KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET. A VIT Nyugdíjpénztár évi beszámolójához

Átírás

1 KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET A VIT Nyugdíjpénztár évi beszámolójához az Igazgatótanács elnöke Budapest, május 26.

2 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. A Pénztár bemutatása A Pénztár alapadatai A nyugdíjpénztár neve: Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára Székhelye: 1072 Budapest, Nyár u. 12. Pénztár azonosító: 0028 Nyilvántartási szám: 11.Pk.61544/1994 Adószám: Felügyeleti szerv: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Tevékenységi engedély napja önkéntes: május 29. Tevékenységi engedély napja magán: június 29. Számlavezetı: CIB Bank Zrt. Letétkezelı: CIB Bank Zrt. Aktuárius: Matuzsálem Kft. Csordás Ferenc Ingatlan értékbecslı: TOMAREX Bt. Egry Tamás (2010. május 31-ig) A beszámoló aláírására kötelezett neve: A VIT Nyugdíjpénztár könyvvizsgálója: A beszámoló készítésért felelıs: Vokony János IT elnök Club-Audit Kft Budapest, Hegedős Gyula u Tagsági szám: Bárány Terézia Tagsági száma: Folkmayer Tibor fıkönyvelı PM regisztrációs szám: A pénztári adminisztrációt a Pénztár saját szervezete végzi. A VIT Nyugdíjpénztár évi egyesített éves beszámolójában kimutatott eszközök és források egyezı végösszege ezer forint. A saját tıke ezer forint A Pénztár története A Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára december 19-én alakult meg. A Pénztár az Mpt. 7. (2) bekezdése szerinti, magán nyugdíjpénztári feladatokat is ellátó önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár. A Fıvárosi Bíróság március 13-án vette nyilvántartásba a pénztárat. A Pénztár részére, az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárként történı mőködéshez szükséges engedélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) jogelıdje május 29-én adta meg. A Pénztár a magán nyugdíjpénztári tevékenységét január 1-én kezdte meg. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárként mőködı Pénztár részére a magán nyugdíjpénztári feladat vállalásához az Mpt. 13. (1) bekezdése szerint szükséges mőködtetési engedélyt a Felügyelet jogelıdje június 29-én adta meg. A Pénztár mindkét mőködési terület tekintetében munkáltatói alapon szervezıdött, nyílt pénztár A számviteli politika ismertetése 2

3 A VIT Nyugdíjpénztárban meghatározásra kerültek a számviteli törvény alapján a pénztári ágazat sajátosságainak megfelelı számviteli szabályok. A VIT Nyugdíjpénztár az éves beszámolóját a Számviteli törvényben, továbbá a 223/2000. (XII.19.) Korm. rendeletben, és a 222/2000. (XII.19.) Korm. rendeletben és a Számviteli Politikájában foglaltak szerint készítette el. A számviteli politika alapelve, hogy olyan számviteli rendszer funkcionáljon, amelynek alapján megbízható és valós információt tartalmazó negyedéves jelentés és éves pénztári beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejőleg a vezetıi döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgálhat. A beszámoló valódiságát az biztosítja, hogy a Pénztár könyvviteli rendszere a fıkönyvi és analitikus könyvelése és az azt alátámasztó bizonylati rendszere megfelel a számviteli alapelveknek, a számviteli törvénynek a számviteli bizonylatokra vonatkozó elıírásainak, továbbá a pénztár beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló kormányrendelet elıírásainak. A fı szabályokat a Számviteli Politika címő dokumentum tartalmazza, amelyet a pénztár önálló szabályzatként készített el, mind a magán, mind az önkéntes ágazatban. A számviteli politika alapján a mérlegkészítés napja február 15. mindkét pénztári ágazatban, azonban a magán ágazatban a magánpénztári járulékra vonatkozó adójogszabályok értelmezése miatt a pénztár február 28-át tekintette mérlegzárási idıpontnak. Ezt a módosítást a Számviteli Politikában is át fogjuk vezetni. A mérleg fordulónapja mindkét pénztári ágazatban december 31. A számviteli politika keretében, illetve önálló szabályzatként kerül elkészítésre: a számviteli politika Számlatükör és szöveges számlarend Eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzata Eszközök és a források értékelési szabályzat Céltartalék képzési szabályzat Hozamfelosztási szabályzat (csak önkéntes) Költségmegosztási szabályzat az önkéntes és magán ág között Vagyonkezelési szabályzat Szolgáltatási, elszámolási szabályzat a tagokkal való elszámolás eseteire Választható portfóliós szabályzat Elszámolóegységek alkalmazására vonatkozó szabályzat Tagi kölcsön szabályzat (csak önkéntes) Pénzkezelési szabályzat A évi mérleg tartalma összehasonlítható a évi mérleggel A évi értékelés áttekintése A befektetett vagyont a 282/2001. (XII.26.) és a 281/2001. (XII.26.) Korm. rendeletben meghatározott piaci értéken értékeltük. A részvények után járó megszavazott, de pénzügyileg nem rendezett osztalékot a Pénztár értékelési különbözetként kezeli, járó osztalék címén. Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés a negyedéves jelentés és az éves pénztári beszámoló elkészítése során egyedileg rögzítette és értékelte. A Pénztár az értékpapírok értékelésénél egyedileg állapította meg az elszámolható értékelési különbözet összegét. A vagyonkezelıkkel szembeni negatív összegő kötelezettségek nem kerültek átsorolásra a követelések közé, továbbá a negatív összegő követelések sem lettek a kötelezettségek közé átsorolva, habár a számviteli elıírások erre lehetıséget adnak. Ennek oka, hogy a letétkezelı a napi eszközérték megállapításakor erre az átsorolásra nem kötelezett, így a letétkezelıvel való egyeztetés, egyezıség érdekében a pénztár is hasonló módon jár el. 3

4 A devizában kiállított számlák kiállításánál a kiállítás idıpontja szerinti árfolyamot vettük figyelembe, nem a teljesítés idıpontja szerintit, mivel folyamatos teljesítésnél a teljesítés idıpontja és a fizetési határidı egybeesik Amortizációs politika Az értékcsökkenést a használatba vett (aktivált) immateriális és tárgyi eszközök után az üzembe helyezést, illetve a használatba vételt követıen negyedévente, a kormányrendeletben meghatározott leírási kulcsokkal számolja el a Pénztár, az eszköz kivezetésének napjáig. A 100 ezer forint egyedi beszerzési, elıállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési, vagy elıállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként, egy összegben számolja el a Pénztár. Az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolásánál a Számviteli törvény 52. -ban foglaltakat a Pénztárakra vonatkozó számviteli Kormányrendeletekben megfogalmazott sajátosságok figyelembevételével alkalmazta a Pénztár A személyi jellegő ráfordítások, a foglalkoztatottak létszámának alakulása A pénztár alkalmazotti éves átlagos statisztikai állományi létszáma a két ágazatban együttesen 21,32 fı volt. Az elszámolt személyi jellegő ráfordítások összege a két ágazatban együttesen eft volt (ebben a tételben szerepelnek azonban a reprezentációs, természetbeni juttatások és cégautó adó SZJA-val kapcsolatos ráfordítások is), a tervezett érték eft. A személyi jellegő ráfordításokból eft (terv eft) a mőködési tartalék ráfordításaiban, míg eft (terv eft) a saját vagyonkezelés költségeként a befektetésekkel szemben közvetlenül lett elszámolva. Az ügyvezetı, az igazgatótanács és az ellenırzı bizottság tagjai részére 2009-ben elszámolt járandóságot (közterhekkel együtt) az alábbi táblázat mutatja: Tiszteletdíj/bér (eft) Bérjárulékok (eft) Béren kívüli juttatás (eft) Összes ráfordítás (eft) Ügyvezetı Igazgatótanács Ellenırzı Bizottság Összesen Fentieken túlmenıen az Igazgatótanács elnöke és az ügyvezetı részére a VIT Nyugdíjpénztár magán célú használatra is igénybevehetı személygépjármővet biztosít. A pénztár az Igazgatótanács elnökének továbbá internet hozzáférést biztosít, valamint lakhelyének közelében irodát és garázst bérel (havi Ft), mely utóbbi összeg erejéig az IT elnök a tiszteletdíjáról lemondott. 1 Tartalmazza a évi célfeladatok vonatkozásában kifizetett jutalom elıleget, valamint további eft került még elhatárolásra évre, melynek kifizetése a közgyőlést követıen esedékes. 4

5 2. AZ ÖNKÉNTES ÁGAZAT 2.1. Befizetések tartalékok közötti felosztási arányszámai A Pénztár 2009-ben az alábbi felosztási arányszámokat alkalmazta a befizetések tartalékok közötti felosztása során: Fedezeti tartalék Mőködési tartalék Likviditási tartalék 96,0% 3,5% 0,5% 2.2. A Pénztár eszközei és forrásai Adatok eft-ban A Pénztár mérlegfıösszege/vagyona A pénztár eszközei: Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív idıbeli elhatárolások A Pénztár forrásai: Saját tıke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív idıbeli elhatárolások A pénztár mérleg fıösszeget nem tervez, csak az egyes tartalékok záróállományát, amely egy késıbbi fejezetben kerül összehasonlításra A kötelezettségek alakulása 2009-ben (eft) Megnevezés Hosszú lejáratú kötelezettségek Tagokkal szembeni kötelezettségek Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból Rövid lejáratú hitelek 0 0 Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek Azonosítatlan függı befizetések Összesen A kötelezettségek jelentıs mértékő növekedése a vagyonkezelıkkel szembeni kötelezettségeknek köszönhetı, amelynek oka, hogy a pénztár vagyonkezelıi az évvégén intenzív kereskedést folytattak az értékpapírokkal, amelynek a pénzügyi elszámolása csak 2010-ben történt meg. Ugyanitt van nyilvántartva a pénztár ingatlan befektetései kapcsán a bérlık által letett összesen ezer forint bérleti díj kaució. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek december 31.-i záró állományának tartalma (eft): SZJA Munkaadói járulék 301 Munkavállalói járulék 163 EHO 185 Különadó 110 Cégautóadó 144 Egészségbiztosítási Alap Nyugdíjbiztosítási Alap Magánnyugdíjpénztárak 227 Vagyonkezelıkkel szembeni kötelezettség Felügyelettel szembeni kötelezettség Nyugdíjkifizetési átvezetési számla Negatív bankimport Egyéb mőködési köt

6 Összesen Határidıs és opciós ügyletek A részletes adatokat a 1. sz. melléklet tartalmazza Értékpapírkölcsönzés, kockázatitıkealap-jegy A pénztár nem rendelkezett kockázatitıkealap-jeggyel és sem kölcsönbe vett, sem kölcsönbe adott értékpapírral évvégén A követelések alakulása 2009-ben (eft) Megnevezés Tagdíjkövetelések Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevık) 0 59 Tagi kölcsön Egyéb követelések Összesen A követelések jelentıs mértékő növekedése a vagyonkezelıkkel szembeni követeléseknek köszönhetı, amelynek oka, hogy a pénztár vagyonkezelıi az évvégén intenzív kereskedést folytattak az értékpapírokkal, amelynek a pénzügyi elszámolása csak 2010-ben történt meg. Jelentısen változott továbbá a tagi kölcsönbıl származó követelése. Ennek oka, hogy a tagok egyre nagyobb arányban veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Az egyéb követelések részletezése az alábbi: eft Munkavállalókkal szembeni köv. 210 Tagi lekötés lehívásából származó követelés 0 Vagyonkezelıvel szembeni követelelés saját Kül. egyéb köv. támogatóval szemben 19 Magánpénztárral szembeni köv.ktg.megoszt.miatt Pénztártaggal szembeni köv.negatív egyenleg miatt Egyéb követelések Nyár 12 miatti követelés Mőködési tartalék követelése bef-sel szemben ÁFA Összesen Egyéb követelésként tartunk nyilván ezer forint értékben kauciót, amit a Pénztár a Nyár utcai székhely bérlése kapcsán adott a tulajdonos Nyár 12 Kft.-nek, - egy volt munkavállalóval kapcsolatban pedig egészségbiztosítási és munkavállalói járulékkövetelést eft értékben Azonosítatlan függı befizetések (eft) Állomány Tárgyévi növekedés/csökkenés Állomány Az azonosítatlan függı befizetések állománya csak kis mértékben növekedett. Részletes adatokat az 2. sz. melléklet tartalmaz A befektetett eszközök állományának és arányának változása Megnevezés év év Befektetett eszközök (eft) Összes eszköz (eft) A befektetett eszközök aránya 60,35% 58,15% 6

7 A befektetett eszközök arányában nem történt jelentıs változás Befektetett tárgyi eszközök és immateriális javak állományának változása Részletes adatokat az 3. sz. melléklet tartalmaz. Az értékbecslı számításai alapján a Pénztár a beszámolójában a befektetési célú ingatlanok között e Ft, a forgóeszközök között kimutatott ingatlanon pedig eft értékelési különbözetet is kimutat A Pénztári portfólió könyvszerinti és piaci értéke tartalékonként, azon belül választható portfóliónként A részletes adatokat a 4. sz. melléklet tartalmazza A könyvvizsgáló döntése alapján utólag, a mérlegzárás idıszakában a befektetett eszközök között kimutatott Akácfa u.-i parkolóház piaci értéke a mérlegben lecsökkentésre került eft-tal, továbbá egy másik ingatlan esetében - Orsó u. - 1 éven túl fennálló, vevık által el nem ismert, ezért valószínősíthetıen behajthatatlan tartozások eft összegét a mőködési tartalék terhére ráfordításként kivezettük a könyvekbıl. A tagi megtakarítások elszámoló egységben történı nyilvántartása sajátossága miatt a mérleg fordulónapját követı negyedik munkanapon az eszközérték és az elszámoló egység árfolyam véglegesítésre kerül, ezért a letétkezelıi eszközértéket ezek a tételek már nem módosították, az a mérlegzárást követıen került kimutatásra a napi eszközértékelés során. Ezért az ingatlanok mérlegben kimutatott értéke és az 4. sz. mellékletben kimutatott ingatlanérték között ugyanekkora eltérés van A Pénztár elszámoló egységben kimutatott portfóliónak adatai A részletes adatokat az 5. sz. melléklet tartalmazza A céltartalékok alakulása 2009-ben Fedezeti céltartalék Mőködési céltartalék Likviditási céltartalék Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka Tartalékok összege Nyitó állomány (eft) Megoszlás % 98,54 0,02 1,39 0, Záró állomány (eft) Megoszlás % 98,49 0,04 1,41 0, A tartalékok közti arányokban 2009 folyamán nem történt jelentıs elmozdulás. Kijelentjük, hogy a Pénztárnak nincs céltartalékképzési kötelezettsége garanciavállalás miatt, illetve nem végzett környezetterhelı tevékenységet. Tartalékok záró állománya Önkéntes ágazat (eft) tény terv tény tény/terv tény-terv Fedezeti ,91% Likviditási ,76% Mőködési ,02% Összesen ,98% Az önkéntes ágazatban a vagyon évben folyamatosan növekedett, de a tervezett szintet nem érte el. Ennek oka egyrészt, hogy már a tervezett nyitó érték (51,2 MrdFt) is magasabb volt, mint, a tényleges (48,1 MrdFt), másrészt a pozitív hozamkörnyezet ellenére a tagdíjbevételek tervezett szinthez képest 14%-os elmaradása, amelyet a kifizetések 2%-kal a tervezett szint alatt maradása nem tudott a terv szintjére emelni. A vagyon 4,0%-kal lett alacsonyabb, mint azt a 2009-es pénzügyi terv tartalmazta. Az értékelési különbözetek változását a 6. sz. melléklet tartalmazza. 2 Mőködési tartalék = Elızı évi záró +/- mérleg szerinti eredmény +/- mőködési céltartalék állományváltozása. 7

8 Fedezeti céltartalékok Egyéni számlákon Nyitó állomány Záró állomány Szolgáltatási számlákon Nyitó állomány Záró állomány Összesen Likviditási céltartalékok Nyitó állomány Záró állomány Egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Nyitó állomány Záró állomány Likviditási portfolió értékelési különbözete Nyitó állomány Záró állomány Azonosítatlan befizetések hozamának tartaléka Nyitó állomány Záró állomány Összesen Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka Mőködési céltartalék Nyitó állomány Záró állomány Nyitó állomány Záró állomány A évi mérleg fordulónapján a Pénztár a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen csak a mőködési célú befektetett eszközök értékelési különbözetére képzett mőködési céltartalékot. Nyitó állomány Záró állomány Tartalékok bevételei jogcímenként (befektetés nélkül) eft eft eft eft eft eft eft eft eft Tartalékok bevételeinek alakulása (befektetés nélkül) Önkéntes ágazat 2008 tény 2009 terv 2009 tény tény/terv tény-terv átlag tagdíj (Ft/hó) ,40% egyéni (eft) ,15% munkáltatói (eft) ,70%

9 egyéb (eft) n/a Összesen ,89% Az egyéni befizetések az önkéntes ágon tovább csökkentek a korábbi szintekhez képest. Egyrészt jellemzıen csak a pár évvel nyugdíjazásuk elıtt álló tagok fizetnek be így többletet az önkéntes ágon, másrészt a korábbi év kedvezıtlen hozama, és a gazdasági válság még 2009-ben is jelentısen éreztette hatását. Tervezett alatt maradt a munkáltatói hozzájárulás nagysága is. Ez egyrészt szintén a gazdasági válság 2009-ben is érezhetı hatásainak köszönhetı, másrészt azonban a munkáltatók egy része a hozzájárulást egyre növekvı mértékben a kafetéria rendszeren belülre vitte, és így már a munkavállaló döntésén múlik, hogy a rendelkezésre álló keretet elsıdlegesen mire használja fel. Megfigyelhetı tendencia, hogy a munkavállalók a likvidebb kafetéria elemeket választják szívesebben (a pénztári befizetés maradvány elven képzıdik), és csak az idısebb korosztály preferálja a pénztári befizetést A taglétszám alakulása Megnevezés tény terv tény tény/terv tény-terv Nyitó ,9% -340 Növekedés ,1% -439 Új belépı n/a n/a n/a Ide átlépı 115 n/a 72 n/a n/a Csökkenés ,0% 702 Szolgáltatás ,8% 12 Innen átlépı ,9% -73 Elhalálozott Kilépı, egyéb ,2% 763 Összes változás ,6% Záró ,4% A táblázatból látható, hogy a taglétszám változás azon szegmenseiben, amelyben a pénztár ráhatással bírhat a tagok döntésére, az alábbi eredmények születtek: a taglétszám növekedését jelentı belépık és ide átlépık száma 2009-ben fı, amely az elızı évivel közel azonos és a terv 78%-a, a belépések száma stagnált a pénztárból más pénztárba átlépık alakulása 2009-ben 67 fı, amely az elızı évi 57%-a és a terv 48%-a, vagyis a pénztár megtartó ereje növekedett a 10 éves kilépık száma 2009-ben fı, amely az elızı évi 198%-a, és a terv adatot is jelentısen meghaladja. A taglétszám záróértéke a tervezett érték 95,4%-a lett. Ennek oka az is, hogy már a nyitó taglétszám sem érte el a tervezett szintet. A 2008-as évvel történı összehasonlíthatóság kedvéért érdemes kiszőrni a 2009-es tagsági jogviszony megszőnésekbıl azt az egyszeri hatást, amely a kétlépcsıs elszámolási módról - az elszámoló egységes nyilvántartási rendszer miatt - az egylépcsıs elszámolásra való áttérés okán keletkezik. Korábban minden negyedévben a megszőnéseket a következı negyedévében kellett kimutatni csökkenésként tıl kezdıdıen a megszőnés már az adott negyedévben jelentkezett, azonban a IV. negyedéves kilépések áthúzódó hatását még a 2009-es taglétszám csökkenésben kellett számba venni (ezt már nem ellensúlyozta a IV. negyedéves megszőnések hasonló hatása). Ez hozzávetıleg 542 fıt érintett. A 2009-ben kezdeményezett megszőnések száma ezt kiszőrve fı lenne, amely a tervet már csak 7%-kal, az elızı évit pedig 8%-kal haladná meg A várakozási idı figyelembe vételével kifizetésre jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló tagok Létszám (fı) Számlaegyenleg (ezer Ft) december Egyéb bevételek: utólag befolyt tagdíjak, SZJA visszatérítés, meg nem fizetett tagdíj miatti céltartalék képzés, mőködési tartalék egyéb bevételei, adomány 9

10 egy éven belül összesen A magán ágazatban is tag önkéntes ágazati tagok 2.5. A szolgáltatások alakulása létszám Fedezeti tartalék kiadásai Önkéntes ágazat (eft) tény terv tény tény/terv tény-terv szolgáltatás ,9% átlépı ,9% elhunyt kilépı/10 éves kifizetés ,0% összesen ,1% A pénztár a nyugdíjszolgáltatások kifizetésekor a szabályzatokban meghatározott módon eljárási díjat számol fel. Postai úton történı kifizetések esetén ezen túlmenıen a postai utalvány díját is érvényesíti a postai díjszabás alapján. Az így levont összegeket a pénztár a mőködési tartalék egyéb bevételei között tartja nyilván. Értéke december 31-én ezer forint volt. A kifizetéseket (elsısorban a 10 éves várakozási idı lejárata esetén) személyi jövedelemadó elıleg is terheli, amelynek értéke 2009-ben ezer forint volt. Az önkéntes ágazat nyugdíjszolgáltatásokra kifizetett összege jelentısen meghaladja a tervezett szintet, amelynek alakulásában a vélhetıen a kedvezı hozamok idején nyugdíjassá vált, de megtakarítását fel nem élı tagok pánik reakciói is szerepet játszottak. Itt is megfigyelhetı továbbá az az egyszeri hatás, amelyrıl már szóltunk a 2.4 fejezetben. A pénztár a 2008-as év kedvezıtlen gazdasági körülményeit követıen, melynek hatása I negyedévére is áthúzódott, nem tudta elérni, hogy a tagok egy jelentıs rész ne realizálja befektetései veszteségét. A megnehezedett életkörülményekre és források beszőkülésére visszavezethetıen az önkéntes ági 10 éves kifizetések magas értéke azzal is magyarázható, hogy aki a 10 éves várakozási idı leteltét követıen már felvette pénztári megtakarítását, vagy egy részét, az most csak a kilépés lehetıségével tudott újra pénztári számlájához nyúlni, amennyiben nem lett még nyugdíjas. Ugyanakkor a 2008-hoz és a tervezett értékhez képest kevesebb összeg kifizetése azzal is magyarázható, hogy ezen tagok egy részének az egyéni számlája kisebb értékő az átlagos egyéni számláknál, hiszen korábban már vehettek fel a megtakarításaikból. A kedvezıbb adat elérésében szerepet játszhatott az is, hogy a II. negyedévtıl a hozamok látványosan javultak, így a tagok már kevésbé nyúltak hozzá a számlájukhoz. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy 2008-ban nyílt meg a hozamot már egyszer felvett tagok részére a 10+3 év után újból felvehetı hozam lehetısége, így ben ezek a tagok már nem tudták megtakarításaikat csökkenteni. Az átlépık kedvezı adatának magyarázata visszavezethetı arra, hogy számosságuk is jelentısen a tervezett érték alatt alakult. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek az alábbiak szerint alakultak: Utalási költség: 132 eft Ügyviteli költség: 950 eft ebbıl: bérköltség: 600 eft postaköltség: 280 eft anyagköltség: 70 eft 2.6. Mőködési tevékenység halmozott eredménye Nyitó állomány eft 10

11 Ebbıl: Tartalék tıke Mőködés évi eredménye Záró állomány Ebbıl: Tartalék tıke Mőködés évi eredménye A pénztári mőködés mérleg szerinti eredménye a tervezett ezer forintos nyereséggel szemben ezer forint veszteséget mutatott, aminek az alábbi okai voltak: Általánosságban: A tény adatok összevetése a pénzügyi tervvel nehézkes, mivel a terv elsıdlegesen pénzforgalmi szemlélető (vagyis azok a tételek, amelyek az éves beszámolóban nem az eredmény kimutatásban jelennek meg, a pénzügyi tervben bevételként vagy ráfordításként vannak feltüntetve). Továbbá a pénzügyi tervben nem számoltunk a számviteli elszámolásokból adódó, de a tény adatokban költségként és bevételként közel azonos mértékben jelentkezı hatásokkal. Kiadási oldal: eft 2008 tény 2009 terv 2009 tény Mőködési célú ráfordítások A befektetési tevékenység nélkül számolt ráfordítások a éves eft-ról eft-ra csökkentek, és a tervezett eft alatt maradtak 4,8%-kal. A tervhez képest összesen eft megtakarítás az alábbi megtakarítások és többlet ráfordítások egyenlegeként adódik: A 2009.évi terv és tény ráfordítások a 2009-es pénzügyi tervvel összehasonlító szerkezetben eft terv tény különbség Személyi jellegő összesen Tiszteletdíjak Bérek Járulékok (TB,EÜ,...) Személyi jell. egyéb kifiz Igénybe vett szolg.+egyéb szolg. össz hirdetés, reklám könyvvizsg., aktuárius bérleti díjak(sw,iroda) posta ktg telefon, internet rendszerfelügyelet egyéb Felügyeleti díj Értékcsökkenés Egyéb anyag ktg egyéb szolg (bank,bizt) többi egyéb ktg Mindösszesen eft megtakarítás történt a személyi jellegő ráfordítások tekintetében: 11

12 o Ennek elsıdleges oka a pénztári tisztségviselık tiszteletdíj emelése miatt tervezett összesen eft és a tényleges eft különbözete (valamint a járulékok arányos összege), mivel az emelés nem került megvalósításra 2009-ben. o Ugyanakkor túllépés történt a bérek és az egyéb személyi jellegő kifizetésekben. (A magán ágazatban azonban ugyanebben a költségnemben megtakarítás volt. Ezt a II. félévtıl újraszabályozott költségmegosztás okozza.). Az igénybevett szolgáltatásokban összességében eft túllépés volt: o Jelentıs megtakarítást értünk el a posta és telefonköltségekben, mivel az év elején racionalizáltuk a szolgáltatói szerzıdéseket, a bérleti díjban, mert nem került sor díjemelésre az év során, és a bérleti szerzıdést is újratárgyaltuk (ennek hatása majd 2010-ben jelentkezik). o Nem költöttük el a tervezett marketing költségek egy jelentıs részét, azonban a következı években várhatóan sokkal több ráfordítás fog felmerülni ebben a költségnemben, mivel a pénztár 5 éves kommunikációs stratégiát fogadott el és nagyobb hangsúlyt fektet a tagszerzésre és megtartásra. o Az elszámoló egységes nyilvántartási rendszer fejlesztése és üzemeltetése miatt azonban jelentısen többet (majdnem kétszeres mértékben) költöttünk a nyilvántartó rendszerünkre. Mintegy eft-os megtakarítás jelentkezik még az értékcsökkenésben, ez elsısorban a II. félévtıl elfogadott új költségmegosztási szabályoknak tulajdonítható. Túllépés történt az egyén ráfordítások kategóriában eft értékben, amelyet az okoz, hogy egy ingatlan esetében - Orsó u. - 1 éven túl fennálló, vevık által el nem ismert, ezért valószínősíthetıen behajthatatlan tartozások eft összegét a mőködési tartalék terhére ráfordításként kivezettük a könyvekbıl. (Ennek behajtása folyamatban van, így megtérülése esetén késıbb a mőködés eredményét javíthatja majd.). Ugyanebben a költségnemben eft megtakarítás is volt azonban, így összességében a tervet meghaladó érték csak eft lett. A pénzügyi terv és az eredménykimutatás befektetési tevékenység ráfordítása összevetésére alkalmas korrekciók 2009-ben (eft) terv tény Befektetési tevékenység ráfordításai /- nem tervezett céltartalék képzés piaci értékbıl nem realizált hozamra Összehasonlításra alkalmas bef. tev. ráfordítása adatok A mőködési tartalék befektetésein ráfordításként kimutatott, még nem realizált nyereséget (ún. értékelési különbözetet) bevételként ugyanilyen mértékben ki kell mutatni, és a mőködési céltartalék állományát ennyivel növelni kell. Így ez végül majd nem az eredményben, hanem a mőködési céltartalék ugyanilyen összegő növekményében jelentkezik. A fenti hatások eredıjeként a mőködési költségek (beleértve a pénzügyi mőveletek ráfordításait is) a tervezett ezer forinttal szemben ezer forintot tettek ki, viszont ha a számviteli elszámolás sajátosságai miatt jelentkezı tételekkel ( ezer forint) korrigáljuk a kiadási oldalt, akkor ezer forintos értéket kapunk. Bevételi oldal: eft 2008 tény 2009 terv 2009 tény Mőködési célú tagdíjbevétel Egyéb bevételek Összesen A mőködés bevételei eft-tal forinttal maradtak el a tervezettıl. Ennek okai a 2.3 fejezetben leírtakkal egyeznek meg. A pénzügyi terv és az eredménykimutatás befektetési tevékenység bevétele összevetésére alkalmas korrekciók 2009-ben (eft) 2009 terv 2009 tény Befektetési tevékenység bevétele

13 +/- nem tervezett céltartalék felszabadítás/képzés piaci értékbıl nem realizált hozamra Összehasonlításra alkalmas bef. tev. bevétele adatok A befektetési tevékenység bevételei jelentısen meghaladták a tervezett értéket. Ha azonban a kiadási oldalhoz hasonlóan kiszőrjük a még nem realizált hozam (értékelési különbözet) hatását, akkor a tervezettnél alacsonyabb értéket kapunk. Az értékelési különbözetre képzett eft-os céltartalék a mőködési tartalékot növelte, de eredményhatása a számviteli sajátosságok miatt nincs. A mérleg szerinti eredmény összehasonlítása 2009-ben (eft): 2008 tény 2009 terv 2009 tény Mérleg szerinti eredmény A fentiek eredıjeként a mőködési eredmény évben a tervezett eft-os nyereség helyett eft-os veszteséget mutatott. Az okokat fentebb már bemutattuk. A mőködési tartalék alakulása (eft): 2008 tény 2009 terv 2009 tény Mőködési tartalék nyitó értéke Mőködési céltartalék állományváltozása Átcsoportosítás fedezeti tartalékból Mérleg szerinti eredmény Mőködési tartalék záró állománya A mőködési tartalék a tervezett eft-os növekedéssel szemben csak kisebb mértékben, 380 eft-tal növekedett. A mőködési tartalék befektetéseinek nem realizált hozamára eft értékő céltartalék képzése valósult meg, amely céltartalék állománya így évvégén eft volt összesen. További eft-tal javította a tartalékot a tagdíjat nem fizetı pénztártagok hozamából az egységes tagdíj mőködési tartalékra jutó hányadának megfelelı összeg levonása. A pénztár mőködési tartaléka a évi eft-ról millió Ft-ra növekedett, de a tervezett alatt maradt eft-tal. Ez utóbbinak oka egyrészt, hogy már a nyitó érték is eft-tal elmaradt a tervezettıl, másrészt, hogy a eft-os változás helyett csak 380 eft valósult meg Kiegészítı vállalkozási tevékenység A Pénztár kiegészítı vállalkozási tevékenységet nem folytat Egyéb kiegészítések Ellenırzések 2009-ben a Pénztárnál PSZÁF és APEH ellenırzés nem történt Munkáltatói kötelezettségvállalások A munkáltatói kötelezettségvállalások év folyamán a megállapodásoknak megfelelıen teljesítésre kerültek Peres ügyek Adatvédelmi okok miatt az ügyben érintett személyeket és cégeket jelen kiegészítı mellékletben nem kívánjuk megnevezni. A pénztár jogásza által készített és a könyvvizsgálónak átadott jogi teljességi nyilatkozat az alábbi ügyekkel kapcsolatosan minden részletes információt tartalmaz. VIT, mint felperes és <Anonim 1> Kft. közötti peres eljárás. 13

14 A VIT, mint felperes augusztus 27-én keresetet indított <Anonim 1> Kft. alperessel szemben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett Szervezett állandó Választottbíróság elıtt. A követelés alapja, a VIT és az alperes között október 10-én 15 éves határozott idıtartamra létrejött, a Budapest Akácfa u. 60. sz. alatt található ingatlanon megvalósított parkolóház épület és parkolórendszer mint Bérlemény bérletére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó bérleti és üzemeltetési szerzıdés, illetve annak alperes szerzıdésszegése miatt történı megszőnése. A VIT a keresettel érvényesített követelési, igényei összesen ,- EUR és ,- Ft és járulékai. S.M., mint felperes és a VIT mint I.r. alperes közötti peres eljárás. S.M február 16-án szabadalom bitorlás megállapítás és járulékai vonatkozásában kereset indított VIT mint I.r. alperes ellen az akácfa u-i parkolóház vonatkozásában. A VIT felperes keresetét mind jogalapját, mind összegszerőségét tekintve teljes mértékben vitatta, és nem ismerte el. A VIT szabadalom megsemmisítési eljárást kezdeményezett a Magyar Szabadalmi Hivatalnál felperes szabadalma vonatkozásában annak megsemmisítése, illetve a szabadalom oltalmi körének korlátozása iránt, tekintettel arra, hogy a szabadalom tárgya nem felelt meg az akkor hatályos feltételeknek. A Bíróság a VIT által kezdeményezett szabadalom megsemmisítési eljárás jogerıs befejezéséig felfüggesztette a peres eljárást. A VIT, mint felperes és az <Anonim 2> Kft., mint alperes közötti peres eljárás VIT április 20-án fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett <Anonim 2> Kft. ellen. A VIT, mint vevı és <Anonim 2> Kft. mint eladó 2007-ben ingatlan adásvételi szerzıdést kötöttek egy székesfehérvári ingatlan megvásárlása vonatkozásában. A VIT az Ingatlan birtokbaadásakor észlelte, hogy a megtekintett állapottól eltérıen az ingatlan főtését ellátó kazán az Ingatlanból eltávolításra került, így az Ingatlan a rendeltetésszerő használatra alkalmatlan. A hibás teljesítésre több alkalommal felhívtuk <Anonim 2> Kft. figyelmét, azonban a hiba kijavítása elmaradt. A VIT kénytelen volt egy vállalkozót megbízni az Ingatlan főtési hálózatára vonatkozó épületgépészeti és elektromos munkáinak, és a kazánház rekonstrukciójának elvégzésével, mely munka összegét követeli a VIT az alperestıl. A fizetési meghagyásra <Anonim 2> Kft ellentmondott, amelyre tekintettel a fizetési meghagyásos eljárás perré alakult Átcsoportosítás A pénztár a év folyamán az alábbi átcsoportosításokat hajtotta végre: A fedezeti tartalékból összesen eft került átcsoportosításra, amelybıl eft a tartaléktıkét, míg 195 eft pedig a likviditási tartalékot illette. Ezek az átcsoportosítások a tagdíjat nem fizetı pénztártagok hozamából az egységes tagdíj mőködési és likviditási tartalékra jutó hányadának megfelelı összegek levonása miatt adódtak Rendkívüli események A Nyugdíjpénztár az ellenırzések során nem tárt fel jelentıs összegő hibát, rendkívüli esemény nem befolyásolta a mőködésünket Egyéb A mutatószámokat a 7. sz. melléklet tartalmazza. Aktív idıbeli elhatárolásként a pénztár bevételt nem, és ezer forint költséget szerepeltet a könyveiben. Passzív idıbeli elhatárolásként csak költségek szerepelnek a könyvekben, ezer forint értékben. A pénztár a 0-s számlaosztályban tartja nyilván a tagok által pénzintézeti hitel fedezeteként felajánlott egyéni számla lekötésének értékét (tagi lekötés) eft értékben. A Pénztár december 31-én EUR összegő bankgaranciát birtokolt az Akácfa utcai parkolóház bérlıjétıl. Elévült követelést, nem jogos kifizetési igényt a Nyugdíjpénztár nem szerepeltet sem a könyveiben, sem a beszámolóban. 14

15 3. A MAGÁN ÁGAZAT 3.1. Befizetések tartalékok közötti felosztási arányszámai A Pénztár 2009-ben az alábbi felosztási arányszámokat alkalmazta a befizetések tartalékok közötti felosztása során: 3.2. A Pénztár eszközei és forrásai Fedezeti tartalék Mőködési tartalék Likviditási tartalék 95,5% 4,0% 0,5% Adatok eft-ban A Pénztár mérlegfıösszege/vagyona A pénztár eszközei: Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív idıbeli elhatárolások A Pénztár forrásai: Saját tıke Céltartalékok Kötelezettségek Passzív idıbeli elhatárolások A pénztár mérleg fıösszeget nem tervez, csak az egyes tartalékok záróállományát, amely egy késıbbi fejezetben kerül összehasonlításra A kötelezettségek alakulása 2009-ben (eft) Megnevezés Tagokkal szembeni kötelezettségek Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek Azonosítatlan függı befizetések Összesen A kötelezettségek jelentıs mértékő növekedése a vagyonkezelıkkel szembeni kötelezettségeknek köszönhetı, amelynek oka, hogy a pénztár vagyonkezelıi az évvégén intenzív kereskedést folytattak az értékpapírokkal, amelynek a pénzügyi elszámolása csak 2010-ben történt meg. Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek december 31.-i záró állományának tartalma (eft): Vagyonkezelıkkel szembeni köt. kiegy Felügyelettel szembeni köt Garancia Alappal szembeni köt Önkéntes pénztárral szembeni köt Egyéb függı Különf.egyéb rövid köt. 10 Összesen: Határidıs és opciós ügyletek A részletes adatokat a 8. számú melléklet tartalmazza Értékpapírkölcsönzés, kockázatitıkealap-jegy A pénztár nem rendelkezett kockázatitıkealap-jeggyel és sem kölcsönbe vett, sem kölcsönbe adott értékpapírral évvégén 15

16 A követelések alakulása 2009-ben (eft) Megnevezés Tagdíjkövetelések Egyéb követelések Összesen Az egyéb követelések részletezése az alábbi: eft Vagyonkezelıkkel szemben Munkáltatókkal szemben 272 Különféle egyéb követelések 37 Mők köv.bef-fel szemben Összesen Azonosítatlan függı befizetések (eft) Állomány Tárgyévi növekedés/csökkenés Állomány Az azonosítatlan függı befizetések állománya csak kis mértékben növekedett. Részletes adatokat az 9. sz. melléklet tartalmaz A befektetett eszközök állományának és arányának változása Megnevezés év év Befektetett eszközök (eft) Összes eszköz (eft) A befektetett eszközök aránya 50,01% 44,37% A befektetett eszközök arányában nem történt jelentıs változás Befektetett tárgyi eszközök és immateriális javak állományának változása A részletes adatokat a 10. számú melléklet tartalmazza A Pénztári portfólió könyvszerinti és piaci értéke tartalékonként, azon belül választható portfóliónként A részletes adatokat a 11. számú melléklet tartalmazza A Pénztár elszámoló egységben kimutatott portfóliónak adatai A részletes adatokat a 12. számú melléklet tartalmazza A céltartalékok alakulása 2009-ben Fedezeti céltartalék Mőködési céltartalék Likviditási és kockázati céltartalék Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka Függı befizetések hozamának céltartaléka Tartalékok összege Nyitó állomány (eft) Megoszlás % 99,13 0,03 0,67 0,13 0, Záró állomány (eft) Megoszlás % 99,247 0,037 0,587 0,118 0, A tartalékok közti arányokban 2009 folyamán nem történt jelentıs elmozdulás. 16

17 Kijelentjük, hogy a Pénztárnak nincs céltartalékképzési kötelezettsége garanciavállalás miatt, illetve nem végzett környezetterhelı tevékenységet. Tartalékok záró állománya Magán ágazat (eft) tény terv tény tény/terv tény-terv Fedezeti ,15% Likviditási ,93% -73 Mőködési ,70% Összesen ,10% A magán ágazatban a vagyon évben folyamatosan növekedett, és a tervezettet is meghaladta évvégén. Ennek elsıdleges oka a pozitív hozamkörnyezet. A vagyon 6,0%-kal lett magasabb, mint azt a 2009-es pénzügyi terv tartalmazta. Az értékelési különbözetek változását a 13. sz. melléklet tartalmazza Fedezeti céltartalékok Egyéni számlákon Nyitó állomány Záró állomány Szolgáltatási számlákon Nyitó állomány -4 Záró állomány 0 Összesen Likviditási céltartalékok Nyitó állomány Záró állomány Egyéb likviditási célokra képzett céltartalék Nyitó állomány Záró állomány Likviditási portfolió értékelési különbözete Nyitó állomány Záró állomány Saját tevékenységi kockázatok tartaléka Nyitó állomány Záró állomány Összesen Nyitó állomány Záró állomány Függı befizetések hozamának céltartaléka Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka Nyitó állomány Záró állomány eft eft eft eft eft eft eft eft 4 Beleértve a függı befizetések hozamának céltartalékát 5 Mőködési tartalék = Elızı évi záró +/- mérleg szerinti eredmény +/- mőködési céltartalék állományváltozása. 17

18 Mőködési céltartalék Nyitó állomány Záró állomány A évi mérleg fordulónapján a Pénztár a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen csak a mőködési célú befektetett eszközök értékelési különbözetére képzett mőködési céltartalékot Tartalékok bevételei jogcímenként Nyitó állomány Záró állomány eft eft Tartalékok bevételeinek alakulása (befektetés nélkül) Magán ágazat tény terv tény tény/terv tény-terv átlag tagdíj (Ft/hó) ,76% -243 alaptagdíj (eft) ,19% tagdíj kieg. egyéni (eft) ,52% 479 tagdíj kieg. munkáltatói (eft) ,63% 290 egyéb (eft) n.a összesen: ,13% A tervtıl való elmaradásban elsıdleges szerepet az egy fıre jutó befizetéseknek a tervezettıl való elmaradása játszott, melyet fokozott az, hogy az átlagos taglétszám is elmaradt a várttól. Az egy fıre jutó befizetések csökkenésére csak feltételezéseink vannak. A befizetések csökkenése az egész magánpénztári szférára jellemzı volt. Ez valószínőleg a gazdasági válság elhúzódó hatásának tulajdonítható, amelyre válaszul a vállalkozások vélhetıen az alábbi intézkedésekkel válaszoltak: létszám leépítés a magasabb bérő munkavállalók alacsonyabb bérőekkel történı pótlása valamint a gazdálkodás romló nyereségessége miatt a jutalom kifizetések elhalasztása, vagy csökkentése. Mivel a villamosenergia-ipar átlagbérei magasabbak a nemzetgazdasági átlagnál, így ez erısítette, ugyanakkor az ágazat cégei stabilabb gazdálkodást folytatnak, így ez gyengítette a fenti hatásokat. Ennek eredıje összességében mégis negatív hatással volt a VIT tagok befizetéseire A taglétszám alakulása Megnevezés tény terv tény tény/terv tény-terv Nyitó ,2% -75 Növekedés ,8% -101 Új belépı ,3% -28 Ide átlépı ,7% -73 Csökkenés ,0% 228 Visszalépés TB-be ,0% 52 Innen átlépı ,0% 153 Elhalálozott Egyéb ,0% 23 Összes változás ,3% -329 Záró ,5% -404 A táblázatból látható, hogy a belépési oldalon a pénztár a terv alatt teljesített, és a tagsági viszony megszőnések száma pedig jelentısen a terv felett alakult. 6 Egyéb bevételek: utólag befolyt tagdíjak, meg nem fizetett tagdíj miatti céltartalék képzés 18

19 Sajnálatos módon legnagyobb szerepet a más pénztárat választó tagjaink kilépése játszott a taglétszám változásában. A pénztárat elhagyó átlépések magas száma a magas ügynöki aktivitásnak köszönhetı. Habár a pénztárak közötti átlépés szabályai jelentısen szigorodtak 2010-tıl (tájékoztató aláírási kötelezettség, átlépési költség növekedése, hozamgarancia elvesztésének lehetısége), a I. negyedéves tendenciák mégsem mutatnak javulást. A magas ügynöki aktivitás ma már olyan piaczavaró tényezı, amellyel a PSZÁFban is foglalkoznak, valamint a Stabilitás Pénztárszövetség (minden magánnyugdíjpénztár tagja a szövetségnek) is önkorlátozó javaslatokat fogalmazott meg, illetve további jogszabálymódosítások is várhatóak. A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépık magas száma annak köszönhetı, hogy II. félévben egy jogszabály módosítás lehetıséget biztosított bizonyos feltételek fennállása esetén évvégéig a visszalépésre. A visszalépési lehetıségnek I. negyedévére átnyúló hatása is van, amellyel a pénztár nem tervezett A szolgáltatások alakulása TB-be visszalépık Nyugdíjmódosítást kérık Összesen Fı összesen Vagyon összesen (mft) 486,5 44,5 531, ,9 21,8 295, ,6 22,7 235,3 Fedezeti tartalék kiadásai Magán ágazat (eft) tény terv tény tény/terv tény-terv átlépı elhalálozó ,8% TB-be visszalépı egyösszegő összesen ,8% A pénztár a nyugdíjszolgáltatások kifizetésekor a szabályzatokban meghatározott módon eljárási díjat számol fel. Postai úton történı kifizetések esetén ezen túlmenıen a postai utalvány díját is érvényesíti a postai díjszabás alapján. Az így levont összegeket a pénztár a mőködési tartalék egyéb bevételei között tartja nyilván. Értéke december 31-én 112 ezer forint volt. Az örökösöknek történı kifizetést személyi jövedelemadó elıleg is terheli, melynek összege 2009-ben ezer forint volt. Az átlépések és a TB-be visszalépés magas, tervet kiugróan meghaladó értékére a 3.4 fejezetben foglaltak értelemszerően ugyanúgy magyarázatot adnak. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek az alábbiak szerint alakultak: Utalási költség: 19 eft Ügyviteli költség: 214 eft ebbıl: bérköltség: 85 eft postaköltség: 103 eft anyagköltség: 26 eft 3.6. Mőködési tevékenység halmozott eredménye Nyitó állomány Ebbıl: Tartalék tıke Mőködés évi eredménye Záró állomány Ebbıl: Tartalék tıke eft 19

20 Mőködés évi eredménye A pénztári mőködés mérleg szerinti eredménye a tervezett ezer forintos veszteséggel szemben eft veszteséget mutatott, aminek az alábbi okai voltak: Általánosságban: A tény adatok összevetése a pénzügyi tervvel nehézkes, mivel a terv elsıdlegesen pénzforgalmi szemlélető (vagyis azok a tételek, amelyek az éves beszámolóban nem az eredmény kimutatásban jelennek meg, a pénzügyi tervben bevételként vagy ráfordításként vannak feltüntetve). Továbbá a pénzügyi tervben nem számoltunk a számviteli elszámolásokból adódó, de a tény adatokban költségként és bevételként közel azonos mértékben jelentkezı hatásokkal. Kiadási oldal: eft 2008 tény 2009 terv 2009 tény Mőködési célú ráfordítások A befektetési tevékenység nélkül számolt ráfordítások a éves eft-ról eft-ra csökkentek, és a tervezett eft alatt maradtak 5,6%-kal. A tervhez képest összesen eft megtakarítás az alábbi megtakarítások és többlet ráfordítások egyenlegeként adódik: eft terv tény különbség Tiszteledíjak Bérek Járulékok+szem.j Személyi jellegő összesen Aktuárius, könyvvizsgáló Igénybevett szolg. + egyéb ÉCS PSZÁF díj Garancia díj Összesen eft megtakarítás történt a személyi jellegő ráfordítások tekintetében: o Ennek oka a pénztári tisztségviselık tiszteletdíj emelése miatt tervezett összesen eft és a tényleges eft különbözete (valamint a járulékok arányos összege), mivel az emelés nem került megvalósításra 2009-ben. o Megtakarítás volt még a bérek és és az egyéb személyi jellegő kifizetésekben (valamint a járulékok arányos összegében) összesen eft értékben. (Az önkéntes ágazatban azonban ugyanebben a költségnemben túllépés volt. Ezt a II. félévtıl újraszabályozott költségmegosztás okozza.) Az igénybevett szolgáltatásokban összességében eft túllépés volt: o Jelentıs megtakarítást értünk el a posta és telefonköltségekben, mivel az év elején racionalizáltuk a szolgáltatói szerzıdéseket), a bérleti díjakban, mivel nem került sor díjemelésre az év során, és a szerzıdést is újratárgyaltuk (ennek hatása majd 2010-ben jelentkezik). o Nem költöttük el a tervezett marketing költségek egy jelentıs részét, azonban a következı években várhatóan sokkal több ráfordítás fog felmerülni, mivel a pénztár 5 éves kommunikációs stratégiát fogadott el. o Azonban az elszámoló egységes nyilvántartási rendszer fejlesztése és üzemeltetése miatt jelentısen többet (majdnem kétszeres mértékben) költöttünk a nyilvántartó rendszerünkre. o A II. félévétıl életbe léptetett új költségmegosztási szabályokra is vissza vezethetı a túllépés egy része, ugyanis itt jelentkezik az önkéntes ágazatban felmerülı értékcsökkenés eszközhasználati díjként a magán ágazatra terhelt összege. Mintegy 651 eft-os megtakarítás jelentkezik még az értékcsökkenésben. A PSZÁF díj tervezett értékét 888 eft-tal túlléptük, míg a Garancia díjban 301 eft-ot megtakarítottunk. 20

21 A pénzügyi terv és az eredménykimutatás befektetési tevékenység ráfordítása összevetésére alkalmas korrekciók 2009-ben (eft) terv tény Befektetési tevékenység ráfordításai /- nem tervezett céltartalék képzés piaci értékbıl nem realizált hozamra Összehasonlításra alkalmas bef. tev. ráfordítása adatok A mőködési tartalék befektetésein ráfordításként kimutatott, még nem realizált nyereséget (ún. értékelési különbözet) bevételként ugyanilyen mértékben ki kell mutatni, és mőködési céltartalék állományát ennyivel növelni kell. Így ez végül majd nem az eredményben, hanem a mőködési céltartalék ugyanilyen összegő növekményében jelentkezik. A fenti hatások eredıjeként a mőködési költségek (beleértve a pénzügyi mőveletek ráfordításait is) a tervezett ezer forinttal szemben ezer forintot tettek ki, viszont ha a számviteli elszámolás sajátosságai miatt jelentkezı tételekkel (2.021 ezer forint) korrigáljuk a kiadási oldalt, akkor ezer forintos értéket kapunk. Bevételi oldal: eft 2008 tény 2009 terv 2009 tény Mőködési célú tagdíjbevétel Egyéb bevételek Összesen A mőködés bevételei eft-tal forinttal maradtak el a tervezettıl. Ennek okai a 3.3 fejezetben leírtakkal egyeznek meg. A pénzügyi terv és az eredménykimutatás befektetési tevékenység bevétele összevetésére alkalmas korrekciók 2009-ben (eft) 2009 terv 2009 tény Befektetési tevékenység bevétele /- nem tervezett céltartalék felszabadítás/képzés piaci értékbıl nem realizált hozamra Összehasonlításra alkalmas bef. tev. bevétele adatok A befektetési tevékenység bevételei kis mértékben alatta maradtak a tervezett értéknek. Ha a kiadási oldalhoz hasonlóan kiszőrjük a még nem realizált hozam (értékelési különbözet) hatását akkor a tervezettnél jelentısen alacsonyabb értéket kapunk. Az értékelési különbözetre képzett eft-os céltartalék a mőködési tartalékot növelte, de eredményhatása a számviteli sajátosságok miatt nincs. A mérleg szerinti eredmény összehasonlítása 2009-ben (eft): 2008 tény 2009 terv 2009 tény Mérleg szerinti eredmény A fentiek eredıjeként a mőködési eredmény a évben a tervezett eft-os veszteség helyett ezer forintos veszteséget mutatott. Az okokat fentebb már bemutattuk. A mőködési tartalék alakulása (eft): 2008 tény 2009 terv 2009 tény Mőködési tartalék nyitó értéke Mőködési céltartalék állományváltozása Átcsoportosítás fedezeti tartalékból Mérleg szerinti eredmény Mőködési tartalék záró állománya A mőködési tartalék a tervezett eft csökkenéssel szemben eft-tal csökkent. A mőködési tartalék befektetéseinek nem realizált hozamára mft értékő céltartalék képzése valósult meg, amely céltartalék állománya így évvégén mft volt összesen. 21