A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár évi üzleti jelentése

Átírás

1 A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár évi üzleti jelentése

2 A Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár (továbbiakban: Nyugdíjpénztár) gazdálkodását az elmúlt üzleti évben is az érvényben lévı jogszabályok, az Alapszabály, a Számviteli Politika és az egyéb Szabályzatokban foglaltak szerint végezte. A szabályozások mindkét Ágazatnál maradéktalanul érvényesültek. A Nyugdíjpénztár vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére ható eseményekrıl a kettıs könyvvitel rendszerében folyamatosan, üzemgazdasági szemlélető nyilvántartást vezet. A két Ágazat elkülönült gazdálkodási, vagyonkezelési, könyvvezetési, nyilvántartási és ügyviteli tevékenységet folytat. A mindkét Ágazatot érintı közös költségek részletes megosztási és elszámolási módját a Pénztári Ágazatok közötti Elszámolási Szabályzat tartalmazza. A Nyugdíjpénztár ugyanannál a pénzintézetnél, de Ágazatonként elkülönített bankszámlát vezet a pénzforgalom bonyolítására. A folyamatos mőködéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülı pénzeszközök kezelése a letétkezelınél vezetett befektetési számlán történik. Elkülönítve tartjuk nyilván a saját vagyonkezelésben lévı és a vagyonkezelésre átadott értékpapírt. Külön fıkönyvi számlán vezetjük az értékelési különbözetet és annak tartalékát. A mérlegvalódiság biztosítása érdekében tartalékonként külön nyilvántartás áll rendelkezésre. A Magánpénztári Ágazatban január 1-jétıl bevezetésre került az elszámoló egységre épülı nyilvántartási és a választható portfoliós rendszer. A vagyonkezelés a Nyugdíjpénztár egyik alapvetı tevékenysége, amely magában foglalja a külsı vagyonkihelyezést és a saját vagyonkezelést is. A vagyon megközelítıleg 80 %-a került kihelyezésre vagyonkezelıkhöz. Az elmúlt évben a vagyonkezelık köre nem bıvült. Az Önkéntes Pénztári Ágazatban öt, a Magánpénztári Ágazatban három vagyonkezelıvel álltunk szerzıdéses kapcsolatban. A befektetési politikában és a vagyonkezelési irányelvekben a jogszabályi korlátokon túlmenıen általános elvként a kockázatosabbnak számító részvényekbe történı befektetések aránya átlagosan %, a befektetési jegyeké 5 % körül mozgott. Az Igazgatótanács a Befektetési Politikában foglaltakkal összhangban évben a bizonytalan gazdasági helyzet és az ebbıl adódó változékony pénz- és tıkepiaci környezet miatt minimalizálta a részvénybefektetések arányát, ezzel erısítve a nyugdíjpénztár pozícióját. Az év folyamán a befektetéseket, a befektetési szabályok érvényesülését, a hozamok alakulását, az eszközök összetételének változását érintı kedvezıtlen rendkívüli esemény vagy tényezı nem merült fel. A Vasutas Nyugdíjpénztár Befektetési Politikájának megfelelıen a pénztártagok vagyonát mind a két Ágazatban körültekintıen és kiemelt gondossággal kezelte. A vagyonkezelık tevékenységét az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kísérte. A Befektetési Politikában és a Vagyonkezelési Irányelvekben foglaltak évben maradéktalanul teljesültek, a vagyonkezelıkkel együttmőködve legfontosabb cél volt a biztonságos és eredményes vagyonkezelés. A mérleg forduló napja után nem következett be a mérlegadatokat befolyásoló lényeges vagy jelentıs esemény. 2

3 Önkéntes Pénztári Ágazat Az Ágazat hosszú távú tervvel rendelkezik, amely alapul szolgál az éves pénzügyi tervek készítéséhez. Az év folyamán belépı pénztártagok száma 269 fıvel és a tagsági viszony megszőnések száma fıvel meghaladta a tervezettet. A beszámolási idıszak záró taglétszáma fı, a tagdíjfizetık száma fı. Az éves tagdíjbevétel összege, beleértve az egységes tagdíjon felül a magasabb tagdíjat, a tagok egyéb befizetését és az adótámogatás összegét is eft, amely eft-tal elmaradt a tervezett mértéktıl. Ebbıl az adóhatóság által adótámogatás címén átutalt összeg eft, amely a pénztártagok egyéni számláján 100 %-ban került jóváírásra. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény lehetıséget ad arra, hogy a pénztár a befektetésekrıl rendelkezı jogszabály és az Alapszabály alapján tagjai részére a tagsági viszony fennállása alatt elsı alkalommal a három évi tagsági idı után tagi kölcsönt nyújtson. A kölcsön nyújtás feltételeit és folyamatát az Alapszabály tartalmazza. A tagi kölcsön folyósítása a fedezeti alap terhére történik. Az év folyamán kifizetésre került összeg eft volt. Tagi kölcsönt 733 pénztártag igényelt. Elutasítás 45 esetben fordult elı a három éves tagsági viszony, illetve a tagdíjfizetés hiánya vagy a korábban felvett kölcsön visszafizetésének elmaradása miatt. A 10 éves várakozási idı leteltével fı pénztártag élt a hozam és tıke kifizetés lehetıségével. Ebbıl fı részére hozamkifizetést teljesítettünk, a teljes összeg kifizetése mellett fı a tagsági viszonyát is megszőntette. A kifizetésre került összeg eft. Az egyösszegő és járadék szolgáltatást igénylık száma fı volt. Ebbıl egyösszegő szolgáltatás fı, a kifizetett összeg eft. A kilépı tagok és kedvezményezettek (örökösök) részére történı kifizetés esetben történt, a kifizetésre kerülı összeg eft. A mőködési költséggel történı gazdálkodást több negatív körülmény befolyásolta, amely a kiegészítı mellékletben részletesen ismertetésre került. Annak ellenére, hogy a tervhez viszonyítva 12 millió Ft-tal kevesebb összeget használtunk fel, a mőködés eredménye negatív eft. Ezt a negatív eredményt eft-ra csökkenti a nem fizetı pénztártagok hozamából ténylegesen levont eft. Pozitívan alakult a befektetési tevékenység, a költségekkel csökkentett nettó hozamráta értéke 6,5 %. Az egyéni, valamint szolgáltatási számlákra felosztásra kerülı hozam és értékelési különbözet összege eft. A nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távra szólnak, ezért a befektetések egyéves teljesítményébıl nem lehet, illetve nem szabad messzemenı következetéseket levonni. Ezt támasztja alá, hogy az Önkéntes Pénztári Ágazat az elmúlt tíz évben 8,12 %-os nettó hozamot ért el, amely 2,73 %-kal haladta meg az azonos idıszakban mért inflációt. 3

4 Ha a tényadatokat összehasonlítjuk a hosszú és rövid távú terv adataival, megállapítható, hogy az Ágazat tagjainak vagyona az év végén 21,5 milliárd Ft volt, amely meghaladta a rövid távú tervben meghatározott összeget (20,7 milliárd Ft), de elmaradt a hosszú távú tervben meghatározott (24,3 milliárd Ft.) összegtıl. A évben bekövetkezett negatív tényezık hatására a tagdíjfizetık létszáma és a tagdíjbevétel sem érte el a hosszú és rövid távú tervekben meghatározott összegeket. Az Ágazat vagyonából a szolgáltatások finanszírozására szolgáló fedezeti céltartalék összege eft, a mőködési kiadások fedezetét biztosító mőködési tartalék eft, az idılegesen fel nem használt pénzeszközök győjtésére, valamint a fedezeti és mőködési alap általános tartalékaként szolgáló likviditási tartalék eft. Várható fejlıdés A évi tervidıszak fıbb mutatóit az Igazgatótanács által elıterjesztett és a Küldöttközgyőlés által elfogadott évi pénzügyi terv tartalmazza. A pénzügyi terv készítésénél a tagdíjfizetık létszámának növekedésénél 700 fıvel, a tagsági viszony megszőnésnél 700 fıvel számoltunk. Ennek figyelembevételével irányoztuk elı év végére a fıs záró taglétszámot, a fıs tagdíjfizetıi létszámot és a eft éves tagdíj jellegő bevételt. A jövıt illetıen kiemelt fontosságú célkitőzés a tagdíjfizetık létszámának növelése. A vagyonkezelési szerzıdéseket év elején felülvizsgáltuk és a szükséges módosításokat elvégeztük. Az Igazgatótanács folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci változásokat és ezek hatását a portfolióra nézve. Amennyiben szükségessé válik, a Befektetési Politika sarokszámai év közben módosításra kerülnek. Az önkéntes nyugdíjpénztárak mőködése szempontjából nagyon fontos lenne a gazdasági környezet pozitív irányban történı változása, a munkáltatók kedvezményekkel történı támogatása annak érdekében, hogy kiemelten kezeljék a munkavállalók nyugdíjcélú megtakarításainak támogatását. Társadalmi érdek, figyelembe véve a magánnyugdíjpénztári rendszer megszőntetését, hogy elıtérbe kerüljön az öngondoskodás fontossága és az állampolgárok érdekeltek legyenek aktív korukban a nyugdíjas évekre történı takarékoskodásban. A fentiek megvalósulásának elengedhetetlen feltétele a korrekt, hosszú távra szóló jogi szabályozás. A társadalmi és gazdasági környezet kedvezı változása, a jogi szabályozás biztonsága pozitív hatással lehet az eltelt idıszak alatt eredményesen és stabilan mőködı Önkéntes Pénztári Ágazat további tevékenységére. 4

5 Magánpénztári Ágazat Az Ágazat hosszú távú tervvel rendelkezik, amely alapul szolgál az éves pénzügyi tervek készítéséhez. Az év folyamán belépı pénztártagok száma 9 fıvel és a tagsági viszony megszőnések száma 296 fıvel meghaladta a tervezettet. A beszámolási idıszak záró taglétszáma fı, a tagdíjfizetık száma fı. Az éves tagdíjbevétel összege eft, amely eft-tal maradt el a tervezettıl, amelynek oka elsısorban, hogy a jogszabályi változás eredményeként október hónaptól tagdíj átutalására már nem került sor. A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépés, az egyösszegő kifizetés, kedvezményezett (örökös) részére történı kifizetés és más pénztárba történı átlépés jogcímen történı tagsági viszony megszőntetések száma 432, a kifizetésre került összeg eft volt. A mőködési költséggel történı gazdálkodást több negatív körülmény befolyásolta, amely a kiegészítı mellékletben részletesen ismertetésre került. Annak ellenére, hogy tervhez viszonyítva eft-tal kevesebbet használtunk fel, a mőködés eredménye negatív eft. Pozitívan alakult a befektetési tevékenység, a költségekkel csökkentett nettó hozamráta értéke 6,25 %. Az egyéni, valamint szolgáltatási számlákra felosztásra kerülı hozam és értékelési különbözet összege eft. Ebbıl a klasszikus portfolió elért eftot, a kiegyensúlyozott portfolió eft-ot, a növekedési portfolió pedig eft-ot. A függı számlára osztott hozam eft. A nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távra szólnak, ezért a befektetések egyéves teljesítményébıl nem lehet, illetve nem szabad messzemenı következetéseket levonni. Ezt támasztja alá, hogy az Magánpénztári Ágazat az elmúlt tíz évben 7,79%-os nettó hozamot ért el, amely 2,39 %-kal haladta meg az azonos idıszakban mért inflációt. Ha a tényadatokat összehasonlítjuk a hosszú és rövid távú terv adataival, megállapítható, hogy az Ágazat tagjainak vagyona az év végén 13,2 milliárd Ft volt, amely meghaladta a hosszú és rövid távú tervben elıirányzott mértéket. A évben bekövetkezett negatív tényezık hatására a tagdíjfizetık létszáma és a tagdíjbevétel sem érte el a hosszú és rövid távú tervekben meghatározott összegeket. Az Ágazat vagyonából a szolgáltatások finanszírozására szolgáló fedezeti céltartalék összege eft, a mőködési kiadások fedezetét biztosító mőködési tartalék eft, a likviditási tartalék eft. 5

6 Összefoglalás A évi tevékenységet összegezve elmondható, hogy a Vasutas Nyugdíjpénztár mindkét Ágazatánál biztosított volt a stabil mőködés. A jogszabályi rendelkezések, az Alapszabályban, Szabályzatokban foglaltak maradéktalanul érvényesültek. A Nyugdíjpénztár a döntések meghozatalánál, az intézkedéseknél mindenkor a pénztártagok érdekeit szem elıtt tartva járt el, törekedett a széleskörő tájékoztatásra. A fizetıképesség és a kötelezettségek összhangja, a fedezeti alapot terhelı jelentıs összegő kifizetések ellenére mindkét Ágazatban biztosítva volt. A Magánpénztári Ágazatban a bekövetkezett jogszabályi változások eredményeként és a március 1-jei taglétszámra (216 fı) tekintettel a jövıt illetıen távlati cél nem fogalmazható meg. A körülményekre tekintettel a Magánpénztári Ágazat végelszámolással történı megszőnését tervezzük. A Vasutas Nyugdíjpénztár távlati célja az Önkéntes Pénztári Ágazatban a taglétszám növelése, amelynek érdekében az Igazgatótanács döntése alapján a szükséges lépéseket megtette. A Vasutas Nyugdíjpénztár Önkéntes Pénztári Ágazata a jövıben is a megkezdett stratégiát folytatja és biztosítja a pénztártagok érdekeit figyelembe vevı megbízható mőködést. Az éves pénztári beszámoló, a hosszú távú tervek, a évi pénzügyi terv adatai és a távlati elképzelések alapján a kiegyensúlyozott gazdálkodás biztosított, amely megalapozza az Önkéntes Pénztári Ágazat hosszú távú, stabil és biztonságos mőködését. Budapest, április 14. Dr. Kurucsai László igazgatótanács elnöke 6