Segédlet. a Hőtan tárgycsoport tantárgyaihoz
|
|
- Ida Csonkané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Segédlet a Hőtan tárgycsoport tantárgyaihoz 5
2
3 SEGÉDLET A HŐTAN TÁRGYCSOPORT TÁRGYAIHOZ 3
4 Segédlet a Hőtan tárgycsoport tárgyaihoz Első kiadás Összeállította: DR. BIHARI PÉTER BOTH SOMA DOBAI ATTILA GYÖRKE GÁBOR Bihari Péter, Both Soma, Dobai Attila, Györke Gábor 4. Verzió:. 4
5 TARTALOMJEGYZÉK. Termodinamikai összefüggések.... Állapotdiagramok Hősugárzás Fontosabb összefüggések és állandók Sugárzásos hőáram meghatározása Egyszerű geometriák esetei Összetett geometriák esetei Sugárzási tényezők különböző helyzetű felületek között Időben állandósult hővezetés Összetett szerkezetek hőellenállása Kontakt (érintkezési) hőellenállások tájékoztató értékei Bordák hővezetése Állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák Változó keresztmetszetű bordák Tüskebordák Lemezbordák Tárcsabordák Állandó vastagságú tárcsaborda Változó vastagságú tárcsabordák Időben változó hővezetés Alapvető összefüggések Fontosabb mennyiségek és jelölésük Hővezetés általános differenciálegyenlete Derékszögű (DESCARTES) koordinátarendszerben Henger koordinátarendszerben Gömbi koordinátarendszerben Hasonlósági kritériumok Számítást segítő nomogramok Dimenziótlan hőmérsékletek elsőfajú peremfeltétel esetén Dimenziótlan hőmérsékletek harmadfajú peremfeltétel esetén Hőleadási (Gröber-féle) diagramok Végtelen vastag sík fal dimenziótlan hőmérséklete Közelítő összefüggések Többdimenziós testek dimenziótlan hőmérséklete Numerikus módszerek (véges differencia sémák) Időben állandósult hővezetés Időben változó hővezetés Explicit differencia-séma Implicit differencia-séma Crank Nicolson differencia-séma Hőátadás Halmazállapot változás nélküli hőátadás Természetes áramlás Határolatlan nagy térben történő hőátadás Hőátadás függőleges vagy ferde izotermikus sík lap mentén Hőátadás vízszintes izotermikus sík lap mentén Hőátadás izotermikus függőleges henger külső palástfelületén Hőátadás izotermikus vízszintes henger külső palástfelületén Hőátadás izotermikus gömb külső felületén Határolt térben történő hőátadás Hőátadás vízszintes izotermikus sík lapok közötti résben Hőátadás függőleges izotermikus sík lapok közötti résben Hőátadás ferde helyzetű izotermikus sík lapok közötti résben Függőleges lemezbordázattal ellátott felszín hőátadása
6 Közös tengelyű, vízszintes helyzetű izotermikus hengerek közötti hőátadás Közös középpontú, izotermikus gömbök közötti hőátadás Kényszerített áramlás Sík lap mentén történő áramlás Izotermikus sík lap lamináris áramlásban Izotermikus sík lap vegyes (lamináris és turbulens) áramlásban Izotermikus sík lap vegyes turbulens áramlásban Egyedülálló henger, ill. hasáb körüli áramlás Egyedülálló henger, ill. hasáb körüli áramlás határolatlan térben Egyedülálló henger, ill. hasáb körüli áramlás határolt térben Egyedülálló gömb hőátadása Kör keresztmetszetű csövekből álló csőkötegre merőleges áramlás Sima falú, egyenes csőben (csatornában) történő áramlás Teljesen kialakult (félépült) lamináris áramlás, állandó falhőmérséklet Teljesen kialakult (félépült) lamináris áramlás, állandó hőáramsűrűség a fal mentén Turbulens áramlás Hőátadás simafalú csőspirálban Lamináris áramlás a csőspirálban Turbulens áramlás a csőspirálban Átmeneti áramlás a csőspirálban Hőátadás csövek közötti gyűrűs térben Lamináris áramlás a gyűrűs térben Turbulens áramlás a gyűrűs térben Természetes és kényszerített áramlás egyidejű fennállása Halmazállapot változással járó hőátadás Forrás Nagy térfogatban történő buborékos forrás (tetszőleges közeg) Víz nagy térfogatban történő buborékos forrása Stabil filmforrás Kondenzáció Lamináris filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston Átmeneti filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston Turbulens filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston Lamináris filmkondenzáció egyedülálló vízszintes cső vagy gömb külső felületén Lamináris filmkondenzáció vízszintes csövekből álló függőleges csőköteg külső felületén Filmkondenzáció vízszintes cső belső felületén Hőcserélő készülékek Fontosabb mennyiségek Egyszerű hőcserélők Egyenáramú hőcserélő Ellenáramú hőcserélő Egyszeres keresztáramú hőcserélők Tiszta (nem keveredő közegű) keresztáramú hőcserélő Keveredő közegű keresztáramú hőcserélő Részlegesen keveredő közegű keresztáramú hőcserélők Többjáratú csőköteges hőcserélők Korrekciós tényező Bošnjaković-féle hatásosság Anyagjellemzők A száraz levegő fizikai jellemzői A száraz levegő fizikai jellemzői bar nyomáson A száraz levegő izobár fajhője A száraz levegő hővezetési tényezője A száraz levegő köbös tágulási együtthatója A száraz levegő kinematikai viszkozitása..... A víz és vízgőz fizikai jellemzői Telített víz és gőz fizikai jellemzői A víz fizikai jellemzői bar nyomáson A víz/gőz izobár fajhője A víz/gőz sűrűsége
7 ..5. A víz/gőz köbös tágulási együtthatója A víz/gőz hővezetési tényezője A víz kinematikai viszkozitása Néhány szilárd anyag sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője Néhány fém és ötvözet sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője C hőmérsékleten Egyes anyagok relatív emisszióképessége a teljes spektrumra vonatkozóan Fémek Nemfémes anyagok
8
9 I. rész Termodinamika
10
11 . TERMODINAMIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK Jelölések, fogalmak, definíciók p, nyomás V, térfogat T, absz. hőmérséklet m, tömeg R = RU M = cp cv, specifikus gázállandó; gázállandó, kitevő; κ R U vagy R, univerzális κ = c p cv, adiabatikus κr c p =, izobár, 834,37 J/(kmol K) n, politrop kitevő R N, mólszám (anyagmennyiség) fajhő c V =, izochor κ M, moláris tömeg, U, belső energia, J H = U + pv, entalpia, J W munka, J kg/kmol Q, hőmennyiség, J x = X m, tömegre dqrev ds =, entrópia ω KE = m, kinetikus fajlagosított extenzív T energia ( ω sebesség) PE = mgz, potenciális E = U + PE + KE, teljes E = H + PE + KE, teljes n κ energia (z, magasság) energia (zárt rendszer) energia (nyitott r.) cn = cv, pol. fajhő n Ideális gáz állapotegyenlet: pv = mrt, pv = RT, pv = állandó (állandó tömegű rendszer) T fajlagos belső energia: du = c dt ; fajlagos entalpia: dh = c dt T v fajlagos entrópia-változás: s = s s = cv ln + R ln T v általános állapotváltozás: V n pv = állandó, n pv speciális állapotváltozások: n =, izotermikus;, p T p s = s s = cp ln R ln T p n n n T p V = állandó, = = T p V n = κ, adiabatikus; n =, izobár; n =, izochor. I. főtétel zárt rendszer nyitott rendszer U U = Q + Wf, nyugvó H H = Q + Wt, E E = Q + Wf, mozgó E E = Q + Wt, V fizikai munka: ( ) W p V dv f = technikai munka: t = ( ) V p p W V p dp hőmennyiség: dq = cmdt (ha az adott fajhő értelmezve van) Körfolyamatra: d U = d W + d Q = Q = W Q bevezetett Q elvont = W W Q termikus hatásfok (erőgép): η = ; hatásosság (hűtőgép/hőszivattyú): ε = Q W dq dq dwdiss ds = + dsprod = + T T T transzportált entrópia produkált entrópia bevezetett II. főtétel hasznos, ahol W diss : disszipációs munka (belső irreverzibilitások) Belső hatásfok
12 wvalós w expanziós gép (pl. turbina): ηexp = kompressziós gép: η w comp = izentrop w Termikus együtthatók v p izobár hőtágulási együttható: β = izochor nyomás együttható: σ = v T p T izoterm kompresszibilitási tényező: χ T p v = v p T izentrop valós, izoterm rugalmassági modulus: p ε T = v v. T Általános összefüggések HELMHOLTZ-féle szabad energia: F = U TS ; GIBBS-féle szabad entalpia: G = H TS T p MAXWELL-egyenletek: = v s s, T v s p =, = v p s s p v T T, s v =. v p T T p p v Tds egyenletek: Tds = cvdt + T dv, Tds = cpdt T dp. T T fajlagos belső energia: u p u du = dt + T p dv T v T és cv = v T fajlagos entalpia: h v h dh = dt + v T dp és cp = T p T p T p Többfázisú rendszerek (gőz-folyadék egyensúlyi rendszerek) az egyik fázis tömege Fajlagos gőztartalom: x =. ( ): folyadék fázis, ( ) gőz fázis a két fázis együttes tömege v xv x v h xh x h s = xs + x s. vegyes fázis esetén: = + ( ), = + ( ), ( ) dp r CLAPEYRON-egyenlet: = dt T v v ( ) v. CLAPEYRON CLAUSIUS-egyenlet: ln p r. p R T T Valós közegek (van der Waals modell) pv vmért kompresszibilitási (reál) faktor: Z = RT = v. vdw áll. egyenlet: a p + ( v b ) RT = ideális v RTC vdw együtthatók: b = 8 p és 7 a = RT 8 C b, ahol T C : kritikus hőmérséklet, p C : kritikus nyomás. C v p v
13 tömegarány: g i = n m i= i m i ; mólarány: Gázelegyek mi Ni Mi yi = = n n mi Ni M i= i= i ; parciális nyomás: p N RT V i i = = yip. Extenzív állapothatározók: U = U, H Keveredési entrópia: n i= n i= mi Se = yi Rln y M i i n n = Hi, cx,e gicx, i i= i= i =, n S = S. i= i Nedves levegő m p víz gőz Abszolút nedvességtartalom: x = =,6 m p p Relatív páratartalom: ϕ = p p gőz gőz, telítési levegő, száraz össz gőz Fajlagos entalpia: h + x cp,levegő t x ( r cp,gőz t) = + + (telítetlen állapotban), 3
14
15 . ÁLLAPOTDIAGRAMOK Állapotdiagramok R79: Levegő; R744: Szén-dioxid (CO ) R78: Víz-vízgőz (H O); R77: Ammónia (NH 3 ); R6a: Izobután (-metil propán, CH(CH 3 ) ); R34a:,,,-tetrafluoretán (CH FCF 3 ). Nedves levegő MOLLIER-féle entalpia-koncentráció diagramja Nedves levegő pszichrometrikus diagramja 5
16 6 Hőmérséklet, C 3, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3,,,, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3,,,, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3,,,, -, -, -3, -4, -5, -6, -7, -8, -9, -, -, -, -3, -4, -5, -6, -7, -8, -9, -, R79 Ref :W.C.Reynolds: Thermodynamic Properties in SI DTU, Departm ent of Energy Engineering h in [kj/kg]. v in [m^3/kg]. p in [Bar] M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen Levegő v=,5 v=, v=,5 v=,5 v=, 5 v=,5 7,5 5,,5 x =,,,3,4,5,6,7,8,9 h = Fajlagos entrópia, J/(kg K),,75,5,5,,5 h = 3 5,5 h = 34 5 h = 36, h = 38 h = 4 h = 4 7,5 5,,5 h = 46 h = 44,5 h = 5 h = 48,5, h = 54 h = 5 h = 58 h = 56,,75,5,5 h = 64 h = 6 h = 6 5, h = 7 h = 68 h = 66 h = 78 h = 76 h = 74 h = 7 h = 8
17 Hőmérséklet, C R78 Ref :W.C.Reynolds: Thermodynamic properties in SI DTU, Department of Energy Engineering h in [kj/kg]. v in [m^3/kg]. p in [Bar] M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen v=,5 v=, v=,5 v=,5 v=, v=,5 v=,5 v=, v=,5 v= 5, v=,,5,5,,5,5, x =,5,,5,,5,3,35,4,45,5,55,6,65,7,75,8,85,9,95 h = v= 5 v= 5 5,5 5 5, 5, 5,5,5,5, 5 5,5,5, 5,,5,5 5,,,5 h = 6 h = 7,5 5 h = 8 h = 3 h = 9,,5,5 5 h = 3 h = 3 5 h = 34 h = 33 h = 36 h = 35, h = 4 5 h = 4 h = 39 h = 38 h = Fajlagos entrópia, J/(kg K)
18 8 R744 Ref :W.C.Reynolds: Thermodynamic Properties in SI, DTU, Department of Energy Engineering h in [kj/kg]. v in [m^3/kg]. p in [Bar] 95, M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen ,,4, ,8, 5 4, 3 5,4 5,6 9, 8, 7,,8, h = 56 85, 8, h = 55 75, 7, h = 54 65, 6, h = 53 55, 5, 45, h = 5 4, 35, h = 5 Temperature [şc] 3, 5,, 5, h = 49 h = 5, 5,, -5, -, -5, -, -5, -3, -35, -4, -45, -5, v=,4 v=,6 v=,8 v=, Entropy [J/(kg K)] , 8, 7, x =,,,3,4,5,6,7,8,9 h = v=, v=,4 h = 44 h = 45 h = 46 h = 47 h = 48
19 ,8,9,,5 s =,6 s =,65 s =,7 s =, s =,75 s =,5 s =, s =,5 s =,8 s =, s =,85 s =,95 s =,9 s =,85 s =,8 s =,9 s =,75 s =,7 s =,95 s =, s =, s =,5 s =,5 s =, s =,5 s =,3 s =,35 s =,4 s =,45, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3,,, Enthalpy [kj/kg] ,,3,4,6,5,7,6,5,4,3,,5 R744 Ref :W.C.Reynolds: Thermodynamic Properties in SI DTU, Department of Energy Engineering s in [kj/(kg K)]. v in [m^3/kg]. T in [şc] M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen v=,3 v=,4 v=,6 v=,8 v=, v=,5 v=, v=,3 x =,,,3,4,5,6,7,8,9 s =,8,,,4,6,8, Pressure [Bar] 9
20 p =, p =,5 p =,5 p =, p =,5 p =,5 p =, p =,5 p = 5, p = p = 5 p = 5 p = p = 5 p = 5 p = R78 Ref :W.C.Reynolds: Thermodynamic properties in SI,5, 5, 5,,5 DTU, Department of Energy Engineering T in [ C]. v in [m^3/kg]. p in [Bar] M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen ,,9,8,7,6,5,4,3,,,,, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9,,, Fajlagos entrópia, kj/(kg K) Fajlagos entalpia, kj/kg
21 ,5,,5, 5, R78, Víz-vízgőz t, C; v, m 3/kg, p, bar p =, p =,5 p =, p =,4 p =,3 p =, 6 p =,8 p =, p =,5 p =, p =,3 p =,4 p =,6 p =,8 p =,5 p =, p = 3, p = 4, p = 6, p = 8, p = p = 5 p = p = 3 p = 4 p = 6 p = 8 p = p =, p = 5 p = p = 3 p = 4 p = 6 p = ,9 5,9,8 5 5, 8,75,6,55,5, , 5, 6, 7, 8, 9,,,7,65 Fajlagos entrópia, kj/(kg K) Fajlagos entalpia, kj/kg
22
23 R77 Ref :R.Döring. Klima+Kälte ingenieur Ki-Extra 5, , 6, 4,,,,8,6 9, DTU, Department of Energy Engineering h in [kj/kg]. v in [m^3/kg]. p in [Bar] M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen ,5,,5,5,,5,5,,5 5, h = 9 7, h = 85 5, h = 8 3,, 8 h = 75 Hőmérséklet, C 9, 7, 6 4 h = 7 h = 65 5, 3,, v=,5 v=, v=,5 v=,5 v=, 8, 6, 4, h = 5 h = 55 h = 6 -, -3, -5, v=,5,,,8,6 x =,,,3,4,5,6,7,8,9 h = v=,5 v=, h = 4 h = Fajlagos entrópia, J/(kgK)
24 ,,5,, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3,,, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3,,,,9,8,7,6,5,4,3, R77 Ref :R.Döring. Klima+Kälte ingenieur Ki-Extra 5, 978,3 s = 4,5 s = 4,75,4,5 s = 5, s = 5,5 s = 5,5 s = 5,75 s = 6, s = 6,5 s = 6,5-9,6 8,7,8,9 7, 6 5,5 4, 3,3,4,5,6,7,8,9, s = 6,75 s = 7, s = 7,5 s = 7,5 s = 7,75 s = 8, s = 8, , 4, 5,,5, 6, 7, 8, 9, Fajlagos entalpia, kj/kg Nyomás, bar DTU, Department of Energy Engineering s in [kj/(kg K)]. v in [m^3/kg]. T in [şc] M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen v=,8 v=,6 v=, v=,5 v=, v=,3 v=,4 v=,8 v=,6 v=, v=,5 v=, v=,3 v=,4 v=,6 v=,8 v=, v=,5 v=, v= 3, x =,,,3,4,5,6,7,8,9 s =,, 3, 4, 5, 6, 4
25 ,,5,,3,4,6,8,,5,,3,4,6,8,,5, 3,,8,6,4 s =,7 s =,6 s =,5 s =,4 s =,8 s =,9 s = 3, s = 3, s = 3, 5, 4, 3,,, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3,,,,9,8,7,6,5,4,3, R6a Ref :W.C.Reynolds: Thermodynamic Properties in SI Fajlagos entalpia, kj/kg Nyomás, bar DTU, Department of Energy Engineering s in [kj/(kg K)]. v in [m^3/kg]. T in [şc] M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen v=,6 v=,8 v=, v=,5 v=, v=,3 v=,4 v=,6 v=,8 v=, v=,5 v=, v=,3 v=,4 v=,6 v=,8 v=, x =,,,3,4,5,6,7,8,9 s =,8,,,4,6,8,, 5
26 ,6,7,8,9,,5,,3,4,5,6,7,8,9,,5,,3,4,5,6,5,4,3,,5 s =,7 s =,95 s =,9 s =,85 s =,75 s =,8 s =, s =,5 s =, s =,5 s =, s =,5 5, 4, 3,,, 9, 8, 7, 6, 5, 4, 3,,,,9,8,7,6,5 R34a Ref :D.P.Wilson & R.S.Basu, ASHRAE Transactions 988, Vol. 94 part Fajlagos enthalpia, kj/kg Nyomás, bar DTU, Department of Energy Engineering s in [kj/(kg K)]. v in [m^3/kg]. T in [şc] M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen v=, v=,3 v=,4 v=,6 v=,8 v=, v=,5 v=, v=,3 v=,4 v=,6 v=,8 v=, v=,5 v=, x =,,,3,4,5,6,7,8,9 s =,,,4,6 6
27 5, 5,, 75, % %, 3 % 9, C 4 % 5 % 8, C 6 % 7 % 75, 8 % 7, C 9 % % 6, C 5, C 5, 4, C 3, C 5,, C, C I,x-Diagram for moist air PB =,35. T =,. T = 4,. T3 = 75, DTU, Departm ent of Energy Engineering M.J. Skovrup & H.V. Holm. 4--9, C,,5,,5,,5,3,35,4,45 Abszolút nedvességtartalom, kg/kg Fajlagos entalpia, kj/kg 7
28 8
29 II. rész Hőközlés 9
30
31 3. HŐSUGÁRZÁS 3.. Fontosabb összefüggések és állandók ( ) C PLANCK-törvény: Eλ = 5 C λ exp λt ahol λ µm egységben helyettesítendő és C = π = 8 hc 3,747 W µm 4 /m = 6 3,747 W m, hc 4 C = =,43854 µm K =,43854 m K. k STEFAN-BOLZTMANN-törvény: ahol 8 ( = ) λ ( λ, ) dλ = σ 4 ( ) ( ) σ = 5,674 W/(m K4 ). qɺ T E T T, W/(m µm), (fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség), (sugárzási teljesítmény-sűrűség) Látható fény (,38..,75 µm) K (a Nap felszíne) Fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség, W/(m m) K 4 K 3 K 5 K K 5 K K 5 K 3 K K Maximumok burkológörbéje, Hullámhossz, µm 3-. ábra. Az abszolút fekete test fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűsége a hullámhossz és a felszíni hőmérséklet függvényében (logaritmikus koordinátarendszerben) 3
32 # 4 Fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség, W/(m m) 8 # 3 6 # 3 4 # 3 # 3 5 K 4 K 578 K (a Nap felszíne) 3 K Hullámhossz, µm 3-. ábra. Az abszolút fekete test fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűsége a hullámhossz és a felszíni hőmérséklet függvényében (lineáris koordinátarendszerben) A WIEN-féle eltolódási törvény (lásd a 3-. ábrát): λ T = µm K. ( ) max 897,8 Az abszolút fekete test sugárzási függvénye: továbbá f ( T ) f ( T ) f ( T ) λ λ λ λ =. ( ) f T λ = λ E ( ) ( λ T ) λ σ, dλ T 4, 3
33 3. táblázat. Az aboszlút fekete test sugárzási függvényének számértékei λ T, µm K f λ ( T ) λ T, µm K f λ ( T ), 6,7544 4, 64, , 66, ,6 68,7969,3 7,889,34 7,897 4,779 74,8957 6,978 76,839 8, ,8485,6678 8,85688,888 85, ,456 9,899 6,83 95,9385 8,7897,9499 3,733 5,937 3,38, , , ,4367, , , , , ,564 5, , , ,5798 8, ,67559,9856 5, ,995 5, , ,6836 4, ,746 5, ,758 75, ,73788,99995 Napállandó az atmoszféra határán: G S = 373 W/m. 33
34 3.. Sugárzásos hőáram meghatározása 3... EGYSZERŰ GEOMETRIÁK ESETEI geometria kisméretű test nagyméretű burkolófelületen belül, A A, φ, = hőáram T, A, ε T, A, ε 4 4 ( ) Qɺ = σ ε A T T összemérhető felületű egymást burkoló testek, A < < A, φ, = nagyméretű, párhuzamos, izotermikus sík lapok, A φ = A =,, Qɺ = σ 4 4 ( ) A T T A ε + A ε 4 4 ( T ) A T Qɺ = σ + ε ε 3... ÖSSZETETT GEOMETRIÁK ESETEI Összetett geometriák esetén az alábbi összefüggést célszerű használni a hőáram kiszámítására 4 4 ( ) Qɺ = σ ε ε φ A T T,, ahol φ, sugárzási tényező (térszögarány, view factor) értékét a 3.3. alfejezet szerint kell meghatározni. 34
35 3.3. Sugárzási tényezők különböző helyzetű felületek között Sugárzási tényező ( φ, ) az a mennyiség, ami megmutatja, hogy az -jelű testet elhagyó sugárzás hányad része éri el a -jelű testet. Használatára érvényes a reciprocitási szabály: φ,a = φ,a.., Két végtelen hosszú, párhuzamos sík lemez egymással szemben w w h., Két végtelen hosszú, merőleges, közös oldalélű sík lemez h 3., Két végtelen hosszú, azonos szélességű, közös oldalélű, egymással α szöget bezáró sík lemez w α w 4., Két végtelen hosszú, párhuzamos, azonos átmérőjű henger s r 4., Két végtelen hosszú, párhuzamos, eltérő átmérőjű henger s r w r r ha w w : φ, = ha w = w = w : φ, φ W w w = ; W = h h,5, ( W W ) ( W W ), W ( ) ( ) φ, = + h w h w h H = w ( H H ) φ, =,5 + + α φ, = φ, = sin s X = + r = arcsin + X X π X r s R = ; S = ; C = + R + S r r = π + C ( R + ) C ( R ) π R R + + ( R ) arccos ( R + ) arccos C C 35
36 5., Végtelen hosszú henger és végtelen hosszú, véges szélességű sík lemez, melyek párhuzamosak A r B b b = ; B = a a a φ = arctan arctan π ( B B ), A b b 6., Párhuzamos síkú, függőleges eltolással fedésbe hozható, véges méretű sík lemezek a b A c φ a b X = ; Y = c c ( + )( + ),5 X Y X πxy + X + Y + Y, = ln + X + Y arctan Y + Y + X arctan X arctanx Y arctany + X A 7., Merőleges síkú, közös oldalú, véges méretű sík lemezek l A w h φ, A ( )( ) ( ) ( )( ) h w H = ; W = l l = W arctan H arctan H W arctan πw + + W H H + W ( ) ( )( ) W H + W + H W + W + H H + W + H + ln 4 + W + H + W W + H + H W + H 36
37 8., Párhuzamos síkú, közös felületi normálisú, egymás alatti középpontú, kör alakú lemezek r r r + R = ; = ; = + a a R R R X a r 9., Henger külső felülete és a talpánál található kör alakú lemez r φ, R = X X 4 R = r ; = l ; = + ; = + R L A L R B L R r r l φ B A ( A + ) AR A = + arccos 4 arccos arcsinr RL π B L R B RL, r., Téglalap és egyik csúcspontja felett elhelyezkedő gömb alkalmazható, ha r<d A r d D d d = ; D = l l l l A φ = arctan, 4π D + D + DD., Gömb és alatta elhelyezkedő kör alakú lemez. A lemez középpontjából állított felületi normális átmegy a gömb középpontján A r R = a r A a φ, = + R 37
38 ., Hengersor és végtelen nagy sík lemez s D,5 A,5 φ D D s D = + arctan s s D, 3., Henger belső palástfelülete önmagára r A h A h H = r,5 φ = + + H ( H), 4., Henger egyik véglapja a belső palástfelülete r A h H = r A h ( ),5 φ, = H + H H 38
39 4. IDŐBEN ÁLLANDÓSULT HŐVEZETÉS 4.. Összetett szerkezetek hőellenállása., A felületű fal hőátadása α T T w R = / ( α A)., A felületű sík fal hővezetése T R = δ /( λ A) δ T 3., L hosszúságú, n oldalú szabályos sokszög alapú hasáb, furattal T r r T ha r r ln( r / r ) K r R =, ha > L π λ r n K n K 3,5696 8,57 4,78 9,44 5,67,354 6,67, 7,76 T T 4., gömbhéj ( / r ) ( / r ) R = 4 π λ 5., L hosszúságú cső ln( r / r ) R = L π λ r r 6., L hosszúságú henger excentrikus furattal T r T arch( x / y) R =, L π λ x = r + r e, y = r r e r 39
40 7., L hosszúságú elliptikus cső T T b B ln(( A + B) / ( a + b)) R =, L π λ ha A B = a b a A 8., L hosszúságú négyzet kereszt-metszetű hasáb négyzetes furattal T ha a / b >,4,93 ln( a / b),5 R = L π λ T b a ha a / b <,4,785 ln( a / b) R = L π λ 9., L hosszúságú téglalap keresztmetszetű furatos hasáb b T T r a [ π ] ln ( a) / ( r ) K R =, L π λ ha a / r > b/a K b/a K,,658,5,34,5,793,5,6,5,356 3,,3,75,63.,,75 ha b/a= és a>r ln a,54 r R = π L λ., szilárd felszínen lévő izotermikus körlap (vékony lemez) T r R T = 4 r λ λ a szilárd közeg hővezetési tényezője 4
41 ., szilárd felszínen lévő izotermikus téglalap (vékony lemez) L T b ha L b 4 L ln R = b L π λ λ a szilárd közeg hővezetési tényezője T., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott L hosszúságú henger T h arch r R = π λ L T r h ha h>3r h ln r R = π λ L λ a szilárd közeg hővezetési tényezője 3., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott gömb T r T h ha h / r > r R = h, 4 π λ r λ a szilárd közeg hővezetési tényezője 4., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott hosszú hasáb ha L>(a, b, h) b T T h R = h h,756 L λ ln + a b,59,78 λ a szilárd közeg hővezetési tényezője a L 4
42 5., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott vékony körlap T T h D 5,67 h R = 4,45 D λ λ a szilárd közeg hővezetési tényezője D 6., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott függőleges henger T T h 4 h ln D R = π h λ λ a szilárd közeg hővezetési tényezője D 7., tetszőleges közegben lévő L hosszúságú hengerek (csövek) közötti hővezetés D D T T x ha L ( D, D ) 4x D D arch D D R = π λ L λ a közeg hővezetési tényezője 8., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott vízszintes helyzetű, azonos átmérőjű, azonos osztású csövekből álló csősor T ha L D, z és w >,5D R egy henger ln w πz sh Dπ w = πλl z L w w w D, T 4
43 9., az A felületű, T és T hőmérsékletű (tetszőleges helyzetű) testek közötti sugárzásos hőtranszporthoz rendelhető hőellenállás ha T T << T + T R = sug. 3 T T 4σA εεφ +, 43
44 4.. Kontakt (érintkezési) hőellenállások tájékoztató értékei anyagpáros, közrezárt közeg és egyéb jellemzők szilícium (pl. microchip) és alumínium közrezárt levegővel és 7..5 kpa szorítónyomás mellett alumínium/alumínium, indium fóliával kpa szorítónyomás mellett hőellenállás, m ( 3,..6, ) 3,7 3 alumínium/alumínium, ólombevonat mellett (,..,) 3 szilícium (pl. microchip) és alumínium, mm vastagságú epoxy ragasztóréteggel (,..9, ) 3 kerámia/kerámia és levegő (,5..3, ) 3 kerámia/fém és levegő (,5..8,5) 3 grafit/fém és levegő ( 3,..6, ) 3 rozsdamentes acél/rozsdamentes acél és levegő (,7..3,7 ) 3 3 alumínium/alumínium és levegő 7,5 3 alumínium/alumínium és szilikonolaj 5,5 rozsdamentes acél/alumínium és levegő ( 3,..4,5) 3 réz/réz és levegő (,..5,) 3 vas/alumínium és levegő ( 4,..4,) 3 K W 44
45 5. BORDÁK HŐVEZETÉSE 5.. Állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák Eset Peremfeltétel a borda véglapjánál t, α t ( ) = t H x U = w+ t A = wt A w t A Végtelen hosszúság B Q x Adiabatikus véglap. x t(h). d t Q x = λa dx = x = H x =H t = t t. Q b közeg, t. Q konv. t (H) = t H t t, α C Előírt véglap hőmérséklet x = H (x) = t (x) t t t.. Q b = dq konv. H x A D D. Q x t (H). Q conv.. Q x = Q konv. t λa d = αa t (H) dx x = H x x U= π D A = π D /4 Harmadfajú peremfeltétel x = H 5-. ábra. Az állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák jellemzői és véglap peremfeltételei eset A B C D 5. táblázat. Az állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák hőfokeloszlását és leadott hőáramát megadó egyenletek az 5-. ábra jelöléseinek felhasználásával, ahol véglap peremfeltétel végtelen hosszú rúd, H, t H = ( ) adiabatikus véglap, = d t dx x=h előírt hőmérsék- t H = t let, ( ) H harmadfajú, d t λ A = dx α A t ( H ) x= H t H cosh hőfokeloszlás, / t sinh cosh cosh t t ( x) ( ) = α U m = λ A leadott hőáram, Q ɺ b = M = α U λ A t m x e [ m ( H x) ] ( mh ) ( m H ) + sinh[ m ( H x) ] sinh( m H ) α λ m α λ m [ m ( H x) ] + sinh[ m ( H x) ] cosh ( m H ) + sinh( m H ) t M t sinh M cosh M tanh H ( m H ) cosh + sinh α λ m α λ m ( m H ) ( m H ) ( m H ) + cosh( m H ) ( m H ) + sinh( m H ) 45
46 5.. Változó keresztmetszetű bordák Bordaparaméter ezekben az esetekben: m = α λ d 5... TÜSKEBORDÁK α, T α, T T λ d T λ d H H a) kúp alakú tüskeborda b) konkáv parabolikus tüskeborda α, T T λ d H c) konvex parabolikus tüskeborda 5-. ábra. Változó keresztmetszetű tüskebordák geometriai jellemzői típus a) b) c) 5. táblázat. A 5-. ábrán szereplő bordatípusok számítási összefüggései hőmérsékleteloszlás, t ( x) leadott hőáram, = Q ɺ b = bordahatásfok, η b = t ( ) ( ) H I M x x I M H x H,5+,5 9+ 4M 4 I Mx 3 4 I MH 3,75,75 πλd ( ) M t I M H I ( M H ) 4 H I ( M H ) M H I ( M H ) ( M ) πλd t πλ 8 H 4 I Mx,75 dm t 3,5 H 4,75 I MH 3 8 m H 9 segédparaméter, M = 4αH λd + + λd 4 I mh mh I 3 mh 4αH 4α H λd 46
47 5... LEMEZBORDÁK α, T T L T L α, T λ d d λ H H x e a) háromszög oldalprofil b) trapéz oldalprofil T L α, T T L α, T λ d d λ H H típus c) konkáv parabola oldalprofil hőmérsékleteloszlás, I ( m Hx ) a) I d) konvex parabola oldalprofil 5-3. ábra. Változó keresztmetszetű lemezbordák geometriai jellemzői 5 3. táblázat. A 5-3. ábrán szereplő bordatípusok számítási összefüggései ( mh ) ( ) t x t = leadott hőáram, Q ɺ b = λ ( ) ( ) I mh mdl t I mh b) lásd a táblázat alatt külön sorban c),5+,5 + 4m H x λdl t ( 4m H ) H H,5,75 ( 4 3 mh x ),5 x I 3 d) H I 3 ( 4 3 mh ) Trapéz oldalprofilú borda hőfokeloszlása: leadott hőárama: hatásfoka: ( ) t x ɺ t = λ 3 mdl t I 3 bordahatásfok, η b = ( ) ( ) I mh mh I mh m H I ( 4 3 mh ) ( 4 3 mh ) I mh I ( ) ( e ) + ( ) ( e ) I ( mh ) K ( m Hxe ) + K ( mh ) I ( m Hxe ) I ( mh ) K ( m Hxe ) K ( mh ) I ( m Hxe ) ( ) ( e ) ( ) ( e ) I ( mh ) K ( m Hxe ) K ( mh ) I ( m Hxe ) ( ) ( e ) K ( mh ) I ( m Hx e ) I m Hx K m Hx K m Hx I m Hx Qb = λmdl t I mh K m Hx K mh I m Hx λ md I mh K m Hx ηb =. Hα 3 3,, ( 4 3 mh) ( 4 3 mh ) 47
48 8 n = 3 In (x ) 6 4,5,5,5 3 3,5 4 x,5,5,75,5 n = 3 In (x ),5,75,5,5,5, ábra. A módosított elsőfajú n-ed rendű BESSEL-függvény ( I n ) helyettesítési értékei x 48
49 5 4 3 n = 3 Kn (x ),5,5,5 3 3,5 4 x n = 3 Kn (x ),5, ábra. A módosított másodfajú n-ed rendű BESSEL-függvény ( K n ) helyettesítési értékei x 49
50 5..3. TÁRCSABORDÁK Állandó vastagságú tárcsaborda 8 6 η b (%) = r c /r 4 3 r r L t r c = r + t/ L c = L + t/ A p = L c t,5,,5,,5 L,5 C α λa 5-6. ábra. Állandó vastagságú tárcsaborda hatásfoka a borda jellemzőinek függvényében p 5 Bordaparaméter: Hőfokeloszlás: Leadott hőáram: Hatásfok: α m = λ t t x K mr I mr + I mr K mr = t I mr K mr + I mr K mr ɺ ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) I ( mr ) K ( mr ) K ( mr ) I ( mr ) = λ ( ) ( ) + ( ) ( ) r I ( mr ) K ( mr ) K ( mr ) I ( mr ) = m r r I ( mr ) K ( mr ) + I ( mr ) K ( mr ) Qb r mt t I mr K mr I mr K mr η ( ) b 5
51 Változó vastagságú tárcsabordák Qɺ = π r r α t η Hőáram az alábbi két esetben: ( ) b a b 5-7. ábra. Háromszög profilú tárcsaborda hatásfoka a bordára jellemző paraméter függvényében 5-8. ábra. Hiperbolikus profilú tárcsaborda hatásfoka a bordára jellemző paraméter függvényében 5
52
53 6. IDŐBEN VÁLTOZÓ HŐVEZETÉS 6.. Alapvető összefüggések 6... FONTOSABB MENNYISÉGEK ÉS JELÖLÉSÜK hőfokvezetési (termikus diffúziós) tényező: λ a =, m /s, ρ c térfogati hőforrássűrűség: Q qɺ V = ɺ, W/m 3, V jellemző méret (általában): térfogat X =, m, felület a megállapodás szerinti jellemző méret ettől eltérhet dimenziótlan hőmérséklet: Ttényleges ϑ =. T 6... HŐVEZETÉS ÁLTALÁNOS DIFFERENCIÁLEGYENLETE 6... Derékszögű (DESCARTES) koordinátarendszerben FOURIER-BIOT-féle egyenlet: t qɺ V t t t qɺ V = a t + = a τ ρ cp x y z ρ cp Állandósult állapotra t = τ, POISSON-egyenlet: qɺ V t t t qɺ V = a t + = a ρ cp x y z ρ cp q ɺ = (diffúzióegyenlet, FICK-törvény): Hőforrásmentes állapot ( ) V t t t t = a t = a + +. τ x y z Állandósult állapot, hőforrásmentes eset, LAPLACE-egyenlet: t t t = a t = a + +. x y z 6... Henger koordinátarendszerben Koordináták közötti összefüggések: FOURIER-BIOT-féle egyenlet: p kezdeti x = r cosφ, y = r sin φ, z = z. t t t t qɺ V = a r + r + + τ r r r r φ φ z ρ c Gömbi koordinátarendszerben Koordináták közötti összefüggések: FOURIER-BIOT-féle egyenlet: x = r cosφsin θ, y r sin φsinθ p. =, z = cosθ. t t t t qɺ V = a r τ r r r r sin θ φ φ r sinθ θ θ ρ c p.
54 6..3. HASONLÓSÁGI KRITÉRIUMOK a τ α X FOURIER-szám: Fo =, BIOT-szám: Bi =. X λ A koncentrált paraméterű problémaként való kezelhetőség feltétele: Bi,. 6.. Számítást segítő nomogramok A következő ábrák (HEISLER-féle diagramok) végtelen nagy, véges vastagságú sík falra (jellemző méret: X, a vastagság fele), végtelen hosszú hengerre (jellemző méret: X=R, a sugár) és gömbre (jellemző méret: T T X=R, a sugár) vonatkoznak. A dimenziótlan hőmérséklet: ϑ =, ahol T a kérdéses hely hőmérséklete. Harmadfajú peremfeltétel esetén a helytől függő dimenziótlan hőmérsékletet korrekciós tényezőjét a T T ϑx T T θ = = egyenlet szerint kell értelmezni. A hőleadási (GRÖBER-féle) diagramokon a τ időtartam ϑ T T C C alatt leadott Q hőmennyiség aránya szerepel a kezdeti (tárolt) Q ( ) = cm T T hőmennyiséghez képest DIMENZIÓTLAN HŐMÉRSÉKLETEK ELSŐFAJÚ PEREMFELTÉTEL ESETÉN 6-. ábra. Sík fal dimenziótlan hőmérséklete elsőfajú peremfeltétel esetén 54
55 6-. ábra. Henger dimenziótlan hőmérséklete elsőfajú peremfeltétel esetén 6-3. ábra. Gömb dimenziótlan hőmérséklete elsőfajú peremfeltétel esetén 55
56 6... DIMENZIÓTLAN HŐMÉRSÉKLETEK HARMADFAJÚ PEREMFELTÉTEL ESETÉN Bi = α L λ Bi Fo = L 6-4. ábra. Sík fal középsíkjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén T (, ) T T T τ 56
57 57 Fo 6-5. ábra. Henger középvonalának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
58 58 Fo 6-6. ábra. Gömb középpontjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
59 ,,7,5,4,3,,,,5,4,8,, ,5,,8,6, ábra. Sík fal középsíkjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén a 6-4. ábra nagyított részlete Fo 4 esetére Fo,,,9,8,4,7,6 x X =,6,5,4,3,8,,,9,,,,5,,,5,, 5, 5 /Bi 6-8. ábra.sík fal dimenziótlan hőmérsékletének helyfüggő korrekciós tényezője (használható ha Fo>,) x 59
60 6-9. ábra. Henger középvonalának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén a 6-5. ábra nagyított részlete Fo 4 esetére Fo,,9,8,,4,7,6 r R =,6,5,4 R,3,8,,,9, r,,,5,,,5,, 5, 5 /Bi 6-. ábra.henger dimenziótlan hőmérsékletének helyfüggő korrekciós tényezője 6
61 ,,7,5,4, , 5,,,35,5,,75,,8,6,4 3, 3,5 4, ábra. Gömb középpontjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén a 6-6. ábra nagyított részlete Fo 3 esetére, Fo,4,,8,6,,9, Ez a diagram Fo>, esetén használható!,8,7,6,5 r R =,4,6 R r,4,3,,,8,9,,,,5,,,5,, 5, 5 /Bi 6-. ábra. Gömb dimenziótlan hőmérsékletének helyfüggő korrekciós tényezője 6
62 6..3. HŐLEADÁSI (GRÖBER-FÉLE) DIAGRAMOK,9 Q Q,8,7,6,5,4,3,, Bi =,,,5,,,5,,,5, , 5, Sík lap által leadott hőmennyiség 6-3. ábra. 5 Bi Fo 3 4,9 Q Q,8,7,6,5,4,3,, Bi =,,,5,,,5,,,5,, , Henger által leadott hőmennyiség 6-4. ábra. 5 Bi Fo 6
63 Q Q,,9,8,7,6,5,4,3,,,,5,,,5,,,5,, , Gömb által leadott hőmennyiség 6-5. ábra. 5 Bi Fo 63
64 6..4. VÉGTELEN VASTAG SÍK FAL DIMENZIÓTLAN HŐMÉRSÉKLETE 6. táblázat. A GAUSS-féle hibaintegrál értékei u erf(u) -erf(u) u erf(u) -erf(u),,,,,847,5799,5,5637,94368,,885,9795,,463,887537,,934,89686,5,67996,834,3,9348,6599,,73,77797,4,9585,4775,5,7636,73674,5,9665,33895,3,3867,67373,6,976348,365,35,37938,668,7,98379,6,4,4839,5768,8,9899,99,45,47548,5458,9,9979,7,5,55,4795,,9953,4678,55,56333,436677,,997,979,6,63856,39644,,99837,863,65,649,35797,3,998857,43,7,6778,399,4,9993,689,75,756,88844,5,999593,47,8,74,57899,6,999764,36,85,77668,933,7,999866,34,9,79698,39,8,99995,75,95,889,799,9,999959,4,,847,5799 3,,999978, Megjegyzés: erfc(u)=-erf(u) Jellemző méret: a sík fal felszínétől mért távolság: x. A dimenziótlan hőmérséklet ezen a helyen: ( ) ( ) ( ) Fo Bi +Bi ϑ = erf + e erfc Fo Bi + Fo Fo ϑ = t t Bi=,,5,,,3,4,5,6,7,8,9,5,5 t t Δt t = t t x 64
65 Fo<3 esetén használható nomogram A görbék paramétere a Bi szám,,5,5 ϑ = t t,75,,5,,3 t x t Δt t = t t 5,6,4,5,7 4,8,9,5 3 65
66
67 6.3. Közelítő összefüggések Egyes esetekben, a gyors konvergencia miatt, a megoldást adó végtelen sok tagból álló függvénysor közelíthető egyetlen tagból álló kifejezéssel. Ennek feltétele, hogy vizsgált időtartam első, rövid szakaszán túl végezzük a számítást. Az alábbi kifejezések ezeket a közelítő függvényeket mutatják, melyek alkalmazásának feltétele, hogy Fo>, legyen. sík fal: ( ) hengeres fal: (, ) dimenziótlan hőmérséklet ν Fo νx ϑ sík x, τ = Ψe cos X ν Fo νr ϑ henger r τ = Ψe J R sin R gömb Ψ νr leadott hő/tárolt hő aránya Q sin ν = ϑsík, Fo Q ν ; ( ) ; Q ( ) ( ν ) = ϑhenger, Fo J Q ν ν Fo gömb alakú fal: ϑ ( r, τ ) = e ; 3 (, Fo) ν r R Q sin ν ν cos ν = ϑgömb 3 Q ν 6. táblázat. A ν és Ψ segédparaméter értékei a Bi szám függvényében sík fal hengeres fal gömb alakú fal Bi ν Ψ ν Ψ ν Ψ,,998,7,4,5,73,3,,4,33,995,5,445,6,4,987,66,84,99,345,,6,45,98,3438,48,47,79,8,79,3,396,97,486,39,,3,6,447,46,543,98,,438,3,67,483,7593,59,3,58,45,7465,7,98,88,4,593,58,856,93,58,64,5,6533,7,948,43,656,44,6,75,84,84,345,644,73,7,756,98,873,539,355,978,8,79,6,49,74,43,36,9,874,7,48,9,544,488,,863,9,558,7,578,73,,769,785,5995,3384,88,4793 3,,95,,7887,49,889,67 4,,646,87,98,4698,4556,7 5,,338,43,9898,59,574,787 6,,3496,479,49,553,6537,8338 7,,3766,53,937,54,765,8673 8,,3978,57,86,556,7654,89 9,,449,598,566,56,844,96,,489,6,795,5677,8363,949,,496,699,88,599,9857,978 3,,5,77,36,5973 3,37,9898 4,,535,73,3455,5993 3,63,994 5,,54,77,357,6 3,788,996,,555,73,389,65 3,,999,578,73,448,6 3,46, A nullad- (J ) és elsőrendű (J ) BESSEL-függvény helyettesítési értékei z J (z) J (z),,,,,9975,499,,99,995,3,9776,483,4,964,96,5,9385,43,6,9,867,7,88,39,8,8463,3688,9,875,459,,765,44,,796,479,,67,4983,3,6,5,4,5669,549,5,58,5579,6,4554,5699,7,398,5778,8,34,585,9,88,58,,39,5767,,666,5683,,4,556,3,555,5399,4,5,5,6,968,478,8,85,497 3,,6,339 3,,3,63 67
68 6.4. Többdimenziós testek dimenziótlan hőmérséklete Az egyszerű testmodellek (sík fal, henger, gömb és végtelen vastag fal) dimenziótlan hőmérsékleteinek segítségével multidimenziós testek egyes pontjaiban is meghatározhatók a hőmérsékletek. Az egyes lehetőségeket és számítási összefüggéseket a 6 3. táblázat tartalmazza táblázat. Többdimenziós test egyes pontjainak dimenziótlan hőmérsékletét meghatározó egyenletek végtelen hosszú henger véges hosszú henger végtelen térnegyed r x r x y x ( r, x, τ) ϑ ( r, τ ) ϑ ( x, τ) ϑ = henger félv.sík fél sík lemez ( r, x, τ ) ϑ ( r, τ) ϑ ( x, τ ) ϑ = henger sík negyed sík lemez ( x, y, τ ) ϑ ( x, τ ) ϑ ( y, τ) ϑ = félv.sík félv.sík végtelen térnyolcad X y x X y z x z x y ( x, y, τ ) ϑ ( x, τ ) ϑ ( y, τ ) ϑ = sík félv.sík végtelen hosszú hasáb ( x, y, z, τ) ϑ ( x, τ) ϑ ( y, τ) ϑ ( z, τ) ϑ = sík félv.sík félv.sík félvégtelen hosszú hasáb ( x, y, τ ) ϑ ( x, τ) ϑ ( y, τ) ϑ ( z, τ ) ϑ = félv.sík félv.sík félv.sík véges hasáb y x ( x, y, τ ) ϑ ( x, τ ) ϑ ( y, τ ) ϑ = sík sík z y x ( x, y, z, τ ) ϑ ( x, τ ) ϑ ( y, τ ) ϑ ( z, τ ) ϑ = sík sík félv.sík z y x ( x, y, z, τ ) ϑ ( x, τ ) ϑ ( y, τ ) ϑ ( z, τ ) ϑ = sík sík sík 68
69 7. NUMERIKUS MÓDSZEREK (VÉGES DIFFERENCIA SÉMÁK) 7.. Időben állandósult hővezetés Az alábbi összefüggések használata esetén négyzetes rácsosztást kell használni, azaz x = y. α x Egyes esetekben a BIOT-számot a Bi = összefüggéssel kell meghatározni. λ Eset geometriai jellemzői test belsejében lévő csomópont 7. táblázat. Időben állandósult hővezetés véges-differencia összefüggései a jelű csomópont hőmérséklete T T T T 3 T = ( T T T T ) 3 4 x x T 4 felszíni csomópont, a felszínen harmadfajú peremfeltétellel (hőátadás) T T x T T α T + T + Bi 3 T = T + + Bi T x T 3 felszíni csomópont, a felszínen másodfajú peremfeltétellel (előírt hőáramsűrűség) T T x x T. q T T T + T qɺ x λ 3 = T 3 külső sarokpont, a felszínen harmadfajú peremfeltétellel (hőátadás) x T x T α, T T T + T + Bi = + Bi T T A táblázat folytatódik. 69
70 A táblázat folytatása. Eset geometriai jellemzői belső sarokpont, a felszínen harmadfajú peremfeltétellel (hőátadás) a jelű csomópont hőmérséklete T x T T T 3 T + T 3 + Bi 4 T = T + T3 + + Bi T T α T 4 x szabálytalan szélű felszín közelében fekvő belső pont, ahol a felszín nem izotermikus T b a x T a T x T b x T T T T T b + + a + b a( + a) b( + b) a b a = T x 7.. Időben változó hővezetés Az következő módszerek egydimenziós és hőforrásmentes esetekre vonatkoznak EXPLICIT DIFFERENCIA-SÉMA Hely szerint centrális közelítést, az időben pedig előrelépő közelítést alkalmazva a következő egyenletet kapjuk eredményül: t i-,j+ t i,j+ t i+,j+ τ= j τ t i,j t i+,j t i-,j τ t x = i x a τ a τ t( x, τ τ) + = [ t( x + x, τ) + t( x x, τ) ] + t( x, τ). x x 7
71 7... IMPLICIT DIFFERENCIA-SÉMA Hely szerint centrális közelítést, az időben pedig előrelépő közelítést alkalmazzuk mint az explicit módszernél, azzal a különbséggel, hogy a hely szerinti második differenciálhányadost nem a τ helyen, hanem a τ+ τ helyen számítjuk: t i-,j+ t i,j+ t i+,j+ τ = j τ t i,j t i+,j t i-,j τ t x = i x a τ a τ t( x, τ) = + t( x, ) τ + τ [ t( x + x, τ + τ) + t( x x, τ + τ) ]. x x CRANK NICOLSON DIFFERENCIA-SÉMA JOHN CRANK és PHYLLIS NICOLSON a hely szerinti második differenciahányadost a τ + τ időpontra vonatkoztatva írták fel, és az így kapott egyenletre alapuló eljárást alkotóik után CRANK-NICOLSON módszernek nevezzük. A CRANK és NICOLSON differencia egyenlet a következő: t i-,j+ t i,j+ t i+,j+ τ = j τ t i,j+/ t i,j t i+,j t i-,j τ t x = i x a τ ahol p = a differencia modulus. x ( + p) t p ( t + t ) = ( p) t + p ( t + t ) i, j+ i+, j+ i, j+ i, j i+, j i, j 7
72
73 8. HŐÁTADÁS 8.. Halmazállapot változás nélküli hőátadás 8... TERMÉSZETES ÁRAMLÁS 8... Határolatlan nagy térben történő hőátadás 8... HŐÁTADÁS FÜGGŐLEGES VAGY FERDE IZOTERMIKUS SÍK LAP MENTÉN φ L Jellemző méret: áramlási hossz ( L ). Egyéb szükséges geometriai adat: a függőlegestől való eltérés szöge ( φ ). A szükséges hőmérsékletek: a lap felszínének hőmérséklete ( T w ) és a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( T ). Mértékadó hőmérséklet: T = ( Tw + T ) / Dimenzió nélküli számok: Nu = α L / λ, Pr ν / a =, = = ( cos( φ) 3 β ( w )) ( ν ) Ra Gr Pr g L T T a. A számított hőátadási tényezők pontossága: ± %. lamináris áramlás turbulens áramlás Az átlagos Nusselt-szám: Az átlagos Nusselt-szám: Érvényes, ha,67 Ra Nu =,68 + +,67 / Pr,5 9/6 4/9 9 < Ra és φ 6.. /3 Nu =, Ra. Érvényes, ha 9 3 Ra és φ HŐÁTADÁS VÍZSZINTES IZOTERMIKUS SÍK LAP MENTÉN Jellemző méret ( L ) : a lap felületének ( A ) és kerületének ( U ) aránya, L = A U. A szükséges hőmérsékletek: a lap felszínének hőmérséklete ( T w ) és a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( T ). Mértékadó hőmérséklet: T = ( + ) Dimenzió nélküli számok: Nu = α L / λ, Pr ν / a Tw T ( ) ( ν ) 3 =, β (( w () Ra = Gr Pr = g L T T a. A számított hőátadási tényezők pontossága: ± %. A lap felső felülete fűtött, vagy az alsó felülete hűtött,5 4 7 Nu =,54 Ra, ha Ra, Nu = Ra < Ra,5, ha,33 7 A lap felső felülete hűtött, vagy az alsó felülete fűtött Nu = Ra Ra,7, ha,5 5 73
74 HŐÁTADÁS IZOTERMIKUS FÜGGŐLEGES HENGER KÜLSŐ PALÁSTFELÜLETÉN A szükséges méretek: áramlási hossz ( L ) és a külső átmérő ( D ) Jellemző méret: áramlási hossz ( L ). A szükséges hőmérsékletek: a lap felszínének hőmérséklete ( T w ) és a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( T ). Mértékadó hőmérséklet: T = ( Tw + T ) / Dimenzió nélküli számok: 3 Nu = α L / λ, Pr ν / a Ra = Gr Pr = g L β T T ν a. Amennyiben D L,5 > 35 Gr : Az átlagos Nusselt-szám: =, ( ( w )) ( ) Nu =,68 +,67 Ra +,67 Pr Nu, /3 Ra,5 9/6 4/9 9, ha ( Ra ) < ; =, ha ( 9 Ra 3 ) HŐÁTADÁS IZOTERMIKUS VÍZSZINTES HENGER KÜLSŐ PALÁSTFELÜLETÉN Jellemző méret: a henger átmérője ( D ). A szükséges hőmérsékletek: a henger felszínének hőmérséklete ( T w ) és a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( T ). Mértékadó hőmérséklet: T = ( + ) Tw T Dimenzió nélküli számok: Nu = α D / λ, Pr ν / a Az átlagos Nusselt-szám: 5 Érvényes, ha Ra. ( ) ( ν ) 3 =, β (( w (),387 Ra Nu =,6 + +,7 Pr Ra = Gr Pr = g D T T a. /6 9/6 4/ HŐÁTADÁS IZOTERMIKUS GÖMB KÜLSŐ FELÜLETÉN Jellemző méret: a gömb átmérője ( D ). A szükséges hőmérsékletek: a gömb felszínének hőmérséklete ( T w ) és a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( T ). Mértékadó hőmérséklet: T = ( + ) Tw T Dimenzió nélküli számok: Nu = α D / λ, Pr ν / a,589 Ra Nu = + +,653 / Pr Érvényes, ha Ra. /6 9/6 4/9. =, Ra = Gr Pr = ( g D 3 T T ) ( a) β ν. w 74
75 8... Határolt térben történő hőátadás 8... HŐÁTADÁS VÍZSZINTES IZOTERMIKUS SÍK LAPOK KÖZÖTTI RÉSBEN L S g Jellemző méret: a lemezek távolsága ( S ). Egyéb szükséges méret: a lapok rövidebb oldalhossza ( L ). A szükséges hőmérsékletek: a lapok felszínének hőmérséklete (T és T ). Mértékadó hőmérséklet: T = ( T + T ) /. Dimenzió nélküli számok: 3 Nu = α S λ, Pr ν / a Ra = Gr Pr = g S β T T ν a. A [ ] + ( ) ( ) ( ) =, ( ) 3 78 Ra Ha az alsó lap a melegebb: Nu = +,44 + Ra 8 Ha a felső lap a melegebb: Nu =. jel azt jelenti, hogy amennyiben a [ ]-en belüli kifejezés negatív, akkor helyette -val kell számolni HŐÁTADÁS FÜGGŐLEGES IZOTERMIKUS SÍK LAPOK KÖZÖTTI RÉSBEN H S T > T. q Jellemző méret: a lemezek távolsága ( S ). Egyéb szükséges méret: a lapok magassága ( H ). + A szükséges hőmérsékletek: a lapok felszínének hőmérséklete (T és T ). Mértékadó hőmérséklet: T = ( T + T ) /. Dimenzió nélküli számok: ( α S) Nu = λ, Pr = ν / a, 3 ( β ( )) ( ν ) Ra = Gr Pr = g S T T a. + érvényességi tartomány < H S és < H S és < H S 4 és Ra Pr >, + Pr Ra < 4 7 < Ra < és 3 4 < Pr < 6 9 < H S 4 és < Ra < és < Pr < átlagos Nusselt-szám Pr Nu =,8 Ra, + Pr,9,8,5 Pr H Nu =, Ra, Pr + S,3,8, H = Nu,4 Ra Pr Nu =,46 Ra 3 S 75
76 HŐÁTADÁS FERDE HELYZETŰ IZOTERMIKUS SÍK LAPOK KÖZÖTTI RÉSBEN H. q T < T S φ Jellemző méret: a lemezek távolsága ( S ). Egyéb szükséges méret: a lapok magassága ( H ), vízszintessel bezárt szög: ( ϕ ). A szükséges hőmérsékletek: a lapok felszínének hőmérséklete (T és T ). Mértékadó hőmérséklet: T = ( T + T ) /. Dimenzió nélküli számok: ( α S) Nu = λ, Pr = ν / a, 3 ( β ( )) ( ν ) Ra = Gr Pr = g S T T a. A [ ] + 76 Az átlagos Nusselt-szám, ha az alsó lap a melegebb (lásd az ábrát): ( φ) ( φ) +, sin,8 Ra cos + Nu = +,44 Ra cosφ + Ra cosφ 8 Érvényes, ha H S >. jel azt jelenti, hogy amennyiben a [ ]-en belüli kifejezés negatív, akkor helyette -val kell számolni. Az átlagos Nusselt-szám, ha a felső lap a melegebb: Nu = + ( X ) cosφ, ahol X függőleges izotermikus sík lapon esetén érvényes Nu-szám, lásd: 8... alpont FÜGGŐLEGES LEMEZBORDÁZATTAL ELLÁTOTT FELSZÍN HŐÁTADÁSA Jellemző méretek: A) Állandó felszíni (átlag) hőmérséklet ( T = állandó ) Az átlagos Nusselt-szám: w 576,873 Nu = + S S Ra S RaS L L bordák közötti távolság: ( S ) bordák magassága: ( L ) Jellemző hőmérséklet: a borda felszínének átlagos hőmérséklete: ( T w ). Egyéb szükséges hőmérséklet: környezeti közeg hőmérséklete: ( T ). A borda végének hőmérséklete: ( T L ) Mértékadó hőmérséklet: T = ( Tw + T ) /. Dimenzió nélküli számok: ( α S) ( 3 β ( w )) ( ν ) = ( 3 β ( w )) ( ν ). Nu = λ, Pr = ν / a, Ra S = g S T T a, Ra L g L T T a,5.
77 Az optimális (maximális hőátadási tényezőt eredményező) osztásköz: 3 L S L Sopt =,74 =,74,5 RaL RaS Az optimális osztásköz alkalmazása esetén: Nu =,37. B) Állandó felületi hőáramsűrűség a lapok felszínén ( qɺ = állandó ) 48,5 Az átlagos NUSSELT-szám: Nu = +, ahol,4 * S Ra * S S Ra L L L 4 4 * g β qɺ S * g β qɺ L RaS = Pr és Ra Pr L = a módosított RAYLEIGH-számok. λ ν λ ν Az optimális (maximális hőátadási tényezőt eredményező) osztásköz: S opt =, RaS 4 S L opt *,.,5, KÖZÖS TENGELYŰ, VÍZSZINTES HELYZETŰ IZOTERMIKUS HENGEREK KÖZÖTTI HŐÁTADÁS D i D o Egyéb szükséges méret: a csövek hossza ( L ). 3 Dimenzió nélküli számok: β ( ) ( i o ) ( ν ) Ra = g S T T a eff A csövek felszíne közötti hőáram: Q = ( T T ) Do Di Jellemző méret a rés mérete: S =. Mértékadó hőmérséklet a hengerek (csövek) falhőmérsékletének számtani középértéke: i T ɺ πλ L i o. Do ln D T + T o i =. Az effektív hővezetési tényező: λ = λ,386 ( F Ra) ahol a segédparaméter F eff o ln D = Di S D Pr,86 + Pr 4 ( i + Do ) H 5 3 3/5 3/5 < λ eredményre vezetnek, ak- Érvényességi tartomány:,5 < Pr < 6 és < FH Ra <. Amennyiben F H Ra <, úgy λeff = λ, továbbá, ha a számítások λeff kor is λeff = λ értékkel kell számolni. 7.,5 H,5, 77
78 KÖZÖS KÖZÉPPONTÚ, IZOTERMIKUS GÖMBÖK KÖZÖTTI HŐÁTADÁS Do Di Jellemző méret a rés mérete: S =, ahol D o a külső, D i a belső gömb átmérője. To + Ti Mértékadó hőmérséklet a gömbök falhőmérsékletének számtani középértéke: T =. 3 Ra = g S β T T ν a ( i o ) ( ) Dimenzió nélküli számok: ( ) ɺ D D eff i o. S o i A gömbök felszíne közötti hőáram: Q = λ π ( T T ) Az effektív hővezetési tényező: λ = λ,74 ( F Ra) ahol a segédparaméter F eff = Pr,86 + Pr S,5 G 5 4,4,4 ( Di Do ) ( D i + Do ) Érvényességi tartomány:,5 < Pr < 4 és < FG Ra <. Amennyiben F G Ra <, úgy λeff = λ, továbbá, ha a számítások λeff < λ eredményre vezetnek, akkor is λeff = λ értékkel kell számolni. 4. G,5, 8... KÉNYSZERÍTETT ÁRAMLÁS 8... Sík lap mentén történő áramlás Jellemző méret: áramlási hossz ( L ). A belépő éltől vett távolság jele: x. Mértékadó hőmérséklet: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( ) Más szükséges hőmérséklet: a lap felszínének hőmérséklete ( T w ). Mértékadó sebesség: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás sebessége ( w ). Dimenzió nélküli számok: Nu = α L / λ, Nu = α x / λ, Pr = μ c / λ = ν / a, Re = w L / ν, Rex = w x / ν. Az anyagjellemzők hőmérséklettől való függését figyelembe vevő korrekció: folyadékokra ( Pr Pr ),5 gázokra Φ ( T T ), T Φ T = w, ahol w =. w x p T. Pr a fal hőmérsékletén vett Prandtl-szám, A Nusselt-szám nagyságát a határrétegen kívüli ( zavartalan ) áramlás turbulenciája és a belépő él kialakítása jelentősen befolyásolja. A számított hőátadási tényezők pontossága: % ± IZOTERMIKUS SÍK LAP LAMINÁRIS ÁRAMLÁSBAN Az átlagos Nusselt-szám: Nu = C Pr Re Pr Φ, /3 ( ) T ahol C( Pr ) =,664, ha,6 Pr 5 és vagy C( Pr ) =,73, ha Pr = és Az átlagos Nusselt-szám: Érvényes, ha Re Pr és 5 Re < 5, 5 Re < 5. /3,6774 Re Pr Nu = Φ 4 /3 T. + (,468 / Pr) 5 Re < 5. 78
79 8... IZOTERMIKUS SÍK LAP VEGYES (LAMINÁRIS ÉS TURBULENS) ÁRAMLÁSBAN Ezt az összefüggést abban az esetben kell alkalmazni, ha a lap elején lévő lamináris zóna összemérhető hosszúságú a turbulens zónával.,8 /3 Az átlagos Nusselt-szám: Nu =,37 ( Re 87) Pr ΦT Érvényes, ha,6 Pr 6 és 5 Re IZOTERMIKUS SÍK LAP VEGYES TURBULENS ÁRAMLÁSBAN Ezt az összefüggést abban az esetben kell alkalmazni, ha a lap elején lévő lamináris zóna hosszúsága elhanyagolható a turbulens zóna hosszúságához képest Re Pr Az átlagos Nusselt-szám: Nu = Φ /3. T ( Pr ) / Re Érvényes, ha.5 Pr és 5 Re Egyedülálló henger, ill. hasáb körüli áramlás 8... EGYEDÜLÁLLÓ HENGER, ILL. HASÁB KÖRÜLI ÁRAMLÁS HATÁROLATLAN TÉRBEN Tw + T Mértékadó hőmérséklet: a film hőmérséklete, azaz T =. Más szükséges hőmérséklet: a henger, vagy rúd felszínének hőmérséklete ( T w ). a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( ) Mértékadó sebesség: a hengertől távoli (zavartalan) áramlás sebessége ( w ). Dimenzió nélküli számok: Nu = α L / λ, Pr = μ c / λ = ν / a, Re = w L / ν. p T A zavartalan áramlás sebessége és a henger alkotói által bezárt szög nagyságát figyelembe vevő korrekció, ha az áramlás a hengerre nem merőleges: ψ, Φ Ψ,,,99,95,86,75,63,5 A jellemző méret értelmezése: henger négyzet hatszög w L w L w L négyzet hatszög vékony sík lemez w L w L w L A CHURCHILL-BERNSTEIN-féle átlagos NUSSELT-szám:,8,5,33 5/8,6 Re Pr Re Nu =,3 + Φ,5 + /3 5 T Φ ψ (,4 / Pr),8, + Érvényes, ha, Re Pr. 79
80 8... EGYEDÜLÁLLÓ HENGER, ILL. HASÁB KÖRÜLI ÁRAMLÁS HATÁROLT TÉRBEN Az alábbi összefüggés akkor alkalmazandó, ha az áramlás zárt csatornában történik és a test körül ennek következtében jelentősen megváltozik az áramlási sebesség. w Mértékadó hőmérséklet: T w* D h Dπ Jellemző méret: L =, az áramlás által érintett felületi hossz. * Jellemző sebesség: w = w 4 h ( 4 h D π). ahol Nu =,3 + X + Y / Z ΦT Φψ, Az átlagos Nusselt-szám: ( ) X /3 =,664 Re Pr, Érvényes, ha,6 Pr és Y,8 =,37 Re Pr, Z,443 ( Pr /3 ) / Re, 7 Re. = Egyedülálló gömb hőátadása Jellemző méret: a gömb átmérője ( D ). Mértékadó hőmérséklet: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( T ). Más szükséges hőmérséklet: a gömb felszínének hőmérséklete ( T w ). Mértékadó sebesség: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás sebessége ( w ). Dimenzió nélküli számok: Nu = α D / λ, Pr = μ c / λ = ν / a, Re = w D / ν. Az anyagjellemzők hőmérséklettől való függését figyelembe vevő korrekció:,5 folyadékokra Φ T = ( Pr / Prw ), ahol Pr w a fal hőmérsékletén vett Prandtl-szám,, gázokra ΦT = ( T / Tw ). A számított hőátadási tényezők pontossága: ± 3%. / /3,4 Az átlagos Nusselt-szám: Nu = + (,4 Re +,6 Re ) Pr ΦT. 4 Érvényes, ha,7 Pr 4 és 3,5 Re 7, Kör keresztmetszetű csövekből álló csőkötegre merőleges áramlás p a) b) s* s s D w*? w*? s. sor n.sor. sor n. sor a = s D és b = s D Csősorok elrendezés: a) soros, b) eltolt (sakktáblás) Mértékadó hőmérséklet: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( T ). Más szükséges hőmérséklet: a csövek felszínének hőmérséklete ( T w ). s 8
MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS
MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
Részletesebben1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből
. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi
RészletesebbenENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK. Hőtan. Gyakorlati feladatok gyűjteménye és Segédlet
ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK Hőtan Gyakorlati feladatok gyűjteménye és Segédlet 011 HŐTAN GYAKORLATI FELADATOK GYŰJTEMÉNYE ÉS SEGÉDLET HALLGATÓI VÁLTOZAT 3 Hőtan Gyakorlati feladatok gyűjteménye
RészletesebbenA vizsgaérdemjegy: elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
A vastagon bekeretezett részt a vizsgázó tölti ki!................................................... Név (a személyi igazolványban szereplő módon) Hallgatói azonosító: Kijelentem, hogy a feladatok megoldásait
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenHŐKÖZLÉS ZÁRTHELYI BMEGEENAMHT. Név: Azonosító: Helyszám: K -- Munkaidő: 90 perc I. 30 II. 40 III. 35 IV. 15 ÖSSZ.: Javította:
HŐKÖZLÉS ZÁRTHELYI dja meg az Ön képzési kódját! Név: zonosító: Helyszám: K -- BMEGEENMHT Munkaidő: 90 perc dolgozat megírásához szöveges adat tárolására nem alkalmas számológépen, a Segédleten, valamint
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN II. EXTRA PÓTZÁRTHELYI. Hőközlés. Név: Azonosító: Terem Helyszám: Q-II- Munkaidő: 120 perc
MŰSZAKI HŐTAN II. EXTRA PÓTZÁRTHELYI Adja meg az Ön képzési kódját! N Név: Azonosító: Terem Helyszám: Q-II- Hőközlés Munkaidő: 120 perc A dolgozat megírásához szöveges adat tárolására nem alkalmas számológépen,
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:
Képzési kódja: MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI N- Név: Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Dobai Attila Györke Gábor Péter Norbert Vass Bálint Termodinamika
RészletesebbenA BÍRÁLÓ TÖLTI KI! Feladat: A B C/1 C/2 C/3 ÖSSZES: elégséges (2) 50,1..60 pont
ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szereplő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPTUN): KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
RészletesebbenA gyakorlat célja az időben állandósult hővezetési folyamatok analitikus számítási módszereinek megismerése;
A gyakorlat célja az időben állandósult hővezetési folyamatok analitikus számítási módszereinek megismerése; a hőellenállás mint modellezést és számítást segítő alkalmazásának elsajátítása; a különböző
RészletesebbenA BÍRÁLÓ TÖLTI KI! Feladat: A B C/1 C/2 C/3 ÖSSZES: elégséges (2) 50,1..60 pont
ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szereplő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPTUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN II. (HŐKÖZLÉS) ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGA
MŰSZAKI HŐTAN II. (HŐKÖZLÉS) ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGA AZONOSÍTÓ ADATOK Az Ön neve:...................................... családnév...................................... utónév Azonosító: Személyazonosság ellenőrizve
RészletesebbenHŐTAN ZÁRTHELYI BMEGEENATMH. Név: Azonosító: Helyszám: K -- I. 24 II. 34 III. 20 V. 20 ÖSSZ.: Javította: Adja meg az Ön képzési kódját!
Adja meg az Ön képzési kódját! Név: Azonosító: BMEGEENATMH Munkaidő: 90 perc Helyszám: K -- HŐTAN ZÁRTHELYI A dolgozat megírásához szöveges adat tárolására nem alkalmas számológépen, a Segédleten, valamint
RészletesebbenJelölje meg (aláhúzással vagy keretezéssel) Gyakorlatvezetőjét! Kovács Viktória Barbara Laza Tamás Ván Péter. Hőközlés.
Adja meg az Ön képzési kódját! N Név: Azonosító: Terem Helyszám: KF - MŰSZAKI HŐTAN II. 1. ZÁRTHELYI Jelölje meg (aláhúzással vagy keretezéssel) Gyakorlatvezetőjét! Bihari Péter Both Soma Farkas Patrik
RészletesebbenFeladatlap X. osztály
Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1
RészletesebbenFIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK
FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
RészletesebbenA diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása
A diplomaterv keretében megvalósítandó feladatok összefoglalása Diplomaterv céljai: 1 Sclieren résoptikai módszer numerikus szimulációk validálására való felhasználhatóságának vizsgálata 2 Lamináris előkevert
Részletesebben10. Differenciálszámítás
0. Differenciálszámítás 0. Vázolja a következő függvények, és határozza meg az értelmezési tartomány azon pontjait, ahol nem differenciálhatóak: a, f() = - b, f()= sin c, f() = sin d, f () = + e, f() =
RészletesebbenAZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN. várfalvi.
AZ INSTACIONER HŐVEZETÉS ÉPÜLETSZERKEZETEKBEN várfalvi. IDÉZZÜK FEL A STACIONER HŐVEZETÉST q áll. t x áll. q λ t x t λ áll x. λ < λ t áll. t λ áll x. x HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS INSTACIONER ESETBEN Hőáram, hőmérsékleteloszlás
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN II. Hőátvitel és hőcserélők. Kovács Viktória Barbara Hőátvitel és Hőcserélők 2014 Műszaki Hőtan II. (BMEGEENAEHK) K
MŰSZAKI HŐTAN II. Hőátvitel és hőcserélők Műszaki Hőtan II. (BMEGEENAEHK) K55 205. április HŐÁTVITEL - SÍKFAL A hőátvitel fizikai és hőellenálláshálózatos modellje t t, α t w, λ t w,2 α 2 t,2 Q x = t,
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika Tanszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szereplő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPTUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 Tisztelt Vizsgázó!
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
RészletesebbenENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK. Műszaki hőtan. Szóbeli vizsgakérdések
ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK Műszaki hőtan Szóbeli vizsgakérdések 2011 Ez a vizsgatétel gyűjtemény a Műszaki hőtan I. (BMEGEEN3033, BMEGEENK002 és BMEGEENLK01) Műszaki hőtan II. (BMEGEEN3034,
RészletesebbenEllenáramú hőcserélő
Ellenáramú hőcserélő Elméleti összefoglalás, emlékeztető A hőcserélő alapvető működésével és az egyszerűsített számolásokkal a Vegyipari műveletek. tárgy keretében ismerkedtek meg. A mérés elvégzéséhez
RészletesebbenHőmérsékleti sugárzás
Ideális fekete test sugárzása Hőmérsékleti sugárzás Elméleti háttér Egy ideális fekete test leírható egy egyenletes hőmérsékletű falú üreggel. A fala nemcsak kibocsát, hanem el is nyel energiát, és spektrális
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenHőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
Részletesebben1. Milyen hőterjedési formát nevezünk hőmérsékleti sugárzásnak? 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?
1. HŐSUGÁRZÁS 1. Milyen hőterjedési formát nevezünk hőmérsékleti sugárzásnak? Hősugárzás az energia térbeli terjedésének elektromágneses hullámok formájában megvalósuló folyamata, ami közvetítő közeg szükségessége
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenEgyenes mert nincs se kezdő se végpontja
Szakasz mert van két végpontja Egyenes mert nincs se kezdő se végpontja Tört vonal Szög mert van két szára és csúcsa Félegyenes mert van egy kezdőpontja 5 1 1 Két egyenes egymásra merőleges ha egymással
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika Tanszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szereplő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPTUN): KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00 Tisztelt
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika Tanszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szereplő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPTUN): TAGOZAT: N NK L Tisztelt Vizsgázó! Műszaki
RészletesebbenMűszaki hőtan I. ellenőrző kérdések
Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi
RészletesebbenA BÍRÁLÓ TÖLTI KI! Feladat: A B C/1 C/2 C/3 ÖSSZES: elégséges (2) 50,1..60 pont
ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szereplő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPTUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00
RészletesebbenATMH A: / A: / A: / B: / B: / B: / HŐTAN ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGA Munkaidő: 150 perc. Dátum: Tisztelt Vizsgázó! Pontszám: SZ: J.V.: i.j.v.
A vastagon bekeretezett részt a vizsgázó tölti ki!................................................... Név (a személyi igazolványban szereplő módon) Hallgatói azonosító: Dátum: Tisztelt Vizsgázó! N-AM0
RészletesebbenTranszportjelenségek
Transzportjelenségek Fizikai kémia előadások 8. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet lamináris (réteges) áramlás: minden réteget a falhoz közelebbi szomszédja fékez, a faltól távolabbi szomszédja gyorsít
RészletesebbenTERMODINAMIKA GYAKORLATI FELADATOK GYŰJTEMÉNYE ÉS SEGÉDLET HALLGATÓI VÁLTOZAT
2 TERMODINAMIKA GYAKORLATI FELADATOK GYŰJTEMÉNYE ÉS SEGÉDLET HALLGATÓI VÁLTOZAT 3 Termodinamika Gyakorlati feladatok gyűjteménye és Segédlet Harmadik kiadás Összeállította: DR. BIHARI PÉTER DOBAI ATTILA
Részletesebben1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:
Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál
RészletesebbenLemezeshőcserélő mérés
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Lemezeshőcserélő mérés Hallgatói mérési segédlet Budapest, 2014 1. A hőcserélők típusai
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből. 2014. december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással
Fizika feladatok 014. december 8. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-3) Határozzuk meg egy 0 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz rúdon
Részletesebben8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál
8. első energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál első energia első energia (U): a vizsgált rendszer energiája, DE nem tartozik hozzá - a teljes rendszer együttes mozgásából adódó mozgási
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 20.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 20. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely
RészletesebbenHatározatlan integrál, primitív függvény
Határozatlan integrál, primitív függvény Alapintegrálok Alapintegráloknak nevezzük az elemi valós függvények differenciálási szabályainak megfordításából adódó primitív függvényeket. ( ) n = n+ n+ + c,
Részletesebben1. Folytonosság. 1. (A) Igaz-e, hogy ha D(f) = R, f folytonos és periodikus, akkor f korlátos és van maximuma és minimuma?
. Folytonosság. (A) Igaz-e, hogy ha D(f) = R, f folytonos és periodikus, akkor f korlátos és van maimuma és minimuma?. (A) Tudunk példát adni olyan függvényekre, melyek megegyeznek inverzükkel? Ha igen,
Részletesebben0,00 0,01 0,02 0,03 0,04 0,05 0,06 Q
1. Az ábrában látható kapcsolási vázlat szerinti berendezés két üzemállapotban működhet. A maximális vízszint esetében a T jelű tolózár nyitott helyzetben van, míg a minimális vízszint esetén az automatikus
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
Részletesebben1. ábra. 24B-19 feladat
. gyakorlat.. Feladat: (HN 4B-9) A +Q töltés egy hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld.. ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal. ábra. 4B-9 feladat irányában lévő,
RészletesebbenA +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld ábra ábra
. Gyakorlat 4B-9 A +Q töltés egy L hosszúságú egyenes szakasz mentén oszlik el egyenletesen (ld. 4-6 ábra.). Számítsuk ki az E elektromos térerősséget a vonal irányában lévő, annak.. ábra. 4-6 ábra végpontjától
Részletesebben71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:
Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK KALORIKUS GÉPEK
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK KALORIKUS GÉPEK Gyakorlati feladatok gyűjteménye Összeállította: Kun-Balog Attila Budapest 2014
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenMMK Auditori vizsga felkészítő előadás Hő és Áramlástan 2.
MMK Auditori vizsga felkészítő előadás 2017. Hő és Áramlástan 2. Alapvető fogalmak Hőátviteli jelenség fogalma: hőenergia áramlása magasabb hőmérsékletű helyről alacsonyabb hőmérsékletű hely felé. -instacioner-
RészletesebbenAnyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)
Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 27. Az entrópia A természetben a mechanikai munka teljes egészében átalakítható hővé. Az elvont hő viszont nem alakítható át teljes egészében mechanikai
RészletesebbenA mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről
A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről Adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Áramlástan Tanszék 27..23. 27..23. / 7 Általános célú CFD megoldók alkalmazása
RészletesebbenMérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás.
Mérésadatgyűjtés, jelfeldolgozás. Nem villamos jelek mérésének folyamatai. Érzékelők, jelátalakítók felosztása. Passzív jelátalakítók. 1.Ellenállás változáson alapuló jelátalakítók -nyúlásmérő ellenállások
RészletesebbenSimított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH)
Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH) Áramlások numerikus modellezése II. Tóth Balázs BME-ÉMK Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Numerikus módszerek Osztályozás A numerikus sémák két csoportosítási
RészletesebbenSugárzásos hőátadás. Teljes hősugárzás = elnyelt hő + visszavert hő + a testen áthaladó hő Q Q Q Q A + R + D = 1
Suárzásos hőátadás misszióképessé:, W/m. eljes hősuárzás elnyelt hő visszavert hő a testen áthaladó hő R D R D R D a test elnyelő képessée (aszorció), R a test a visszaverő-képessée (reflexió), D a test
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
RészletesebbenA Hamilton-Jacobi-egyenlet
A Hamilton-Jacobi-egyenlet Ha sikerül olyan kanonikus transzformációt találnunk, amely a Hamilton-függvényt zérusra transzformálja akkor valamennyi új koordináta és impulzus állandó lesz: H 0 Q k = H P
RészletesebbenOptika gyakorlat 2. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető
Optika gyakorlat. Geometriai optika: planparalel lemez, prizma, hullámvezető. példa: Fényterjedés planparalel lemezen keresztül A plánparalel lemezen történő fényterjedés hatására a fénysugár újta távolsággal
RészletesebbenÉrettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve / 5
Érettségi feladatok Koordinátageometria_rendszerezve 2005-2013 1/ 5 Vektorok 2005. május 28./12. Adottak az a (4; 3) és b ( 2; 1) vektorok. a) Adja meg az a hosszát! b) Számítsa ki az a + b koordinátáit!
RészletesebbenIdeális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI
MŰSZAKI HŐAN I.. ZÁRHELYI Név: Kézési kód: _N_ Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Both Ambrus Dr. Cséfalvay Edit Györke Gábor Lengyel Vivien Pa Máté Gábor
RészletesebbenAjánlott szakmai jellegű feladatok
Ajánlott szakmai jellegű feladatok A feladatok szakmai jellegűek, alkalmazásuk mindenképpen a tanulók motiválását szolgálja. Segít abban, hogy a tanulók a tanultak alkalmazhatóságát meglássák. Értsék meg,
Részletesebben1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!
. Egyváltozós függgvények deriválása.. Feladatok.. Feladat A definíció alapján határozzuk meg a következő függvények deriváltját az x pontban! a) f(x) = x +, x = 5 b) f(x) = x + 5, x = c) f(x) = x+, x
RészletesebbenKirchhoff 2. törvénye (huroktörvény) szerint az áramkörben levő elektromotoros erők. E i = U j (3.1)
3. Gyakorlat 29A-34 Egy C kapacitású kondenzátort R ellenálláson keresztül sütünk ki. Mennyi idő alatt csökken a kondenzátor töltése a kezdeti érték 1/e 2 ed részére? Kirchhoff 2. törvénye (huroktörvény)
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenDanfoss Hőcserélők és Gömbcsapok
Danfoss Hőcserélők és Gömbcsapok Hőcserélők elméleti háttere T 2 In = 20 C m 2 = 120 kg/s Cp 2 = 4,2 kj/(kg C) T 2 Out = X Q hőmennyiség T 1 In = 80 C m 1 = 100kg/s T 1 Out = 40 C Cp 1 = 4,0 kj/(kg C)
RészletesebbenJelölje meg (aláhúzással vagy keretezéssel) Gyakorlatvezetőjét! Hőközlés. Munkaidő: 90 perc. Értékelés: Feladat elérhető elért
MŰSZAKI HŐTAN II. 1. ZÁRTHELYI Adja meg az Ön képzési kódját! N Név: Azonosító: Terem Helyszám: - Jelölje meg (aláhúzással vagy keretezéssel) Gyakorlatvezetőjét! Györke Gábor Kovács Viktória Barbara Schön
RészletesebbenSzilárd testek rugalmassága
Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)
Részletesebbenx 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx
Integrálszámítás II. Parciális integrálás. g) i) l) o) e ( + )(e e ) cos h) e sin j) (sin 3 cos) m) arctg p) arcsin e (3 )e sin f) cos ( )(sin cos 3) e cos k) e sin cos ln n) ( + ) ln. e 3 e cos 3 3 cos
RészletesebbenSzárítás során kialakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval
Szárítás során kalakuló hővezetés számítása Excel VBA makróval Rajkó Róbert 1 Eszes Ferenc 2 Szabó Gábor 1 1 Szeged Tudományegyetem, Szeged Élelmszerpar Főskola Kar Élelmszerpar Műveletek és Környezettechnka
Részletesebbena térerősség mindig az üreg falára merőleges, ezért a tér ott nem gömbszimmetrikus.
2. Gyakorlat 25A-0 Tekintsünk egy l0 cm sugarú üreges fémgömböt, amelyen +0 µc töltés van. Legyen a gömb középpontja a koordinátarendszer origójában. A gömb belsejében az x = 5 cm pontban legyen egy 3
Részletesebbenmérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati
ϕ t + j ϕ = 0 mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati sűrűsége j ϕ - a ϕ-hez tartozó áramsűrűség j ϕ = vϕ + j rev + j irr vϕ - advekció j rev - egyéb reverzibilis áram
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
Részletesebbenvalós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.
2. Közönséges differenciálegyenlet megoldása, megoldhatósága Definíció: Az y függvényt a valós számok H halmazán a közönséges differenciálegyenlet megoldásának nevezzük, ha az y = y(x) helyettesítést elvégezve
RészletesebbenI. TÉTEL. Alapkérdések. A hősugárzás főbb jellegzetességei és matematikai leírása (a STEFAN- BOLTZMANN és a PLANCK egyenlet).
I. TÉTEL Alapkérdések A hősugárzás főbb jellegzetességei és matematikai leírása (a STEFAN- BOLTZMANN és a PLANCK egyenlet). A testek jellemzése hősugárzás szempontjából (a fekete, szürke és színes test
RészletesebbenSugárzásos hőtranszport
Sugárzásos hőtranszport Minden test bocsát ki sugárzást. Ennek hullámhossz szerinti megoszlása a felület hőmérsékletétől függ (spektrum, spektrális eloszlás). Jelen esetben kérdés a Nap és a földi felszínek
RészletesebbenMatematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =
Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika II Határozatlan Integrálszámítás d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! x n 1 dx =, sin 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat!
RészletesebbenKlasszikus zika Termodinamika III.
Klasszikus zika Termodinamika III. Horváth András, SZE GIVK v 0.9 Oktatási célra szabadon terjeszthet 1 / 24 Ismétlés Mi is az az entrópia? Alapötlet Egy izotermán belül mozogva nincs bels energia változás.
Részletesebben3.1. ábra ábra
3. Gyakorlat 28C-41 A 28-15 ábrán két, azonos anyagból gyártott ellenállás látható. A véglapokat vezető 3.1. ábra. 28-15 ábra réteggel vonták be. Tételezzük fel, hogy az ellenállások belsejében az áramsűrűség
RészletesebbenTRANSZPORT FOLYAMATOK MODELLEZÉSE
RANSZPOR FOLYAMAOK MODELLEZÉSE Dr. Iányi Miklósné egyetemi tanár 6. előadás PE PMMK Műszaki Informatika anszék FM/0//4/EA-VI/ I. Alafogalmak Hőtan ermodinamika. Hőmérséklet meleg-hideg érzékelés mérése:
RészletesebbenQ 1 D Q 2 (D x) 2 (1.1)
. Gyakorlat 4B-9 Két pontszerű töltés az x tengelyen a következőképpen helyezkedik el: egy 3 µc töltés az origóban, és egy + µc töltés az x =, 5 m koordinátájú pontban van. Keressük meg azt a helyet, ahol
RészletesebbenKÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00
ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00
RészletesebbenA bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról
1 A bifiláris felfüggesztésű rúd mozgásáról A végein fonállal felfüggesztett egyenes rúd részleges erőtani vizsgálatát mutattuk be egy korábbi dolgozatunkban, melynek címe: Forgatónyomaték mérése - I.
Részletesebben