ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Átírás

1 ÁLLATTENYÉSZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

2 Előadás áttekintése 1. Az ágazat gazdasági jelentősége (Világ/EU/Mo.) 2. Az ágazat vállalatgazdasági jelentősége (előnyhátrány) 3. Az ágazat termelési alapjai 4. Az ágazat hozamai és termelési értéke 5. Az ágazat ráfordításai és termelési költségei 6. Az ágazat jövedelmi helyzete 7. Az ágazat fejlesztési lehetőségei 8. A sertéshús ágazat közös piaci szabályozása

3 AJÁNLOTT, ILLETVE FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM: Felhasznált források: FAO, Ofival; FVM, AKII, KSH, Ádám J., Éder T., Széles Gy., Nyárs L., Kalmár S., Gere Zs. Gere T., Popp J., Marton I. Udovecz G., Tóth P.

4 A VILÁG HÚSTERMELÉSÉNEK MEGOSZLÁSA (2005) Világtermelés: 265 millió tonna Marha- és borjúhús 23% Kecske- és juhhús 5% Egyéb 2% Sertéshús 39% Baromfihús 31% Forrás: FAO, 2006

5 A világ sertéshús-termelésének megoszlása 2007-ben (prognózis: 2017-ben) Világtermelés 2007-ben: 103 millió tonna 2017-ben: 125 millió tonna Kanada 2% (2%) Brazília 3% (4%) Oroszország 2% (2%) Egyéb 15% (16%) Kína 49% (49%) US A 9% (9%) Forrás: OECD-FAO (2008) EU-27 20% (18%)

6 Kína: sertésvágás

7 Forrás: OECD-FAO (2008) A világ jelentős sertéshús-exportőr és -importőr országai 3 2,5 Világkereskedelem: 5,7-ről 7,9 millió tonnára nő ( között) a világtermelés arányában 5,5%-ról 6%-ra nő millió tonna (hasított súly) 2 1,5 1 0,5 0-0,5-1 -1,5-2 Kanada USA EU-27 Brazília Kína Korea Mexikó Oroszország Japán export átlag export 2017 import átlag import 2017 Megjegyzés: Brazília és az USA versenyképességének javulása szembetűnő (alacsonyabb tak.- + energiaár) EU nemzetközi versenyképessége csökken (Oroszország, Japán), egységes piacon pedig nő

8 Brazilia: sertéshús export és világpiaci részesedés alakulása export, millió t világpiaci részesedés, % 0,8 18 0, ,4 9 0, , * Megjegyzés: 2006 becslés Forrás: USDA, 2006

9 A VILÁG SERTÉSHÚSTERMELÉSE Gabonaágazat fejlettsége Sertéságazat fejlődése Ázsiában található a legtöbb sertés, több mint félmilliárd db, míg Afrikában a legkevesebb néhány tízmillió db A világ sertéshústermelése évente mintegy 5-6%-al növekszik Fogyasztás: 13 kg/fő/év (világátlag) A világ összes sertéshústermelésének mintegy 49%-át Kína adja Az ázsiai régióban főleg európai és amerikai fajtákkal és technológiákkal termelnek Brazíliában a fogyasztás csökkent, mert a népesség gyorsabban nő mint a termelés A világ sertéshús-kereskedelmét meghatározza: EU, Kanada, USA, Brazília (a világ legnagyobb sertéshús exportőre az EU ezen belül is Dánia a meghatározó) Brazília csak a 90-es évek végétől meghatározó a nemzetközi kereskedelemben (főbb piacok: Oroszország, Hong-Kong, Szingapúr, Argentína) Az EU főbb piacai: KKE, Oroszország, Japán, Dél-Korea

10 A nemzetközi és hazai botrányok A nemzetközi és hazai botrányok igen erősen érintették az ágazatot (a következmények nélküliség csak látszólagos, az ipar megfizet a botrányokért)

11 ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI BETEGSÉGEK HATÁSA A HÚSTERMELÉS ALAKULÁSÁRA Az állategészségügyi betegségek: sertés influenza (H1N1 vírus), száj- és körömfájás, madárinfluenza (H5N1 vírus), BSE befolyásolják a hús fogyasztásának és külkereskedelmének alakulását importkorlátozás a fogyasztási szerkezet változása az egyes húsfélék között a fogyasztók reagálása az állategészségügyi betegségek potenciális humán-egészségügyi következményeire fontos szempont a betegség kitörésének földrajzi helye és lefolyásának időtartama, valamint a globális export koncentrációja a globális húsexport közel 3/4-ét 5 exportőr ország adja: állategészségügyi betegségek megjelenése befolyásolja a külkereskedelem és árak alakulását az élőállat és állati eredetű termékek külkereskedelmének aránya meghatározza, hogy adott ország mennyiben lehet érintett állategészségügyi betegségben multiplikátorhatás: az állategészségügyi betegség kihat a hústermékpálya többi szereplőjére például a takarmány-feldolgozók és élelmiszeripar termelésére a pénzügyi és gazdasági veszteségek jelentősek

12 A kiskereskedelmi árharc minőségromboló hatása A rendkívüli árverseny által generált minőségromlás az egyes termékszegmensekben (vörös- és szárazáruk)

13 Kihívások, melyekre a választ együtt kell megadni A sertéshús termékek imázsa folyamatosan sérül Egészséges életmód propaganda hatása. (zsír, só, egyéb fűszer és élvezet mentes életmód minta erősödése) Az európaiak 20%-a állította azt, hogy az előző évben valamikor fogyókúrázott (Magyarországon 15%) Az EU-ban a populáció fele túlsúlyos (BMI > 25%), negyede pedig szélsőségesen kövér (BMI>30) Az életmódváltáson gondolkodók 20%-a mondta azt, hogy kevesebb húst fog enni

14 Vegetarianizmus terjedése.

15 Állatjóléti érzékenység erősödése a tartás és szállítás területén

16 A technológiai fejlődés fogyasztói félreértése A modern technológia által alkalmazott eljárások és adalékanyagok folyamatos kritikája. (általános élelmiszeripari probléma) Ilyen képek helyett

17 Ilyen képeket láthat a fogyasztó termelésről

18 EU sertéshús exportjának megoszlása Ország jan-szept. tonna % tonna % tonna % tonna % tonna % 2008/2007 jan.-szept. Oroszország , , , , ,9 +34% Hong-Kong , , , , ,6 +100% Japán , , , , ,8 +7% Kína , , , , ,7 +84% Ukrajna , , , , ,1 - Dél-Korea , , , , ,7-12% USA , , , , ,4-5% Horvátország , , , , ,2 +14% Ausztrália , , , , ,6 +15% Fülöp-szigetek , , , , ,8 +29% Fehéroroszorsz , , , , ,9 - Angola , , , , ,7-5% Extra EU 25/27 %--os változás % Forrás: EU Commission/DG Agri

19 EU sertéshús importjának megoszlása Ország jan.-szept. tonna % tonna % tonna % tonna % tonna % USA , , , , ,9 Chile , , , , ,6 Svájc , , , , ,7 Horvátország , , , , ,4 Szerbia 0, , , , ,4 Oroszország 84 0, , , , ,8 Kanada 61 0,3 79 0, , ,2 40 0,1 Extra EU 25/27 %-os változás Forrás: EU Commission/DG Agri

20 EGY FŐRE JUTÓ SERTÉSHÚSFOGYSZTÁS AZ EU-BAN (2004) 60 54,9 52, ,3 41,8 41,4 45,7 42,2 kg/fő/év , Franciaország EU-15 Egyesült Királyság Ausztria EU-25 Németország Cseh Lengyelország Köztársaság Magyarország Forrás: Ofival 2004, KSH 2005, Nyárs L

21 A húsfogyasztás alakulása az EU-ban Fogyasztás (kg/fő): ebből sertéshús 50%, baromfihús 25%, marhahús 18% Marha-borjú Sertés Baromfi juh/kecske összesen

22 EU: a sertéshús-termelés és fogyasztás alacsonyabb lesz, mint az es években Termelés, fogyasztás, kereskedelem (millió t) 30,0 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 6,0 25,0 5,0 Termelés, fogyasztás 20,0 15,0 Termelés Fogyasztás 4,0 3,0 Külkereskedelem 10,0 Export 2,0 5,0 Import 1,0 0, Forrás: EU Bizottság (2008) 0,0

23

24 A sertéshús felvásárlási ára nemzetközi összehasonlításban ( ) /100kg január május szeptember január május szeptember Németország Dánia Lengyelország Magyarország Forrás: AKI, PÁIR

25 AZ EU SERTÉSHÚSTERMELÉSE Németország, Spanyolország, Franciaország és Dánia a legnagyobb termelők 23 millió tonna (vágott súlyban) 1,3 millió tonna export 18 millió tonna belső fogyasztásra 42 kg/fő éves fogyasztás az egy gazdaságra jutó átlagos sertéslétszám db 50 ha-os farm max. 31,5 ÁE db sertés hektáronként max. 3 szervestrágya-termelő egység (1 egység = 7 férőhely)

26 Magyarország: az élősertés és a sertéshús exportjának és importjának alakulása ( ) húsexport tonna húsimport élőállat import élőállat export Sertéshús export Sertéshús import Élősertés export Élősertés import Megjegyzés: évi külkereskedelem: export: 240 millió ; import 177 millió (volumen szaldója: 0) Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis

27

28 Sertésállomány 1970-es évek közepén 7 millió db sertés 1980-as évek közepén 10 millió db sertés, mely megegyezett a dániai létszámmal, de ott 2,5-szörösére nőtt azóta a létszám, míg nálunk 1/3-ára zsugorodott évi 8,6 millió db-ról a létszám 20 év alatt 3,383 millió db-ra csökkent és ugyanezen időszak alatt a kocalétszám 675 ezer db-ról 230 ezerre csökkent (évente átlagosan 3,3%-os csökkenés) Okok: korszerű nagyüzemi termelés átmeneti visszaesése technológiai fejlesztések elmaradása integrált kisüzemi termelés visszaszorulása piacvesztés (export és hazai) a kistermelők többsége nem tud ellenőrzött az EU által elvárt minőséget és eredetigazolást biztosítani

29 1. Sertésállomány alakulása ezer db aug. Forrás:MGSZH

30

31 Forrás: KSH, 2007.

32

33

34 Sertésállomány alakulása gazdálkodási formánként (augusztus 1.) egyed Egyéni gazdálkodók Gazdasági szervezetek Forrás: KSH

35

36

37

38 Hatékonyság: Lemaradás: Kisebb szaporulat; Lassú tömeggyarapodás Gyenge takarmányhasznosítás Hosszú hízlalási idő Elnyújtott kocaforgó Gyenge élőmunka hatékonyság Kellene: 800 g/nap átlagos testtömeg-gyarapodás 2,7-2,8 kg/kg FCR

39 Takarmányhasznosulás Európa sertéstenyésztésében (kg/kg) NL SV DN ES UK IR FR DR BR CA US HU

40 Önmagában tehát az üzemszerkezet, vagyis az üzemméret alapján lehetnénk versenyképesek az EU-n belüli versenytársakkal szemben. Az EU 15-ben a sertéstartó gazdálkodások száma 1997 és 2003 között 1,1 millióról 644 ezerre esett. Hollandia 21 ezer 11 ezer Dánia 19 ezer 11 ezer Spanyolo. 285 ezer 65 ezer Németo. 205 ezer 103 ezer Magyaro. 435 ezer Ugyanezen időszak alatt, az üzemenkénti átlagos állománylétszám 105-ről 189-re emelkedett. Hollandia Dánia Spanyolo Németo Magyaro 11

41 TENDENCIÁK AZ ÁGAZATBAN A világ és Európa sertéságazatára az elmúlt 10 évben egyaránt jellemző volt: a folyamatos kismértékű létszámnövekedés, a sertéstartók számának csökkenése, következésképp az állományi koncentráció növekedése, a sertéshús fogyasztás kismértékű növekedése, illetve stagnálása. Mi jellemező ugyanekkor hazánkban? míg Magyarország és az EU-15 gabonapiacán hasonló helyzet alakult ki, addig a sertésállomány ellentétes irányban változott, létszámcsökkenés, állományi koncentráció csökkenés, fogyasztás csökkenés.

42 AZ EU CSATLAKOZÁS HATÁSAI I. Tényleges hatások A sertéshús közös piaci szervezetének átvételével a hazai szabályozás lényegesen egyszerűsödött. Megszűntek a közvetlen ágazat-specifikus nemzeti támogatások, beleértve az árhoz kötött minőségi támogatást is A magyar termelőknek a múltbelinél élesebb versenyben kell helytállniuk az EU piacán Az EU előírásoknak megfelelni nem képes vágóhidak bezárnak Forrás: Nyárs L

43 2. AZ ÁGAZAT VÁLLALAT- GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE Előnyök - Hátrányok

44 ELŐNYÖK Szapora és viszonylag gyorsan fejlődő állatfaj Takarmányértékesítése kedvező Abrakfogyasztó, de egyes tömegtakarmányokat, élelmiszeripari melléktermékeket és hulladékokat is jól hasznosíthat Sokféle technológiai megoldást elvisel A nagyméretű, korszerű telepek jól gépesíthetőek, kedvező az élőmunka termelékenység A sertéshízlalás kisüzemi formája hamar elsajátítható kiegészítő tevékenységet biztosíthat A befektetett forgóeszközök megtérülése viszonylag gyors, rendszeres árbevételt eredményezhet, segíti a likviditási gondokat Konjunkturális ágazat

45 HÁTRÁNYOK Tőkeigényes ágazat (álló és forgótőke) Alacsony támogatási színvonal (EU csak horizontális támogatások) Az átlagnál kockázatosabb ágazat (állategészségügy) Az intenzív fajták intenzív tartási és takarmányozás technológiát, komoly felkészültséget igényelnek A hígtrágya elhelyezése környezetvédelmi problémákat okozhat Piacfüggő ágazat. Az input-output árak rövid távú ingadozása nehezen kiszámítható (sertésciklus)

46 3. BERENDEZKEDÉS, AZ ÁGAZAT TERMELÉSI ALAPJAI Vállalkozási forma, szervezeti keretek Takarmánytermő területigény Telepek, épületek, technológiai berendezések, tenyészállatok Forgóeszközök Munkaerő, menedzsment

47 SZERVEZETI KERETEK Állami és nem állami tulajdonú Rt.-k Korlátolt felelősségű társaságok, Betéti társaságok Szövetkezetek Őstermelők, egyéni gazdálkodók Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) - termelői - feldolgozói érdekegyeztetés - törvények előkészítése - nyilvántartás, szabályozás - közösségi marketing

48 KISÜZEM HÁZTÁJI GAZDASÁG NAGY- ÉS KÖZÉP ÜZEMEK nincs hígtrágya gond olcsóbb technológia alacsonyabb beruházási költségek melléktermékek egyszerűbb felhasználása nagyobb állategészségügyi kockázat szórványmunkaidő felhasználása őstermelői lét, járulékok stb. rugalmasabb reagálás a megváltozott körülményekre (pl. árak, értékesítési gondok) jobb minőségű végtermék magasabb értékesítési árak alacsonyabb fajlagos költségek nagy tételben való beszerzések kisebb állategészségügyi kockázat minőségi takarmányozás tervszerűbb, átgondoltabb gazdálkodás jobb genetikai háttér integrátori előnyök kihasználása

49 LEGGYAKORIBB HAZAI SERTÉSTELEP TÍPUSOK Régi telepek AGROKOMPLEX BÁBOLNAI MEZŐPANEL ISV OUT DOOR 250 koca/10-12 ha Nagyüzemi telepítési és beruházási költségek: 1,5-2,5 millió Ft/koca Istálló bérleti díj: Ft/m 2 Telepek (több mint 100 koca) átlagéletkora 25 év de az EU(15) 10 év 22% elfogadható 61% javításra szorul és 17% alkalmatlan

50

51

52

53

54

55

56

57 EXKLUZÍV LEHETŐSÉG

58 A világ legzsírosabb sertése

59 Világrekorderek!

60 Több, mint 70 % fehéráru!

61 Makkoló csürhe

62 A kocák hagyományos félszabad tartása

63 Fecskehasú mangalica

64 Hagyományos etetési módszerek

65 Szőke és vörös kocák

66 És télen is megél a mangalica

67

68

69

70 Nyíribrony F1 telep fiaztató

71 Modern fiaztató technológia

72 Ultramodern malacnevelés (ez a lényeg)

73 A serrano sonkagyár

74 Magas minőségű sonka és lapocka érlelés Segoviában

75 Természetes klímájú útóérlelő (3 éven át )

76 Alimentaría Expo

77 36 hónapos érlelésű végtermék

78 Mangalica a Hypercor-ban

79 Pick Mangalica Pároskolbász

80 A Mangalica szektor Non Plus Ultrája:

81

82

83

84 Mangalica, mint Prémium Élelmiszer alapanyag: Előállításában hazánk világmonopóliumot élvez, így nem másolható Központilag ellenőrzött, jól definiált a genetikai bázis Erősen integrált a piac, jól szervezhető és ellenőrizhető a termelés Tőkeerős nagy termelők és gyártók, kereskedők működnek együtt Értékesítési biztonság, prémiumpiac kell a még nagyon sérülékeny mangalica szektornak, mely piaci oldalról tartja el az egyébként kihalásra itélt fajtát A tenyészállat előállítást és termelést ösztönző támogatások nem növelik a fajta iránti keresletet, csak a kínálatot, és most a keresletet kell élénkíteni. A mangalica már több, mint 15 éve nemzetközi K+F programok résztvevője, az ÁTKI-val közösen magyar, német, lengyel, spanyol, japán kutatók dolgoznak vele, kiváló kutatási indikátor állat. Főleg szaporodásbiológiai és termelési oldalról foglalkoznak vele, de jól definiálható húsminőségbeli eltérés is van a többi sertésfajtához képest, itt van még mit tenni

85 TECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEK Megnevezés Ár (ezer Ft) Malacetetők (száraz) 3 20 Hízóetetők (száraz) Malacetető kombinált 8 45 kg-ig Hízóetető kombinált kg-ig Kocavályúk 4 5 Higiénikus fiaztató kutricák Almos fiaztatók Malacnevelő battériák MR-10 alapkeret komplett Egyedi kocaállás Malacetető vályúk 3 4 Battéria önetetők 10 12

86 A sertéstenyésztés folyamatábrája 1.szakasz: Újszülöttől 12. Baby starter folyamatos 13. Súlymérés a 21 napon 14.,,Vas"- injekció a 21. napon malacnevelőig 1. Fiaztatás 3. Újszülött malac ellátása 2. Halva született, Életképtelen malac megsemmisítés 4. Légút szabaddá 5. Köldökzsinór fertõtlenítése 15. Vakcina légzõszervi megbeteg. ellen 16. Beteg malacok gyógysz. ellátása 17. Vitamin injekció 11. Szopós malac napos korig 18. Elválasztás napos kb. 7-8,5 kg 19. Mérés 6. Farok kurtítás 7. Fogelszedés 8. Fülcsipkézés 9. Vaskészítmény adagolás orálisan 21. Malacmentõ 12. Baby-starter kiegészítés 5,5-6kg alatti 20. Súly és ivar szerinti szétválasztás 5,5-6kg feletti 10. Infralámpás melegítés 22. Átszállítás malacnevelõbe Falkásítás

87 A Sertéstenyésztés folyamatábrája 2.szakasz: Malacnevelő, kiválasztásig 27. Starter Keveréktakarmány 28. Teremhõmérséklet 22 C 29.elsõ APP vakc. légzõszervi megbeteg.ellen napos 30. második APP vakcina napos 35.Orbánc Vakcina napos 22. Átszállítás malacnevelõbe Falkásítás 23. Választott malac napos korig 26. Választott malac nap. kb15 kg 31. Választott malac nap kg 34. Mérés napos 24. Prestarter Keveréktakarmány 25. Teremhõmérséklet 26-30C 32. Malac starter 33. Teremhõmérséklet 18C 36. Áthajtás

88 A sertéstenyésztés folyamatábrája 3.szakasz: Kiválasztástól értékesítésig 39. Hízó Ivar szerint szétválasztva tenyésztésre nem alkalmas 37. Ultrahangos vizsg. 4,5-5 hó kg 38 Minõsítés 41. Sertés nevelõ takarmánykeverék 42.Terem-hõmérs C tenyésztésre alkalmas 40. Növendék Ivar szerint szétválasztva 43. Parvo vakcina tenyésztésre kiválasztott kocasüldõknek 45. Hím ivarú egyedek szükség szerinti ivartalanítása 46. Várakozási idõ 6 hét 44. Nem értékesített növendék 6-6,5 hónapos kb.120 kg 51. Saját tenyésztésbe fogás 49. Négyesmentesség vizsg. 48. Értékesítés vágóállatként 47. Mérés 50. Értékesítés tenyészállatként

89 A SERTÉSÁGAZAT JELLEMZŐ FORGÓESZKÖZEI Tenyész- és hízlalási alapanyag Takarmány, víz Energia Gyógyszerek Fertőtlenítőszerek Fogyóeszközök

90 ÁLLATÉRTÉKEK Tenyészkoca eft/db Tenyészkan eft/db Malac (15 kg/db-ig) 8-12 eft/db Malac (15-25 kg/db) eft/db Süldő eft/db Sperma 1-2 eft/adag

91 A termelést befolyásoló főbb tényezők Tartástechnológia Genetika Állategészségügy Management Takarmányozás Cél: vágóhídi igények kielégítése

92 Genetika használat Magyarországon Eltérő statisztikák Hiányzó adatok aug. Anyakoca-állomány(db) MgSzH Kocasüldő utánpótlás (db) MgSzH Kocasüldő utánpótlás tenyészszervezetek alapján (db)

93 Genetika használat Magyarországon Elmélet: év Statisztika-Tények: Anyakoca állomány db Koca selejtezés 40% Hibrid db 38% 58% 4% Egyéb db Süldő igény db/év Fajtatiszta db - a magyar kocaállomány 60 %-ról nincs megbízható genetikai információ - az ellenőrzött állomány 10 elismert fajtához tartozik - az ellenőrzött állományban a hibridfajták használata meghatározó (90%) - a tenyésztés nem koncentrálódott, mindenki ért hozzá (ellentétben:dánia) Heterogén vágó alapanyag, hatékonysági problémák.

94 A törzskönyvileg ellenőrzött sertés állomány mindössze mintegy 11%!

95 Forrás: Kalmár S

96 EU NORMÁK SERTÉSEK ELHELYEZÉSÉRE Élőtömeg Terület kg 0,20 m kg 0,30 m kg 0,40 m kg 0,55 m kg 0,65 m kg < 1,00 m 2

97 MUNKAERŐ Fiaztató koca/fő Kocaszállás koca/fő Hízlalda - alacsony gépesítettség hízó/fő - magas gépesítettség hízó/fő 400 kocás telep fő

98 4. AZ ÁGAZAT HOZAMAI ÉS TERMELÉSI ÉRTÉKE Hozam Termelési érték

99 A SERTÉSHÚSTERMELÉS TERMELÉSI ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI ÉRTÉK Hozamok Értékesítési árak TÉ-t növelő egyéb bevételek Biológiai alap Tartástechnológia Takarmányozástech. Állategészségügy Ráf.-ok színvonala Munkaszervezés Humán tényezők Egyéb ráfordítások Minőség (S EUROP) Termék jellege Egyöntetűség Integráció Kereslet - Kínálat Értékesítés ideje Támogatások Biztosítási kártérítés Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb bevételek

100 A HAZAI SERTÉSTENYÉSZTÉS FONTOSABB MUTATÓI Kocaforgó 2,0-2,2 Fialási átlag (db) 9,0-10,5 Egy kocára jutó választott malac (db) Hízó fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg) 2,8-3,6 Malac fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg) 1,7-2,3 Telepi fajlagos tak. felhasz. (kg/kg) 3,0-4,2 Elhullási arány összes (%) Értékesítet hízó/koca/év (db) Értékesített hízó/koca/év (kg) Vágási minőség (színhús %) 48-55

101

102

103 HAGE RT. HAJDÚSZOBOSZLÓI SERTÉSTELEP 2750 átlagkoca Fialási % 79,51 Fialási átlag 10,35 Élve született malac/koca/év 23,73 Választott malac/koca/év 21,39 Értékesített hízó/koca/év 19,29 Hízó tömeggyarapodás (g/nap) 639,00 Hízó fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg) 2,98 Telepi fajlagos tak. felhaszn. (kg/kg) 3,25

104 60 % S E U R O P Színhús %

105

106 SERTÉSHÚS MINŐSÉGI KATEGÓRIÁK (HASÍTOTT SERTÉS) Kategória Színhús % Hazai termelés S 60 felett - E ,3% U ,8% R ,6% O ,7% P 40 alatt 5,6%

107 ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRAK Nagymértékű ingadozás az egyes években Nagymértékű ingadozás éven belül Kismértékű ingadozás területileg A minőség függvényében (SEUROP) csökkenő Kategóriánként mintegy 9%-os árcsökkenés S legmagasabb ár P legalacsonyabb ár (kivéve a mangalicát)

108 A VÁGÓSERTÉS ( E MINŐSÉGI KATEGÓRIA) VÁGÓHÍDI BELÉPÉSI ÁRA AZ EU NÉHÁNY TAGÁLLAMÁBAN 490 Ft/kg hasított hideg súly hét 1 5 EU átlag Magyarország Lengyelország

109 Forrás: AKI 2009

110 Forrás: AKII 2009

111

112

113 EGY KOCÁRA JUTÓ ÉVES TERMELÉSI ÉRTÉK (közepes színvonalú termelés) TÁRSAS ezer Ft/koca EGYÉNI ezer Ft/koca

114 5. AZ ÁGAZAT RÁFORDÍTÁSAI ÉS TERMELÉSI KÖLTSÉGEI Ráfordítás Termelési költség

115 A SERTÉSHÚSTERMELÉS TERMELÉSI KÖLTSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK TERMELÉSI KÖLTSÉG Ráfordítások Anyagok Energia Malac Munkaidő Gépi üzem Fogyóeszközök Termelési eszközök Egyéb ráfordítások Ráfordítások árszínvonala Saját előállítású ráfordítások ára Vásárolt ráfordítások ára Beszerzés ideje Beszerzés volumene Kapcsolatok TK-t növelő egyéb kiadások Kamatok, faktordíjak Pénzügyi műveletek költségei Biztosítási díjak Tagsági díjak Illetékek Egyes adók Egyéb kiadások

116 A TERMELÉSI KÖLTSÉGEK SZERKEZETE! Megnevezés Megoszlás % Anyagköltség ebből: takarmány Személyi jellegű költség 3 5 Amortizáció 1 1,5 Fenntartás 1 1,5 Segédüzemi költség 1 2 Egyéb költség 1 2 Általános költség 10 13

117 A sertéshizlalás önköltségéne szóródása (piacmeghatározó gazdaságok átlaga) Ft/kg centrumtól jobbak centrum centrumtól rosszabbak Ft/kg centrumtól jobbak centrum 324 centrumtól rosszabbak Forrás: Az AKI tesztüzemi ágazati adatgyűjtése alapján készült számítások

118 A sertéshizlalás ágazati eredménye önköltség kategóriánként (piacmeghatározó gazdaságok átlaga) Ft/kg centrumtól jobbak centrum centrumtól rosszabbak Ft/kg centrumtól jobbak centrum -65 centrumtól rosszabbak

119 Néhány költségelem az összes termelési költség %-ban Megnevezés Sertéshízlalás Kocatartás Tenyészállatok értékcsökkenése - 3,0-6,5 Takarmányköltség Állat eü. Ktg. 1,2-1,7 3,2-4,0 Term. és mest. termékenyítés - 0,3-1,5 Értékcsökkenés 1,7-2,8 2,1-2,8 Forrás: Az AKI adatai alapján ( ) és saját kalkuláció

120 KÖLTSÉGEK Üresen álló koca: Koca a laktációban: Kanok éves tartási költsége: Ft/nap Ft/nap eft/év

121 EGY KOCÁRA JUTÓ ÉVES TERMELÉSI KÖLTSÉG (közepes színvonalú termelés) TÁRSAS ezer Ft/koca EGYÉNI ezer Ft/koca Hízó önköltség: Ft/kg

122 VÁGÓSERTÉS: KÖLTSÉG ÉS BEVÉTEL ALAKULÁSA (PIACMEGHATÁROZÓK) 1000 Ft/t (élősúly) ,8 Ft/kg 264,2 Ft/kg 268,2 Ft/kg 287,5 Ft/kg 280,7 Ft/kg 277,0 Ft/kg 275,9 Ft/kg 272,8Ft/kg Jövedelem: Ft/t Termelés értéke Nemzeti támogatás Költség

123 A bruttó fogyasztói ár összetétele A teljes vertikumban: 21,52 % Költség arányos jövedelem % Áfa 13 % 97,56 Forgalmazás 18 % -34,85 Feldolgozás 20% 1,85 Alapanyagtermelés 49% Forrás: Juhász A

124 6. AZ ÁGAZAT JÖVEDELMI HELYZETE Jövedelem Jövedelmezőség

125 EGY KOCÁRA JUTÓ ÉVES JÖVEDELEM (közepes színvonalú termelés) NETTÓ JÖVEDELEM TÁRSAS ezer Ft/koca NETTÓ JÖVEDELEM EGYÉNI 0-90 ezer Ft/koca Jövedelemtartalom: 0-25 Ft/kg Jövedelmezőségi ráta: 0-10% Az áringadozás nagyban befolyásol!

126 VÁGÓSERTÉS: KÖLTSÉG ÉS BEVÉTEL ALAKULÁSA (társas vállalkozások) Ft/t Ft/t Ft/t Jövedelem: -681 Ft/t 1000 Ft/t (élősúly) Termelés értéke Közvetlen támogatás Költség Forrás: AKI Ágazati Ökonómiai Osztályán készült számítások

127 7. AZ ÁGAZAT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Versenyképesség Célok

128 A VÁGÓSERTÉS-TERMELÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA (2002) Megnevezés Magya r- ország Kanad a Dánia Hollandi a Németország Francia -ország Egyesült Királysá g Egy kocára jutó választott malacok száma (db/év) 15,8 19,17 23,20 22,90 21,22 21,26 21,54 Tömeggyarapodás (g/nap) Takarmányhasznosítás (kg/kg) Vágási súly (kg/élő testtömeg) 4,03 2,69 2,7 2,62 2,94 2,81 2, ,9 Forrás: AKII 2005, Danish Bacon and Meat Council 2003, Nyárs L

129

130 Ft/kg A VÁGÓSERTÉS ÖNKÖLTSÉGÉNEK ALAKULÁSA NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

131 Élve született malacok száma/alom Forrás:Costs in international pig production 2004 Danish Pig Production DMA

132 Elhullási ráta Forrás:Costs in international pig production 2004 Danish Pig Production DMA

133 Egy kocára jutó vágásra átadott disznók száma Forrás:Costs in international pig production 2004 Danish Pig Production DMA

134 1kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány mennyisége kg 30 kg-tól vágásig Forrás:Costs in international pig production 2004 Danish Pig Production DMA

135 Napi tömeggyarapodás 30 kg-tól vágásig Forrás:Costs in international pig production 2004 Danish Pig Production DMA

136 Sertéstenyésztési költségek Forrás:Costs in international pig production 2004 Danish Pig Production DMA

137 A betegségekkel okozott veszteség Betegség Takarmányértékesülés csökkenés % Heveny forma Napi testtömeg csökkenés % Elhullási arány mértéke E. Coli okozta b Malacok 1% Aujeszky betegség Malacok 25-35, hízók 4-8% Micoplasma t.gy Kocák 1-4%, utónevelés 5% Actinobacillus t.gy Malacok és hízók 2-15% Torzító orrgy Választás után 1-5 %-al megemelkedik Serésdisenteria Választás után 1-4 %-al megemelkedik Steptococcosis 1,5 0,75-3 Választás után 4-12 %-al megemelkedik Forrás: Bíró-Ózsvári (2006)

138 A REPRODUKCIÓ TARTALÉKAI Megnevezés Jó Átlagos Gyenge Tartalék% * Fialási átlag, db Fialási gyakoriság ,5 Választási átlag(28 napra), db ,7 Vemhesülés, % ,7 Malacelhullás, % Két fialás között eltelt idő, nap ,7 Egy kocára jutó évi 24, ,5 szaporulat Központi mesterséges termékenyítés aránya: D 100%, NL 85%, G 70%, H 12%

139 NÖVEKEDÉSI ERÉLY, TÖMEGGYARAPODÁS TAKARMÁNYÉRTÉKESÜLÉS TARTALÉKAI Megnevezés Országos átlag EU Tartalék %* Született malac/koca/év (db) 20, Választott malac/koca/év (db) 18, , Hízó/koca/év (db) 14, Elhullás választásig (%) 11, Napi testtömeg-gyarapodás (g) kg hízósúly előállítására felhasznált takarmány (kg/kg) Összes értékesített kg-ra felhasznált telepi takarmány (kg/kg) 4,57 3 2, ,5 3,5 30

140 TARTALÉK AZ ELHULLÁSOK CSÖKKENTÉSÉVEL Termelési mutatók Optimális érték Elfogadható érték Tartalék % Malacelhullás választásig (%) Választás utáni elhullás (%) Választott malac/koca/év 21, Koca elhullás/év (%) Hízó elhullás/év (%)

141 AZ ÁGAZAT VERSENYKÉPESSÉGE JAVÍTÁSÁNAK ALAPVETŐ FELADATAI A hatékonyság és megfelelőség javítása a tenyésztés és hizlalás modernizálásának (genetikai alapok, technológiai rendszerek, tartási körülmények stb.) nemzeti és vidékfejlesztési forrásokból történő támogatásával; Az elsődleges feldolgozás versenyképességének javítása közösségi beruházási támogatások segítségével, ezáltal kiszámítható felvevőpiac megteremtése; A biztonságos élelmiszer előállítás (eredetazonosítás és nyomon-követhetőség) követelményeinek megteremtése a közösségi jogszabályokkal összhangban; A termékpálya szervezettségének javítása, hosszútávú szerződéses kapcsolatok kiépítése, a piaci zavarok elhárítására kölcsönös biztosítási alapok létrehozása.

142 PAICI TENDENCIÁK ÉS MAGYARORSZÁG

143 Az ágazat fejlesztési lehetőségei Az egy kocára vetített hízó kibocsátásunk évi 3-4 hízóval kevesebb Mo.: 17, EU (15) 22) Fajlagos takarmány felhasználásunk előállított hízó kilogrammonként 1 kg-mal több Tény: Hízlalási súlygyarapodásunk g/nappal gyengébb, míg Hízóink színhús százaléka 3-7%-kal kevesebb az EU, illetve a fejlett sertéstartó országok hasonló mutatóinál

144 Az ágazat fejlesztési lehetőségei Sertéstermékeink minősége és egyöntetűsége nem látszik biztosítani az elvárásokat Komparatív előnyeink csökkentek, Termékeink élelmiszerhigiéniai státusza a minőségbiztosítási és márkás hús rendszerek nélkül nagyrészt nem igazolható Az állatvédelmi és környezetvédelmi feltételek üzemeink nagy részénél csak részben tarthatóak be

145 Ezért az alapvető cél: megfelelő minőségű, egységes és egyöntetű, a piacon értékesíthető árfekvésű, élelmiszeriparilag és eredetét illetően igazolhatóan megfelelő státuszú és a környezetvédelmi és állatvédelmi előírásoknak megfelelően előállított termék

146 Versenyhátrányok a sertéshizlalásban Hazai tenyészanyag heterogén, kevés a tenyésztő, kicsi az állomány, kicsi a szelekciós bázis; Magas szintű genetika éves istállókban nem hizlalható állategészségügyi okok miatt; Környezetvédelmi előírások teljesítése recesszióban nagy versenyhátrányt okoznak; Sertéstartáshoz földterületre van szükség (trágyaelhelyezés, takarmánytermelés) Magyar felvásárlási árakat a német és holland termelői ár határozza meg; Hatósági állatorvosi költség túl drága; Magas vagyonvédelmi költség (termelési érték 0,5%-a is lehet) Földrajzi hátrány: Drágább fehérjeforrás (szállítási költség), drágább export harmadik országokba; Fűtési-hűtési költség magas, nagyobb a hőmérséklet évi ingadozása, mint számos versenytársunknál Gazdaságpolitikai probléma: Idegen tőke kamata magas (14-15%); Szervezetlen termékpálya (kocasüldőt gyakran a hizlalók állítják elő, ezt szokták meg) Fenti problémák miatt több munkaerőt kell alkalmazni; Fizetési határidő általában több, mint 1 hónap

147

148 EU sertéshús piacrend könnyű piacszabályozású termékpálya A sertéshúst gabonaalapú termékként kezeli A közösség önellátó sertéshúsból (export) Anticiklikus intézkedések a piac stabilizálása érdekében Árszabályozás - piaci beavatkozások (magántárolás, intervenció) Harmadik országokkal folytatott kereskedelem (exporttámogatások, védővámok) Hasított testek közösségi kereskedelmi osztályokba sorolása (S EUROP)

149 Az EU piacszabályozási irányításának évi átalakítása - Az EU mezőgazdasági piacszabályozási rendelete az 1234/2007/EK Tanácsi Rendelet (Single CMO, KPSZ rendelet). - A Single CMO július 1. óta lépett életbe az állati termékek esetében. A korábbi 5 (sertéshús, baromfihús és tojás, marha- és borjúhús, juh- és kecskehús, tej és tejtermékek) Irányító Bizottság (Management Committee) egy bizottságként működik, mely a Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezésével Foglalkozó Irányító Bizottság Állati termékek szekció nevet kapta. - Az ágazati szabályozás megmaradt, de több területen horizontális rendeletek megalkotására is sor került (pl. vágott test minősítési rendelet)

150 Piacszabályozási eszközök - Laza szabályozás, közvetlen támogatások általános tilalma - Magántárolás - Export visszatérítés - Import kvóták, szabályozása, vámok - Nemzeti támogatások korlátozott lehetőségek, kötelező EU notifikáció

151 Magántárolás - EU-27 piaci átlagára referenciaár alá esik - Referenciaár: 1509,39 EUR/t - A Bizottság javaslatára az Irányító Bizottság dönt - Általában mennyiségi korlát t - 3, 4, 5 hónapos magántárolási támogatás, mely legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható. A meghosszabbításról az Irányító Bizottság dönt. - Havi támogatás, tört hónap, korábbi, vagy későbbi kitárolás esetén napi összegek - Utoljára október 29-e és december 4-e között került alkalmazásra. HU: 1335 t.

152 Export visszatérítések - A Bizottság javaslatára az Irányító Bizottság dönt - Piaci helyzet értékelése alapján, ha az EU-27 átlagára az adott termékcsoport esetében jelentősen eltér a 3. Országokban jellemző áraktól - Legjellemzőbb termékek: friss, hűtött és fagyasztott sertéshús, egyes feldolgozott, mellék-, és késztermékek - Jelenleg csak az egyes feldolgozott mellék-, és késztermékekre van érvényben december 4-e és augusztus 7-e között friss, hűtött és fagyasztott húsokra érvényben volt.

153 EU sertéshús piacrend - ALAPÁR (E osztályra vonatkozik és kg) - a kiegyensúlyozott piaci helyzet ára - jelző ár funkció - REFERENCIAÁR (súlyozva számított belső piaci ár) - INTERVENCIÓS ÁR (referenciaár az alapár 103%-a alá esik) - intervenciós felvásárlás ára - nem lehet alacsonyabb mint az alpár 78%-a és nem haladhatja meg annak 92%-át - Magántárolás támogatása - Export-visszatérítés (referenciaár és világpiaci ár különbözete) - Import korlátozás

154 Piaci rendtartás Árszabályozás (magántárolás, intervenciós támogatás) Külkereskedelem szabályozása SEUROP rendszer

155 Árszabályozás: Alapár E minőségi osztály (55 és 59 % közötti színhústartalom) A hasított test tömege 60 és 120 kg között EU: sertések 75 %-a (elvárás) Az alapár és a mindenkori piaci ár határozza meg a piaci beavatkozásokat Ár: 1,2 euró/kg (No.)

156 Intervenciós felvásárlás Intervenciós ár: alapár 78 és 92 %-a között Marhahús rendszere alapján Gyakorlatban 70-es évek elején utoljára!

157 Magántárolási támogatás Amennyiben a referenciaár az alapár 103 %-a alá csökken Kedvezményezett: kereskedő, vágóhíd Tárolás: 4-6 hónap Majd export

158 Külkereskedelem Mint a baromfi hús Export-visszatérítés (igazgatási bizottságok) Import védővám, kedvezményes, illetve pótvám

159 Árinformációk Piaci beavatkozási jelentések Statisztikai adatszolgáltatás Előrejelzés

160 Import kvóta szabályozás - WTO/GATT megállapodások alapján, kétoldalú (EU és 3. ország között létrejött) megállapodások szabályozzák - Import engedélyek évente felülvizsgálatra kerül - A kvóták kihasználtságát az Irányító Bizottság folyamatosan figyeli - Legjelentősebb importőrök: USA (39,8%), Chile (25,6%), Svájc (19,7%) 2008 január-szeptember időszakban. Ukrajna jelentős növekedést ért el, már 7,1%-kal részesül az importból. - Friss és fagyasztott hús aránya meghatározó

161 Nemzeti piacszabályozás, támogatások - Korlátozott lehetőségek - Magyarországon 2004 május 2007 április között: haszonállat támogatás (1800 Ft/db) decemberétől állatjóléti támogatás állatjóléti többletvállalásokra adható, több jogcímen - Állategészségügyi költségek, hatósági díjtételek csökkentése, támogatása - Egyéb támogatások részben EU-ós forrásból: állattartó telepek korszerűsítése, gépvásárlás, nem termelő tevékenységhez kapcsolódó támogatások

162 Előadás összefoglalása A sertés ágazat meghatározó szerepet tölt be az Európai Unió állati termék előállításában, mindamellett, hogy jelentős különbségek tapasztalhatók a technológiában, a fajtában, a hozamokban és az előállítás önköltségében, miközben a felvásárlási árak szórása ezektől jóval kisebb. Magyarországon a sertéshús előállító gazdák többsége a jelenlegi felvásárlási árak mellett veszteségminimalizálásra kényszerül, jövedelmet nem, vagy csak kismértékben tudnak realizálni.

163 Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse a sertéshús előállítás világgazdasági jelentőségét! Ismertesse a sertéshús előállítás nemzetgazdasági jelentőségét! Mutassa be a sertéshús előállítás vállalatgazdaságtani előnyeit és hátrányait! Ismertese a sertéshús előállítás termelési alapjait! Ismertesse a sertéshús előállítás ráfordítás és költség, valamit hozam és termelési érték viszonyait! Mutassa be a sertéshús előállítás jövedelemviszonyait és fejlesztési lehetőségeit!

164 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: A juhászati ágazat és termékpálya gazdasági kérdései Előadás anyagát készítették: Dr. Szűcs István Dr. Nábrádi András Dr. Pupos Tibor