KTKT EGYSÉGES ISKOLA ÉS SZAKISKOLA KISKŐRÖS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM 2010.

Átírás

1 KTKT EGYSÉGES ISKOLA ÉS SZAKISKOLA KISKŐRÖS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

2 Tartalom BEVEZETŐ GONDOLATOK AZ INTÉZMÉNY ADATAI BEVEZETÉS BEMUTATKOZÁS MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK Kistérségi elvárások az OM középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája alapján Kistérségi elvárások a megyei fejlesztési terv alapján Elvárások a kistérségi közoktatási rendszer működésével kapcsolatban Kistérségi elvárások, a megvalósítás sikerkritériumai MINŐSÉGFEJLESZTÉSI, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER Általános alapelvek Szervezeti céljaink AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE A vezetés elkötelezettsége Felelősségi körök és hatáskörök A vezetőség képviselője Vevőközpontúság - Partnerközpontúság A partnerkapcsolatok működtetése A partneri igény és elégedettségmérés Partnerek összefoglaló táblázata Minőségpolitika Tervezés Minőségcélok A minőségirányítási rendszer tervezése Stratégiai tervezés Éves tervezés IPR munka tervezése Digitális Középiskola: tervezés és fejlesztés Ellenőrzés, értékelés A vezetői ellenőrzés Irányított önértékelés Éves értékelés

3 7.5.4 Az országos kompetenciaméréssel kapcsolatos feladatok Belső működés A MIP működtetése Belső kommunikáció A pedagógusok együttműködése A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe Szervezeti felépítés Információs rendszer Az emberi erőforrás biztosítása és fejlesztése Emberi erőforrás igények a Digitális Középiskolában Pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása Nem pedagógus munkatársak kiválasztása és betanulása Továbbképzési rendszer működtetése Ösztönző-rendszer működtetése A panaszok kezelése tanulók részére Panaszok kezelése alkalmazottak részére AZ OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS FOLYAMATOK Az általános és középiskolákban folyó oktatással kapcsolatos folyamatok Az első osztályosok beiskolázása Nyomon követés, beválás vizsgálat A Digitális középiskolai oktatással kapcsolatos folyamatok Az intézmény működtetése Beszerzési terv készítése Gazdasági és pénzügyi folyamatok Pénzügyi tervezés a Digitális Középiskolában Az intézmény működésének fejlesztése Az alkalmazottak és tanulók fizikai biztonságának biztosítása Az intézményben folyó munka felmérése Belső audit Az országos kompetenciamérések eredményeinek értékelése, értelmezése ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER Jogszabályi háttér Célok, alapelvek Az ellenőrzési, mérési, értékelési rendszer területei

4 9.4 A vezetői munka értékelése Eljárásrend Elvárások A pedagógus teljesítmény értékelési rendszere Az értékelési rendszer céljai Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek, az ezekből következő elvárások Az értékelés tárgya, módszerei és menete Elvárások Az értékelés lebonyolítói Az értékelés részletes kritériumrendszere: A teljesítményértékelés ütemezése, folyamata A nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelése Felelősök és feladatköreik A teljesítményértékelés dokumentálása és az adatok felhasználása INTÉZMÉNYI MIP VÉGREHAJTÁSÁNAK NEVELŐTESTÜLETI ÉRTÉKELÉSE A TELJES KÖRŰ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS AZ INTEGRÁLT PEDAGÓGIAI RENDSZERT MŰKÖDTETŐ TAGINTÉZMÉNYEKBEN EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ZÁRADÉKOK KTKT ÓVODA TAGINTÉZMÉNYEINEK MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA BEVEZETŐ Intézményünk bemutatása Intézményi minőség politika Minőségfilozófiánk alapelvei Az intézményegység jövőképe Küldetésnyilatkozat Az intézmény nevelési elvei, jellemző módszerei Intézményi minőségirányítási rendszer A minőségi feltételek Biztonságos intézmény Továbbképzési tervünk Erőforrások biztosítása Az intézmény helyzetének áttekintése Intézményünknek a meghatározott és elfogadott értékei

5 28. Az intézmény működési rendje A működést szabályozó folyamatok tervezés, ellenőrzés, értékelés Az intézmény működésének tervezési rendszere A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés Az intézmény kommunikációja Ellenőrzés-értékelés Teljesítményértékelési rendszer ütemezése Intézményértékelés Hálóterv a helyi nevelési program beválásának vizsgálatához Panaszkezelés Szempont-mátrix Indikátorok az intézményértékeléshez A partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendje Teljesítményértékelési szabályzat MELLÉKLETEK Egységes iskola mellékletei Óvoda mellékletei

6 BEVEZETŐ GONDOLATOK A kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája, Általános Iskolája, Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma megalakulása után szükségessé vált egy egységes alapokon működő, a sajátosságokat, összetettséget figyelembe vevő, reális értékelést megalapozó intézményi minőségirányításai program létrehozása. Ennek során összegyűjtöttük a tagintézmények bevált, működő módszereit, figyelembe vettük az eddigi tapasztalatokat. Minőségirányítási programunkban nagy szerepet szántunk az eddigi nevelési-oktatási tevékenység hangsúlyozása mellett az intézmény összetett szervezeti jellegére. Az IMIP és a HPP kidolgozásával egységes elvek és célok alapján működő szervezetté váltunk. Ma már, mivel az oktatásnak követnie kell a változást, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodást és az elvárásoknak való megfelelést intézményünk külső kapcsolatrendszere és belső szervezeti rendszere is indokolja a szervezeti működés fejlesztését. Emellett a pedagógusegyéniségek erejének megtartásával hagyatkozhatunk a példa, az átadott értékek nevelő erejére. Az intézmény szervezeti felépítése indokolja az óvoda és az iskola minőségirányítással kapcsolatos feladatainak különválasztását. A kollégiumi sajátosságok az iskolai programnál fogalmazódnak meg. Kiskőrös, november 20. Orcsik Attila főigazgató 6

7 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Neve: KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ÓVODÁJA, ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, KÖZÉPISKOLÁJA, SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA Rövidített neve: KTKT EGYS. ISKOLA ÉS SZAKISKOLA Székhelye: 6200 Kiskőrös, Árpád u. 4. Intézményegységei: KTKT Óvoda Tagintézményei: KTKT Óvoda Mohácsi Utcai Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Mohácsi u. 41. KTKT Óvoda Árpád Utcai Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Árpád u. 6. KTKT Óvoda Batthyány Utcai Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Batthyány u. 2. KTKT Óvoda Erdőtelki Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Nyárfa u. 35. KTKT Óvoda Thököly Utcai Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Thököly u. 15. KTKT Óvoda Szűcsi Tagóvodája, 6200 Kiskőrös, Rákóczi u. 146 KTKT Óvoda Bócsai Napköziotthonos Tagóvodája, 6235 Bócsa, Óvodaköz 1. KTKT Óvoda Császártöltési Napköziotthonos Tagóvodája, 6239 Császártöltés, Keceli u. 9 KTKT Óvoda Csengődi Napköziotthonos Tagóvodája, 6222 Csengőd, Dózsa György u. 61. KTKT Óvoda Fülöpszállási Napköziotthonos Tagóvodája, 6085 Fülöpszállás, Petőfi u. 3. KTKT Óvoda Imrehegyi Napköziotthonos Tagóvodája, 6238 Imrehegy, Kossuth u. 17. KTKT Óvoda Kaskantyúi Napköziotthonos Tagóvodája, 6211 Kaskantyú, Petőfi u. 2. KTKT Óvoda Páhi Napköziotthonos Tagóvodája, 6075 Páhi, Rákóczi u. 15. KTKT Óvoda Soltszentimrei Napköziotthonos Tagóvodája, 6223 Soltszentimre, Szent Imre u. 23. KTKT Óvoda Tabdi Napköziotthonos Tagóvodája, 6224 Tabdi, Kossuth Lajos u. 7. KTKT Óvoda Tázlári Napköziotthonos Tagóvodája, 6236 Tázlár, Kecskeméti u.5. 2 KTKT Általános Iskola és Középiskola Tagintézményei: KTKT Általános Iskola és Középiskola, Boróka Általános Iskolája 6235 Bócsa, Kecskeméti u. 1. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Császártöltési Általános Iskolája 6239 Császártöltés, Kossuth L. u. 1. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Csengődi Általános Iskolája 6222 Csengőd, Béke tér 1-4. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Herpai Vilmos Általános Iskolája 6085 Fülöpszállás, Petőfi u. 4. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Imrehegyi Általános Iskolája 6238 Imrehegy, Iskola u. 1. 7

8 KTKT Általános Iskola és Középiskola, Kaskantyúi Általános Iskolája 6211 Kaskantyú, Petőfi u. 6. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Arany János Általános Iskolája 6237 Kecel, Szabadság tér 17. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Bem József Általános Iskolája 6200 Kiskőrös, Vasvári P. u. 2. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Általános Iskolája 6200 Kiskőrös, Petőfi Sándor u KTKT Általános Iskola és Középiskola, Petőfi Sándor Gimnázium, Kertészeti Szakközépiskolája 6200 Kiskőrös, Árpád u. 4. Telephelye: - Tanterület 6200 Kiskőrös, Petőfi út 112. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Wattay Középiskola és Szakiskolája 6200 Kiskőrös, Árpád u. 20 Telephelyei: - B épület szakiskolai képzés 6200 Kiskőrös, Sárkány J. u. 11. Fém-, Faipari és Elektronikai Tanműhely 6200 Kiskőrös, Izsáki u. 18/4. Fodrász tanműhely 6200 Kiskőrös, Sárkány J. u. 11. C épület szakközépiskolai oktatás érettségire felkészítő képzés 6200 Kiskőrös, Safári u. 2. Taniroda 6200 Kiskőrös, Árpád u. 20. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Páhi Általános Iskolája 6075 Páhi, Béke tér 3. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Soltszentimrei Általános Iskolája 6223 Soltszentimre, Szent Imre u. 18. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Kossuth Lajos Általános Iskolája 6230 Soltvadkert, Bocskai u. 2. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Tabdi Általános Iskolája 6224 Tabdi, Szent István u. 1. KTKT Általános Iskola és Középiskola, Tázlári Általános Iskolája 6236 Tázlár, Templom köz 3. KTKT Egységes Iskola és Szakiskola Kollégiuma: KTKT Kollégium, Petőfi Sándor Kollégiuma 6200 Kiskőrös, Árpád u 18. Működési területe: a kiskőrösi kistérség együttműködő települései; a középiskolák országos beiskolázásúak Alapító neve: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás, 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Alapítás éve: Fenntartójának neve és címe: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. 8

9 Felügyeleti szerv neve és címe: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa 6200 Kiskőrös, Petőfi tér 2. Költségvetési törzsszáma: Az intézmény Típusa: Tevékenység jellege alapján: közintézmény Feladatellátáshoz kapcsolódó funkció alapján: önállóan működő és gazdálkodó Közoktatási szempont szerint: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény egységei: - óvoda, - egységes iskola, (általános iskola; gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) - kollégium 9

10 Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő generációit /Füst Milán/ 2. BEVEZETÉS A közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény és annak módosításáról szóló évi LXXI. Törvény (a továbbiakban: Kt.) a közoktatás minőségirányítási feladatait is megfogalmazza Az intézményi minőségirányítási program elkészítését a törvény 40. -a írja elő: (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt ] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt ] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hoszszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával 10

11 válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, ennek hiányában pedig helyben a szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. A Kt.. 40 (11) bekezdésének 2006-os módosítása: Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a tejes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia (7) évi LXXI. Törvény 9. -ával megállapított Kt ának (11) bekezdése alapján első ízben a 2008/2009. évet kell értékelnie a közoktatási intézményeknek, az iskolák március 31-ig küldik meg a fenntartónak a minőségirányítási programjukat, jóváhagyás céljából. Intézményünk ezt a megalakulás után tette meg szeptemberben. 11

12 3. BEMUTATKOZÁS A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás augusztus elsején hozta létre a KTKT Egységes Iskolát és Szakiskolát. A 12 település részvételével megalakult intézmény óvodai nevelést, egységes iskolát és kollégiumot foglal magába. A társuláshoz július 1-jén Fülöpszállás közoktatási intézményei is csatlakoztak. Az intézmény a tanévben 6164 gyermek, tanuló nevelését, oktatását vállalta fel, a felnőtt alkalmazottak létszáma: 741 fő (541 pedagógus és 200 egyéb alkalmazott). A megalakulás utáni első feladatunk a törvényes működés alapfeltételeinek megteremtése volt.. Elkészítettük a Pedagógiai programot, a Szervezeti és Működési Szabályzatot, az Intézményi Minőségirányítási Programot, Házirendet, Továbbképzési tervet, Munkatervet, Gyakornoki szabályzatot. A szakos ellátottságot jelentős mértékben javítottuk az utazó tanári hálózat kiépítésével. Így a kistelepülések iskoláiban is többnyire biztosított a szakszerű oktatás. A szerkezeti átalakulás következtében egy tagiskola (Kaskantyú) felső tagozata megszűnt. A kaskantyúi tanulók iskolabusszal utaznak a kiskőrösi iskolákba. A megalakulás óta a következő eredményeket értük el: a 13 településen működő tagiskolák kisebb szervezeti egységekre, alközpontokra tagolódnak, ők szorosabb szakmai kapcsolatot tartanak egymással; a helyi tantervben található tantárgyi óraterveket közös kerettel alkottuk meg, mozgásteret hagyva a tagiskolák számára a helyi specialitásokra; a helyi tantervben meghatároztuk a tanulói továbbhaladás feltételeit az intézmény keretein belül; a munkatervben meghatároztuk a közösen ellátandó feladatokat, programokat, határidőket, felelősöket; létrehoztuk az intézmény szakmai munkaközösségeit, akik elkészítik a következő tanév összehangolt kistérségi verseny- és szakmai programját; megalakult az intézményi közalkalmazotti tanács, szülői munkaközösség, diákönkormányzat; elkészítettük az intézményi továbbképzési tervet, s annak részeként a 2008-as beiskolázási tervet; elnyertük az ökoiskola címet, létrehoztuk az ún. tehetségpontot; az iskola-, óvodafejlesztéssel kapcsolatos pályázataink több alkalommal eredményesek voltak. 12

13 Az első évben elvégzett munka meghatározza további feladatainkat. A következő tanév legfontosabb célkitűzései: kistérségi szintű tehetséggondozás megvalósítása; az intézményi munkaközösségek színvonalas működtetése, munkájuk összehangolása; tantervfejlesztés elindítása; integrált pedagógiai rendszer bevezetése; nem szakrendszerű oktatás színvonalas megvalósítása; szakmai innováció folytatása, a humán erőforrás fejlesztése; új módszerek, eszközök használatának elterjesztése; infrastrukturális, szakmai fejlesztések pályázati lehetőségeinek kihasználása. 4. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT A KTKT Egységes Iskola és Szakiskola vezetése és minden dolgozója elkötelezett a minőségi munka iránt. Intézményünk tevékenységének középpontjában a minőségi nevelő-oktató munka áll, amely biztosítja diákjaink továbbhaladását önmaguk és a szülők elvárásainak megfelelően. Fontos, hogy az iskolai nevelőmunka olyan értékeket közvetítsen, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Az értékek átadása a Digitális Középiskolában a digitális és jelenléti tanórákon valamint a személyes példamutatáson keresztül történik, áthatva az oktatási-nevelési tevékenység egészét. Célunk, hogy színvonalas EU-konform oktatással szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, és ezen túlmenően az adott lehetőségek szerint - kibontakoztathassák tehetségüket, képességeiket. Ezzel segíteni kívánjuk a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Segítünk abban, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni képes emberekké váljanak. Mindezeket jól felkészült, szakmailag igényes, megújulásra kész munkatársakkal valósítjuk meg. Arra törekszünk, hogy minél jobban kihasználjuk a nemzeti és helyi hagyományok őrzése, ápolása kapcsán adódó nevelési lehetőségeket mind a nappali, mind a Digitális középiskolai oktatás területén. Az intézmény elkötelezett a speciális csoport, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, az oktatásból hosszabb ideje kimaradt, az oktatásba visszaintegrálódás terén nehézségekkel szembesülő fiatalok kezelése terén. Az intézmény elkötelezett az innovatív oktatási módszerek, formák (kompetencia alapú oktatás, digitális középiskola) bevezetésére. Ennek érdekében elkötelezi magát az oktatás folyamatos tartalmi és módszertani fejlesztésére. 13

14 A tanulók számára biztosítjuk az esélyegyenlőséget, figyelembe vesszük egyéni és életkori sajátosságaikat. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Minőségpolitikánk lehetővé teszi, hogy az intézményekből kikerülő tanulóink felkészüljenek és alkalmassá váljanak az élethosszig tartó tanulásra és önképzésre, illetve a munkaerő piaci elvárásoknak való megfelelésre. Kiemelt figyelmet fordítunk az intézményi szervezeti struktúra hatékony kiépítésére és működtetésére, a szervezeti kultúra tudatos fejlesztésére, az infrastruktúra, a versenyképesség, a humánerőforrás fejlesztésére; a civil kapcsolatok fejlesztésére, a pedagógiai munka fejlesztésére, valamint a jogi szabályzóknak megfelelő működtetésére. Az intézmény elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményeket érintő kihívásokhoz. Folyamatosan vizsgáljuk az elégedettség mértékét, és ezt figyelembe véve formáljuk tevékenységünket. 5. FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK 5.1 Kistérségi elvárások az OM középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiája alapján - Fel kell készíteni a tanulókat az élethossziglan tartó tanulásra a kulcskompetenciák fejlesztése révén. - Mérsékelni kell az oktatási egyenlőtlenségeket. - Fejleszteni, javítani kell az oktatás minőségét. - Támogatni kell a pedagógusok szakmai fejlődését. - Fejleszteni kell az információs és kommunikációs technológiák alkalmazását. - Javítani kell az oktatás tárgyi feltételeit. - Javítani kell a közoktatás költséghatékonyságát és irányítását. 5.2 Kistérségi elvárások a megyei fejlesztési terv alapján - Szükséges a közoktatás modernizálása. - Ki kell terjeszteni a középiskolai oktatást. - Hatékonyabbá kell tenni az erőforrásokkal való gazdálkodást. - Ki kell terjeszteni a minőségirányítás bevezetését. - Elő kell segíteni a tanulók személyiségének kibontakoztatását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kiterjesztését. - A tanulók tudatába kell vésni az emberi és alapvető szabadságjogok, a szülei, pedagógusai,saját identitása, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint a magyar nemzet értékei iránti és sajátjáétól különböző kultúrák tiszteletét, a természeti környezet iránti tiszteletet. 14

15 - Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi és vallási csoport közötti barátság szellemében tudjon vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget. 5.3 Elvárások a kistérségi közoktatási rendszer működésével kapcsolatban A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet jogszerűen, törvényszerűen, költségorientáltan, -hatékonyan, eredményesen működjön; erősödjön a tervezés szerepe. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet garantálja a minőségi, a tanulók fejlődését folyamatosan segítő nevelést, oktatást. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet biztosítsa a tankötelezettség teljesítését; az átjárhatóság és a folytathatóság-továbbépíthetőség elvének érvényesítését. Legyen teljes körű óvodai oktatói- nevelői tevékenység. A közoktatási rendszerbe kerüléstől - óvoda, iskola - a közoktatási rendszerből kikerülésig - munkába állás, felsőoktatásba kerülés - nyomon követhető legyen a gyermek, tanuló előmenetele, egyéni tanulási útja. A közoktatási rendszer rugalmasan alkalmazkodjék a felmerülő változásokhoz, erősödjön az iskolakultúra közvetítő szerepe, megtartva a sokszínűségét. Az intézményekben stabil-innovatív nevelő-oktató tantestületek működjenek. A közoktatási szolgáltatást nyújtó szervezet nyújtson segítséget a szülőknek és a tanulóknak a tájékozódásban, hogy az oktatás milyen időtávon, milyen szolgáltatásokkal és minőségben biztosított. Minőségelvű, partnerközpontú működés legyen a jellemző, melynek alapja az intézmények minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszere, programja. Minden rászoruló gyermeknek nyújtson segítséget a mentális problémáknak kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz. Legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem; legyen hatékony együttműködés az oktatási intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. Hatékony gazdálkodás; osztálylétszámok kialakítása; férőhely-kihasználtság tekintetében. 15

16 5.4 Kistérségi elvárások, a megvalósítás sikerkritériumai Fenntartói elvárások Sikerkritériumok Általános iskola A gyermekek megközelítőleg azonos feltételek között tanulhassanak, szakszerű oktatásban részesüljenek. Az általános iskolák legyenek képesek az alapfunkció ellátására, mérsékeljék a művelődési egyenlőtlenséget. Biztosítsák a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetű vagy túlkoros tanulók részére a fejlesztő programokat Igyekezzenek biztosítani a mindennapos testedzés követelményeit. Fejlesszék a kommunikációs alapkészségeket, értelmi, szociális képességeket Biztosítsák az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazását. Legyen kiemelt feladat a tankötelezettség teljesítése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése. Alakuljon ki a tanulókban az egészséges és kulturált életmód iránti igény, a természeti környezet megóvása. Az iskolák fejlesszék a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalást. Biztosítani kell az átjárhatóságot, különös tekintettel a 6. és 8. évfolyam végére. Emelni kell az étkeztetés színvonalát. Javítani kell az intézmény tárgyi felszereltségén Nyújtson több segítséget tanulóinak a pályaválasztási döntéseknél Fejleszteni szükséges a szakmai munka ered- A tagiskolák közel azonos infrastruktúrával rendelkeznek, azonos szintű a szakos ellátottság Differenciáláson, az egyéni képességek figyelembe vételén alapuló oktatás Tehetséggondozó foglalkozások az egységes iskolában, IPR program működtetése A PP szerinti mindennapos testmozgás biztosítása a tagiskolákban A PP szerinti kompetenciafejlesztés megvalósul a tagiskolákban IPR programban foglaltak megvalósulnak 2010-re legalább felére kell csökkenteni: a) a korai iskolaelhagyók arányát (hogy az uniós átlag 10 % alá kerüljön) b) az olvasás, matematika és a természettudomány területén a gyengén teljesítők arányát. Egészségnevelési program megvalósul A PP nevelési programja megvalósul Az egységes iskola PP-ben megfogalmazott továbbhaladás biztosítása Iskolatej programba bekapcsolódnak a tagiskolák az iskolai büfék megfelelően működnek Pályázati lehetőségek kihasználása, Pályaválasztási tanácsadáson való iskolai részvétel IMIP felülvizsgálata 16

17 ményességének mérését. Legyen kiemelt feladat a helyi hagyományok ápolása. Gimnázium Biztosítani kell az átjárhatóságot a szakközépiskolák megfelelő évfolyamai között. Legyen kiemelt feladat a tehetségekkel, a hátrányos helyzetűekkel; az etnikai kisebbséghez tartozókkal való foglalkozás. Legyen biztosított a készségek, képességek magas szintű fejlesztése, továbbfejlesztése. Fontos feladat a beiskolázás tudatos tervezése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése. Törekedni kell arra, hogy az iskola minél több tantárgyat ajánlhasson érettségi tárgyként, különösen a tanulók továbbtanulását segítő emelt szintű érettségi vizsga tantárgyakra. Törekedni kell arra, hogy az iskola minél több tantárgyat ajánlhasson érettségi tárgyként, különösen a tanulók továbbtanulását segítő emelt szintű érettségi vizsga tantárgyakra. Kiemelt feladat az idegen nyelvi és informatikai képzés színvonalának további javítása. Az iskolák készítsék fel tanulóikat a társadalmi életre, a hazaszeretetre, a hatékony tanulási módszerek elsajátítására. Alakuljon ki a tanulókban a környezettel való tudatos és harmonikus együttélés, a környezetbarát életvitel, az esztétikai érzékenység, nyitottság. Nyújtson több segítséget a pályaválasztási döntéseknél Javítsa tárgyi felszereltségét. Szakképzés A szakképzés törekedjen a gazdasági élet szerkezeti és tartalmi változásokból adódó célok és feladatok megismerésére, építsék be az intézmény munkájába. Legyen cél a tudatos beiskolázás. Legyen hatékonyabb a képzésben érdekelt szo- Éves munkatervben a helyi hagyományok megjelennek A fiatalok többsége képességeinek és igényeinek megfelelő iskolatípusban tanulhat. Egyenrangú törődés a tehetséges és hátrányos helyzetű tanulókkal. Tehetséggondozóm és felzárkóztató foglalkozások. Differenciált, az egyéni képességek figyelembe vételén alapuló oktatás. Minél többféle választási lehetőség biztosítása. A továbbtanulni szándékozók 70 %-a részt vesz a spec. oktatásban, érettségire felkészítő órákon, és 40 %-uk emelt szintű érettségit tesz. Specializációk beindítása, az igények 70 %- ának kielégítése Cserekapcsolatok Végzett tanulóink 40 %-a nyelvvizsgát, 30 %-a ECDL vizsgát tesz Érettségizett diákjaink jól beilleszkednek és eredményesen helytállnak új környezetükben. A PP nevelési programja megvalósul. Jól sikerült, célirányos pályaorientáció. Pályázati lehetőségek kihasználása. A helyi tantervben rögzített tevékenységi formák, tananyag elemek egyezzenek meg a gazdasági élet mindenkori céljaival és feladataival. A 10. évfolyamon tanult diákok 95 %-a nálunk tanuljon szakmát. Az érettségizett tanulóink 30 %-a az intézmény által kínált szakképzésben tanuljon tovább. Intézmény és a képzésben érdekelt szociális 17

18 ciális partnerekkel való együttműködés. Fontos feladat a közismereti tantárgyak oktatási színvonalának emelése, alapkészségek fejlesztése. Kiemelt feladat az idegen nyelvi és informatikai képzés színvonalának további javítása. Új profil indításakor fel kell mérni a munkaerőpiac helyzetét. Biztosítani kell, hogy a tanulók minél nagyobb számban érettségit adó képzésben vegyenek részt. Felül kell vizsgálni a duális szakképzés lehetőségeit. Fontos feladat a szakképzés színvonalának emelése érdekében a fenntartók megyei szintű együttműködésének javítása. Szorgalmazni kell az iskolarendszerű felnőttképzést Az iskolák teremtsék meg az oktatás, nevelés, képzés egyensúlyát. Készítsék fel a tanulókat a folyamatos változásokra. Kollégium Legyen fontos feladat a kollégiumi tehetséggondozás, hátrány-kompenzáció; esélyegyenlőség megadása mindenki számára. Az intézmény fektessen hangsúlyt a személyiségfejlesztésre, a szabadidő hasznos eltöltésére. partnerek közötti információs áramlás javul a hatékonyabb prevenciós munka érdekében. Esetmegbeszéléseken való részvétel 100 %-os. Új oktatási módszerek bevezetése. A pedagógusok 50 %-a akkreditált képzések keretében sajátítsa el, és alkalmazza a kooperatív módszereket és a projektoktatást. Szakmai idegen nyelvi és informatikai vizsgán tanulóink sikeresek legyenek (100%). A szakmakínálatot minden évben át kell tekinteni, és a munkaügyi központ, valamint a térségi munkaerő-piaci szereplők igényei alapján kell meghatározni az új képzési profilt. Minden évben induljon szakmai végzettséggel rendelkezők számára érettségi vizsgára felkészítő szakközépiskolai képzés. Szorosabb kapcsolat a duális szakképzés szereplőivel. Évente egy találkozó megszervezése és a képzési helyek látogatása eléri a 80 %-t. A Bács-Szakma Zrt. megyei szintű fenntartói együttműködést valósít meg. RFKB döntései alapján a TISZK határozza meg az együttműködés formáit. Felnőttképzés bevezetése 2009-től. A képzési formának legjobban megfelelő helyi tanterv és szakmai program alapján végezzük nevelő-oktató tevékenységünket. Kompetencia alapú és moduláris képzés bevezetése minden szakmában. A pedagógiai programban hangsúlyosan kapnak helyet a tehetséggondozással, a hátrány kompenzációval, illetve az esélyegyenlőséggel kapcsolatos alapelvek, a foglalkozási, nevelési tervekben, illetve a házirendben pontosan szabályozásra kerülnek az ezzel kapcsolatos jogok, elvárások, lehetőségek mind tanulói, mind pedagógusi szinten. Egyéni, illetve csoportszinten a személyiség fejlesztése önismereti foglalkozásokon, egyéb szakember (pl: pszichológus, nevelési tanácsadó) igénybevétele, tudományos módszerek, pl.: szociometriai kérdőívek használata, értékelése. 18

19 Ésszerű, a házirendben meghatározott időbeosztás a helyi sajátosságoknak megfelelően, a kollégium lehetőségeinek kihasználása, sportkörök szakkörök minél szélesebb kínálata. Folyamatosan törekedni kell a tanulók komfortérzetének javítására, a differenciált bánásmód megvalósítására. Az eszközjegyzékben előírt felszerelések, eszközök megléte, a diákok igényeihez, életviteléhez illeszkedő szabályzatok (házirend, napirend) kialakítása, DÖK hangsúlyos szerepe a kollégiumi életben, megfelelő pedagógus állomány megléte. A kollégiumi étkeztetés színvonalának megtartása, a konyha jól működjön. Fel kell vállalni a differenciálással kapcsolatos plusz feladatokat, nehézségeket, és ezeket a szabályzatokban is tetten kell érni, kerülni kell a sematizmust. 6. MINŐSÉGFEJLESZTÉSI, MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 6.1 Általános alapelvek A minőségirányítási rendszer kialakításakor a következő alapelveket kell figyelembe venni: Az intézmény legyen vevőközpontú, az érdekelt felek igényeire koncentráljon. A vezetés módja, az intézményen belüli kapcsolatrendszere legyen megfelelő. Az alkalmazottak legyenek érdekeltek az intézmény sikeres működtetésében. Az intézmény tevékenységét szemléljék folyamatokként az alkalmazottak. Az irányítás legyen rendszerszemléletű. A folyamatos fejlesztés jellemezze az intézmény egészének munkáját. A tényekre alapozzák a döntéshozatalt. A partnerekkel való viszony, a kapcsolatok a kölcsönös előnyökön alapuljanak. A működés során a HHH tanulók esélyegyenlőségének javítása prioritást élvezzen Ennek keretében A különböző oktatási intézmények azoktól függnek, akik igénybe veszik a szolgáltatásaikat. Ezért ismerniük kell jelenlegi és a jövőbeli tanulóikat. Ismerniük kell az érdekelt felek igényeit, elvárásait. Az intézmény belső felépítésének és működési módjának olyannak kell lennie, hogy megfeleljen a követelmények kielégítésére irányuló célok optimális megvalósításának. Biztosítani kell, hogy az intézmény elérje kitűzött céljait. Ehhez megfelelő belső információs rendszert kell működtetni, ami a többi alapelv megvalósítását is segíti. 19

20 Az intézményben a dolgozó emberek szerepe a legfontosabb. El kell érni, hogy mindnyájan egyenként is törekedjenek az intézmény céljainak megvalósítására, teljes mértékben érdekeltek legyenek azok elérésében. Képességeiket az intézmény számára hasznosítsák. A tevékenységek folyamatként való felfogása elősegíti a hatékony működést. Az egyes folyamatok összessége adja az intézmény teljes működését. Ezeket a folyamatokat egységben kell látni ahhoz, hogy működtetésük a leghatásosabb legyen. Ezt biztosítja a rendszerszemléletű megközelítés. Az iskola társadalmi környezete gyorsan változik. Ezért lényeges, hogy maga az iskola is képes legyen változással reagálni a kihívásokra. Ezt biztosítja a folyamatos fejlesztés, tökéletesítés. 6.2 Szervezeti céljaink A minőségirányítási programban megfogalmazott alapelvek, célok megvalósításhoz az alábbi szervezeti célok kapcsolódnak. jól felkészült, igényes, az új módszerek alkalmazására kész tantestület; pedagógusaink legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnereikkel szemben; munkakörülményeikkel elégedett munkatársak; a mindenkori minőségirányítási vezető kerüljön be a tagiskolák, kollégium vezetésébe, a minőségirányítási csoport pedig ugyanolyan szakmai szinten szerepeljen, mint a munkaközösségek. 7. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE 7.1 A vezetés elkötelezettsége Bármilyen minőségirányítási rendszerről legyen szó, a legfontosabb a feladatot a szervezet vezetése látja el. A rendszer kidolgozásának és működtetésének első számú felelőse az intézmény főigazgatója, felelősei a tagintézmények vezetői. Ennek érdekében a vezetés feladata, hogy biztosítsa a minőség iránti elkötelezettségét, a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartását, háromévenként a Minőségpolitikai Nyilatkozat, Pedagógiai Program felülvizsgálatát. A vezetés további, a minőségirányítással kapcsolatos feladatai: az igényfelmérés eredményeinek elemzése, értékelése és beépítése az iskolai, kollégiumi gyakorlatba, 20

21 a pedagógiai munka stratégiai tervezése, a leghatékonyabb együttműködési munkaformák kiépítése, és ennek beválás-vizsgálata, az IPR munka stratégiai tervezése, értékelése, beépítése az általános iskolai gyakorlatba, információs rendszer kialakítása és működtetése, együttműködés a szülői szervezetekkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, diákönkormányzattal, szolgáltatási pontokkal, Apertus Közalapítvánnyal, az iskolai, kollégiumi működést szabályzó külső és belső dokumentumok hozzáférhetőségének biztosítása. Jogi szabályozók Az intézmény működését szabályzó alapvető jogszabályok listája: Jogszabály Kibocsátó Megnevezés Módosított LXXIX XXXIII. Törvény Intézményi dokumentum Törvény A közoktatásról HPP, SZMSZ A közalkalmazottak jogállásáról XXII. Törvény A Munka Törvénykönyve 138/1992 Korm. rendelet A KJT végrehajtásáról 277/1997 Korm. rendelet 3/2002 OM rendelet 11/1994 MKM rendelet Hozzáférhetőség: A pedagógus továbbképzésről A közoktatás minőségfejlesztésről, minőségbiztosításáról A nevelés-oktatási intézmények működéséről SZMSZ, Kollektív szerződés SZMSZ, Kollektív szerződés SZMSZ, Kollektív szerződés HPP, MIP, továbbképzési program, beiskolázási terv MIP, SZMSZ SZMSZ Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetőek a tagiskolákban, Kollégiumban található Közlönyökben. Ha nincs Közlöny helyben, internetes hozzáférést biztosítunk a jogszabályok megtekintéséhez a tagintézményekben. 21

22 A megismerés biztosítása Intézményi szinten: Az intézményben internetes figyelőszolgálat hívja fel a tagintézmények igazgatóinak figyelmét az új jogszabályok megjelenésére. A tagintézményekben a helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése: a közlönyökben, illetve a postai levél formájában a tagintézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át; a működést befolyásoló fontos információt a helyi szokásjog szerint közzé teszi - ha az előírások tartalma pedagógiai jellegű, akkor azt a nevelőtestületi értekezleteken tárja a kollégák elé; kérésre biztosítja a Szakszervezet és a Közalkalmazotti Tanács részére az újonnan megjelenő jogszabályok megismerését; amennyiben a szabályozás személyzeti ügyekkel, vagy a tagintézmény működtetésével kapcsolatos, akkor azt a gazdasági vezető hatáskörébe utalja; a vezetők és az alkalmazottak a friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást, illetve a jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése, ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre is az ellenőrzési tervnek megfelelően; másrészt az intézmény vezetője az érdekképviseleti fórumok szakszervezet, közalkalmazotti tanács számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontrol működését is lehetővé teszi Felelősségi körök és hatáskörök Az egységes iskola vezetése gondoskodik arról, hogy a felelősségi köröket és a hatásköröket meghatározza és közzétegye az intézményen belül. A felelősségi körök és hatáskörök meghatározásának eszközei: Az egyes munkaköröket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A vezetők és beosztottak feladatait a minőségirányítási eljárások és utasítások, a munkaköri leírások, 22

23 az alvállalkozói szerződések tartalmazzák. A Digitális Középiskola kialakítása során hangsúlyt kell fektetni az alvállalkozói szerződések kialakítására, mivel a Szolgáltatási Pontok bevonásával kialakított intézményhálózat működtetése megköveteli a szállítók megfelelő kiválasztását, a teljesítési és minőségi követelmények megfogalmazását A vezetőség képviselője A Digitális Középiskolai oktatási modell bevezetésekor az intézmény keretei között folytatott képzésért az intézmény mindenkori vezetője, a főigazgató a felelős. A főigazgató, vagy az általa megbízott vezető a) rendelkezik az intézmény, beleértve a digitális középiskola működését biztosító folyamatok létrehozásáról, bevezetéséről és fenntartásáról, b) felhatalmazással bír a rendszert meghatározó személyi, infrastrukturális kérdésekben történő döntésekre. A Közoktatási törvény meghatározza azokat a feltételeket, melyeket a vezetőnek teljesítenie kell. Elvárt személyi kompetenciák a Digitális Középiskola működtetése során: Az intézményben tagintézmény vezető helyettes munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség; legalább öt év pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat; a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre szóló alkalmazás; az Apertus Közalapítvány Digitális Középiskola Intézményvezetői képzés tananyagának eredményes elsajátítása. Jelen dokumentumban foglaltak nem mentesítik az intézményt a jogszabályok szerinti, a közoktatási intézmények számára előírt kötelezettségek teljesítése alól. Jelen dokumentum a jogszabályi környezetet kizárólag kiegészíti. 7.2 Vevőközpontúság - Partnerközpontúság A partnerek meghatározását követően szükséges azok igényeinek és elégedettségének folyamatos figyelemmel kísérése, a kommunikációs csatornák fenntartása és azon lehetőségek megteremtése, amik biztosítják az oktatási célok elérését a partneri igények lehető legmagasabb szintű teljesülésével összhangban. Partnerek: a tanulók, a pedagógusok, az intézményi alkalmazottak, alvállalkozók, külső partnerek, a fenntartó. 23

24 Törekedni kell a partnerközpontú működés megvalósítására, azaz a partnerek által az intézménnyel szemben támasztott igények tervezett, hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére. A folytonos kommunikációhoz elengedhetetlen a kapcsolatok milyenségének meghatározása. A kommunikáció lehet jogszabályi követelmény vagy opcionális, de mindkét esetben megállapítható, hogy ez az intézmény érdekét is képviseli. A közvetett partnerek azonosításán túl a kapcsolattartás tartalmát és formáját is meg kell határozni. Ezt a folyamatszabályozás tartalmazza A partnerkapcsolatok működtetése Vonatkozási terület Az intézmény közvetett és közvetlen partnerei Cél: - Partneri igény és elégedettség, illetve elégedetlenség mérése meghatározott időközönként. - Hatékony kommunikáció a partnerekkel. Módszer Jellemzően kérdőívek alkalmazásával történik a partneri igények és elégedettség felmérése. A partneri elégedettség kérdőíveinek kiértékelésére statisztikai módszereket alkalmazunk. A tagintézmények a partner elégedettséget a mellékletben található kérdőívek felhasználásával mérik. Értékelési ciklus Az elégedettség mérése 4 évenként történik. Tartalmi leírás A tagintézmény-vezetés a partnereit tanév elején azonosítja és elvégzi az információs tábla frissítését. Külön eljárásban szabályoztuk a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát és eljárásrendben annak elemzését. Az elemzés eredményeit felhasználhatjuk az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves tervezésnél. A partnerekkel történő kommunikáció az információs táblázatban szabályozott. A problémák kezelésének helyi rendjét a panaszkezelési eljárásokban szabályoztuk, melyben kiemelt szerepet szántunk az osztályfőnök közvetítő szerepének, illetve a felelősséggel és hatáskörrel rendelkező személynek. A 8. osztályt végzett tanulóink tanulási útját a Nyomon követés folyamata szerint végezzük. Az összehasonlítás eredményeit a munkaközösségek elemzik, és beavatkozásokat terveznek. Erről tájékoztatják az iskolavezetést. 24

25 A felnőttoktatás esetében a tanuló speciális helyzetű partner: az oktatás során nem válik el a tanuló és szülő szerepe, felelőssége, hanem egy személyben jelentkezik. Ezért olyan partneri kapcsolatot kell kialakítani a felnőttel, mely képes kezelni az egyébként szülői oldalról megerősíthető motivációs tényezőket. A partnerkapcsolatok tartalmára vonatkozó belső szabályozás Tartalmi rész A szabályozás neve A szabályozásban hol található Partneri kapcsolatok meghatározása és a kapcsolattartás formái SZMSZ Az intézményi közösségek kapcsolatteremtési formái. Közvetlen és közvetett partnerek meghatározása. A kapcsolattartás rendje Beiskolázás HPP SZMSZ Partnereink a tagiskolák közéletében (partneri adatbázis) Az intézmény, tagintézmények közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje. Pedagógiai program A tagintézmények kapcsolatrendszere Továbbképzési program Továbbképzési terv Nyomon követés HPP További kapcsolattartás módja, formája. Szabályozás az eljárásokban Sorszám 1. Tartalmi meghatározás Partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése, elemzése, fejlesztések tervezése és beépítése a munkatervbe. Eljárás neve Partneri igény és elégedettségmérés. 2. Panaszkezelés az alkalmazottak számára A panaszok kezelése. 3. Panaszkezelés az iskola tanulói számára. A panaszok kezelése. 4. Beiskolázás rendje. Beiskolázás. 5. A végzett 8. osztályosok nyomon követése Nyomon követés 25

26 7.2.2 A partneri igény és elégedettségmérés START Partneri adatbázis Az azonosított partnerek és képviselőik felülvizsgálata Partneri adatbázis Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és aktualizálása Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok Állami elvárások Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása Az igényfelmérésben résztvevők listája Intézményi (belső) elvárások feltárása Fenntartói elvárások A munkatársak elvárásai Tanulói igényfelmérés Szülői elvárások Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosítása mintakészítés Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése Mérési rend/ eljárásrend Eredmények összegzése Tantestületi öszszefoglaló Az eredmények ismertetése és megbeszélése a tagintézményen belül Éves teljesítmény mérése Szükséges-e beavatkozás? Indikátorainkban van-e szükség változásokra? Igen Nem Nem Igen A partnerek elégedetlenségének kezelése STOP Tagintézmény működés értékelési folyamata 26

27 A folyamat leírása: 1. A folyamattal foglalkozó csoport három-négy évenként, márciusban felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist. 2. A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat 3-4 évenként a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához. 3. A vezetői csoport 3-4 évente az eljárásrend/mérési rendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát. 4. A csoport azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít. 5. A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést. 6. A kérdőívek begyűjtése után a "kérdőíves" csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül. 7. A tagintézményen belül (tanév végén) az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti a bizonylatokat is: - összefoglaló az alkalmazott közösség számára A folyamat értékelése Az eredmények ismertetése után a helyi tantestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amenynyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust. A dokumentumok és bizonylatok rendje A bizonylat megnevezése Kitöltő / készítő Megőrzési hely Megőrzési idő 1. Partneri adatbázis Igazgató frissíti Minőségi kézikönyv 2 év 2. Elégedettségi kritériumok 3. Eljárásrend az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének mérésére 4. Az igényfelmérésben résztvevők listája MIP csoport MIP csoport MIP csoport Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag 2 év Másolatot kap Kérdőívekkel foglalkozó munkacsoport vezetője 2 év Kérdező csoport 2 év "kérdőíves" csoport 27

28 5. Az eredmények öszszegzése 6a) Tantestületi összefoglaló b) Éves teljesítmény értékelése c) Rövid összefoglaló a Minőségi kézikönyvben Kérdőíves csoport Minőségi kézikönyv, kérdőív csomag 2 év MIP csoport MIP csoport Irattár 2 év MIP csoport MIP csoport Irattár 2 év MIP csoport MIP csoport Minőségi kézikönyv 2 év Irattár Partnerek összefoglaló táblázata Közvetlen partnerek Partner Szülők Tanulók Pedagógusok (tutorok) Mintavétel Az aktuális, érvényes intézkedési terv szerint Az aktuális, érvényes intézkedési terv szerint teljes körű Kapcsolattartó Pedagógusok Szülők Igazgató SZMK Osztályfőnökök, pedagógusok tanulók DÖK-segítő DÖK-képviselő tutor, mentor Igazgató, igazgató-helyettes KT elnök Kapcsolattartás módja SZMK értekezlet ellenőrző, üzenő füzet szülői értekezlet fogadóóra DÖK-gyűlés DÖK-közgyűlés konzultáció egyéni beszélgetés értekezlet kibővített vezetői Módszer, eszköz kérdőív beszélgetés fórum kérdőív interjú kérdőív interjú Felmérés gyakoriság 4 évente 4 évente 4 évente Nem pedagógus dolgozó (mentor) Szolgáltató pontok teljes körű helyi rend szerint Iskolatitkár KT tag munkatársak megállapodás szerint egyéni beszélgetés értekezlet személyes kapcsolat kérdőív interjú beszélgetés 4 évente 4 évente 28