1. Általános információk

Átírás

1 1

2 1. Általános információk Az intézmény megnevezése: Győri Móra Ferenc Általános és Szakgimnázium Szervezeti egység kódja: KLIK Intézményegységei: Győri Móra Ferenc Általános Iskola Győri Móra Ferenc Szakgimnázium Az intézmény székhelye, címe: 9023 Győr, Kodály Zoltán út Az intézmény működési területe: Győr város közigazgatási terület és vonzáskörzete, illetve az irányító és felügyeleti szerv által meghatározott felvételi körzet. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ KLIK Budapest Bajcsy-Zsilinszky u Működtető: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata III. Számú Gazdasági Működtető Központ 9024 Győr, Répce utca 2. 2

3 Győri Móra Ferenc Általános Iskola 3

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános információk Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 1. számú Mellékletben Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az intézmény helyi tanterve A kötelező és választható óraszámok elosztása évfolyamonként és tantárgyanként Az iskolai oktatásban-nevelésben alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Mindennapos testnevelés Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulmányi eredmények értékelése A jutalmazás és a fegyelmezés iskolai elvei Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Mellékletek sz. melléklet: Győri Móra Ferenc Általános Iskola tanulmányi és vizsgaszabályzata sz. melléklet: Könyvtár-pedagógiai program sz. melléklet: Magántanulói szabályzat AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

5 5.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 1. számú Mellékletben Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanári foglalkozások megnevezései és óraszámai Tantárgyi struktúra és óraszámok Az oktatásban, nevelésben alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei A mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható érettségi tárgyak Az érettségi vizsga témakörei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Mellékletek sz. melléklet: Győri Móra Ferenc Szakgimnázium tanulmányi és vizsgaszabályzata sz. melléklet: Könyvtár-pedagógiai program

6 3.sz. melléklet: Magántanulói Szabályzat sz. melléklet: Közösségi szolgálat szervezésével kapcsolatos szabályzat Záró rendelkezések

7 2. Az iskola nevelési programja 2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Győri Móra Ferenc Általános Iskola legfontosabb feladatának tartja, hogy hagyományainak és eredményeinek megőrzése mellett a következő évtizedekben is Győr város, a megye és a régió jelentős, kiváló eredményeket felmutató, az új megoldásokat kereső, és a változásokra nyitott nevelési-oktatási intézménye legyen. Ennek elérése érdekében határoztuk meg iskolánk legfontosabb céljait, feladatait, küldetésnyilatkozatát, és építettük fel nevelési modellünk szerkezetét. Pedagógiai programunkat a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény alapján felülvizsgáltuk, és megtettük a szükséges kiegészítéseket, változtatásokat. Törekszünk rá, hogy a személyiségfejlesztés a tanuló érdeklődésére, aktivitására, egyéni sajátosságaira, fejlődési ütemére épüljön. Egységes követelményekkel alakítjuk ki a tanulókban a társadalom által megkívánt értékeket. Törekszünk arra, hogy tanulóinkat, hassa át a közös Mórás szellem, amely összetartó erő, nem korlátoz, hanem a személyiségfejlődést elősegítő, az egyéni képességeket kibontakoztató pozitív attitűdre ösztönöz. Érezzék a tanítványok, tanárok, hogy egy folyamat részesei, s az elérhető legjobb teljesítményt, közös munkával, egymással szembeni tisztelettel, megbecsüléssel és szeretettel lehet elérni. Mórás hagyományként törekszünk arra, hogy a tanuszoda 1976-os átadása óta minden tanulónk megtanuljon úszni. Biztosítjuk a hátránnyal indulók felzárkóztatását is. Célunk, hogy az iskola adja meg mindazokat a tantárgyi, szakmai ismereteket, amelyekkel tovább haladhat a tanuló. Iskolánkat olyan pedagógiai műhelyhez hasonlítjuk, ahol magas szintű, emberi értékeket megőrző, hivatásszerető, nagy tudású, empatikus pedagógusok tevékenykednek. Igazodva a társadalmi, gazdasági, fenntartói, iskolahasználói és nevelőtestületi igényekhez, versenyképes iskola működtetése a célunk. 7

8 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: - a különböző szintű adottságaikkal; - az eltérő mértékű fejlődésükkel; - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel; - szervezett ismeretközvetítéssel; - spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket; - olyan elfogadó és segítő készségek, képességek birtokába kerüljenek, amelyekkel a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasítják, továbbá segítik a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében, valamennyi tevékenységében érvényesítendők. Színterei: - tanórai nevelés, - tanórán kívüli nevelés, - iskolán kívüli nevelés. Feladatai: - az értelem kiművelése (kognitív kompetencia); - segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia); - egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia); - a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia). Fejlesztendő területek: - tanulási motívumok és tanulási módok; - a megismerési vágy fejlesztése; - a felfedezési vágy fejlesztése; - a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése; - a tanulási teljesítményvágy optimalizálása; - a tanulási életprogram fejlődésének segítése. Feladatok: - megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, - olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi 8

9 életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit, - A tényleges szociális közegek hatása mellett kiemelt szerepet kell juttatni a közvetett hatásoknak, élményeknek, - Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságában érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak, - élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, - az iskolai élet olyanná alakítása, amelyben a kívánatos szociális készségek szükségszerűen működnek és ez által kialakulásuk lehetővé válik, - egyrészt a meghatározóan pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban jól érzik magukat, - pedagógusok és a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása, - a tanulók egymás közötti optimális szociális kölcsönhatásainak elvárása, - a pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelje, azokat úgy ossza el az évfolyamok között, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek. 9

10 2.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánkban a közösségfejlesztés főbb területei: - a tanórák, - a tanórán kívüli foglalkozások, - a diákönkormányzati munka, - a szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához; - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez; - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend); - a másság elfogadásához; - az együtt érző magatartás kialakulásához; - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen - megjelenésével, - viselkedésével, - beszédstílusával, - társas kapcsolataival, az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: - érezze minden tanuló, hogy a Móra-iskola közösségéhez tartozik, érezze magáénak az iskolát, ezért óvja, védje, tegye esztétikussá szűkebb mozgásterét, az osztályát, a folyosókat, egyéb tartózkodási helyeit. Tanáraik irányításával díszítsék osztálytermeiket, abban fejeződjék ki diákjaink érdeklődési köre, az osztályok szakmaisága, humán vagy reálirányultsága, illetve a környezetükkel szemben támasztott igényesség. Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek; - ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit; - sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi 10

11 tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek; - legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket; - valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában; - legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát; - váljon érzékennyé környezete állapota iránt; - kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; - életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá; - szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén; - legyen képes az új audiovizuális, média környezetet megérteni és azt szelektíven használni; - tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni; - az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani; - ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait; - kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez; - tanuljon meg tanulni; - tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet; - legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére; - tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést; - iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekhez irányítás; - sportszakosztályok és sportkörök. 2.4 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 11

12 a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. 12

13 Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 2.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók A jelenleg hatályban lévő törvény újrafogalmazta a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fogalmát. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv. 4.. (12) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű tanulók a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek körén belül a különleges bánásmódot igénylő tanulók csoportjába tartoznak, rehabilitációs/habilitációs ellátásukat a 32/2012. EMMI rendelet értelmében gyógypedagógiai kompetenciával bíró pedagógus végzi. E körbe tartoznak azok a gyermekek, azok a tanulók, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek. ( Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv ) A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ez tartalmazza: a. a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását. b. az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. c. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának általános elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; - az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Különleges bánásmód 13

14 A különleges bánásmódra való jogosultság megállapítása a szakértői és rehabilitációs bizottság jogköre (Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv ) A vizsgálatra és a szakértői vélemény elkészítésére egyaránt a szakértői és rehabilitációs bizottság az illetékes. A jogosultság megállapításának pillanatától a tanulónak joga különleges bánásmódban részesülni. (2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről ) A speciális gyógypedagógiai fejlesztést, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás keretében kapják meg a tanulók, amely az évfolyamra meghatározott heti órakeretét a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 6. mellékletében foglaltak szerint biztosítja az oktatási intézmény. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A tanuló számára ezeken a foglalkozásokon való részvétel kötelező. ( ) A törvény lehetővé teszi a sajátos nevelési igényre, beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok pedagógiai szakszolgálatok, és az oktatási-nevelési intézmények egymás között történő továbbítását. ( ) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai, feladatai - a testi, érzékszervi, beszédfogyatékosság, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének zavara miatt hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, - a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, - a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, - a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása, - az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A célokat meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága b) A fogyatékosság kialakulásának ideje c) A sajátos nevelési igényű tanuló: - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei - képességei, kialakult készségei - kognitív funkciói, meglévő ismeretei d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel A többségi intézményben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás 14

15 A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált- oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A nyitott tanítási- tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai esetenként egészségügyi- eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus. Az SNI-s tanulók fejlesztése Intézményünkben ép értelmű, mozgásszervi, érzékszervi (látásfogyatékos, hallásfogyatékos), beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem - vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók integrált keretek között zajló neveléseoktatása folyik. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése Az e körbe tartozó tanulók: Diszlexiával, diszgráfiával, diszkalkúliával, diszláliával, mutizmussal, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavarral küzdő gyermekek. Az iskolai fejlesztés kiemelt feladatai egészséges énkép és önbizalom kialakítása a kudarctűrő képesség növelése önállóságra nevelés kommunikációs képességek kiemelten történő formálása szociális kompetenciabővítés Diszlexia 15

16 A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang- betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás- írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladásához viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, 16

17 i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkúlia A diszkalkúlia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelvtanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés- észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkúliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése b) a testséma kialakítása c) a téri relációk biztonsága d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása e) a szerialitás erősítése f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: o általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra o fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget o gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre o fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok 17

18 Már az első öt évben kialakuló tünet együttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére b) az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében c) a tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése d) együttműködés a családdal és más szakemberekkel e) a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A NAT alkalmazása: A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése- oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A beszédfogyatékos tanulók jellemzői Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél a veleszületett, vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérüléseiben, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel járó részképesség- kiesésben. A súlyos beszédfogyatékos tanulóknál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. 18

19 A beszédfogyatékosság típusai megkésett beszédfejlődés diszfázia diszlália orrhangzós beszéd beszédritmus zavara diszfónia dysarthria mutizmus diszelxia diszgráfia súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása Halmozott előfordulás esetén a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Iskolánkban leggyakrabban beszédhibával és enyhe beszédzavarral küzdő tanulók tanulnak integrált keretek között. Ugyanezen tanulók diszlexiás, diszgráfiás tüneteket is mutathatnak. Célunk, hogy a gyermekek beszéd és nyelvi fejlettségét olyan szintre hozzuk, hogy sikeresen részt tudjanak venni a többségi általános iskolai oktatásban, teljesíteni tudják a tantervi követelményüket és megfelelő kommunikációs kompetenciák birtokában be tudjanak illeszkedni a közösségbe, a társadalomba. Kiemelt feladataink - a különböző beszédsérülések, fogyatékosságok javítása, lehetőség szerint megszüntetése - a másodlagos magatartászavarok kialakulásának megelőzése - a beszédfogyatékosság következtében kialakuló tanulási problémák megelőzése, korrigálása Az iskolai fejlesztés szakaszai a NAT-ban alkalmazott szakaszolással megegyeznek. A NATban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek fejlődési útjai, módjai, és kialakulásának időtartama módosulhat a logopédiai foglalkozás során. Bevezető és kezdő szakasz - a beszéd alaki, tartalmi oldalának rendezése a különböző logopédiai terápiák segítségével (diszfázia, pöszeterápia, stb.), - grafomotoros fejlesztés, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - hosszabb gyakorlási, érési szakaszok biztosítása, 19

20 - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik, - a tanuláshoz szükséges (kognitív) képességek fejlesztése (téri orientáció, a mozgás- a ritmus-, beszédkoordináció, a szerialitás, a vizuális és auditív differenciáló képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése), - a beszédfogyatékossághoz igazodva nagyobb hangsúlyt fektetünk a szókincsfejlesztésre, a szövegértelmezésekre, a grammatikai készség fejlesztésére. Alapozó és fejlesztő szakasz Az alapozó és fejlesztő szakaszon a legfőbb feladat a súlyosabb problémával rendelkező gyermekeknél továbbra is fennálló diszlexia kezelése a diszlexia reedukációs módszerrel. A képességek fejlesztése mellett a fő cél a gyermek együtt haladásának biztosítása a többségi iskolai követelmények figyelembevételével. Ennek érdekében a kötelező habilitációs, rehabilitációs órákon túl nagyobb óraszámban alkalmazzuk a tanórai megsegítést. Alapelvek Fontos, hogy lehetőség szerint ép beszélő környezetben, integráltan történjen oktatásuk. Ez biztosítja a tanulók számára a felfelé nivellálást a mindenkori környezetbe. Az iskolai élet egészében arra törekszünk, hogy a nevelés mindenkor támogassa a beszédjavító munkát. A tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. A velük való foglalkozás megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A fejlesztés folyamán arra törekszünk, hogy: - Munkánk tudatos és tervszerű legyen, - Sokoldalú szemléltetést alkalmazzunk, - Egyéni és csoportfoglalkozások változatos alkalmazása megvalósuljon, - A pedagógiai fejlesztő munka a személyiség egészére irányuljon, komplex fejlesztés legyen, - Vegyük figyelembe a beszédfejlődés szakaszait, - Tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat, - A fejlesztés intenzív és folyamatos legyen, - A módszerek megválasztásánál az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának a figyelembevétele szükséges, - A fejlesztést a szülők támogató együttműködésével lehet hatékonyan végezni, épp ezért kiemelt szerepe van a tanácsadásnak. A beszédjavítás logopédiai kompetencia, melyet a gyermekeknek a logopédiai szakszolgáltatás keretében kell megkapniuk, ezért a beszédjavítás alapelveinek részletezésére és a terápiás programokra itt nem térünk ki, ez a beszédjavító intézmények nevelési és oktatási tervében megtalálható, s ezt ránk nézve is érvényesnek tartjuk. Szervezeti keretek 20

21 A logopédiai terápiát igénylő gyermekek ellátását gyógypedagógusi hálózat keretében az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény logopédusai látják el a Logopédiai Ambulancián. Egyes esetekben - szakértői vélemény alapján - utazó gyógypedagógus végzi a tanulók rehabilitációs terápiáját intézményünkben. A rehabilitációs órákon a logopédus, gyógypedagógus egyéni és kiscsoportos formában fejleszti a gyermekeket iskolánkban a beszédhiba típusának megfelelő terápiával. A terápia időtartamát, szervezeti kereteit a logopédus dönti el a szakértői vélemény, s az intézményi óraszám függvényében, s azt órarendben rögzíti. A nagyothalló tanulóink integrált iskolai fejlesztése A hallássérült tanulónál- a hallás csökkenése miatt- a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége. A nagyothalló tanulónál a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. Iskolánkba a hallássérült tanulók az Országos Hallásvizsgáló Bizottság javaslata alapján kerülnek. A hallássérülés, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájuk, fogalmi gondolkodásuk hiányosságai tanulási nehézséget okozhatnak. Nevelésükben célunk: a hallássérülésből eredő hátrányok, hiányosságok leküzdése a beszéd és hallás fejlesztése Kiemelt fejlesztési feladatok - törekszünk a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítására, de figyelembe vesszük a gyermek egyéni fejlődésének ütemétszükség esetén lassúbb haladást, több időt biztosítva. - a tananyag és követelmény, értékelési rendszer a nagyothalló tanulókhoz való igazítása. Ismeretszerzésükben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Arra törekszünk, hogy az ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. - fontos a szókincs, fogalmak bővítése, - szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, - alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, fejlesztése, melyek a tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, stb.). A pedagógusnak az osztályban figyelemmel kell lennie a gyermek hallásállapotára - megfelelő ültetés, érthető, megfelelő hangerejű beszéd, artikuláció - a tananyag bővebb vizuális ismertetése - a szókincs, grammatika fejlesztése, a megfelelő nyelvi rendszer kiépítése - kérdések egyszerű, pontos megfogalmazása győződjünk meg, hogy érti-e a tanuló a feladatot - manuális képességek fejlesztése 21

22 - az alapvető vizuális információszerzés, feldolgozás, átadás korszerűbb technikáinak ismertetése Az integráltan tanuló hallássérült gyermekeink számára a lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs ellátást, amelyre a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatot tesz, s amit az intézményi órakeret lehetővé tesz. A hallássérülésből adódó speciális fejlesztési feladatok a szurdopedagógus kompetenciájába tartoznak, melyeket az egészségügyi, pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások keretében kell megkapnia tanulóinknak. Az integráltan tanuló mozgásfogyatékos tanulók programja A mozgáskorlátozott tanulók jellemzői Mozgáskorlátozott az a tanuló, akivel a mozgásszervrendszer veleszületett, vagy szerzett károsodása és/ vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. Mozgáskorlátozottság szerint csoportosítható - végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok - petyhüdt bénulások - korai agykárosodás utáni mozgás rendellenességek - egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák (pl. trauma) - halmozott sérüléssel járó különböző kórformák A károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe meghatározza a tanuló speciális nevelési szükségletét. A mozgás minden gyermek tapasztalatszerzési lehetőségére hatással van, befolyásolja a személyiség fejlődését is. A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai képzés egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs és a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció alkalmazását. (rendelet) Iskolánkban a mozgásfogyatékos tanulók integráltan a többségi osztályokban tanulnak. A gyermekek az Országos Mozgásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek iskolánkba. Oktatásuk, nevelésük során a NAT az irányadó, fejlesztésük folyamán azonban figyelembe vesszük a 2/2005-ös irányelvekben megfogalmazottakat. Célunk: - a gyermek képességeinek fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy mozgáskorlátozottként is meg tudja állni helyét környezetében, a társadalomban - megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy felkészültek legyenek a minél önállóbb életvitelre 22

23 - ki kell alakítani az egészséges énképet és önbizalmat - növelni kell a kudarctűrő képességet - minél nagyobb önállóságra kell nevelni - csökkenteni a sérülésekből adódó hátrányos következményeke Kiemelt feladatok: - kiemelt feladatként kell kezelnünk a károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezését, mert ezek befolyásolhatják az olvasás, írás, beszéd elsajátítását - a tanulók egyedi, speciális megsegítést igényelnek: itt figyelembe kell vennünk a kommunikációjuk formáját, szintjét, a gyermekek érzelmi állapotát, értelmi képességüket és fizikai adottságaikat A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti: a mozgásbiztonságot a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket a tanulónak megteremtjük a lehető legoptimálisabb feltételeket az órákon felmérjük, hogy mit tud, mire képes a tanuló önmagához mért fejlődése a mérvadó Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A mozgásnevelés, mozgásfejlesztés feladatait nemcsak az életkor, hanem a sérülés, betegségannak végleges, javuló, vagy romló volta- továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg. A speciális mozgásfejlesztés a habilitációs, rehabilitációs órákon zajlik. Ezt az intézményben működő konduktív pedagógiai szakszolgálat szakemberei biztosítják. A rehabilitációs fejlesztés sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. A szakaszok megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, mozgásfejlesztés. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó, a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás tanulás folyamatába. A gyógypedagógiai segítségnyújtás formái, keretei - Egyéni fejlesztő foglalkozás - Kiscsoportos foglalkozás (3-4 tanuló) - Csoportfoglalkozás - Tanórai megsegítés 23

24 Pedagógia feltételek, szakmai kompetenciák Sérülés-specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása Az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata: a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára nevelés A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához A többségi pedagógus feladatai A tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző- módosulásait; Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket alkalmaz; A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság- vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén- megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; Egy- egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó szakemberek kompetenciái Gyógypedagógia tanár (általában): Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését. Elsősorban az organikus okokra visszavezethető SNI tanulók ellátását végzi. Javaslatot tesz a gyógypedagógia- specifikus módszereke, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra. Tanácsot ad a pedagógusoknak, szülőknek. Kapcsolatot tart a szülőkkel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. Figyelemmel kíséri a tanuló haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében. Terápiás fejlesztőtevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben - ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. gyógypedagógusi mentalitás átadása a többségi iskolában tanító pedagógusoknak Rendszeres hospitálás az osztályokban Rendszeres konzultáció a pedagógusokkal 24

25 Fejlesztőpedagógus: A hátrányos helyzetű, valamint tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek pedagógusa. Fejlesztő programok kidolgozása, alkalmazása után alapkészségeket fejleszt. A gyógypedagógiai tanár kompetenciái szakonként Logopédus feladata: A beszédfogyatékos és a megismerő funkciók zavarával küzdő tanulók fejlesztését végzi. A beszéd-, hang- és nyelvi zavarok (beszélt, írott) felismerése A nyelvi hátrányok felismerése, vizsgálata, más beszédkórképektől való elkülönítése Sérülés-specifikus logopédiai, gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós és rehabilitációs feladatok megtervezése és ellátása, együttműködve a nevelésben, ellátásban érintett partnerekkel; tanácsadás Tevékenységformák a pedagógiai és egészségügyi rehabilitáció folyamán Logopédiai/ fejlesztő foglalkozás egyéni és csoportos terápiájában a fejlesztés tartalma kiterjed a beszéd technikai és tartalmi oldalára is. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek. Beszédészlelés és beszédmegértés zavara esetén Ezek korrekciója az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése. Megkésett/ akadályozott beszédfejlődés esetén A nyelvi közlés többszintű összetevőjének sokoldalú intenzív, differenciált fejlesztése specifikusan egyéniesített formában. A terápia feladata: beszédre irányuló figyelem fejlesztése a mozgások speciális fejlesztése aktív és passzív szókincs bővítése a beszédészlelés és megértés fejlesztése a prognosztizálható olvasás-/ írászavar megelőzése Pöszeség, diszfázia esetén mozgáskészség fejlesztésére szolgáló gyakorlatok, különös tekintettel a beszédmozgásokra, a finommotorika fejlesztésére auditív képességek fejlesztése a hibásan képzett hangok fejlesztése, rögzítése, automatizálása 25

26 a beszédhibával együtt járó esetleges nyelvi- grammatikai zavarok korrigálása, a kifejezőkészség fejlesztése, a gyermek szókincsének bővítése Diszfónia esetén Feladata a tiszta, egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos, spontán beszédbe való beépítése, a hangminőség és az anatómiai- élettani viszonyok további romlásának megakadályozása. Orrhangzós beszéd esetén A logopédiai terápia feladata- különösen a súlyosabb esetekben- a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd, ill. nyelvi fejlesztés. Diszlexia, diszgráfia esetén A gyermek intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás, és a kifejezőkészség fejlesztése: a testséma biztonságának kialakítása a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten a vizuomotoros koordináció gyakorlása a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítás), a lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató- elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt kompenzáló technikák megtanítása, alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, különösen a súlyos esetekben Diszkalkúlia esetén az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt intenzív fejlesztése testséma kialakítása téri relációk biztonsága a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása a szerialitás erősítése segítő, kompenzáló eszközök megengedése, a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés gyakori alkalmazása egyénis sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása 26

27 Aktivitás és figyelemzavar esetén a gyermek terhelhetőségéhez, érdeklődéséhez, képességeihez alakított követelmények kialakítása a tanuló alkalmazkodásának, a kortárscsoportba való beillesztésének segítése együttműködés a családdal, más szakemberekkel különösen a nevelési tanácsadó szakembereivel - mivel ezeknek a gyerekeknek az ellátása pszichopedagógiai kompetencia a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelése céljából Fontos feladat a pszichés fejlődés zavara esetén a funkcionális képességfejlesztő programok alkalmazása. A súlyos diszlexia legtöbbször diszfázia maradványtünetének tekinthető, ezért elsősorban logopédiai feladat. A közepes vagy enyhébb esetek ellátását diszlexia prevenció és reedukáció terápiáját ismerő más gyógypedagógus szakemberek is végezhetik (tanulásban akadályozottak gyógypedagógusa). A tanulásban akadályozottak gyógypedagógusának feladata A tanulási akadályozottsággal/ zavarokkal és nehézségekkel küzdő, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók segítése, fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában. A rehabilitációs foglalkozások célja a tanulási zavart okozó funkciózavarok kezelése, a megismerő funkciók fejlesztése a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkúliás tanulók segítése - a logopédusok kompetenciáinál leírtak alapján tanórai megsegítés és kéttanáros modellben tanítás, együttműködés a többségi pedagógusokkal, más fejlesztő szakemberekkel; tanácsadás Szurdopedagógus feladata (integrált nevelés esetén) a hallássérült tanulók fejlesztését végzi elsősorban egyéni habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátása kapcsolattartás a többségi pedagógussal; tanácsadás kapcsolattartás a gyermek ellátásában részt vevő egyéb szakemberekkel Habilitációs, rehabilitációs feladat: a beszédhallás folyamatos fejlesztése a beszédérthetőség javítása, szurdologopédiai ellátás egyéni vagy kiscsoportos anyanyelvi nevelés a vizuális csatorna fejlesztése, nagyobb felhasználása a fejlődés érdekében a hallásmaradvány kondicionálása 27

28 szájról olvasás készségének fejlesztése a módosult életvitel elfogadtatása, a harmonikus személyiség erősítése Konduktor feladata (az integrált gyermekek ellátásában) a mozgásfogyatékos tanulók rehabilitációs célú óráinak szervezését, lebonyolítását végzi a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar csökkentése, korrekciója pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése csoportos és egyéni mozgásnevelés a rehabilitációs órákon a kórforma és a mozgásállapot súlyossága függvényében a diagnózis szerinti speciális gépírás megtanítása az arra indokolt esetekben speciális felkészítés az önkiszolgálásra, önálló életvezetésre gyógyászati segédeszközök, az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása tanácsadás a szülőknek, a gyermekkel kapcsolatba kerülő más szakembereknek A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség és képesség kibontakoztatásának színterei: - differenciált tanórai foglalkozások; - iskolai tantárgyi szakkörök; - önként vállalt szorgalmi feladatok; - kutatómunka a könyvtárban; - sportszakosztályok és sportkörök. A tehetség kibontakoztatásának lehetőségeként minél több tanulót kell indítanunk különböző szintű tanulmányi versenyeken. (regionális, megyei és városi versenyek, sportversenyek, pályázatok stb.) Mivel az országos tanulmányi versenyek rendkívül szűk kört érintenek, az országos döntőbejutást számtalan szubjektív elem teheti kétségessé, ezért egyéb versenyeken való részvételt szorgalmazzuk, amelyek a tehetséggondozásnak, a speciális képességek kibontakoztatásának ugyanúgy tág teret adnak és sikerélményt is biztosítanak. Saját fejlesztésű versenyeink: Városi Nyelvismerő Verseny, Városi Olimpiatörténeti Verseny, Móra Ferenc Novellaelemző és Fogalmazási Verseny (nemzetközi verseny). A dicséret fontos pedagógiai eszköz. Azokat a tanulókat, akik képességeihez mérten kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, versenyeken eredményesen szerepelnek, az iskola jó hírnevéért sokat tesznek, a nyilvánosság előtt (iskolarádió, iskolaújság, körözvény, iskolai ünnepélyek) részesítjük dicséretben A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Színterei: - tanítási órák és csoportfoglalkozások; - egyénre szabott feladatok adása. 28

29 A tehetséggondozásban és felzárkóztatásban változatlanul szerepe van a differenciált tanórai munkának A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésünkben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű - de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Célunk: a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátításukat és egyéni ütemű fejlődésüket segíteni. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: - felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése; - drog- és bűnmegelőzési programok; - mentálhigiénés programok; - pályaorientációs tevékenység; - táborozások, kirándulások; - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon; - motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, ellátásban részesüljön; - a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása; - pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. A meglévő alapítványi és pályázati lehetőségeinket úgy hasznosítjuk, hogy az egyszerre megfeleljen a tehetséggondozásnak, és szükség szerint a szociális háló szerepét is betöltse A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az utóbbi időben egyre több a magatartási zavarral küszködő fiatal. Ez iskolánkban is tapasztalható, összefüggésben van a tömegkultúra és az értékrend átalakulásával. Megnyilatkozási formái az iskolai élet minden területén megfigyelhetők, éppen ezért közös fellépéssel lehet változtatni rajta. Feladataink: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának hatékonnyá tétele; a magatartás-zavarokat kiváltó okok feltárása, mérséklése és lehetőség szerinti megszüntetése; az osztályfőnökök koordinációs szerepének növelése; személyiségre szabott megoldás megtalálása Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat végző személyek: - az intézmény igazgatója; 29

30 - az iskolában dolgozó pedagógusok, kiemelten az osztályfőnökök; - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal tanévenként, tagozatonként megbízott pedagógus - a munkát segítő személyek: iskolaorvos, iskolai védőnő, pedagógus asszisztens A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos konkrét feladatok: - az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával bíz meg tagozatonként egy pedagógust; - minden pedagógus, kiemelten minden osztályfőnök közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: - a pedagógusok, tanulók és szülők tájékoztatása (írásban is) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy mikor, hol, milyen problémákkal kereshető fel; - tájékoztatás az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről. Elérhetőségük közzététele; - segítségnyújtás, a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel; - szükség esetén a Család- és Gyermekjóléti Központ értesítése. (Jelzési kötelezettség); - részfeladatok ellátása, esetmegbeszélésen való részvétel, ha ezt a gyermekjóléti szolgálat kéri. (együttműködési kötelezettség); - tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról; - dokumentációs feladatok. A munkavégzés feltételei A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához iskolánk biztosítja a megfelelő kereteket. A munkavégzés módszerei és lépései - kapcsolatfelvétel (illetve a későbbiekben kapcsolattartás) más gyermekvédelmi intézményekkel (Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat stb.); - hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek felmérése az osztályfőnökök segítségével. Folyamatos munkák: - egyéni esetkezelés: egyéni segítségnyújtás problémák esetén; - prevenciós tevékenység: osztályfőnöki órák keretében (drog-prevenciós, önismereti, felvilágosító stb. 30

31 témákban); pedagógusok segítése: tanácsadás gyermekvédelmi kérdésekben; információnyújtás; a veszélyeztetett gyerekek nyilvántartása, munkanapló vezetése; Alkalmi feladatok: - fegyelmi tárgyaláson való részvétel; - győri gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök találkozóján való részvétel; - félévkor és év végén ifjúságvédelmi beszámoló megtartása. 2.6 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulókkal való együttműködés A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési készségük. Az iskola számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak, mint iskolahasználóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, iskolafejlesztő munkájában felhasználja. A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. A joggyakorlás legfontosabb szervezett fórumai a diákönkormányzat, a diákközgyűlés. A diákönkormányzat Az osztályok a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően minden tanév elején osztály-diákbizottságokat választanak. A bizottságok alkotják az iskolai diákönkormányzatot, melynek tagjai megválasztják vezetőségüket. A diákönkormányzat működését a tanulók által választott pedagógus segíti, a diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóhelyettes. Működési mechanizmusát tekintve az iskolavezetőséggel való kapcsolattartás rendjét az intézmény, illetve a diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Az iskolai diákönkormányzat működésének célja, feladata: a tanulói érdekképviselet megvalósítása a diákönkormányzat tevékenysége révén; a fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése a diákönkormányzat munkáján és a diákközélet megvalósításán keresztül; a diákönkormányzat működése során a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának biztosítása - összhangban az SZMSZ-ben meghatározott elvek megismerésével és megvalósításával; 31

32 az iskola kulturális életében való részvétel - a rendezvények, műsorok, ünnepélyek szereplőinek közreműködése révén; a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési formák kialakítása a fentiekben említett tevékenységek gyakorlása során. A szülők A szülők képviseletének és az iskola közötti kapcsolattartás szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A szülő jogait és kötelességeit a köznevelési törvény tartalmazza. A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítést az iskolai adminisztráció rendszere szerint végezzük. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szülői nyilatkozatok megszerzése az osztályfőnök feladata. A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösséget, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai SZM az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok SZM elnökei választják az elnököt és a tisztségviselőket. A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei: - szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának; - aktivizálja a szülőket a nevelő-oktató munka és a diákélet támogatása érdekében; - segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát; - részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben; - lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában. Az iskolavezetés és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot az SZM elnöke illetve az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el. Az igazgató és az iskola szülői munkaközösségének képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. A közvetlen információcsere fórumai A közvetlen információcsere legfontosabb fórumai a szülői értekezlet és a fogadó óra. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülei nyílt napok keretében ismerkedhetnek meg az iskolával és annak pedagógiai programjával. A szülői értekezlet A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. 32

33 A tanév során évente 2 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola szülői munkaközösségének elnöke. A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulóinak a képviselői. Fogadónapok Az intézmény évente 2 alkalommal fogadónapot tart a szülők számára. A fogadónap időpontjairól a nevelőtestület dönt, és azt az iskola, éves munkatervében rögzíti. A fogadó napokat úgy állapítjuk meg, hogy a szülő a félév (tanév) vége előtt legalább másfél hónappal tájékozódhasson a gyermeke tanulmányaival összefüggő kérdésekről. 2.7 A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 1. számú Mellékletben A vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira: akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 2.8 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az átvételt minden esetben tájékozódó beszélgetés előzi meg az igazgató és a tanuló között, a leendő osztályfőnök bevonásával. A tantervi különbségek miatt az osztálytípusok közötti váltás feltétele az osztályozó, illetve különbözeti vizsga letétele. Más iskolából, iskolatípusból való átvétel esetén az osztálytípusnak megfelelő tantárgyakból, illetve az osztályban tanított, de az átjelentkezni kívánó tanuló által még nem tanult tárgyból osztályozó, illetve különbözeti vizsgát kell tenni. A c osztályokba történő felvételt fizikai képesség felmérési vizsgálat előzi meg, melyről a szülőket a szokásos módon tájékoztatjuk. 33

34 3. Az intézmény helyi tanterve Az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) rendelet szerint 3.1 A kötelező és választható óraszámok elosztása évfolyamonként és tantárgyanként Tantárgyi struktúra és óraszámok ALSÓ TAGOZAT Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom TANTÁRGYI STRUKTÚRA, ÓRASZÁMOK 1.évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam a b c d a b c d a b c d a b c d Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Küzdelem és játék Sportág választás Rendelkezésre álló órakeret táblázat A szabadon szervezhető órakeret óráit az adott osztály irányultságának megfelelően, évfolyamonként osztottuk el az egyes tantárgyak között, a struktúra ezt tükrözi. 34

35 Az alábbi táblázat a szabadon választható órák elosztását mutatja: Képzés jellege 1-2. évfolyam 3-4. évfolyam Idegen nyelvi irányultság a 1 óra idegen nyelv 1 óra idegen nyelv osztályok 1 óra magyar 1 óra magyar Vizuális kultúra irányultság b osztályok Emelt szintű testnevelés és sport c osztályok Normál tantervű d osztályok 1 óra rajz 1 óra magyar 1 óra küzdelem és játék 1 óra sportágválasztás 1 óra magyar 1 óra matematika 2. táblázat 1 óra matematika 1 óra rajz 1 óra magyar 1 óra matematika 1 óra küzdelem és sport 1 óra sportágválasztás 1 óra magyar 2 óra magyar 1 óra matematika A Győri Móra Ferenc Általános és Középiskolát 2006 áprilisában nyilvánította nyertesnek a Nemzeti Sporthivatal és a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet az általuk kiírt A közoktatási típusú sportiskolák módszertani központjainak pótpályázati úton történő kiválasztása elnevezésű pályázaton. Ennek eredményeként a 2007/2008. tanévben a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet Utánpótlás-nevelési Igazgatóságának támogatásával első, ötödik és kilencedik évfolyamon indult meg a sportorientáltságú képzés. A program a 2010/2011. tanév óta az intézmény egészét átfogja, az 1. évfolyamtól a 13. évfolyamig egy osztályban a köznevelési típusú sportiskolai képzés folyik. A sportiskolai program irányítását a Magyar Olimpiai Bizottság végzi a MOB Sportiskolai Program keretében. A Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium minden évfolyamán a MOB Sportiskola Program iránymutatásaira támaszkodó kerettantervek szerint folyik a nevelőoktató munka: 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet melléklet - Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskolai neveléséhez-oktatásához. Az iskola összes évfolyamán beépítette a helyi tantervébe a miniszter által a sportiskolák részére kiadott, testnevelés és sport műveltségterület tantervét. Az iskola pedagógiai munkája, sporttevékenységeinek szervezése során tekintettel van az adott sportág országos sportági szakszövetsége vagy országos sportági szövetsége által jóváhagyott és az iskola által szabadon választott sportágak sportági tanterveire. Az általános iskola alsó tagozatán beépítette helyi tantervébe a miniszter által kiadott küzdelem és játék, továbbá a sportágválasztó kerettanterveket. Az általános iskola felső tagozatán beépítette a helyi tantervébe a miniszter által kiadott küzdelem és játék, tanulásmódszertan, továbbá a tanulásmódszertan kerettanterveket. A sportiskolai program szerint haladó emelt szintű testnevelés és sport osztályok: az alsó tagozaton a c osztályok a felső tagozaton a c osztályok 35

36 Az ezekbe az osztályokba történő felvételt fizikai képességvizsgálat előzi meg, melyről a szülőket a szokásos módon tájékoztatjuk. A képzés során a szülőkkel történő egyeztetést követően tanulóink számára átjárhatóságot biztosítunk a párhuzamos osztályok között annak érdekében, hogy a tehetségük kibontakoztatásának leginkább megfelelő osztályokban folytathassák tanulmányaikat. Választott sportágaink: asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, gyorsasági görkorcsolya, jégkorong, judo, kajak-kenu, karate, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda, szinkronúszás, tánc, tenisz, testépítés, tollaslabda, torna, úszás, vízilabda. Ezen sportágak szakszövetségeivel, egyesületeivel együttműködési megállapodások alapján hangoljuk össze munkánkat. Az iskola nevelőtestülete magáénak érzi a sportosokat. Kiemelkedő sportolóink a versenyek, edzőtáborok miatti hiányzások kompenzálására segítséget kapnak tanáraiktól eredményes tanulmányi előmenetelük érdekében. A helyi tantervben a köznevelési típusú sportiskolai képzést folytató osztályokban a MOB iránymutatásait követve az egyesületekkel, szövetségekkel egyeztetve alakította az intézmény a délelőtti edzések és a délutáni edzésórák mennyiségét. Ennek rendszerét minden tanév végén az együttműködő egyesületekkel, szövetségekkel értékeli, és ez alapján készíti el a következő tanév tervezetét, melyhez igazítja a sportiskolai képzésben részt vevő osztályok órarendjét. 36

37 Óraterv a kerettantervekhez 5-8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. a b c a b c a b c a b c Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan - - 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Fizika - - 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Kémia - - 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Földrajz - - 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/hon- és népismeret/küzdelem és játék , , ,5 Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Tanulásmódszertan , Sporterkölcstan , ,5 Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret táblázat A szabadon szervezhető órakeret óráit az adott osztály irányultságának megfelelően, évfolyamonként osztottuk el az egyes tantárgyak között, a struktúra ezt tükrözi. 37

38 A szabadon választható órák elosztását osztályonként a következő táblázat tükrözi: Osztály idegen nyelv rajz informatika magyar matematika nyelv és irodalom 5.a 1 óra 1 óra 5.b 1 óra 1 óra 5.c 1 óra 6.a 1 óra 1 óra 1 óra 6.b 1 óra 1 óra 1 óra 6.c 1 óra 1 óra 7.a 1 óra 1 óra 1 óra 7.b 1 óra 1 óra 1 óra 7.c 1 óra 1 óra 8.a 1 óra 1 óra 1 óra 8.b 1 óra 1 óra 1 óra 8.c 1 óra 1 óra 4. táblázat Az a osztály idegen nyelvi irányultságú, a b osztály rajz irányultságú, a c osztály pedig emelt szintű testnevelés- és sport tagozat. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. 3.2 Az iskolai oktatásban-nevelésben alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai oktatásban alkalmazott segédletek Tankönyvek, szöveggyűjtemények, szakkönyvek, feladatgyűjtemények, valamint a tanulók tantárgyi és erkölcsi, etikai fejlődését segítő tematikus kiadványok, szakköri füzetek, ismeretterjesztő kiadványok, tanári segédkönyvek, a szakmai ismeretek elsajátítását segítő tematikus kiadványok és digitális tartalmak. A segédletek kiválasztásának elvei A segédletek feleljenek meg a Köznevelési törvény előírásainak és a NAT követelményeinek az általános iskolás korosztálynak megfelelő stílussal és tartalommal bírjanak mind vizuális, mind tartalmi szinten: - közvetítsenek - a társadalom elvárásainak megfelelően - alapvető emberi értékeket - ésszerű módon, az adott tantárgy kereteinek megfelelően hordozzák a magyar kultúra, tudomány történetét, eredményeit - érthetőek, könnyen áttekinthetőek, szemléletesek legyenek - serkentsék a diákokat önálló munkára, tevékenységre 38

39 - segítsék a tanár munkáját, jól taníthatók legyenek - lehetőleg hordozzanak, vagy kiegészíthetők legyenek interaktív, digitális tartalmakkal - legyenek az évfolyamok során egymásra épülők, egységesek - jelenítsék meg a tananyag szerkezetét, különítsék el a törzsanyagot és a kiegészítő anyagot, a középszintet és az emelt szintet - segítsék elő a szakmai orientációt, készítsék elő a középiskolában végzendő munkát - tegyék lehetővé a tantárgyak közötti koncentrációt - jó minőségűek, de olcsók és tartósak legyenek, lehetőség szerint több éven át használhatóak - feleljenek meg a szülői munkaközösség elvárásainak. Szükség esetén a segédletek megválasztásánál vegyük figyelembe a szülői munkaközösség véleményét - legyenek alkalmasak a térítésmentesség szabályainak betartására 3.3 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés kiemelt céljai: - A testnevelés kiemelt célja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás minden tanuló életében jelentős szerepet kapjon, továbbá ennek révén minden tanulót élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetésre szocializáljon. - Az életkornak, érdeklődésnek és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás igényt teremtsen az öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre, az önismeretben és önértékelésben fontos szerepet játszó saját testkép megismerésére, a testtudat kialakítására. - A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak az előtérbe kerülését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére, így e mozgásformák biztosítása kiemelt feladatunk. Pedagógiai, módszertani kapcsolódási pontok: - A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának - A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához ezen belül az intézmény által kidolgozott helyi tantervhez és szociális kompetencia oktatásához - A testnevelés és sport sajátos eszközeivel hozzájárul az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés kialakításához, valamint a szabályok megértéséhez és betartásához A mindennapos testnevelés színterei: - A megnövekedett számú testnevelés órák lebonyolítására iskolánk a következő létesítményeket tudja használni: tornaterem, konditerem, udvar, uszoda, Barátság parki futó pálya, műfüves futballpálya. A téli hónapokban csak a tornateremre a konditeremre és az uszodára számíthatunk biztosan a létesítményeink közül, de 39

40 minden lehetőséget megkeresünk, új kapcsolatokat építünk, és változatos programokat szervezünk, hogy a heti 5x45 percre megmozgassuk diákjainkat. - Az emelt szintű sportképzést nyújtó osztályokban az úszás órák a következőképpen alakulnak: 1-4.évfolyam 2óra/hét 5-8.évfolyam 1 óra/hét évfolyam 1 óra/hét - Az emelt szintű sportképzést nem nyújtó osztályokban az úszás órák a következőképpen alakulnak: 1-2. évfolyam 2 óra/hét 3-4. évfolyam 1 óra/hét 5-6. évfolyam 1 óra/hét évfolyam 1 óra/hét - Az uszodai infrastruktúra függvényében. - A diákok számára a délelőtti időszakban, az órarendben heti 3 testnevelés óra szerepel. A többi testnevelés órájukat az iskola délutáni sportköri foglalkozásain teljesíthetik. - Azok a tanulók, akik egyesületben rendszeresen sportolnak, edzésre járnak, ennek igazolásával felmentést kaphatnak a 4. és 5. testnevelésóra alól. A többiek számára kötelező a részvétel ezeken az órákon. - Szakköri lehetőségeink a jelentkezések függvényében: konditerem használata, floorball, kosárlabda, asztalitenisz, röplabda, ugrókötél, torna, úszás, tartásjavító torna, labdarúgás, labdajáték, atlétika, néptánc. Tantervi testnevelés órák: A tanterv alapfeladatként fogalmazza meg a mozgásműveltség kialakítását, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését. A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálják az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését. A testnevelésórák alól felmentést a háziorvos javaslatára az iskolaorvos adhat. Félévente egyszer (úszás alól kétszer) indokolt esetben a szülő is kérhet felmentést. A délutáni sportórák célja: - A tanulók iskolai leterheltségének ellensúlyozása, önfeledt játékpercek biztosítása - A rendszeresen végzett testmozgásra való igény kialakítása - A szabadidő megfelelő közösségben való eltöltése - Lehetőség biztosítása a csapathoz tartozás örömének, a közös felelősség élményének átélésére Mindennapos testnevelés programja: - Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel 40

41 - A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással - Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés fejlesztése - A mindennapos testnevelés adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre A hatékonyság érdekében megvalósítandó sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok: - Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra - Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténjen a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése - A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása - Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt, sikerélményt - A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban - A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a tanulók a szabadidősportokkal, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számukra megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük - A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés - A tanulók fizikai állapotát a Netfit teszt alapján mérjük fel. 3.4 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A NAT értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az egészségnevelés és környezetnevelés folyamata, célja: Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embert arra, hogy egyre fokozódóbb kontrollt szerezzen saját egészségi állapota felett, és képessé váljon annak javítására, alakítására. Az egészséget, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Nagyon fontos lehetővé tenni az emberek számára az élethossz végéig való tanulást, hogy felkészüljenek az élet valamennyi szakaszára, és hogy megállják helyüket krónikus betegség vagy sérülés esetén is. Ezt mind iskolai, mind otthoni, mind munkahelyi, mind közösségi környezetben elő kell mozdítani az oktatási, szakmai, önkéntes és üzleti alapokon működő szervezeteken keresztül és magukban az intézményekben is. Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapi élete díszletei között, ott, ahol tanul, játszik, dolgozik. Az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törődik saját magával, másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani, továbbá azáltal, hogy a társadalom, amelyben él, olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik az egészség elérését valamennyi tagja számára. Fel kell lépni az erőforrásokkal való visszaélés, 41

42 az egészségtelen életkörülmények és környezet, a nem megfelelő táplálkozás ellen. Rá kell irányítani a figyelmet az olyan népességügyi kérdésekre, mint a szennyeződés, a lakás- és foglalkozási ártalmak, lakás- és település-egészségügy. Lehetővé kell tenni, hogy az emberek megőrizzék maguk, családjuk, barátaik egészségét és elfogadják a közösséget, mint a jól-léttel kapcsolatos szószólót. A magyar törvényi előírások erre a területre folyamatosan változó és sokrétű szabályozást alkotnak, amelyeket munkánk során figyelembe kell vennünk. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési céljai - A rendelkezésre álló eszközeinkkel és kidolgozott módszereinkkel elősegítjük a tanulók, a tantestület és a technikai dolgozók egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. - Iskolánk egészséges környezetet, egészségnevelést, iskolai és munkahelyi egészségügyi szolgáltatásokat biztosít minden tanulójának, dolgozójának. - Az iskola arra nevel, hogy a tanulók önálló, felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni: o képessé váljanak egészséges életvitelt kialakítani, o képesek legyenek a konfliktusokat megoldani, o tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel, o alakuljon ki a bennük a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás, o készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére, o szerezzenek ismereteket az önálló gyalogos közlekedéssel, a tömegközlekedési eszközök használatával kapcsolatban, legyenek tisztában az utas balesetek elkerülésének módjaival. - Az intézmény együttműködik a térség és településeinek szakembereivel, bekapcsolódik a gyermekek egészségnevelését biztosító programjaiba. - Kiemelt jelentőséget adunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének. - Az iskola pedagógusai és körösségei teret adnak a társas támogatásnak, a lelki egészségfejlesztésnek és a tanácsadást biztosító programoknak. - Olyan nevelési-oktatási gyakorlatot folytatunk, amely figyelembe veszi a gyermekek és a dolgozók jól-létét, méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez. - Törekszünk arra, hogy segítsük tanítványainkat, a velünk kapcsolatban álló családokat, foglalkoztatottjainkat egészségük megőrzésében. Kiemelt feladataink - az egészséges táplálkozás - a mindennapos testnevelés - a testi-lelki egészség fejlesztése - az iskolai erőszak megelőzése - a személyi higiéné 42

43 - valamint az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Egészségnevelési és környezeti nevelési programunk - Tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségi állapotot a genetikai tényezők, a környezeti tényezők, az életmód és az egészségügyi ellátórendszer működése határozza meg. - Az iskolát a szocializáció színtereként értelmezzük. - Érdemi hatást kívánunk gyakorolni az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra. - Megragadunk minden iskolai és iskolán kívüli lehetőséget céljaink megvalósítására. - Felhasználjuk a tantervekben lévő lehetőségeket, a közösségi színtereket, a szabadidős programokat, a családok bevonásával tartott rendezvényeinket az egészségnevelésre. - A minőség-fejlesztési munka eredményeit felhasználva, hivatásunkat gyakorolva kedvezően alakítjuk az iskola pszichoszociális környezetét. - Változatos kommunikációs formákat felhasználva (osztályfőnöki óra, fogadóóra, kirándulás, iskolaújság, rendezvények stb.) bővítjük az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket, és megadjuk az ez irányú tanulási lehetőségeket - Nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartás kialakítására: o osztálydekoráció a gyermekek számára fontos az osztályterem díszítése, mert maguk alakítják saját munkahelyi környezetüket, o biztonságos, igényes iskolakörnyezet kialakítása, o rendszeres hulladékgyűjtés, o kirándulások, táborok, rendezvények, szabadidős programok szervezése. Segítő kapcsolatok az egészségfejlesztésben és környezeti nevelésben - Szülők (család): Fontos a folyamatos információ-átadás, megfelelő tájékoztatás, aktív bevonásuknak jelentős szerepe van munkánk hatékonyságában - SZMK: Szükséges a támogatásuk megnyerése, mivel jogosítványaik alapján nagy szerepet töltenek be az egészségnevelési program kidolgozásában és megvalósításában - Iskolaorvosok és védőnők: Intézményünknek van jogszabályok által meghatározott iskolaorvosa, körzeti orvosa, fogorvosa, védőnője, akik a szűrést és az ellátást az életkorhoz kötődően intézményünkben megvalósítják. Vizsgálatok során követik a testi, érzelmi és intellektuális fejlődést, az érzékszervek állapotát. Szűrések során felismerik a krónikus betegségeket, kóros elváltozásokat. Amennyiben helyben nem tudjuk a tanulót elsősegélyben részesíteni, úgy a megfelelő ellátást elvégzik. Közreműködnek a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. - Gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő - Rendvédelmi szervek - Önkormányzat Hivatala Az egészségnevelés és környezeti nevelés kommunikációs területei 43

44 - tanóra - szabadidős foglalkozás, sportprogram, szakkör, sportkör, kirándulás, tábor - szülői értekezlet - családi nap, egészségnap Étkezés az iskolában Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek, fiatalok megfelelő helyen, megfelelő ételeket fogyasszanak. A gyermek étkezése, a fejlődő szervezet igényei miatt, különös gondot követel. Iskolai menza és napközi Szükséges az ételek mennyiségének és minőségének folyamatos ellenőrzése, és probléma esetén azonnali jelzés. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó eleme az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy ez az ellátás továbbra is megmaradjon. Kívánatos, hogy kínálata bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék és gyümölcskínálattal. Tízórai A tanulóknak lehetőséget adunk, hogy nyugodt körülmények között elfogyasszák az otthonról hozott ételeket. Az egészségnevelés és környezeti nevelés színterei (tantárgyi programok) Biológia Az élő szervezet működését tekintve fontos tanóra a biológia, ahol a tanulók az emberi test részeiről, feladatairól illetve a betegségek okairól szerezhetnek információkat. Földrajz A földrajz tantárgy keretében az ember környezete, annak alakítása, a környezetvédelem és annak emberre gyakorolt hatása jelenik meg. A természettel harmóniában élő ember testi-lelki egészsége közötti összefüggés ma már vitathatatlan. Magyar nyelv és irodalom, művészetek A magyar nyelv és az irodalom, valamint a művészetekkel foglalkozó tantárgyak (ének-zene, tánc, rajz- és vizuális kultúra) főként az esztétika csatornáján, a művészet élményszerző hatásán keresztül hat az emberi szellemre és lélekre. Ezáltal segít egy magasabb, emberhez méltó életminőség, kreativitás kialakításában. Testnevelés és sport Ezek a tanórák az életkornak, fizikai fejlettségnek megfelelő program összeállításával egyrészt a fizikum felépítését, megerősödését szolgálhatják, másrészt és ez legalább annyira fontos igényt alakítanak ki az iránt, hogy a testmozgás az élet állandó és szerves része legyen. Kémia 44

45 Kémia órákon elsősorban az egészségkárosító anyagokkal, vegyszerekkel ismerkednek meg a tanulók, különös hangsúllyal a káros szenvedélyeket okozó szerek hatóanyagaira, és hatásmechanizmusára (nikotin, alkohol), drogok). Osztályfőnöki óra Ezeken az órákon kiemelt szerepet kapnak az egészséggel, az életmóddal, a serdülőkor jellemzőivel, a társas kapcsolatokkal, a káros szenvedélyekkel, a társadalommal, az egyes csoportokkal, a családdal illetve kortársakkal kapcsolatos témák, valamint a média és reklámok szerepe, az okos fogyasztás, a társadalmi elvárások, és az elvárásoknak való megfelelés, továbbá a devianciák és ezek kezelése. 45

46 3.5 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 80. (9) bekezdése szerint az iskola az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatározott mérési időszakban, tanévenként megszervezi - a felnőttoktatásban és az 1-4. évfolyamon tanulók kivételével - a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát azokon az évfolyamokon, ahol a testnevelés tantárgy tanítása folyik. A fizikai fittségi méréshez kapcsolódó iskolai adminisztrációs feladatok elvégzéséhez, a mérési eredmények rögzítéséhez az intézményeknek az alábbi programokat kell használniuk: 1. Mérési azonosító generátor 2. Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rendszer (a továbbiakban: NETFIT rendszer) 3.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Szabadon választható foglalkozások: Az általános iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei és az iskola lehetőségei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, illetve a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik. A nem kötelező tanórai foglalkozásokra a tanuló jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A foglalkozások helyét, idejét az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben a terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A szabadon választható foglalkozások lehetnek: - Felzárkóztatás - Tehetséggondozás - Szakkör, sportkör: logika, anyanyelv, idegen nyelv, sakk, kézműves, rajz, közlekedési ismeretek, biológia, kémia, informatika, fizika, manga, kiadványszerkesztő (web design), MórAdó, - Tanulmányi, kulturális verseny Kötelezően választható foglalkozások a sporttagozatos osztályokban Alsó tagozatban az edzés a sportiskolai képzés szerves részét képezi, a testnevelés és sport műveltségterület szemléletéhez igazodik: fejleszti a tanulók motoros készségeit, mozgástanulási képességeit játékos és játékos jellegű feladatmegoldásokban. Felső tagozatban edzés heti egy alkalommal a diák választása szerint: - Uszodai edzés 46

47 - Tornatermi edzés - Labdarúgás - Kosárlabda Minden sporttagozatosnak kötelezően választania kell egyet a felkínált lehetőségek közül. Felmentést csak azok az élsportolók kaphatnak, akik az iskolai edzések időpontjában igazoltan az egyesületüknél vesznek részt edzésen és ezt az edzőjük írásban kérelmezte. 3.7 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban lehetőség szerint csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, valamint a sportosztályokban - nemek szerinti bontással - a testnevelést. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. I. Jelentkezés egyéb foglalkozásokra: Az alapképzést kiegészítő választható órák, foglalkozások szervezése a törvényi szabályozásnak megfelelően a felmért igények figyelembevételével, minimum tíz fő jelentkezése esetén lehetséges. A tanórán kívüli egyéb foglalkozásokra a tanév megkezdésekor jelentkezhetnek a tanulók Lehetőleg minden érdeklődőnek biztosítani kell, hogy valamilyen foglalkozáson részt vehessen. A foglalkozásra beírt tanuló rendkívül indokolt eset kivételével nem maradhat ki a foglalkozásról. A tanórán kívüli foglalkozáson való részvételt az állandó felügyeletet biztosító nevelő köteles elősegíteni. Az intézmény biztosítja a sportolás lehetőségét és a mindennapos testmozgást. Ennek színterei a tantárgyi testnevelés órákon kívül: - Intézményi sportköri foglalkozások - Intézményi tömegsport foglalkozások 3.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2. Általános célok Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a - diszkriminációmentesség - szegregációmentesség - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása - a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása 3. Etikai elvek Elítélünk és tiltunk minden közvetett és közvetlen hátrányos megkülönböztetést. Senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe: 47

48 - neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetiségi, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez - való tartozása, anyanyelve - fogyatékossága, egészségi állapota - vallási vagy világnézeti meggyőződése vagy társadalmi származása Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. 4. Konkrét célok, feladatok - Iskolánk légköre befogadó és elfogadó, az oktatás-nevelés során tiszteletben tartjuk a tanulók emberi méltóságát, egyediségét. - Fontos feladatnak tekintjük az alapvető emberi értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. 5. Partneri kapcsolat, együttműködés - Külön figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű tanulókat, a szülőkkel és az osztályfőnökkel rendszeresen megbeszéljük a problémákat. - Kapcsolatot tartunk a szociális és gyermekjóléti intézményekkel, szervezetekkel. - Részt veszünk a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésében. 6. A szakmai-pedagógiai terület célkitűzései a tanulók esélyegyenlőségének biztosításáért Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek az együttnevelés elméleti és gyakorlati módszereiről és rendelkezzenek a személyközpontú nevelés és differenciálás megvalósításához szükséges kompetenciákkal. Olyan nevelési és tanulásszervezési módszereket alkalmazunk, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő hátterét. Célunk, hogy az alábbi szakterületek kiemelt fontosságúak maradjanak, és segítsék az együttnevelést: - a sikeres integráció egyik feltétele az egyéni szükségletek fejlesztése /tanórai differenciálás/ - kooperatív tanulás /a legfontosabb kompetenciák fejlesztése/ - interkulturális nevelés /a társadalmi előítéletek csökkentése/ - tanuló megismerési technikák /a gyermek viselkedésére ható környezeti jellemzők/ - drámapedagógia /konfliktushelyzetek megoldása, sikeres kommunikáció/ - az önelemzés, önismeret igénye /a fejlettebb képességek tudatos kihasználása pl. a szóbeli megnyilatkozás az írásbeli munkák helyett diszlexia esetén/ 48

49 7. Egyéb lehetőségek a tanulók segítésére 6.1. A kulturális hátrányokkal küzdő tanulók esetén: - korrepetálás - pályaorientációs tanácsadás - a társasági életben való jártasság elsajátítása - hangverseny- és színházlátogatás - könyvtári programok - kulturális rendezvényeken való szerepeltetés - tanulmányokhoz kapcsolódó kirándulások, sportprogramok 6.2. A szociális hátrányokkal küzdő tanulók esetén: - a gyermek- és ifjúságvédelem kiemelt feladata a HH, HHH, és a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása - tankönyvtámogatás, tankönyvjuttatás 6.3. A különleges bánásmódot igénylő tanulók esetében: - tanári foglalkozásokon, pl. fejlesztőpedagógus segítségét kérhetik - a feladatok teljesítésében differenciálás - a vizsgákon az előírtnál hosszabb időkeret biztosítása 6.4. A valamilyen fogyatékkal élő tanuló esetében: - beilleszkedésük segítése kiemelt osztályfőnöki feladat - a tanulmányi kirándulásokon és szabadidős programokon fokozott figyelmet fordítunk igényeikre, szükségleteikre - differenciált feladatmegoldás - hosszabb időkeret és a szükséges körülmények biztosítása a vizsgákon 3.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása I. Alapelvek A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok mennyiségének és formájának meghatározása elsődlegesen a konkrét helyzetre és a pedagógiai folyamat egészére rálátással rendelkező tanár kompetenciája. 49

50 A házi feladat szóbeli és írásbeli formája is adható az osztály (tanulócsoport) egészére érvényesen és differenciáltan, akár egyénre szabott formátumban is. A házi feladat mennyisége és minősége a tanuló életkorának megfelelő, a tanultak és a taneszközök segítségével teljesíthető legyen. Az otthoni feladatok előírásakor a pedagógus a lehetőségekhez mérten figyelembe veszi a többi tantárgyra általában jellemző, illetve szokásos otthoni feladatok mennyiségét is. A házi feladat meghatározásánál ugyancsak figyelembe vett tényező a két tanítási óra közötti időtartam. Az otthoni felkészüléshez adott feladatokat minden esetben az ellenőrzés valamilyen formája követi. Ha a tanuló az otthoni feladatait nem készíti el, illetve hanyagul végzi, elmarasztalásban részesül. II. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum percet vehet igénybe egy tantárgyból Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái Az ellenőrzés és értékelés szerepe Az ellenőrzés és az értékelés a tanuló munkájának, teljesítményének megítélésére szolgál. Fontos funkciója a visszajelző szerep, mely a tanuló és a szülői ház felé jelzi az elsajátított ismeretek szintjét az elvárások rendszeréhez képest, folyamatos munkára készteti a tanulókat, naprakész, megbízható visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális életkezdéshez vezető út megtalálásának egyik eszköze Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen pedagógiailag kifogástalan, nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális kiszámítható, nem kampányszerű érthető, követhető sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét, életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését módszertanilag változatos konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét 50

51 1.2. A jegyek kialakításánál érdemes százalékot számolni és az érdemjegyeket a következő táblázat alapján megállapítani Elégséges Közepes jó jeles alsó határ 25 % 40 % 60 % 80 % felső határ 50 % 60 % 80 % 95 % 2. Az ellenőrzés, értékelés formái 2. táblázat Az értékelés konkrét formáját, anyagát a pedagógus választja ki, törekednie kell azonban az iskolai követelmények szem előtt tartásával a helyes arányok kialakítására. Számon kérni csak a tanított anyagot lehet. Meg nem engedett eszköz alkalmazása esetén a tanuló tudása elégtelen. Az értékelésről a munkaközösségek évente legalább egyszer egyeztető megbeszélést tartanak Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái - Írásbeli felelet (röpdolgozat): az utolsó két óra anyagából bármikor íratható. - Témaközi dolgozat: a témakör utolsó 3-5 tananyagára terjedhet ki, előző órán bejelentendő. - Témazáró dolgozat: a témakör lezárása, összefoglalása és gyakorlása után írható. Egy héttel előbb be kell jelenteni a megíratását és a követelményeket. Egy teljes órát vesznek igénybe. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozatot lehet írni. - Év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak, a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után kerül sor rájuk, s megtörtént az előzetes bejelentés. - Házi dolgozat magyarból félévente 4, a többi tantárgyból félévente 1 írható. A házi dolgozat téma- és feladatkörét legalább két héttel a beadási határidő előtt kell kijelölni. Ebbe az időtartamba a tanítási szünetek ideje nem számítható be. Párhuzamosan különböző tárgyakból maximum két házi dolgozat adható fel. - A házi dolgozatok értékelése osztályzatokkal történik, be nem nyújtásuk a feladat elégtelen megoldásával egyenértékű. - Valamennyi írásbeli munkát legkésőbb a megíratástól számított 2. héten ki kell javítani Szóbeli értékelés - Felelet: fő része legfeljebb 3 leckére visszamenő ismeretanyag ellenőrzése önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján - Kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása - Órai munka: az órai munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége - Memoriter 51

52 2.3. Gyakorlati értékelés A számonkérés e formája elsősorban a készségtárgyak esetében alkalmazható, pl. testnevelés, informatika, technika és vizuális kultúra tantárgyak esetében A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Általános elvek A tanuló magatartásának és szorgalmának elbírálása az osztályfőnök feladata. Az osztályfőnök a döntése előtt kérje ki és vegye figyelembe az osztályban tanító tanárok, valamint az osztályközösség, azon belül az osztály DÖK véleményét. A magatartás és szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel. Az osztályfőnök és az osztály szükség szerint, de legalább félévenként értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát és a tapasztalatokról tájékoztatja a szülőket. (szülői értekezlet) Az ellenőrző a tanuló mindennapos felszereléséhez tartozik. Ha a tanuló nem viszi magával a tanórára az ellenőrzőjét, vagy kérésre nem adja át a tanárnak, fegyelmező intézkedésben részesülhet, vagy fegyelmi büntetést kaphat. A tanuló köteles a kapott érdemjegyeit az ellenőrzőjébe bevezetni és minden alkalommal, szüleivel aláíratni. A tanuló köteles az ellenőrzőbe beírt értesítéseket másnapra szüleivel, kollégista tanuló értelemszerűen a kollégiumi nevelőtanárával, a következő hét első napjára a szüleivel is aláíratni. Az ellenőrző vezetését az osztályfőnök 2 havonta ellenőrzi, a szabályokat be nem tartó tanulókat felelősségre vonja. Az ellenőrző könyv hamisítása (pl.: érdemjegy, aláírás, igazolás) a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik. A bizonyítvány a tanuló egész éves teljesítményének minősítéseit tartalmazza. A magatartási érdemjegyek megállapításakor az alábbiakra kell figyelemmel lenni: - a házirend követelményeinek betartása - a tanuló viselkedése nevelőivel, társaival - magatartása a tanórán, szünetben és a tanórán kívüli iskolai rendezvényeken - igazolatlan mulasztások mértéke - kapott dicséretek és jutalmak - részvétel az osztály valamint az iskolaközösség munkájában A szorgalom érdemjegyek megállapításakor az alábbiakra kell figyelemmel lenni: - a tanuló képességeinek és tanulmányi eredményének egymáshoz való viszonya - tanórai aktivitásának mértéke - a tanuláshoz való viszonya - kötelességteljesítésének mértéke Magatartás A minősítés elvei: - iskolába járási fegyelem - társakhoz való viszony (segítőkészség, szolidaritás) - óra alatti magaviselet (fegyelmezettség) 52

53 - korábbi magatartáshoz képest történt változás (pozitív vagy negatív) - beszédstílus - tanárokkal és iskolai dolgozókkal szemben tanúsított magatartás - tanórán kívüli magatartás Példás a tanuló magatartása, ha kifogástalanul viselkedik, órák alatt aktív, közösségi munkát végez, erre ösztönzi társait, írásbeli fegyelmi büntetése és igazolatlan mulasztása nincs. Jó a tanuló magatartása, ha viselkedése ellen lényeges kifogás nem merül fel, képességeinek megfelelően tanul, ösztönzésre közösségi munkát végez. Igazolatlan hiányzása nincs. Esetleg egy szaktanári figyelmeztetése van. Változó a tanuló magatartása, ha viselkedésével többször megsérti a házirendet, a közösségi munkában nem, vagy csak vonakodva vesz részt. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetője vagy intője van. Rossz a tanuló magatartása, ha rendszeresen megsérti a házirendet, bomlasztja a közösséget, közösségi munkát nem végez. Igazgatói szintű fegyelmi büntetése van, többször igazolatlanul mulasztott. Szorgalom A minősítés elvei: - tanulmányi előmenetel - aktivitás - oktatás követelményeinek teljesítésére irányuló igyekezet Példás a tanuló szorgalma, ha kötelességteljesítése kifogástalan. Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban készíti el. Munkájában kitartó, s tőle telhető legjobb eredményre törekszik. Munkája pontos, esztétikai szempontból is tetszetős, hiánytalan. Jó a tanuló szorgalma, ha képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Iskolai munkáit, házi feladatait jól elvégzi, de ezek esztétikuma már kevésbé érdekli. Felszereléseit rendben tartja. Változó a tanuló szorgalma, ha munkavégzésében hiányosságok mutatkoznak, a hanyag és jó munkák egymást váltogatják, ami azt mutatja, hogy gyakran dolgozik képességein alul. Felszerelése gyakran hiányos. Hanyag a tanuló szorgalma, ha gyakran mulasztja el kötelességét, képességein alul dolgozik. Munkái gondatlanok, hanyagságról árulkodnak. A munkavégzésben megbízhatatlan, pontatlan, nemtörődöm. A felszerelése gyakran hiányos. Egy vagy több tárgyból bukik A tanulmányi eredmények értékelése Az értékelésnek a legátfogóbb, az iskoláztatás egész időtartamára kiterjedő célja a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása, amely nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Az értékelésben a tanítás-tanulás eredményéből indulunk ki, abból vonunk le következtetéseket a célrendszerre, a folyamatra és a tanulóra nézve. 53

54 Az írásbeli beszámoltatás szerepe a tanulók tudásának értékelésében - Az írásbeli felelet során szerzett érdemjegy egyenértékű a szóbeli feleletével. Gyakoriságát tekintve a felsőbb osztályokban szerepe és így jelentősége is egyre nő. - A témazáró felmérések jelentősége nagyobb, mint egy-egy feleleté, mivel egy teljes témakört fognak át. - A tudásszint mérések szerepe eltér az előzőektől. - Az év eleji felmérés az előző év anyagának ismeretét méri. Feladata, hogy kiindulási alapot adjon a tanuló adott tanévi egyéni fejlesztéséhez, differenciálásához. - A félévi felmérés szerepe nem nagyobb egy témazáróénál, mivel a tantervi követelményeknek (az adott évben) tanév végén kell eleget tenni. - Év végi felméréskor a tanulónak az adott tanév ismereteiből kell számot adni. Ennek a mérésnek a szerepe a minősítésben nem kizárólagos, de erősen befolyásoló. Értékelés az 1-4. évfolyamon 1. évfolyam Az első évfolyamon a tanulókat szövegesen értékeljük és minősítjük az alábbiak szerint. kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt gyengén felelt meg felzárkóztatásra szorul Kiválóan megfelelt szöveges minősítést kap az a tanuló, aki a tananyagot alaposan és összefüggéseiben ismeri, ismereteit önállóan, biztosan alkalmazza. Jól megfelelt szöveges minősítést kap az a tanuló, aki a tanult tananyagot alaposan ismeri, ismereteit kevés hibával önállóan alkalmazza. Megfelelt szöveges minősítést kap az a tanuló, aki a tananyag lényeges részeit jól ismeri, az ismereteit segítséggel tudja alkalmazni. Gyengén felelt meg szöveges minősítést kap az a tanuló, aki a tananyag minimum követelményének eleget tesz, nevelői segítséggel alkalmazza ismereteit. Felzárkóztatásra szorul szöveges minősítést kap az a tanuló, aki a követelményeket felzárkóztató foglalkozásokon vagy egyéni foglalkozásokon tudja eredményesen elsajátítani. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap, a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét. Ennek az értékelésnek az a célja, hogy felderítse a tanuló fejlődését és továbbhaladását akadályozó tényezőket. Ezen túl meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek a sikeres továbbhaladáshoz szükségesek és lehetővé kell tenni a gyermek heti 2 alkalommal történő egyéni felzárkóztatását. 2. évfolyam A tanulókat év közben érdemjegyekkel értékeljük, félévkor szövegesen, év végén osztályzattal minősítjük évfolyam 54

55 A tanulókat érdemjegyekkel értékeljük, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az erkölcstan/hit-és erkölcstan, a küzdelem és játék valamint a sportágválasztás tantárgyakat az alsó tagozaton háromfokú skála alapján értékeljük és minősítjük az alábbiak szerint: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt Értékelés az 1-8. évfolyamon Az érdemjegy és az osztályzat: Kitűnő (5): Tantárgyi dicséret adható kiemelkedő szaktárgyi teljesítményért (tanórán kívüli kiemelkedő tevékenység, versenyen elért eredmény, plusz feladatok sikeres teljesítése) a szaktanár döntése alapján. Jeles (5): ha a tanuló a Helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította és tudását alkalmazni is képes. Jó (4): ha a tanuló a Helyi tanterv követelményeit kevés hibával sajátította el. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Közepes (3): ha a tanuló a Helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Tanár segítséggel tudja alkalmazni tudását. Elégséges (2): ha a tanuló a Helyi tantervnek csak a minimális továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag tanári segítséggel képes feladatvégzésre. Félévkor és év végén 1,8 tizedtől adható elégséges osztályzat a pedagógus döntése alapján. Elégtelen (1): ha a tanuló a Helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel. Tanári segítséggel sem képes feladatait elvégezni. Az egyes tantárgyak részletes követelményeit a Helyi tantervben rögzítettük. A magyar irodalom és a magyar nyelv az értékelés során két önálló tantárgyként jelenik meg. A tanulásmódszertan, a küzdelem és játék valamint a sporterkölcstan tantárgyakat a felső tagozaton háromfokú skála alapján értékeljük és minősítjük az alábbiak szerint: jól megfelelt megfelelt nem felelt meg A továbbhaladás feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben csak a megismételt évfolyamról kap bizonyítványt a tanuló. 55

56 Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A szaktanár, illetve a tanító feladata, hogy a javítóvizsgára utalt tanulóknak június hónapban kijelölje a gyakorlási anyagot, amely felöleli az adott tantárgy minimum követelményét. 56

57 3.13 A jutalmazás és a fegyelmezés iskolai elvei A tanulók jutalmazásának elvei A dicséret, a jó teljesítmények jutalmazása fontos pedagógiai eszköz. Következetesen élve ezzel az eszközzel fokozhatjuk tanulóink aktivitását, szorgalmát, kezdeményezőkészségét. A jutalmazás alapjául szolgálhat a tanuló kötelességei körébe tartozó feladatok terén kiemelkedő eredmények elérése, valamint minden olyan tanórán kívüli tevékenység, amely személyiségének fejlesztésére, illetve a tanulóközösség javára szolgál. Jó tanuló, jó sportoló a legmagasabb szintű iskolai elismerés. A nevelőtestület döntése alapján, a ballagási ünnepségen kerül sor az átadására. A tanulók fegyelmezésének elvei A tanulók felelősséggel tartoznak az iskolai házirend betartásáért. A házirend rendelkezéseit az iskolába történő beiratkozás pillanatától köteles a tanuló betartani. Beiratkozáskor a tanuló és szülei (gondviselője) megismerik a házirend pontjait, tudomásul veszik, és azok betartását önmagukra nézve kötelezőnek tartják. Felelősséget vállalnak az közzétett házirend betartása elleni vétségért, vállalt feladatok hanyag végzéséért, igazolatlan mulasztásért, stb. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmező intézkedés az osztályfőnöknél, a nevelőtestületnél, illetve az igazgatónál kezdeményezhető. Fegyelmi vétség elkövetése esetén a diák a vétség súlyosságának megfelelő büntetésben részesül. A büntetés fokozatát az osztályfőnök, szükség esetén a nevelőtestület, ill. az iskola igazgatója határozza meg. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének részletes szabályozását az intézményi házirend tartalmazza Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) 57

58 foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek (osztályfőnöki, biológia, kémia, egészségtan, elsősegélynyújtás gyakorlat, munkahely és biztonság). 4. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással foglalkozó egészségnapot szervezünk a tanulók és családjaik számára. 58

59 Mellékletek 1. sz. melléklet: Móra Ferenc Általános Iskola tanulmányi és vizsgaszabályzata 2. sz. melléklet: Könyvtár-pedagógiai program 3. sz. melléklet: Magántanulói szabályzat 59

60 1. sz. melléklet: Győri Móra Ferenc Általános Iskola tanulmányi és vizsgaszabályzata 60

61 A vizsgaszabályzat jogi kerete 1. sz. melléklet A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A tanév rendje Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló: akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja, és jegyei alapján nem osztályozható, (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet bekezdés b. pontja) és azt a nevelőtestület megszavazza. akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladja, és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet bekezdés f. pontja). aki tanulmányait magántanulóként végzi (lásd még Magántanulói szabályzat). Az osztályozó vizsga minden tantárgyból írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga feladatlapját a munkaközösség készíti el évfolyamszinten, az adott tagozat és óraszám figyelembe vételével, akit a feladatlapokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terhel. A szóbeli vizsgán a tanuló tudását a megadott témakörökön keresztül állapítja meg a vizsgabizottság. Érdemjegyét a vizsgabizottság a szerzett jegyek átlaga alapján alakítja ki. Az osztályozóvizsga díjtalan, és nem nyilvános. Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét az anyakönyvbe és a bizonyítványba be kell vezetni annak megjegyzésével, hogy a tanuló osztályozóvizsgát tett. Az összevont osztályozóvizsga eredményeit külön kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetőleg anyakönyvbe és bizonyítványba bevezetni. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló: aki tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét aki eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni A különbözeti vizsga szervezése és lebonyolítása minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket a munkaközösség vagy szaktanár 61

62 jelöli ki. A vizsgáztató tanárok annak az osztálynak a tanárai, amelyben sikeres szereplés után a tanuló folytathatja tanulmányait. A különbözeti vizsga díjtalan és nem nyilvános. A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsga eredményét a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. A külföldi bizonyítvány alapján különbözeti vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell kiállítani, és a jegyzet rovatba be kell jegyezni a különbözeti vizsga eredményét. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet az a tanuló: aki a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. aki osztályozó, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezi be, ill. az előírt időpontig nem teszi le, aki az osztályozó-, különbözeti vagy pótló vizsga követelményeinek nem felelt meg. A javítóvizsgán számon kért ismeretek a tanmenet teljes anyagát felölelik. A tantárgyi követelményeket a munkaközösség vagy szaktanár jelöli ki. Pótló vizsga A tanulmányok alatti pótló vizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgát tenni. Vizsgaforma, vizsgarészek Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Gyakorlati vizsga Vizsgaidőszakok Javítóvizsga, pótló vizsga: augusztus közötti időszakban (évente csak egy alkalommal, pontos időpontját az intézmény vezetője a tanévzárón közli. Osztályozó vizsga: a Munkatervben meghatározott időszakban. Magántanulók esetében I. féléves vizsga időpont január 2. hete, II féléves vizsgaidőpont június 1. hete. Különbözeti vizsga szervezhető annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló felvétele megtörtént. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. Az írásbeli vizsgák rendje A vizsgateremben az ülésrendet a felügyelőtanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközökről a tanulók maguk gondoskodnak. 62

63 A szóbeli vizsgák rendje A vizsgabizottság tagjainak száma 3 fő. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. Megkezdett vizsga nem szakítható meg. 63

64 2. sz. melléklet: Könyvtár-pedagógiai program 64

65 2. sz. melléklet Az iskolai könyvtár feladatai, általános céljai Az iskolai könyvtár célja, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskola információs forrásközpontjává váljon, kiszolgálja és részt vegyen az iskola nevelő-oktató tevékenységében, valamint biztosítsa más könyvtárak szolgáltatásait, dokumentumait egyaránt. Ehhez kapcsolódó célja továbbá, hogy a könyvtárhasználati ismeretek eszközjellegűvé válásához szükséges tapasztalati és gyakorlási lehetőséget nyújtson minden tanuló számára. Ezért szükséges, hogy gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat a szakszerűen elhelyezett és feltárt információhordozókat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége során felhasznál, hasznosít. Az információs társadalom új elvárásokat támaszt napjaink társadalma felé, ebből fakadóan az iskola felé egyaránt. Az emberiség birtokában lévő ismeretek mennyisége rohamosan nő, valamint a meglévő ismeretek avulása is rendkívül felgyorsult, ezért mindenki számára egyre nélkülözhetetlenebbé válik az információk folyamatos frissítése. A felnövekvő generációnak meg kell felelnie a műveltség, szakképzettség, nyelvtudás, kreativitás, a korszerű informatikai eszközök ismeretének, felhasználásának terén felmerülő kihívásoknak. A korszerű oktatás ezért elképzelhetetlen egy korszerű dokumentációs szolgáltatást nyújtó háttér, az iskolai könyvtár nélkül. Iskolánkban a könyvtárban tárolt hatalmas mennyiségű információ rendszerezése, feltárása, hozzáférhetővé tétele Szirén integrált számítógépes program segítségével történik, amely segítségével több szempontú visszakeresésre nyílik mód, így a tanulók elsajátíthatják a megfelelő információkeresési stratégia megválasztásának lépéseit. I. A könyvtár-pedagógia célja - Minden tanulóban kialakítani az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűdöt. - Az olvasóvá nevelés, hogy mindennapi szükségletté váljon az olvasás öröme. Ez a tevékenység végigkíséri az általános iskola nyolc esztendejét, amelyen keresztül a kultúra és értékközvetítés, valamint könyvtárhasználóvá nevelés, és az egész életen át tartó tanulásra nevelés folyik. - Kialakítani és fejleszteni azokat a magatartásmódokat és képességeket, amelyek a könyvtár mindennapos használatában elengedhetetlenül szükséges. - A könyvtárhasználat azon területeinek megismertetése, amelyek elősegítik valamennyi műveltségi terület ismereteinek feltárását. - Megismertetni a tanulókkal az alapvető információhordozók fajtáival, szerepével és felhasználásával, amelyek elősegítik az önálló szellemi alkotás létrehozását. Személyiségfejlesztés, szokásformálás, azaz a könyvtárhasználó tanuló személyiségfejlődésének a könyvtárhasználat, az informálódás során való előmozdítása. - Önálló tanulás, önképzés, és a könyvtárhasználat igényének kialakítása. - Könyvtárhasználati ismeretek oktatása hogy a tanulók olyan eszköztudást sajátítsanak el, melyet a teljes tanulási folyamatban és azon túl is bármely ismeretszerző és feldolgozó tevékenységük során alkalmazni tudnak. A könyvtári ismeretek lehetővé teszik bármely tantárgy aktív elsajátítását. A könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a tanulás tanítása, valamint az önművelés tevékenységének az elsajátítása egyaránt. - A művelődési esélyegyenlőség megvalósításában való részvétel. 65

66 - Tehetséggondozás, amely a könyvtárhasználati versenyek keretében valósul meg. Az oktatási és nevelési tartalmak fokozatosan épülnek be a gyakorlatba, így másként közelítünk céljainkhoz az általános iskola alsó, illetve felső tagozatán. Valamennyi tantárgy tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait. Legen igényes az önművelés különböző lehetőségeinek megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati kompetenciára, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és átadásra, a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. Alsó tagozat: 1-4. évfolyam Alsó tagozatban feladatunk az alapismeretek és képességek rögzítése, az érzelmi kötődések erősítése; az olvasástanulás, olvasni tudás elmélyítése, illetve sikerélményeken keresztül az olvasási igény megalapozása, szükségletek közé beépítése. Ugyancsak kiemelt feladat a könyvekhez való pozitív viszony kialakítása, ezáltal könnyebb a tanuláshoz való hozzászoktatás is. Cél, hogy felismerjék a tanulók a könyvtár szerepét a tanulásban. Itt zajlik az alapfokú könyvtárhasználathoz és tanuláshoz szükséges ismeretek elsajátítása, úgymint a könyvtár tereinek ismerete, a gyermekeknek készült dokumentumtípusok fajtáinak ismerete, alapvető azonosító adatok felismerése, a könyvek használatának ismerete. Ezáltal felismerhetik a tanulók, hogy az iskolai könyvtár a szabadidő értelmes eltöltésének lehetőségét nyújtja, mint közösségi tér. Különösen hangsúlyos ez a hátrányos helyzetű tanulók esetében. Felső tagozat: 5-8. évfolyam A felső tagozaton nevelési céljaink csak az életkornak megfelelő mértékben változnak, azaz az olvasáskultúra fejlesztése, a pozitív érzelmi viszonyulás fenntartása, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetősége továbbra is kiemelt feladatunk. Oktatási téren már az összetettebb tudás kialakítása a cél, az iskolai könyvtár funkcionális tereinek, állományrészeinek, a katalógusnak és a kézikönyvtárnak a megfelelő használata, a feladatnak megfelelő források kiválasztása és használata, azáltal a lényegkiemelés, a megfelelő feldolgozási módszer kiválasztása, a hagyományos és nem hagyományos dokumentumtípusok jellemzői, használatuk. II. A könyvtár-pedagógia megvalósulásának lehetőségei - Könyv- és könyvtárhasználati óra, amely megtartása a könyvtáros-tanár feladata, - Könyvtárhasználatra épülő szakóra, amelyet a szaktanár tart a könyvtáros segítségével, - Tanórákon kívüli könyvtárban tartott foglalkozások, versenyekre felkészítések, rendezvények, vetélkedők, illetve a mindennapos könyvtárlátogatások, kölcsönzések alkalmával. Pl. Népmese napja, Bod Péter könyvtárhasználati verseny. 66

67 III. A könyv- és könyvtárhasználati tananyag témakörei Könyvtárismeret - A könyvtár fogalma, a könyvtárhasználat szabályai. - A könyvtárak típusai, a könyvtári és egyéb információs rendszerek. - Könyvtári szolgáltatások és igénybevételük módja, feltétele. - A könyvtárak funkcionális terei, állományrészei, raktári rendje, szakrend. Dokumentumismeret - Az információ, az információhordozó és a dokumentum fogalma, típusaik, felosztásaik könyvtártípusok. - A dokumentumok tartalmi és formai megismerése, és ezzel kapcsolatos technikák. - Az egyes dokumentumtípusok formai, tartalmi jellemzői, részei, használati módja, célja, egymáshoz való viszonyuk, történetük. - A dokumentumok tartalmi csoportjai, műfajai, a segédkönyvek típusai, használatuk. - Az információk egy adott dokumentumokban való megtalálásának lépései. A könyvtári tájékoztatás eszközei - A tájékoztatás direkt és indirekt eszközeinek használata. - Tájékoztatás, megfelelő információhordozók, források megtalálásának módja. A szellemi munka technikája - A különböző forrásokból szerzett információk feldolgozásának, alkalmazásának, újraalkalmazásának ismeretei. - Információfeldolgozás. - Lényegkiemelés, jegyzetelés, cédulázás, vázlatkészítés, szövegalkotás, beszámoló. - Hivatkozás, irodalomjegyzék készítése (etikai és jogi vonatkozások). - Gyűjtőmunka, irodalomkutatás módszerei. - Problémamegoldás, a kapott információk összehasonlítása, értékelése, szelektálása. IV. Könyv-és könyvtárhasználat tartalma évfolyamonként 1-4. évfolyam Befogadó tantárgy: magyar nyelv- és irodalom 1.évfolyam Tartalom: - Látogatás az iskolai könyvtárban, amely során élményeket szereznek. - A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok. 67

68 - Tapasztalatok szerzése a könyvtárban elhelyezett gyermekkönyvek csoportosításáról. - Gyermekkönyvek a könyvtárban: válogatás a korosztálynak készült könyvekből (képeskönyvek, leporellók, mesekönyvek). 2. évfolyam Tartalom: - A könyvtárhasználat szabályai, rendjének elsajátítása, kölcsönzés. - A könyv főbb részeinek és felépítésének a megismerése, a tartalomjegyzék használata. - A könyv főbb adatainak (szerző, cím) megállapítása, lényeges tartalmi és formai elemeinek a megkülönböztetése. - A könyvtári könyv megkülönböztető jegyeinek a megismerése. - Az olvasás szeretete és a könyv védelme iránti igény kialakítása. - A könyvtári betűrend szerepének a megismerése. - Gyermekkönyvek válogatása megadott témához, valamint egyéni érdeklődés alapján. - Gyermekkönyv tartalmának megállapítása kép és szöveg együttes értelmezésével. - Eligazodás a gyermeklexikon betűrendjében. 3. évfolyam Tartalom: - A könyvtár terei és állományrészei. - A dokumentumok rendjének megismerése. Könyvek keresése a szabadpolcon szerző és cím szerint. - A betűrend segítségével találják meg a szabadpolcon a nekik szóló könyveket. - Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján, valamint csoportosításuk és tartalmuk szerint. - A gyermekek számára szerkesztett sorozatok megismerése. - Ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon segítségével. - A szótárak szerkezeti jellemzői, a Magyar helyesírási szótár használata. 4. évfolyam Tartalom: - A kézikönyvek szerkezeti elemeinek ismerete alapján információk keresése, a gyermekenciklopédia. - Ismeretlen szavak, fogalmak kikeresése gyermek enciklopédiából. - Időszaki kiadványok jellemzői, használatuk (gyermeklapok). - A könyvtári betűrendbe sorolás szabályai. - Szépirodalmi művek raktári rendje, könyvek kikeresése a szabadpolcon szerző és cím szerint évfolyam 68

69 Befogató tantárgy: informatika 5. évfolyam Tartalom: - A könyvtár különböző terei és állományrészei, szolgáltatásai. - Dokumentumtípusok. - A szépirodalmi művek típusainak megkülönböztetése, gyűjteményes kötetek, antológiák, több kötetes művek, sorozatok. - A szépirodalmi művek raktári rendje. - A segédkönyvek jellemzői és használata. - Információgyűjtés segédkönyvekből: ismeretlen fogalmak, kifejezések, adatok keresése. 6. évfolyam Tartalom: - Tájékozódás a különböző állományrészekben: a raktári rend. - A tudományos, szak-, ismeretterjesztő művek, sorozatok. - Az ismeretközlő művek raktári rendje, jelzete, szakrend. - Adott művek és információk irányított keresése. 7. évfolyam Tartalom: - A kézikönyvtár könyvei és jellemzői lexikon, enciklopédia, szótár. - Könyvtártípusok: nemzeti, szak-, köz-, és iskolai könyvtár. - Megadott témával kapcsolatban irodalomjegyzék készítése. 8. évfolyam Tartalom: - Az iskolai és a városi könyvtár online katalógusának felépítése, használata. - Az elektronikus könyvtár szolgáltatásainak megismerése és használata. - Közhasznú adatbázisok. - Önálló információkeresési technikák gyakorlati alkalmazása. - A forrásfeldolgozás során felmerülő etikai, jogi kérdések. - Tartalom (tárgyszó) szerinti keresés. 69

70 3. sz. melléklet: Magántanulói szabályzat 70

71 Magántanulói Szabályzat Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a magántanulói státuszról: 45. (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. 45. (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A fenti törvényben leírt igazgatói feladatokat - az Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium esetében - az intézményegység-vezető látja el. A magántanulói jogviszonyra vonatkozó kérelmet írásban az Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium intézményegység-vezetőjének kell benyújtania szülőnek/gondviselőnek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a tanuló sajátos nevelési igényű, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik a mentesítést, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét is csatolni kell. A nemzeti köznevelésről szóló, évi CXC. törvény 55. (1) alapján az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmérefelmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A kérelemre az intézményegység-vezetője határozatban válaszol, melyben az adott tanévre vonatkozóan rögzíti azt, hogy a tanuló magántanulóként teljesíti tanulói kötelességét. A magántanulói státuszt minden tanévben újra kérelmezni kell a fent leírtak szerint. A magántanuló felkészítése és értékelése: Ha a tanuló a szülő döntése alapján magántanuló lesz, felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodnia, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. A tanuló érdemjegyeit és osztályzatait az iskola állapítja meg, illetve dönt minden esetben a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az iskola gondoskodik. A magántanuló év elején órarendet és tematikát kap minden tantárgyból a vizsgához, amely segíti felkészülését a félévi és év végi vizsgákra. A magántanuló igénybe veheti az iskolai könyvtár szolgáltatásait. 71

72 A magántanuló részt vehet a tanítási órákon, ha betartja az iskola Házirendjében foglaltakat. A magántanulók félévi értékelésére januárban kerül sor, a tanév végi értékelésre június első hetében, végzős tanuló esetében április második felében. A számonkérés formáját szóban és/vagy írásban határozhatja meg a szaktanár. A vizsgák időpontjáról az osztályfőnök írásban értesíti a magántanulót, tanköteles magántanuló esetén a szülőt. Melléklet: - Kérelemminta magántanulói jogviszony létesítéséhez. Győr, szeptember 01. Csengeri Mária intézményvezető A szabályzatban foglaltakat megismertem, tudomásul veszem: szülő/gondviselő 72

73 [Ide írhatja a szöveget] Az Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium intézményegység-vezetőjének 9023 Győr Kodály Zoltán út Tárgy: magántanulói kérelem Tisztelt Intézményegység-vezető! Alulírott. szülő azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy. nevű gyermekem (szül:.,. év. hó. nap, anyja neve:... a tanuló állandó lakása: ) osztályos tanuló, tankötelezettségét magántanulóként teljesítse a 201../201. tanévre, év.. hó napjától. Kérésemet az alábbiakkal indoklom: Gyermekem egyéni felkészülésének feltételeiről gondoskodom.,.év.. hó.. nap Tisztelettel: Olvasható név:. Lakcím:... Telefonszám: cím: szülő 73

74 Győri Móra Ferenc Szakgimnázium 1. rész Nevelési program 2. rész Helyi tanterv 3. rész Szakmai program 74

75 TARTALOMJEGYZÉK 4. Tartalomjegyzék 1. Általános információk Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 1. számú Mellékletben Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az intézmény helyi tanterve A kötelező és választható óraszámok elosztása évfolyamonként és tantárgyanként Az iskolai oktatásban-nevelésben alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Mindennapos testnevelés Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulmányi eredmények értékelése A jutalmazás és a fegyelmezés iskolai elvei Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Mellékletek sz. melléklet: Győri Móra Ferenc Általános Iskola tanulmányi és vizsgaszabályzata sz. melléklet: Könyvtár-pedagógiai program sz. melléklet: Magántanulói szabályzat AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

76 4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 1. számú Mellékletben Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanári foglalkozások megnevezései és óraszámai Tantárgyi struktúra és óraszámok Az oktatásban, nevelésben alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei A mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható érettségi tárgyak Az érettségi vizsga témakörei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Mellékletek sz. melléklet: Győri Móra Ferenc Szakgimnázium tanulmányi és vizsgaszabályzata

77 2. sz. melléklet: Könyvtár-pedagógiai program sz. melléklet: Magántanulói Szabályzat sz. melléklet: Közösségi szolgálat szervezésével kapcsolatos szabályzat Záró rendelkezések

78 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A Győri Móra Ferenc Szakgimnázium legfontosabb feladatának tartja, hogy hagyományainak és eredményeinek megőrzése mellett a következő évtizedekben is Győr város, a megye és a régiójelentős, kiváló eredményeket felmutató, az új megoldásokat kereső, és a változásokra nyitott nevelési-oktatási intézménye legyen. Ennek elérése érdekében határoztuk meg iskolánk legfontosabb céljait, feladatait, küldetésnyilatkozatát, és építettük fel nevelési modellünk szerkezetét. Pedagógiai programunkat a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény alapján felülvizsgáltuk, és megtettük a szükséges kiegészítéseket, változtatásokat. Törekszünk arra, hogy a személyiségfejlesztés a tanuló érdeklődésére, aktivitására, egyéni sajátosságaira, fejlődési ütemére épüljön. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai alapelvei Egységes követelményekkel alakítjuk ki a tanulókban a társadalom által megkívánt értékeket. Törekedni kell arra, hogy tanulóinkat, hassa át a közös mórás szellem, amely összetartó erő, nem korlátoz, hanem a személyiségfejlődést elősegítő, az egyéni képességeket kibontakoztató pozitív attitűdre ösztönöz. Érezzék a tanítványok, tanárok, hogy egy folyamat részesei, s az elérhető legjobb teljesítményt, közös munkával, egymással szembeni tisztelettel, megbecsüléssel és szeretettel lehet elérni. Biztosítjuk a hátránnyal indulók felzárkóztatását is. Célunk, hogy az iskola adja meg mindazokat a tantárgyi, szakmai ismereteket, amelyekkel tovább haladhat a tanuló. Iskolánkat olyan pedagógiai műhelyhez hasonlítjuk, ahol magas szintű, emberi értékeket megőrző, hivatásszerető, nagy tudású, empatikus pedagógusok tevékenykednek. Igazodva a társadalmi, gazdasági, fenntartói, iskolahasználói és nevelőtestületi igényekhez, versenyképes iskola működtetése a célunk. Általános értékei Pedagógiai munkánk során a tanuló mindenek felett álló érdekét tartjuk szem előtt. Példát mutatva megtanítani őket az EMBER tiszteletére, megértésére és szükség szerinti segítésére. Nevelő, oktató munkánk fontos alapelve az esélyegyenlőség biztosítása. Minden segítséget megadunk azoknak a tanulóknak, akik bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben vannak. tanulóinknak a másság elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermekeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés. értékként preferáljuk az aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, az innovativitást, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket. tanulóink a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei 78

79 legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. Alapértékeink közé soroljuk iskolánk barátságos atmoszféráját, derűjét, belső nyugalmát, kiegyensúlyozottságát. Nevelő-oktató munkánk alapértékének tartjuk, hogy pályázatok készítésével, szervezett külföldi utakon való részvétellel önálló tevékenységre, szélesebb látókörre neveljük tanulóinkat. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka pedagógiai céljai Célunk olyan széleskörű általános műveltség biztosítása, amely jó alapot ad a szakközépiskolában történő helytálláshoz. Tanulóink számára biztosítani kívánjuk mindazon ismeretek átadását, azoknak az alapkészségeknek és képességeknek kialakítását és fejlesztését, melyek életkori adottságaiknak megfelelnek, és szükségesek ahhoz, hogy fejlődésük töretlen legyen, megalapozva a felnőtt életben való boldogulásukat. Olyan intézményért dolgozunk nap mint nap, amit alapvetően a gyermekek érdeke határoz meg, törekszünk a partnerközpontú gondolkodás és tevékenységrendszer megvalósítására az európai klasszikus értékrend alapján. o Célunk, hogy tanulóink szilárd erkölcsi alapokkal, jó ítélőképességgel és reális önismerettel rendelkezzenek. o Követendő értéknek, mintának tartsák az általános emberi normákat, értékeket, becsüljék, tiszteljék és szeressék a családjukat, a munkájukat, embertársaikat. o Váljanak a haza felelős állampolgárává, legyenek tisztában nemzeti értékeinkkel, ismerjék a magyarság jövőbeli céljait, érdekeit. o Legyenek tisztában az európai országok együttműködésének fontosságával, ismerjék és becsüljék más népek történelmét, kultúráját, értékeit. o Jól ismerjék és szeressék anyanyelvünket! Ugyanis ez a képesség alapja az ismeretszerzésnek, az egységes alapműveltség megszerzésének, a gondolkodásnak és a nyelvi kompetenciák kibontakoztatásának. o Ismerjék és gyakorolják az állampolgári jogokat és kötelességeket. o Emberi tulajdonságaik és tudásuk alapján feleljenek meg az európai normáknak és a kihívásoknak. o Legyenek képesek önálló gondolkodásra, viseljenek felelősséget cselekedeteikért. o Embertársaikkal legyenek toleránsak, tartsák tiszteletben más ember személyiségi jogait, emberi kapcsolataikat a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jellemezze. o Egészséges életszemlélet, életmód, életvitel kialakítása. o A környezeti kultúra, a környezetvédelem fontosságának felismertetése. o A családi életnek, mint harmonikus életlehetőségnek a tudatosítása. o Becsüljék, értékeljék a családi közösséget. o Vigyázzanak saját és társaik egészségére, vegyék észre és óvják környezetük, a természet szépségét, gazdagságát. o Ismerjék a művészet igazi értékeit, legyenek igényesek szabadidejük eltöltése, szórakozásaik során. o Felkészültségük alapján további tanulmányokat folytathassanak, alakuljon ki bennük az életen át tartó tanulási igény. o A társadalom által elvárt felkészültségükkel biztonságos életpályát kezdhessenek. 79

80 o Széles alapú, konvertálható szakmai alapozó tudással és használható idegen nyelvismerettel rendelkezzenek. o Rendelkezzenek a pénzügyekkel, banki tranzakciókkal, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos minimális ismeretekkel. Az iskolában folyó nevelő, oktató munka feladatai A célokat és az elvárásokat társadalmi környezetünk határozza meg, a feladatokat és az eljárásokat azonban magunknak kell úgy kijelölni, hogy az iskolahasználók irányából érkező elvárásoknak rövid és hosszú távon is meg tudjunk felelni. Az általános célok eléréséhez rendelt feladataink Minden szükséges segítséget megadunk ahhoz, hogy fejlődjön tanulóink személyisége, kibontakoztassa tehetségét, a tanuláshoz és a munkához szükséges képességeit. Törvényes lehetőségeinkkel fellépünk mindenféle zaklatás ellen, ide tartozik a megfélemlítés, a megalázás, az emberi méltóság megsértése. Tiszteletben tartjuk tanulóink és iskolánk valamennyi dolgozójának emberi jogait, világnézeti, vallási meggyőződését. Lehetőséget biztosítunk: az általános képzésben való részvételre, az érettségi vizsgákra való felkészülésre, és az érettségi bizonyítvány megszerzésére, a szakmai ismeretek megalapozására. Pedagógiai feladataink közé tartozik továbbá: o a évfolyamon az érettségi vizsgaszabályzat nyújtotta lehetőségek alapján közép-, illetve emelt szintű érettségi vizsgákra történő felkészítés, o a szakmai előkészítő tárgyak keretében felkészítés a szakképző évfolyamokon való továbbtanulásra, o felkészítés felsőfokú intézményekben történő továbbtanulásra, o a demokrácia alapelveinek megismerése és az állampolgári jogok gyakorlása, o tanulóink motiváltságának erősítése iskolai célok, egyéni céljaik elérésében, o tanórán kívüli tanulási lehetőségek (múzeum, könyvtár, tanulmányi kirándulás, kiállítások, kulturális rendezvények stb.) felhasználása. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink: - a különböző szintű adottságaikkal; - az eltérő mértékű fejlődésükkel; - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel; 80

81 - szervezett ismeretközvetítéssel; - spontán tapasztalataikkal összhangban, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket; - olyan elfogadó és segítő készségek, képességek birtokába kerüljenek, amelyekkel a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasítják, továbbá segítik a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok az iskolai élet valamennyi megnyilvánulásában, az iskola szellemének minden késztetésében, valamennyi tevékenységében érvényesítendők. Színterei: - tanórai nevelés, - tanórán kívüli nevelés, - iskolán kívüli nevelés. Feladatai: - az értelem kiművelése (kognitív kompetencia); - segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia); - egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia); - a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia). Fejlesztendő területek: - tanulási motívumok és tanulási módok; - a megismerési vágy fejlesztése; - a felfedezési vágy fejlesztése; - a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése; - a tanulási teljesítményvágy optimalizálása; - a tanulási életprogram fejlődésének segítése. Feladatok: - megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, - olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elősegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit, - A tényleges szociális közegek hatása mellett kiemelt szerepet kell juttatni a közvetett hatásoknak, élményeknek, 81

82 - Olyan iskolai életrend kialakítása, működtetése, amelyben a tanulók biztonságában érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak, - élményszerű, pozitív minták felkínálása, személyes példamutatással, - az iskolai élet olyanná alakítása, amelyben a kívánatos szociális készségek szükségszerűen működnek és ez által kialakulásuk lehetővé válik, - egyrészt a meghatározóan pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, amelyben a pedagógusok és a tanulók is biztonságban jól érzik magukat, - pedagógusok és a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása, - a tanulók egymás közötti optimális szociális kölcsönhatásainak elvárása, - a pedagógus feladata, hogy az alkalmas mintákat a tananyagból kiemelje, azokat úgy ossza el az évfolyamok között, hogy a segítés mintáival a tanulók rendszeresen szembesülhessenek. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánkban a közösségfejlesztés főbb területei: - a tanórák, - a tanórán kívüli foglalkozások, - a diák-önkormányzati munka, - a szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához; - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez; - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend); - a másság elfogadásához; - az együttérző magatartás kialakulásához; - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen - megjelenésével, - viselkedésével, - beszédstílusával, - társas kapcsolataival, az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: - érezze minden tanuló, hogy a Móra Ferenc Szakgimnázium közösségéhez tartozik, érezze magáénak az iskolát, ezért óvja, védje, tegye esztétikussá szűkebb mozgásterét, 82

83 az osztályát, a folyosókat, egyéb tartózkodási helyeit. - Tanáraik irányításával díszítsék osztálytermeiket, abban fejeződjék ki diákjaink érdeklődési köre, az osztályok szakmaisága, humán vagy reál irányultsága, illetve a környezetükkel szemben támasztott igényesség. Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek; - ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit; - sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek; - legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket; - valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában; - legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát; - váljon érzékennyé környezete állapota iránt; - kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; - életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá; - szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén; - legyen képes az új audiovizuális, média környezetet megérteni és azt szelektíven használni; - tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni; - az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani; - ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait; - kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez; - tanuljon meg tanulni; - tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet; - legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére; - tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést; - iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekhez irányítás; - sportszakosztályok és sportkörök. 83

84 4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában Az intézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik szakmai munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül az iskolai tantárgyfelosztáson meghatározott munkarend alapján. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: napi rendszerességgel megbeszéli és kialakítja a legfontosabb napi feladatokat a tanulócsoportjában tanító nevelőkkel, és szükség esetén egyeztet velük; tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására; tanórai munkáját a gyermekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi; gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására, amit a tanórai differenciáláson kívül egyéni tehetséggondozó foglalkozás illetve tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet; a gyermekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja, s maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről; rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyermekek tanulmányi munkáját annak figyelembe vételével, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen; a kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal együtt értékeli; a tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi, s ennek keretében feladata a gyermekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók állandó, tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, szükség szerinti családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el; fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti és betartatja velük az iskola házirendjét; biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek; feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyermekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése; tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervezhet a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően; a tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozásokon különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségeinek, önállóságának és öntevékenységének kialakítására; a közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait; 84

85 megismeri az általa foglalkoztatott tanulókról szóló szakvéleményeket és szakértői véleményeket, annak ajánlásait figyelembe veszi és mérlegeli az érintett gyermekek tanításkor és osztályzásakor; az iskolavezetés jóváhagyásával, a tantárgyfelosztás alapján a lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet lehetőséget biztosítva a javításra; foglakozásain optimálisan felhasználja a rendelkezésére álló szemléltető eszközöket; állandó jelleggel gyarapítja szakmai és pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében való tájékozódik, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában. Az osztályfőnöki munka nevelési tartalmai Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkájának szerves része a közvetlen nevelőmunka. Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Jellemezze az osztályfőnöki órákat a mai fiatalokhoz közel álló tartalom és forma! Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. 85

86 Az osztályfőnöki órákon törekedni kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti a tanulókat abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a "kényes" témákban is. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 86

87 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 5.1 Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók A jelenleg hatályban lévő törvény újrafogalmazta a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók fogalmát. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv. 4.. (13) bekezdése alapján a sajátos nevelési igényű tanulók a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek körén belül a különleges bánásmódot igénylő tanulók csoportjába tartoznak, rehabilitációs/habilitációs ellátásukat a 32/2012. EMMI rendelet értelmében gyógypedagógiai kompetenciával bíró pedagógus végzi. E körbe tartoznak azok a gyermekek, azok a tanulók, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek. ( Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv ) A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ez tartalmazza: d. a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását. e. az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. f. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának általános elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell a munkát megszervezni: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; - az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Különleges bánásmód A különleges bánásmódra való jogosultság megállapítása a szakértői és rehabilitációs bizottság jogköre (Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv ) A vizsgálatra és a szakértői vélemény elkészítésére egyaránt a szakértői és rehabilitációs bizottság az illetékes. A jogosultság megállapításának pillanatától a tanulónak joga különleges bánásmódban részesülni. (2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről ) A speciális gyógypedagógiai fejlesztést, a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás keretében kapják 87

88 meg a tanulók, amely az évfolyamra meghatározott heti órakeretét a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 6. mellékletében foglaltak szerint biztosítja az oktatási intézmény. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A tanuló számára ezeken a foglalkozásokon való részvétel kötelező. ( ) A törvény lehetővé teszi a sajátos nevelési igényre, beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok pedagógiai szakszolgálatok, és az oktatásinevelési intézmények egymás között történő továbbítását. ( ) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai, feladatai - a testi, érzékszervi, beszédfogyatékosság, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének zavara miatt hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, - a meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, - a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, - a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása, - az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A célokat meghatározó tényezők e) A fogyatékosság típusa, súlyossága f) A fogyatékosság kialakulásának ideje g) A sajátos nevelési igényű tanuló: - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei - képességei, kialakult készségei - kognitív funkciói, meglévő ismeretei h) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel A többségi intézményben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált- oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. 88

89 A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a sérülésspecifikusság alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A nyitott tanítási- tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai esetenként egészségügyieljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus. Az SNI-s tanulók fejlesztése Intézményünkben ép értelmű, mozgásszervi, érzékszervi (látásfogyatékos, hallásfogyatékos), beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem - vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók integrált keretek között zajló neveléseoktatása folyik. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése Az e körbe tartozó tanulók: Diszlexiával, diszgráfiával, diszkalkúliával, diszláliával, mutizmussal, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavarral küzdő gyermekek. Az iskolai fejlesztés kiemelt feladatai egészséges énkép és önbizalom kialakítása a kudarctűrő képesség növelése önállóságra nevelés kommunikációs képességek kiemelten történő formálása szociális kompetenciabővítés Diszlexia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang- betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. 89

90 Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás- írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladásához viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: j) a testséma biztonságának kialakítása, k) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, l) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, m) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, n) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, o) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, p) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, q) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, r) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkúlia A diszkalkúlia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelvtanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés- észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. 90

91 Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkúliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: i) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése j) a testséma kialakítása k) a téri relációk biztonsága l) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása m) a szerialitás erősítése n) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése o) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés p) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: o általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra o fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget o gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre o fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünet együttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. 91

92 A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: f) a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére g) az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében h) a tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése i) együttműködés a családdal és más szakemberekkel j) a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A NAT alkalmazása: A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése- oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A beszédfogyatékos tanulók jellemzői Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél a veleszületett, vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában. Az akadályozottság megmutatkozhat a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavaraiban, a beszédritmus sérüléseiben, a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlenségében, valamint az általános beszédgyengeséggel járó részképesség- kiesésben. A súlyos beszédfogyatékos tanulóknál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. A beszédfogyatékosság típusai megkésett beszédfejlődés diszfázia diszlália orrhangzós beszéd beszédritmus zavara diszfónia dysarthria mutizmus 92

93 diszelxia diszgráfia súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása Halmozott előfordulás esetén a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Iskolánkban leggyakrabban beszédhibával és enyhe beszédzavarral küzdő tanulók tanulnak integrált keretek között. Ugyanezen tanulók diszlexiás, diszgráfiás tüneteket is mutathatnak. Célunk, hogy a gyermekek beszéd és nyelvi fejlettségét olyan szintre hozzuk, hogy sikeresen részt tudjanak venni a többségi általános iskolai oktatásban, teljesíteni tudják a tantervi követelményüket és megfelelő kommunikációs kompetenciák birtokában be tudjanak illeszkedni a közösségbe, a társadalomba. Kiemelt feladataink - a különböző beszédsérülések, fogyatékosságok javítása, lehetőség szerint megszüntetése - a másodlagos magatartászavarok kialakulásának megelőzése - a beszédfogyatékosság következtében kialakuló tanulási problémák megelőzése, korrigálása Az iskolai fejlesztés szakaszai a NAT-ban alkalmazott szakaszolással megegyeznek. A NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek fejlődési útjai, módjai, és kialakulásának időtartama módosulhat a logopédiai foglalkozás során. Bevezető és kezdő szakasz - a beszéd alaki, tartalmi oldalának rendezése a különböző logopédiai terápiák segítségével (diszfázia, pöszeterápia, stb.), - grafomotoros fejlesztés, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - hosszabb gyakorlási, érési szakaszok biztosítása, - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik, - a tanuláshoz szükséges (kognitív) képességek fejlesztése (téri orientáció, a mozgás- a ritmus-, beszédkoordináció, a szerialitás, a vizuális és auditív differenciáló képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése), - a beszédfogyatékossághoz igazodva nagyobb hangsúlyt fektetünk a szókincsfejlesztésre, a szövegértelmezésekre, a grammatikai készség fejlesztésére. Alapozó és fejlesztő szakasz Az alapozó és fejlesztő szakaszon a legfőbb feladat a súlyosabb problémával rendelkező gyermekeknél továbbra is fennálló diszlexia kezelése a diszlexia reedukációs módszerrel. A 93

94 képességek fejlesztése mellett a fő cél a gyermek együtt haladásának biztosítása a többségi iskolai követelmények figyelembevételével. Ennek érdekében a kötelező habilitációs, rehabilitációs órákon túl nagyobb óraszámban alkalmazzuk a tanórai megsegítést. Alapelvek Fontos, hogy lehetőség szerint ép beszélő környezetben, integráltan történjen oktatásuk. Ez biztosítja a tanulók számára a felfelé nivellálást a mindenkori környezetbe. Az iskolai élet egészében arra törekszünk, hogy a nevelés mindenkor támogassa a beszédjavító munkát. A tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. A velük való foglalkozás megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. A fejlesztés folyamán arra törekszünk, hogy: - Munkánk tudatos és tervszerű legyen, - Sokoldalú szemléltetést alkalmazzunk, - Egyéni és csoportfoglalkozások változatos alkalmazása megvalósuljon, - A pedagógiai fejlesztő munka a személyiség egészére irányuljon, komplex fejlesztés legyen, - Vegyük figyelembe a beszédfejlődés szakaszait, - Tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat, - A fejlesztés intenzív és folyamatos legyen, - A módszerek megválasztásánál az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának a figyelembevétele szükséges, - A fejlesztést a szülők támogató együttműködésével lehet hatékonyan végezni, épp ezért kiemelt szerepe van a tanácsadásnak. A beszédjavítás logopédiai kompetencia, melyet a gyermekeknek a logopédiai szakszolgáltatás keretében kell megkapniuk, ezért a beszédjavítás alapelveinek részletezésére és a terápiás programokra itt nem térünk ki, ez a beszédjavító intézmények nevelési és oktatási tervében megtalálható, s ezt ránk nézve is érvényesnek tartjuk. Szervezeti keretek A logopédiai terápiát igénylő gyermekek ellátását utazó gyógypedagógusi hálózat keretében az Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Központ, utazó hálózatban dolgozó logopédusa látja el intézményünkben. Egyes esetekben a tanulók a Logopédiai Ambulancián veszik igénybe a rehabilitációs terápiát. A rehabilitációs órákon a logopédus, gyógypedagógus egyéni és kiscsoportos formában fejleszti a gyermekeket iskolánkban a beszédhiba típusának megfelelő terápiával. A terápia időtartamát, szervezeti kereteit a logopédus dönti el a szakértői vélemény, s az intézményi óraszám függvényében, s azt órarendben rögzíti. A nagyothalló tanulóink integrált iskolai fejlesztése 94

95 A hallássérült tanulónál- a hallás csökkenése miatt- a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége. A nagyothalló tanulónál a hallás csökkenése akadályozottságot jelent a hangzó beszéd elsajátításában és értésében. Ennek mértéke a súlyos kommunikációs zavartól a normál nyelvhasználat megközelítésének szintjéig terjedhet. Iskolánkba a hallássérült tanulók az Országos Hallásvizsgáló Bizottság javaslata alapján kerülnek. A hallássérülés, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájuk, fogalmi gondolkodásuk hiányosságai tanulási nehézséget okozhatnak. Nevelésükben célunk: a hallássérülésből eredő hátrányok, hiányosságok leküzdése a beszéd és hallás fejlesztése Kiemelt fejlesztési feladatok - törekszünk a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítására, de figyelembe vesszük a gyermek egyéni fejlődésének ütemét- szükség esetén lassúbb haladást, több időt biztosítva. - a tananyag és követelmény, értékelési rendszer a nagyothalló tanulókhoz való igazítása. Ismeretszerzésükben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Arra törekszünk, hogy az ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. - fontos a szókincs, fogalmak bővítése, - szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, - alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, fejlesztése, melyek a tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, stb.). A pedagógusnak az osztályban figyelemmel kell lennie a gyermek hallásállapotára - megfelelő ültetés, érthető, megfelelő hangerejű beszéd, artikuláció - a tananyag bővebb vizuális ismertetése - a szókincs, grammatika fejlesztése, a megfelelő nyelvi rendszer kiépítése - kérdések egyszerű, pontos megfogalmazása győződjünk meg, hogy érti-e a tanuló a feladatot - manuális képességek fejlesztése - az alapvető vizuális információszerzés, feldolgozás, átadás korszerűbb technikáinak ismertetése Az integráltan tanuló hallássérült gyermekeink számára a lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs ellátást, amelyre a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatot tesz, s amit az intézményi órakeret lehetővé tesz. A hallássérülésből adódó speciális fejlesztési feladatok a szurdopedagógus kompetenciájába tartoznak, melyeket az egészségügyi, pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások keretében kell megkapnia tanulóinknak. 95

96 Az integráltan tanuló mozgásfogyatékos tanulók programja A mozgáskorlátozott tanulók jellemzői Mozgáskorlátozott az a tanuló, akivel a mozgásszervrendszer veleszületett, vagy szerzett károsodása és/ vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. Mozgáskorlátozottság szerint csoportosítható - végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok - petyhüdt bénulások - korai agykárosodás utáni mozgás rendellenességek - egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák (pl. trauma) - halmozott sérüléssel járó különböző kórformák A károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe meghatározza a tanuló speciális nevelési szükségletét. A mozgás minden gyermek tapasztalatszerzési lehetőségére hatással van, befolyásolja a személyiség fejlődését is. A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai képzés egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs és a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció alkalmazását. (rendelet) Iskolánkban a mozgásfogyatékos tanulók integráltan a többségi osztályokban tanulnak. A gyermekek az Országos Mozgásvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek iskolánkba. Oktatásuk, nevelésük során a NAT az irányadó, fejlesztésük folyamán azonban figyelembe vesszük a 2/2005-ös irányelvekben megfogalmazottakat. Célunk: - a gyermek képességeinek fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy mozgáskorlátozottként is meg tudja állni helyét környezetében, a társadalomban - megteremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy felkészültek legyenek a minél önállóbb életvitelre - ki kell alakítani az egészséges énképet és önbizalmat - növelni kell a kudarctűrő képességet - minél nagyobb önállóságra kell nevelni - csökkenteni a sérülésekből adódó hátrányos következményeke Kiemelt feladatok: 96

97 - kiemelt feladatként kell kezelnünk a károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezését, mert ezek befolyásolhatják az olvasás, írás, beszéd elsajátítását - a tanulók egyedi, speciális megsegítést igényelnek: itt figyelembe kell vennünk a kommunikációjuk formáját, szintjét, a gyermekek érzelmi állapotát, értelmi képességüket és fizikai adottságaikat A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti: a mozgásbiztonságot a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket a tanulónak megteremtjük a lehető legoptimálisabb feltételeket az órákon felmérjük, hogy mit tud, mire képes a tanuló önmagához mért fejlődése a mérvadó Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A mozgásnevelés, mozgásfejlesztés feladatait nemcsak az életkor, hanem a sérülés, betegségannak végleges, javuló, vagy romló volta- továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg. A speciális mozgásfejlesztés a habilitációs, rehabilitációs órákon zajlik. Ezt az intézményben működő konduktív pedagógiai szakszolgálat szakemberei biztosítják. A rehabilitációs fejlesztés sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. A szakaszok megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, mozgásfejlesztés. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó, a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás tanulás folyamatába. A gyógypedagógiai segítségnyújtás formái, keretei - Egyéni fejlesztő foglalkozás - Kiscsoportos foglalkozás (3-4 tanuló) - Csoportfoglalkozás - Tanórai megsegítés Integrációs modellek: kéttanáros modell (csoportmunka, differenciálás) Pedagógia feltételek, szakmai kompetenciák Sérülés-specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása 97

98 Az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata: a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára nevelés A kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével Annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes Rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához A többségi pedagógus feladatai A tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző- módosulásait; Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket alkalmaz; A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság- vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén- megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; Egy- egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó szakemberek kompetenciái Gyógypedagógia tanár (általában): Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését Elsősorban az organikus okokra visszavezethető SNI tanulók ellátását végzi Javaslatot tesz a gyógypedagógia- specifikus módszereke, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra Tanácsot ad a pedagógusoknak, szülőknek Kapcsolatot tart a szülőkkel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával Figyelemmel kíséri a tanuló haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében Terápiás fejlesztőtevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon - egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben - ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra gyógypedagógusi mentalitás átadása a többségi iskolában tanító pedagógusoknak Rendszeres hospitálás az osztályokban Rendszeres konzultáció a pedagógusokkal Fejlesztőpedagógus: A hátrányos helyzetű, valamint tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek pedagógusa 98

99 A megismerő funkciók nem organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő SNI gyermekek fejlesztésében vehet részt Fejlesztő programok kidolgozása, alkalmazása után alapkészségeket fejleszt A gyógypedagógiai tanár kompetenciái szakonként Logopédus feladata: A beszédfogyatékos és a megismerő funkciók zavarával küzdő tanulók fejlesztését végzi. A beszéd-, hang- és nyelvi zavarok (beszélt, írott) felismerése A nyelvi hátrányok felismerése, vizsgálata, más beszédkórképektől való elkülönítése Sérülés-specifikus logopédiai, gyógypedagógiai nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, prevenciós és rehabilitációs feladatok megtervezése és ellátása, együttműködve a nevelésben, ellátásban érintett partnerekkel; tanácsadás Tevékenységformák a pedagógiai és egészségügyi rehabilitáció folyamán Logopédiai/ fejlesztő foglalkozás egyéni és csoportos terápiájában a fejlesztés tartalma kiterjed a beszéd technikai és tartalmi oldalára is. A beszédfogyatékosság eltérő kórformái szerint a rehabilitációs feladatok is eltérőek. Beszédészlelés és beszédmegértés zavara esetén Ezek korrekciója az életkornak megfelelő folyamatműködés kialakítása, a következményes problémák csökkentése, megszüntetése. Megkésett/ akadályozott beszédfejlődés esetén A nyelvi közlés többszintű összetevőjének sokoldalú intenzív, differenciált fejlesztése specifikusan egyéniesített formában. A terápia feladata: beszédre irányuló figyelem fejlesztése a mozgások speciális fejlesztése aktív és passzív szókincs bővítése a beszédészlelés és megértés fejlesztése a prognosztizálható olvasás-/ írászavar megelőzése Pöszeség, diszfázia esetén mozgáskészség fejlesztésére szolgáló gyakorlatok, különös tekintettel a beszédmozgásokra, a finommotorika fejlesztésére auditív képességek fejlesztése a hibásan képzett hangok fejlesztése, rögzítése, automatizálása a beszédhibával együtt járó esetleges nyelvi- grammatikai zavarok korrigálása, a kifejezőkészség fejlesztése, a gyermek szókincsének bővítése Diszfónia esetén 99

100 Feladata a tiszta, egyéni beszédhang kialakítása és a folyamatos, spontán beszédbe való beépítése, a hangminőség és az anatómiai- élettani viszonyok további romlásának megakadályozása. Orrhangzós beszéd esetén A logopédiai terápia feladata- különösen a súlyosabb esetekben- a nyelv minden szintjére kiterjedő beszéd, ill. nyelvi fejlesztés. Diszlexia, diszgráfia esetén A gyermek intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás, és a kifejezőkészség fejlesztése: a testséma biztonságának kialakítása a téri és idői relációk kialakítása praktikus és verbális szinten a vizuomotoros koordináció gyakorlása a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítás), a lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató- elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt kompenzáló technikák megtanítása, alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, különösen a súlyos esetekben Diszkalkúlia esetén az érzékelés, észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt intenzív fejlesztése testséma kialakítása téri relációk biztonsága a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása a szerialitás erősítése segítő, kompenzáló eszközök megengedése, a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés gyakori alkalmazása egyénis sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása Aktivitás és figyelemzavar esetén a gyermek terhelhetőségéhez, érdeklődéséhez, képességeihez alakított követelmények kialakítása a tanuló alkalmazkodásának, a kortárscsoportba való beillesztésének segítése 100

101 együttműködés a családdal, más szakemberekkel különösen a nevelési tanácsadó szakembereivel - mivel ezeknek a gyerekeknek az ellátása pszichopedagógiai kompetencia a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelése céljából Fontos feladat a pszichés fejlődés zavara esetén a funkcionális képességfejlesztő programok alkalmazása. A súlyos diszlexia legtöbbször diszfázia maradványtünetének tekinthető, ezért elsősorban logopédiai feladat. A közepes vagy enyhébb esetek ellátását diszlexia prevenció és reedukáció terápiáját ismerő más gyógypedagógus szakemberek is végezhetik (tanulásban akadályozottak gyógypedagógusa). A tanulásban akadályozottak gyógypedagógusának feladata A tanulási akadályozottsággal/ zavarokkal és nehézségekkel küzdő, a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók segítése, fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában. A rehabilitációs foglalkozások célja a tanulási zavart okozó funkciózavarok kezelése, a megismerő funkciók fejlesztése a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkúliás tanulók segítése - a logopédusok kompetenciáinál leírtak alapján tanórai megsegítés és kéttanáros modellben tanítás, együttműködés a többségi pedagógusokkal, más fejlesztő szakemberekkel; tanácsadás Szurdopedagógus feladata (integrált nevelés esetén) a hallássérült tanulók fejlesztését végzi elsősorban egyéni habilitációs, rehabilitációs feladatok ellátása kapcsolattartás a többségi pedagógussal; tanácsadás kapcsolattartás a gyermek ellátásában részt vevő egyéb szakemberekkel Habilitációs, rehabilitációs feladat: a beszédhallás folyamatos fejlesztése a beszédérthetőség javítása, szurdologopédiai ellátás egyéni vagy kiscsoportos anyanyelvi nevelés a vizuális csatorna fejlesztése, nagyobb felhasználása a fejlődés érdekében a hallásmaradvány kondicionálása szájról olvasás készségének fejlesztése a módosult életvitel elfogadtatása, a harmonikus személyiség erősítése Konduktor feladata (az integrált gyermekek ellátásában) a mozgásfogyatékos tanulók rehabilitációs célú óráinak szervezését, lebonyolítását végzi 101

102 a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar csökkentése, korrekciója pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése csoportos és egyéni mozgásnevelés a rehabilitációs órákon a kórforma és a mozgásállapot súlyossága függvényében a diagnózis szerinti speciális gépírás megtanítása az arra indokolt esetekben speciális felkészítés az önkiszolgálásra, önálló életvezetésre gyógyászati segédeszközök, az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása tanácsadás a szülőknek, a gyermekkel kapcsolatba kerülő más szakembereknek 5.2 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A kiemelkedő képességű tanulók tehetségének kibontakoztatása egyéni bánásmódot igényel. Az ilyen tanulók képesek valamely tevékenységi területen az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtani. A kiemelkedő tehetség megmutatkozhat pl.: a tantárgyi munkában, kreativitásban, művészi, pszichomotoros, szociális képességekben (empátia, kommunikáció, szervezőképesség, vezetői szerep stb.). Az iskolánkba kerülő fiatalok képességét, tehetségét a helyi tantervekben lefektetett és a különféle intézmények által szervezett mérésekkel állapítjuk meg. Jó képességű, tehetséges tanulóink versenyeken, vetélkedőkön indulnak. A tehetség és képesség kibontakoztatásának színterei: - differenciált tanórai foglalkozások; - iskolai tantárgyi szakkörök; - önként vállalt szorgalmi feladatok; - kutatómunka a könyvtárban; - sportszakosztályok és sportkörök. A tehetség kibontakoztatásának lehetőségeként minél több tanulót kell indítanunk különböző szintű tanulmányi versenyeken. (OKTV, regionális, megyei és városi versenyek, sportversenyek, Kisfaludy Napok, pályázatok stb.) Mivel az országos tanulmányi versenyek (OKTV) rendkívül szűk kört érintenek, az országos döntőbe jutást számtalan szubjektív elem teheti kétségessé, ezért egyéb versenyeken való részvételt szorgalmazzuk, amelyek a tehetséggondozásnak, a speciális képességek kibontakoztatásának ugyanúgy tág teret adnak és sikerélményt is biztosítanak. Saját fejlesztésű versenyeink: Városi Nyelvismerő Verseny, Városi Olimpiatörténeti Verseny, Móra Ferenc Novellaelemző és Fogalmazási Verseny (nemzetközi verseny). A dicséret fontos pedagógiai eszköz. Azokat a tanulókat, akik képességeihez mérten kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, versenyeken eredményesen szerepelnek, az iskola jó hírnevéért sokat tesznek, a nyilvánosság előtt (tagozatgyűlés, iskolarádió, iskolaújság, körözvény, iskolai ünnepélyek) részesítjük dicséretben. 102

103 Színterei: 5.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program - tanítási órák és csoportfoglalkozások; - egyénre szabott feladatok adása. A tehetséggondozásban és felzárkóztatásban változatlanul szerepe van a differenciált tanórai munkának. A 9. osztályok tanulóinál, ha a tanév eleji felmérések szükségessé teszik, felzárkóztató órákat szervezünk, addig, amíg az osztályok átlagát tanulmányi téren el nem érik. 5.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésünkben. Feladatunk segíteni minden hátrányos helyzetű, de különösen a szociális hátrányban lévő tanulót képességeinek kibontakoztatásában. Célunk: a tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátításukat és egyéni ütemű fejlődésüket segíteni. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: - felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése; - drog- és bűnmegelőzési programok; - mentálhigiénés programok; - pályaorientációs tevékenység; - táborozások, kirándulások; - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon; - motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi, ellátásban részesüljön; - a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása; - pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. A meglévő alapítványi és pályázati lehetőségeinket úgy hasznosítjuk, hogy az egyszerre megfeleljen a tehetséggondozásnak, és szükség szerint a szociális háló szerepét is betöltse. 5.5 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az utóbbi időben egyre több a magatartási zavarral küszködő fiatal. Ez iskolánkban is tapasztalható, összefüggésben van a tömegkultúra és az értékrend átalakulásával. Megnyilatkozási formái az iskolai élet minden területén megfigyelhetők, éppen ezért közös fellépéssel lehet változtatni rajta. Feladataink: 103

104 - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának hatékonnyá tétele; - a magatartás-zavarokat kiváltó okok feltárása, mérséklése és lehetőség szerinti megszüntetése; - az osztályfőnökök koordinációs szerepének növelése; - személyiségre szabott megoldás megtalálása, - súlyos magatartási zavarok esetén a tanuló gondviselőjének bevonásával az osztályfőnök diagnózis felállítására a megfelelő segítő szolgálathoz irányítja a tanulót, - az igazgató szakértői vélemény alapján mentesítheti a tanulót egyes tantárgyakból az értékelés alól, - a magatartászavarokkal küszködő diák személyiségfejlődését kitüntetett figyelemmel kíséri az osztályfőnök a közösség irányítása közben, - az ifjúságvédelmi felelős (a tanuló, az osztályfőnök és az érintett pedagógusok bevonásával) a habilitációra és rehabilitációra szoruló diák számára egyéni fejlesztési tervet dolgoz ki. 5.6 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat végző személyek: - az intézmény igazgatója; - az iskolában dolgozó pedagógusok, kiemelten az osztályfőnökök; - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokkal tanévenként, tagozatonként megbízott pedagógus - a munkát segítő személyek: iskolaorvos, iskolai védőnő, pedagógus asszisztens A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos konkrét feladatok: - az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával bíz meg tagozatonként egy pedagógust - minden pedagógus, kiemelten minden osztályfőnök közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai: - a pedagógusok, tanulók és szülők tájékoztatása (írásban is) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy mikor, hol, milyen problémákkal kereshető fel; - tájékoztatás az iskolán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről. Elérhetőségük közzététele; - segítségnyújtás, a veszélyeztetettség megszüntetésében részvétel; - szükség esetén a Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat értesítése. (Jelzési 104

105 kötelezettség); - részfeladatok ellátása, esetmegbeszélésen való részvétel, ha ezt a gyermekjóléti szolgálat kéri. (együttműködési kötelezettség); - tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról; - dokumentációs feladatok. A munkavégzés feltételei: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához iskolánk biztosítja a megfelelő kereteket. A munkavégzés módszerei és lépései: - kapcsolatfelvétel (illetve a későbbiekben kapcsolattartás) más gyermekvédelmi intézményekkel (Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat stb.); - hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek felmérése az osztályfőnökök segítségével. Folyamatos munkák: - egyéni esetkezelés: egyéni segítségnyújtás problémák esetén; - prevenciós tevékenység: Alkalmi feladatok: osztályfőnöki órák keretében (drog-prevenciós, önismereti, felvilágosító stb. témákban) pedagógusok segítése: tanácsadás gyermekvédelmi kérdésekben; információnyújtás; a veszélyeztetett gyerekek nyilvántartása, munkanapló vezetése; - fegyelmi tárgyaláson való részvétel; - győri gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök találkozóján való részvétel; - félévkor és év végén ifjúságvédelmi beszámoló megtartása. 6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulókkal való együttműködés A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési készségük. Az iskola számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak, mint iskolahasználóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, iskolafejlesztő munkájában felhasználja. 105

106 A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. A joggyakorlás legfontosabb szervezett fórumai a diákönkormányzat, a diákközgyűlés. A diákönkormányzat működési rendje Az osztályfőnök a tanulók közéleti, állampolgári felelősségét fejleszti azáltal, hogy kialakítja osztálya diákvezetőségét, és az osztály tanulóit bekapcsolja az iskolai diákönkormányzatba. Ez a tevékenység a tanulókat arra is megtanítja, hogy a jogokat és a kötelességet egységben értelmezzék, hogy ne csupán jogaikat hangsúlyozzák, hanem legyenek tisztában kötelességeikkel is. A diákközösség önkormányzati funkcióit (továbbiakban: DÖK) a diákközgyűlési és vezető képviseleti szerve, az DÖK látja el. A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervező közössége. A diákok közügyekben való tevékenységét és részvételét irányítja, szervezi. A diákönkormányzat keretein belül elsajátíthatóak az érdekegyeztetés mechanizmusai, az érdekképviselet, a programszervezési ismeretek. A diák-önkormányzati tevékenységen keresztül a diákok a felelős állampolgári magatartás elméleti és gyakorlati alapjait sajátíthatják el. A közösségi munka során együtt cselekszenek azért, hogy befolyásolják, irányítsák az őket érintő problémák megoldását. A közösségi munka lehetővé teszi azon képességek, tudás, tapasztalat megszerzését, fejlesztését, amelyek a felnőtt állampolgári lét során felmerülő problémák megoldásához szükségesek. A diák-önkormányzati munkán keresztül a tanulók a demokratikus működés gyakorlatához szükséges tudást, készségeket, önbizalmat szereznek. Elsajátítják a konfliktusok kezeléséhez szükséges technikákat, toleranciát, kompromisszumkészséget, a nyilvános szerepléshez elengedhetetlen kompetenciákat, gyakorolják a felelősségvállalást a szavakért és tettekért, önmagukért, másokért. A diákönkormányzat tagjai az iskola tanulói, akik jogaikat 2-2 osztályképviselőn keresztül gyakorolják. Az osztályok közösségi tevékenységét az osztály diákbizottságok irányítják. A diák-önkormányzati tevékenység kereteit a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 48. szabja meg. A diákönkormányzatnak saját Szervezeti és Működési Szabályzata van, melyben döntési, egyetértési, véleményezési jogkörei meghatározásra kerülnek a törvényi előírásoknak megfelelően. A diák-önkormányzati képviselők megválasztása minden tanév szeptemberében történik, megbízásuk egy tanévre szól. A diákönkormányzat munkáját a vonatkozó törvény bekezdése alapján a diákönkormányzatot segítő pedagógus, valamint a szabadidős programok szervezésében közreműködő pedagógus segítik. Az iskolai diákönkormányzat működésének célja, feladata: - a tanulói érdekképviselet megvalósítása a diákönkormányzat tevékenysége révén. A diákönkormányzat tagjai képviselik a tanulók érdekeit, biztosítják tájékoztatásukat; - a fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése a diákönkormányzat munkáján és a diákközélet megvalósításán keresztül; 106

107 - a diákönkormányzat működése során a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának biztosítása - összhangban az SZMSZ-ben meghatározott elvek megismerésével és megvalósításával; az iskola kulturális életében való részvétel - a rendezvények, műsorok, ünnepélyek szereplőinek közreműködése révén, részt vesznek az iskola által szervezett események (nyári táborok, a diákönkormányzat és a 9. évfolyamos diákok felkészítő tábora, nyílt napok, felvételi vizsga, szalagavató, ballagás), kulturális és sport programok szervezésében és lebonyolításában. Rendszeresen közreműködnek az iskolai élet mindennapjait szabályozó házirend felülvizsgálatában, formálásában. - a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési formák kialakítása a fentiekben említett tevékenységek gyakorlása során. A szülők 7. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A szülők képviseletének és az iskola közötti kapcsolattartás szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A szülő jogait és kötelességeit a köznevelési törvény tartalmazza. A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítést az iskolai adminisztráció rendszere szerint végezzük. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szülői nyilatkozatok megszerzése az osztályfőnök feladata. A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösséget, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai SZM az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll. Az osztályok SZM elnökei választják az elnököt és a tisztségviselőket. A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei: - szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának; - aktivizálja a szülőket a nevelő-oktató munka és a diákélet támogatása érdekében; - segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát; - részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben; - lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában. Az iskolavezetés és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot az SZM elnöke illetve az osztályfőnöki munkaközösség vezetője látja el. Az igazgató és az iskola szülői munkaközösségének képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. A közvetlen információcsere fórumai 107

108 A közvetlen információcsere legfontosabb fórumai a szülői értekezlet és a fogadó óra. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülei nyílt napok keretében ismerkedhetnek meg az iskolával és annak pedagógiai programjával. Igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával: - tanévnyitó ünnepély, - tájékoztató értekezletek (évente két alkalom), - évzáró ünnepély a tanulmányi év értékelése, jutalmak, oklevelek kiosztása. A szülői értekezlet A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülők tájékoztatást kapnak a tanév rendjéről, az aktuális feladatokról. Az osztályfőnök beszámolót tart az osztály tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, szorgalmáról, a munka körülményeiről, a nevelést segítő és gátló tényezőkről. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. A tanév során évente 2 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola szülői munkaközösségének elnöke. A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulóinak a képviselői. Pszichológusi, fejlesztő pedagógusi előadásokat tartunk meghívott előadókkal a szülők problémáinak csökkentése érdekében. Fogadónapok Az intézmény évente 2 alkalommal fogadónapot tart a szülők számára. A fogadónap időpontjairól a nevelőtestület dönt, és azt az iskola éves munkatervében rögzíti. A fogadó napokat úgy állapítjuk meg, hogy a szülő a félév (tanév) vége előtt legalább másfél hónappal tájékozódhasson a gyermeke tanulmányaival összefüggő kérdésekről. Írásbeli tájékoztatás (ellenőrző füzet): - Érdemjegyek beírása. - Az egyes tantárgyaknál félévente az éves óraszámnak megfelelő számú, de minimum kettő érdemjegy alapján osztályozhatók a tanulók. - Magatartással, szorgalommal, kapcsolatos közlemények. (dicséretek, elmarasztalások) - Szülői értesítések, meghívók. - A szülők közlései, igazolások. 108

109 8. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 1. számú Mellékletben A vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: vonatkozik. osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra, pótló vizsgákra, Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira: akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 9. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskolaváltás, valamint az átvételi eljárás folyamata 1. Az intézmény vezetőjéhez írásban benyújtott kérvényben, a megadott elérhetőség alapján az ügyintéző felveszi a kapcsolatot a jelentkező tanuló gondviselőjével. 2. Tájékoztatja a gondviselőt az iskolaváltás szabályairól. A csatolt tanulmányi eredmények, a tantárgyak, óraszámok és az iskola típusa alapján eldönthető, hogy az átvételre van-e lehetőség. 3. Gimnáziumból és bármilyen szakképzést folytató szakgimnáziumból a tanulmányok első évében van mód átjelentkezésre. Magasabb évfolyamon azonos szakképzés esetén lehetséges az átvétel. A tanulmányi eredmények alapján születik meg a döntés. 4. A tanuló átvételéről az iskola igazgatója írásban tájékoztatja a tanulót és szülejét. A tanuló átvételének megtagadásáról az iskola igazgatója határozatban dönt. Nincs átvételi lehetőség abban az esetben, ha ez megnehezíti az osztállyá szerveződés folyamatát. Diákjaink az Szakképzési törvény (Szt.) 92. -ának (1) bekezdése alapján a szakképzési 109

110 rendszerre történő mielőbbi áttérés érdekében az Szt. szerinti képzési formában jelentkezhetnek át a szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján, az Szt.-nek a beszámításra vonatkozó szabályai [27. (1) bekezdés] szerint. Ennek megfelelően a hatályban lévő OKJ-rendeletben szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, szakképzési kerettanterveinek kiadását követően, a beszámítási lehetőségek figyelembe vétele mellett, biztosítjuk a lehetőséget arra, hogy a képzésüket korábban megkezdett tanulók beszámítási igény és megalapozott beszámíthatóság esetén már az OKJ szerinti képzésben fejezhessék be a tanulmányaikat. Szakképzési évfolyamot elkezdheti az a tanuló is, aki a májusi vizsgaidőszakban sikertelen érettségi vizsgát tett, de csak akkor folytathatja tanulmányait, ha az ősszel az érettségi vizsgája sikerült. Az átvételt minden esetben tájékozódó beszélgetés előzi meg az intézményvezető vagy az intézményegységvezető-helyettes és a tanuló között, a leendő osztályfőnök bevonásával. A tantervi különbségek miatt az osztálytípusok közötti váltás feltétele az osztályozó, illetve különbözeti vizsga letétele. Más iskolából, iskolatípusból való átvétel esetén az osztálytípusnak megfelelő tantárgyakból, illetve az osztályban tanított, de az átjelentkezni kívánó tanuló által még nem tanult tárgyból osztályozó, illetve különbözeti vizsgát kell tenni. 9.1 A felvételi eljárás különös szabályai A szakgimnázium kétféle képzést kínál a felvételiző diákoknak: - sport-szakgimnáziumi: A szakképesítés alapadatai: - a szakképesítés azonosító száma: OKJ a szakképesítés megnevezése: Sportedző (a sportág megjelölésével) - ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVII. Sport - kiadványszerkesztő szakgimnáziumi (kifutóban a tanévtől): A szakképesítés alapadatai: - a szakképesítés azonosító száma: OKJ a szakképesítés megnevezése: Kiadványszerkesztő - ágazati besorolás száma és megnevezése: V. Képző- és iparművészet - kiadványszerkesztő technikus szakgimnáziumi (felmenőben a tanévtől): A szakképesítés alapadatai: - a szakképesítés azonosító száma: OKJ a szakképesítés megnevezése: Kiadványszerkesztő technikus - ágazati besorolás száma és megnevezése: XIX. Nyomdaipar A felvehető tanulók sorrendjét kialakító pontszám két részből tevődik össze: - A 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi tantárgyi eredményeit (magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, informatika, testnevelés) hozott pontként kezeljük. - A központi írásbeli felvételi vizsgán (magyar nyelv és irodalom, szövegértés matematika) nyújtott teljesítmény alapján. Felvételi elbeszélgetés során az érdeklődési körrel, szabadidős tevékenységgel kapcsolatos kérdésekre kerül sor. 110

111 A középfokú iskolába történő jelentkezés rendjét és a felvételi eljárás szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza. A Nkt. 51. (3) bekezdése alapján a többcélú intézményben általános iskolai tanulmányaikat befejező tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytathatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti nevelés-oktatásban. Mivel a Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium többcélú intézmény, ezért az általános iskolai nevelőtestület véleményét kikérve előnyben részesítjük az intézményünkbe jelentkező mórás diákokat. A felvételi kérelmek elbírálásánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat előnyben részesítjük. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerint amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. (5) bekezdésében biztosított jogával, a jelentkezési laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. Az intézményvezető a kérelemről döntését határozat formájában hozza meg. Az intézményvezető döntésében rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentésről. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 28. (1) bekezdése szerint a sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek. Ennek megfelelően a sport-szakgimnáziumi osztályunkba felvételiző tanulóknak a központi írásbeli felvételi vizsga eredményén, a 7. év végi és a 8. félévi eredményeken túl át kell esniük a testnevelés munkaközösség által összeállított fizikai képességfelmérési vizsgálaton, melynek időpontjáról írásbeli tájékoztatást kapnak. Továbbá szükség van sportegészségügyi alkalmassági vizsgálatra, amit az iskolaorvos végez vagy kiváltható érvényes sportorvosi vizsgálati igazolással. A kiadványszerkesztő technikus szakgimnáziumi osztályunkba jelentkezőknek a tanulmányi eredményeken túl egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges, mely szintén az iskolaorvos feladata, időpontjáról írásbeli értesítést küldünk. Mind a sportegészségügyi alkalmassági vizsgálatnak, mind az egészségügyi vizsgálatnak meg kell felelniük a jelentkező tanulóknak ahhoz, hogy felvételt nyerhessenek. 111

112 AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 1. A választott kerettanterv megnevezése A Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium köznevelési típusú sportiskolai feladatot ellátó iskola: köznevelési típusú sportiskola. A Nemzeti Sporthivatal és a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet az általuk kiírt A közoktatási típusú sportiskolák módszertani központjainak pótpályázati úton történő kiválasztása elnevezésű pályázaton. Ennek eredményeként a 2007/2008. tanévben a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet Utánpótlás-nevelési Igazgatóságának támogatásával első, ötödik és kilencedik évfolyamon indult meg a sportorientáltságú képzés. A program a 2010/2011. tanév óta az intézmény egészét átfogja, az 1. évfolyamtól a 13. évfolyamig egy osztályban a köznevelési típusú sportiskolai képzés folyik. A sportiskolai program irányítását a Magyar Olimpiai Bizottság végzi a MOB Sportiskolai Program keretében. Sport-szakgimnáziumi osztályainak helyi tantervébe beépítette a miniszter által kiadott kerettanterveket: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 7.4 Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskola neveléséhezoktatásához. Továbbá eleget tesz az alábbi feltételeknek (20/2012. EMMI rendelet (VIII. 31.): - az iskola összes évfolyamán beépítette a helyi tantervébe a miniszter által a sportiskolák részére kiadott, testnevelés és sport műveltségterület tantervét, - az iskola pedagógiai munkája, sporttevékenységeinek szervezése során tekintettel van az adott sportág országos sportági szakszövetsége vagy országos sportági szövetsége által jóváhagyott és az iskola által szabadon választott sportágak sportági tanterveire, - az általános iskola alsó tagozatán beépítette a helyi tantervébe a miniszter által kiadott küzdelem és játék, továbbá a sportágválasztó kerettanterveket, - az általános iskola felső tagozatán beépítette a helyi tantervébe a miniszter által kiadott küzdelem és játék, továbbá a tanulásmódszertan kerettanterveket, - a középiskolában beépítette a helyi tantervébe a miniszter által kiadott tanulásmódszertan, továbbá a következő sportelméleti kerettanterveket: sporttörténet, testnevelés-elmélet, edzéselmélet, sportpszichológia, sportegészségtan, sport és szervezetei, sportági ismeretek. Mivel az intézményben a szakgimnáziumi képzés része sportszakmai tárgyak tanítása, ezért a kerettantervben megjelölt szakterületeket az intézmény leginkább a sportszakmai tárgyak, esetleg projektnapok keretében végzi el. Az intézmény minden tanévben együttműködési megállapodást köt - a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő sportegyesülettel, - a szakszövetséggel és - a központi sportigazgatásért felelős szerv szakmai szervezetével az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos szakmai munka segítésére. 112

113 A köznevelési típusú sportiskolára vonatkozó kerettantervi szabályozás alapján végzett oktatásba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek és a sportágválasztás után a sportági szakszövetség ajánlásával rendelkezik. Sportiskolai program szerint haladó osztályok: az alsó tagozaton a c osztályok a felső tagozaton a c osztályok a középiskolában a sport-szakgimnáziumi osztályok a 2012/2013. tanévben indult Oktatás szakmacsoportú szakközépiskolai osztály nyelvi előkészítő évfolyammal ( C osztály), a 2013/2014., a 2014/2015. és a 2015/2016. tanévben indult Oktatás szakmacsoportú szakközépiskolai osztályok ( A osztályok), a 2016/2017. tanévben indult Oktatás szakmacsoportú szakgimnáziumi osztály ( A osztály). Választott sportágaink: asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, gyorsasági görkorcsolya, jégkorong, judo, kajak-kenu, karate, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, ökölvívás, röplabda, szinkronúszás, tánc, tenisz, testépítés, tollaslabda, torna, úszás, vízilabda. Ezen sportágak szakszövetségeivel, egyesületeivel együttműködési megállapodások alapján hangoljuk össze munkánkat. Az iskola nevelőtestülete magáénak érzi a sportosokat. Kiemelkedő sportolóink a versenyek, edzőtáborok miatti hiányzások kompenzálására segítséget kapnak tanáraiktól eredményes tanulmányi előmenetelük érdekében. A helyi tantervben a köznevelési típusú sportiskolai képzést folytató osztályokban a MOB iránymutatásait követve veszi figyelembe az egyesületekkel, szövetségekkel egyeztetve a délelőtti és délutáni edzésórák mennyiségét. Ennek rendszerét minden tanév végén az együttműködő egyesületekkel, szövetségekkel értékeli, és ez alapján készíti el a következő tanév tervezetét, melyhez igazítja a sportiskolai képzésben részt vevő osztályok órarendjét. A 2012/2013. tanévben indult kommunikációs osztály tanterve az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 20/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításról alapján készült Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport. Innét jelentkeztek tovább tanulóink a 13. szakképzési évfolyamra, az Újságíró I. OKJ-s képzésre. A 2013/2014., 2014/2015. és a 2015/2016. tanévben indult kiadványszerkesztő szakgimnáziumi osztályok tanterve az A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről 51/ 2012.(XII. 21.) EMMI rendelete 6. melléklete alapján készült. A 2016/2017. tanévben indult kiadványszerkesztő technikus szakgimnáziumi osztály tanterve a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet 14. melléklete alapján készült. 113

114 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanári foglalkozások megnevezései és óraszámai A kommunikációs szakközépiskolai osztály kerettanterve évfolyamonként Készült az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet alapján A szabadon választott keret felhasználását a tantárgyi táblák mutatják. Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportú orientáció és alapozás 2012/2013-as tanévben indult osztály. Újságíró I Tantárgy Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportú szakközépiskolai osztály óraterve 1 9. évfolyam 2012/ évfolyam 2013/ évfolyam 2014/ évfolyam 2015/ évfolyam 2016/2017 óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 3* 3* 3* 3* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 1 1 Informatika 1* 1* 2* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választható 243/ Matematika 1 1 Idegen nyelvek 1* 1* Magyar nyelvtan 1 Szakmai órák Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó oktatás Heti órakeret táblázat 13.A/2016/ Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportú szakközépiskolai osztály óraterve 1 A *-gal jelölt órák csoportbontásban tartandók. 114

115 2012/2013-ban indult osztály - nyelvi előkészítőre épülő Oktatás szakmacsoportú osztály óraterve Tantárgy 0. évfolyam 2012/ évfolyam 2013/2014 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2014/ évfolyam 2015/ évfolyam 2016/2017 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2017/2018 óra/hét óra/hét óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek I. 9* 4* 5* 4* 4* Idegen nyelvek II. 3* 3* 3* 3* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia Földrajz 2 1 Mozgóképkultúra és 1 médiaismeret Informatika 4* 1* 1* - - Testnevelés és sport Tanulás módszertan 1 Osztályfőnöki Szabad órák Idegen nyelvek I. 1* Idegen nyelvek II. 2* Informatika 1* 1* Matematika Informatika -Prezentáció 1 Magyar nyelv és irodalom

116 Tantárgy 0. évfolyam 2012/ évfolyam 2013/2014 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2014/ évfolyam 2015/ évfolyam 2016/2017 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2017/2018 óra/hét óra/hét óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét Történelem 1 Testnevelés 1 Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Anatómiai ismeretek 2 2 Edzéselmélet 0,5 1 1 Edzésprogramok gyakorlat Szakmai idegen nyelv II. +1* Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat Egészségtan 2 Terhelésélettan 2 Elsősegélynyújtás gyakorlat 4 Funkcionális anatómia 2 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Pedagógiasportpedagógia 2 Pszichológiasportpszichológia 1,5 Kommunikáció 0,5 Sportmenedzsment 1,5 Vállalkozástan 1 Gazdálkodás, pénzügyi 1 116

117 Tantárgy 0. évfolyam 2012/ évfolyam 2013/2014 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2014/ évfolyam 2015/ évfolyam 2016/2017 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2017/2018 óra/hét óra/hét óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét ismeretek Sportági alapok elmélet 0,5 Sportági alapok gyakorlat 9,5 Sportági szakismeretek elmélet Sportági szakismeretek gyakorlat Szakmai órák száma Heti óraszám táblázat C/2016/ Nyelvi előkészítőre épült Oktatás szakmacsoportú osztály óraterve A *-gal jelölt órák csoportbontásban tartandók. 117

118 2013/2014-ben indult Oktatás szakmacsoportú osztály óraterve Szakképesítés első évfolyama Szakképesítés utolsó évfolyama Tantárgy 9. évfolyam 2013/ évfolyam 2014/ évfolyam 2015/ évfolyam 2016/ évfolyam 2017/2018 óra/hét óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek I. 3* 3* 3* 3* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek 1 Informatika 1* 1* - - Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad órák Idegen nyelvek I. 1* 1* 1* Informatika 3* 1* 2* Matematika Prezentáció 1 Magyar nyelv és irodalom 1 1 Történelem 1 Szakmai órák Munkahelyi egészség és biztonság 0,5+0,5 Anatómiai ismeretek 2 2 Edzéselmélet 0,5+0,5 1 1 Edzésprogramok gyakorlat Gimnasztika elmélet

119 Szakképesítés első évfolyama Szakképesítés utolsó évfolyama Tantárgy 9. évfolyam 2013/ évfolyam 2014/ évfolyam 2015/ évfolyam 2016/ évfolyam 2017/2018 óra/hét óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét Gimnasztika gyakorlat Egészségtan 2 Terhelésélettan 2 Elsősegélynyújtás gyakorlat 4 Funkcionális anatómia 2 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Pedagógia- sportpedagógia 2 Pszichológiasportpszichológia 1,5 Kommunikáció 0,5 Sportmenedzsment 1,5 Vállalkozástan 1 Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek 1 Sportági alapok elmélet 0,5 Sportági alapok gyakorlat 9,5 Sportági szakismeretek elmélet 1 Sportági szakismeretek gyakorlat 10 Szakmai órák száma Heti óraszám Kötelező heti óraszám összesen táblázat A/2016/2017. Oktatás szakmacsoportú osztály óraterve (A *-gal jelölt órák csoportbontásban tartandók.) 119

120 2014/2015-től Oktatás szakmacsoportú osztályok óraterve Szakképesítés első évfolyama Szakképesítés utolsó évfolyama Tantárgy 9. évfolyam 2014/ évfolyam 2015/ évfolyam 2016/ évfolyam 2017/ évfolyam 2018/2019 óra/hét óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 3* 3* 3* 3* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek 1 Informatika 1* 1* - - Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad órák Idegen nyelvek 1* 1* 1* 1* Informatika 1* 1* 2* Matematika Kommunikáció (szakmai) 1 Magyar nyelv és irodalom 1 1 Történelem 1 Szakmai órák Munkahelyi egészség és biztonság 0,5+0,5 Anatómiai ismeretek 2 2 Edzéselmélet 0,5+0,5 1 1 Edzésprogramok gyakorlat 2* 2* 1+1* 2* Gimnasztika elmélet

121 Szakképesítés első évfolyama Szakképesítés utolsó évfolyama Tantárgy 9. évfolyam 2014/ évfolyam 2015/ évfolyam 2016/ évfolyam 2017/ évfolyam 2018/2019 óra/hét óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét Gimnasztika gyakorlat 1+1* 1* Egészségtan 2 Terhelésélettan 2 Elsősegélynyújtás gyakorlat 4* Funkcionális anatómia 2 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Pedagógia- sportpedagógia 2 Pszichológiasportpszichológia 1,5 Kommunikáció 0,5 Sportmenedzsment 1,5 Vállalkozástan 1 Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek 1 Sportági alapok elmélet 0,5 Sportági alapok gyakorlat 9,5* Sportági szakismeretek elmélet 1 Sportági szakismeretek gyakorlat 10* Szakmai órák száma Heti óraszám Kötelező heti óraszám összesen táblázat 11.A /2016/ Oktatás szakmacsoportú osztály óraterve (A *-gal jelölt órák csoportbontásban tartandók.) 121

122 2015/2016-tól Oktatás szakmacsoportú osztályok óraterve Szakképesítés első évfolyama Szakképesítés utolsó évfolyama Tantárgy 9. évfolyam 2015/ évfolyam 2016/ évfolyam 2017/ évfolyam 2018/ évfolyam 2019/2020 óra/hét óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 3* 3* 3* 3* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek 1 Informatika 1* 1* - - Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad órák Idegen nyelvek 1* 1* 1* 1* Informatika 1* 1* 2* Matematika Kommunikáció (szakmai) 1 Magyar nyelv és irodalom 1 1 Történelem 1 Szakmai órák Munkahelyi egészség és biztonság 0,5+0,5 Anatómiai ismeretek 2 2 Edzéselmélet 0,5+0,5 1 1 Edzésprogramok gyakorlat 2* 2* 1+1* 2* 122

123 Szakképesítés első évfolyama Szakképesítés utolsó évfolyama Tantárgy 9. évfolyam 2015/ évfolyam 2016/ évfolyam 2017/ évfolyam 2018/ évfolyam 2019/2020 óra/hét óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét szakkör óra/hét Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat 1+1* 1* Egészségtan 2 Terhelésélettan 2 Elsősegélynyújtás gyakorlat 4* Funkcionális anatómia 2 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Pedagógia- sportpedagógia 2 Pszichológiasportpszichológia 1,5 Kommunikáció 0,5 Sportmenedzsment 1,5 Vállalkozástan 1 Gazdálkodás, pénzügyi ismeretek 1 Sportági alapok elmélet 0,5 Sportági alapok gyakorlat 9,5* Sportági szakismeretek elmélet 1 Sportági szakismeretek gyakorlat 10* Szakmai órák száma Heti óraszám Kötelező heti óraszám összesen táblázat 10.A/2016/ Oktatás szakmacsoportú osztály óraterve (A *-gal jelölt órák csoportbontásban tartandók.) 123

124 2016/2017-ben indult Oktatás szakmacsoportú Sport XXXVII. ágazat Sportedző szakgimnáziumi osztály óraterve Szakképesítés Szakképesítés első évfolyama utolsó évfolyama Tantárgyak 9. évfolyam 2016/ évfolyam 2017/ évfolyam 2018/ évfolyam 2019/ évfolyam 2020/2021 óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések Szakmai órák Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I

125 esetén) Egészségügy és elsősegély Masszázs elméleti alapjai I Edzéselmélet és gimnasztika Fizioterápia I. Regeneráló balneoterápiás masszázs Pedagógiai, pszichológiai és Tantárgyak 9. évfolyam 2016/2017 Anatómiai-élettani ismeretek 4 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2017/2018 Egészségtan 2 Terhelésélettan évfolyam 2018/ évfolyam 2019/2020 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2020/2021 óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét Elsősegélynyújtás gyakorlat 3* Funkcionális anatómia 2 Klinikumi alapismeretek 2 Edzéselmélet Edzésprogramok gyakorlat 2* 2* 1* 1* Gimnasztika 1 1 Gimnasztika gyakorlat 2* 1* 1* Fizioterápia 1 Fizioterápia I. 2* 1* Masszázs 1 Svédmasszázs gyakorlat 3* 2* 2* Pedagógia-sportpedagógia 2 Pszichológia-sportpszichológia 2 125

126 kommunikációs alapok Szervezés és vállalkozás alapjai Sportági alapok Sportedzői szakismeretek Tantárgyak 9. évfolyam 2016/2017 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2017/ évfolyam 2018/ évfolyam 2019/2020 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2020/2021 óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét Kommunikáció 1 Sportmenedzsment 1,5 Vállalkozástan 0,5 Gazdálkodás-pénzügyi ismeretek 1 Sportági alapok 0,5 Sportági alapok gyakorlat 9,5* Sportági szakismeretek 0,5 Sportági szakismeretek gyakorlat 10* Szakmai heti óraszám Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám táblázat 9.A 2016/ Sportedző szakgimnáziumi osztály óraterve (A *-gal jelölt órák csoportbontásban tartandók.) 126

127 2013/2014-től Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportú osztály óraterve Tantárgy 9. évfolyam 2013/2014 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2014/ évfolyam 2015/ évfolyam 2016/2017 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2017/2018 óra/hét óra/hét szakkör óra/hét óra/hét óra/hét Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 3* 3* 3* 3* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek 1 Informatika 1* 1* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad órák Informatika 1* 1* 2* Művészettörténet 2,5 Stílustan és 0,5 szaktörténet Idegen nyelvek 1* 1* 1* Matematika Történelem 1 Magyar 1 1 Szakmai órák Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Művészettörténet 0 0,5 Térábrázolási rendszerek 1 1 Rajz, festés, mintázás gyakorlat 1,5* 2* 2* 2* Stílustan és szaktörténet 0,5 0,5 Technológia 1 2 0,5 Tervezés és gyakorlat 1,5* 3* 5* 7* Művészeti vállalkozás 0,5** Foglalkoztatás I. 2 Foglalkoztatás II. 0,5 127

128 Tantárgy 9. évfolyam 2013/2014 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2014/ évfolyam 2015/ évfolyam 2016/2017 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2017/2018 óra/hét óra/hét szakkör óra/hét óra/hét óra/hét Kiadványszerkesztés alapismeretek 0,5 Kiadványszerkesztés programjai 2* gyakorlat Szövegfeldolgozás 2 Szövegfeldolgozás gyakorlat 5* Képfeldolgozás 2,5 Képfeldolgozás gyakorlat 7* Kép-szöveg integráció 2,5 Kép-szöveg integráció gyakorlat 7* Szakmai heti óraszám Heti óraszám Kötelező heti óraszám összesen táblázat 12. B/2016/2017. osztály Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportú osztály óraterve 3 3 A *-gal jelölt órák csoportbontásban tartandók. ** Tömbösítve oktatandó 128

129 2014/2015-től Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportú osztály óraterve Tantárgy 9. évfolyam 2014/2015 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2015/ évfolyam 2016/ évfolyam 2017/2018 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2018/2019 óra/hét óra/hét szakkör óra/hét óra/hét óra/hét Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 3* 3* 3* 3* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek 1 Informatika 1* 1* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad órák Informatika 1* 1* 2* Művészettörténet 1 Idegen nyelvek 1 1* 1* 1* Matematika Történelem 1 Magyar 1 1 Szakmai órák Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Művészettörténet Térábrázolási rendszerek 1* 1* Rajz, festés, mintázás gyakorlat 2* 2* 2* 1* Stílustan és szaktörténet 1 Technológia 0, ,5 Tervezés és gyakorlat 1* 3* 3* 9* Művészeti vállalkozás 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Foglalkoztatás II. 0,5 129

130 Tantárgy 9. évfolyam 2014/2015 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2015/ évfolyam 2016/ évfolyam 2017/2018 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2018/2019 óra/hét óra/hét szakkör óra/hét óra/hét óra/hét Kiadványszerkesztés alapismeretek 0,5 Kiadványszerkesztés programjai 2* gyakorlat Szövegfeldolgozás 2 Szövegfeldolgozás gyakorlat 5* Képfeldolgozás 2,5 Képfeldolgozás gyakorlat 7* Kép-szöveg integráció 2,5 Kép-szöveg integráció gyakorlat 7* Grafika - DTP 2 Szakmai heti óraszám Heti óraszám Kötelező heti óraszám összesen táblázat 11. B/ 2016/ Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportú osztály óraterve 4 4 A *-gal jelölt órák csoportbontásban tartandók. 130

131 2015/2016-től Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportú osztály óraterve Tantárgy 9. évfolyam 2015/2016 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2016/ évfolyam 2017/ évfolyam 2018/2019 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2019/2020 óra/hét óra/hét szakkör óra/hét óra/hét óra/hét Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 3* 3* 3* 3* Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 Biológia egészségtan Fizika Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek 1 Informatika 1* 1* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad órák Informatika 1* 1* 2* Művészettörténet 1 Idegen nyelvek 1* 1* 1* 1* Matematika Történelem 1 Magyar 1 1 Szakmai órák Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Művészettörténet Térábrázolási rendszerek 1* 1* Rajz, festés, mintázás gyakorlat 2* 2* 2* 1* Stílustan és szaktörténet 1 Technológia 1,5 1 0,5 Tervezés és gyakorlat 1* 2* 5* 8* Művészeti vállalkozás 0,5 Foglalkoztatás I. 2 Foglalkoztatás II. 0,5 131

132 Tantárgy 9. évfolyam 2015/2016 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2016/ évfolyam 2017/ évfolyam 2018/2019 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2019/2020 óra/hét óra/hét szakkör óra/hét óra/hét óra/hét Kiadványszerkesztés alapismeretek 0,5 Kiadványszerkesztés programjai 2* gyakorlat Szövegfeldolgozás 2 Szövegfeldolgozás gyakorlat 5* Képfeldolgozás 2,5 Képfeldolgozás gyakorlat 7* Kép-szöveg integráció 2,5 Kép-szöveg integráció gyakorlat 7* Grafika - DTP 2 Szakmai heti óraszám Heti óraszám Kötelező heti óraszám összesen táblázat 10. B/ 2016/ Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportú osztály óraterve (A *-gal jelölt órák csoportbontásban tartandók.) 132

133 2016/2017-től Nyomdaipar XIX. ágazat Kiadványszerkesztő technikus osztály óraterve Tantárgyak 9. évfolyam 2016/2017 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2017/ évfolyam 2018/ évfolyam 2019/2020 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2020/2021 óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Kémia Kötelezően választható tantárgy: Érettségi tantárgy, vagy Idegen nyelv, vagy Informatika, vagy Szakmai tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Foglalkoztatás II. Szakmai órák Foglalkoztatás II. 0,5 133

134 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Nyomdaipari anyagismeret Nyomtatási technológiák Nyomtatványfeldolgozás Gyártáselőkészítés Tantárgyak 9. évfolyam 2016/2017 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2017/ évfolyam 2018/ évfolyam 2019/2020 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2020/2021 óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét Foglalkoztatás I. 2 Nyomathordozók 0,5 Nyomathordozók gyakorlat 1,5* Nyomdafestékek 0,5 Nyomdaipari segédanyagok 0,5 Nyomtatási eljárások 1 Nyomóformák 0,5 0,5 Nyomóformakészítés gyakorlat 1,5* 2* In-line feldolgozás 1 In-line feldolgozás gy. 0,5* 3* A gyártáselőkészítő feladata Gyártáselőkészítő gyakorlat 1 1* 134

135 Kiadványszerkesztés előkészítése Szövegfeldolgozás, tipográfia Pixeles és vektoros illusztráció Tantárgyak Kiadványszerkesztés alapismeretek Kiadványszerkesztés gyakorlat 9. évfolyam 2016/2017 Szakképesítés első évfolyama 10. évfolyam 2017/ évfolyam 2018/ évfolyam 2019/2020 Szakképesítés utolsó évfolyama 13. évfolyam 2020/2021 óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét óra/hét 2,5 5* 2,5* Szövegfeldolgozás 2,5 1 Szövegfeldolgozás gyakorlat 0,5* 4* 1* Képfeldolgozás 3 2,5 Képfeldolgozás gyakorlat 3* 2,5* Tördelés és kimenetek Kép-szöveg integráció 3 3,5 Kép-szöveg integráció gyakorlat 3* 17* Szakmai heti óraszám Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám táblázat 9.B 2016/2017 Nyomdaipar XIX. ágazat Kiadványszerkesztő technikus osztály óraterve (A *-gal jelölt órák csoportbontásban tartandók.) 135

136 Készült a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklete alapján - Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára. A fenti mellékletben szereplő kerettantervek a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében a 2016/2017-es tanévtől felmenő rendszerben kivezetésre kerülnek - helyüket a 14. melléklet szakgimnáziumi kerettantervei veszik át. Ez a bejövő két osztály kerettanterveit érinti, a kiadványszerkesztő képzés a tanévtől a Nyomdaipar ágazathoz tartozik, elnevezése is módosul, Kiadványszerkesztő technikus elnevezésre. 2.1 Tantárgyi struktúra és óraszámok A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. A Magyar nyelv és Irodalom tantárgyakat külön tantárgyként kezeljük és külön osztályozzuk. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 2. (7.a)) bekezdése alapján Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja. Az osztályok helyi tantervei osztályonként és tantárgyanként külön fájlokban! A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egyegy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt 136

137 (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján (szülői kérvényre) az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, valamint a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. /A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC tv. 56. (1) a)és b) pontja alapján/. 3. Az oktatásban, nevelésben alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.1 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek kiválasztásának elvei A tanórai oktató munkához elengedhetetlen tanulói eszközökről a beiratkozáskor tájékoztatjuk a szülőket. Ezek beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tantárgyak feldolgozásához szükséges tanulói egyéni eszközöket a munkaközösségek határozzák meg, előzetesen a szülői választmány tájékoztatásával, véleményének meghallgatásával. Pedagógusaink csak olyan nyomtatott taneszközöket használnak (tankönyv, munkafüzet, térkép), amelyek hivatalosan jóváhagyottak. Néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés (sportfelszerelés). A szakgimnáziumi oktatásban alkalmazott segédletek Tankönyvek, szöveggyűjtemények, szakkönyvek, feladatgyűjtemények, valamint a tanulók tantárgyi és erkölcsi, etikai fejlődését segítő tematikus kiadványok, szakköri füzetek, ismeretterjesztő kiadványok, tanári segédkönyvek, a szakmai ismeretek elsajátítását segítő tematikus kiadványok és digitális tartalmak. A segédletek kiválasztásának elvei A segédletek feleljenek meg a Köznevelési törvény előírásainak és a NAT követelményeinek a középiskolás korosztálynak megfelelő stílussal és tartalommal bírjanak mind vizuális, mind tartalmi szinten: - közvetítsenek - a társadalom elvárásainak megfelelően - alapvető emberi értékeket - ésszerű módon, az adott tantárgy kereteinek megfelelően hordozzák a magyar kultúra, tudomány történetét, eredményeit - érthetőek, könnyen áttekinthetőek, szemléletesek legyenek - serkentsék a diákokat önálló munkára, tevékenységre - segítsék a tanár munkáját, jól taníthatók legyenek - lehetőleg hordozzanak, vagy kiegészíthetők legyenek interaktív, digitális tartalmakkal - legyenek az évfolyamok során egymásra épülők, egységesek - jelenítsék meg a tananyag szerkezetét, különítsék el a törzsanyagot és a kiegészítő anyagot, a középszintet és az emelt szintet 137

138 - segítsék elő a szakmai orientációt, készítsék elő az ötödik évfolyamon végzendő munkát - szolgálják az érettségire való felkészülést, a megfelelő érettségi tárgyak megválasztását - tegyék lehetővé a tantárgyak közötti koncentrációt, különös tekintettel a sportági, illetve kommunikációs szakgimnáziumi modulokra - jó minőségűek, de olcsók és tartósak legyenek, lehetőség szerint több éven át használhatóak - feleljenek meg a szülői munkaközösség elvárásainak. Szükség esetén a segédletek megválasztásánál vegyük figyelembe a szülői munkaközösség véleményét - legyenek alkalmasak a térítésmentesség szabályainak betartására 4. A mindennapos testnevelés Bevezetése A mindennapos testnevelést a 2012/2013-as tanévtől kezdve vezettük be heti öt testnevelés óra keretében a kilencedik évfolyamon, ezt követően pedig felmenő rendszerben. A mindennapos testnevelés kiemelt céljai: - A testnevelés kiemelt célja, hogy a rendszeres fizikai aktivitás minden tanuló életében jelentős szerepet kapjon, továbbá ennek révén minden tanulót élethosszig tartó egészségtudatos aktív életvezetésre szocializáljon. - Az életkornak, érdeklődésnek és fizikai állapotnak megfelelő rendszeres fizikai aktivitás igényt teremtsen az öntevékeny testedzésre, önálló sportolásra és motoros önkifejezésre, az önismeretben és önértékelésben fontos szerepet játszó saját testkép megismerésére, a testtudat kialakítására. - A gyerekek iskolai leterheltsége, a felnőttek mindennapos munkája egyre inkább indokolttá teszi azoknak a mozgásformáknak az előtérbe kerülését, amelyek alkalmasak a rekreációra, kikapcsolódásra, a sport, a mozgás örömének élvezetére, így e mozgásformák biztosítása kiemelt feladatunk. Pedagógiai, módszertani kapcsolódási pontok: - A mindennapos testnevelés programja része az iskola egészségnevelési programjának, - A program pedagógiailag, módszertanilag szorosan kapcsolódik az intézmény nevelési programjához ezen belül az intézmény által kidolgozott helyi tantervhez és szociális kompetencia oktatásához, - A testnevelés és sport sajátos eszközeivel hozzájárul az egymás iránti tisztelet, önfegyelem, tolerancia, szolidaritás, csapatszellem, kudarctűrés kialakításához, valamint a szabályok megértéséhez és betartásához. 138

139 A mindennapos testnevelés színterei: - A megnövekedett számú testnevelés órák lebonyolítására iskolánk a következő létesítményeket tudja használni: tornaterem, konditerem, udvar, uszoda, Barátság parki futó pálya, műfüves futballpálya. A téli hónapokban csak a tornateremre a konditeremre és az uszodára számíthatunk biztosan a létesítményeink közül, de minden lehetőséget megkeresünk, új kapcsolatokat építünk, és változatos programokat szervezünk, hogy a heti 5x45 percre megmozgassuk diákjainkat. - A diákok számára a délelőtti időszakban, az órarendben heti 2, 3 testnevelés óra szerepel. A többi testnevelés órájukat az iskola délutáni sportköri foglalkozásain teljesíthetik. - Azok a tanulók, akik egyesületben rendszeresen sportolnak, edzésre járnak, ennek igazolásával felmentést kaphatnak a (3.) 4. és 5. testnevelésóra alól. A többiek számára kötelező a részvétel ezeken az órákon. - Az intézmény sportosztályai a magyar sport egységes és átfogó utánpótlás-nevelési rendszerébe illeszkedve egyrészt biztosítja a sportoló tanulók speciális igényeihez igazodó nevelést oktatást, valamennyi tanulónk versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező egyén. Ezért a köznevelésről szóló évi CXC. törvény 27. (11) bekezdés c) pontjával valamennyi tanulónk élni kíván, így heti 3óra testnevelést biztosítunk nekik órai keretek között. - Szakköri lehetőségeink: konditerem használata, floorball, kosárlabda, asztalitenisz. Tantervi testnevelés órák: - A tanterv alapfeladatként fogalmazza meg a mozgásműveltség kialakítását, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztését. - A tananyag tartalma, annak feldolgozása közvetlenül szolgálják az egészségvédelmet, a tanulók fizikai állapotának javítását, teherbíró képességük növelését. - Az uszoda kapacitásától függően a évfolyamokon az úszásoktatás lehetőségét biztosítjuk a sport-szakgimnáziumi osztályokban hetente egy órában. A délutáni sportórák célja: - A tanulók iskolai leterheltségének ellensúlyozása, önfeledt játékpercek biztosítása, - A rendszeresen végzett testmozgásra való igény kialakítása, - A szabadidő megfelelő közösségben való eltöltése, - Lehetőség biztosítása a csapathoz tartozás örömének, a közös felelősség élményének átélésére. Mindennapos testnevelés programja - Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, - A mozgásszegény életmód kialakulásának megelőzése a testmozgás megszerettetésével, a rendszeres mozgáshoz szoktatással, - Az iskolai testnevelés és sport keretei közt az egészségnevelés, a szociális kompetenciák (kreativitás, önállóság, önbizalom, felelősségtudat, cselekvőképesség) a csapatmunka, a társakkal történő együttműködés fejlesztése, 139

140 - A mindennapos testnevelés adjon lehetőséget az egészség hosszú távú megőrzésére, ezáltal egy jobb felnőttkori életminőségre. A hatékonyság érdekében megvalósítandó sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontok: - Minden gyermek minden nap kapjon lehetőséget a testmozgásra, - Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténjen a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése, - A program fontos része a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását szolgáló gyakorlatanyag és légző torna, a gerinc és izületvédelem szabályainak betartása, - Az eltérő adottságú tanulók számára is jelentsen örömöt, sikerélményt, - A testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgásprogramban, - A lehető legszélesebb körben ismerkedjenek meg a tanulók a szabadidősportokkal, egészségmegőrző sportokkal, azok alapjaival, amelyek közül kiválasztva a számukra megfelelőt, később javulhat életminőségük, testi és lelki egészségük, - A program fontos része a megfelelő mennyiségű játék, versengés, - Évente két alkalommal felmérésre kerül a tanulók fizikai állapota a Hungarofit teszt alapján; - Cél a 2013/2014-es tanévtől a heti öt testnevelés óra órarendbe építése. - Egészségügyi felmentés csak úgy adható, ha az iskolaorvos a háziorvos javaslatára kéri a felmentés. Ebben az esetben az engedélyt az intézményvezető határozat formájában adja meg. 5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Szabadon választható foglalkozások A középiskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei és az iskola lehetőségei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezetek, illetve a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik. A nem kötelező tanórai foglalkozásokra a tanuló jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A foglalkozások helyét, idejét az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben a terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A szabadon választható foglalkozások lehetnek: - Felzárkóztatás - Tehetséggondozás (manga, webdesign) 140

141 - Szakkör, sportkör - Tanulmányi, kulturális versenyre való felkészítés - MórAdó készítése Kötelezően választható foglalkozások a sport-szakközépiskolában Edzés heti hat órában a diák választása szerint: asztalitenisz tartásjavító torna úszás röplabda ugrálókötél gyakorlatok Minden sport-szakgimnazistának kötelezően választania kell egyet a felkínált lehetőségek közül. Felmentést csak azok az élsportolók kaphatnak, akik az iskolai edzések időpontjában igazoltan az egyesületüknél vesznek részt edzésen és ezt az edzőjük írásban kérelmezte. Választható tantárgyak: - A nyelvi előkészítő évfolyammal indult sportosztályban a diákok választása alapján első vagy második idegen nyelvként tanulhatják az angol, illetve a német nyelvet. Az első idegen nyelvként választott nyelvből az intézmény biztosítja számukra az emelt szintű érettségire való felkészülés lehetőségét. A második nyelv választható érettségi tárgy lehet. - A sport-, illetve a kiadványszerkesztő szakgimnáziumi tanulók választásuk szerint ECDL-vizsgát tehetnek. - A 2013/14-es tanévben induló négy évfolyamos sport-szakgimnáziumi, illetve kiadványszerkesztő szakgimnáziumi osztály tanulói választásuk szerint angol vagy német nyelvi csoportba jelentkezhetnek. Számukra a már az általános iskolában tanult nyelv választása ajánlott, hogy a rendelkezésre álló óraszám mellett a 12. évfolyam végén sikeres nyelvi érettségit tudjanak tenni. Felkészítés érettségi vizsgára Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatantárgyakból áll. A vizsgázó függetlenül attól, hogy milyen szinten készült fel a vizsgára dönt arról, hogy középvagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes tantárgyakból. A szakgimnáziumi tanulóink az alábbi közismereti tárgyakból kötelesek érettségi vizsgát tenni: - Magyar nyelv és irodalom - Matematika - Történelem - Idegen nyelv A felsoroltakon kívül kötelezően választandó a szakgimnázium ágazatának megfelelő tantárgy a kötelező szakmai vizsgatárgy: - Sport ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga - Képző- és iparművészet ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga 141

142 Amennyiben a vizsgázót mentesítették az értékelés és az osztályozás alól valamelyik kötelező érettségi tantárgyból, másik, általa választott tantárgyból tehet érettségi vizsgát. 6. Választható érettségi tárgyak A kötelezően választott vizsgatárgy mellett további vizsgatárgy(ak) szabadon választható(k): - Informatika - Testnevelés - Második idegen nyelv (nyelvi előkészítő évfolyamos tanulóknak) - Földrajz - Biológia - Fizika - Kémia Jelentkezés az érettségi vizsgára: Az érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit a jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja - tanulói jogviszony megszűnése utáni érettségi vizsgán bármely tantárgyból tehető érettségi vizsga. Megfelelő számú jelentkező esetén biztosítjuk a diákok emelt szintű érettségire való felkészülését, illetve megszervezzük, hogy más intézményekkel kooperálva ilyen felkészítő képzésen részt vehessenek. Az emelt szintű érettségire történő felkészítést az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket- ugyanígy a középszintű érettségi vizsga esetében is- a NAT és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet alapján hajtjuk végre. 7. Az érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendeletnek megfelelőn készítjük és jogszabályváltozásokat követve folyamatosan frissítjük. Ezen információkat a tanulók számára az iskolai honlapon történő megjelenítéssel elérhetővé tesszük. Az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit az Oktatási Hivatal teszi közzé. A részletes vizsgakövetelmények és a vizsga leírása külön fájlban megtalálható az intézmény honlapján. 8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje 142

143 Az ellenőrzés és értékelés szerepe Az ellenőrzés és az értékelés a tanuló munkájának, teljesítményének megítélésére szolgál. Fontos funkciója a visszajelző szerep, mely a tanuló és a szülői ház felé jelzi az elsajátított ismeretek szintjét az elvárások rendszeréhez képest, folyamatos munkára készteti a tanulókat, naprakész, megbízható visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális életkezdéshez vezető út megtalálásának egyik eszköze. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen: - pedagógiailag kifogástalan, nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze, - folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, - kiszámítható, nem kampányszerű, - érthető, követhető, - sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét, életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését, - módszertanilag változatos, - konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos, - lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét. A jegyek kialakításánál érdemes százalékot számolni és az érdemjegyeket a következő táblázat alapján megállapítani: Elégséges Közepes jó jeles alsó határ 30% 40 % 60 % 80 % felső határ 50 % 60 % 80 % 90 % A szakmai tantárgyak év végi osztályzatainak megállapítása Ha a tanuló a szakmai tantárgy valamelyik részéből elméletből vagy gyakorlatból jegyei alapján elégtelenre teljesített, azaz nem érte el az elégséges szintet, akkor: év végi osztályzata: elégtelen, javító vizsgát csak abból a részből kell tennie, amelyből elégtelen osztályzatot kapott. Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, a tanuló a tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Annak eldöntése, hogy a hiányzás igazolt vagy igazolatlan, az osztályfőnök hatásköre. Ha a tanuló hiányzása meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át, de igazolatlan 143

144 mulasztása nincs, és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolhatja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a nevelőtestület döntésére van szükség. A szakgimnáziumi és szakközépiskolai tanulóknak kötelező szakmai nyári gyakorlatot kell teljesíteniük, erről munkanaplót szükséges vezetniük. Amennyiben a tanuló nem teljesíti a szakmai nyári gyakorlati idő meghatározott óraszámait, nem mutatja be a gyakorlatvezető aláírásával jóváhagyott gyakorlati naplót, úgy magasabb évfolyamba nem léphet. A gyakorlati helyekkel a kapcsolatot segítjük felvenni a tanulóinknak, a gyakorlatvezetőkkel a szükséges együttműködési megállapodásokat elkészítjük, továbbítjuk. Ugyanígy az érettségi vizsga megkezdésének feltételeként szereplő ötven órás közösségi szolgálati időt is segítjük tanulóinknak megszervezni, a szükséges együttműködési megállapodásokat elkészítjük. Ha nevelőtestület úgy dönt, hogy nem kell évet ismételni, akkor a lehetséges kimenetek: Ha az éves munkája osztályozhatatlan, tehát a nevelőtestület határozata: osztályozó vizsgát tehet. Záradék: nem osztályozható, a szakmai tantárgyból osztályozó vizsgát tehet. Ha az éves munkája elégtelen, a bizonyítványban elégtelen a minősítés, a nevelőtestület határozata: javítóvizsgát tehet. Záradék: javítóvizsgát tehet. - Minden tantárgy esetében év végén az egész tanévben szerzett jegyek alapján történik az osztályzás, valamint adott tárgy esetében 1,80 átlagtól adható elégséges osztályzat, amennyiben ezt a szaktanár indokoltnak tartja. Az ellenőrzés, értékelés formái Az értékelés konkrét formáját, anyagát a pedagógus választja ki, törekednie kell azonban az érettségi követelmények szem előtt tartásával a helyes arányok kialakítására. Számon kérni csak a tanított anyagot lehet. Meg nem engedett eszköz alkalmazása esetén a tanuló tudása elégtelen. Az értékelésről a munkaközösségek évente legalább egyszer egyeztető megbeszélést tartanak. A tanulási tanítási tevékenység nagyon fontos eleme az, amikor a megszerzett ismeretet, a tudást mérjük, értékeljük. Ennek sokféle formája van, gyakori az iskolai írásbeli beszámoltatás, amelynek hagyományos és megújult formáit egyaránt alkalmazzuk, amelynek részletesen kidolgozott módja a helyi tantervekben található. Az írásbeli feladatok meghatározásánál alapelvünk a tanulói túlterheltség csökkentésének elérése. Ennek érdekében ügyelünk az arányos időbeosztásra, egyeztetünk az osztályban tanító tanárokkal. Alapelvünk, hogy nagyobb tananyagot felölelő írásbeli dolgozat írására egy tanítási napon csak egyszer kerüljön sor, a tanulónak egynél több nagydolgozatra ne kelljen egyszerre készülni. A nagyobb tananyagot felölelő írásbeli dolgozat írásának időpontját egy héttel előbb közöljük a tanulókkal, a dolgozatot tartalmilag is előkészítjük. Témazáró dolgozat Ennek a beszámoltatási formának az a célja, hogy a tanuló a tananyagot összefüggéseiben 144

145 lássa, tanulja, képes legyen lényeges anyagrészek kiemelésére, jusson el az egyeditől az általánosításig, az összegzésig, képes legyen kapcsolatot találni a különféle anyagrészek és tan-tárgyak között. Ezt a beszámoltatási formát tanítási órán előkészítjük, az otthoni felkészüléshez szempontokat adhatunk, a témazáró dolgozat írását osztályon belül összehangoljuk. Erre a beszámoltatási formára nagyobb anyagrészek összegzéseként kerül sor, a helyi tantervekben kidolgozott tananyagtartalom szerint. Témazáró dolgozat: a témakör lezárása, összefoglalása és gyakorlása után írható. Egy héttel előbb be kell jelenteni a megíratását és a követelményeket. Egy teljes órát vesznek igénybe. Röpdolgozat, írásos felelet Didaktikai célja, hogy kialakítsuk a tanulókban a rendszeres tanulás, a folyamatos készülés ritmusát, ezáltal az ismeretanyag egyenletes, kihagyások nélküli elsajátítását. Ennek a beszámoltatási formának nagy szerepe van, hiszen a tananyagok egymásra épülnek, a tudás megszerzésében és a képességek kialakításában folyamatosságra van szükség. Ennél a beszámoltatási formánál fontos nevelési cél, hogy kialakuljon a tanulókban a rendszeresség és a kötelességtudat. Írásbeli felelet (röpdolgozat): az utolsó két óra anyagából bármikor íratható. - Témaközi dolgozat: a témakör utolsó 3-5 tananyagára terjedhet ki, előző órán bejelentendő. Írásbeli kiselőadás, prezentáció, házi dolgozat - Írásbeli munka valamely előre megadott témából, pl.: olvasmányélmény, múzeum beszámoló, internetes feladat, gyűjtőmunka stb., feladat szempontjait, az értékelés formáját, szerepét, súlyát előzetesen és folyamatosan meg kell beszélni. Ennek az írásbeli beszámoltatásnak nagy a szerepe a tanulási tanítási folyamatban, hiszen segítségével felkelthető a tan-tárgy iránti érdeklődés, a tanulókat önálló munkavégzésre, kreativitásra lehet nevelni, képességfejlesztő, segít a látókör kiszélesítésében, valamint megteremti a tantárgyak közti integrációt (pl.: anyanyelvangol nyelv-informatika). - Házi dolgozat magyarból félévente 4, a többi tantárgyból félévente 1 írható. A házi dolgozat téma- és feladatkörét legalább két héttel a beadási határidő előtt kell kijelölni. Ebbe az időtartamba a tanítási szünetek ideje nem számítható be. Párhuzamosan különböző tárgyakból maximum két házi dolgozat adható fel. A házi dolgozatok értékelése osztályzatokkal történik, be nem nyújtásuk a feladat elégtelen megoldásával egyenértékű. - Év eleji, félévi, év végi felmérések alapvetően diagnosztikai célt szolgálnak, a tanulók tudásának, készségeinek szintjét mérik. E felmérők csak akkor osztályozhatók, ha megfelelő ismétlés, gyakorlás után kerül sor rájuk, s megtörtént az előzetes bejelentés. Szóbeli értékelés: - Felelet: fő része legfeljebb 3 leckére visszamenő ismeretanyag ellenőrzése önálló 145

146 feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján - Kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása - Órai munka: az órai munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége - Memoriter Gyakorlati értékelés A számonkérés e formája elsősorban a készségtárgyak és a szakmai tantárgyak esetében alkalmazható, pl. testnevelés, informatika, mozgóképkultúra- és médiaismeret, illetve kommunikáció esetében. Értékelés a 13. évfolyamon A 13. évfolyamon működő Újságíró I. szakképzés követelményeit, a tanulói teljesítmény értékelés szempontjait, a beszámoltatás formáit, a továbbhaladás feltételeit a Pedagógiai Program mellékleteként csatolt Újságíró I. képzés szakmai programja tartalmazza. Általános elvárások Az ellenőrző a tanuló mindennapos felszereléséhez tartozik. Ha a tanuló nem viszi magával a tanórára az ellenőrzőjét, vagy kérésre nem adja át a tanárnak, fegyelmező intézkedésben részesülhet vagy fegyelmi büntetést kaphat. A tanuló köteles a kapott érdemjegyeit az ellenőrzőjébe bevezetni és minden hónapban szüleivel aláíratni. A tanuló köteles az ellenőrzőbe beírt értesítéseket másnapra szüleivel, kollégista tanuló értelemszerűen a kollégiumi nevelőtanárával, a következő hét első napjára a szüleivel is aláíratni. Az ellenőrző vezetését az osztályfőnök 2 havonta ellenőrzi, a szabályokat be nem tartó tanulókat felelősségre vonja. Az ellenőrző könyv hamisítása (pl.: érdemjegy, aláírás, igazolás) a legsúlyosabb fegyelmi vétségek közé tartozik. A bizonyítvány a tanuló egész éves teljesítményének minősítéseit tartalmazza. A tanulók írásbeli beszámoltatása A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái a röpdolgozatok, a témazáró dolgozatok és a házi dolgozatok. A röpdolgozat az órára való rendszeres felkészülés ellenőrzésére szolgál, az adott témakör bármelyik óráján, bejelentés nélkül íratható. Témazáró dolgozatot egy-egy nagyobb témakör végén, összefoglaló számonkérésként iratunk. A házi dolgozat egy-egy témakör, gondolatkör önálló kifejtésére szolgál, kutatómunkára ösztönöz. A röpdolgozat nem lépheti túl a szóbeli felelet kereteit ; értendő az időtartamára (nem 45 perces munka) és a számon kérendő tananyag mennyiségére (nem egész témakör) is. 146

147 A tanulók otthoni felkészülése A házi feladatra vonatkozó követelményeket a szaktanár a tanév elején ismerteti a tanulókkal, ezeket a követelményeket a számonkérés során nem lépheti túl. Az egyik óráról a következő órára feladott írásbeli és szóbeli házi feladat megoldására fordítandó idő nem igényelhet egy átlagos képességű tanulótól egy óránál több munkát. A tanulmányi eredmények értékelése A tanulók tudását a szaktanár érdemjeggyel értékeli. A magyar nyelv és irodalom tantárgyban külön értékeljük a magyar nyelvtant és az irodalmat. A szóbeli feleletet a szaktanár szövegesen is értékeli, az írásbeli feladatoknál közli a pontozás szempontjait, így az értékelést indokolja is. A tanuló egy feleletre egy érdemjegyet kap, kivéve, ha a szaktárgy sajátosságai indokolják a több érdemjeggyel való értékelést. (magyar nyelv és irodalom, informatika, stb.) Az év végi osztályzat a tanuló egész éves, folyamatos munkáját jellemzi. Heti egyvagy kétórás tantárgyból félévente minimum 2-3, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. Ha a tanulónak nincs elég érdemjegye, akkor osztályozhatatlan. A témazáró dolgozatra adott érdemjegy súlyozott, ezt a szaktanár tanév elején közli a tanulókkal. Hiányzás esetén a témazáró dolgozat pótlásának módjáról a szaktanár dönt. A pótlást egy héten belül, a tanulóval egyeztetett módon kell elvégezni, időpontját egy szakórával a dolgozat írása előtt be kell jelenteni. A szaktanár dönt az elégtelenre megírt témazáró dolgozat javításának szükségességéről és módjáról. A témazáró dolgozatot a tanár egy héttel korábban köteles bejelenteni. Egy napon legfeljebb egy témazáró dolgozatot lehet íratni. A dolgozatok javítási ideje legfeljebb két hét. Ha a tanuló egy tanév alatt egy vagy több tantárgyból két tanév tantervi anyagát teljesíti, osztályozó vizsgát tehet. Az érdemjegyek jelentése Jeles: Kiemelkedő teljesítmény, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni. Jó: A törzsanyagot elsajátítja és alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban egyaránt szabatosan és áttekinthetően képes kifejezni. Az órákra rendszeresen felkészül, és aktívan bekapcsolódik az új ismeretek szerzésébe. Közepes: Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Nem elég egyenletes az órákra való felkészülése. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni. Elégséges: A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége gyenge, nehézkes. Elégtelen: Nem tesz eleget a tantervi követelményeknek. 147

148 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Alapelvek: - A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. - Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok mennyiségének és formájának meghatározása elsődlegesen a konkrét helyzetre és a pedagógiai folyamat egészére rálátással rendelkező tanár kompetenciája. - A házi feladat szóbeli és írásbeli formája is adható az osztály (tanulócsoport) egészére érvényesen és differenciáltan, akár egyénre szabott formátumban is. - A házi feladat mennyisége és minősége a tanuló életkorának megfelelő, a tanultak és a taneszközök segítségével teljesíthető legyen. - Az otthoni feladatok előírásakor a pedagógus a lehetőségekhez mérten figyelembe veszi a többi tantárgyra általában jellemző, illetve szokásos otthoni feladatok mennyiségét is. - A házi feladat meghatározásánál ugyancsak figyelembe vett tényező a két tanítási óra közötti időtartam. - Az otthoni felkészüléshez adott feladatokat minden esetben az ellenőrzés valamilyen formája követi. - Ha a tanuló az otthoni feladatait nem készíti el, illetve hanyagul végzi, elmarasztalásban részesül. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai - A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. 9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet és a szakmai gyakorlati tantárgyakat, lehetőség szerint az informatikát, matematikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A sportosztályokban lehetőségeink szerint a testnevelés órát nemek szerinti csoportbontásban tartjuk. - A nyelvi előkészítő évfolyammal indult sportosztályban az első idegen nyelv oktatásának célja, hogy a tanulók B2 szintre jussanak el, s választásuk szerint emelt szintű érettségi vizsgát tegyenek. A második idegen nyelvből az elvárt szint A2-B1. A csoportbontás a választott nyelv alapján történik. Célszerű, ha a tanuló a hozott 148

149 nyelvet tanulja első idegen nyelvként. - A 2013/2014-es tanévtől indult osztályokban a tanulók egy nyelvet, választásuk szerint angolt vagy németet tanulnak, a csoportok kialakítása tehát eszerint történik. Jelentkezés egyéb foglalkozásokra Az alapképzést kiegészítő választható órák, foglalkozások szervezése a törvényi szabályozásnak megfelelően a felmért igények figyelembevételével, minimum tíz fő jelentkezése esetén lehetséges. A tanórán kívüli egyéb foglalkozásokra a tanév megkezdésekor jelentkezhetnek. Lehetőleg minden érdeklődőnek biztosítani kell, hogy valamilyen foglalkozáson részt vehessen. A foglalkozásra beírt tanuló rendkívül indokolt eset kivételével nem maradhat ki a foglalkozásról. A tanórán kívüli foglalkozáson való részvételt az állandó felügyeletet biztosító nevelő köteles elősegíteni. A digitális képességek fejlesztése érdekében, a felmért igények figyelembevételével, indítjuk a Webdesign és a Manga szakköröket. Az intézmény biztosítja a sportolás lehetőségét és a mindennapos testmozgást. Ennek színterei a tantárgyi testnevelés órákon kívül: - Intézményi sportköri foglalkozások - Intézményi tömegsport foglalkozások 10. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Minden tanulónknak ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az iskolának fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Egészségnevelési alapelvek széleskörű egészségnevelés elsődleges elv a prevenció mindennapos testnevelés mentálhigiéné egészségfejlesztő szervezetfejlesztés önsegítés együttműködés a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, szülők, diákok között 149

150 A NAT értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az egészségnevelés és környezetnevelés folyamata, célja Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely lehetőséget teremt, és képessé teszi az embert arra, hogy egyre fokozódóbb kontrollt szerezzen saját egészségi állapota felett, és képessé váljon annak javítására, alakítására. Az egészséget, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Nagyon fontos lehetővé tenni az emberek számára az élethossz végéig való tanulást, hogy felkészüljenek az élet valamennyi szakaszára, és hogy megállják helyüket krónikus betegség vagy sérülés esetén is. Ezt mind iskolai, mind otthoni, mind munkahelyi, mind közösségi környezetben elő kell mozdítani az oktatási, szakmai, önkéntes és üzleti alapokon működő szervezeteken keresztül és magukban az intézményekben is. Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapi élete díszletei között, ott, ahol tanul, játszik, dolgozik. Az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törődik saját magával, másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani, továbbá azáltal, hogy a társadalom, amelyben él, olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik az egészség elérését valamennyi tagja számára. Fel kell lépni az erőforrásokkal való visszaélés, az egészségtelen életkörülmények és környezet, a nem megfelelő táplálkozás ellen. Rá kell irányítani a figyelmet az olyan népességügyi kérdésekre, mint a szennyeződés, a lakás- és foglalkozási ártalmak, lakás- és település-egészségügy. Lehetővé kell tenni, hogy az emberek megőrizzék maguk, családjuk, barátaik egészségét és elfogadják a közösséget, mint a jól-léttel kapcsolatos szószólót. A magyar törvényi előírások erre a területre folyamatosan változó és sokrétű szabályozást alkotnak, amelyeket munkánk során figyelembe kell vennünk. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési céljai - A rendelkezésre álló eszközeinkkel és kidolgozott módszereinkkel elősegítjük a tanulók, a tantestület és a technikai dolgozók egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. - Iskolánk egészséges környezetet, egészségnevelést, iskolai és munkahelyi egészségügyi szolgáltatásokat biztosít minden tanulójának, dolgozójának. - Az iskola arra nevel, hogy a tanulók önálló, felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni: o Képessé váljanak egészséges életvitelt kialakítani, o Képesek legyenek a konfliktusokat megoldani, o Tisztában legyenek a fogyasztóvédelmi és bűnmegelőzési ismeretekkel, o Alakuljon ki a bennük a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás, o Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére, o Szerezzenek ismereteket az önálló gyalogos közlekedéssel, a tömegközlekedési eszközök használatával kapcsolatban, legyenek tisztában az utas balesetek elkerülésének módjaival. - Az intézmény együttműködik a térség és településeinek szakembereivel, bekapcsolódik a gyermekek egészségnevelését biztosító programjaiba. 150

151 - Kiemelt jelentőséget adunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének. - Az iskola pedagógusai és körösségei teret adnak a társas támogatásnak, a lelki egészségfejlesztésnek és a tanácsadást biztosító programoknak. - Olyan nevelési-oktatási gyakorlatot folytatunk, amely figyelembe veszi a gyermekek és a dolgozók jól-létét, méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez. - Törekszünk arra, hogy segítsük tanítványainkat, a velünk kapcsolatban álló családokat, foglalkoztatottjainkat egészségük megőrzésében. - Kiemelt feladataink: o az egészséges táplálkozás o a mindennapos testnevelés o a testi-lelki egészség fejlesztése o az iskolai erőszak megelőzése o a személyi higiéné o valamint az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Egészségnevelési és környezeti nevelési programunk - Tisztában vagyunk azzal, hogy az egészségi állapotot a genetikai tényezők, a környezeti tényezők, az életmód és az egészségügyi ellátórendszer működése határozza meg. - Az iskolát a szocializáció színtereként értelmezzük. - Érdemi hatást kívánunk gyakorolni az iskola-egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra. - Megragadunk minden iskolai és iskolán kívüli lehetőséget céljaink megvalósítására. - Felhasználjuk a tantervekben lévő lehetőségeket, a közösségi színtereket, a szabadidős programokat, a családok bevonásával tartott rendezvényeinket az egészségnevelésre. - A minőség-fejlesztési munka eredményeit felhasználva, hivatásunkat gyakorolva kedvezően alakítjuk az iskola pszichoszociális környezetét. - Változatos kommunikációs formákat felhasználva (osztályfőnöki óra, fogadóóra, kirándulás, iskolaújság, rendezvények stb.) bővítjük az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket, és megadjuk az ez irányú tanulási lehetőségeket. - Nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos magatartás kialakítására: o osztálydekoráció a gyermekek számára fontos az osztályterem díszítése, mert maguk alakítják saját munkahelyi környezetüket, o biztonságos, igényes iskolakörnyezet kialakítása, o rendszeres hulladékgyűjtés, o kirándulások, táborok, rendezvények, szabadidős programok szervezése. Segítő kapcsolatok az egészségfejlesztésben és környezeti nevelésben 151

152 - Szülők (család): Fontos a folyamatos információ-átadás, megfelelő tájékoztatás, aktív bevonásuknak jelentős szerepe van munkánk hatékonyságában. - SZMK: Szükséges a támogatásuk megnyerése, mivel jogosítványaik alapján nagy szerepet töltenek be az egészségnevelési program kidolgozásában és megvalósításában. - Iskolaorvosok és védőnők: Intézményeinknek van jogszabályok által meghatározott iskolaorvosa, körzeti orvosa, fogorvosa, védőnője, akik a szűrést és az ellátást az életkorhoz kötődően intézményünkben megvalósítják. Vizsgálatok során követik a testi, érzelmi és intellektuális fejlődést, az érzékszervek állapotát. Szűrések során felismerik a krónikus betegségeket, kóros elváltozásokat. Amennyiben helyben nem tudjuk a tanulót elsősegélyben részesíteni, úgy a megfelelő ellátást elvégzik. Közreműködnek a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. - Család-és Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Szolgálat, Járási Hivatal Gyámügyi Osztály - Rendvédelmi szervek - Önkormányzat Hivatala Az egészségnevelés és környezeti nevelés kommunikációs területei - tanóra - szabadidős foglalkozás, sportprogram, szakkör, sportkör, kirándulás, tábor - szülői értekezlet - családi nap, egészségnap Étkezés az iskolában Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek, fiatalok megfelelő helyen, megfelelő ételeket fogyasszanak. A gyermek étkezése, a fejlődő szervezet igényei miatt, különös gondot követel. Iskolai menza és napközi A tárgyi feltételek tagintézményenként eltérőek, szükséges az ételek mennyiségének és minőségének folyamatos ellenőrzése, és probléma esetén azonnali jelzés. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó eleme az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy ez az ellátás továbbra is megmaradjon. Kívánatos, hogy kínálata bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék és gyümölcskínálattal. Tízórai A tanulóknak lehetőséget adunk, hogy nyugodt körülmények között elfogyasszák az otthonról hozott ételeket. Az egészségnevelés és környezeti nevelés színterei (tantárgyi programok) 152

153 Biológia: Az élő szervezet működését tekintve fontos tanóra a biológia, ahol a tanulók az emberi test részeiről, feladatairól illetve a betegségek okairól szerezhetnek információkat. Földrajz: A földrajz tantárgy keretében az ember környezete, annak alakítása, a környezetvédelem és annak emberre gyakorolt hatása jelenik meg. A természettel harmóniában élő ember testi-lelki egészsége közötti összefüggés ma már vitathatatlan. Magyar nyelv és irodalom, művészetek: A magyar nyelv és az irodalom, valamint a művészetekkel foglalkozó tantárgyak (ének-zene, tánc, rajz- és vizuális kultúra) főként az esztétika csatornáján, a művészet élményszerző hatásán keresztül hat az emberi szellemre és lélekre. Ezáltal segít egy magasabb, emberhez méltó életminőség, kreativitás kialakításában. Testnevelés és sport: Ezek a tanórák az életkornak, fizikai fejlettségnek megfelelő program összeállításával egyrészt a fizikum felépítését, megerősödését szolgálhatják, másrészt és ez legalább annyira fontos igényt alakítanak ki az iránt, hogy a testmozgás az élet állandó és szerves része legyen. Kémia: Kémia órákon elsősorban az egészségkárosító anyagokkal, vegyszerekkel ismerkednek meg a tanulók, különös hangsúllyal a káros szenvedélyeket okozó szerek hatóanyagaira, és hatásmechanizmusára (nikotin, alkohol), drogok). Osztályfőnöki óra: Ezeken az órákon kiemelt szerepet kapnak az egészséggel, az életmóddal, a serdülőkor jellemzőivel, a társas kapcsolatokkal, a káros szenvedélyekkel, a társadalommal, az egyes csoportokkal, a családdal illetve kortársakkal kapcsolatos témák, valamint a média és reklámok szerepe, az okos fogyasztás, a társadalmi elvárások, és az elvárásoknak való megfelelés, továbbá a devianciák és ezek kezelése. 11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 153

154 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók: - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek (osztályfőnöki, biológia, kémia, egészségtan, elsősegélynyújtás gyakorlat, munkahely és biztonság). 4. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással foglalkozó egészségnapot szervezünk a tanulók és családjaik számára. 12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Általános célok Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a - diszkriminációmentesség, - szegregációmentesség, - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, - a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. 154

155 Etikai elvek Elítélünk és tiltunk minden közvetett és közvetlen hátrányos megkülönböztetést. Senkit nem hozhat hátrányos helyzetbe: - neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetiségi, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez, - való tartozása, anyanyelve, - fogyatékossága, egészségi állapota, - vallási vagy világnézeti meggyőződése vagy társadalmi származása. Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. Konkrét célok, feladatok: - Iskolánk légköre befogadó és elfogadó, az oktatás-nevelés során tiszteletben tartjuk a tanulók emberi méltóságát, egyediségét. - Fontos feladatnak tekintjük az alapvető emberi értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. Konkrét célok, feladatok: - Külön figyelemmel kísérjük a hátrányos helyzetű tanulókat, a szülőkkel és az osztályfőnökkel rendszeresen megbeszéljük a problémákat. - Kapcsolatot tartunk a szociális és gyermekjóléti intézményekkel, szervezetekkel. - Részt veszünk a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésében. A szakmai-pedagógiai terület célkitűzései a tanulók esélyegyenlőségének biztosításáért: - Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek az együttnevelés elméleti és gyakorlati módszereiről és rendelkezzenek a személyközpontú nevelés és differenciálás megvalósításához szükséges kompetenciákkal. - Olyan nevelési és tanulásszervezési módszereket alkalmazunk, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő hátterét. - Célunk, hogy az alábbi szakterületek kiemelt fontosságúak maradjanak, és segítsék az együttnevelést: a sikeres integráció egyik feltétele az egyéni szükségletek fejlesztése /tanórai differenciálás/ kooperatív tanulás /a legfontosabb kompetenciák fejlesztése/ interkulturális nevelés /a társadalmi előítéletek csökkentése/ tanulómegismerési technikák /a gyermek viselkedésére ható környezeti jellemzők/ drámapedagógia /konfliktushelyzetek megoldása, sikeres kommunikáció/ az önelemzés, önismeret igénye /a fejlettebb képességek tudatos kihasználása pl. a szóbeli megnyilatkozás az írásbeli munkák helyett diszlexia esetén/ Egyéb lehetőségek a tanulók segítésére 155

156 A kulturális hátrányokkal küzdő tanulók esetén: - korrepetálás - pályaorientációs tanácsadás - a társasági életben való jártasság elsajátítása - hangverseny- és színházlátogatás - könyvtári programok - kulturális rendezvényeken való szerepeltetés - tanulmányokhoz kapcsolódó kirándulások, sportprogramok A szociális hátrányokkal küzdő tanulók esetén: - a gyermek- és ifjúságvédelem kiemelt feladata a veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása - tankönyvtámogatás, tankönyvjuttatás A kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében: - tanári foglalkozásokon, pl. fejlesztőpedagógus segítségét kérhetik - a feladatok teljesítésében differenciálás - a vizsgákon az előírtnál hosszabb időkeret biztosítása A valamilyen fogyatékkal élő tanuló esetében: - beilleszkedésük segítése kiemelt osztályfőnöki feladat - a tanulmányi kirándulásokon és szabadidős programokon fokozott figyelmet fordítunk igényeikre, szükségleteikre - differenciált feladatmegoldás - hosszabb időkeret és a szükséges körülmények biztosítása a vizsgákon 13. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Általános elvek: A tanuló magatartásának és szorgalmának elbírálása az osztályfőnök feladata. Az osztályfőnök a döntése előtt kérje ki és vegye figyelembe az osztályban tanító tanárok, valamint az osztályközösség, azon belül az osztály DÖK véleményét. A magatartási érdemjegyek megállapításakor az alábbiakra kell figyelemmel lenni - a házirend követelményeinek betartása, - a tanuló viselkedése nevelőivel, társaival, - magatartása a tanórán, szünetben és a tanórán kívüli iskolai rendezvényeken, 156

157 - igazolatlan mulasztások mértéke, - kapott dicséretek és jutalmak, - részvétel az osztály valamint az iskolaközösség munkájában. A szorgalom érdemjegyek megállapításakor az alábbiakra kell figyelemmel lenni - a tanuló képességeinek és tanulmányi eredményének egymáshoz való viszonya; - tanórai aktivitásának mértéke; - a tanuláshoz való viszonya; - kötelességteljesítésének mértéke. A tanulók teljesítményének értékelése Az értékelésnek a legátfogóbb, az iskoláztatás egész időtartamára kiterjedő célja a személyiség fejlesztése, az önértékelési képesség kialakítása, amely nélkülözhetetlen az önálló tanulásra való képesség és igény kialakításához. Az értékelésben a tanítás-tanulás eredményéből indulunk ki, abból vonunk le következtetéseket a célrendszerre, a folyamatra és a tanulóra nézve. Jutalmazás A kiemelkedő tanulmányi, sport, művészeti vagy egyéb területen szerzett eredményeket és teljesítményt az iskola osztályfőnöki, tantárgyi, tantestületi és igazgatói dicsérettel jutalmazza. A dicséret formái osztályfőnöki dicséret: Az osztályközösségért végzett példamutató tevékenységért, az iskolai, vetélkedőkön való sikeres részvételért, ezek megrendezésében, lebonyolításában vállalt nélkülözhetetlen közreműködésért adható. szaktanári dicséret: A szakirányú városi vetélkedőkön, pályázatokon való sikeres részvételért, illetve a megyei szintű versenyeken való dicséretes szereplésért adható. igazgatói dicséret: Intézményünk hírnevét jelentősen növelő tanulmányi, sport vagy művészeti tevékenységért, eredményért és minden iskolánkért végzett, a diákság egésze elé példaként állítható tevékenységért adható. tantárgyi dicséret: Kiemelkedő szaktárgyi teljesítményéért adható a szaktanár döntése alapján. Tanórán kívüli kiemelkedő tevékenységért, versenyen elért eredményért, plusz feladatok sikeres teljesítésért illetve kiváló tanulmányi eredményért a tanulók ünnepélyes keretek között oklevél, tárgy- és/vagy könyvjutalomban részesülhetnek. A magatartás és szorgalom követelményrendszere: 157

158 A magatartás és szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal és a szülőkkel. Az osztályfőnök és az osztály szükség szerint, de legalább félévenként értékeli a tanulók magatartását, szorgalmát és a tapasztalatokról tájékoztatja a szülőket. (szülői értekezlet) A magatartási osztályzatokat minden félév végén az osztályvezetőség az osztályfőnökökkel egyeztetve terjeszti az osztály elé. A javaslatok alapján a végleges eredményeket az osztályban tanító tanárok testülete állapítja meg. Magatartás A minősítés elvei: - iskolába járási fegyelem - társakhoz való viszony (segítőkészség, szolidaritás) - óra alatti magaviselet (fegyelmezettség) - korábbi magatartáshoz képest történt változás (pozitív vagy negatív) - beszédstílus - tanárokkal és iskolai dolgozókkal szemben tanúsított magatartás - tanórán kívüli magatartás Példás a tanuló magatartása, ha kifogástalanul viselkedik, órák alatt aktív, közösségi munkát végez, erre ösztönzi társait, írásbeli fegyelmi büntetése és igazolatlan mulasztása nincs. Jó a tanuló magatartása, ha viselkedése ellen lényeges kifogás nem merül fel, képességeinek megfelelően tanul, ösztönzésre közösségi munkát végez. Igazolatlan hiányzása nincs. Esetleg egy szaktanári figyelmeztetése van. Változó a tanuló magatartása, ha viselkedésével többször megsérti a házirendet, a közösségi munkában nem, vagy csak vonakodva vesz részt. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetője vagy intője van. Rossz a tanuló magatartása, ha rendszeresen megsérti a házirendet, bomlasztja a közösséget, közösségi munkát nem végez. Igazgatói szintű fegyelmi büntetése van, többször igazolatlanul mulasztott. Szorgalom A minősítés elvei: - tanulmányi előmenetel, - aktivitás, - oktatás követelményeinek teljesítésére irányuló igyekezet. Példás a tanuló szorgalma, ha kötelességteljesítése kifogástalan. Képességeihez mérten iskolai munkáit, házi feladatait a legjobban készíti el. Munkájában kitartó, s tőle telhető legjobb eredményre törekszik. Munkája pontos, esztétikai szempontból is tetszetős, hiánytalan. Nem bukott egyetlen tárgyból sem. 158

159 Jó a tanuló szorgalma, ha képességeihez mérten megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik. Iskolai munkáit, házi feladatait jól elvégzi, de ezek esztétikuma már kevésbé érdekli. Felszereléseit rendben tartja. Változó a tanuló szorgalma, ha munkavégzésében hiányosságok mutatkoznak, a hanyag és jó munkák egymást váltogatják, ami azt mutatja, hogy gyakran dolgozik képességein alul. Felszerelése gyakran hiányos. Hanyag a tanuló szorgalma, ha gyakran mulasztja el kötelességét, képességein alul dolgozik. Munkái gondatlanok, hanyagságról árulkodnak. A munkavégzésben megbízhatatlan, pontatlan, nemtörődöm. A felszerelése gyakran hiányos. Egy vagy több tárgyból bukik. A tanuló magatartásának értékelése Példás: A tanuló, a vele szemben támasztott nevelési követelményeknek maradéktalanul megfelel, közösségi munkája dicséretes, a kötelességek teljesítésében társainak példát mutat, igazoltan mulasztása a házirend szerinti és fegyelmi büntetése nincs. Jó: A tanuló, a nevelési követelményeknek általában megfelel, a közösségi munkában kevésbé vesz részt igazolatlan óráinak száma a házirendben foglaltak szerinti, fegyelmi büntetése nincs, legfeljebb egy fegyelmező (l: szaktanári-, vagy osztályfőnöki figyelmeztető) intézkedést alkalmaztak vele szemben. Változó: A tanuló, a nevelési követelmények teljesítésében ingadozó, a közösségi munkában csak vonakodva vagy egyáltalán nem vesz részt, igazolatlan hiányzása a házirend szerinti, igazgatói szintű fegyelmező büntetése nincs. Rossz: A tanuló, a követelmények teljesítésében hanyag, a közösség fejlődését hátráltatja, igazolatlan hiányzása a házirend szerinti, súlyos fegyelmi büntetésben részesült. A tanuló szorgalmának értékelése Bukott tanulónak a szorgalma csak hanyag lehet. Év végén az egész tanévre vonatkozóan kell az értékelést elvégezni, a második félévi magatartást és szorgalmat nagyobb súllyal kell figyelembe venni, tehát a jegyben a tendenciák is tükröződjenek, de az első félévi fegyelmező intézkedések és igazolatlan órák csak az adott félévben módosítják az érdemjegyeket. A nevelők feladatai a magatartás és szorgalom megállapítása előtt: Az osztályfőnökök az osztályozóértekezletet megelőző héten ceruzával írják be a javasolt érdemjegyeket a naplóba. A szaktanárok és szakoktatók az osztályzatokra vonatkozó módosító javaslataikat ceruzával írják be az osztálynaplóba, aláírással együtt. A gyakorlati oktatással összefüggő osztályzatokat a szakoktató állapítja meg a gyakorlati oktatók javaslatainak figyelembevételével, s írja be havonta a csoportnaplóba, félév és évvége előtt pedig az osztálynaplóba. A szaktanárok, a szakoktatók, a tanulókról gyűjtött - magatartást, szorgalom jegyet befolyásoló - információkat hozzák az osztályfőnök tudomására (esetlegesen tanév közben is), osztályozó értekezlet előtt. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanulók jutalmazásának elvei 159

160 A dicséret, a jó teljesítmények jutalmazása fontos pedagógiai eszköz. Következetesen élve ezzel az eszközzel fokozhatjuk tanulóink aktivitását, szorgalmát, kezdeményezőkészségét. A jutalmazás alapjául szolgálhat a tanuló kötelességei körébe tartozó feladatok terén kiemelkedő eredmények elérése, valamint minden olyan tanórán kívüli tevékenység, amely személyiségének fejlesztésére, illetve a tanulóközösség javára szolgál. A tanulók jutalmazásának lehetőségei Szaktanári dicséretben részesülhet a tanuló, ha: - az adott tantárgyból kimagasló eredményt ér el. - a tananyag kiegészítését önállóan vállalja (kiselőadások, szemléltető anyag készítése, stb.). Osztályfőnöki dicséretben részesülhet a tanuló, ha: - kötelességét folyamatosan példamutatóan teljesíti, általános tanulmányi eredménye jó - emberi magatartása, tanáraihoz és osztálytársaihoz való viszonya példamutató. Általános dicséret: Az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével a jó tanulmányi eredményért és az osztályközösségben végzett munkáért adható. A dicséret, év végén a bizonyítvány és anyakönyv (a törzslap) jegyzet rovatába kerül. Általános dicséretben részesülhet a tanuló: - iskolaközösség érdekében kifejtett kiváló munka alapján - versenyeken elért eredmények alapján. Igazgatói dicséretben részesül, és példaként áll a tanulóközösség elé az a tanulót, aki osztálya, iskolája hírnevét teljesítményével növeli. Nevelőtestületi dicséret: Az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett jelentős, a kötelességein túlmenő tevékenységért adható. Az igazgató az iskola tanulóközössége előtt iskolagyűlésen ismerteti a jutalomban részesítettek nevét és osztályát. Jó tanuló, jó sportoló a legmagasabb szintű iskolai elismerés. A nevelőtestület döntése alapján, a ballagási ünnepségen kerül sor az átadásra. A tanulók büntetése A tanulók felelősséggel tartoznak az iskolai házirend betartásáért. A házirend rendelkezéseit az iskolába történő beiratkozás pillanatától köteles a tanuló betartani. Beiratkozáskor a tanuló és szülei (gondviselője) megismerik a házirend pontjait tudomásul veszik, és azok betartását önmagukra nézve kötelezőnek tartják. 160

161 Felelősséget vállalnak az közzétett házirend betartása elleni vétségért, vállalt feladatok hanyag végzéséért, igazolatlan mulasztásért, stb. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben, vagy fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmi intézkedés az osztályfőnöknél, a nevelőtestületnél, illetve az igazgatónál kezdeményezhető. Fegyelmi vétség elkövetése esetén a diák a vétség súlyosságának megfelelő büntetésben részesül. A büntetés fokozatát az osztályfőnök, szükség esetén a nevelőtestület, ill. az iskola igazgatója határozza meg. A fegyelmi büntetés az ellenőrzőbe és a naplóba is bekerül. Fegyelmező intézkedések: Szóbeli szaktanári, ill. osztályfőnöki figyelmeztetés, Írásbeli szaktanári, ill. osztályfőnöki figyelmeztetés, Osztályfőnöki intő, Igazgatói intő. 14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése A középiskolában évente két alakalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyén, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Iskolánk testnevelő tanári munkaközössége a jelenleg létező felmérési alternatívák megismerése után a Hungarofit tesztrendszert alkalmazza a tanulók fizikai teherbíró képességének a megállapítására. Hungarofit tesztrendszer - A Hungarofit tesztrendszert a terhelhetőséggel (egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli objektív mérésére) több mint 15 év alatt a laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztva fejlesztették ki. - Nem igényel eszközöket, és a tesztek bárhol elvégezhetők. - A különösebb előképzettséget és anyagi ráfordítást nem igénylő próbarendszer megfelel a tudományosság kritériumainak (valódiság, megbízhatóság, objektivitás). - Méri és értékeli az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket: o Az aerob kapacitást, amely a keringési rendszer állóképességének legjobb mérőszáma. 161

162 o Méri azon izomcsoportok erejét, erő- állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozója. - Egyes elemei harmonizálnak az EU országok felméréseivel, valamint a hazai katonai és rendőr középiskolák képességvizsgáló felvételi követelményeivel. - A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés. A Hungarofit tesztrendszer alkalmazásának folyamata - A próbákat a leírásnak megfelelően, technikailag pontosan kell elvégeztetni. - Ügyeljünk arra, hogy a próbázó a gyakorlatot folyamatosan (kifáradásig), de a komfortérzés megtartása mellett végezze el. - Az egyén (pillanatnyi) aerob kapacitása akkor becsülhető meg a legpontosabban, ha az aerob állóképesség mérésére kiválasztott motorikus próba végrehajtását kiegészítjük a próba megkezdése előtt és a befejezése utáni pulzusméréssel. (2000mes síkfutásnál) - A próbák elvégzése után, az elért teljesítmény tanár-diák közös értékelése, a vizsgálati eredmények elemzése, és az általános fizikai teherbíró képesség minősítése lehetővé teszi a pillanatnyi edzettségi állapotnak megfelelő egyénre szabott mozgásmennyiség összeállítását a csoportos vagy egyéni differenciált terheléshez. A próbák rövid ismertetése - Helyből távolugrás (3 kísérlettel), a legjobb eredmény méterben és centiméterben. - Tömött labdadobás hátra /3 kísérlet/ a legjobb eredmény méterben és centiméterben. o Lányok 3 kg, fiúk 4 kg-os medicinlabdával végzik a gyakorlatot. - Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, (darab). o időtartam: 1/2 perc. - Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan (darab). o időtartam: 1/2 perc m-es síkfutás (perc, másodperc). A felmérési eredmények értékelése az Oktatási Minisztérium Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése alapján történik. 162

163 Mellékletek 1. sz. melléklet: Móra Ferenc Szakgimnázium tanulmányi és vizsgaszabályzata 2. sz. melléklet: Könyvtár-pedagógiai program 3. sz. melléklet: Magántanulói szabályzat 163

164 1.sz. melléklet: Győri Móra Ferenc Szakgimnázium tanulmányi és vizsgaszabályzata 164

165 1. sz. melléklet A vizsgaszabályzat jogi kerete A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. tv. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A tanév rendje Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza részletesen az érettségi vizsgát, arra egységesen magasabb jogszabály (106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet) vonatkozik. A felvételi vizsga rendjét a tanév rendje és az Oktatási Hivatal útmutatója alapján, valamint a város többi középfokú intézményével összhangban tervezzük és szervezzük. Osztályozóvizsga A felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához vagy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie: akinek éves hiányzása a jogszabályban előírt mértéket (250 óra) meghaladja, és jegyei alapján nem osztályozható, (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet bekezdés b. pontja) és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladja, és érdemjegyei nem teszik lehetővé az osztályozást az adott tárgyból (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet bekezdés f. pontja), ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni, osztályozó vizsgán kell számot adnia arról, hogy elsajátította az iskola helyi tantervében előírt tananyagot, amit még az adott tanévben vagy a további években tanul. Ilyen esetben az intézményvezető akkor engedélyezi az osztályozóvizsgát, ha az adott tantárgyból félévkor illetve az előző tanév végén legalább jó osztályzata volt. ha a tanuló kérésére az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy több évi tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, aki tanulmányait magántanulóként végzi, felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték. (lásd még Magántanulói szabályzat) aki 10. évfolyamosként OKTV-re jelentkezett akit fegyelmi büntetésként kizártak az iskolából, de az osztályozóvizsga letételét engedélyezték számára 165

166 Osztályozó vizsga letételéhez kérelmet az intézményvezetőnek kell benyújtani. Az intézményvezető az osztályfőnök és a szaktanárok véleményét figyelembe veszi és döntését határozat formájában meghozza. Az osztályozó vizsgát minden tantárgyból az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően szervezzük. Így a matematika tantárgy kivételével a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga feladatlapját a munkaközösség készíti el évfolyamszinten, az adott tagozat és óraszám figyelembe vételével, akit a feladatlapokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terhel. A szóbeli vizsgán a tanuló tudását a megadott témakörökön keresztül állapítja meg a vizsgabizottság. Érdemjegyét a vizsgabizottság a szerzett jegyek átlaga alapján alakítja ki. Az osztályozóvizsga díjtalan és nem nyilvános. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét az anyakönyvbe és a bizonyítványba be kell vezetni annak megjegyzésével, hogy a tanuló osztályozóvizsgát tett. Az összevont osztályozóvizsga eredményeit külön kell jegyzőkönyvbe foglalni, illetőleg anyakönyvbe és bizonyítványba bevezetni. Amennyiben az osztályozó vizsga sikertelen, azaz a tanuló az előírt követelményeket nem teljesítette, a javítóvizsga időszakban javítóvizsgát tehet. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló: aki tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, aki eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb, évfolyamra jelentkezik, aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. A különbözeti vizsga szervezése és lebonyolítása minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket a munkaközösség vagy szaktanár jelöli ki. A vizsgáztató tanárok annak az osztálynak a tanárai, amelyben sikeres szereplés után a tanuló folytathatja tanulmányait. A különbözeti vizsga díjtalan és nem nyilvános. A különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A vizsga eredményét a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. A külföldi bizonyítvány alapján különbözeti vizsgát tett tanulónak új bizonyítványt kell kiállítani, és a jegyzet rovatba be kell jegyezni a különbözeti vizsga eredményét. Javítóvizsga Az egyes tantárgyakkal (műveltségi területekkel) kapcsolatos követelményeket az iskola helyi tanterve tartalmazza, összhangban a NAT, a kerettanterv, a kétszintű érettségi, valamint a szakmai vizsgáztatás követelményeivel. Annak a tanulónak, aki nem felel meg a minimumszintnek (a tanulmányi minimumszintet a helyi tantervek tartalmazzák), év végi osztályzata: elégtelen. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele, hogy év végén ne legyen elégtelen osztályzata. 166

167 Javítóvizsgát tehet az a tanuló: aki a tanév végén legfeljebb három elégtelen osztályzatot kapott és a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, aki osztályozó, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezi be, ill. az előírt időpontig nem teszi le, aki az osztályozó, különbözeti vagy pótló vizsga követelményeinek nem felelt meg. A javítóvizsgán számon kért ismeretek a tanmenet teljes anyagát felölelik. A tantárgyi követelményeket a munkaközösség vagy szaktanár jelöli ki. A javítóvizsgát 3 fős vizsgabizottság (elnök, kérdező tanár, jegyző) előtt kell letenni, a vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsgabizottság tagjait az igazgató jelöli ki, és írásban bízza meg. Az írásbeli javítóvizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként maximum 60 perc. Az írásbeli tételt a vizsgáztató szaktanár jelöli ki. Az írásbeli vizsgán tanári felügyeletet kell biztosítani. Az írásbeli dolgozatokat elbírálás után, a szóbeli vizsga megkezdése előtt be kell mutatni a vizsgabizottság elnökének. A szóbeli vizsga tételeit a vizsgáztató szaktanár (munkaközösség) állítja össze, úgy, hogy felölelje az éves tantervi anyagot. A vizsgázó azokból a tételekből húz. Ha a vizsgázó teljesítménye a javítóvizsgán nem éri el a helyi tantervben meghatározott minimumszintet, elégtelen osztályzatot kap, tanulmányai folytatásához - a nevelőtestület határozata alapján - az évfolyamot meg kell ismételnie. Azt a vizsgázót, aki a javítóvizsgán neki felróható ok miatt nem jelenik meg, vagy írásbeli dolgozatát /szóbeli vizsgáját elfogadható ok nélkül abbahagyja, úgy kell tekinteni, mint akinek a vizsgája nem sikerült, és osztályt kell ismételnie. Ha neki fel nem róható ok miatt marad távol, vagy szakítja meg a vizsgáját, a bizottság határoz arról, hogy mikor és milyen feltételekkel fejezheti azt be. A javítóvizsga nem ismételhető. A javítóvizsga eredményét záradék formájában a törzslapra és a bizonyítványba be kell vezetni. Pótló vizsga A tanulmányok alatti pótló vizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgát tenni. 167

168 Az előrehozott érettségihez előírt osztályzatok megszerzésének módja Ha a tantárgy tanulását a jelentkezés tanévében fejezi be a tanuló: Amennyiben a tanuló előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik a május-júniusi érettségi vizsgaidőszakra, április hónapban, a mindenkori éves naptári terv által pontosított napokon be kell számolnia az adott tantárgy tanév végéig hátralévő tananyagából a szaktanáránál. Év végi minősítését a tanév alatt szerzett jegyek, és a beszámoló osztályzata alapján kapja. Az aktuális tanév végéig a tanulónak be kell járnia az adott tantárgy óráira is (érettségire való felkészítés). Ha a tantárgy tanulását a jelentkezés tanévében nem fejezi be a tanuló: Amennyiben a tanuló előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik a május-júniusi érettségi vizsgaidőszakra, április hónapban, a mindenkori éves naptári terv által pontosított napokon be kell számolnia az adott tantárgy tanév végéig hátralévő tananyagából a szaktanáránál. Év végi minősítését a tanév alatt szerzett jegyek, és a beszámoló osztályzata alapján kapja. Ugyanebben az időszakban a tantárgy következő évi tananyagából osztályozó vizsgát (vizsgákat) kell tennie. A vizsga letételének időpontja a vizsgaidőszak kezdete. Az aktuális tanév végéig a tanulónak be kell járnia az adott tantárgy óráira is (érettségire való felkészítés). A következő tanévre a tanórák látogatása alól kérhet felmentést írásban a következő tanév kezdetekor, amennyiben az érettségi vizsgán legalább 80 %-os eredményt teljesít. Az írásbeli kérvényt az intézményvezető egyedi elbírálásban részesíti az oktató-nevelő munkát figyelembe véve, döntéséről határozat formájában értesíti a szülőt/tanulót. A tanórák látogatása alól felmentett tanulónak az első és az utolsó óra kivételével az intézmény aulájában kell csendesen tartózkodnia. Felvételi vizsga A Pedagógiai programban meghatározottak szerint az intézménybe jutás feltétele a sikeres felvételi vizsga. /Lásd: 9.1: A felvételi eljárás különös szabályai/. A felvételi eredményét az írásbeli felvételin, a felvételi beszélgetésen és az általános iskolai tanulmányok alapján szerzett pontok adják. Az iskola szakgimnáziumi tagozatán központi írásbeli vizsga van magyar nyelv és irodalomból és matematikából, melynek időpontját minden évben a miniszter jelöli ki és az OH szervezi. Az írásbeli lebonyolításában a nevelőtestület egésze, a vizsgadolgozatok kijavításában és értékelésében magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika szakos pedagógusok vesznek részt. A felvételi eljárás során az iskola szóbeli elbeszélgetést szervez a tanulóknak. Időpontja az iskola Munkatervében kerül rögzítésre a felvételi eljárás ajánlását figyelembe véve. A felvételi beszélgetések lebonyolítása az igazgatóhelyettes irányításával a nevelőtestület egészének a feladata. A sportosztályba jelentkező tanulóknak a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 177. (4) bekezdése alapján a sportegészségügyi alkalmassági vizsgálat és a fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek meg kell felelnie. A kiadványszerkesztő szakgimnáziumi osztályba jelentkezőknek alkalmassági vizsgálat szükséges. 168

169 Érettségi vizsga Az érettségivel - vizsgák, vizsgakövetelmények és időszakok, vizsgaszabályzat - kapcsolatos aktuális jogszabályok és közlemények gyűjteménye: A 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról. Az emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak listája Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet hatályos december 31-ig. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet hatályos január 1-jétől. A tanulókat a május júniusi vizsgaidőszak bejelentkezési dátuma előtt az iskola tájékoztatja az érettségivel kapcsolatos tudnivalókról. Az őszi vizsgaidőszakban érettségi vizsga csak a kijelölt intézményben lehetséges, a tanulók a jelentkezést az érettségi vizsgára önmaguk intézik. Érettségi időszakban a vizsgabizottság tagjai külső megbízást nem vállalhatnak, a szóbeli vizsgán kötelesek részt venni. Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó: a) rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre; b) szert tett-e megfelelő tárgyi tudásra, gondolkodási és tájékozódási képességre, képes-e ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására; c) felkészült-e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére. Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból középszinten vagy emelt szinten tehető érettségi vizsga. A tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon a kötelező vizsgatantárgyakból biztosítjuk, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A kötelező érettségi vizsgatantárgyakon kívül igény szerint tesszük lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatantárgyakon kívül igény két tantárgyból lehetővé tesszük a középszintű vizsgára történő felkészülést. Az idegen nyelv tantárgyak egy tantárgynak minősülnek. Tanulói igény esetén megszervezzük a középszintű érettségi vizsgát minden olyan tantárgyból, amely a helyi tantervünkben szerepel. Az érettségi vizsga részei és tantárgyai Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatantárgyakból áll. A szakgimnáziumban az ötödik tantárgy a kötelezően választott ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy. A vizsgázó - függetlenül attól, hogy milyen szintű vizsgára készült fel - dönt abban a kérdésben, hogy középszinten vagy emelt szinten tesz érettségi vizsgát az egyes vizsgatantárgyakból. A vizsgázó további vizsgatantárgyakat választhat a kötelező vizsgatárgyain kívül. A kötelező vizsgatantárgyak az általános és a részletes vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakövetelmények határozzák meg, hogy a vizsgatantárgy milyen vizsgarészekből áll. A 40/2002. (V.24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes 169

170 követelményeiről, a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról az irányadók munkánk során, a részletes vizsgakövetelményeket is a rendeletek szerint határozzuk meg. A vizsgarészek a következők: szóbeli, írásbeli, gyakorlati. Ha a vizsgázót a közoktatásról szóló törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján a kötelező érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítettük az értékelés, minősítés alól, helyette egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát. Vizsgaforma, vizsgarészek Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga (kivéve matematika tantárgyból) Gyakorlati vizsga (rajz és vizuális kultúra, informatika) szakmai tantárgyak Vizsgaidőszakok Javítóvizsga, pótló vizsga: augusztus közötti időszakban (évente csak egy alkalommal, pontos időpontját az intézmény vezetője a tanévzárón közli. Osztályozó vizsga: a Munkatervben meghatározott időszakban általában április 2 3. hete. Jelentkezési határidő: március 31. A pontos időpontot minden évben a május júniusi érettségi vizsga kezdőnapja határozza meg. Magántanulók esetében I. féléves vizsga időpont január 2. hete, II féléves vizsgaidőpont június 1. hete. ( A végzős tanulók esetében április hete). Különbözeti vizsga szervezhető annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló felvétele megtörtént. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektől eltérő időpontban tegyen vizsgát. Az írásbeli vizsgák rendje A vizsgateremben az ülésrendet a felügyelőtanár jegyzőkönyvben rögzíti. A tanulók csak az iskola bélyegzőjével ellátott papíron dolgozhatnak. A rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni. Az íróeszközökről a tanulók maguk gondoskodnak. A szóbeli vizsgák rendje A vizsgabizottság tagjainak száma 3 fő. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. Megkezdett vizsga nem szakítható meg. 170

171 2. sz. melléklet: Könyvtár-pedagógiai program 171

172 2. sz. melléklet II. Az iskolai könyvtár feladatai, általános céljai Az iskolai könyvtár célja, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskola információs forrásközpontjává váljon, kiszolgálja és részt vegyen az iskola nevelő-oktató tevékenységében, valamint biztosítsa más könyvtárak szolgáltatásait, dokumentumait egyaránt. Ehhez kapcsolódó célja továbbá, hogy a könyvtárhasználati ismeretek eszközjellegűvé válásához szükséges tapasztalati és gyakorlási lehetőséget nyújtson minden tanuló számára. Ezért szükséges, hogy gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat a szakszerűen elhelyezett és feltárt információhordozókat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége során felhasznál, hasznosít. Az információs társadalom új elvárásokat támaszt napjaink társadalma felé, ebből fakadóan az iskola felé egyaránt. Az emberiség birtokában lévő ismeretek mennyisége rohamosan nő, valamint a meglévő ismeretek avulása is rendkívül felgyorsult, ezért mindenki számára egyre nélkülözhetetlenebbé válik az információk folyamatos frissítése. A felnövekvő generációnak meg kell felelnie a műveltség, szakképzettség, nyelvtudás, kreativitás, a korszerű informatikai eszközök ismeretének, felhasználásának terén felmerülő kihívásoknak. A korszerű oktatás ezért elképzelhetetlen egy korszerű dokumentációs szolgáltatást nyújtó háttér, az iskolai könyvtár nélkül. Iskolánk könyvtárában közel könyvtári egységnyi dokumentum, különféle információhordozók lejátszására alkalmas berendezések, valamint 5 db számítógép áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésre. A könyvtárban tárolt, fent említett hatalmas mennyiségű információ rendszerezése, feltárása, hozzáférhetővé tétele Szirén integrált számítógépes program segítségével történik, amely segítségével több szempontú visszakeresésre nyílik mód, így a tanulók elsajátíthatják a megfelelő információkeresési stratégia megválasztásának lépéseit. III. A könyvtár-pedagógia célja - Minden tanulóban kialakítani az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűdöt. - Az olvasóvá nevelés, hogy mindennapi szükségletté váljon az olvasás öröme. Ez a tevékenység végigkíséri az általános iskola nyolc esztendejét, valamint a középiskolai éveket, amelyen keresztül a kultúra és értékközvetítés, valamint könyvtárhasználóvá nevelés, és az egész életen át tartó tanulásra nevelés folyik. - Ekkora már ki kellett, hogy alakuljon azoknak a magatartásmódok és képességek, amelyek a könyvtár mindennapos használatában elengedhetetlenül szükségesek. Középiskolában ezek fejlesztése folyik. - A könyvtárhasználat azon területeinek megismertetése, tovább fejlesztése, amelyek elősegítik valamennyi műveltségi terület ismereteinek feltárását. - Megismertetni/átismételni a tanulókkal az alapvető információhordozók fajtáival, szerepével és felhasználásával, amelyek elősegítik az önálló szellemi alkotás létrehozását. - Személyiségfejlesztés, szokásformálás, azaz a könyvtárhasználó tanuló személyiségfejlődésének a könyvtárhasználat, az informálódás során való előmozdítása. 172

173 - Önálló tanulás, önképzés, és a könyvtárhasználat igényének kialakítása. - Cél, hogy a tanulók minél átfogóbb és modernebb könyvtárképpel rendelkezzenek. - A könyvtárhasználati ismeretek oktatása során a tanulók olyan eszköztudást sajátítsanak el, melyet a teljes tanulási folyamatban és azon túl is bármely ismeretszerző és feldolgozó tevékenységük során alkalmazni tudnak. A könyvtári ismeretek lehetővé teszik bármely tantárgy aktív elsajátítását. - A művelődési esélyegyenlőség megvalósításában való részvétel. - Fontos a megszerzett információk kritikus szelekciójának képességének kifejlesztése, melyhez elengedhetetlen, hogy a tanulók legyenek képesek értékelni az egyes információhordozók információs értékét, valamint ki tudják választani a szükségleteinek megfelelő felhasználási módot. Ismerniük kell a hivatkozás bibliográfiai, jogi és etikai következményeit. Mivel a tanulók a középiskolába különböző általános iskolákból kerülnek, így a könyv- és könyvtárhasználattal kapcsolatos tudásuk nagyon eltérő lehet. Ennek következtében szükséges az alapvető ismeretek átismétlése. Erre a szakaszra esik a biztosan tervezhető könyvtár-pedagógiai hatások utolsó szakasza, ezért cél a megszerzett tudás újragondolása, újrendszerezése, a könyvtárhasználati tudás eszközjellegűvé válásának elérése. Fontos, hogy a tanulók megfelelő könyvtárképpel rendelkezzenek, és tudásrendszerük képessé tegye őket a megfelelő informálódásra és könyvtárhasználatra. Ismerjék a könyvtártípusokat, a korábban még nem használt információs intézmények szolgáltatásait. Ekkora elvárható a források alkotó felhasználása a szaktárgyi és könyvtárhasználati tudás következtében. Valamennyi tantárgy tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait. IV. A könyvtár-pedagógia megvalósulásának lehetőségei - Könyv- és könyvtárhasználati óra, amely megtartása a könyvtáros-tanár feladata. - Könyvtárhasználatra épülő szakóra, amelyet a szaktanár tart a könyvtáros segítségével. - A könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a tanulás tanítása, valamint az önművelés tevékenységének az elsajátítása egyaránt. - Tanórákon kívüli könyvtárban tartott foglalkozások, versenyekre felkészítések, rendezvények, vetélkedők, illetve a mindennapos könyvtárlátogatások, kölcsönzések alkalmával. V. A könyv- és könyvtárhasználati tananyag témakörei Könyvtárismeret: - A könyvtár fogalma, a könyvtárhasználat szabályai. - A könyvtárak típusai, a könyvtári és egyéb információs rendszerek. - Könyvtári szolgáltatások és igénybevételük módja, feltétele. - A könyvtárak funkcionális terei, állományrészei, raktári rendje, szakrend. 173

174 Dokumentumismeret: - Az információ, az információhordozó és a dokumentum fogalma, típusaik, felosztásaik könyvtártípusok. - A dokumentumok tartalmi és formai megismerése, és ezzel kapcsolatos technikák. - Az egyes dokumentumtípusok formai, tartalmi jellemzői, részei, használati módja, célja, egymáshoz való viszonyuk, történetük. - A dokumentumok tartalmi csoportjai, műfajai, a segédkönyvek típusai, használatuk. - Az információk egy adott dokumentumokban való megtalálásának lépései. A könyvtári tájékoztatás eszközei: - A tájékoztatás direkt és indirekt eszközeinek használata. - Tájékoztatás, megfelelő információhordozók, források megtalálásának módja. A szellemi munka technikája: - A különböző forrásokból szerzett információk feldolgozásának, alkalmazásának, újraalkalmazásának ismeretei. - Információfeldolgozás. - Lényegkiemelés, jegyzetelés, cédulázás, vázlatkészítés, szövegalkotás, beszámoló. - Hivatkozás, irodalomjegyzék készítése (etikai és jogi vonatkozások). - Gyűjtőmunka, irodalomkutatás módszerei. - Problémamegoldás, a kapott információk értékelése, szelektálása, összehasonlítása. V. Könyv-és könyvtárhasználat tartalma 9. évfolyam Befogadó tantárgy: informatika Tartalom: - A könyvtár bemutatása: használati és viselkedési szabályok - Könyvtártípusok, információs intézmények - A könyvtár terei és állományrészei, a raktári rend - Dokumentumtípusok, kézikönyvek, valamit információs értékük - Az iskolai és a városi könyvtár katalógusa 174

175 10. évfolyam Tartalom: - Online könyvtári katalógusok - Elektronikus könyvtárak - Forráskiválasztás a feladat céljának és a forrás információs értékének figyelembevételével, az ismeretközlő irodalom, alkotó felhasználása - A forrásfeldolgozás során felmerülő etikai, jogi kérdések - Hivatkozás-, és forrásjegyzék készítése választott vagy megadott témában 175

176 3.sz. melléklet: Magántanulói Szabályzat 176

177 Magántanulói Szabályzat Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény a magántanulói státuszról: 45. (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. 45. (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A fenti törvényben leírt igazgatói feladatokat - az Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium esetében - az intézményegység-vezető látja el. A magántanulói jogviszonyra vonatkozó kérelmet írásban az Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium intézményegység-vezetőjének kell benyújtania szülőnek/gondviselőnek. A kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a tanuló sajátos nevelési igényű, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosságára, autizmusára, halmozottan fogyatékosságára, vagy a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban való tartós és súlyos akadályozottságára tekintettel kérik a mentesítést, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig tanulási nehézségre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét is csatolni kell. A nemzeti köznevelésről szóló, évi CXC. törvény 55. (1) alapján az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmérefelmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. A kérelemre az intézményegység-vezetője határozatban válaszol, melyben az adott tanévre vonatkozóan rögzíti azt, hogy a tanuló magántanulóként teljesíti tanulói kötelességét. A magántanulói státuszt minden tanévben újra kérelmezni kell a fent leírtak szerint. A magántanuló felkészítése és értékelése: Ha a tanuló a szülő döntése alapján magántanuló lesz, felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodnia, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. A tanuló érdemjegyeit és osztályzatait az iskola állapítja meg, illetve dönt minden esetben a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. A sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő tanuló iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az iskola gondoskodik. A magántanuló év elején órarendet és tematikát kap minden tantárgyból a vizsgához, amely segíti felkészülését a félévi és év végi vizsgákra. A magántanuló igénybe veheti az iskolai könyvtár szolgáltatásait. A magántanuló részt vehet a tanítási órákon, ha betartja az iskola Házirendjében foglaltakat. 177

178 A magántanulók félévi értékelésére januárban kerül sor, a tanév végi értékelésre június első hetében, végzős tanuló esetében április második felében. A számonkérés formáját szóban és/vagy írásban határozhatja meg a szaktanár. A vizsgák időpontjáról az osztályfőnök írásban értesíti a magántanulót, tanköteles magántanuló esetén a szülőt. Melléklet: - Kérelemminta magántanulói jogviszony létesítéséhez. Győr, szeptember 01. Csengeri Mária intézményvezető A szabályzatban foglaltakat megismertem, tudomásul veszem: szülő/gondviselő 178

179 Az Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium intézményegység-vezetőjének 9023 Győr Kodály Zoltán út Tárgy: magántanulói kérelem Tisztelt Intézményegység-vezető! Alulírott. szülő azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy. nevű gyermekem (szül:.,. év. hó. nap, anyja neve:... a tanuló állandó lakása: ) osztályos tanuló, tankötelezettségét magántanulóként teljesítse a 201../201. tanévre, év.. hó napjától. Kérésemet az alábbiakkal indoklom: Gyermekem egyéni felkészülésének feltételeiről gondoskodom.,.év.. hó.. nap Tisztelettel: szülő Olvasható név:. Lakcím:... Telefonszám: cím: 179

180 4. sz. melléklet: Közösségi szolgálat szervezésével kapcsolatos szabályzat 180

181 KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT Győr,

182 Jogszabályi háttér: A december 23-án elfogadott nemzeti köznevelésről szóló törvény a korábbinál nagyobb figyelmet fordít a nevelésre, ezért előírja, hogy az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez 50 óra közösségi szolgálat teljesítése kötelező. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskolai közösségi szolgálat megszervezésében kötelezően alkalmazandók. - nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény - a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.(VI.04.) Kormányrendelet - a nevelés-oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet Részletek a törvényi szabályozásból: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 4. (13) bekezdés: A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. 6. (4) bekezdés: Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. 97. (2) bekezdés: Az érettségi vizsga megkezdéséhez a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.04.) Kormányrendelet dokumentumai között szerepel: a Nat. ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal emberek iránti szociális érzékenység, segítő 182

183 magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez,illetve az Életvitel és gyakorlat (9-12. évfolyam) közműveltségi tartalmai között megjelenő Pályaorientáció, közösségi szerepek fejezet tartalmazza a következőket: A civil szervezetek céljai, lehetőségei, jelentőségük, néhány ismertebb nemzeti és nemzetközi civil szervezet tevékenysége. A tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, település) végzett önkéntes munka lehetőségei és jelentősége, közösségi szolgálat. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és honvédelmi alapismeretek. A nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133 (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelése szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. 133 (1) A közösségi szolgálat keretei között a. az egészségügyi, b. a szociális és jótékonysága, c. az oktatási, d. a kulturális és közösségi, e. a környezet- és természetvédelmi, f. a katasztrófavédelmi, g. az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység 183

184 133 (3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) és h) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. (4) A gimnázium, a szakgimnázium a évfolyamos, a szakközépiskola a évfolyamos tanulói számára szervezi meg a legalább ötven órás közösségi szolgálatot, vagy annak teljesítésére időkeretet biztosít. (5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül - szükség szerint a mentorral közösen - legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. (6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. (7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése tanítási napokon alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás, tanítási napokon kívül alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb ötórás időkeretben végezhető. (8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. (9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a végzett tevékenységeket, a mentor nevét és feladatkörét. 184

185 Az iskola feladatai a jogszabályok alapján: A közösségi szolgálatra kötelezett tanulók szolgálatukat külső helyszínen, iskolán kívüli szervezetnél vagy a saját intézményüknél tölthetik. Az intézményvezető kijelöli a program megvalósulásáért felelős koordinátort aki felelős: (Iskolai koordinátor lehet az iskola azon munkatársa, aki a nem formális vagy informális képzés, civil önkéntes/közösségi szolgálat területén igazolható szakmai tapasztalattal, és kellő motiváltsággal rendelkezik a feladat ellátásához.) a tanulók felkészítéséért, pedagógiai feldolgozásért (mentorálás), a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, adminisztrálásért, dokumentálásért, igazolásért, a tanulók bevonásáért a folyamat egészébe, a tevékenységek elismeréséért, az együttműködés és kölcsönösség elvének érvényesítéséért. Az osztályfőnök felelős: az iskolai koordinátorral együtt az osztályába járó tanulók felkészítéséért és a közösségi munka pedagógiai feldolgozásáért, jelentkezési lapok kiadásáért, begyűjtéséért, közösségi szolgálati napló kiadásáért, begyűjtéséért az igazolások alapján az osztályfőnök az osztálynaplóban dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését az osztályfőnök minden évben a bizonyítványban és a törzslapon dokumentálja, hogy az adott tanévig a tanuló hány óra közösségi szolgálatot teljesített (záradék: Igazolom, hogy a tanuló a../ tanévig.. óra közösségi szolgálatot teljesített.) a közösségi szolgálat teljesítésekor az osztályfőnök a törzslapon ezt igazolja (záradék: A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot.) 185

186 Az intézményvezető felelős: az iskolai közösségi szolgálat teljesítéséről szóló igazolás kiadásáért az érettségi vizsgára történő jelentkezés előtt az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást két példányt állít ki, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad. A közösségi szolgálat megkezdése előtt a kilencedik évfolyamon az osztályfőnökök az intézményvezetővel tájékoztatást nyújtanak a tanulóknak, illetve az első szülői értekezleten a tanulók szüleinek az iskolai közösségi szolgálatról. A szülőknek lehetőségük van javaslatokat tenni a évi LXXXVIII. Törvény rendeleteinek értelmében fogadó szervezetekkel való együttműködési megállapodás kötésére A fogadószervezet feladatai a jogszabályok alapján: A közösségi szolgálat és az önkéntesség fogalma elkülönül egymástól a két fogalom azonos elemei ellenére. Mivel nem részhalmaza a közösségi szolgálat az önkéntességnek, nem tartozik a kötelező hatálya alá, céljait érdemes összehangolni a hazai önkéntességre vonatkozó nemzeti stratégia célrendszerével. Intézményünk szabályozásában irányadónak tartjuk a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. Törvény rendeleteit. 3. (1) Fogadó szervezet lehet a) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében; b) a nemzetiségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében; c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében; d) a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében; e) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a működésével összefüggő tevékenysége körében; f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében a 186

187 magyarországi székhelyű, illetve magyar hatóság által kiadott működési engedéllyel rendelkező, jogképes fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény, fb) egészségügyi szolgáltató, fc) közoktatási intézmény, fd) felsőoktatási intézmény, fe) muzeális intézmény, ff) nyilvános könyvtár, fg) közlevéltár, fh) nyilvános magánlevéltár, fi) közművelődési intézmény [az fa)-fi) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fogadó intézmény]; g) a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevőknek nyújtott többletszolgáltatások körében. (8. ) (1) A fogadó szervezet köteles biztosítani a) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit, b) a szükséges pihenőidőt, c) a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését, d) tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekű önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerű felügyeletét. (2) Ha az önkéntes szerződés másként nem rendelkezik, a fogadó szervezet gondoskodik a közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról és étkezésről.( ) A tanulók feladatai a jogszabályok alapján A tanuló az intézmény által összegyűjtött és felkínált lehetőségek közül választ közösségi szolgálati helyszínt. A jelentkezési lap kitöltésével rögzíti és jelzi szándékait. A jelentkezési lapon rögzíti: 187

188 - a jelentkezés tényét, - a kiválasztott területet - az eltöltendő órák számát - a szülő vagy gondviselő aláírását A tanuló a közösségi szolgálat teljesítése során köteles közösségi szolgálati naplót vezetni, amelyben rögzíti: - a közösségi szolgálat helyszínét, - a tevékenységet, annak jellegét, - a tevékenység dátumát, - a teljesített szolgálati időt, - a szolgálatot igazoló aláírását (pecsét), - a tanuló élményeit, tapasztalatait. A közösségi szolgálati naplót a kitöltés után átadja osztályfőnökének. Az iskolai közösségi szolgálat időkerete a jogszabályok alapján: Intézményünk szabályozásában irányadónak tartjuk a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. Törvény rendeleteit. 5. (1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését. (2) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvőképes nagykorú önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet. (3) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekű önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet. (4) A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a) tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát, b) tanítási időben a heti hat órát és ba) tanítási napon a napi két órát. bb) tanítási napon kívül a napi három órát. 188

189 (5) A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát. (6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenőidőt kell biztosítani. A évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint három évre arányosan elosztva szervezzük meg a legalább 50 órás közösségi szolgálatot, évente az alábbi minimális és maximális időkeretben: Minimális- Maximális Évfolyam időkeret (óra) Az ötven órán belül 5 órás felkészítő és 5 órás záró foglalkozás tartható. Egy órán 60 perces közösségi szolgálati idő értendő (az utazás nem számítható bele). 189

190 Mellékletek: 1) Tanulói jelentkezési lap 2) Közösségi szolgálati napló 3) Együttműködési megállapodás 4) Záradékok 190

191 1. Tanulói jelentkezési lap: Mellékletek 191

192 2. Közösségi szolgálati napló: 192

193 193

194 3. Együttműködési megállapodás: 194

195 195

196 4. Záradékok 46. Igazolom, hogy tanuló a / tanévig.. óra közösségi szolgálatot teljesített. 47. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot. B 196

197 Záró rendelkezések A pedagógiai program érvényessége Jelen pedagógiai program az elfogadását követő napon lép hatályba. A pedagógiai program a tanévben minden osztályra teljes mértékben érvényes. A tanév előtt induló képzések az induláskor érvényes helyi tanterv alapján folytatódnak, azzal a kitétellel, hogy 2013-tól már csak az új tantervek szerint indítjuk a szakképző évfolyamok kezdő évfolyamát. A Pedagógiai Program és módosításának hatálya kiterjed az intézmény valamennyi munkavállalójára. A pedagógiai program felülvizsgálata, módosítási lehetőségei A pedagógiai program felülvizsgálatát, módosítását kezdeményezheti a Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium fenntartója, igazgatója, nevelőtestületének tagja, diákönkormányzata, szülői szervezete. A pedagógiai program nyilvánosságra hozása A Pedagógiai Program nyilvános, elérhetőségét az intézmény a közzétételi kötelezettségnek megfelelően biztosítja. A pedagógiai program véleményezése, elfogadása, jóváhagyása A pedagógiai program véleményezése és elfogadása A pedagógiai programot a Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium nevelőtestülete augusztus 31. napján megtárgyalta és a pedagógiai programot elfogadta. 197

198 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai A pedagógiai programot az intézmény diákönkormányzata augusztus 31. napján megtárgyalta. A mellékletként csatolt elfogadási nyilatkozattal a diákönkormányzat képviselői tanúsítják, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen pedagógiai program elkészítése során a jogszabályban meghatározott ügyben gyakorolta. A pedagógiai programot a szülői szervezet (közösség) augusztus 31. napján megtárgyalta. A mellékletként csatolt elfogadási nyilatkozattal a szülői szervezet vezetője tanúsítja, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen pedagógiai program elkészítése során, a jogszabályban meghatározott ügyben gyakorolta. A pedagógiai program jóváhagyása A pedagógiai programot augusztus 31-én a Győri Móra Ferenc Általános Iskola és Szakgimnázium nevelőtestülete jóváhagyta, ezt a mellékletként csatolt elfogadási nyilatkozat tanúsítja. 198

199 199

200 200

201 201

202 202

203 203

204 204

205 205