Az újrakodifikált áfa-törvény (2008 január 1-jétől)

Átírás

1 Az újrakodifikált áfa-törvény (2008 január 1-jétől) Az általános forgalmi adóról szóló új törvény elfogadásának napja: november 12. Az újrakodifikáció indokai: - a korábbi szabályozás hatékonysága már nem volt megfelelő - megújult a közösségi áfa szabályozás (2007. január 1.: 2006/112/EK irányelv) Ami nem változott: áfa-alapelvek, alapfogalmak Csoportos adóalanyiság - Jelentős változás a csoportos adóalanyiság intézményében. - Az eddigi csoportos adóalanyok december 31-én megszűnnek. - A jogintézmény választására jogosultak köre bővül: valamennyi belföldön gazdasági céllal letelepedett kapcsolt vállalkozás A szabályozás lényege: - a csoporttagok önálló forgalmi adóalanyisága megszűnik, - a tagok együttesen minősülnek egy adóalanynak, - a csoporttagok belső, egymás közötti ügyletei viszont nem minősülnek gazdasági tevékenységnek, így azok nem is számlázhatóak és értelemszerűen áfa-fizetési kötelezettséget sem keletkeztetnek, - egy adóalany egyidejűleg csak egy csoportos adóalanyiságban lehet résztvevő tag, - a csoporthoz csatlakozás, illetve abból kiválás lehetséges, - a csoport keletkezéséhez, megszűnéséhez, a csoporthoz csatlakozáshoz és a csoportból kiváláshoz soron kívüli bevallási kötelezettség társul, - a csoportos adóalany egyetlen adóalanyként viselkedik, egyetlen adószám alatt (csoportazonosító szám) alatt végzi tevékenységét, amelyről egyetlen áfa bevallást nyújt be, amelyben a tagok fizetendő, illetve levonható adója együttesen szerepel, - a csoporttagok jogi önállósága megmarad (a számlát csoporton kívüli partnerekkel kapcsolatban mindig az ügyben érdekelt tag állítja ki és fogadja be, de a számlán a saját neve mellett fel kell tüntetni a csoportazonosító számot, - a csoportot az adóalanyisággal összefüggő és egyéb hatósági ügyekben a kijelölt képviselő képviseli. Átmeneti rendelkezés - A leendő csoporttagok a csoport engedélyezése iránti kérelmüket már a törvény kihirdetése napjától benyújthatják az adóhatósághoz. Az engedélyezési eljárást a hatóság január 1. napja előtt lefolytathatja, az engedélyező határozatok azonban csak január 1-től alkalmazhatók. (Áfa-törvény 8., 169., 258. (3) bekezdés, 261. (2) bekezdés, 263. (3)-(6) és (8) bekezdés, 269. (4) bekezdés) Adóalanyiságot eredményező ingatlan értékesítések Adóalanyiságot keletkeztet (magánszemélyeknél is): azon beépített ingatlanok (és az ehhez tartozó földrészlet) amelyek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év, illetve az építési teleksorozat jelleggel történő értékesítése. Adóalannyá akkor válik, ha két naptári éven belül már a negyedik építési telket vagy beépített új ingatlant értékesíti. A kényszerértékesítés alá eső (pl. kisajátítás), illetve az örökléssel szerzett ingatlanokat is számolni kell, de ha csak ezek alkotnák a sorozatot, akkor az ingatlanértékesítés nem minősül sorozat jellegűnek, és nem keletkeztet adóalanyiságot. 1

2 A negyedik, és azt követő ingatlan értékesítés áfa-köteles. Önadózás helyett a fizetendő adót az adóhatóság állapítja meg kivetéssel. Az adózó ingatlanértékesítését az adóhatósághoz be kell jelentenie. Akik ingatlanértékesítésük miatt lesznek adóalanyok, áfa-levonási joggal is élhetnek. A levonható input áfa összege azonban nem haladhatja meg a fizetendő adó összegét. A fizetendő adót és a levonható adót is az adóhatóság állapítja meg határozatában. (Áfa-törvény 6. (4) bekezdés b)-c) pont, 122. (2) bekezdés b) pont, 127. (3)-(5) bekezdés, 154. (1) bekezdés, pont, 261. (7) bekezdés, 263. (7) bekezdés) Ingatlan adóalany által történő értékesítése, bérbeadása Fő szabály: ingatlan-értékesítések adómentes ügyletek, az ezek érdekében felmerülő beszerzések input áfája nem levonható. Ingatlan-értékesítéseik tekintetében fennáll az adófizetési kötelezettség választásának joga (88. ). Ez esetben az ingatlan-értékesítés után áfa-fizetési kötelezettség keletkezik, az input áfa pedig levonható. Fő szabály alól kivétel (kötelezően adóköteles ügylet): építési telek (telekrész) értékesítése, illetve az olyan beépített ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, ami még nincs használatba véve, vagy az értékesítéskor a használatbavételi engedély óta nem telt el két év. Ingatlanok bérbeadása fő szabály szerint adómentes ügylet (levonási jog nincs). Ingatlan-bérbeadásokra is fennáll az adófizetési kötelezettség választásának a joga (88. ). Adófizetési kötelezettség választása: elkülönítetten csak az ingatlan-értékesítésekre vagy csak az ingatlan-bérbeadásokra, mindkét ügyletcsoportra együttesen. Az egyes ügyletcsoportokon belül eltérő adózási mód alkalmazására azonban nincs lehetőség. Fő szabály alól kivétel (kötelezően adóköteles bérbeadás): kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra, a közlekedési eszközök elhelyezésének, parkolásának biztosítására, az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására, széf bérbeadására. Átmeneti rendelkezés: Az új áfa-törvény előírásainak értelmében az ingatlannak minősülő tárgyi eszközök esetében az utólagos áfa-korrekcióra előírt figyelési időszak a korábbi szabályozás szerinti 10 évről 20 évre nő. Az új törvény generális átmeneti rendelkezése (269. (1) bekezdés) ugyanakkor biztosítja azt, hogy a január 1-jét megelőzően rendeltetésszerűen használatba vett ingatlanok esetében továbbra is csak a 10 éves figyelési időszakon belül keletkezhet korrekciós kötelezettség. (Áfa-törvény 86. (1) bekezdés j)-l) pont, 86. (2) bekezdés, 88., 124. (1) bekezdés h) pont, 125. (1) bekezdés b) pont, 125. (2) bekezdés c) pont, 142., pont, 269. (1) bekezdés) Adófizetési kötelezettség keletkezése, fizetendő adó megállapítása A szabályozás jelentősen egyszerűsödik. Adófizetési kötelezettség: a tényállásszerű megvalósuláskor keletkezik. Adófizetési kötelezettséget keletkeztet az a tény is, ha számlakibocsátás történik, függetlenül attól hogy volt-e teljesítés. Ekkor a fizetendő adót a számlakibocsátás időpontjában kell megállapítani. Teljesítés a részteljesítés is. Részletfizetés vagy határozott időtartamra szóló elszámolás esetén az adófizetési kötelezettség: az adott részlethez, elszámoláshoz kapcsolódó ellenérték megtérítésének esedékességekor keletkezik. 12 hónapot meghaladó időtartamhoz kötődő részlet vagy elszámolás esetén az adófizetési kötelezettség mint részteljesítés a tizenkettedik hónap utolsó napján beáll. Zárt végű pénzügyi lízing utáni adófizetési kötelezettség: a termék birtokbaadásakor egyösszegben keletkezik (58. (3) bekezdése). - Megbízó és a bizományos közötti viszonylatban (akár vételi-, akár eladási bizományról van szó) adófizetési kötelezettség: a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállásakor keletkezik (Változás!). - Fordított adózás esetén adófizetési kötelezettség: az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételének időpontja, az ellenérték megtérítésének időpontja, és a teljesítést követő hónap tizenötödik napja közül abban az időpontban keletkezik, amelyik hamarabb bekövetkezik. 2

3 - Nyilvántartásukat az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezető, vagy nyilvántartási kötelezettségüknek módosított teljesítési szemléletben eleget tevő adóalanyok: adófizetési kötelezettségüket egységesen! maximum a teljesítéstől számított 45 napig halaszthatják el (61. ) Az adó alapja Adóalap korrekció Változás: Az áfa alapja különbözik a felek által megállapodott ellenértéktől, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás gazdaságilag nem független felek között történik, és az ellenérték a szokásos piaci ártól akár pozitív, akár negatív irányban aránytalanul eltér. Új elem, hogy a pozitív eltérítés is szankcionálandó. Az áfa alapja ekkor is a szokásos piaci ár. Szintén új elemként a törvény meghatározza, hogy mit kell szokásos piaci ár alatt érteni. Adóalap utólagos csökkenése Változás: a helyesbítés és a stornírozás újra azonos megítélés alá esik. Bizonylat: helyesbítéskor az eredeti ügyletet helyesbítő, stornírozáskor pedig az azt érvénytelenítő számla. Ha az ügyletet törvényi rendelkezés folytán nem kísérte számla, úgy helyesbítő számla kibocsátása nem szükséges. Az adó alapjának forintban történő megállapítása Változás. Főszabály: az átszámítást az adóalany a számlavezető pénzintézetének deviza árfolyamán végzi el (eladási árfolyam). Az adóalany döntése szerint az MNB árfolyamát is alkalmazhatja, de ezt a döntését az adóhatóságnak be kell jelentenie. Adómentességek Tárgyi adómentes kifejezés megszűnik (helyette: Adó alóli mentesség). Megszűnik az adómentes szolgáltatásoknál a Szolgáltatások Jegyzékére történő hivatkozás. Adólevonási tiltással együttjáró adómentesség vonatkozik: közérdekű tevékenységekre, illetve a tevékenység speciális jellege miatt. Közérdekű tevékenység adómentessége - taxatív felsorolás (pl. humán egészségügy, oktatás, szociális ellátás, sporttevékenység, stb) - egyes tevékenységek csak akkor minősülhetnek adómentesnek, ha azokat közszolgáltató végzi. - közszolgáltató: taxatív felsorolás, de ettől függetlenül azok a személyek, szervezetek is, amelyek a tevékenységüket társadalombiztosítási, vagy egyéb kötelező biztosítási jogviszony alapján vagy non-profit szervezetként végzik. (Áfa-tv. 85. ) A tevékenység jellege miatti adómentességek E körbe tartozó tevékenységek: meghatározott pénzügyi és biztosítási szolgáltatások, a posta,- és illetékbélyeg értékesítések, szerencsejáték szolgáltatások, befektetési alapok kezelése, magánnyugdíj pénztár, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére végzett vagyonkezelés, stb) (Áfa-tv. 86. ) Adómentes termékértékesítés Új elem: adómentes annak a terméknek az értékesítése, amelynek beszerzéséhez adólevonási jog nem kapcsolódott (Áfa-tv. 87. ) Termékimport Adófizetés Termékimport után fizetendő adó: fő szabály szerint a vámhatóság állapítja meg és veti ki. Kivétel: azok az adóalanyok, akik (amelyek) megfelelnek az új áfa-törvényben meghatározott (a korábbi szabályozáshoz képest egyébként változatlan) feltételeknek, kérhetik, hogy részükre a vámhatóság az import áfa önadózással történő rendezését engedélyezze. A vámhatóság által a hatályos 3

4 szabályok alapján évben kiadott, önadózásra jogosító engedélyek július 1-jétől június 30-áig érvényesek. Az új engedélyek iránti esetleges kérelmeket március 31-éig kell benyújtani a vámhatósághoz. Adómentes termékimport esetén változás: Az import adójogi megbízott intézménye január 1-jétől megszűnik, szerepét a pénzügyi képviselő veszi át. Új szabály, hogy január 1-jétől a vámhatóság minden esetben megállapítja az adót a vámeljárás során, annak megfizetését azonban egyúttal fel is függeszti, kivéve, ha az importáló az adómentes importhoz szükséges előfeltételeket (pl.: adóbiztosíték, árubemutatás) nem teljesíti. A felfüggesztés kétféle módon szűnhet meg: vagy véglegesen mentesül az import az adó alól a feltételek maradéktalan teljesülésével, vagy egyéb esetben a vámhatóság határozattal kötelezi az importálót az adó megfizetésére. (Áfa-törvény és ok) Export Az export fordulatot az új áfa-törvény már nem használja, helyette az Adó alóli mentesség termék Közösség területén kívülre történő értékesítéséhez kapcsolódóan kifejezést vezeti be. A fogalomhasználat változása az exportra vonatkozó áfa-szabályozás lényegét azonban nem érinti, azt nem befolyásolja. (Áfa-törvény 98. és ok) Adóraktározás A korábban hatályos törvénynek az áfa-raktárra vonatkozó rendelkezéseit most a törvény ai, és a 4. számú melléklete tárgyalja. Adólevonás Főszabály: csak az adóköteles tevékenységhez történő felhasználás mértékében vonható le a beszerzések input áfája. Adómentes és adóköteles tevékenységekhez egyaránt hasznosított, tételesen el nem különíthető beszerzések esetén: arányos megosztás (áfa-törvény 5. számú melléklet) Arányosítás során változás: az árat közvetlenül nem befolyásoló támogatások összegét az adóalany január 1-jétől csak a nevezőben veheti figyelembe. Az arányosítási képlet alapján kiszámított levonási hányados értékét pedig minden esetben felfelé kerekítéssel kell megállapítani (pl. 0,772 is 0,78-nak felel meg). Tárgyi eszköznek minősülő ingatlanokra vonatkozó utólagos korrekció kapcsán változás: a korrekcióra előírt figyelési időszak 20 évre növekszik. Korrekciós kötelezettség akkor keletkezik, ha a ténylegesen levonható adó és a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének időpontjában megállapított levonható adó összege közötti eltérés eléri, vagy meghaladja a tízezer forintot. A tárgyév utolsó adó-megállapítási időszakában elvégezendő korrekciót nem a tárgyévi, hanem a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított 12. hónapokkal záruló egyéves periódusok alatti felhasználási arány alapján kell meghatározni. (Áfa-törvény 135., 5. számú melléklet) Adólevonási tilalmak Változás a korábbi szabályozáshoz képest: - Nem vonható le a személygépkocsi, a motorkerékpár, jacht és vízi közlekedési eszköz bérbevételét terhelő input áfa - Levonhatóvá válik a személygépkocsi, a motorkerékpár, a jacht és egyéb vízi közlekedési eszköz beszerzését terhelő input áfa akkor is, ha azok hasznosítása igazoltan és túlnyomó részben az adóalany bérbeadási tevékenységét szolgálja. A túlnyomó rész 90%. - Az előző két pont alapján: az új áfa-törvény a bérbeadóról a bérbevevőre helyezi át a levonási korlátozást. - Adókötelesen vásárolt lakóingatlanra jutó input áfa fő szabály szerint nem vonható le. E levonási tilalom alól azonban mentesül az adóalany, ha a lakóingatlant továbbértékesíti céllal 4

5 vásárolta meg, s azt adókötelesen tovább is értékesítette, vagy a megvett lakóingatlant igazoltan és túlnyomó részben adókötelesen bérbeadja. (Áfa-törvény ) Adófizetésre kötelezett személye Termék értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása esetében a főszabály: az ügyletet teljesítő az adófizetésre kötelezett. [Áfa-törvény 138. ]. Több olyan eset is van azonban, amikor az adót mégis a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti. Az utóbbi kapcsán (fordított adózás) alapvetően két esetkör különböztethető meg: - a teljesítésre kötelezett belföldön nincs gazdaságilag letelepedve ( szolgáltatásimport ); - belföldi ügyletekben áll be a fordított adózás: hulladék értékesítése, zálogtárgy értékesítése, ingatlan értékesítések (az új beépített ingatlan, építési telek kivételével), stb. Ez esetben a fordított adózás csak akkor érvényesülhet, ha az ügylet mindkét szereplője olyan belföldi adóalany, akiknek nincs olyan jogállásuk, amelyek alapján tőlük adó fizetése ne lenne követelhető. (Áfa-törvény 142., 6. számú melléklet) Számlázás, bizonylatolás A számlában a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany adószáma csak akkor tüntetendő fel kötelezően, ha a fordított adózás értelmében megrendelőként ő az adófizetésre kötelezett, vagy ha Közösségen belüli értékesítést teljesítenek részére. Az új áfa-törvény előírja a számla kibocsátásának határidejét: az ügylet teljesítéséig, de legkésőbb az attól számított 15 napon belül. Ugyanazon eladó és vevő között az azonos adó-megállapítási időszakba eső teljesítésekről gyűjtőszámla bocsátható ki (feltétel: a felek erről előzetesen megállapodjanak). A gyűjtőszámla kibocsátásának határideje: legkésőbb az adó-megállapítási időszak utolsó napjától számított 15 napon belül. Gyűjtőszámla nem adóalany vevő felé is kibocsátható. A kézhez vett, jóváírt előlegről minden esetben számlát kell kiállítani (nem adóalany vevő esetén azonban csak akkor, ha a vevő azt kéri). Készpénz, vagy készpénz-helyettesítő eszköz ellenében történő értékesítés esetében ha a nem adóalany vevő nem kér számlát az adóalany mentesül a számlakibocsátás alól. Ekkor az ügylet nyugtával, vagy gépi nyugtával kísérendő. Az adóalany dönthet úgy is, hogy nyugta helyett minden vásárlójának egyszerűsített adattartalmú számlát ad (ez esetben mentesül a gépi nyugtaadási kötelezettség alól). Egyszerűsített adattartalmú számla bocsátható ki akkor is, ha a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítési helye másik tagállam vagy harmadik ország területén található. A helyesbítő számla adattartalma egyszerűsödik. Minden olyan sorszámozott, a kibocsátó és a címzett adatait tartalmazó okirat számlának tekintendő, amely a rajta feltüntetett sorszámú számla adattartalmát módosítja. A bizonylaton természetesen a módosítás számszerűsített hatását is szerepeltetni kell. A számla papír alapon és elektronikus úton egyaránt megjeleníthető. A nyugta csak papír alapon bocsátható ki. A számla, nyugta főszabály szerint magyar nyelven állítandó ki, de lehetőség van bármely élő idegen nyelven történő kiállítására is. Utóbbi esetben a kibocsátó saját költségén köteles gondoskodni a bizonylat hiteles magyar nyelvű fordításáról, ha az adóhatóság azt megköveteli január 1-jétől a szerencsejáték szolgáltatásokat nyújtó adóalany csak a sorsolásos játékok szervezése tekintetében mentesül a nyugtakibocsátási kötelezettség alól. Rövidesen sor kerül a számla, nyugta adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának feltételeit szabályozó 24/1995. (XI.22.) PM rendelet, valamint az elektronikus számláról szóló 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet módosítására is annak érdekében, hogy a rendeletek előírásai összhangba kerüljenek az új áfa-törvénnyel. (Áfa-törvény ai) Visszaigénylés A visszaigénylési rendszer változik, az új áfa-törvény egyszerűbbé és könnyebbé teszi a negatív áfakülönbözet visszaigénylését. 5

6 Ha a visszaigénylési feltételek nem teljesülnek (vagy teljesülnek ugyan, de visszaigényléssel az adóalany nem kíván élni): az adóalany köteles a tárgyidőszaki negatív áfa-különbözetet továbbgörgetni a soron következő bevallási időszakára, amelyben úgy vehet figyelembe, mint a soron következő időszak fizetendő áfájának összegét csökkentő tételt. A visszaigénylés feltétele: az egyes adómegállapítási időszakokban realizált negatív adókülönbözet összegének nagysága Havi bevalló adóalanyok esetében 1 millió forintot, negyedéves bevalló adóalanyok esetében 250 ezer forintot, éves bevalló adóalanyok esetében 50 ezer forintot kell elérnie a negatív elszámolandó adónak ahhoz, hogy az áfa visszaigényelhető legyen. A ki nem fizetett beszerzésekre jutó áfa továbbra sem igényelhető vissza. A megfizetettségi feltételt azonban csak az adó áthárításával járó ügyletekre kell alkalmazni, a termék Közösségen belüli beszerzésére, a termékimportra, a fordított adózás alá eső ügyletekre, valamint az olyan szolgáltatásokra, ahol a szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett (azon ügyletekben, ahol áthárított adó nem merül fel), azonban nem. Megszűnés: Jogutód nélküli: a megszűnő adóalany a záróbevallásában bevallott negatív adókülönbözetet feltétel nélkül visszaigényelheti. Jogutódlással történő megszűnés: a megszűnő adóalany a záróbevallásában szereplő negatív áfakülönbözetet a főszabály szerinti feltétel teljesítése mellett igényelheti csak vissza. Ha erre nincs lehetősége, a negatív áfa-különbözettel való rendelkezési jog a jogutódra száll át. Átmeneti rendelkezés: azon adóalanyoknál, akik a évet érintő utolsó bevallási időszakukban negatív előjelű elszámolandó adót állapítanak meg, és annak visszaigénylését január 1-jét követően kérelmezik, már az új, kedvezőbb visszaigénylési összeghatárokat kell alkalmazni. (Áfa-törvény 131., 186., 261. (6) bekezdés) Alanyi adómentesség (Áfa-törvény ) A szabályozás alapjait tekintve nem változik. Az alanyi adómentesség választására előírt küszöbérték ugyanakkor a korábbi 4 millió forint helyett 5 millió forintra nő. Az alanyi adómentes értékhatárba nem számít bele az építési telek értékesítéséből, illetve a rendeltetésszerűen még használatba nem vett, vagy használatba vett, de az értékesítés időpontjában két évnél nem régebbi használatbavételi engedéllyel rendelkező beépített ingatlan értékesítéséből származó ellenérték akkor sem, ha ezen ingatlanok az adott adóalanynál nem minősülnek tárgyi eszköznek. Amennyiben az alanyi adómentes időszakot megelőzően keletkezett levonható áfa összegében az alanyi adómentesség időszaka alatt következik be utólagos változás, és a korábban levonható adó csökken, ezt a különbözetet az alanyi adómentes adóalany fizetendő adóként köteles figyelembe venni. Amennyiben viszont a levonható adó nő, akkor az e különbözetnek megfelelő összeg pótlólagos levonható adót eredményez, már az alanyi adómentes időszakban is. Mezőgazdasági különleges jogállás E különös adózási mód lényegi jellemzői (a különleges jogállású adóalanyok [továbbiakban: termelők] mezőgazdasági ügyleteik után adót nem számítanak fel, adólevonási jogot nem gyakorolhatnak, ugyanakkor kompenzációs felár megtéríttetésére tarthatnak igényt) nem változnak. Ugyancsak nem változik a kompenzációs felár mértéke. Változás: - a termelők kötelesek magukat az adóhatóságnál regisztráltatni. - a különleges jogállás választására jogosultak köre: minden olyan, az áfa-törvény 7. számú mellékletében felsorolt tevékenységet végző termelő, aki (amely) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény szerint mikro és önálló vállalkozásnak minősül, vagy minősülne, ha e törvény hatálya alá tartozna. 6

7 - A termelők értékesítését minden esetben bizonylatolni kell. Megszűnik a lehetősége, hogy a termelő csak bevételi nyilvántartás vezetése mellett értékesíthessen. Bizonylat: - termelő - belföldön nyilvántartásba vett (nem különleges jogállású) adóalany relációjában: a felvásárlási okirat. Ezen okiratot a felvásárló köteles kibocsátani (a termelőt külön bizonylatadási kötelezettség nem terheli), s az okirat kiállításának átvállalására nincs mód [Áfa-törvény 202. (4) bekezdése]. - termelő - Közösség más tagállamában vagy harmadik országban nyilvántartásba vett adóalany relációjában: a számla. A számlát magának a termelőnek kell kibocsátania. Abban köteles feltüntetni a kompenzációs felár alapját, a kompenzációs felár mértékét, illetve az áthárított kompenzációs felárat. A felvásárlásról nem bocsátható ki egyszerűsített adattartalmú számla, előleg-számla, gyűjtőszámla. - termelő - belföldi magánszemély relációjában: a számla. A termelők értékesítése ez esetben nem tartozik a különös adózási mód alá, arra az áfa-törvény általános szabályai az irányadók. Ugyanakkor ezen ügyletek esetében éves szintű 5 millió forint bevétel eléréséig lehetőség van az alanyi adómentesség választására is. Az alanyi adómentesség alatt teljesített értékesítésekről is számlát kell adnia a termelőnek, de azon áfát nem számíthat fel. Az alanyi adómentességre vonatkozó összeghatár meghaladása esetén a további értékesítések már áfakötelesek lesznek. A különleges jogállás és az alanyi adómentesség (vagy általános áfaadózás) megfelelő elkülönítés mellett egymás mellett is alkalmazható. A felvásárlónál csak a kompenzációs felárral növelt ellenérték maradéktalan kifizetésének napját magában foglaló bevallásba állítható be a kompenzációs felár összegével megegyező levonható adó. A részkifizetés nem jogosít adólevonásra, még a részkifizetésben foglalt kompenzációs felár erejéig sem. (Áfa-törvény ai; ok; 188. (3) bekezdés e) pont) Utazásszervezői tevékenység különös adózása Az új szabályozás az irányelv előírásaihoz igazodik. Lényege: - minden olyan adóalanyra (tehát nem csak utazási irodákra!) vonatkozik, aki (amely) saját nevében olyan utazási szolgáltatást kínál az utas felé, melyhez más adóalany által nyújtott szolgáltatást használ fel, hasznosít; - a személyszállítás, szállás, stb. önálló nyújtása is megalapozza az utazásszervezőnél az árrésadózás alkalmazását (nem csak a legalább két komponensből álló utazási csomag); - az árrés utáni adót utanként kell számítani (az önálló pozíciószámra összevont árrés számítás és az adó-megállapítási időszakra számított árrés lehetősége megszűnik). Teljesítési időpont: főszabály szerint, azaz a tényszerű teljesítés időpontja (55. (1) bekezdés) Tényszerű teljesítés: az utas külföldről való visszaérkezése, vagy az idelátogató utas utolsó belföldön töltött napja. Adóalap: az utas által fizetett adó nélküli ellenérték és az utazásszervező által saját nevében megrendelt, az utas részére más adóalany által teljesített szolgáltatás bruttó ellenértékének a különbözete. Erre az adóalapra kell felszámítani az adót (az adó összegét tehát már nem felülről számítottan kell meghatározni). Az áfa összege a számlában feltüntethető, a számlabefogadó adóalanynál az általános szabályok szerint levonható. Az utas a végszámlát az elutazás előtt is megkaphatja. Adómentesség: arra a szolgáltatásra vonatkozik, amelyet az utazásszervező saját nevében rendel meg, de azt az utas javára Európai Unió területén kívüli, ún. harmadik országban teljesítik. Átmeneti szabály: a pozíciószámos árrés számítás megszűnéséhez kapcsolódóan a megkezdett pozíciószámos utak árrés-számítását december 31-én le kell zárni, a megállapított adót a

8 január 20-ig benyújtandó bevallásba be kell állítani és meg kell fizetni. Amennyiben ezekhez az utakhoz érkezik még külső szolgáltatói számla, úgy a bevallott árrés-adó korrigálható. (Áfa-törvény 55. (1) bekezdése; a; ai, 269. (6) bekezdése) Bolti kiskereskedelemre vonatkozó szabályok megszűnése A bolti kiskereskedelemre vonatkozó különleges adózási mód megszűnik. Okok: - a 15%-os kedvezményes áfa-kulcs szeptember 1-jei megszüntetésével az alkalmazhatósága számottevően beszűkült, gyakorlatilag ez a szabályozás feleslegessé vált; - az irányelvben meghatározott különös adózási módok egyike sem feleltethető meg a bolti kiskereskedelmi szabályoknak. Más törvényekben lévő megszűnő adómentességek Az áfa-törvényen túl, más törvények által előírt áfa-mentességi jogcímek megszűnnek (ok: az irányelv előírásaival ezek nem egyeztethetőek össze). Példa: pártok tevékenységének áfa-mentessége, a Magyar Vöröskereszt áfa-mentessége, a szennyvíz-, csatornaépítéshez szedett lakossági érdekeltségi hozzájárulás adómentessége, stb Áfa-val összefüggő változások az Eva-törvényben Fordított adózás alá tartozó ügyletekben az Eva hatálya alá tartozó személy, szervezet is áfa-fizetésre kötelezett. Az érintett ügyletek: - külfölditől igénybevett, de belföldi teljesítési helyű szolgáltatások igénybevétele (áfa-tv ), - hulladékértékesítés, ingatlan értékesítések, ingatlanhoz kapcsolódó építési, szerelési, karbantartási, takarítási, stb. munkálatok, zálogtárgy értékesítése (áfa-törvény 142. ). Budapest, november Összeállította: Varga Zoltán PM ÁFA főosztály 8