EuroOffice Modeller felhasználói útmutató

Átírás

1 EuroOffice Modeller felhasználói útmutató 1

2 Bevezetés...5 EuroOffice Modeller: ANOVA felhasználói útmutató...5 Előkészítés...5 Egyutas ANOVA...5 Kétutas ANOVA...8 EuroOffice Modeller: Egymintás Z-próba felhasználói útmutató...9 Előkészítés...9 Egymintás Z-próba...9 EuroOffice Modeller: Exponenciális simítás felhasználói útmutató...11 Előkészítés...11 Exponenciális simítás...11 EuroOffice Modeller: Hisztogram felhasználói dokumentáció...12 Előkészítés...12 Hisztogram...13 EuroOffice Modeller: Idősor elemző felhasználói dokumentáció...14 Kálmán-szűrő...14 Regresszió analízis...14 Mozgóátlag...15 Ljung-Box teszt...16 Shapiro teszt...16 EuroOffice Modeller: Kétoldali F-próba felhasználói dokumentáció...16 Előkészítés...17 Kétoldali F-próba...18 EuroOffice Modeller: Khi-négyzet teszt felhasználói dokumentáció...21 Előkészítés...21 Khi-négyzet teszt...21 EuroOffice Modeller: Korreláció felhasználói útmutató...23 Előkészítés...23 Korreláció...23 EuroOffice Modeller: Kovariancia felhasználói útmutató...24 Előkészítés...24 Kovariancia

3 EuroOffice Modeller: Leíró statisztika felhasználói útmutató...25 Előkészítés...26 Leíró statisztika...26 EuroOffice Modeller: Random felhasználói dokumentáció...27 Béta-eloszlás...27 Binomiális eloszlás...27 Khi-négyzet eloszlás...27 Egyéni eloszlás...28 Dirichlet eloszlás...28 Alfa: az eloszlás paraméterei (vektor mennyiség), melyek közül mindegyiknek nullánál nagyobbnak kell lenni Exponenciális eloszlás...28 F-eloszlás...28 Gamma-eloszlás...28 Geometriai eloszlás...28 Gumbel-eloszlás...29 Hipergeometrikus eloszlás...29 Laplace-eloszlás...29 Logisztikus eloszlás...29 Log-normális eloszlás...29 Logaritmikus sorozat eloszlás...29 Multinomiális eloszlás...30 Többdimenziós normális eloszlás...30 Negatív binomiális eloszlás...30 Nem centrális khi-négyzet eloszlás...30 Nem centrális F-eloszlás...30 Normális eloszlás...31 Pareto-eloszlás...31 Poisson-eloszlás...31 Hatványfüggvény-eloszlás...31 Diszkrét egyenletes eloszlás...31 Rayleigh-eloszlás...31 Standard Cauchy-eloszlás...32 Standard T-eloszlás...32 Trianguláris eloszlás...32 Egyenletes eloszlás...32 von Mises-eloszlás...32 Wald-eloszlás...32 Weibull-eloszlás...33 Zipf-eloszlás...33 Előkészítés...33 Eloszlások generálása a Random funkcióval

4 EuroOffice Modeller: Nemlineáris megoldó felhasználói útmutató...36 Előkészítés...36 Nemlineáris megoldó...36 EuroOffice Modeller: T-próba felhasználói útmutató...38 Előkészítés...38 T-próba

5 Bevezetés Az EuroOffice Modeller hatékony statisztikai modellező és elemző eszközökkel egészíti ki táblázatkezelőjét, matematikai és statisztikai eljárások sokaságát kínálja az optimalizálás, adatelemzés és az idősor előrejelzés területén. Az EuroOffice Modeller az EuroOffice irodai programcsomag mellet egyéb OpenOffice származékok (mint például a LibreOffice vagy az Apache Open Office programcsomagok) kiterjesztéseként is telepíthető. A telepített kiterjesztés fő menüpontja a táblázatkezelő Modeller menüpontjában érhető el. EuroOffice Modeller: ANOVA felhasználói útmutató A variancia-analízis (ANOVA) módszere egy adott mérés eredményei és valamely független változók között fennálló kapcsolatok tanulmányozását teszi lehetőve. Az alábbiakban ismertetjük az EuroOffice Modeller ANOVA funkciójának használatát. Előkészítés Írjuk be az elemezni kívánt adatokat az EuroOffice táblázatkezelőjének egy munkafüzetébe. Az adatokat elrendezhetjük akár sorokban, vagy oszlopokban. Kétutas ANOVA módszer esetén töltsük ki az adatcsoportokhoz tartozó címsorokat (vagy oszlopokat) a megfelelő elnevezésekkel. Az adatok kitöltését követően megnyitjuk az egyutas vagy kétutas ANOVA dialógusblakát. Egyutas ANOVA 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk a Modeller főmenü ANOVA menüpontjára. 2. Kattintsunk a Bemeneti tartomány mező melletti gombra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki az elemezni kívánt adatok tartományát. Ha a kijelölt tartomány tartalmazza az adatok fejlécét (címsorát), a kijelölt címsor a végeredmény táblában is meg fog jelenni. 3. Ha az adatok oszlopok helyett sorokban vannak elrendezve, állítsuk be a Sorok opciót a Csoportosítva címkénél. 4. Ha az 1. pontban kijelölt adattartomány tartalmazza az adatcsoportok fejlécét is, jelöljük be a Címkék az első sorban jelölő négyzetet. 5. A Kimeneti tartomány mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez (az eredmény táblázat szélessége hét mező, magassága arányos a megadott adatok számával). 5

6 6. Amennyiben új munkalapon szeretnénk az eredményeket megjeleníteni, jelöljük be az Új munkalap opciót és töltsük ki az adott munkalap megnevezésére szolgáló mezőt. Ügyeljünk arra, hogy a megadott munkalap ne szerepeljen a már megnyitott munkalapok között! 7. A Típus legördülő menüben állítsuk be az Egyutas opciót. 8. Az Alfa paraméter segítségével állítsuk be a számolás során alkalmazott szignifikancia szintet. Ennek alapértelmezett értéke 0,05. Ha változtatni szeretnénk az alapértelmezett értéken, írjuk be a kívánt értéket a szövegdobozba, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 9. A Rendben gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. 6

7 Kétutas ANOVA 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk a Modeller főmenü ANOVA menüpontjára.a Típus legördülő menüben állítsuk be az Kétutas opciót. A dialógus ablakban extra dialóguselemek válnak elérhetővé. 2. Kattintsunk a Bemeneti tartomány mező melletti gombra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki az elemezni kívánt adatok tartományát. Ha a kijelölt tartomány tartalmazza az adatok fejlécét (címsorát), a kijelölt címsor a végeredmény táblában is meg fog jelenni. 3. Ha az adatok oszlopok helyett sorokban vannak elrendezve, állítsuk be a Sorok opciót a Csoportosítva címkénél. 4. Ha az 1. pontban kijelölt adattartomány tartalmazza az adatcsoportok fejlécét is, jelöljük be a Címkék az első sorban jelölő négyzetet. 5. A Kimeneti tartomány mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez (az eredmény táblázat szélessége hét mező, magassága arányos a megadott adatok számával). 7

8 6. Amennyiben új munkalapon szeretnénk az eredményeket megjeleníteni, jelöljük be az Új munkalap opciót és töltsük ki az adott munkalap megnevezésére szolgáló mezőt. Ügyeljünk arra, hogy a megadott munkalap ne szerepeljen a már megnyitott munkalapok között! 7. Az Alfa paraméter segítségével állítsuk be a számolás során alkalmazott szignifikancia szintet. Ennek alapértelmezett értéke 0,05. Ha változtatni szeretnénk az alapértelmezett értéken, írjuk be a kívánt értéket a szövegdobozba, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 8. A Csoportok szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki a csoportokat tartalmazó mezőket. 9. A Minta szám szövegdobozba írjuk be a vizsgálni kívánt minta elemszámát, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki a megfelelő adatot tartalmazó cellát. 10. A Rendben gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. EuroOffice Modeller: Egymintás Z-próba felhasználói útmutató Az egymintás Z-próba (más néven egymintás u-próba) az u-próbák családjába tartozik. A próba ellenőrzi, hogy a vizsgálni kívánt adatsor mintabeli átlaga szignifikánsan eltér-e egy előre felállított hipotézistől. Az alábbiakban ismertetjük az EuroOffice Modeller Egymintás Z-próba funkciójának használatát. Előkészítés Írjuk be a vizsgálni kívánt adatokat az EuroOffice programcsomag egy munkafüzetébe. Az adatokat elrendezhetjük akár sorokban, vagy oszlopokban. Egymintás Z-próba 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk a Modeller főmenü Egymintás Z-próba menüpontjára. 8

9 2. Kattintsunk az Adatsor mező melletti gombra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki az elemezni kívánt adatok tartományát. 3. Az Alfa paraméter segítségével állítsuk be a számolás során alkalmazott szignifikancia szintet. Ennek alapértelmezett értéke 0,05. Ha változtatni szeretnénk az alapértelmezett értéken, írjuk be a kívánt értéket a szövegdobozba, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 4. Az Átlag szövegdobozban adjuk meg a várható értékre vonatkozó hipotézisünket, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 5. A Szórás szövegdobozba írjuk be a szórást, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 6. A Kimeneti tartomány mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 7. Amennyiben új munkalapon szeretnénk az eredményeket megjeleníteni, jelöljük be az Új munkalap opciót és töltsük ki az adott munkalap megnevezésére szolgáló mezőt. Ügyeljünk arra, hogy a megadott munkalap ne szerepeljen a már megnyitott munkalapok között! 8. A Rendben gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. 9

10 EuroOffice Modeller: Exponenciális simítás felhasználói útmutató Az exponenciális símítás egy előrejelző módszer, mely során figyelmen kívül hagyjuk (illetve nem feltételezzük) a trendek és szezonalitások létezését. Az előrejelzett adat meghatározásához felhasználjuk az idősor összes elemét, igaz az egyre korábbról származó adatokat egyre kisebb súllyal vesszük figyelembe (a súlyok exponenciális ütemben csökkennek). Az eljárást definiáló egyenletrendszer: Az α csillapítási tényező (más néven simítási állandó) értéke azt jelzi, hogy az előrejelzést a megelőző időszak becsléséhez képest mekkora hibaszázalékkal kell korrigálni. A csillapítási tényező 0,2-0,3 értéke 20-30%-os hibaszázalékot jelent. Az alábbiakban ismertetjük az EuroOffice Modeller Exponenciális simítás funkciójának használatát. Előkészítés Írjuk be a vizsgálni kívánt adatokat az EuroOffice programcsomag egy munkafüzetébe. Az adatokat elrendezhetjük akár sorokban, vagy oszlopokban. Exponenciális simítás 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk a Modeller főmenü Exponenciális simítás menüpontjára. 10

11 2. Kattintsunk az Bemeneti tartomány mező melletti gombra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki az elemezni kívánt adatok tartományát. Ha a kijelölt tartomány tartalmazza az adatok fejlécét (címsorát), a kijelölt címsor a végeredmény táblában is meg fog jelenni. 3. A Csillapítási tényező szövegdobozban adjuk meg a csillapítási tényező értékét, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 4. Ha az adatok oszlopok helyett sorokban vannak elrendezve, állítsuk be a Sorok opciót a Csoportosítva címkénél. 5. Ha az 1. pontban kijelölt adattartomány tartalmazza az adatcsoportok fejlécét is, jelöljük be a Címkék az első sorban jelölő négyzetet. 6. A Kimeneti tartomány mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 7. Amennyiben új munkalapon szeretnénk az eredményeket megjeleníteni, jelöljük be az Új munkalap opciót és töltsük ki az adott munkalap megnevezésére szolgáló mezőt. Ügyeljünk arra, hogy a megadott munkalap ne szerepeljen a már megnyitott munkalapok között! 8. Az eredmény diagrammon történő ábrázolásához jelöljük be a Diagram kimenetet jelölő négyzetet. 9. A Rendben gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. 11

12 EuroOffice Modeller: Hisztogram felhasználói útmutató A hisztogram bizonyos menniységek eloszlásának ábrázolására alkalmas módszer. Az értékeket rekeszekbe (osztályokba) szokás összevonni. Az eloszlást a szorosan egymás mellé rajzolt téglalapok jelölik, ahol az egyes téglalapok területe az adott rekesz gyakoriságát mutatja. A téglalapok magassága a rekesz gyakorisági sűrűségét (azaz az adott rekesz szélességével leosztott gyakoriságot) jelöli. Az alábbiakban ismertetjük az EuroOffice Modeller Hisztogram funkciójának használatát. Előkészítés Írjuk be a vizsgálni kívánt adatokat az EuroOffice programcsomag egy munkafüzetébe. Az adatokat elrendezhetjük akár sorokban, vagy oszlopokban. Hisztogram 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk a Hisztogram menüpontjára. 2. Kattintsunk az Adatok mező melletti gombra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki az elemezni kívánt adatok tartományát. 3. Kattintsunk az Rekeszek mező melletti gombra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki a rekeszeket tartalmazó tartományt. 4. A Halmozást jelölő négyzet bejelölésével az eredmények a halmozást is tartalmazni fogják. Az eredmény százalék egységben kerül megjelenítésre. 12

13 5. A Rendezést jelölő négyzet bejelölésével az eredmények táblázatba rendezett módon kerülnek megjelenítésre a hozzájuk tartpzó rekeszhatárokkal együtt. 6. A Kimeneti mező mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 7. Amennyiben új munkalapon szeretnénk az eredményeket megjeleníteni, jelöljük be az Új munkalap opciót és töltsük ki az adott munkalap megnevezésére szolgáló mezőt. Ügyeljünk arra, hogy a megadott munkalap ne szerepeljen a már megnyitott munkalapok között! 8. Az eredmény diagrammon történő ábrázolásához jelöljük be a Diagram kimenetet jelölő négyzetet. 9. A Rendben gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. EuroOffice Modeller: Idősor elemző felhasználói útmutató Az idősor elemző modulok segítségével statisztikai adatokat nyerhetünk a vizsgálandó adatsorokról. Az alábbiakban ismertetjük az EuroOffice Modeller Idősor elemző funkciójának használatát. Kálmán-szűrő 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk az Eszközök főmenü Analysis ToolPack menüpontjának Idősor analízis almenüpontjára. 2. A Típus legördülő menüsor Kálmán-szűrő pontjának kiválasztásával újabb dialóguselemek jelennek meg. 3. Kattintsunk az Adatok mező melletti gombra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki az elemezni kívánt adatok tartományát.ha a kijelölt tartomány tartalmazza az adatok fejlécét (címsorát), a kijelölt címsor a végeredmény táblában is meg fog jelenni. 4. A Kimeneti mező mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 5. A Szűrés becslése szövegdobozban adjuk meg a szűrés becslését, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 6. A Szűrés hibája szövegdobozban adjuk meg a szűrés becslését, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 13

14 7. A Mérés hibája szövegdobozban adjuk meg a mérés hibáját, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 8. A Pontosság szövegdobozban adjuk meg a szűrés pontosságát, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 9. Az OK gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. Regresszió analízis 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk az Eszközök főmenü Analysis ToolPack menüpontjának Idősor analízis almenüpontjára. 2. A Típus legördülő menüsor Regresszió pontjának kiválasztásával újabb dialóguselemek jelennek meg. 3. Kattintsunk az Adatok mező melletti gombra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki az elemezni kívánt adatok tartományát.ha a kijelölt tartomány tartalmazza az adatok fejlécét (címsorát), a kijelölt címsor a végeredmény táblában is meg fog jelenni. 4. A Kimeneti mező mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 5. A Y szövegdobozban adjuk meg az Y változó értékét, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 6. Az OK gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. Mozgóátlag 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk az Eszközök főmenü Analysis ToolPack menüpontjának Idősor analízis almenüpontjára. 2. A Típus legördülő menüsor Mozgóátlag pontjának kiválasztásával újabb dialóguselemek jelennek meg. 3. Kattintsunk az Adatok mező melletti gombra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki az elemezni kívánt adatok tartományát.ha a kijelölt tartomány tartalmazza az adatok fejlécét (címsorát), a kijelölt címsor a végeredmény táblában is meg fog jelenni. 4. A Kimeneti mező mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 5. A Típus legördülő menüsor segítségével átlagszámolás (alapértelmezett) vagy összegzés módszerek között tudunk választani. 14

15 6. Az Ablakméret szövegdobozba adjuk meg a periódus értékét, melyre a mozgóátlagot kívánjuk meghatározni. 7. A Mérés hibája szövegdobozban adjuk meg a mérés hibáját, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 8. A Pontosság szövegdobozban adjuk meg a szűrés pontosságát, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 9. Az OK gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. Ljung-Box teszt 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk az Eszközök főmenü Analysis ToolPack menüpontjának Idősor analízis almenüpontjára. 2. A Típus legördülő menüsor Ljung-Box pontjának kiválasztásával újabb dialóguselemek jelennek meg. 3. Kattintsunk az Adatok mező melletti gombra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki az elemezni kívánt adatok tartományát.ha a kijelölt tartomány tartalmazza az adatok fejlécét (címsorát), a kijelölt címsor a végeredmény táblában is meg fog jelenni. 4. A Kimeneti mező mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 5. A Lag szövegdobozba megadhatjuk hány késleltetésre számolja ki a program a tesztet. Ha ez nulla, a számolás minden egyes késleltetésre megtörténik. 6. Az OK gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. Shapiro teszt 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk az Eszközök főmenü Analysis ToolPack menüpontjának Idősor analízis almenüpontjára. 2. A Típus legördülő menüsor Shapiro pontjának kiválasztásával újabb dialóguselemek jelennek meg. 3. Kattintsunk az Adatok mező melletti gombra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki az elemezni kívánt adatok tartományát.ha a kijelölt tartomány tartalmazza az adatok fejlécét (címsorát), a kijelölt címsor a végeredmény táblában is meg fog jelenni. 4. A Kimeneti mező mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 15

16 5. Az OK gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. EuroOffice Modeller: Kétoldali F-próba felhasználói útmutató Annak eldöntésére, hogy két normális eloszlású valószínűségi változó szórása megegyezik-e, az F-próbát alkalmazhatjuk. Az alábbiakban ismertetjük az EuroOffice Modeller Kétoldali F-próba funkciójának használatát. Előkészítés Írjuk be a vizsgálni kívánt adatokat az EuroOffice programcsomag egy munkafüzetébe. Az adatokat elrendezhetjük akár sorokban, vagy oszlopokban. Kétoldali F-próba 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk a Modeller főmenü Kétoldali F-próba menüpontjára. 2. Kattintsunk az Adat1 és Adat2 mezők melletti gombokra. A megjelenő dialógus ablakok segítségével jelöljük ki az elemezni kívánt adatok tartományát. 3. Az Alfa paraméter segítségével állítsuk be a számolás során alkalmazott szignifikancia szintet. Ennek alapértelmezett értéke 0,05. Ha változtatni szeretnénk az alapértelmezett értéken, írjuk be a kívánt értéket a szövegdobozba, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 4. A Kimeneti mező mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden 16

17 hely az eredmények megjelenítéséhez. 5. Amennyiben új munkalapon szeretnénk az eredményeket megjeleníteni, jelöljük be az Új munkalap opciót és töltsük ki az adott munkalap megnevezésére szolgáló mezőt. Ügyeljünk arra, hogy a megadott munkalap ne szerepeljen a már megnyitott munkalapok között! 6. A Rendben gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. EuroOffice Modeller: Khi-négyzet teszt felhasználói dokumentáció Két kategóriális valószínűségi változó (például érmedobás két lehetséges eredménye) közötti kapcsolat megállapításához a Khi-négyzet próbát alkalmazhatjuk. A Khi-négyzet próba segítségével megállapíthatjuk, hogy az egyes kategóriákban várható gyakoriságok eltérnek-e a véletlen szintjétől. Az alábbiakban ismertetjük az EuroOffice Modeller Khi-négyzet teszt funkciójának használatát. Előkészítés Írjuk be a vizsgálni kívánt adatokat az EuroOffice programcsomag egy munkafüzetébe. Az adatokat elrendezhetjük akár sorokban, vagy oszlopokban. Khi-négyzet teszt 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk a Modeller főmenü Khi-négyzet teszt menüpontjára. 2. Kattintsunk a Megfigyelt mező melletti gombokra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki a megfigyelni kívánt adatok tartományát. 17

18 3. Kattintsunk a Várt mező melletti gombokra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki az elvárt adatok tartományát. 4. Az Alfa paraméter segítségével állítsuk be a számolás során alkalmazott szignifikancia szintet. Ennek alapértelmezett értéke 0,05. Ha változtatni szeretnénk az alapértelmezett értéken, írjuk be a kívánt értéket a szövegdobozba, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 5. A Kimeneti mező mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 6. Amennyiben új munkalapon szeretnénk az eredményeket megjeleníteni, jelöljük be az Új munkalap opciót és töltsük ki az adott munkalap megnevezésére szolgáló mezőt. Ügyeljünk arra, hogy a megadott munkalap ne szerepeljen a már megnyitott munkalapok között! 7. A Rendben gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. EuroOffice Modeller: Korreláció felhasználói útmutató A statisztikában a korreláció jelzi két valószínűségi változó egymáshoz való viszonyát. Az általános statisztikai szóhasználat alapján a korreláció jelzi azt, hogy két valószínűségi változó független-e egymástól, vagy sem. Az alábbiakban ismertetjük az EuroOffice Modeller Korreláció funkciójának használatát. 18

19 Előkészítés Írjuk be a vizsgálni kívánt adatokat az EuroOffice programcsomag egy munkafüzetébe. Az adatokat elrendezhetjük akár sorokban, vagy oszlopokban. Korreláció 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk a Modeller főmenü Korreláció menüpontjára. 2. Kattintsunk a Bemeneti tartomány mező melletti gombokra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki a megfigyelni kívánt adatok tartományát. Ha a kijelölt tartomány tartalmazza az adatok fejlécét (címsorát), a kijelölt címsor a végeredmény táblában is meg fog jelenni. 3. Ha az adatok oszlopok helyett sorokban vannak elrendezve, állítsuk be a Sorok opciót a Csoportosítva címkénél. 4. Ha az 1. pontban kijelölt adattartomány tartalmazza az adatcsoportok fejlécét is, jelöljük be a Címkék az első sorban jelölő négyzetet. 5. A Kimeneti tartomány mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 6. Amennyiben új munkalapon szeretnénk az eredményeket megjeleníteni, jelöljük be az Új munkalap opciót és töltsük ki az adott munkalap megnevezésére szolgáló mezőt. Ügyeljünk arra, hogy a megadott munkalap ne szerepeljen a már megnyitott munkalapok között! 7. A Rendben gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. 19

20 EuroOffice Modeller: Kovariancia felhasználói útmutató A kovariancia megadja két egymástól különböző valószínűségi változó együttmozgását. Az alábbiakban ismertetjük az EuroOffice Modeller Kovariancia funkciójának használatát. Előkészítés Írjuk be a vizsgálni kívánt adatokat az EuroOffice programcsomag egy munkafüzetébe. Az adatokat elrendezhetjük akár sorokban, vagy oszlopokban. Kovariancia 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk a Modeller főmenü Kovariancia menüpontjára. 2. Kattintsunk a Bemeneti tartomány mező melletti gombokra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki a megfigyelni kívánt adatok tartományát. Ha a kijelölt tartomány tartalmazza az adatok fejlécét (címsorát), a kijelölt címsor a végeredmény táblában is meg fog jelenni. 3. Ha az adatok oszlopok helyett sorokban vannak elrendezve, állítsuk be a Sorok opciót a Csoportosítva címkénél. 4. Ha az 1. pontban kijelölt adattartomány tartalmazza az adatcsoportok fejlécét is, jelöljük be a Címkék az első sorban jelölő négyzetet. 5. A Kimeneti tartomány mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 20

21 6. Amennyiben új munkalapon szeretnénk az eredményeket megjeleníteni, jelöljük be az Új munkalap opciót és töltsük ki az adott munkalap megnevezésére szolgáló mezőt. Ügyeljünk arra, hogy a megadott munkalap ne szerepeljen a már megnyitott munkalapok között! 7. A Rendben gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. EuroOffice Modeller: Leíró statisztika felhasználói útmutató A leíró statisztika a vizsgált adathalmazt szemléletesebb áttekintésére alkalmas mennyiségeket határoz meg, mint például az adathalmaz középértékét vagy szórását. Az alábbiakban ismertetjük az EuroOffice Modeller Leíró statisztika funkciójának használatát. Előkészítés Írjuk be a vizsgálni kívánt adatokat az EuroOffice programcsomag egy munkafüzetébe. Az adatokat elrendezhetjük akár sorokban, vagy oszlopokban. Leíró statisztika 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk a Modeller főmenü Leíró statisztika menüpontjára. 2. Kattintsunk a Bemeneti tartomány mező melletti gombokra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki a megfigyelni kívánt adatok tartományát. Ha a kijelölt tartomány tartalmazza az adatok fejlécét (címsorát), a kijelölt címsor a végeredmény táblában is meg fog jelenni. 3. Ha az adatok oszlopok helyett sorokban vannak elrendezve, állítsuk be a Sorok opciót a Csoportosítva címkénél. 4. Ha az 1. pontban kijelölt adattartomány tartalmazza az adatcsoportok fejlécét is, jelöljük be a Címkék az első sorban jelölő négyzetet. 5. A Kimeneti tartomány mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 6. Amennyiben új munkalapon szeretnénk az eredményeket megjeleníteni, jelöljük be az Új munkalap opciót és töltsük ki az adott munkalap megnevezésére szolgáló mezőt. Ügyeljünk arra, hogy a megadott munkalap ne szerepeljen a már megnyitott munkalapok között! 7. Az Átlaghoz tartozó konfidencia paraméter segítségével állítsuk be a számolás során alkalmazott konfidencia szintet. Ennek alapértelmezett értéke 0,95. Ha változtatni 21

22 szeretnénk az alapértelmezett értéken, írjuk be a kívánt értéket a szövegdobozba, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 8. Ha a K-adik legnagyobb érték sorszámát saját magunk szeretnénk megválasztani, akkor jelöljük be a K-adik legnagyobb címke melletti jelölő mezőt, majd a szövegdobozba írjuk be a kívánt értéket. 9. Ha a K-adik legkisebb érték sorszámát saját magunk szeretnénk megválasztani, akkor jelöljük be a K-adik legnagyobb címke melletti jelölő mezőt, majd a szövegdobozba írjuk be a kívánt értéket. 10. A Rendben gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. EuroOffice Modeller: Random felhasználói dokumentáció A EuroOffice Modeller Random modul segítségével többféle eloszlású véletlen számot tudunk legenerálni. Az implementált eloszlásokat és azok használatát az alábbiakban ismertetjük. Béta-eloszlás A Béta-eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: Alfa, Béta: nemnegatív valós számok. 22

23 Binomiális eloszlás A binomiális eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: n: a húzások száma, értéke egész. p: a sikeres kimenet valószínűsége. Értéke 0 és 1 közé esik. Khi-négyzet eloszlás A Khi-négyzet eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméter: df: a szabadsági fokok száma. Értéke nullánál nagyobb egész szám. Egyéni eloszlás Ebben az esetben magunk definiálhatunk egy eloszlást úgy, hogy megadjuk a lehetséges értékeket és a hozzájuk tartozó valószínűségeket. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: változók: az értékek, melyek közül választani szeretnénk. Valószínűségek: az értékekhez tartozó valószínűségek. Összegüknek egynek kell lennie. Dirichlet eloszlás A Dirichlet eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméter: Alfa: az eloszlás paraméterei (vektor mennyiség), melyek közül mindegyiknek nullánál nagyobbnak kell lenni. Exponenciális eloszlás Az exponenciális eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméter: Lambda: a ráta/inverz skála paraméter. Értékének nullánál nagyobbnak kell lennie. F-eloszlás Az F-eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: df (számláló): szabadsági fokok a számlálóban (bármilyen pozitív valós szám lehet). df (nevező): szabadsági fokok a nevezőben (bármilyen pozitív valós szám lehet). Gamma-eloszlás A Gamma-eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: 23

24 Rend: az eloszlás rend paramétere, pozitív valós. Skála: az eloszlás skála paramétere, pozitív valós. Geometriai eloszlás A geometriai eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméter: p: a sikeres próbálkozások valószínűsége, értékének 0 és 1 közé kell esnie. Gumbel-eloszlás A Gumbel-eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: Pozíció: a pozíciót leíró paraméter. Skála: a skála paraméter, értékének pozitív egésznek kell lennie. Hipergeometrikus eloszlás A hipergeometrikus eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: n: a sikeres húzások száma. m: a sikertelen húzások száma. N: a kihúzott minták száma, értékének n+m-nél kisebbnek kell lennie. Laplace-eloszlás A Laplace-eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: Pozíció: az eloszlás pozícióját leíró paramétere. Skála. a skála paraméter, értéke pozitív valós szám. Logisztikus eloszlás A logisztikus eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: Pozíció: az eloszlás pozícióját leíró paramétere. Skála: a skála paraméter, értéke pozitív valós szám. 24

25 Log-normális eloszlás A log-normális eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: Átlag: az eloszlás várható értéke. Szórás: az eloszlás szórása, értéke pozitív valós szám. Logaritmikus sorozat eloszlás Logaritmukus vagy logsorozat eloszlásként is ismert. Az eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméter: p: a sikeres húzások valószínűsége, értékének 0 és 1 közé kell esnie. Multinomiális eloszlás A multinomiális eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: Kísérletek: a próbálkozások száma. Valószínűségek: a valószínűségeket tartalmazó vektor, értékeinek összegének egynek kell lennie. Többdimenziós normális eloszlás A többváltozós normális eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: Várható érték: az eloszlás várható értéke. Kovariancia: az eloszlás kovariancia mátrixa. Ha a várható érték n elemű vektor, akkor a kovarianca mátrixnak n-szer n-es pozitív definit mátrixnak kell lennie. Negatív binomiális eloszlás A negatív binomiális eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: n: a próbálkozások száma, egésznek kell lennie. p: a sikeres próbálkozás valószínűsége. Értékének 0 és 1 közé kell esnie. 25

26 Nem centrális khi-négyzet eloszlás A nem centrális khi-négyzet eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: df: a szabadsági fokok száma, értéke nullánál nagyobb egész szám. Nemcentralitás: a nemcentralitási paraméter, értéke nagyobb, mint nulla. Nem centrális F-eloszlás A nem centrális F-eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: df (számláló): szabadsági fok a számlálóban (bármilyen pozitív valós szám lehet). df (nevező): szabadsági fok a nevezőben (bármilyen pozitív valós szám lehet). Nemcentralitás: a nemcentralitási paraméter, értéke nagyobb, mint nulla. Normális eloszlás A normális eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: Átlag: az eloszlás várható értéke. Szórás: az eloszlás szórása, értéke nagyobb, mint nulla. Pareto-eloszlás A Pareto-eloszlás mintavételezést jelent a Pareto II vagy Lamax eloszlásokból. Az eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: Rend: az eloszlás rend paramétere, értéke nagyobb, mint nulla. Poisson-eloszlás A Poisson-eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméter: Lambda: az eloszlás lambda paramétere, értéke nagyobb, mint nulla. Hatványfüggvény-eloszlás Az hatványfüggvény-eloszlást hatványtörvény-eloszlásnak is nevezik. Az eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméter: a: az eloszlás paramétere, értéke nagyobb, mint nulla. 26

27 Diszkrét egyenletes eloszlás Az diszkrét egyenletes eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: Alsó: az intervallum alsó határa. Felső: az intervallum felső határa. Rayleigh-eloszlás A Rayleigh-eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméter: Skála: az eloszlás skála paramétere, értéke nagyobb, mint nulla. Standard Cauchy-eloszlás A standard Cauchy-eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Standard Cauchy-eloszlásról beszélünk, ha a várható értéket egynek, a skála paramétert pedig nullának választjuk. Standard T-eloszlás A standard T-eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméter: df: a szabadsági fokok száma, értéke nagyobb, mint nulla. Trianguláris eloszlás A trianguláris eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: Alsó: alsó korlát. Felső: felső korlát, értéke nagyobb, mint az Alsó érték. Módus: az eloszlás csúcsa, értéke az Alsó és Felső értékei közé kell, hogy essen. Egyenletes eloszlás Az egyenletes eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: Alsó: az intervallum alsó értéke. Felső: az intervallum felső értéke. von Mises-eloszlás A von Mises-eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: 27

28 Mű: az eloszlás pozícióját leíró paramétere. Kappa: az eloszlás diszperzió paramétere, értéke nem negatív valós szám. Wald-eloszlás A Wald-eloszlás inverz normális eloszlásként is ismert. Az eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: Átlag: az eloszlás várható értéke, pozitívnak valós szám. Skála: az eloszlás típusa, értéke pozitív. Weibull-eloszlás Az általános Weibull-eloszlás leírása a honlapon tekinthető meg. A mi esetünkben a skála paraméter 1. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméter: Rend: az eloszlás rend paramétere. Zipf-eloszlás A Zipf-eloszlás ismertetője a honlapon tekinthető meg. Az eloszlás tulajdonságait definiáló paraméterek: a: az eloszlás paramétere. Előkészítés Nyissunk meg egy munkafüzetet, melyet tetszés szerint feltölthetünk az alkalmazott eloszlást jellemző paraméterekkel is. Eloszlások generálása a Random funkcióval 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk a Modeller főmenü Random menüpontjára. 2. Az Mintaméret paraméter segítségével állítsuk be a minta méretét: a kívánt értéket írjuk be a szövegdobozba, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 3. A Kimeneti tartomány mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 4. Az Eloszlás legördülő menüben válasszuk ki az alkalmazni kívánt eloszlást. Miután kiválasztottuk az eloszlást, megjelennek az eloszlást leíró paraméterek definiálására 28

29 szolgáló szövegdobozok is. A megfelelő értékeket írjuk be a szövegdobozokba, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értékeket tartalmazó mezőket. 5. A Rendben gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. EuroOffice Modeller: Nemlineáris megoldó felhasználói útmutató EuroOffice Modeller Nemlineáris Megoldó segítségével nemlineáris problémák széles skáláját kezelhetjük. A feladatokban az EuroOffice Számolótábla bármelyik beépített függvénye alkalmazható célfüggvény, vagy feltételek (kényszerek) kialakításakor. Az alábbiakban ismertetjük az EuroOffice Modeller Nemlineáris megoldó funkciójának használatát. Előkészítés Írjuk be a vizsgálni kívánt adatokat, kezdeti értékeket, célfüggvényt vagy az esetleges kényszereket az EuroOffice programcsomag egy munkafüzetébe. 29

30 Nemlineáris megoldó 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk a Modeller főmenü Nemlineáris megoldó menüpontjára. 2. A Célcella mezőben adjuk meg a célfüggvény cella-címét. A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. 3. Az Eredmény optimalizálása gombok segítségével kiválaszthatjuk, hogy minimumot, maximumot, vagy a célfüggvény egy konkrét értékét keressük-e a problémában. Utóbbi esetben akár az értéket, akár arra hivatkozó cellát is megadhatjuk. 4. A Kimeneti tartomány mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 5. A Cellák módosításával szövegdobozban adjuk meg a változó cellák tartományát. 6. A korlátozó feltételek menücsoportban megszerkeszthetjük a probléma megoldása során alkalmazni kívánt feltételeket. A szövegdobozokat kitölthetjük értékekkel, vagy a szövegdobozok mellett lévő gombra kattintva kijelölhetjük a vizsgálni kívánt adatokat tartalmazó cellákat. 7. A Rendben gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. 30

31 8. Az Operátor legördülő menüben adjuk meg az egyes kényszerek típusát. Az Operátor megválasztásánál az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre: <=, =, >=, Egész szám, Bináris. Az utóbbi két feltétel közül választva, az Érték mezőnek üresnek kell maradnia. (Az Egész szám feltétel jelentése, hogy az itt megadott változók csupán egész értékűek, míg bináris esetben értékük IGAZ (1) vagy HAMIS (0) lehet). 9. A Beállítások gombra kattintva a megoldóval kapcsolatos beállításokon módosíthatunk. Nemnegatív változók: A négyzet bejelölésével a megoldót minden változót pozitív értékűre korlátozunk. (Ebben az esetben a változók nemnegatív voltának megfelelő kényszert nem kell a korlátozó feltételek között megadni.) Hibakorlát: Ez a toleranciakritérium a számolás befejezésére vonatkozólag: az eljárás megáll, ha a célfüggvény nem változik az itt megadott értéken belül. (Túl kicsi érték alkalmazása helytelen eredményhez vezethet.) Időtúllépés (másodpercben): Olykor egy-egy problém megoldása igencsak időigényes feladat. A beállított időkorlát elérése esetén a program megszakítja az optimalizálás iterációit. 10. A Megoldás gombra kattintva a program elkezdi a vizsgált probléma megoldását. EuroOffice Modeller: T-próba felhasználói útmutató A kétmintás t-próba segítségével vizsgálhatjuk, hogy két külön mintában egy-egy valószínűségi változó átlagai egymástól szignifikánsan különböznek-e. Az alábbiakban ismertetjük az EuroOffice Modeller T-próba funkciójának használatát. 31

32 Előkészítés Írjuk be a vizsgálni kívánt adatokat az EuroOffice programcsomag egy munkafüzetébe. Az adatokat elrendezhetjük akár sorokban, vagy oszlopokban. T-próba 1. A dialógus ablak megjelenítéséhez kattintsunk a Modeller főmenü T-próba menüpontjára. 2. Kattintsunk az Adat1 és Adat2 mezők melletti gombokra. A megjelenő dialógus ablak segítségével jelöljük ki a megfigyelni kívánt adatok tartományát. 3. Az Alfa paraméter segítségével állítsuk be a számolás során alkalmazott szignifikancia szintet. Ennek alapértelmezett értéke 0,05. Ha változtatni szeretnénk az alapértelmezett értéken, írjuk be a kívánt értéket a szövegdobozba, vagy a szövegdoboz melletti gombra kattintva jelöljük ki az értéket tartalmazó mezőt. 4. Ha az adatok oszlopok helyett sorokban vannak elrendezve, állítsuk be a Sorok opciót a Csoportosítva címkénél. 5. Ha az 1. pontban kijelölt adattartomány tartalmazza az adatcsoportok fejlécét is, jelöljük be a Címkék az első sorban jelölő négyzetet. 6. A Teszt típus legördülő menüben adjuk meg a teszt típusát. A választási lehetőségek: 32

33 Páros T-próba: a két adatsort a program páros mintaként kezeli. Egyenlő variancia: a próba nullhipotézise, hogy a két minta varianciája egyenlő. Nem egyenlő variancia: a próba nullhipotézise, hogy a két minta varianciája nem egyenlő. 7. A Teszt mód legördülő menüben adjuk meg az alkalmazni kívánt teszt módját. A választható módok: Egyoldali Kétoldali 8. A Kimeneti tartomány mezőben adjuk meg az eredmény táblázat cella-címét (a cella-cím a végeredmény táblázat bal felső sarkának felel meg). A cella-címet a szövegdoboz melletti gombra kattintva ki is jelölhetjük. Ügyeljünk arra, hogy a táblázat felülír minden hely az eredmények megjelenítéséhez. 9. Amennyiben új munkalapon szeretnénk az eredményeket megjeleníteni, jelöljük be az Új munkalap opciót és töltsük ki az adott munkalap megnevezésére szolgáló mezőt. Ügyeljünk arra, hogy a megadott munkalap ne szerepeljen a már megnyitott munkalapok között! 10. A Rendben gombra kattitnva a munkafüzetben megjelenik a kívánt végeredmény. 33