVM rendelete az állatbetegségek bejelentésének rendjéről Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2)

Részletesebben

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51

2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 2012.2.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 50/51 A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2012. február 17.) a 92/65/EGK tanácsi irányelv E. mellékletének a telepekről, valamint az engedélyezett szervezetekből,

Részletesebben

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról

T/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 113 31994D0023 L 17/34 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 1994.1.20. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (1994. január 17.) az európai műszaki engedélyre vonatkozó közös eljárási szabályokról (94/23/EK) AZ EURÓPAI

Részletesebben

Kitöltési útmutató. a D4405-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kiesés-pótlás Alapadatok betétlaphoz

Kitöltési útmutató. a D4405-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kiesés-pótlás Alapadatok betétlaphoz Kitöltési útmutató a D4405-01 Őshonos állatfajták megőrzése Kiesés-pótlás Alapadatok betétlaphoz Ez a formanyomtatvány szolgál a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták megőrzése

Részletesebben

A 30/2013. (XII. 16.) MNB

A 30/2013. (XII. 16.) MNB A Magyar Nemzeti Bank elnökének 30/2013. (XII. 16.) MNB rendelete16 a befektetési alapokkal összefüggő bejelentési kötelezettségek teljesítésének tartalmi és formai feltételeiről A Magyar Nemzeti Bankról

Részletesebben

Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv.

Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv. Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv. ÉLBÁI 1 Népesség 448500 fő Terület 4088 km Népsűrűség 108 fő/km 2 Szm

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet

182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. (1) bekezdése a) pontjának 9.

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2009.(II.27.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a települési állati hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról (a módosítással egységes

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 152. szám 15127

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 152. szám 15127 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 152. szám 15127 A földművelésügyi miniszter 24/2014. (XI. 6.) FM rendelete az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének

Részletesebben

87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól

87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 18.

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 165/2014. (X. 13.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 165/2014. (X. 13.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 165/2014. (X. 13.) számú KÖZLEMÉNYE az Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram kapcsán kamat megfizetéséhez igénybe vehető csekély összegű támogatásról,

Részletesebben

53/2005. (XI. 10.) BM rendelet. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól

53/2005. (XI. 10.) BM rendelet. a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól 53/2005. (XI. 10.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

Részletesebben

2003.11.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 312. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA. (2003. november 26.)

2003.11.27. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 312. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA. (2003. november 26.) 003..7. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 3. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (003. november 6.) a kutyák, macskák és görények Közösségen belüli mozgásához való útlevélminta létrehozásáról (az értesítés a C(003)

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

I. Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek

I. Ügyfél-nyilvántartási kötelezettségek A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 194/2014. (XII.11.) számú KÖZLEMÉNYE A 2015. évi mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről Jelen Közlemény a mezőgazdasági

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

A földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete

A földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete A földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az egyes állatbetegségek megelızésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjérıl A mezıgazdasági,

Részletesebben