Építményadó. Az adókötelezettség 1..

Átírás

1 1 Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának 18/2002. ( ) sz. rendelete a helyi adókról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 3/2009. (III. 05.), valamint 23/2010. (XII. 20.) sz. rendeletekkel Alsónémedi Nagyközség Önkormányzat Képviselı-testülete a helyi adókról szóló, módosított évi C. tv. ( továbbiakban: Htv.) 1.. (1.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi adókról a következı rendeletet alkotja: I. Építményadó Az adókötelezettség 1.. /1/ Az építményadó kötelezettség kiterjed Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén lévı nem lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre (továbbiakban együtt: építmény), kivéve a garázs céljára hasznosított és garázsként nyilvántartott építményekre. /2/ 1 /3/ 2 Az adó alanya 2.. /1/ Az adó alanya az, aki a naptári év elsı napján az építmény tulajdonosa. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékő jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (tulajdonos, vagyoni értékő jog jogosítottja, a továbbiakban együtt: tulajdonos). /2/ Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Írásbeli közös nyilatkozat alapján a résztulajdonos a teljes adókötelezettséget magára vállalhatja. /3/ Társasház, garázs, és üdülı esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. 1 Hatályon kívül helyezte a 18/2005. (XII. 05.) sz. rendelet, hatálytalan tıl. 2 Hatályon kívül helyezte a 18/2005. (XII. 05.) sz. rendelet, hatálytalan tıl.

2 2 Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszőnése 3.. /1/ Az adókötelezettség a használatbavételi-, illetıleg a fennmaradási engedély kiadását követı év elsı napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követı év elsı napján keletkezik. /2/ Az adókötelezettséget érintı változást ( így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminısítését) a következı év elsı napjától kell figyelembe venni. /3/ Az adókötelezettség megszőnik az építmény megszőnése évének utolsó napján. Az építménynek az év elsı felében történı megszőnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszőnik. /4/ Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Adómentesség 4.. Mentes az adó alól: a.) szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetıleg nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, b.) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, c.) a lakáshoz és építményhez tartozó kiegészítı helyiségek, d.) az állattartást, növénytermesztést szolgáló épület, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók. Az adó alapja és mértéke 5.. /1/ Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. /2/ 3 Az adó évi mértéke: 100 m 2 -t meg nem haladó építmények esetén 360,- Ft/m m 2 -t meghaladó építmények esetében 500,- Ft/m 2. II. Helyi iparőzési adó Az adókötelezettség, az adó alanya Módosította a 23/2010. (XII. 20.) sz. rendelet, hatályos tıl

3 3 /1/ Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban: iparőzési tevékenység) /2/ Az adó alanya a vállalkozó. /3/ Adóköteles iparőzési tevékenységnek minısül a vállalkozó e minıségben végzett nyereség -, illetıleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység Az adókötelezettség keletkezése és megszőnése (1)Az adókötelezettség az iparőzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napján szőnik meg. (2) Az Önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének idıtartama az irányadó az adókötelezettség idıbeni terjedelmére. (1) Az adó alapja és mértéke 9.. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegő iparőzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzıen - a vállalkozónak kell a Htv. mellékletében meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számit. (4) E rendelettıl eltérıen egyes adóalanyok a Htv. 39/A., 39/B. alapján is meghatározhatják adóalapjukat (1) Állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 1,9 % -a. 6 4 Hatályon kívül helyezte a 18/2005. (XII. 05.) sz. rendelet, hatálytalan tıl. 5 Hatályon kívül helyezte a 18/2005. (XII. 05.) sz. rendelet, hatálytalan tıl.

4 4 (2) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén a napi adóátalány összege: 1.000,- Ft. (3) A székhely, illetıleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendı adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedıen - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegő tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendı adóból a vállalkozás szintjén képzıdı teljes törvényi adóalap és az egyes [ székhely, illetve telephely(ek) szerinti ] önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le Adómentességek 12. (1) Mentes a helyi iparőzési adó alól az adóalany, akinek a vállalkozási szintő adóalapja a Ft-ot nem haladja meg. Ez a mentesség nem vonatkozik a 8..( 2). bekezdésben meghatározott esetre (alkalmi jelleggel végzett iparőzési tevékenység). (2) Megszőnik az adómentesség, ha az adóalany a (1) bekezdésben meghatározott összeget túllépi. Adókedvezmények 13.. (1) Az az adóalany, aki a község Általános Rendezési Tervérıl szóló 14/1997.(10.02.)sz. önkormányzati rendelet 15..(10-11) bekezdésében meghatározott IP1 és IP2 övezetekben, valamint az Alsónémedi CBA Kft. Logisztikai központ területének és a területhez Ény-i irányban kapcsolódó terület Szabályozási Tervének megállapításáról és Építési Szabályzatának megalkotásáról szóló 3/2001. (01.31.) sz. önkormányzati rendelet 8..(1) bekezdésében meghatározott KG övezetben olyan ivóvíz, szennyvíz, közvilágítás kiépítése, járda vagy útépítés beruházást végez, amely az egész érintett terület ellátását szolgálja, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint elismert, számlával igazolt nettó költségeinek 10%-át a beruházás befejezésének évétıl kezdıdıen legfeljebb a.) 3 évig, ha a fenti beruházás összköltsége a 100 millió forintot nem haladja meg, b.) 5 évig, ha a fenti beruházás összköltsége a 100 millió forintot meghaladja fizetendı adója összegébıl évente egyenlı részletekben levonhatja. 6 A bekezdést módosította a 3/2009. (III. 05.) sz. rendelet, hatályos tıl, de rendelkezéseit visszamenıleg tıl kell alkalmazni. 7 Hatályon kívül helyezte a 18/2005. (XII. 05.) sz. rendelet, hatálytalan tıl.

5 5 (2) Az Önkormányzat adót csökkentı tételként ismeri el az adóalany azon költségeit, amelyek az ivóvíz és szennyvíz-gerincvezeték, közvilágítás valamint járda kiépítésébıl, illetve a feltáró utak megépítésébıl adódnak. További feltétele az adókedvezmény érvényesítésének, hogy a beruházás az Önkormányzat kontrollja alatt készüljön el és a megépült hálózat ( a közvilágítás kivételével), illetve járda, út önkormányzati tulajdonba kerüljön. (3) Az (1) bekezdésben foglalt adókedvezmények legfeljebb december 31-ig vehetık igénybe úgy, hogy a kedvezmény igénybevételére jogosító feltételek teljesítését legkésıbb december 31-ig meg kell kezdeni. III. Méltányosság 14.. /1/ A helyi adók méltányossági ügyében elsı fokon a jegyzı jár el. /2/ A helyi adót, adótartozást, pótlékot a jegyzı a magánszemély kérelme alapján mérsékelheti vagy elengedheti, ha az az adózó és a vele együtt elı hozzátartozók megélhetését veszélyezteti. A döntés meghozatala elıtt környezettanulmány készítése kötelezı. Záró és értelmezı rendelkezések 15.. E rendelet alkalmazásában feltáró útnak minısül a 9/1997.(06.24.), a 10/1997.(06.24.) valamint a 3/2001.(01.31.)sz. önkormányzati rendeletben meghatározott, az egész terület megközelítését szolgáló út vagy úthálózat.

6 E rendelet január 1-jén lép hatályba. A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı a helyben szokásos módon gondoskodik. E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a 15/1996.(11.29.), valamint a módosítására kiadott 3/1997.(02.21.), a 15/1997.(12.01.), a 16/1999.(12.03.), a 21/2000.(12.06.) és a 8/2001.(04.05.)sz. önkormányzati rendelet. Alsónémedi, december 3. dr. György Balázs sk. polgármester Rozgonyi Erik sk. jegyzı Egységes szerkezetbe foglalta Rozgonyi Erik jegyzı december 20-án. Rozgonyi Erik jegyzı