Elhízott gyermekek étrendjének kiegészítése napi 1000 mg alfa-linolénsavval. Placebóval kontrollált, kettôsen vakvizsgálat

Átírás

1 Elhízott gyermekek étrendjének kiegészítése napi 1000 mg alfa-linolénsavval. Placebóval kontrollált, kettôsen vakvizsgálat LOHNER SZIMONETTA DR. 1, MAROSVÖLGYI TAMÁS 1, BURUS ISTVÁN DR. 1, SCHMIDT JÁNOS DR. 2, MOLNÁR DÉNES DR. 1 és DECSI TAMÁS DR. 1 1 Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Klinika, Pécs 2 Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezôgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Takarmányozástani Tanszék, Sopron Az omega-3 zsírsav fogyasztásának növelése kedvezô hatású lehet a fokozott cardiovascularis kockázatú személyek, köztük az elhízottak számára. A kedvezô hatások létrejöttének feltétele az omega-3 zsírsavaknak a szervezet plazmalipideibe történô beépülése, azonban a gyermekkorban ehhez szükséges szupplementációs dózisra vonatkozóan igen kevés adat áll rendelkezésre. A jelen vizsgálatunk célja napi 1000 mg alfa-linolénsavval kiegészített étrend a plazmalipidek zsírsavösszetételére kifejtett hatásának vizsgálata volt elhízott gyermekekben. Személyek és módszerek: Ebben a placebóval kontrollált, keresztezô önkontrollos, 2 # 6 hétig tartó vizsgálatban a részt vevô 9 elhízott gyermek (életkor: 13,1 [±2,5] év, testtömegindex: 31,2 [±6,2] kg/m 2, medián [IQR]) étrendjébe speciális takarmánnyal etetett tyúkoktól származó napi 1 tojást és 50 g csirkehúst építettünk be, amivel napi 1000 mg alfa-linolénsav bevitelét tudtuk biztosítani. A plazmalipidek zsírsavösszetételét nagy felbontóképességû kapilláris gáz-folyadék kromatográfiával határoztuk meg. Eredmények: Az alfa-linolénsav-értékek emelkedô tendenciája volt megfigyelhetô az alfa-linolénsavval történô szupplementációt követôen a foszfolipid-, a triacil-glicerin- és a szterol-észter-frakcióban egyaránt, azonban egyik frakcióban sem volt a változás szignifikáns. A nem észterifikált zsírsavfrakcióban az alfa-linolénsav értékei szignifikánsan emelkedtek (0,11 [0,08] szemben 0,14 [0,20], tömeg%, p < 0,05), jelezve az alfa-linolénsav plazmalipidekben történô feldúsulásának a kezdetét. Következtetés: Az elhízott gyermekekben az étrend 6 héten keresztül napi 1000 mg alfa-linolénsavval történô kiegészítése csak a plazma nem észterifikált zsírsavaiban növelte szignifikánsan az omega-3 zsírsavak arányát, az észterifikált frakciókban nem volt szignifikáns hatás. Elhízott gyermekekben az omega-3-zsírsavellátottság befolyásolásához az alfa-linolénsav-szupplementáció dózisának 1 g/nap fölé történô növelése tûnik szükségesnek. Kulcsszavak: alfa-linolénsav; elhízás; étrendkiegészítés; hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsav Dietary supplementation of obese children with 1000 mg alpha-linolenic acid per day: a placebo-controlled double blind study. Introduction: Enhanced dietary intake of omega-3 fatty acids may benefit persons with increased cardiovascular risk, among them obese subjects. Incorporation of omega-3 fatty acids into the plasma lipids is a prerequisite to achieve the favorable effects; however, only very few data are available on the dose of omega-3 fatty acid supplementation in children. The aim of our study was to examine the effects of the consumption of a diet supplemented with 1000 mg alpha-linolenic acid daily on plasma lipids in obese children. Methods: In this two times six-week-long, placebocontrolled, crossover study, 9 obese children (age: 13.1 [2.5] years, body mass index: 31.2 [6.2] kg/m 2 ), median [IQR]) incorporated into their diet one egg and one meatball (50 g) per day from hens fed diets containing flaxseed oil, i.e. supplementary dietary intake of 1000 mg alpha-linolenic acid per day was provided. The fatty acid composition of plasma lipids was determined by high-resolution gas-liquid chromatography. Results: Tendencies of increase were observed in the alpha-linolenic acid content of plasma lipids in the phospholipid, triacyl-glicerine and sterol-ester fractions after the supplementation with alpha-linolenic acid. In the non-esterified fatty acid fraction, the values of alpha-linolenic acid were significantly higher after the supplementation (0.11 [0.08] versus 0.14 [0.20], % weight/weight, p < 0.05), indicating the beginning of the accumulation of alpha-linolenic acid in plasma lipids. Conclusion: In obese children a six-week-long supplementation of the diet with 1000 mg alpha-linolenic acid per day increased significantly the contribution of omega-3 fatty acids only to the non-esterified fatty acids of plasma lipids, but had no significant effect on the esterified fractions. Increase of the dose of supplementation may be needed to influence omega-3 fatty acid status in obese children. Keywords: alpha-linolenic acid, dietary supplementation, long-chain polyunsaturated fatty acid, obesity (Beérkezett: december 12.; elfogadva: június 7.) 1499 n DOI: /OH n n

2 Rövidítések ALA = alfa-linolénsav (C18:3n 3); EPA = ejkoza-penténsav (C20:5n 3); DHA = dokoza-hexénsav (C22:6n 3); LCPUFA = hosszú szénláncú, többszörösen telítetlen zsírsav Az elmúlt évtizedekben az elhízás az egyik legjelentôsebb népegészségügyi problémává vált, mert kórélettani következményei, köztük a dyslipidaemia, a glükózintolerancia és a hypertensio egyaránt növelik a cardiovascularis betegségek kockázatát [1]. Sajnos, magas prevalenciája miatt az elhízás már gyermekkorban is kihívást jelent. Sürgetô feladattá vált tehát, hogy az elhízást már kora gyermekkorban megfelelôen kezeljük, kidolgozva különbözô olyan módszereket, melyekkel csökkenteni lehet az elhízottak atherosclerosissal szembeni fokozott kockázatát. Ilyen lehetôséget jelenthet az omega-3 zsírsavak fokozott fogyasztása, ugyanis számos epidemiológiai vizsgálat eredménye igazolja jelentôségüket a koszorúér-betegségek incidenciájának csökkentésében [2, 3, 4, 5, 6]. Kiindulási vegyületük, az alfa-linolénsav gyulladásgátló hatása révén csökkentheti az atheroscleroticus plakk képzôdésében szerepet játszó citokinek szintjét és a sejtfelszíni adhéziós molekulák expresszióját [7, 8, 9, 10, 11, 12], ezért a plazmalipidek megfelelô ALA-szintje protektív tényezô lehet az atherosclerosis pathogenesisében. Mivel kutatócsoportunk egy korábbi vizsgálata során elhízott gyermekekben az ALA hiányát észlelte [13], felvetôdött az elhízott gyermekek étrendje ALA-val történô kiegészítésének gondolata. A jelen vizsgálat célja annak a kérdésnek a megválaszolása volt, hogy lehetséges-e kedvezôen befolyásolni az elhízott gyermekek omega-3-zsírsav-ellátottságát napi 1000 mg ALA étrendbe történô beépítésével. Személyek és módszerek Vizsgálatunkban normolipidaemiás (szérumkoleszterin # 5,2 mmol/l, szérumtriacil-glicerin # 1,5 mmol/l) elhízott gyermekek étrendjébe építettünk be naponta 1 tojást és 50 gramm filézett csirkehúst úgy, hogy ne fokozódjon a napi összes energia-, zsír- és koleszterinbevitel. A speciális összetételû tojást és húspogácsát a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezôgazdaság- és Élelmiszertudományi Karának Takarmányozástani Tanszékén állítottuk elô. A tojás és a filézett csirkehús vagy hagyományos zsírsavösszetételû, vagy lenolajjal 4%-nyi mennyiségben kiegészített étrenden tartott tyúkoktól származott. A takarmány 4%-nyi lenolajjal történô kiegészítésének a segítségével a tojás sárgájának zsírsav-összetételében az ALA részesedése 0,28%-ról 7,28%- ra volt megnövelhetô, így az étrendi kiegészítô fenti mennyiségének az elfogyasztásával hozzávetôlegesen napi 1000 mg ALA bevitele volt biztosítható. A gyermekeket arra kértük, hogy táplálkozási szokásaik lényeges megváltoztatása nélkül építsenek be étrendjükbe napi egy tojást és egy húspogácsát. Mivel az elkészítési forma (sütés-fôzés) nem módosítja a tojások zsírsavösszetételét [14], ezt az étrendi kiegészítôt tetszôlegesen elkészített formában és a nap bármely idôpontjában fogyaszthatták. A vizsgálat során az étrendi háttér zavaró hatásait keresztezô önkontrollos kísérleti elrendezéssel próbáltuk minimalizálni: a 14 hétig tartó vizsgálat elsô 2 hetében mindkét csoport hagyományos összetételû tojást és csirkehúst fogyasztott. Ezt követôen a vizsgált gyermekeket számítógép segítségével végzett egyszerû randomizációval két csoportba soroltuk. A 3. héttôl a két csoport egyikének tagjai megkezdték az ALA-val szupplementált tojás és hús fogyasztását, míg a másik csoport továbbra is kontroll étrendi kiegészítôt kapott. A 9. héttôl felcseréltük a két csoport étrendjét. A 14. és az 56. napon, valamint a vizsgálat lezárásakor, a 98. napon reggeli idôpontban, éhgyomorra vénás vérminta vétele történt (1. ábra). A 2 mg/ml EDTA-t tartalmazó kémcsôbe vett vérmintákat percenként 2000-es fordulatszámon centrifugáltuk 5 percig, majd a plazmát 80 C-on tároltuk a feldolgozásig. A biokémiai méréseket a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának laboratóriumában végeztük. Az összes koleszterin, HDL-koleszterin és triacil-glicerin plazmakoncentrációját standard laboratóriumi módszerekkel mértük Boehringer-Mannheim-kitek felhasználásával. Az LDL-koleszterin plazmakoncentrációját a fenti értékekbôl számítottuk. A zsírsav-analitikai vizsgálathoz a lipideket 100 µl szérumból felolvasztást követôen 3 ml kloroform és 1 ml metanol keverékével vontuk ki. Az így kapott elegyet 10 percig 2000 RPM-en centrifugáltuk. A szérumból kicsapódó fehérjék a fázishatáron helyezkedtek el, a lipideket tartalmazó kloroform pedig az alsó fázisban. Az alsó, kloroformos fázist leszívtuk, 4 ml-es üvegcsébe tettük, és a szerves oldószert nitrogéngáz alatt elpárologtattuk. A szérumlipidek elkülönítése érdekében 100 µl methanolban oldott keverékstandardot adtunk minden üvegcséhez, amely dipentadekanoilt, koleszterin-pentadekanoátot, 1, 2, 3-tripentadecanoil-glicerolt és pentadekánsavat tartalmazott zsírsavanként 400 µmol/l koncentrációban. Továbbá hozzáadtunk 70 µl kloroformot, mellyel az üveg falára felrakódott zsírokat oldottuk le. Az üvegcse tartalmát vékonyréteg-kromatográfiás, félmagas szilikagél lemezre vittük. A futtatáshoz hexán:dietil-éter:kloroform:ecetsav = 21:6:3:1 arányú oldószerelegyet használtunk. A lemezeket megfestettük diklorofluoreszceinnel, így UV-fény alatt láthatóvá váltak az elkülönült frakciók. A futtatás után a frakciókat a lemezrôl lekapartuk, és fénytôl védô barna üvegcsékbe tettük. A transzészterifikálás során a zsírsavakat leválasztottuk az észterpartnerrôl, és az összes zsírsavból metil-észtert képeztünk. A lemezrôl lekapart mintákhoz 800 µl 3N sósavas metanolkeveréket adtunk, 0,4 0,3 0,2 0,1 0 p < 0,05 ALA-supplementáció elôtt ALA-supplementáció után Szabad zsírsav Szterin-észter Foszfolipid Triacil-glicerin 1. ábra Elhízott gyermekek plazmalipidjeinek alfa-linolénsav- (C18:3n-3) tartalma hat héten keresztül alkalmazott napi 1000 mg elôtt és után. Az adatokat medián (kvartilisek közötti távolság) formájában adtuk meg n 1500 n ORVOSI HETILAP

3 majd az üvegcséket lezártuk, és 45 percre 84 C-os termosztátba tettük. Kihûlés után 700 µl hexánt mértünk rá, majd a mintát vortexszel összekevertük, a felsô fázist leszívtuk, majd nitrogéngázzal bepároltuk. Ezután 70 µl hexánnal felvettük, és ampulláztuk. Az egyes zsírsavak azonosítása, mennyiségi meghatározása során nagy felbontóképességû kapilláris gáz-folyadék kromatográffal (Finnigan 9001) történt. A statisztikai analízis során az egyes zsírsavakat az összes meghatározott zsírsav tömegszázalékában fejeztük ki. A zsírsaveredmények feldolgozását Windows SPSS statisztikai programmal végeztük. Az értékeket mediánként, a negyedelô pontok (1. és 3. kvartilis) távolságával adtuk meg, mivel különösen az alacsony koncentrációjú zsírsavak esetén az eloszlás nem felelt meg a normális eloszlásnak. Az eredményeket a nonparametrikus Wilcoxon-teszttel hasonlítottuk össze. A különbségeket p < 0,05 esetén tekintettük statisztikailag szignifikánsnak. Eredmények A vizsgálatba bevont gyermekek antropometriai adatait az 1. táblázatban tüntettük fel. A vizsgálati periódusban a gyermekek testtömegüket a serdülôkorral együtt járó növekedésbôl fakadó kis mértékben változtatták, testtömegindexük nem módosult. Összevetve az ALA-val kiegészített táplálék fogyasztása elôtti és utáni lipidprofilt, nem észleltünk szignifikáns változást sem a plazma-összkoleszterin, sem a HDL- és LDL-koleszterin, sem pedig a triacil-glicerin-koncentrációban (2. táblázat). Megállapíthatjuk, hogy vizsgálatunkban az elhízott gyermekek étrendjének speciális zsírsav-összetételû tojással és csirkehússal történô kiegészítése nem eredményezte a plazmalipidek értékeinek kedvezôtlen változását. A szupplementáció hatására az alfa-linolénsav plazmaértékei tendenciaszerû emelkedést mutattak a szterin-észter, foszfolipid és triacil-glicerin frakciókban, a változás a nem észterifikált zsírsavak esetében statisztikailag szignifikánsnak bizonyult (2. ábra). A telített zsírsavak, az egyszeresen telítetlen zsírsavak és az n- 6 többszörösen telítetlen zsírsavak hozzájárulása a plazmalipidek zsírsavösszetételéhez nem változott az hatására (3. táblázat). Az hatására a foszfolipid-, a triacil-glicerin- és a szterol-észter-frakciókban az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak összesített értékeinek emelkedô tendenciája volt megfigyelhetô, a változás a nem észterifikált zsírsavfrakcióban szignifikánsnak bizonyult (3. táblázat). 1. táblázat A vizsgálatban részt vevô gyermekek [n = 9, életkor = 12,4 (2,0), átlag (SD)] antropometriai adatai és az átlagos életkoruknak megfelelô referenciapercentilisek Antropometriai adatok A vizsgálatban részt vevô gyermekek adatai átlag (SD) 12 és fél éves fiúk referenciapercentilisei 10-es 90-es Testtömeg (kg) 77,5 (20,7) 34,0 57,2 Testmagasság (cm) 159,2 (15,8) 142,5 162,5 Testtömegindex (kg/m 2 ) 30,0 (4,1) 15,7 22,6 2. táblázat Elhízott gyermekek (n = 9) plazmalipidértékei [átlag (SD)] 6 héten át alkalmazott napi 1000 mg alfalinolénsav- (ALA-) szupplementáció elôtt és után n = 5 ALAszupplementáció elôtt t = 2 hét n = 9 mintavétel ALAszupplementáció után Összes koleszterin (mmol/l) 4,4 (0,8) 4,0 (1,3) Triacil-glicerin (mmol/l) 0,9 (0,4) 1,0 (0,4) HDL-koleszterin (mmol/l) 1,15 (0,17) 1,13 (0,1) LDL-koleszterin (mmol/l) 2,63 (0,73) 2,72 (1,29) n = 4 Megbeszélés A szív- és érrendszeri betegségek kialakulási mechanizmusára vonatkozóan egyre részletesebb metabolikus ismeretek is rendelkezésünkre állnak. A kardiológiai kockázati tényezônek tekinthetô metabolikus eltérések vizsgálatának egyik fókuszában az omega-3 zsírsavak állnak, melyek a szervezet különbözô membránjaiba épülve fejtik ki hatásukat. Hazánkban sajnos a kívánatosnál egyébként is nagyobb zsírbevitel fôként a telített n = 5 2. ábra A vizsgálat felépítése ALA- szupplementáció n = 4 ORVOSI HETILAP n 1501 n

4 3. táblázat Elhízott gyermekek (n = 9) plazmalipidjei zsírsavösszetételének változása hat héten keresztül alkalmazott napi 1000 mg hatására Foszfolipid elôtt után Összes telített zsírsav 60,53 (2,25) 59,50 (1,60) Összes MUFA 8,76 (1,81) 8,96 (1,47) Összes n-6 PUFA 27,69 (2,43) 28,21 (2,55) Összes n-6 LCPUFA 9,21 (2,03) 9,41 (1,93) Összes n-3 PUFA 1,52 (0,56) 1,80 (0,41) Összes n-3 LCPUFA 1,46 (0,52) 1,72 (0,39) Triacil-glicerin Összes telített zsírsav 47,97 (2,29) 46,44 (9,12) Összes MUFA 31,28 (1,31) 30,43 (2,62) Összes n-6 PUFA 16,16 (3,48) 17,27 (7,64) Összes n-6 LCPUFA 1,19 (0,42) 1,01 (0,32) Összes n-3 PUFA 0,44 (0,11) 0,48 (0,25) Összes n-3 LCPUFA 0,23 (0,03) 0,20 (0,12) Szterol-észter Összes telített zsírsav 19,67 (1,22) 18,74 (2,18) Összes MUFA 15,78 (2,46) 16,44 (1,59) Összes n-6 PUFA 61,77 (1,37) 63,51 (2,51) Összes n-6 LCPUFA 6,32 (0,81) 6,24 (0,95) Összes n-3 PUFA 0,69 (0,20) 0,81 (0,27) Összes n-3 LCPUFA 0,49 (0,11) 0,51 (0,13) Szabad zsírsav Összes telített zsírsav 59,84 (4,60) 58,63 (4,61) Összes MUFA 24,99 (5,24) 23,47 (2,25) Összes n-6 PUFA 9,84 (3,80) 9,51 (2,14) Összes n-6 LCPUFA 0,88 (0,35) 0,96 (0,39) Összes n-3 PUFA 0,44 (0,32) A 0,63 (0,24) A Összes n-3 LCPUFA 0,30 (0,20) A 0,45 (0,19) A Az adatokat medián (kvartilisok közötti távolság) formájában adtuk meg. A = p < 0,05; Összes telített zsírsav = C12:0 + C14:0 + C16:0 + C18:0 + C20:0 + C22:0 + C24:0; Összes cisz egyszeresen telítetlen zsírsav (MUFA) = C14:n1 5 + C16:1n 7 + C18:1n 7 + C18:1n 9 + C20:1n 9 + C22:1 n 9 + C24:1n 9; Összes n 6 többszörösen telítetlen zsírsav (PUFA) = C18:2n 6 + C18:3n 6 + C20:2n 6 + C20:3n 6 + C20:4n 6 + C22:4n 6 + C22:5n 6; Összes n 6 hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsav (LCPUFA) = C20:2n 6 + C20:3n 6 + C20:4n 6 + C22:5n 6; Összes n 3 többszörösen telítetlen zsírsav (PUFA) = C18:3n 3 + C18:4n 3 + C20:3n 3 + C22:5n 3 + C22:6n 3; Összes n 3 hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsav (LCPUFA) = C20:3n 3 + C22:5n 3 + C22:6n 3 és omega-6 többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztását jelenti, így a nemzetközileg ajánlott 2:1 4:1 omega-6/omega- 3 arány [15, 16, 17] eléréséhez elengedhetetlenül szükséges lenne az omega-3 zsírsavak fogyasztásának a növelése. Ennek érdekében felmerül az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak alapvegyületével, az ALA-val történô táplálékkiegészítés gondolata. Az American Heart Association, a European Society of Cardiology, valamint a British Nutrition Foundation napi 1 g omega-3 zsírsav bevitelét javasolja a cardiovascularis rizikó csökkentésére. A különbözô vizsgálatok során észlelt kedvezô hatásokat felnôttekben azonban általában ennél jóval több, napi 2 8 g ALA adásával érték el. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy gyermekekre vonatkozó ajánlások nem állnak rendelkezésre. Vizsgálatunkban a felnôttekre vonatkozó ajánlásoknak megfelelô, napi 1000 mg ALA-val való étrendi kiegészítés mellett döntöttünk. A természetes zsírsav-összetételû élelmiszerek ALA-tartalma általában alacsony, csak bizonyos növényi olajok (pl. repceolaj, lenolaj, mogyoróolaj, szójaolaj) tartalmaznak ALA-at nagyobb koncentrációban, ugyanakkor ezeknek az olajoknak a többsége sajátos illatú és aromájú, így közvetlen szupplementálásra csak korlátozottan alkalmasak. Vizsgálatunkban speciális étrenden tartott csirkék húsa és tojása formájában adtunk t. Mivel a lenolaj nagy mennyiségben tartalmaz ALA-at, ami beépül a lenolajjal kiegészített étrendet fogyasztó élôlények szervezetébe, ilyen táplálékkiegészítô alkalmazásával lehetôségünk nyílt az elhízott gyermekek ALA-bevitelét az összes zsírbevitel és koleszterinbevitel lényeges növekedése nélkül fokozni. Egy, a jelen közleményben tárgyalthoz hasonló szupplementációs vizsgálat során Mantzioris és mtsai [18] 9000 mg ALA, 8000 mg ejkoza-penténsav és 1000 mg dokoza-hexénsav bevitelét követôen jelentôs emelkedést észleltek az ALA, az EPA, és a DHA plazmaértékeiben egyaránt. A vizsgálatukban alkalmazott szupplementáció eredményességében az ALA magas dózisának és az n-3 többszörösen telítetlen zsírsavak kombinált adásának egyaránt szerepe lehet. Más külföldi vizsgálatokban ugyanis az ALA alacsonyabb dózisban és izoláltan történô adásával, a jelen vizsgálat eredményeihez hasonlóan, nem tudták szignifikáns mértékben befolyásolni az n-3 zsírsavstátuszt. Ferrier és mtsai [19] vizsgálatában a részt vevô férfiak naponta megközelítôleg 1000, illetve 2100 mg ALA-at tartalmazó speciális tojást fogyasztottak el, azonban ez nem eredményezte a vörösvértest-membránfoszfolipidek ALA-tartalmának szignifikáns növekedését. Fokkema és mtsai [20] lenolaj formájában bevitt napi 2000 mg ALA-val sem tudták befolyásolni az omega-3 zsírsavstátuszt. Vizsgálatunkban napi 1000 mg ALA 6 héten keresztül történô bevitele a plazma nem észterifikált zsírsavaiban az ALA értékek szignifikáns emelkedését eredményezte. Bár az észterifikált zsírsavfrakciókban szignifikáns változás nem volt kimutatható, összességében azonban az hatását a plazmalipidek zsírsavösszetétele kedvezô változásaként értékelhetjük. A zsírsavellátottság jelentôsebb befolyásolásához és a következményes cardioprotectiv hatások remélhetô eléréséhez azonban vagy a szupplementáció idôtartamának vagy dózisának növelése tûnik szükségesnek. n 1502 n ORVOSI HETILAP

5 Köszönetnyilvánítás A Centrum Regionalis Kutatás-Etikai Bizottsága folyó év május 30-i ülésén engedélyezte az Elhízott gyermekek omega-3 LC- PUFA ellátottságának címû tanulmány protocol szerinti lefolytatását. A vizsgálatokat az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA 46630), valamint az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT 175/2006 és ETT 273/2006) támogatta. Irodalom [1] Hubert, H. B., Feinleib, M., McNamara, P. M. és mtsai: Obesity as an independent risk factor for cardiovascular disease: a 26-year follow-up of participants in the Framingham Heart Study. Circulation, 1983, 67(5), [2] Angerer, P., von Schack, C.: n-3 polyunsaturated fatty acids and the cardiovascular system. Curr. Opin. Lipidol., 2000, 11(1), [3] Appel, L. J.: Nonpharmacologic therapies that reduce blood pressure: a fresh perspective. Clin. Cardiol., 1999, 22(Suppl. III), III1 III5. [4] Connor, N. E.: Importance of n-3 fatty acids in health and disease. Am. J. Clin. Nutr., 2000, 71, [5] De Lorgeril, M., Salen, P.: The Mediterranean-style diet for the prevention of cardiovascular diseases. Public Health Nutr., 2006, 9(1A), [6] Gohlke, A.: Neuere Aspekte zur Prävention der KHK und des plötzlichen Herztodes durch Ernährung. Z. Kardiol., 2004, 93 (Suppl 2), II/21 II/25. [7] Block, N. L., Katan, M. B., Van der Meer, J. N. M.: Modulation of inflammation and cytokine production by dietary (n-3) fatty acids. J. Nutr., 1996, 126, [8] James, M. J., Gibson, R. A., Cleland, L. G.: Dietary polyunsaturated fatty acids and inflammatory mediator production. Am. J. Clin. Nutr., 2000, 71(Suppl), 343S 348S. [9] McCarty, M. F.: Interleukin-6 as a central mediator of cardiovascular risk associated with chronic inflammation, smoking, diabetes, and visceral obesity: down-regulation with essential fatty acids, ethanol and pentoxyfylline. Med. Hypotheses, 1999, 52(5), [10] Rallidis, L. S., Paschos, G., Liakos, G. K. és mtsai: Dietary α- linolenic acid decreases C-reactive protein, serum amyloid A and interleukin-6 in dyslipidaemic patients. Atheroscler., 2003, 167, [11] Rallidis, L. S., Paschos, G., Papaioannou, M. L. és mtsai: The effect of diet enriched with α-linolenic acid on soluble cellular adhesion molecules in dyslipidaemic patients. Atheroscler., 2004, 174, [12] Thies, F., Miles, E. A., Nebe-von-Caron, G. és mtsai: Influence of dietary supplementation with long-chain n-3 or n-6 polyunsaturated fatty acids on blood inflammatory cell populations and functions on plasma soluble adhesion molecules in healthy adults. Lipids, 2001, 36, [13] Decsi T., Molnár D., Koletzko B.: Long-chain polyunsaturated fatty acids in plasma lipids of obese children. Lipids, 1996, 31, [14] Van Elswyk M. E., Sam, A. R., Hargis, P. S.: Composition, functionality, and sensory evaluation of eggs from hens fed dietary menhaden oil. J. Food Sci., 1992, 57, [15] Arbeitskreis Omega-3: Bedeutung und empfehlenswerte Höhe der Zufuhr langkettiger Omega-3 Fettsäuren. Ein Konsensus-Statement des Arbeitskreises Omega 3. Ernährungsumschau, 2002, 49, [16] Khor, G. L.: Dietary fat quality: a nutritional epidermiologist s view. Asia Pac. J. Clin. Nutr., 2004, 13, S22. [17] Simopoulos A. P.: Human requirement for N-3 polyunsaturated fatty acids. Poult. Sci., 2000, 79, [18] Mantzioris, E., Cleland, L. G., Gibson, R. A. és mtsai: Biochemical effects of diet containing foods enriched with n- 3 fatty acids. Am. J. Clin. Nutr., 2000, 72, 42. [19] Ferrier, L. K., Caston, L. J., Leeson, S. és mtsai: α-linolenic acid- and docosahexaenoic acid-enriched eggs from hens fed flaxseed: influence on blood lipids and platelet phospholipid fatty acids in humans. Am. J. Clin. Nutr., 1995, 62, [20] Fokkema, M. R., Brouner, D. A., Hasperhoven M. B. és mtsai: Short-term supplementation of low-dose gamma-linolenic acid (GLA), alpha-linolenic acid (ALA), or GLA plus ALA does not augment LCP omega 3 status of Dutch vegans to an appreciable extent. Prostaglandins Leukotriens Essent. Fatty Acids, 2000, 63, (Lohner Szimonetta dr., Pécs, József A. u. 7., szimonetta.lohner@aok.pte.hu) A rendezvények és a kongresszusi híranyagok leadásának határideje a lap megjelenése elôtt 40 nap, a 6 hetes nyomdai átfutás miatt. Kérjük megrendelôink szíves megértését. A híranyagokat a következô címre kérjük: Orvosi Hetilap titkársága: Budai.Edit@akkrt.hu Akadémiai Kiadó Zrt. ORVOSI HETILAP n 1503 n