Búzánk és lisztünk kivitele szemben a külföld versenyével. II. II. Oroszország. 1 )

Átírás

1 Búzánk és lisztünk kivitele szemben a külföld versenyével. II. II. Oroszország. 1 ) Talán kevésbé veszélyes, de közelségét, a politikai viszonyokat s a jövıt tekintve, semmiesetre sem kevésbé érdekes versenytársunk az Egyesült Államoknál Oroszország. Kétségtelen, hogy talajának tekintélyes része búzatermésre éppen nem való; egy másik, szintén nagyterjedelmü része pedig nem szolgáltat annyi gabonát sem, mi lakóinak táplálékául elég lenne; de a déli vidék, a híres csernosjomnaja polossa televénygazdag fekete földje, mely az Egyesült Államok Michigan-tó körüli tájékával oly sok tekintetben megegyez: nemcsak a termelés könnyüsége, a nyert termék gazdagsága, részben kitünısége miatt,-- hanem azért is félelmes ellenséggé nıheti ki magát, mert a Galiczián átfutó vasutak, fıleg pedig a Fekete tenger közelsége mellett szállitási nehézségekkel - velünk szemben - küzdenie alig kell. Háromnyomásos gazdálkodás mellett, jóformán trágyázás nélkül, bıven terem a föld; szolgáltatja nemcsupán a galicziai és fekete-tengeri exportot, hanem termékének jókora részét a keleti kikötıkön át küldi Nyugat-Európába is. Északon Kiew, Kursk, Nisni, Nowgorod és Kasántól fölfelé a fejenkinti termés csak 254 k / g-ra rúg, míg délen 624 k / g-ra tehetı. Az orosz kormány által kiadott statistikai atlas, 2 ) mely érdekes világot vet az emancipatió elıtt uralkodott orosz mezıgazdasági viszonyokra, az északi gabonatermı vidék hozamát az elvetett mag 2 ½ -3 ½ -szeresével tünteti föl; míg a déli vidék 6-8 magot ád. E vidék tehát az, melynek termelési és kereskedelmi viszonyai határozók, Oroszország külversenyét illetıleg. Alig kell érintenünk, hogy az orosz paraszt erély, kitartás és tevékenység tekintetében nem éri el az amerikai farmert; és maguk a kereskedelmi viszonyok sem olyanok, amelyek kivánni valót ne hagynának fenn. A földmívelés elég primitiv, a búzatermı vidékeket gyakran szárazság sujtja; e mellett az agrár-törvényhozás, a földmívelı-parasztság jogi helyzete, daczára a felszabaditásnak, maig sem olyan, mely annak tevékenységét nagy mérvben fokozni és elımozditani alkalmas lenne. Mindemellett tekintve azon jelentékeny búzamennyiséget, melyet Oroszország némely években piaczra hoz, - azon tényt, hogy tengeri útjai mellett volt idı, midın Fiume malmai is orosz gabonát ıröltek; nem mellızhetjük el a feleletet azon kérdésre: mennyit termel Oroszország és mily irányban mozog kivitele? Ez annál kivánatosabbnak látszik, mertdaczára az orosz földmíves nehézkességének, daczára annak, hogy a gazdasági cultura ott magas fokon nem áll - nem hiányoznak oly körülmények, amelyek a versenyt félelmessé tehetik. A mai gabonatermı vidékek tetemes része még alig egy század elıtt nomád népek harczait látta maga fölött elvonulni. A föld nemrég még szőz volt, népessége aránylag maig sem sőrő és bevándorlás által folyton gyarapul. A vasutak csak nemrég épültek ki; a csatornák és épülı elevátorok mind alkalmasak arra, hogy az orosz gabonakereskedést versenyképessé tegyék; ugyanazon fenyegetı jelenségek, mint túl az Oceánon, csakhogy kisebb arányokban. E mellett, ha más tekintetben hátrább áll is az amerikai farmernél; igényeinek csekélységét 1 Russische Revue. Herausgegeben von C. Röttger. Szt.-Pétervár, XX. Kötet. -- Pekár J.: Földünk búzája és lisztje. Budapest, l Lawes: Studien über Getreideproduction und Handel im europäischen Russland. Leipzig, Szt.-pétervári, moszkvai és odesszai consuljaink jelentései 188l-l883-ról. Érdekes adatok találhatók még Yermoloff: Notice sur. Lés céréales de la Russie Atlas économique et statistique de la Russie de l Europe publié par le Department de l économie rurale. Szt.- Pétervár, 1857.

2 tekintve, az orosz paraszt amazt messze maga mögött hagyja. Wilsonnak, a pétervári statistikai hivatal fınökének becslése szerint 3 ) a fejenkinti fogyasztás H / l-re rúg, s míg Amerikában az utolsó 30 év alatt tetemesen növekedett, Oroszországban alább száll. Ennek köszönheti fıleg Oroszország, hogy sokat képes exportálni, daczára termelése relativ csekélységének. A termelés nagyságának megállapitásánál - mint érintettük - külön kell választanunk az északi vidéket a délitıl; a termelés összege millió q délen és csak 85 2 millió q északon ( évi átlag). Még szembeötlıbb a különbség a búzatermelésnél. A déli vidék 55 8 millió q-ja mellett csekélységnek tünik föl azon 2 7 millió q, melyet az északi vidék elıállítni bir. A termelésnél fokozatos, de nem gyors emélkedés észlelhetı ben az összes cerealiatermést 525 millió H / l-re becsülték; az évi adatok millióval tüntetik föl; 1877-ig a legmagasabb termés 682 millió H / l-t tett, mi 33 év alatt 23% emelkedést tenne; tehát 1%-ot sem ér el évenkint. Ebbıl levonva a belfogyasztást, a vetımagot, a szeszfızésnél elhasznált összeget, évenkint változó mennyiség került a külföld piaczaira. Elsı pillanatra hajlandók lennénk azt hinni, hogy Oroszország gabonakereskedése - épúgy mint Amerikáé vagy a miénk - ujabb keletü s csak a vasutak és a gız korában kezdıdött. Ez csalódás lenne. Az orosz gabonakereskedés csiráit már a hellenek és rómaiak korában találjuk, amidın fıleg a Fekete tenger partvidékei exportáltak változó mennyiségü termelvényt. A Keleti tengernek maig is fontos kikötıi (Danzig, Königsberg, Riga, Pétervár) a középkorban nevezetes szerepet játszottak Svéd és Norvégia, Anglia és Észak-Francziaország élelmezésében; Danzig árui tették lehetıvé az elsı nagy gabonapiacznak - Amsterdamnak - kifejlıdését, sıt e város gabonaszállitó hajóit a XVII. századig még Rómába is küldötte. Nagyobb arányokat ölt a kivitel a mult század vége felé, amint egyrészrıl a belviszonyok megszilárdulnak, másrészt pedig az importeur-államoknak iparával fogyasztási képességük is emelkedik ig Anglia átlag véve nem kevesebb mint 3 millió q-át vitt be évente, és közt a kivitel 3 5 millió H / l-t tesz, az akkori nemzetközi gabonakereskedésnek körülbelül egyharmadát. Innentıl kezdve azonban, kedvezıtlen politikai viszonyok, fıleg Anglia repressaliái miatt, a kivitel nem vett oly fejlıdést, mint várni lehetne ig a kivitel millió H / l közt ingadozott és csakis ezután kezd az orosz gabonakivitel új korszakot. Anglia megszünteti a gabonavámokat; vasutak, csatornák épülnek; a versenyzı vállalatok a szállitási dijak leszállitásával törekesznek hóditani; e mellett a vagyonosság emelkedvén, a fogyasztó képes magasabb árakat fizetni. E hatás élénken tükrözıdik vissza a kivitelt mutató számokban; mert, míg a fıczikknek - a búzának - évi kivitele közt 4, H / l volt, közt.7, re emelkedett. Az ötvenes évek elsı felében, nevezetesen ig a kivitel átlaga 6, H / l -re sülyedt le, ami azonban, nem a termelés apadásának vagy a belfogyasztás emelkédésének, hanem a krimi harczok zavaró hatásának eredménye. Amint a rendes viszonyok helyreálltak s a gazdasági élet fejlıdhetett, a búzakivitel is emelkedett, és pedig a következett öt évben 8 millió H / l-re ig, daczára a már föllépett amerikai versenynek, Oroszország 10, H / l-t exportál, mely összeg a következı öt évben 16, közt évi 19 millióra emelkedett föl. Ezen idıszakba esik a jobbágyság felszabaditása, a vasutak kiépitése, gızhajózási vállalatok alakitása stb ban 19, H / l volt a kivitel, míg 1877-ben a török háború miatt leapadt l8, re. A Fekete tenger kikötıi blokálva lévén, kivitelük a minimumig szállott le; így péld. Odessza millió q helyett csak q-át exportált. 3 Agriculture et Économie rurale en Russie. Szt.-Pétervár, 1878.

3 Idáig röviden csak fıvonásaiban vázoltuk Oroszország kivitelét. Az utóbbi évek történetére azonban két okból kell nagyobb figyelmet forditanunk: az egyik az, hogy ban épp a háború következményei miatt új stádiumba léptünk; a másik, hogy Oroszország búzakivitele 1878-ban emelkedett oly magasra, mint elıbb soha, t. i. 36, H / l-re ben a kivitel volt millió csetvert, 4 ) 1880-ban 6 14 millió. Természetes tehát, hogy hazánk is ez években érezte leginkább a verseny súlyát. A legutóbbi föllendülésnek csaknem kizárólagos okát a rubelek árfolyamának a háború alatt és után beállott sülyedésében kell keresnünk. A vasuti dijak ugyanis papiros-rubelekbe vannak megállapítva, s amint ezek árfolyama változik, épúgy változnak a díjtételek is külföldi értékekhez hasonlítva. A rubelek értékének sülyedése a forgalom élénkülését idézi elı, és pedig annál inkább, mert az érték hanyatlása belföldön csak huzamosabb idı mulva érezteti az árak átalakulásában hatását ban Oroszország exportja soha elıbb el nem ért magasságra emelkedett; a kereskedık, hajósok stb. óriási nyereségeket raktak zsebre s a földbirtokosok is kivették a maguk részét. Ezen nagy nyereségeknek tulajdonítható az, hogy az orosz földmívelık nagyrészt szemtermelésre vetették magukat, azt igyekeznek forcirozni minden lehetı úton és módon - épúgy mint nálunk. A mezıgazdaság többi ágait elhanyagolják és egyetlen - ha szabad e kifejezést használni - kártyára téve mindent, kénytelenek ez eljárás hátrányait érezni. A mezıgazdaság hozadéka mind problematikusabbá válik; egy évben nagy bevételek, a másik évben annál nagyobb hiány, s ami a bevételek egyenlıtlenségébıl ered: zilált társadalmi állapotok, a régi nemesi birtokosok és a kisgazdák tetemes részének elpusztulása; vágyódás agrárius-reformok után; a kormány el nem tagadható jóakarata mellett is képtelen e bajokat orvosolni. Az évi aratás rossz volt, ennek folytán leapadt úgy ezen évnek, mint a következınek exportja. Az és az évi kivitel egy része a belfogyasztás rovására történvén, a készletek kimerültek s az év rossz termése valóságos inséget idézett elı, mely csak az évi jó aratás folytán szőnt meg. A búzakivitel fıleg az amerikai verseny folytán csökkent; s ha minden jel nem csal, ezirányban erıs versenytıl tartani nincsen okunk. Félhivatalos forrásunk 5 ) szerint: az orosz búzakivitel ha tetıpontját túl nem haladta, legalább is elérte. Az utóbbi idıkben a jó árak mellett, a vasutak kiépülése folytán, Dél-Orosz-országban mindenki búzatermelésre vetette magát, és csakis így volt lehetséges, hogy 1878/79-ben millió csetvert volt a kivitel búzában. Az erıszakolt búzatermelés következményének tulajdonítják azonban, hogy a káros rovarok mértéktelenül elszaporodtak; a mezıket annyira ellepte a gyom, hogy az elınyös búzatermelés lehetlenné vált. Ehhez járult a kedvezıtlen idıjárás és Amerika versenye, úgy hogy a búzatermelés megszoritása a földbirtokosokra nézve parancsoló szükséggé lett. Ezirányban a nagybirtokosok megtették, amit tehettek; a parasztság azonban még mindig fıleg búzát termel ben elég jó volt a termés, és ennek köszönhetı, hogy 8, csetvert volt a kivitel búzában; 2, rel több, mint 1880-ban. De csekélyebb volt, mint 1878/79-ben aránylag elég jó év volt, és csak a búzaexport 12, csetvertet tett; majdnem annyit, mint 1879-ben. Az évi adatok még nincsenek kezeink közt, de consuljaink eddigi jelentései szerint fényes eredményeket felmutatni ez év sem fog. A fentiekben igyekeztünk feltüntetni Oroszország gabona-, fıleg pedig a reánk nézve fontos búzakivitelét s azon tényezöket, melyektöl ez függ; hátra van még, hogy pár szót szóljunk a lisztiparról és lisztkivitelröl; továbbá röviden érintsük a kereskedés irányait s ezzel kapcsolatosan a fekete-tengeri kikötöknek, fıleg pedig Odesszának jelentıségét. A vizi és száraz malmok Oroszországban is fıleg a kis városok és vidék szükségletét fedezik; a kivitelre s a nagy városok részére fıleg az ujonnan nagy számban alakult 4 Egy csetvert=2 099 H / l. 5 Russische Revue. 1882, 201. lap.

4 gızmalmok szolgálnak. Hogy mily számu malom dolgozik egész Oroszországban, nehéz megállapitani ben az orosz pénzügyi minister kimutatásai ezek számát 2176-ra teszik, míg az évi statistikai adatok 5111-re; a termelt liszt súlyát millió pudra, mi azonban magának az országnak szükségletét sem fedezhetné; a gözmalmok száma 212 volt. Oroszország lisztkivitele nem nagyon fényes és a fokozatos emelkedés helyett visszaeséseket mutat közt évente az átlagos liszt- és korpakivitel csetvertet tett ki; ban csupán et és 1881-ben ez is leapadt csetvertre, mi alig tenne ki H /l-t; az évi kivitel is csak csetvertre tehetö. Ezirányban - érzik ezt maguk az oroszok is - még tág mezı nyilnék az egyéni és társulati tevékenység elıtt. Érdekes azonban az, hogy az orosz lisztet fogyasztó államok között az elsö sorban látjuk szerepelni monarchiánkat is; akkor, midın büszkék vagyunk reá, hogy Brazilia is rendes vevöink közé tartozik. Nem tekintve az ázsiai határon folytatott kereskedést, Oroszországnak négy fıkiviteli útja van: a) a Fehér tenger, melyen 1880-ban 2, rubel értékü élelmiszer szállíttatott el; b) a Keleti tenger kikötıi, melyekre a fenti évben csupán gabonában 88 millió rubel érték esik; c) a déli kikötık 1880-ban 100 millió rubel értékü gabonaexporttal, és végül d) a szárazföldi út 37 millió rubel értékü gabonakivitelét közvetitette. A Keleti tenger kikötöinek jelentösége emelkedıben van, míg a Fekete tenger mellett fekvı városok exportja fıleg a vasutak és Amerika versenye folytán - az oroszok véleménye szerint - hanyatlik. Odessza, a Fekete tenger fıgabonakikötıje, a század elején lendült föl és már 1816-ban 7-8 millió q gabonát szállitott külföldre; e számot csak az évek kivitele mulja fölül, midın millió q-át exportál; 1880-ban már az elıbbi közti évtized átlagán (5 5 q) is alól marad és csupán 5, q-ra tud emelkedni évi kivitelét búzában 31 millió rubelre teszik. A keleti kikötık közt elsö Szt.-Pétervár és pedig folyton emelkedıben; mert, míg 1877-ig a gabonakivitel el nem érte a 10 millió H / l-t, 1877-ben 23, 1878-ban 11, 1879-ben 18 és még 1880-ban is több mint 14 millió H / l-t exportált. 6 ) Ezzel körülbelül befejezhetjük vázlatunkat Oroszországról. Láttuk, hogy a kivitel folyton emelkedik ugyan, - de eltekintve minden mástól, ezt már azért sem lehet egészséges állapotnak tekinteni, mert a termelés csekélyebb mértékben emelkedvén, ez csak a belfogyasztás rovására történhetik; s így mégis csak igazuk lesz a hivatalos adatoknak, melyek szerint a fejenkinti fogyasztás, mely ben 5 7 H / l-t tett ki, 1876/77-ig 4 96 H / l -re sülyedt. A kivitel emelkedése óta rosszabb kenyeret eszik a felszabadult paraszt, mint evett az elnyomott jobbágy; csoda-e, ha lépten-nyomon társadalmi bajok ütik föl fejüket, holott a föszín emelkedést mutat? Oroszország versenye önmagában sem fenyegetı reánk nézve, s még kevésbé lesz az, ha tekintjük az árt; melyen a kiviteli számok gyarapodását megvásárolja. A búzának liszt alakjában való kivitele é1énk, de amint az eddigi eredmények mutatják - hiú vágya az orosz közgazdáknak. Oly tényezık állanak ezzel szemben, melyek egyhamar nem lesznek legyızhetık, s alaposnak látszik azon föltevés, hogy Oroszország kivitele egészben véve a közel jövıben gyökeres változáson átmenni nem fog; e nagy birodalom lakatlan, de gabonatermelésre alkalmas vidékeinek betelepitése kétségtelenül sokat változtathatna, de ez a közelben nem várható. Érdekesnek tartjuk még a két következı táblázatot ide iktatni. 6 Legujabban Szt.-Pétervárott egy nagy tengeri csatorna nyilott meg, mely a kronstadti költséges átrakodást mellızhetıvé teszi.

5 Az elsı feltünteti monarchiánk kereskedelmét Oroszországgal. Behozatal hozzánk Bevitel Oroszországba 1871-ben 13 millió rubel 16 millió rubel 1872-ben ban ben ben ban ben ban ben ban Átlag 29 millió- rubel 22 millió rubel. E számok élénken mutatják: mennyit lehetne még tenni Oroszországgal szemben, és mutatják azt is, hogy az 1877/78. évi behozatal nem volt normális. A második táblázat az összes gabonatermékek kivitelére vonatkozik, mely volt: 1851-ben 21 millió rubel ezüstben 1874-ben millió rubel ezüstben 1861-ben ben ben ban ben 101,, 1877-ben ' 1873-ban ban 285 Dr. Bernáth István.