Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Komplex intézményellenőrzés

Átírás

1 Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet Komplex intézményellenőrzés tanév 1

2 Bevezetés Az intézményértékelésre a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet (KPSZTI) komplex intézményellenőrzési és -értékelési programja keretében kerül sor. Az értékelés alapját az intézmény nevelőtestülete által október 11-én egyhangúlag elfogadott intézményi önértékelés, valamint a november án folytatott helyszíni szakértői vizsgálat képezi. Az értékelési folyamat során figyelembe vesszük a 2006 szeptemberében folytatott szakértői látogatást követő október 17-én készült intézményértékelés megállapításait, vizsgáljuk az azóta történt változásokat, fejlődést. A vizsgálatot a címoldalon megnevezett szakértők végezték alulírott vezetésével. Az értékelés a KPSZTI programjában meghatározott területekre terjed ki. I. Az intézmény erőforrásai A jánoshalmi Szent Anna Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Érseki Hatóság fenntartásában működik. Az általános iskola 1993-ban nyitotta meg kapuit, az óvoda 1995-ben. A két intézményt 2007 őszén összevonták. Mint többcélú intézmény összetett nevelési feladatokat lát el. Vállalt feladatai: óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés 8 évfolyamon, illetve kollégiumi ellátás. Az intézmény nevelési programjának megfelelően - világnézetileg elkötelezett intézményként működik, melyben a nevelés és az oktatás megfelel a katolikus tanítás elveinek. Nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják katolikus szellemiségét. I.2.1. Nevelőtestület Az előző komplex vizsgálat óta a nevelőtestület összetételében és végzettségében változások történtek, melynek oka, hogy 32%-kal 1 megnőtt az iskola tanulóinak létszáma, valamint az, hogy a Fenntartó 2007-ben az intézményhez csatolta a Kis Szent 1 Önértékelés oldal 2

3 Teréz Óvodát. Az előző két évben az iskola iránt olyan érdeklődés mutatkozott, hogy két párhuzamos első osztályt tudtak indítani. Az óvoda 75 gyermekét 6 óvodapedagógus és 3 dajka látja el, végzettségük a törvényi előírásoknak és az ellátandó feladatnak megfelel. Egy óvónő szakvizsgázott pedagógus, aki mentori feladatot is ellát. Kedvező a kor szerinti megoszlás, a tapasztalt óvodapedagógusok mellett ott vannak a fiatalok. Az óvónők vallásukat gyakorló pedagógusok. Az iskola 246 tanulóját 31 pedagógus tanítja, akik közül 7 tartósan távol vannak. A szakos ellátottság javítása érdekében 4 óraadót alkalmaz az angol, a hittan, a rajz és az énekórák ellátásának biztosítására. Sajnos a szakos ellátottság még így sem teljes, a pedagógusok 26%-a, 8 fő nem rendelkezik a törvényi előírásoknak megfelelő végzettséggel. A szükséges végzettségek megszerzése folyamatban van, az angol és informatika tanárok és a gyógypedagógus esetében is. Három fő nyelvvizsga hiánya miatt nem vehette még át a diplomáját. Nőtt a másoddiplomával rendelkező tanítók száma, ők a nem szakrendszerű oktatás bevezetéséhez is biztosították a szükséges feltételt. A kollégiumban 16 diák lakik, ellátásukat 3 pedagógus és 4 éjszaka ügyelő pedagógus végzi, végzettségük megfelelő. A nevelőtestület továbbképzési kötelezettségeit időarányosan nagyon jól teljesítette. A TÁMOP pályázat által finanszírozott továbbképzések módszertani megújulást is eredményeztek, 50 tanúsítványt kaptak a kollégák. A pályázat másik, kiemelkedő hozadéka, hogy a belső műhelymunka megerősödött. A számítógép használati ismereteket minden kolléga elsajátította, ECDL vizsgával, vagy számítógépes felhasználói vizsgával rendelkeznek. A KPSZTI Géniusz képzésén való részvétel a tehetséggondozás kérdésének hangsúlyosságát helyezi előtérbe. A nevelőtestület hitét megvalló és e téren példamutató életet élő pedagógusokból áll. Fontos, hogy a személyes példaadás az intézmény falain kívül is érvényesül, hiszen a tantestület nagy része a kisvárosban lakik. Az iskolavezetés tagjai egyházközségi képviselők is. Az évenkénti plébános váltások ellenére a hitélet zavartalansága biztosított. Az egyházi személyek jelenléte az iskola életében példamutatóan jónak mondható, a reggeli áhítatokon, iskolai rendezvényeken, értekezleteken is igyekszenek 3

4 részt venni, a három hitoktató így a tantestülethez tartozónak érzi magát. A hitélet kérdéskörre adott válaszokból mind a szülők, mind a pedagógusok elégedettsége kiolvasható: általános iskolai szülők: 4,84 2 ; általános iskolai tanárok: 4,89 3. A katolikus értékrend kérdésében az óvodai pedagógusok kicsit pesszimistábbak (4,67 4 ). A hit gyakorlati alapjainak megítélésében találkozunk továbbgondolásra érdemes kérdéssel, mert a kollégiumi pedagógusok 4,33, míg a tanulók 4,00 átlaga összecseng. Az évenkénti 2 lelkigyakorlat a nevelőtestület lelkiekben való gazdagodását, fejlődését szolgálja, melyek színvonaláról dr. Bábel Balázs érsek atya is gondoskodik. Az életkori megoszlás szerint a pedagógusok 73%-a 45 év alatti. A fiatal kollégák rugalmasságot, innovációs készséget hoznak, és ötvözik az idősebb kollégák iránti tisztelettel, pedagógusi alázattal, míg az idősebb kollégák befogadó készséggel, a hagyományok közösségépítő erejével, a tudás átadásával és az egész életen át tartó tanulás elvének vallásával járulnak hozzá, hogy a nevelőtestületi klíma jó legyen. A mai világban ez nagy érték, mindenképpen megőrizendő és tovább erősítendő. A törődő odafigyelés, a bátorítás és a napi konzultációk, egymás óráinak látogatása mind ezt támasztja alá. I.2.2. Vezetők Az intézmény vezetőinek létszáma megfelel a törvényi előírásoknak. Az előző komplex óta két igazgatója is volt az iskolának, illetve új gazdasági vezető és új óvodai vezető látja el a feladatokat. A jelenlegi iskolavezetés az idei tanévtől kezdve dolgozik együtt, a tantestületi tagokkal folytatott beszélgetések szerint hatékonyan és innovatívan. Együttműködésük jó, intézmény iránti elkötelezettségük és teherbírásuk maximális. A vezetők iskolai végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak, az igazgató humán szervezői végzettséggel, közművelődési szakvizsgával és drámajáték vezetői képesítéssel is rendelkezik, de csak az igazgató helyettesnek van közoktatás-vezetői szakvizsgája. Az intézményegyesítés nagy feladatot jelentett, a dokumentumok átdolgozására, összehangolására sok energiát fordítottak, de az intézmény működtetése még így is nagy erőfeszítést igényel. A működtetés keretei adottak. A vezetés nagy gondot fordít a szülőkkel, az egyházi személyekkel való kapcsolattartás újabb formáinak kidolgozására, 2 7. sz. melléklet 2. kérdés sz. melléklet 1-2. kérdés 4 1. sz. melléklet 1. kérdés 4

5 a konstruktív együttműködés kereteinek kialakítására. Szeretne egyszerre megszólítani minden nevelésben résztvevő személyt a nevelő-oktató munka zavartalansága és a családias, katolikus szellemiségű iskola fenntartása és működtetése érdekében. A közös gondolkodás, a jövő súlyponti kérdései egyre inkább az intézményi stratégia mielőbbi átgondolását és egyedi arculat kialakítását teszik szükségessé. I.2.4. Gyermekek, tanulók Az iskolában 246 tanuló tanul, a növekedés a hátrányos helyzetű tanulók arányának növekedésével járt. A tanulók nagy része a városban lakik, de sok a környező településről, tanyavilágból bejáró tanuló, akik közül 16-an kollégiumi ellátásban részesülnek. Az előző komplex óta 2,5 szeresére nőtt a hátrányos helyzetű tanulók száma és 50 halmozottan hátrányos helyzetű tanuló is van. Az intézményben 2 gyermek és ifjúságvédelmi felelős dolgozik, az egyik a diákotthonban segít a felmerülő gondok megoldásában. Az ebből a helyzetből adódó feladatra példás gyorsasággal reagált az intézmény: az újonnan alakult mentálhigiénés csoport Szülők Klubját kezdte működtetni. A keret adott, tartalommal való megtöltése pedig a szülők, pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, a védőnő és az iskolában is dolgozó mentálhigiénés szakember feladata. A helyzetet még az is nehezíti, hogy bár az SNI-s tanulók száma nem változott, de nevelési tanácsadó véleményével 13 tanuló rendelkezik, gyógypedagógiai ellátásban 35 tanuló részesül. Cigány kisebbségi oktatás/nevelés az óvoda mindhárom csoportjában van, de a kisebbségi oktatás az általános iskolában még nem jelenik meg. Az óvoda maximális kihasználtsággal, míg az intézmény 92%-os kihasználtsággal működik, ez jelentősen jobb, mint a négy évvel ezelőtti 80%-os kihasználtság. Mindez a növekedés a kollégiumi létszám alakulására nem jellemző (30-ról 16-ra csökkent), itt az érdeklődés csökkent, ezért a párhuzamos első osztályok indításához szükséges osztályt kollégiumi szoba felszámolásával biztosították. I.2.5. Szülők Az eltérő szociokulturális háttér, a különböző nevelési elvek, illetve az a tény, hogy a szülők nagy része nem gyakorolja vallását, nagyban nehezíti az intézmény által közvetített normák beépülését. Bár a szülői szervezettel való együttműködést az intézmény megfelelőnek tartja, a szülőkkel való kapcsolattartás száma is elegendő, de 5

6 nagyon fontos lenne megnyerni a szülőket minél nagyobb számban az intézményi célok megvalósítása érdekében, a nevelés konkrét területein, különösen az evangelizáció terén. A szülői kérdőív intézmény elveinek elfogadása kérdést a szülők 4,6-ra 5 értékeltek, míg az általános iskolai tanároknál ez az átlag csak 4,00 6. Iskolaszék nem működik, nem merült fel igény a működtetésére. Az általános iskolai szülők és pedagógusok nem egységesen ítélik meg a szülők bevonását a döntés előkészítésbe, a szülők ezt kicsit kevésnek tartják (4,23) 7, míg a pedagógusok jobbnak érzik (4,68) 8. A szülők bevonása az intézmény életébe kérdést viszont a szülők tartják jobbnak (4,49 9 ), míg a pedagógusok kevésbé elégedettek (3,86 10 ). A kérdőívekre adott válaszok és a személyes beszélgetések során kiderült, hogy mindkét fél lát még és igényel fejlesztési lehetőséget e téren, tehát az együttműködés újabb színtereinek kidolgozása mielőbb megoldandó feladat az intézmény számára. Az óvodában elégedettek mind a szülők mind a pedagógusok azzal, ahogyan a szülők bevonódnak a nevelési program megvalósításába 4,33 11 összátlaggal. I.3. Fenntartó, környezet A Fenntartó, az Érsek úr, mind a négy intézményének működését fontos nevelési színtérnek tekinti. Az EKIF elnökével való beszélgetés során az a tény kristályosodott ki, hogy ő is jól látja a fejlesztések szükségességét, a súlyponti kérdéseket. Az intézményben folyó vallásos neveléssel elégedett. A működéshez biztosított pénzek rendelkezésre állnak, de többre lenne szükség. A Fenntartóval való kapcsolattartás az előző komplex óta közvetlenebbé és több csatornán működővé vált. A Fenntartó Esélyegyenlőségi felmérést és intézkedési tervet készíttetett, amelyben a hátrányos helyzetű tanulók számának növekedéséből adódó feladatokkal, valamint a tovább tanulási mutatók alakulásával is foglakozni kívánnak. I.4. Tárgyi felszereltség 5 6. sz. melléklet 26. kérdés, 7-8. sz. melléklet 30. kérdés sz. melléklet 46. kérdés sz. melléklet 30. kérdés sz. melléklet 45. kérdés sz. melléklet 32. kérdés sz. melléklet 46. kérdés sz. melléklet és 6. sz. melléklet 26. kérdés 6

7 Az előző időszakhoz képest történtek felújítások, de nem kellő ütemben, az egyik legkevésbé fejlesztett terület, mert forráshiányos. Az óvoda épületének, a berendezési, felszerelési eszközeinek fejlesztése, az udvar állagmegóvása a lehetőségek figyelembe vételével folyamatosan történt. Továbbra is nagyon kicsi az óvoda udvara, nem tud befogadni egyszerre 3 óvodás csoportot. Az utcai csoportszobák ablakait kicserélték, van egy fejlesztő szoba, és egy kisebb közösségi tér az ünnepségek megtartására. Az iskola külső képe esztétikus, egységes, de a nyílászárók cseréjére a belső oldalon is szükség lenne. Elkészült a világítás korszerűsítése, de a hálózat felújítása elmaradt. A fűtés korszerűsítése már nagyon időszerű lenne. Kifestették az iskola felső folyosóját, de több tanterem is tisztasági festésre szorul. Az osztálytermek száma megfelelő, de kevés a szaktanterem, ezek felszereltsége folyamatos fejlesztést igényelne. A létszámnövekedés két új tanterem kialakításával járt, de ennek ára egy szaktanterem és egy 1 kollégiumi hálószoba megszüntetése volt. Ha az intézmény továbbra is két első osztályt tud és akar indítani, akkor a tendencia a kollégium és a szaktantermi rendszer teljes felszámolásához vezethet. A helyzetet mielőbb át kell gondolni. A tantermek dekorációja változatos, nincs egységes elv a kereszt, címer, Himnusz, Szózat kihelyezését illetően. Kevésbé érződik a vallásos elemek megjelenése Az informatika szaktanterem kicsi, festését, dekorációját legkésőbb a hamarosan bekövetkező géppark felújítással egyidejűleg el kellene végezni. A könyvtár nem nyitott polcos, jelenleg több funkciót is ellát, csoportbontásokhoz, fejlesztő foglalkozásokhoz ad teret, a diákotthoni klubszoba feladatát is ellátja egyben. Változatlanul nincs orvosi szoba. A vizesblokkok felújítottak, esztétikusak, bár a szülők a tisztaság terén jeleztek hiányosságokat. Az ebédlő 100 fő befogadására alkalmas, a kulturált étkezések lebonyolítására megfelelő. Az étkezés minőségét és mennyiségét viszont a tanulók kevésbé tartják megfelelőnek, ezt jelzi a 3,8 12 elégedettségi mutató. Az iskola udvara megfelelő méretű, de felszereltsége hiányos, balesetveszélyes. Az előző komplex is kiemelte a felszereltség és a tornaterem hiányát. A megnövekedett tanulólétszám és a mindennapos testnevelés színvonalasabb biztosítása érdekében a sz. melléklet 23. kérdés, 11. melléklet 19. kérdés 7

8 tornaterem építésének kérdése egyre sürgetőbbé válik. A tornaszobában nincs mászórúd, kötél, gyűrű, a mindössze 15 fő befogadására alkalmas szoba a szálló por miatt egészségtelen is. Az iskolában nincsenek közösségi terek, a reggeli áhítatra az alsó folyosón zsúfolódnak össze az osztályok. Az iskolai ünnepélyek, rendezvények megtartása egyre nagyobb szervezést igényel, egy megfelelő méretű tornaterem erre a kérdésre is megoldást jelentene. A TIOP pályázatnak köszönhetően, valamint az informatikai normatíva felhasználásával jelentős fejlesztések történtek az informatikai, kommunikációs technológiai eszközök terén. Interaktív tábla, laptopok, 2 projektor, írásvetítők beszerzése történt. Hamarosan érkezni fog az a 72 tanulói laptop, melyeket szoftverrel felszerelve a kompetencia alapú oktatáshoz használhatnak majd. Az eszközjegyzékben felsorolt eszközök beszerzésének ütemezése megtörtént, de anyagi kondíciók hiányában még nem állnak rendelkezésre. Egyéb taneszköz beszerzések is történtek, pl. térkép, interaktív szoftverek, demonstrációs eszközök, könyvek. Az oktató-nevelő munka biztosításához szükséges eszközellátásban mutatkozó hiányosságra hívják fel a figyelmet a pedagógusok a 4,09 13 válasszal, míg a szülők ezt kicsit jobbnak, de ugyancsak fejlesztendőnek tartják a 4,33 14 átlaggal. I.5. Az intézmény gazdasági mutatói Az intézmény a fenntartó által jóváhagyott költségvetési keretek közt önállóan gazdálkodik. Az intézménynek van költségvetése. Az önértékelésben megadott költségvetési adatok a következők: Költségvetésben állami normatív támogatás: 53%, saját bevétel: 5 %, fenntartói kiegészítő támogatás: 42%. A kiadási oldalon a működési kiadások 25 %, a felhalmozás 0 % és a bér és járulékai 75%-ot tesznek ki. A működési kiadások 5 %-át szakmai eszközök beszerzésére, 7 %-át intézményi szakmai ellátáshoz kapcsolódó feladatokra fordítják. A pedagógusok átlag alapbére jelenleg Ft, a technikai dolgozóké Ft, az adminisztratív dolgozóké Ft az önértékelés alapján sz. melléklet 21. kérdés, 2-3. sz. melléklet 23. sz. kérdés sz. melléklet 17. kérdés, 7-8. sz. melléklet 25. sz. kérdés 8

9 A pedagógusok átlagjövedelme Ft. Vezetői pótlék Ft, vezető-helyettesi pótlék Ft. Az osztályfőnöki pótlék 7600 Ft. A pótlékok az érvényes szabályoknak megfelelnek. Az intézmény a pályázati lehetőségeket igyekszik maximálisan kihasználni, Renovabis (400 ezer), TÁMOP(15 millió), TIOP (4 580ezer) pályázatokon nyertek az utóbbi időben jelentős összegeket. Sajnos tornaterem építésre eddig nem találtak pályázati lehetőséget. Az intézményben két alapítvány is működik. A Jánoshalmi Szent Anna Katolikus Iskoláért Alapítvány, célja az iskolai nevelés, oktatás, képességfejlesztés elősegítése. A másik alapítvány a Jánoshalmi Kis Szent Teréz Óvodáért Alapítvány az iskolai életre való felkészítést, a szociokulturális hátrányok csökkentését célozza meg. 15 Vö.: Önértékelés I. 39. o. 9

10 Összegzés: Megtörtént az óvodával való 2007-es összevonás, és jelentősen megnőtt az intézmény általános iskolai tanulóinak létszáma, amely az intézményi struktúra megváltozását eredményezte. A TÁMOP pályázatnak köszönhetően az intézmény dolgozói nagy számban vettek részt különböző továbbképzéseken, melyek hozadéka most kezd beérni a pedagógiai munka során. A jelentősen jobb lett az iskola eszközellátottsága, de ez még közel sem elegendő. Az intézmény vezetésében történt változások még nem értékelhetők egyértelműen az idő rövidsége miatt, de a tantestületi légkör és az elkezdett folyamatok reményt adnak arra, hogy az intézmény megbirkózik a rá háruló egyre nagyobb feladatokkal és kihívásokkal. A Fenntartó nagy figyelmet fordít az intézményre, így várhatóan elvégzi majd azokat az elengedhetetlen fejlesztéseket, melyekkel az intézmény meg tud felelni a mai kor követelményeinek. Továbbra is súlyos gond a tornaterem és a megfelelő méretű közösségi tér hiánya. A szaktantermek feláldozása a párhuzamos osztályok indítása érdekében sok veszteséggel jár, aminek átgondolása stratégiai kérdés. A szülői támogatottság és elfogadottság jónak mondható, de az együttműködés megújítására, újabb lehetőségek kidolgozására nagyobb hangsúlyt kell fektetni. A keresztény értékrend közvetítése, a missziós feladat felvállalása szintén nagy feladat: az intézményvezetés és az egyházi személyek közös gondolkodását igényli, hogy a hagyományosan konvencionális városban milyen módon lehet megújítani, de egyben az értékeket megtartva működtetni a hitéleti tevékenységet az intézményben. Egyik nagy erőforrás az intézmény számára, hogy a Fenntartóval való kapcsolata harmonikus, valamint, hogy az egyházi személyek aktívan részt vesznek az intézmény mindennapjaiban. A másik nagy erőforrás a nagy teherbírású és együttműködésre képes intézményvezetés és az általuk működtetett keresztény értékeket valló nevelőtestület. 10

11 II. Az intézmény stratégiája II.1. A Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv Az utóbbi időben nagy hangsúlyt kapott az egységes intézményi dokumentumok elkészítése. Az alapvető stratégiai dokumentumaik készen vannak, a törvényi előírásoknak megfelelnek, hozzáférhetőségük biztosított az érintettek számára. Pedagógiai Program Az intézmény rendelkezik szakértők által véleményezett pedagógiai programmal (2004, 2010). A program a törvényi, szakmai és formai szempontoknak megfelel, a Pedagógiai Program nevelési program része a jogszabályok által előírt fejezeteket tartalmazza. Az Óvoda nevelési programját augusztusban véleményezte szakértő, véleménye alapján a dokumentum tartalmazza az Alapító okiratban meghatározott feladatokat, de javasolt kiegészítéseket, javításokat, amelyeket már beépítették a programba. A Diákotthonnak van Kollégiumi nevelési programja, a szakértői vélemény a látogatáskor még nem állt rendelkezésre. Az Általános Iskola nevelési programját tartalmazó fejezet tartalmazza a Környezetei nevelési, Egészségnevelési és a Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos programokat, feladatokat. A program jól tagolt, világos szerkesztésű, áttekinthető dokumentum. A 9 intézményi cél és a hozzájuk rendelt eljárások, módszerek összhangban vannak. Egyes részei, például a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására vonatkozó rész különösen színvonalas. Helyi Tanterv A helyi tanterv fejezet az iskola tantárgyi rendszerét tartalmazza. Az Apáczai kerettanterv és a KPSZTI tantervének átdolgozásával készült, a helyi sajátosságok figyelembe vételével. A nem szakrendszerű oktatás, valamint a kompetencia alapú oktatás bevezetésekor a tantervet átdolgozták. A Fenntartó számára többletköltséget jelentő csoportbontások vannak matematikából, magyarból, informatikából, technikából és idegen nyelvekből. A helyi tanterv alapján készült tanmenetek tartalmazzák az intézményi célokat, a hitre nevelés feladatait, a helyi sajátosságokat, kulcskompetenciákat is. 11

12 A helyi tantervek alapján készülő tanmenetek összehangolása, aktualizálása megkezdődött, az intézményi sajátosságok, az igények és a lehetőségek beépítésével, melyekre az óralátogatások során szép példákat is láttunk. II.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat AZ SZMSZ rendelkezik a szükséges egyetértő és elfogadó nyilatkozatokkal, rendelkezik a nyilvánosságról. Utoljára 2009-ben dolgozták át. Az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára kiterjed a hatálya. Az intézmény dolgozóinak 90%-a ismeri a dokumentumot és annak tartalmát. A használható tartalomjegyzékkel ellátott dokumentum a tartalmi elemeket jól áttekinthető formában jeleníti meg. Mellékletei: Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete, Munkaköri leírások, Házirend, A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, Az Iskolaszék Szervezeti és Működési Szabályzata, Szabályzatok, utasítások, Szülői Közösség Szervezeti és Működési Szabályzata, Vonatkozó jogszabályok dokumentumokat. Az intézmény rendelkezik könyvtári gyűjtőköri szabályzattal. A szabályzatok ismételt átnézését, aktualizálását azonban az új iskolavezetésnek meg kell tennie. Célszerű lenne talán kivenni az Iskolaszék Szervezeti és Működési Szabályzatát az SZMSZ-ből, amíg a Szülői Közösség nem tartja fontosnak ennek működtetését. II.3. Minőségirányítási Program Az intézmény egészen frissen átdolgozott, szeptember 1-jén hatályba léptetett dokumentuma a Minőségirányítási Program. Az iskolavezetés fontosnak tartja a minőségirányítási rendszer működtetését, mely az összevont intézmény esetében további módosításokat és átdolgozást igényelt. Az intézmény jövőképe és küldetésnyilatkozata tükrözi, hogy az intézmény arculatának, identitástudatának kialakítsa, megfogalmazása fontos intézményi feladat. Az intézmény minőségirányítási programja az intézmény többi dokumentumával harmonizál, egységes szerkesztésű, jól áttekinthető dokumentum, a törvényi előírásoknak megfelel. A folyamatszabályozások az intézményi élet minden meghatározó színterére kiterjednek, a vezetői ellenőrzésre, a munkatársak kiválasztásának szempontjaira, a kiemelt munkavégzésért járó elismerés szempontjaira, a partnerekkel való 12

13 kapcsolattartás módjaira, a beiskolázás folyamatszabályozására, továbbképzési és továbbtanulással kapcsolatos feladatokra, továbbá a panaszkezelésre is. A pedagógus és nem pedagógus munkakörben dolgozók teljesítményértékelésének rendszere elkészült, a pedagógusdolgozók esetében már működtetik. A beszélgetésekből kiderült, hogy a kollégák jónak tartják a teljesítményértékelést, igénylik a visszajelzést, megerősítést. A pedagógusok kb. 30%-át értékelik évente, így a 2008-ban kidolgozott rendszer most kerülhet először átfogó felülvizsgálat alá, mert az első értékelési kör az idei tanévben ér véget. A kérdőív alapján a partnerek az általános iskolában és a kollégiumban elégedettek az ellenőrzéssel, értékeléssel, visszajelzéssel (4,64 16 ), de az óvodai pedagógusok még nem érzik magukénak (3,8 17 ). II.4. Házirend A Házirend a évben módosult, a szülőkkel, tanulókkal, diák-önkormányzati képviselőkkel való megismertetése megtörtént, az érintett felek egyetértő nyilatkozatot tettek. Az intézmény nevelőtestületei elfogadták a dokumentumot, melyet a fenntartó is jóváhagyott. A szülők az első szülői értekezleten, illetve az intézménybe kerüléskor ismerkednek meg a dokumentummal. A házirend az egységes elvek mellett az óvodai, iskolai és diákotthoni sajátosságokat is figyelembe véve külön kitér ezen egységek sajátos nevelési területeire, például a jutalmazás, büntetés területeire, valamint a szülői kapcsolattartás alkalmaira és a szülőkkel való közös feladatokra. A pedagógus kollektíva a fegyelem erősítését tartaná fontosnak, ezt kiemelt intézményi feladatként is megfogalmazták. Mindezt alátámasztja az elégedettségmérés során kapott 4,32 18 tanulók (munka)fegyelmére adott érték. A tanulók is éreznek e téren még feladatot, ők is 4,37 19 értékelték ezt a kérdéskört. A diákok még fontosnak tartják a tanórák zavartalanságának biztosítását, mint fontos elvárást, ezt 4, re értékelték. A kollégiumban más a helyzet, úgy tűnik, ott nagyobb kihívás a rend fenntartása, különösen a kollégisták 3,6 21 -os átlaga figyelemfelkeltő sz. melléklet 23. kérdés sz. melléklet 21. kérdés sz. melléklet 5. kérdés sz. melléklet 3. sz. kérdés sz. melléklet 4. sz. kérdés sz. melléklet 4. sz. kérdés 13

14 A szülők a kérdőív és a beszélgetés alapján a közösségi nevelés, tolerancia terén fogalmaztak meg elvárásokat, mely összhangban van az elégedettségi kérdőív 4,29 22 értékével. II. 5. Továbbképzések Az intézmény továbbképzési terve összhangban van az intézmény stratégiai céljaival. A tantestület kis létszáma a másoddiplomák számának növelésével igyekszik a szakos ellátást belső erőforrások felhasználásával megoldani. A nevelőtestület 97%-ban már teljesítette továbbképzési kötelességét. A továbbképzéseken való részvétel az iskola szakmai munkájára, módszertani kultúrájának megújítására is jó hatással volt. A Minőségirányítási program tartalmazza a továbbképzési rendszer működtetésének folyamatszabályozását. II.6. Éves munkaterv Az intézmény éves munkaterve valóban munkadokumentum. Az éves munkaterv része az Óvodai, az Általános Iskolai és a Diákotthoni munkaterv. A helyzetelemzésen, a tanév rendjén, az ünnepélyek megnevezésén kívül az értekezletek, a kapcsolatrendszer, a kapcsolattartás módjai, a nevelés- oktatás terén való tevékenységek, a szervezeti kultúra fejlesztése, a mérések is helyt kaptak a dokumentumban. A belső mérések a kompetenciaméréssel megegyező évfolyamokon történnek - kivéve 1. évfolyam -, mely évfolyamok leterheltsége így aránytalanul nagyobb a többi évfolyamhoz képest. Az intézményi dokumentum tartalmazza a dolgozók adott tanévre vonatkozó konkrét feladatait havi lebontásban. Megnevezi azoknak a pedagógusoknak a körét, akiknek az adott tanévben minősítik a munkáját. A tanév kiemelt oktatási-nevelési feladatai összhangban vannak az egyéb intézményi dokumentumokkal. A Munkaterv mellékletei a munkaközösség vezetői munkatervek, a könyvtári, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős munkaterve, a kollégium munkaterve (célszerű lenne harmonizálni az intézmény többi munkatervével), a minőségirányítási kör munkaterve, az intézmény ellenőrzési terve és nem utolsó sorban a Spirituális vezetővel való együttműködés terve sz. melléklet 17. sz. kérdés 14

15 Összegzés: A 2007-ben a katolikus óvodát az általános iskolához csatolta a Fenntartó, ezért a stratégiai dokumentumok átdolgozása, összehangolása az intézmény egyik kiemelt feladata volt, melyre nagyon sok időt és energiát fordítottak. A dokumentumok, a szabályzatok átnézése és aktualizálása folyamatosan zajlik, hiszen az új igazgató csak augusztus óta áll az intézmény élén. III. Vezetés és szervezeti kultúra III.1. Együttműködés, munkamegosztás, kapcsolatok Az intézményvezetés tagjai: igazgató, óvodavezető, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető. A kollégium vezetője a kollégium alacsony létszáma miatt munkaközösségi vezetőként látja el feladatát. A vezetés tagjai állandó kapcsolatban állnak egymással, jól kiegészítik egymást, lelkiismereten, odaadóan munkálkodnak a gyerekek, a diákok és az egész intézmény javán. A feladatokat megfelelően körülhatárolták, egymás személyét és munkáját kölcsönösen tisztelik és megbecsülik. Az intézményvezetés a szülőkkel tudatosan igyekszik megfelelő kapcsolatot kialakítani. A szülői közösségek (óvoda, iskola) értekezletein jelen van az igazgató, ezeken konstruktív megbeszélés zajlik. A tanulók felé a vezetés elfogadó szeretettel fordul. A diákönkormányzat fórumokat szervez, amelyeken az igazgató is jelen van. A diákok elmondják véleményüket, megfogalmazzák igényeiket, melyeket az igazgató a lehetőségek szerint beépít az iskola működésébe. Az intézmény minden dolgozójának van érvényes munkaköri leírása. Az intézményen belüli információáramlás az intézményvezetés szerint megfelelő, hetente tartanak intézményi értekezletet, élnek a rendszeres elektronikus levelezés gyakorlatával. A faliújságokra kihelyezik az információkat, s ugyanakkor gyakoriak a személyes megbeszélések. Az információáramlással kapcsolatos pedagógus-meglátások nem ennyire egységesek. Az óvópedagógusok szerint csak 3,5 átlaggal értékelhető e 15

16 terület 23, az alsós, de különösen a felső tanárok elégedettnek mondhatók (4,75; 4,78), 24 a kollégiumi nevelők 4 25 átlaga is mutatja, erősítendő e terület. III. 2. Vezetési funkciók A vezetési funkciók gyakorlásában a vezető vezetőtársaira és a pedagógusokra egyaránt támaszkodhat. A tervezéskor a nevelőtestület véleményét szóban vagy írásban kikéri, lehetőséget ad a döntési helyzetekben arra, hogy megbeszélést követő szavazással foglaljanak állást a pedagógusok. A nevelőtestület az intézmény életébe való beleszólás lehetőségét 4,47- re 26 értékelte. A pedagógusok a vezetők világos és egyértelmű feladatkijelölését 4,58 átlaggal értékelték. 27 Az óvodai kérdőív es átlaga talán azt mutatja, hogy az óvodapedagógusok határozottabba feladatkijelölést várnának. A pedagógusoknak a szakmai együttműködésre vonatkozó véleménye a magas, 4,75 29 átlaggal fejeződik ki. Az intézményvezetés rendszeres ellenőrző munkáját a pedagógusok 4,67 átlaggal értékelték. Az óvoda közössége mintha hiányolná a vezetés rendszeres visszajelzését, erre utalhat a kérdőív 3,8 30 -as átlaga. A vezetői ellenőrzésnek elkészült a dokumentált szempontrendszere, a vezetés közzétett látogatási terv alapján látogat órákat. III. 3. Vezetés és innováció Az intézményvezető fontosnak tartja a pedagógusok szakmai és a hitbeli fejlődését. Megbeszéléseiken lehetőség nyílik e törekvések megbeszélésére, s az intézmény céljait szolgáló ötleteket lehetőség szerint megvalósítják. A TÁMOP pályázat keretében a tantestület több tagja vett részt továbbképzéseken, melyek során új módszerekkel, eljárásokkal ismerkedtek meg. De részt vesznek a KPSZTI által szervezett sz. melléklet 30.sz. kérdés sz. melléklet 33. sz. kérdés sz. melléklet 33. sz. kérdés számú melléklet 35., sz. melléklet 40.sz. kérdés számú melléklet 27. kérdés számú melléklet 24. sz. kérdés számú melléklet 31. kérdés számú melléklet 28. kérdés 16

17 továbbképzéseken is, illetve az EKIF tanácskozásain. A pedagógusok ezt a területet 4,93 31 ra értékelték, kicsit kevesebb, 4,5 32 az átlag az óvodában. A vezetés és a pedagógusok innovációs törekvéseit jelzi, hogy közösen döntenek a legfontosabb kérdésekben, megbeszélik a napi feladatokat és hosszú távú fejlődési lehetőségeket. III. 4. A vezető személyisége Horváthné Sörös Anita ettől a tanévtől, augusztus 1-jétől az intézmény vezetője. Erősségei, hogy jó kapcsolatra törekszik munkatársaival, igyekszik az információáramlást javítani, bevonni a tantestületet a döntési folyamatokba. A szülőkkel partneri kapcsolatot épít ki, ápolja a jó kapcsolatot a településen működő oktatási intézményekkel, a település vezetőivel. A Fenntartóval és a plébános atyával és a helyi egyházközséggel is harmonikus a kapcsolata. Folyamatos önképzéssel sajátítja el a tanügyigazgatással kapcsolatos ismereteket. A tantestület értékeli vezetői kvalitásait, elismerően nyilatkozott személyéről, munkájáról a kérdőívek 33 magas átlagai (4,9-5) is ezt bizonyítják. A pedagógusok elismerik, támogatják munkájában, nyitottak a fejlesztési törekvéseivel szemben is. Sokan meghatározónak ítélik: tájékozott, ismeri a pedagógusokat, diákokat, észreveszi a problémákat, és segít megoldani azokat. Erről mondott véleményt a nevelőtestület, amikor 4,41 átlaggal válaszolt a kérdőív 28. kérdésére. 34 A szülők véleménye is megerősíti ezt, akik 4,9-re 35 értékelték ezt a területet az iskolában. III. 5. Szervezeti kultúra A munkaközösségek az adott nevelési-oktatási területen végzik szakmai munkájukat: egységes eljárásrendet alakítanak ki, megvitatják a szakmai kérdéseket. Az intézményben hat munkaközösség működik: alsós, osztályfőnöki, humán, idegen nyelvi és napközis, illetve kollégiumi. Az iskola és óvoda együttműködésére jellemző egymás foglakozásainak látogatása, közös programokat szervezése. A kollégiumi nevelőkkel is napi rendszerességgel tartják a kapcsolatot. A pedagógusok a nevelőtestületi értekezletek színvonalát és légkörét számú melléklet 30. kérdés számú melléklet 27. sz. kérdés sz. melléklet 23. és sz. melléklet sz. kérdés számú melléklet 28. kérdés számú melléklet 24. kérdés 17

18 változó átlaggal értékelték. Az óvópedagógusok 4,2, az iskolai tanárok 4, 67, a kollégiumi nevelők 5 átlaggal 36. A hitéletet segítik a közös iskolai tevékenységek: havonta intézményi szentmisén vesznek részt. Megemlékeznek az egyházi ünnepekről, jeles napokról. Az intézmény legfontosabb hagyományai Erzsébet kenyér sütése, Szent Gellért napi kirándulás, mikulásozás, karácsonyi ünneplés. Különféle versenyeket (szavaló, mesemondó, futball stb.) rendeznek. Összefoglalva: Az új intézményvezetés munkáját a pedagógusok elismerik és támogatják. Az iskolavezetés fontosnak tartja a pedagógusok szakmai fejlődését. A tantestületi légkör jó. IV. Az intézmény kulcsfolyamatai IV.1. A nevelés Az intézmény a szépre, jóra, igazra és a szentre nevelési elvet vallja. Nevelés az óvodában Hitre nevelés elősegítése fontos feladat. A gyermekek megtapasztalják a segítőkészséget, a szeretetet, a figyelmet, megsejtik Isten szeretetét. Megismerik a bibliai történeteket, megemlékeznek az egyházi ünnepekről. Az egészséges életmód, a helyes életritmus kialakításához a napi és heti rend ad keretet. Megtartása a hely szűkössége miatt sok fegyelmet, rugalmasságot, követel. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Az óvónők szívesen és gyakran mondókáznak, verselnek, ezzel is segítik a gyermekek szókincsének gazdagítását. Az óvodapedagógusok szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó családias légkört alakítottak ki. A különféle szociális hátránnyal érkező gyermekeknél arra törekszenek, hogy ne kerüljenek periférikus helyzetbe az óvodai élet semmilyen területén sz melléklet 29. és sz. melléklet 32. kérdés 18

19 A különleges gondozást igénylő gyermekkel heti egy alkalommal logopédus foglalkozik, ezen felül anyanyelvi korrekciós foglakozást tart egy óvónő, szintén heti egy alkalommal. A gyermekek egyéni képességéhez igazodva, életkori sajátosságaikat szem előtt tartva, kreatív eszközökkel és differenciáltan fejlesztik a gyermekeket. A fokozott figyelmet igénylő gyermekek nevelése, felzárkóztatás, tehetséggondozás a differenciált feladatadással tudatos az egyéni fejlesztés keretiben valósul meg. Nevelés az általános iskolában és a kollégiumban A nevelés az intézmény életében kiemelten fontos terület. A nevelőtestület személyes példája, jelenléte, odafigyelése meghatározó a diákok fejlődése szempontjából. Az interjúk és kérdőíves felmérések alapján megállapítható, hogy nemcsak a tanárok, hanem a diákok is nagyon fontosnak tartják. A diákok megfogalmazták, mennyire fontos nekik a nevelők értük végzett munkája, igénylik és várják a személyes törődést (iskola 4,7 37, kollégium 3,5 38 ). Közvetlen, családias viszony jellemzi a tanárok és a diákok kapcsolatát. A tantestület fiatal, rugalmas, de elvárja a tiszteletet a diákoktól. A diákokat bevonják az őket érintő döntési folyamatokba, a diáktanács minden pénteken védett időpontban találkozik. A diákok értékelik az intézményi hagyományok ápolását, elégedettek a rendezvények, versenyek színvonalával és változatosságával, jónak tartják a diákönkormányzat vezetőjével való közös munkát. A diáktanács munkájának értékelésére évente Diákközgyűlést kell tartani. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása egyre nagyobb teret kap az intézményben, hiszen egyre több a hátrányos helyzetű gyermek. A prevenciós munkát kiemelt területnek tekinti az intézmény. Két pedagógus látja el a feladatokat, és egy mentálhigiénés szakember is besegít a gyermekek jobb ellátása érdekében. A hitéleti nevelés a kérdőívek (1-3., illetve 46. kérdései) és a beszélgetések a szülőkkel, spirituális vezetőkkel bizakodásra adnak okot, melyet a 4 feletti átlagok alátámasztanak. A kollégiumban viszont e téren is mutatkozik tennivaló, ezt jelzi a kollégiumi nevelők 4,33 39 és a tanulók 4,00 40 átlaga sz. melléklet 15. kérdés sz. melléklet 15. kérdés sz. melléklet 3. sz. kérdés sz. melléklet 1-2. kérdés 19

20 Az iskola katolikus szellemiségben nevel. A hit közvetítése és megélése a mindennapokban az iskola legfontosabb nevelőereje. A szülői kérdőíveken megjelent szöveges kiegészítések nagy része a hitéleti nevelés témaköréhez kapcsolódik. Az iskola a hitre való nevelést magas színvonalon végzi írja egy alsós szülő. Bár ennek ellenkezőjét is olvashatjuk - ahogy a szülőkkel való beszélgetés során is megoszlottak a vélemények -, hiszen egy felsős szülő szerint a templomba, illetve misére járás túlságosan megkövetelt. A plébános atya is lát e téren még tennivalót, az intézményvezetéssel közösen gondolkodnak újabb nevelési színtereken. A tanulók miselátogatása javuló tendenciát mutat, de a szülői példa lenne az igazán hiteles számukra. A tanulók a velük folytatott beszélgetéskor egyik fontos vonzerőként említették a vallásos nevelést, értékelik, hogy ebbe az iskolába járhatnak, a lelki napokon indíttatást kapnak az ünnepekhez. Akad alsós szülő, aki ezt úgy fogalmazta meg, hogy A gyerekek imádják a hittant, a ministráns foglakozásokat, játékosan tanulják meg a hittant. A szülők kollektívájában megjelenő kettős értékrend, valamint az a tendencia, hogy egyre több szülő igyekszik minél több nevelési feladatot az intézményre hárítani, - többek közt a vallásos életvitelt is ide sorolva - még nagyon sok feladatot ad az intézménynek. Az egészségnevelést a helyes, változatos, egészséges étrend, a mindennapos testmozgás, a napirend kialakítása, a családi életre való felkészülés, a kiegyensúlyozottság és az empátiás készségek fejlesztésével valósítja meg az intézmény. A környezeti nevelés különösen a környezettudatos magatartás erősítésében, pl. az újrahasznosítható hulladékok gyűjtésével, illetve a közlekedésbiztonság erősítésével valósul meg. IV.2. A tanítás-tanulás folyamata Az iskola tanulóinak 43 %-a hátrányos helyzetű, 24% halmozottan hátrányos helyzetű. Jól látja az intézményvezetés, hogy az intézmény kiemelt feladata a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása. Az ezzel kapcsolatos tevékenységeket részben fejlesztő pedagógus, részben a tanórákba épített differenciált foglalkozások, illetve alsó tagozaton a korrepetálások látják el. Az intézmény ezzel kapcsolatos tevékenységét 20

21 mindhárom érintett fél jónak tartja, 4,64 41 felett értékelik a pedagógusok, 4,34 42 a tanulók, 4,75 43 a szülők átlaga. A kollégiumi tanulók viszont ezzel a területtel sem elégedettek, ezt fejezi ki az általuk adott 3,8 44 érték. A kollégiumi nevelők a tanulók hitéletének gyakorlati alapjaiban (4,33), a tanulók munkafegyelmében (4,00), kulturált viselkedésében (4,00), az oktatónevelő munkatárgyi feltételeiben(4,05), valamint a szülőkkel kapcsolatos kérdésekben jeleznek tennivalót, mert a szülők intézmény elveinek elfogadását csak 3,89 45 re értékelték. A tanulás-tanítás folyamata kétpólusú, a tehetséggondozásnak is ugyanúgy súlyponti szerepet kell kapnia. Ezt elsősorban a felsős tanulók és a felsős pedagógusok érzik jól funkcionálónak, az alsós kollégákban, illetve a kollégistákban hiányérzet fogalmazódott meg e téren. (4,11 46 ; 3,7 47 ). Az intézmény jól érzi ezt, a Pedagógiai Programjában már megfogalmazta ezt a kettősséget: tanulóink tudás-, képességszintjére a szélsőségek jellemzők. Jelen vannak olyan szülők, akik egyházi középiskolai továbbtanulásra kívánják felkészíttetni a gyermeküket, valamint akik a katolikus iskolától várják magatartási, beilleszkedési, részképesség-zavarokkal küzdő gyermekeik fejlesztését. A felzárkóztatás inkább alsóban, míg a tehetséggondozást inkább a felsőben hangsúlyosabb. Érdemes lenne talán megkérdezni újra a szülőket, hogy konkrétan mit várnának az intézménytől ezen a területen és a Fenntartóval egyeztetni a nevelőtestületi szabad erőforrások kérdésében, amit a tehetséggondozás területén lehetne kamatoztatni. A Fenntartó már készíttetett esélyegyenlőségi tervet, így egy intézkedési tervben a továbbtanulási mutatók javítása érdekében talán kibővíthetők a tehetséggondozás keretei is. A pedagógusok készítenek tanmenetet a helyi tanterv és az intézményi éves célokat figyelembe véve. Év közben rögzítik a szükséges változásokat. Érdekes és kihívást jelentő feladatokkal igyekeznek a pedagógusok motiválni a tanulókat. Az IKT eszközök alkalmazása felkelti az érdeklődésüket, de egyes tanulók sz. melléklet 13. kérdés sz. melléklet 12. kérdés sz. melléklet 17. kérdés sz. melléklet 10. kérdés 45 5.sz. melléklet sz. melléklet 12. kérdés sz. melléklet 9. kérdés 21

22 továbbra is nehezen motiválhatók, őket személyes céljaik felismerésére igyekeznek elvezetni. Az aktivizálás érdekében a pedagógusok fontosnak tartják a tanulók sikerhez juttatását. Különböző képességeik miatt ez csak differenciálással oldható meg, ezért gyakran alkalmaznak csoportmunkát. A korszerű munkaszervezési formákat a TÁMOP pályázat megvalósulási szakaszában a bevont pedagógusok és a tantestület több képzésen sajátította el. Az ott tanultakat (kooperatív munkaformák, differenciálás, IKT eszközök használata) alkalmazzák a tanagyag és a rendelkezésre álló eszközök függvényében. A látogatás alatt 17 szakórát, 7 óvodai, 1 napközis, 1 kollégiumi, és 1-1 differenciált, korrekciós, illetve fejlesztő foglakozást látogatott meg a szakértői csoport. A tanórák és foglalkozások nagy része jól megtervezett volt. Az IKT eszközök használata kevésbé jellemző, írásvetítővel, és projektorral dolgoztak a nevelők, az interaktív táblát nem használta egyetlen pedagógus sem az óravezetése során. A tanulói teljesítmények értékelése folyamatos, a naplókban elegendő jegy és értékelés van. A naplók vezetése példamutatóan precíz, naprakész. Az általános iskolai tanulók elégedettek a tantárgyi értékeléssel (4,76 48 ), és érdemes felfigyelni rá, hogy itt is, mint minden területen a kollégiumi tanulók átlagai lényegesen alacsonyabbak (4,2 49 ). IV.3. Tanórán kívüli tevékenységek A rendszeres tanórán kívüli foglalkozások angol és német órák heti 1-1 órában, tehetséggondozás és felzárkóztatás matematikából, furulyatanulás, énekkar és színjátszás. Rendszeres sportfoglalkozásokat is tartanak, a tanulók futball vagy kézilabda- /röplabdaedzésre járhatnak. A tanórán kívüli tevékenységek mennyiségével és sokszínűségével elégedettek az iskolai élet résztvevői, a pedagógusok értékelése 4,82 50, a szülőké 4,68 51, a tanulóké sz. melléklet 7. kérdés sz. melléklet 7. kérdés sz. melléklet 18. kérdés sz. melléklet 20. kérdés 22

23 4, Az intézmény kapcsolat a városban működő Alapfokú Művészeti Intézménnyel jó, így a kínálatot az általuk tartott foglakozások is színesítik. A szülők által preferált területek az informatika, az angol és a sport, ezért érdemes odafigyelni a szülők idegen nyelvoktatással kapcsolatos értékelésére (4,09 53 ), ez a leggyengébb eredmény a szülői kérdőíven. A szülők a beszélgetés illetve a kérdőív alapján egységesen azt az álláspontot vallják, hogy az idegen oktatásra nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a jövőben. A délutáni órákban napközis foglalkozások vannak, illetve a második évfolyamon iskolaotthonos oktatás zajlik. Az iskola tanulói színházlátogatásokon is részt vehetnek. Nyári iskolai tábor, illetve hittan táborozási lehetőség is van, bár ez utóbbi csak a nagyobbaknak. Kollégiumi nevelés sajátságai A diákotthon különösen alkalmas a katolikus intézmények nevelési szolgálatának megerősítésére. A diákotthon ahogyan a neve is mutatja otthon lehet nehézsorsú gyermekek számára, akik magukkal vihetik a keresztény életvezetés alapelveit, mindennapi gyakorlatait. A Szent Anna Iskola Diákotthona is ilyen gyermekmegtartó és felnövelő hely. A diákotthon nehéz körülmények között, kicsi létszámmal működik, legfontosabb nevelési tevékenységeit az iskolával együtt végzi. E kis létszámú kollégiumi csoportra jellemző, hogy a nevelők és a diákok szoros kapcsolatban állnak egymással. A 16 diák életkora és motivációs szintje közt nagy a különbség, ezért a tanulási kultúra fejlesztését korcsoportonkénti csoportbontással igyekeznek megvalósítani. A nehezen haladókkal gyógypedagógus is foglalkozik. Az erőfeszítések eredményeit mi sem mutatja jobban, mint hogy a kollégisták átlaga csak kicsivel marad az iskola átlag alatt (iskola átlaga: 3, 75; kollégium átlaga 3,6). Sajátos területe a kollégiumnak a közösségi nevelés. A tanulók az együttélés és a tudatos nevelői ráhatás által megtanulhatnak és el is sajátítanak konfliktuskezelési módokat, megtanulhatják a másik ember tiszteletét és elfogadását. Különlegesen nagy missziós szolgálat megtalálni e gyermekek szívéhez az utat, és segíteni őket képességeik kibontásához sz. melléklet 17. kérdés sz. melléklet 13. kérdés 23

24 IV.4. Étkezés Az intézmény melegítőkonyhát üzemeltet, a tízórai, uzsonna, vacsora elkészítése helyben történik. Az étkezés körülményei megfelelőek, az ebédlő befogadóképessége 100 fő, egyben a legnagyobb alapterületű helyiség az intézményben. Az étkezések a csengetési rend átalakításával az ebédlőben zajlanak. Étkezés előtt és után közös imát mondanak a felügyelő nevelőkkel. Az étkezés minőségével és mennyiségével a tanulók mint majdnem mindenhol elégedetlenek. Az étkezést a kollégista tanulók (3,4), az alsósok (3,83) a felsősök (3,92 54 )-re minősítették. IV.5. Adminisztráció Az intézmény pedagógiai adminisztrációja az óralátogatások és a dokumentum ellenőrzések során rendben volt. A naplókat naprakészen vezetik, az adminisztráció folyamatos és ellenőrzött. Az óvodában saját szerkesztésű csoportnaplót használnak minden csoportban. Ennek vezetése napra kész, mintaszerű. Minden gyermekről, személyiségfejlődéséről egyéni fejlesztési naplót vezetnek. A kollégiumban vezetnek beírási naplót, csoportnaplót és foglakozási naplót. A szükséges tanulói és dolgozói nyilvántartásokkal rendelkezik az intézmény. A törvényben előírt szabályzatokat elkészítették, de ezek konkretizálása, aktualizálása még további erőfeszítést igényel. A nyilvántartások egyre inkább elektronikus úton történnek. Összegzés: Az intézmény kulcsfolyamataiban előrelépést látni a továbbképzések során a pedagógusok tervezési, módszertani kultúrája megerősödött. Az oktatómunka színvonalát a korszerű munkaformák még gyakoribb alkalmazásával, és a jól működő egyénre szabott differenciálással és képességfejlesztéssel lehet még emelni. Az idegen nyelv oktatására fordított energiák hatása még nem igazán mérhető, de a változás elindult. Az intézményvezetés fontosnak tartja az oktató-nevelő munka terén elért eredményeket, melléklet 23. kérdés 24

25 odafigyel a tanulók sokoldalú fejlesztésére, a testi és egészséges életmódra nevelésre, a környezettudatos szemlélet kialakítására, a lelki nevelésre, a művészeti oktatásra, melyek szükséges feltételei a harmonikus személyiség kialakításának. V. Eredmények V.1. Elégedettség Az MIP működéséhez kapcsolódóan az intézmény rendelkezik friss elégedettségmérés eredményekkel. Az oktatási folyamat szereplőinek (tanulók, szülők, pedagógusok, nem pedagógus dolgozók, vezetők és fenntartó) elégedettségi mutatatói jók: 4. A vezető megítélésével összevetve teljes az összhang a két értékskála között. A vizsgálat során készített kérdőívek és interjúk eredménye is összhangban áll az intézmény mért eredményeivel, hiszen az iskola szellemiségével, a nevelés hatékonyságával, az oktatás színvonalával a pedagógusok, a szülők és a diákok egyaránt elégedettek voltak, ezt mutatják a 4 fölötti átlagok 55. V.2. Mérhető eredmények Hiányzások: ,05 nap 0,7 nap 0,73 nap Az intézményben az igazolatlan hiányzások számában nem történt elmozdulás, kb. évi 0,7 nap. Tanulmányi átlagok: Az iskola tanulmányi átlaga, ill. tanulói tanév létszámarányok (a tanulói összlétszámhoz viszonyítva) az utolsó három tanév végén / tanévben V Össz-tanulmányi átlag: 3,85 3,82 3,75 V Hittan: 4,14 4,25 3,73 55 Vö sz. mellékletek átlagai 25

26 V Magyar nyelv 3,55 3,5 3,46 és irodalom: V Matematika: 3,33 3,29 3,55 V Első idegen nyelv: 3,52 3,47 2,99 V A legeredményesebb (nem készség) tantárgyból: 4,55 4,52 4,53 informatika V A félév végén elégtelen osztályzatot kapott tanulók 5,3 6 4,2 aránya: V Az év végén elégtelen osztályzatot kapott tanulók 6,5 4,4 0,5 aránya: V Évismétlők aránya 1,2 0,5 0 V Érettségi átlageredmények V Egyetemre, ill. főiskolára felvettek százalékaránya az összes végzős számához viszonyítva: V Gimnáziumba, ill. szakközépiskolába felvettek százalékaránya az összes végzős számához viszonyítva: V Katolikus intézménybe felvett továbbtanulók aránya az összes végzős számához viszonyítva: Az utolsó 3 év tantárgyi átlagait nézve megállapítható, hogy kicsi hullámzás tapasztalható az eredményekben (2008: 3, 85; 2009: 3, 82; 2010: 3,75). Az is kitűnik, hogy a szülők által jelzett idegen nyelvoktatás terén valóban mérhetően romlott a tantárgyi átlag: 3,52-ről 2,99-re. A másik ilyen tantárgy sajnos a hittan, ahol az átlagok nem ilyen drasztikusan, de romlottak (4,14-ről 3,73-ra). Ennek oka valószínűleg az évenkénti plébános váltásokban kereshető, de most ez a helyzet is stabilizálódni látszik. A hitélettel kapcsolatban még jobban be lehetne vonni a vallásos szülőket, így a közösségi liturgiák összetartó és nevelőereje még hatványozottabban érvényesülhet. Az intézmény tanulói összetételét figyelembe véve az érettségit adó iskolákba való továbbtanulási eredményeik jók (70% körüli értékek), az elmúlt évben tapasztalható visszaesés e téren (47%). Nagyon jó, hogy a katolikus intézményekben való továbbtanulás jelen van, de ennek arányát jó lenne növelni a környék katolikus iskoláiba való jelentkezések erősítésével. Szép, de kevésbé változatos versenyeredményekkel rendelkeznek. A természetismeret, a magyar, (olvasás, szövegértés) mellett 1-1 történelem és technika versenyen értek el eredményeket a tanulók. Örvendetes, hogy országos szintű helyezések is születtek. Talán a tornaterem hiánya ellenére is, szép sport eredményekkel találkoztunk. 26