Társasági adó változásai és 2010.

Átírás

1 Társasági adó változásai és Legutóbb módosította: évi LXXXI. törvény az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról (Módtv.) évi LXXVII. törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról (Krtv.) évi CXVI. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégrıl szóló évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggı törvénymódosításokról (Evtv.) évi LXXXI. törvény (Tao.) Változások a adóévi bevallásban is alkalmazható változások Tao Ácsné M.J

2 Változások Követelések értékvesztése Növelı tétel: az adós, a vevı minısítése alapján a követelésre az adóévben elszámolt értékvesztés összege (nincs változás); Csökkentı tétel 2009-tıl: a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés (változatlanul), a követelés bekerülési értékébıl a behajthatatlanná vált rész (változik a behajthatatlan követelések köre), a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel (változás, hogy nem csak a könyv szerinti értéket meghaladó rész, hanem a teljes bevétel), de legfeljebb (bármely esetben) a nyilvántartott értékvesztés. E rendelkezéseket a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységbıl származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységbıl származó követelésre nem alkalmazza (sem a növelı, sem a csökkentı tételt) Ácsné M.J Tao. 8. (1) gy), 7. (1) n) Változások Pénzügyi vállalkozás - átmeneti rendelkezés (értékvesztés) Tekintve, hogy 2009-tıl a pénzügyi vállalkozás a meghatározott tevékenységébıl származó követelésekre elszámolt értékvesztéssel nem növeli, nem is csökkentheti az adózás elıtti eredményét, átmeneti szabály biztosítja számára, hogy a korábban, 2008-ig növelı tételként figyelembe vett, de csökkentésként még el nem számolt értékvesztés összegét 5 adóév alatt a régi szabályok szerint érvényesíthesse (csökkentse azzal a adóévi adózás elıtti eredményét). A pénzügyi vállalkozás - a adóévrıl készített bevallásában és - az azt követı 4 adóévrıl készített bevallásában, egyenlı részletekben jogutód nélküli megszőnésekor a még figyelembe nem vett összeggel csökkentheti az adózás elıtti eredményt a december 31. napján hatályos 8. (1) gy) pont alapján adózás elıtti eredményt növelı tételként számításba vett, de az adózás elıtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített követelésre elszámolt értékvesztéssel Ácsné M.J Tao. 29/I. (3) 2

3 Változások Behajthatatlan követelés: - az Sztv. szerinti behajthatatlan követelés (változatlanul), valamint - új szabályként, azon követelés bekerülési értékének 20%-a, amelyet a fizetési határidıt követı 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság elıtt nem érvényesíthetı. E változás a 20%/adóév vélelmezése szerint tehát behajthatatlannak minısül az éven túli követelés 20%-a is, az említett kivételekre tekintettel. Ezt az adójogi minısítést elıször a 2009-ben bekövetkezı 365 napot meghaladó kiegyenlítetlenség esetén lehet alkalmazni, amely önmagában megalapozza a behajthatatlanságot, nem kell ahhoz az Sztv. szerinti kritériumoknak megfelelni. A bekerülési érték 20%-ának behajthatatlannak minısülése automatikus az adójogi szabályozás alapján. Ha a számviteli és az adójogi minısítés egybeesik (azaz ha az éven túli követelésre az Sztv. szerint is fennállnak a behajthatatlanság kritériumai), akkor az adózó eldönti, melyik szabályt alkalmazza. Bármely behajthatatlanság esetén korlát a nyilvántartott értékvesztés Ácsné M.J Tao. 4. 4/a.; Sztv. 3. (4) 10. Változások Nyilvántartott értékvesztés: Fogalma: a követelésekre a számviteli elıírások alapján elszámolt és adózás elıtti eredmény növeléseként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás elıtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel. 1. Példa: ha egy 1000 követelés 2007-ben keletkezett; a vevı a i határidıig nem fizetett, akkor az adózó adóévi bevallásában - nincs korrekció, ha korábban nem számolt el értékvesztést, és most a teljes összeget leírja behajthatatlan követelésként; 1000 hitelezési veszteség [Sztv. 81. (3) b)], nincs változás a korábbi szabályozáshoz képest; ehhez a követelésnek az Sztv. szerint kell behajthatatlannak lennie (nincs köze a 20%-os adójogi minısítéshez). Nyilvántartott értékvesztés 0; - csökkenthet 200-zal (20% az új szabály szerint behajthatatlannak tekinthetı rész), ha 2008-ban az adózó elszámolt pl. 300 értékvesztést (mert az több mint 200), amellyel meg is növelte a adóévi adózás elıtti eredményét. Az adózónál a nyilvántartott értékvesztés 2008-ban 300 volt, 2009-ben 100. Az adózó a adóévi bevallásában már csak 100-zal csökkenthet (annak ellenére, hogy 200 a behajthatatlannak tekintendı követelése). Nyilvántartott értékvesztés Ácsné M.J Tao

4 Változások Értékvesztés (a behajthatatlanság a Tao. szerinti minısítésen alapul) 2.) Példa: Egy 1000 értékő követelés teljes összegét az adózó 2009-ben értékvesztésként elszámolta, és 1000-rel növelte a adóévi adózás elıtti eredményét a 8. (1) gy) alapján. A követelés 2010-ben már éven túli. Ez esetben a nyilvántartott értékvesztés: - a adóévben (az értékvesztés elszámolásának adóévében) 1000; - a adóévi 20%-os csökkentéssel 800, - a adóévi 20%-os csökkentéssel 600, - a adóévi 20%-os csökkentéssel 400, - a adóévi 20%-os csökkentéssel 200, - a adóévi 20%-os csökkentéssel 0 lesz. A 20%-os behajthatatlan rész csak az adózáshoz kerül kimutatásra. Ha az adózó korábban a követelésre nem számolt el értékvesztést (amellyel növelt is), akkor csökkentési lehetısége sincs. 100%-ban 5 x 20% csak akkor érvényesíthetı a csökkentés, ha a teljes bekerülési érték el lett számolva értékvesztésként, s az növelı tételként. Ha az adózó kevesebb értékvesztést számolt el, mint 20%, akkor azzal a kevesebb összeggel csökkenthet Ácsné M.J Tao ; 7. (1) n) Változások Részesedésre elszámolt értékvesztés, illetve visszaírása Fı szabály szerint a részesedésre elszámolt értékvesztés nem növelı tétel, kivétel (azaz növelı tétel): - az off-shore cégben lévı részesedésre elszámolt értékvesztés, - a Gt. elıírása szerint a saját tıke jegyzett tıke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tıkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés, amely nem minısül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek. Az értékvesztéssel összefüggésben csökkentı tétel a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban adózás elıtti eredményt növelı tételként vette számításban, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol. A fenti két esetben lehet tehát visszaíráskor alkalmazni a csökkentı tételt Ácsné M.J Tao. 7. (1) q) 4

5 Változások Veszteségelhatárolás adóhatósági engedély nélkül A Tao. 17. (1) szerint, ha a 6. (1) (4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következı adóévekben a (3) (9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás elıtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerő joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (elhatárolt veszteség). E módosított rendelkezést elsı ízben a adóévi veszteségelhatárolásra kell alkalmazni akkor is, ha az adózó adóéve eltér a naptári évtıl. Hatályon kívül kerül a veszteségelhatárolás a Tao. 17. (8) szerinti adóhatósági engedélykötelezettsége. Nem kell vizsgálni semmilyen adatot, nem kell engedélyt kérni a rendeltetésszerő joggyakorlás esetén az adózó elıször a adóévi negatív adóalapját saját hatáskörben elhatárolhatja, és a késıbbi adóévekben leírhatja. A Tao. 17. (5) amely szerint a hitelintézet nem alkalmazhatta a veszteségleírást hatályon kívül helyezésével, elıször a adóévi negatív adóalapját a hitelintézet is elhatárolhatja, a késıbbiekben leírhatja Ácsné M.J Tao. 17. (1), (5), (8), (9) Változások Fejlesztési tartalék Képzés adóévében csökkenı tétel Eredménytartalékból a Lekötött tartalékba átvezetett, az adóév utolsó napján Lekötött tartalékként kimutatott összeg, de legfeljebb az adóévi adózás elıtti nyereség 50%-a (a adóévekben 25%, adóévtıl 50%), és legfeljebb adóévenként 500 millió forint. Felhasználható az adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelıen Nem használható fel apportként átvett eszköz alapján (a 2003-ban és azt követıen képzett), térítés nélkül átvett eszköz címén (a 2004-ben és azt követıen képzett), olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban, amely után nem számolható el, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést (a 2004-ben és azt követıen képzett); ez alól kivétel (felhasználható) a mőemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épület-, építmény-beruházás (2007-tıl) Ácsné M.J Tao. tv. 7. (1) f), (15), 29/G. (3) 5

6 Változások Fejlesztési tartalék - átmeneti rendelkezés: 29/I. (5) bek.: A 2008-as beszámolóban lekötött tatalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló idıtartam ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak 6 adóév, azzal, hogy ahol a Tao. 7. -a (15) bekezdésének rendelkezése négy adóévet említ, ott hat adóévet kell érteni. Felhasználási idıszak: a adóévi képzést követı 6 adóévben a adóévtıl a képzést követı 4 adóévben. A adóévi bevallásban képzett az adóév utolsó napján Lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalékra visszaáll a 4 adóév alatt történı felhasználás. Ha van 2005-ben képzett fejlesztési tartalék/rész, azt pedig nem feltétlenül kell év végéig felhasználni éig fel lehet használni (naptári év szerint mőködı adózónál) Ácsné M.J Tao. 29/I. (5) Változások Nonprofit korlátolt felelısségő társaság A közhasznúsági besorolással nem rendelkezı nonprofit kft. a adóévi adókötelezettségének meghatározásánál az alábbi két módszer közül választhat: az adóév egészére megállapított társasági adót a közhasznú társaságként történı mőködése alatt a Tao. 6. számú mellékletének C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységének az adóévi összes bevételéhez viszonyított arányos részével csökkenti, vagy a közhasznú társaságként történı mőködése utolsó napjára közbensı mérleget készít (amelyet a kötelezettségek megállapításához való jog elévüléséig meg kell ırizni, de nem kell könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni), amelynek alapján mintha az adóéve véget ért volna meghatározza, hogy mekkora összegő adómentesség illette volna meg, és ezt az adót levonja az éves adókötelezettségébıl Ácsné M.J Módtv

7 Változások Rendelkezések, amelyek január 1-jén hatályukat veszítik, január 1-jétıl lépnek hatályba Ácsné M.J Krtv-vel, Evtv-vel módosított Tao. Megszőnik az adomány Megszőnik az adomány-fogalom, melynek következtében ingyenes - pénzbeli, - eszközbeni, - szolgáltatás formájában megvalósuló támogatások lesznek. Megszőnik az adott adomány miatti [(100, 150%) + 20%-os] csökkentési szabály, illetve átalakul a közhasznúsági besorolással rendelkezı szervezetek támogatása utáni kedvezmény-rendszer. Új feltételekkel, megváltozott mértékben érvényesíthetı a támogató részérıl kedvezmény a támogatás adóévében; megszőnik a tartós adományozás külön kedvezménye. A támogatásban részesülı a cél szerinti/közhasznú tevékenységéhez kapott támogatással (és nem az adománnyal) növeli adózás elıtti eredményét a Tao. 9. -ban elıírtak szerint az adóalapja megállapítása során Ácsné M.J Tao. 4. 1/a. 7

8 Kiemelkedıen közhasznú szervezet támogatása, tartós adományozási szerzıdés alapján adott támogatás Csökkenti az adózás elıtti eredményt a Tao. 7. (1) z) alapján a kiemelkedıen közhasznú szervezetnek, vagy közhasznú, kiemelkedıen közhasznú szervezettel kötött tartós adományozási szerzıdés keretében a besorolást megalapozó tevékenység támogatására az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének 1) 50%-a kiemelkedıen közhasznú szervezet támogatása esetén 2) 20%-a tartós adományozási szerzıdés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás elıtti eredmény összege. Növelési kötelezettség pedig nincs az adott támogatás ráfordításként elszámolt összegével a 8. (1) n) pont hatályon kívül helyezése miatt. A szabályozás jelenti azt is, hogy közhasznú szervezetnek adott támogatással tartós adományozási szerzıdés hiányában nincs csökkentés (növelni sem kell), azonosan a be nem sorolt szervezet támogatásával Ácsné M.J Tao. 7. (1) z); tartós adományozás: évi CLVI. törvény 26. n) Megszőnı korrekciós tételek Nem csökkenti az adózás elıtti eredményt: - 7. (1) c): külön jogszabály alapján képzett céltartalék (pl. környezetvédelmi kötelezettségre képzett) adóévi összege, + nem korrekciós tétel átalakulás esetén a jogutódnál sem 16. (2) h), - 7. (1) e): szabályozott piacon kötött ügylet alapján az adóévi ráfordítást meghaladó bevétel azaz a tıkepiaci ügylet nyereségének 50%-a, - 7. (1) k): kapcsolt vállalkozástól kapott, a fizetett kamatot meghaladóan elszámolt kamat 50%-a, + hatályon kívül 7. (16) bek. + nem növelı tétel a 8. (1) k): a kapott kamatot meghaladóan fizetett kamat 50%-a, + nincs kapcsolt vállalkozás tájékoztatása 29/D. (15) bek Ácsné M.J Tao. 7. (1) c), e), k); 7. (16), 8. (1) k), 16. (2) h), 29/D. (15) 8

9 Megszőnı korrekciós tételek Nem csökkenti az adózás elıtti eredményt a 2010-tıl beszerzett képzı- és iparmővészeti alkotás értéke (1) l) éig hatályos szabálya szerint: csökkentı tétel a képzı- és iparmővészeti alkotás beszerzési értéke, de legfeljebb az adóévi beruházási érték 1%-a, vagy kortársi alkotás esetén a beszerzési érték 5 adóév alatt (a beszerzés adóévében és az azt követı 4 adóévben egyenlı részletekben). Hatályon kívül kerül e rendelkezés + 7. (22) bek. Átmeneti rendelkezés: az adózó az e törvény én hatályos 7. (1) lb) alpontja és (22) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, a éig beszerzett kortárs képzı- és iparmővészeti alkotás beszerzési értékére, ha a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta. Ezek szerint a éig beszerzett kortárs képzı- és iparmővészeti alkotás beszerzési értékének 20-20%-ával csökkentheti az az adózó az adózás elıtti eredményét, amely a beszerzés adóévében is a 20%-os csökkentést választotta (a csökkentés a teljes bekerülési értékig idıkorlát nélkül érvényesíthetı) Ácsné M.J Tao. 7. (1) l), (22), 29/I. (1) Megszőnı korrekciós tételek Nem csökkenti az adózás elıtti eredményt: - 7. (1) ly): kapott támogatás, juttatás (pénz, eszköz, szolgáltatás), átvállalt tartozás, elengedett kötelezettség adóévi bevételként elszámolt összege + hatályon kívül a 7. (8) bek. is. A csökkentı tétel hatályon kívül helyezése vonatkozik kivétel nélkül minden támogatásra (ha cég kapja, ha besorolt szervezet kapja a vállalkozási tevékenységéhez stb.), nem számít ki adta a támogatást, van-e jogszabály. Átmeneti rendelkezés (elhatárolás esetére): az adózó a éig a) elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévben elszámolt bevételre, b) kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevételre az e törvény én hatályos 7. (1) ly) alpontja és (8) bekezdése rendelkezését alkalmazhatja, utoljára azon adóévi adóalap utáni adó megállapításánál, amelynek utolsó napja évben van. Ha a 2009-ig kapott támogatás esetén az elhatárolásból naptári éves adózónál a év után történik feloldás, annak bevételként elszámolt összege már nem csökkenti az adózás elıtti eredményt Ácsné M.J Tao. 7. (1) ly), 7. (8), 29/I. (2) 9

10 Megszőnı korrekciós tételek Nem csökkenti az adózás elıtti eredményt: - 7. (1) ny): üvegházhatású gázok kibocsátási egységei átruházásához kapcsolódóan, - 7. (1) sz): KKV-k számára biztosított, szabadalom, mintaoltalmak megszerzési, fenntartási költsége, - 7. (1) w): KKV-ban szerzett részesedés átruházása esetén elszámolt árfolyamnyereség, ha a részesedést az adózó a kötelezı tartási idıszak szerzést követı 2 év letelte után ruházza át. Átmeneti rendelkezés: az adózó a én hatályos 7. (1) w) pontja szerinti kedvezményt akkor veheti igénybe, ha a KKV-ban éig megszerzett részesedését éig átruházza (1) x): iparőzési adó ráfordításként elszámolt összege Ácsné M.J Tao. 7. (1) ny), sz), w), x), 29/I. (4) Megszőnı korrekciós tételek Nem növelı tétel a 8. (1) n) hatályon kívül helyezése következtében: - a visszafizetési kötelezettség nélkül adott pénzbeli támogatás, - ingyenesen átadott eszköz könyv szerinti értéke, - ingyenes szolgáltatás bekerülési értéke, - az adózó által átvállalt kötelezettség adóévi eredmény terhére elszámolt összege; + hatályon kívül 8. (4) bek. (ami eddig sem volt növelı: MRP-nek hiteltörlesztési kötelezettsége idıszakában adott támogatás). E jogcímen nincs növelı tétel függetlenül attól, hogy van-e jogszabály stb. (nincs átmeneti rendelkezés sem, elhatárolhat az, aki kapja a támogatást). A támogatás költségként, ráfordításként elszámolt összegének az adóalapnál elismert/el nem ismert költségkénti minısítése a Tao. 3. sz. mell. A./13. pontja alapján történhet. E szerint növelni kell, ha a támogató nem rendelkezik a juttatásban részesülı nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követıen azzal igazol Ácsné M.J Tao. 8. (1) n), 8. (4); 8. (1) d); 3. sz. mell. A./13. 10

11 Alapítvány, társadalmi szervezet adóalapja a megszőnı korrekciós tételekkel értelemszerően - nem növeli és nem csökkentheti adózás elıtti eredményét, a nem a vállalkozási tevékenységéhez, vagyis a cél szerinti/közhasznú tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás teljes összegével (nem az adománnyal) kell növelnie adózás elıtti eredményét, ha az adóév utolsó napján az önkormányzatnál, vagy az APEH-nél nyilvántartott adótartozása van. a nem a vállalkozási tevékenységéhez kapott támogatás, juttatás (és nem az adomány) összegének arányos részével, kell megnövelnie adózás elıtti eredményét a közhasznúsági besorolással rendelkezı szervezetnek, ha nincs az adóév utolsó napján az önkormányzatnál, vagy az APEH-nél nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységbıl származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket (közhasznú szervezet esetében az összes bevételének 10%-át, de legfeljebb 20 millió forintot, kiemelkedıen közhasznú szervezetnél az összes bevétel 15%át) Ácsné M.J Tao. 9. (3) b), 9. (7) Bejelentett részesedés fogalma: A belföldi társaságban és külföldi személyben (kivéve az ellenırzött külföldi társaságot) szerzett legalább 30% mértékő, valamint minden további megszerzett részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követı 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidı elmulasztása esetén igazolási kérelem elıterjesztésének nincs helye; a 30%-ot meghaladóan szerzett részesedés bejelentésének feltétele, hogy az adózó a legalább 30%-os mértékő részesedését bejelentette az adóhatósághoz. A legalább 30%-os részesedést bejelentı adózó 2010-tıl minden további részesedés-szerzését függetlenül annak arányától bejelentheti 30 napon belül. Nem változnak a bejelentett részesedéshez kapcsolódó korrekciós tételek. Az értékesítés árfolyamnyeresége, illetve a visszaírt értékvesztés a részesedésnek az eladása elıtt legalább 1 éves folyamatos birtoklása esetén csökkentı, az árfolyamveszteség, értékvesztés növelı tétel Ácsné M.J Tao ; korrekciók: 7. (1) dz), 8. (1) mb) 11

12 K + F kedvezménye Megmarad a K + F tevékenységhez kapcsolódó kedvezmény, de 2010-tıl kizárólag akkor érvényesíthetı, ha az adózó saját tevékenysége körében is végez K+F tevékenységet, azaz csak a saját tevékenységi körben felmerült kutatás-fejlesztés közvetlen költségével lehet csökkenteni az adózás elıtti eredményt. Változatlanul nem része a kedvezménynek az adózó által - a belföldi illetıségő adózótól, - a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétıl vagy - az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett K + F szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költség. Alkalmazható csökkentés a saját tevékenységhez pl. költségvetési szervtıl megrendelt K+ F esetén, feltéve, hogy ı (kv-i szerv) sem vesz igénybe a felsoroltaktól szolgáltatást. Ugyanakkor a mástól megrendelt K+F szolgáltatás ellenértéke ha az nem az adózó K+F tevékenységéhez szükséges nem számolható el K+F költségként és így adózás elıtti eredmény csökkentéseként sem. Frascati Kézikönyv, amely iránymutatást ad az adózók részére a tekintetben, hogy mely költségek fogadhatók el K+F költségként Ácsné M.J Tao. 7. (1) t), (18); 31. (2) c) Elengedett követelés (nem behajthatatlan) Az új szabály szerint növeli az adózás elıtti eredményt a behajthatatlan követelésnek nem minısülı, adóévben elengedett követelés, kivéve 1. ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy 2. ha az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minısülı belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. Ezek szerint 2010-tıl az adózónak csak akkor kell megnövelnie az adózás elıtti eredményét, ha a jogosult követelését magánszemélynek nem minısülı kapcsolt vállalkozása részére engedi el. Nincs növelı tétel amiatt, hogy az adózó olyan követelést enged el, ami - magánszeméllyel (lehet kapcsolt fél) szemben fennálló követelése, vagy - külföldi személlyel (nem kapcsolt) szemben fennálló követelése, vagy - belföldi nem magánszemély személlyel (nem kapcsolt) szemben áll fenn Ácsné M.J Tao. 8. (1) h) 12

13 Mőemlék-helyreállítás kedvezménye Új csökkentı tétel 2010-tıl: - a mőemlék, illetve - a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény értékét növelı felújítás költsége a tárgyi eszközt nyilvántartó adózónál. Ennek megfelelıen az adózó a felújítási költség (azonnali) elszámolásán, vagy az aktiválás következtében elszámolásra kerülı értékcsökkenésen felül a felújítás költségével is még külön csökkentheti adózás elıtti eredményét, feltéve, hogy az érintett épületet, építményt a tárgyi eszközei között tartja nyilván. A mőemlék, a mőemléki érték fogalmát a kulturális örökség védelmérıl évi LXIV. törvény határozza meg (7. 8. és 10. pont). A helyi egyedi védelemrıl az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletben található elıírás. A helyi egyedi védelem az önkormányzat által alkotott rendelet alapján áll fenn. A helyi védelem tényét az önkormányzatnak az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetnie. A helyi védelem alatt álló értékrıl az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és mőködésének feltételeirıl szóló 241/1997. (XII. 19.) Korm. rendelettel összhangban nyilvántartást kell vezetni Ácsné M.J Tao. 7. (1) ty); évi LXIV. tv, 66/999. (VIII. 13.) FVM r.; 241/1997. (XII. 19.) Korm. r. Kapcsolt vállalkozási viszony Kapcsolt vállalkozások 2010-tıl a következık is: - az adózó és külföldi telephelye (2009-ig csak a külföldi vállalkozó és annak magyarországi telephelye kapcsolt vállalkozás), A kapcsolt vállalkozás fogalmának változása következtében a szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezések kiterjednek a magyar vállalkozás és annak külföldön lévı telephelye közötti ügyletekre is; elıször azon ügyletekre, amelyek 2010-tıl történnek. - azon adózók (társaságok), amelyekben közeli hozzátartozók különkülön többségi befolyással rendelkeznek (2009-ig csak az ugyanazon cégben lévık szavazati jogát kellett összeszámítani). Közeli hozzátartozók [Ptk b) pont]: házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelıszülı, valamint a testvér. A változás szerint a közeli hozzátartozók pl. férj-feleség, szülı-gyermek szavazati jogát akkor is össze kell számítani, ha azok nem ugyanazon, hanem különbözı adózókban rendelkeznek többségi befolyással Ácsné M.J Tao c), 18. (7) 13

14 Példa a kapcsolt viszonyra Tao c) szerint: az adózó és más személy, ha harmadik személy a Ptk. rendelkezéseinek megfelelı alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve mindkettıjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. Ha A cégben az apának, B cégben a fiának van 100%-os szavazati joga, akkor bár egyiküknek sincs a másik cégben részesedése (szavazati joga) A és B cég egyaránt kapcsoltnak minısül. Ez esetben az apát és fiát olyan harmadik személynek kell tekinteni, aki mindkét cégben (az adózóban és a más személyben) többségi befolyással bír. Többségi befolyás: ha az adott személy a szavazatok több mint 50%-ával, vagy meghatározó befolyással rendelkezik a társaságban (lásd: 46. diát) Ácsné M.J Tao c) Szokásos piaci ár A módosított szabályozás szerint a szokásos piaci árra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell: - az alapítónak (ide nem értve az átalakulással történı alapítást), - a tıkét befogadó adózónak, - a vagyont kiadó adózónak, - a tagnak a jegyzett tıke nem pénzbeli hozzájárulással történı teljesítése, emelése, a jegyzett tıke tıkekivonással történı leszállítása esetén, - a jogutód nélküli megszőnéskor a nem pénzben történı vagyonkiadásra, - az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékő juttatásként történı teljesítésére is, ha többségi befolyással rendelkezı vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból. A módosítás szerint tehát a transzferár-nyilvántartásra, illetve a korrekciós tételekre vonatkozó elıírásokat figyelembe kell venni az alapítónak az alapítás keretében végrehajtott apporttal teljesített jegyzett tıkeemeléskor, jegyzett tıke tıkekivonással történı leszállításakor is, feltéve, hogy az alapító az alapítással teljesített vagyoni hozzájárulással tesz szert a többségi befolyásra. Nem kell alkalmazni e rendelkezéseket az átalakulással (egyesülés, kiválás) megvalósuló alapításra Ácsné M.J Tao. 18. (6) 14

15 A társasági adó általános mértéke a pozitív adóalap 19%-a; VAGY a törvényi feltételek teljesítése esetén választható, hogy a pozitív adóalap 50 millió forintjáig 10%, az e feletti összegre 19%. A 10%-os adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha: az adóévben nem érvényesít társasági adókedvezményt, ÉS az adóévben legalább 1 fı a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma (kivéve a nyugdíjas tagot), ÉS adóalapja vagy az adózás elıtti eredménye az adóévben és az azt megelızı adóévben legalább a jövedelem-(nyereség-)minimum összegével egyezik meg, ÉS az adóévben megfelel az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének (ennek hiányáról nincs jogerıs és végrehajtható hatósági határozat), ÉS az adóévben legalább az adóév elsı napján érvényes minimálbér kétszeresének (illetve a minimálbérnek) az adóévre évesített összege és a létszám szorzatának megfelelı összegre vallott be tb járulékot. Bevallott összeg teljes adóév esetén: Létszám x (min.bér x 2 x 12) x 0, Ácsné M.J Tao. 19. (1)-(3); Áht: évi XXXVIII. tv. Képzés költségei A 2010-tıl hatályos szabályozás a Tao. 3. számú mellékletének B./14. pontja szerint az adóalap megállapításánál elismert költség: a kifizetı által viselt képzés (ideértve az azzal összefüggı, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történı kötelezı befizetést is) költsége. Ennek megfelelıen a képzés költsége annak közterheivel együtt teljes egészében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minısül, függetlenül attól, hogy a kifizetı azt a munkavállalójának vagy másnak juttatja, illetve, hogy a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges vagy nem szükséges ismeretek megszerzését szolgálja. A módosítás szerint tehát a bármely képzés költsége nem növeli az adózó adózás elıtti eredményét. (A magánszemély adókötelezettségére az Szja tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.) Ácsné M.J Tao. 3. sz. mell. B.) fejezet 14.; 8. (1) d) 15

16 Reprezentáció és üzleti ajándék költségei Nem minısül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címen személyi jellegő egyéb kifizetésként elszámolt természetbeni juttatás, így azzal meg kell növelni az adózás elıtti eredményt. (Ehhez kapcsolódóan az Szja tv-ben ez a jövedelem adómentes.) A rendelkezés alkalmazásában: a) reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggı üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidıprogram stb.); b) üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggı üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány), ide nem értve az értékpapírt Ácsné M.J Tao. 3. sz. mell. A.) fejezet 12.; 8. (1) d) Új adóalanyok: - külföldi szervezet - ingatlannal rendelkezı társaság tagja - egyéni cég Ácsné M.J Tao