Klasszikus zika Termodinamika III.
|
|
- Sándor Bodnár
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Klasszikus zika Termodinamika III. Horváth András, SZE GIVK v 0.9 Oktatási célra szabadon terjeszthet 1 / 24
2 Ismétlés Mi is az az entrópia? Alapötlet Egy izotermán belül mozogva nincs bels energia változás. Akármilyen úton megyek át két izoterma közt, E ugyanaz. 2 / 24
3 Ismétlés Mi is az az entrópia? Alapötlet Egy izotermán belül mozogva nincs bels energia változás. Akármilyen úton megyek át két izoterma közt, E ugyanaz. Egy adiabatán belül mozogva nincs h felvétel. Akármilyen úton megyek át két adiabata közt, valami ugyanannyit változik. De mi ez a valami? 2 / 24
4 Ismétlés Mi is az az entrópia? Alapötlet Egy izotermán belül mozogva nincs bels energia változás. Akármilyen úton megyek át két izoterma közt, E ugyanaz. Egy adiabatán belül mozogva nincs h felvétel. Akármilyen úton megyek át két adiabata közt, valami ugyanannyit változik. De mi ez a valami? Az el z ek szerint ez a h és a h mérséklet hányadosa! Elnevezés: Entrópia. S = Q T 2 / 24
5 Ismétlés Mi is az az entrópia? Alapötlet Egy izotermán belül mozogva nincs bels energia változás. Akármilyen úton megyek át két izoterma közt, E ugyanaz. Egy adiabatán belül mozogva nincs h felvétel. Akármilyen úton megyek át két adiabata közt, valami ugyanannyit változik. De mi ez a valami? Az el z ek szerint ez a h és a h mérséklet hányadosa! S = Q T Elnevezés: Entrópia. Ez egy izoterma mentén (T =áll.) igaz. Általában: dq S = T 2 / 24
6 Ismétlés Mi is az az entrópia? Az entrópia állapotjelz Ha kiválasztunk egy energia 0-pontot, minden izotermára megmondató, mennyi energiával juttatható el oda. 3 / 24
7 Ismétlés Mi is az az entrópia? Az entrópia állapotjelz Ha kiválasztunk egy energia 0-pontot, minden izotermára megmondató, mennyi energiával juttatható el oda. Ha kiválasztunk egy entrópia 0-pontot, minden adiabatára megmondató, mennyi h vel juttatható el oda. 3 / 24
8 Ismétlés Mi is az az entrópia? Az entrópia állapotjelz Ha kiválasztunk egy energia 0-pontot, minden izotermára megmondató, mennyi energiával juttatható el oda. Ha kiválasztunk egy entrópia 0-pontot, minden adiabatára megmondató, mennyi h vel juttatható el oda. Az entrópia állapotjelz! Két pont közti megváltozása nem függ az úttól, csak a kezd és végponttól! Hasonlít a mechanikai potenciális energiához. 3 / 24
9 Ismétlés Mi is az az entrópia? Az entrópia állapotjelz Ha kiválasztunk egy energia 0-pontot, minden izotermára megmondató, mennyi energiával juttatható el oda. Ha kiválasztunk egy entrópia 0-pontot, minden adiabatára megmondató, mennyi h vel juttatható el oda. Az entrópia állapotjelz! Két pont közti megváltozása nem függ az úttól, csak a kezd és végponttól! Hasonlít a mechanikai potenciális energiához. Elvi számítási mód S = S B S A kiszámítására: 1 Melyik adiabatákon van rajt a két pont? 2 Mennyi a két adiabatát összeköt egy izoterma (T ) során átadott h (Q)? 3 S = Q/T 3 / 24
10 Ismétlés Mi is az az entrópia? A termodinamika I. és II. f tétele Termodinamika I. f tétele: E = T S p V 4 / 24
11 Ismétlés Mi is az az entrópia? A termodinamika I. és II. f tétele Termodinamika I. f tétele: E = T S p V Termodinamika II. f tétele: Zárt rendszer olyan állapotra törekszik, melyben az össz entrópia a lehet legnagyobb értéket veszi fel. 4 / 24
12 Ismétlés Mi is az az entrópia? A termodinamika I. és II. f tétele Termodinamika I. f tétele: E = T S p V Termodinamika II. f tétele: Zárt rendszer olyan állapotra törekszik, melyben az össz entrópia a lehet legnagyobb értéket veszi fel. Ebb l levezethet : a h mérséklet és a nyomás kiegyenlít désre törekszik h er gépek elvi maximális hatásfoka: η = (T 1 T 2 )/T 1 h szivattyúk elvi maximális hatásfoka: η s = T 1 /(T 1 T 2 ) 4 / 24
13 Ismétlés Mi is az az entrópia? A termodinamika I. és II. f tétele Termodinamika I. f tétele: E = T S p V Termodinamika II. f tétele: Zárt rendszer olyan állapotra törekszik, melyben az össz entrópia a lehet legnagyobb értéket veszi fel. Ebb l levezethet : a h mérséklet és a nyomás kiegyenlít désre törekszik h er gépek elvi maximális hatásfoka: η = (T 1 T 2 )/T 1 h szivattyúk elvi maximális hatásfoka: η s = T 1 /(T 1 T 2 ) Statisztikus zika: az entrópia az adott makroállapotot megvalósító mikroállapotok számát (rendetlenséget) méri. 4 / 24
14 A T-S diagram Bevezetés Motiváció A p-v diagram hasznos, de az izotermák és adiabaták nagyon hasonlóan görbülnek benne. Egy valós méretarányú Carnot-ciklus: (κ = 1.4) (Korábban az áttekinthet ség kedvéért csaltunk: κ = 2-es adiabaták voltak, pedig ilyen gáz nincs is.) 5 / 24
15 A T-S diagram Bevezetés A T -S diagram Tanultuk: E = T S p V A T -S pár hasonló szerep, mint a p-v! a 1. adiabaták 4. b izotermák d c Sokkal áttekinthet bb! Izotermák, adiabaták: egyenesek. (Az el ny még nagyobb, ha nem ideális körfolyamatokat vizsgálunk.) 6 / 24
16 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai F bb tulajdonságok S = Q/T miatt T (S) alatti terület a h! 7 / 24
17 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai Összevetés a p-v diagrammal T -S-r l könnyebb leolvasni E -t. W helyett Q jelenik meg, a másik ezekb l kiszámolható. 8 / 24
18 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai A Carnot-ciklus a T -S diagramon A felvett, leadott h, hasznos munka, hatásfok (η = W /Q 1 ) könnyebben leolvasható. 9 / 24
19 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai Izochor és izobár állapotváltozások a T -S diagramon Írjuk át az entrópia-változás alapegyenletét: S = T 2 T1 dq T = T 2 T1 de + pdv T = 10 / 24
20 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai Izochor és izobár állapotváltozások a T -S diagramon Írjuk át az entrópia-változás alapegyenletét: S = T 2 T1 dq T = T 2 T1 de + pdv T = T 2 T1 nc m,v dt (n a mólszám, c m,v a moláris fajh, R az univ. gázállandó.) S = nc m,v ln T 2 T 1 + nrln V 2 V 1 T V 2 nr + V dv V1 10 / 24
21 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai Izochor és izobár állapotváltozások a T -S diagramon Írjuk át az entrópia-változás alapegyenletét: S = T 2 T1 dq T = T 2 T1 de + pdv T = T 2 T1 nc m,v dt (n a mólszám, c m,v a moláris fajh, R az univ. gázállandó.) S = nc m,v ln T 2 T 1 + nrln V 2 V 1 Izochor esetben: V 2 /V 1 = 1, ezért S = nc m,v ln(t 2 /T 1 ): T 2 = T 1 e S/C V (C V = nc m,v ) T V 2 nr + V dv V1 10 / 24
22 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai Izochor és izobár állapotváltozások a T -S diagramon Írjuk át az entrópia-változás alapegyenletét: S = T 2 T1 dq T = T 2 T1 de + pdv T = T 2 T1 nc m,v dt (n a mólszám, c m,v a moláris fajh, R az univ. gázállandó.) S = nc m,v ln T 2 T 1 + nrln V 2 V 1 Izochor esetben: V 2 /V 1 = 1, ezért S = nc m,v ln(t 2 /T 1 ): Izobár esetben: (bizonyítás nélkül) T 2 = T 1 e S/C V (C V = nc m,v ) T 2 = T 1 e S/Cp T V 2 nr + V dv V1 A T -S diagramon az izochorok és az izobárok exponenciális görbék. 10 / 24
23 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai Izochor és izobár állapotváltozások a T -S diagramon Izobár: T 2 = T 1 e S/Cp Izochor: T 2 = T 1 e S/C V Itt az izobárok és izochorok a bonyolultak. p-v vagy T -S: Feladatfügg! (lnt -S diagramon mindegyik egyenes! De itt a grakon alatti terület jelentését veszítjük el.) 11 / 24
24 A T-S diagram Egyéb körfolyamatok Egyéb körfolyamatok: alapelvek Sok tucatnyi h er gép-fajta létezik. Szaktárgyakból többet részletesen tárgyalnak majd. Itt csak pár alapelvet mutatunk be. 12 / 24
25 A T-S diagram Egyéb körfolyamatok Egyéb körfolyamatok: alapelvek Sok tucatnyi h er gép-fajta létezik. Szaktárgyakból többet részletesen tárgyalnak majd. Itt csak pár alapelvet mutatunk be. Elmélet és gyakorlat eltérése. A Carnot-ciklus idealizált: a valóságban a diagram sarkai lekerekítettek. A többi h er gépet is idealizáltan tárgyaljuk. Ez a gyakorlat szempontjából is hasznos, mert útmutatásokat ad. 12 / 24
26 A T-S diagram Egyéb körfolyamatok A Stirling-motor Egy érdekes küls égés motor. Sokféle megvalósítás. Közös elv: 1 Izoterm tágulás: bármilyen h forrás, lassú tágulási szakasz. 2 Izochor h elvonás: elvonás a regenerátorba, de ez a következ ciklusban részben felhasználásra kerül. 3 Izoterm összenyomódás: lassú összehúzódás, h leadás a hideg tartálynak. 4 Izochor h felvétel: a regenerátorból, a 2. lépésben leadott h felvétele. 13 / 24
27 A T-S diagram Egyéb körfolyamatok A Stirling-motor Idealizált állapotgörbék. a 4. a 1. b d b 2. c d 3. c 14 / 24
28 A T-S diagram Egyéb körfolyamatok A Stirling-motor Idealizált állapotgörbék. a 4. a 1. b d b 2. c d 3. c El nyök: Küls h forrás: bármilyen hulladékh. Nagy elvi hatékonyság. Kevés szennyezés. Hátrányok: Karbantartási igény. (Tömítés.) Lassú reakcióid. Nagy méretek. 14 / 24
29 A T-S diagram Egyéb körfolyamatok A Diesel-motor Egy fontos bels égés motor. A legfontosabb szakaszok: 1 Adiabatikus összenyomás: s rítés, melegedés. A végén a befecskendezett üzemanyag meggyullad, h t termel. 2 Izobár tágulás: a felmelegített gáz (égés) tágulása. 3 Adiabatikus tágulás: adiabatikus tágulás, a hasznos munka nagy része 4 Izochor h lés: vissza az elejére. Itt megtörténik a kipufogás, friss leveg beszívása. 15 / 24
30 Hasznos fogalmak Entalpia Az entalpia A gyakorlatban sokszor kell állandó nyomáson dolgozni. Ekkor a betáplált h egy része mindenképp tágulásra fordítódik. Célszer a bels energia helyett ezzel a mennyiséggel számolni: Entalpia: H = E + pv 16 / 24
31 Hasznos fogalmak Entalpia Az entalpia A gyakorlatban sokszor kell állandó nyomáson dolgozni. Ekkor a betáplált h egy része mindenképp tágulásra fordítódik. Célszer a bels energia helyett ezzel a mennyiséggel számolni: Entalpia: H = E + pv Ez az, ami könnyen mérhet. 16 / 24
32 Valós gázok Alapjelenségek Alapjelenségek A valódi gázok eltérnek az ideális gáz állapotegyenletét l. alacsony h mérsékleten cseppfolyóssá válnak magas h mérsékleten szabadsági fokszámuk n (κ is változik) Nincs egyetlen egyszer egyenlet ezek leírására. 17 / 24
33 Valós gázok Alapjelenségek Alapjelenségek A valódi gázok eltérnek az ideális gáz állapotegyenletét l. alacsony h mérsékleten cseppfolyóssá válnak magas h mérsékleten szabadsági fokszámuk n (κ is változik) Nincs egyetlen egyszer egyenlet ezek leírására. Egyéb eltérések az eddigi közelítésekt l: falakon való súrlódás h termelése gázrétegek egymáshoz való súrlódásának h termelése gázelegyek speciális viselkedése (pl. leveg -vízg z) Csak betekintünk ezekbe a témákba. 17 / 24
34 Valós gázok A van der Waals-egyenlet Alapgondolat A van der Waals-egyenlet egy pontosabb állapotegyenlet, mely pl. a cseppfolyóssá válást is leírja. Módosítások az ideális gáz állapotegyenleten: 1 A molekulák kissé vonzzák egymást, ami módosítja a nyomást. A nyomáskorrekció a s r ség négyzetével arányos. 2 A molekulák saját térfogata csökkenti a szabad térfogatot. Ez a korrekció csak a molekulák számával arányos. 18 / 24
35 Valós gázok A van der Waals-egyenlet Alapgondolat A van der Waals-egyenlet egy pontosabb állapotegyenlet, mely pl. a cseppfolyóssá válást is leírja. Módosítások az ideális gáz állapotegyenleten: 1 A molekulák kissé vonzzák egymást, ami módosítja a nyomást. A nyomáskorrekció a s r ség négyzetével arányos. 2 A molekulák saját térfogata csökkenti a szabad térfogatot. Ez a korrekció csak a molekulák számával arányos. ( ) p + n2 a (V nb) = nrt V 2 a és b anyagi állandók. (Táblázatokban adottak.) (Ha n/v kicsi, akkor közel az ideális gáz állapotegyenletet kapjuk vissza.) 18 / 24
36 Valós gázok A van der Waals-egyenlet A van der Waals gázok a p-v diagramon Az el z ekb l: p = nrt V bn an2 V 2 Gond: izotermák nem monotonon változnak! A csökken szakaszokon instabilitás! Ahol dp/dv < 0, ott tágulásra n, összenyomódásra csökken a nyomás! Ilyen állapot nem maradhat fent! (Korábban: kompresszibilitás = térfogatváltozás / nyomásváltozás) 19 / 24
37 Valós gázok A van der Waals-egyenlet A van der Waals gázok a p-v diagramon Elmélet: A valódi izotermák vízszintesbe mennek át. (A változás olyan, hogy a grakon alatti össz terület (munka) ne változzon.) izoterma=izobár táguláskor nem változik a nyomás (?) A vízszintes szakaszoktól balra nagyon meredek izotermák. Nagy s r ségnél izoterma izochor. 20 / 24
38 Valós gázok A van der Waals-egyenlet A van der Waals gázok: halmazállapotok Az egyes furcsa állapotok megfelelnek a halmazállapotoknak! Folyadék: nagy s r ség (kis V ), kis összenyomhatóság. Gáz: kis s r ség (nagy V ), nagy összenyomhatóság. 21 / 24
39 Valós gázok A van der Waals-egyenlet A van der Waals gázok: halmazállapotok Az egyes furcsa állapotok megfelelnek a halmazállapotoknak! Folyadék: nagy s r ség (kis V ), kis összenyomhatóság. Gáz: kis s r ség (nagy V ), nagy összenyomhatóság. Folyadék + gáz: V növelésével p nem n. Tágulás: több folyadék párolog el gázzá. Ebben az állapotban a gáznyomás csak a h mérséklet függvénye. Csak egy kritikus h mérséklet (T kr ) alatt következik be. 21 / 24
40 Valós gázok A van der Waals-egyenlet A van der Waals gázok: a kritikus h mérséklet Kétféle út folyadékból gáz állapotba: Fázisátalakulással: folyadék+g z állapoton keresztül. Fázisátalakulás nélkül: T kr -t meghaladó h mérsékletek érintésével. folyadék folytonos átmenet fázisátalakulás folyadék+gáz gáz 22 / 24
41 Valós gázok A van der Waals-egyenlet A van der Waals gázok: a kritikus h mérséklet Kétféle út folyadékból gáz állapotba: Fázisátalakulással: folyadék+g z állapoton keresztül. Fázisátalakulás nélkül: T kr -t meghaladó h mérsékletek érintésével. folyadék folytonos átmenet fázisátalakulás folyadék+gáz gáz Példák: Anyag He N 2 O 2 CO 2 H 2 O T kr [K] 5,2 126,2 154,6 304,1 647,3 p kr [bar] 2,3 33,9 50,4 73,8 221,2 22 / 24
42 Valós gázok Kitekintés: fázisdiagramok mérések alapján Vízg z állapotai a T -S diagramon Pontos tervezéshez mérési adatokon alapuló fázisdiagramokat használunk. Vízgőz TS-diagram Jól láthatók az izobárok, izotermák,... (Forrás: WikiPedia) 23 / 24
43 Valós gázok Kitekintés: fázisdiagramok mérések alapján Víz fázisai a p-t diagramon Nem vesszük a részleteket. Érdekességek: a jégnek is sok fajtája van hármaspont: egyszerre gáz, folyékony és szilárd fagyáspont, forráspont: nyomásfügg (Forrás: WikiPedia) sokféle úton lehet haladni 24 / 24
Klasszikus zika Termodinamika I.
Klasszikus zika Termodinamika I. Horváth András, SZE GIVK v 0.95 Oktatási célra szabadon terjeszthet Horváth András, SZE GIVK Termodinamika I. v 0.95 1 / 35 A termodinamika tárgya A termodinamika a testek
Részletesebben1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből
. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből. 2014. december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással
Fizika feladatok 014. december 8. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-3) Határozzuk meg egy 0 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz rúdon
RészletesebbenHőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
Részletesebben8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál
8. első energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál első energia első energia (U): a vizsgált rendszer energiája, DE nem tartozik hozzá - a teljes rendszer együttes mozgásából adódó mozgási
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
RészletesebbenELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23)
ELE II. Fizikus, 005/006 I. félév KISÉRLEI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 3) Kémiai reakciók Gázelegyek termodinamikája 1) Dalton törvény: Azonos hımérséklető, de eltérı anyagi minıségő és V térfogatú gázkeverékben
Részletesebbenf = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév
ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 2. (X. 25) Gibbs féle fázisszabály (0-dik fıtétel alkalmazása) Intenzív állapotothatározók száma közötti összefüggés: A szabad intenzív paraméterek
RészletesebbenTermodinamika. 1. rész
Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni
RészletesebbenMŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS
MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenAxiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!
Hol vagyunk most? Definiáltuk az alapvet fogalmakat! - TD-i rendszer, fajtái - Környezet, fal - TD-i rendszer jellemzi - TD-i rendszer leírásához szükséges változók, állapotjelzk, azok csoportosítása -
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 20.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 20. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenAz előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).
Az előadás vázlata: I. A tökéletes gáz és állapotegyenlete. izoterm, izobár és izochor folyamatok. II. Tökéletes gázok elegyei, a móltört fogalma, a parciális nyomás, a Dalton-törvény. III. A reális gázok
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
Részletesebben1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:
Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenIdeális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 27. Az entrópia A természetben a mechanikai munka teljes egészében átalakítható hővé. Az elvont hő viszont nem alakítható át teljes egészében mechanikai
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
RészletesebbenCarnot körfolyamat ideális gázzal:
ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 4. (XI. 8) Carnot körfolyamat ideális gázzal: p E körfoly. = 0 IV I III II V Q 1 + Q 2 + W I + W II + W III + W IV = 0 W I + W II + W III + W
RészletesebbenEgy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
Részletesebben4. Jellegzetes állapotváltozások; leírásuk: p-v, T-S, H-S diagramokban
Energetika 1 4. Jellegzetes állapotváltozások; leírásuk: p-v, T-S, H-S diagramokban Energodinamikai rendszerek vizsgálata során elsősorban gáznemű halmazállapot esetén lényeges az állapotváltozásokat megkülönböztetni.
Részletesebben5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet
5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet Ideális gáz Az ideális gáz állapotegyenlete pv=nrt empírikus állapotegyenlet, a Boyle-Mariotte (pv=konstans) és
RészletesebbenAz előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).
Az előadás vázlata: I. A tökéletes gáz és állapotegyenlete. izoterm, izobár és izochor folyamatok. II. Tökéletes gázok elegyei, a móltört fogalma, a parciális nyomás, a Dalton-törvény. III. A reális gázok
RészletesebbenMunka- és energiatermelés. Bányai István
Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,
RészletesebbenFázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium
Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium Atomoktól a csillagokig, Budapest, 2016. december 8. Fázisátalakulások Csak kondenzált anyag? A kondenzált
RészletesebbenMegjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához
Dr. Pósa Mihály Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához 1. Bevezetés Shillady Don professzor az Amerikai Kémiai Szövetség egyik tanácskozásán felhívta a figyelmet a
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
RészletesebbenA TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.
A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
RészletesebbenFeladatlap X. osztály
Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1
RészletesebbenÁltalános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
RészletesebbenGáztörvények tesztek
Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?
RészletesebbenGáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik
Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenVisy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I.
A tárgy neve FIZIKAI KÉMIA 1. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK FIZIKAI KÉMIAI TANSZÉK Felelős oktató: Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:
Képzési kódja: MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI N- Név: Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Dobai Attila Györke Gábor Péter Norbert Vass Bálint Termodinamika
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
RészletesebbenTermodinamika. Tóth Mónika
Termodinamika Tóth Mónika 2012.11.26-27 monika.a.toth@aok.pte.hu Hőmérséklet Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. Különböző hőmérsékleti skálák.
RészletesebbenÉrtékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz
Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz 1. C 1 pont 2. B 1 pont 3. D 1 pont 4. B 1 pont 5. C 1 pont 6. A 1 pont 7. B 1 pont 8. D 1 pont 9. A 1 pont 10. B 1 pont 11. B 1 pont 12. B 1 pont
RészletesebbenMakroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).
Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása
RészletesebbenMűszaki hőtan I. ellenőrző kérdések
Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi
RészletesebbenTermokémia. Termokémia Dia 1 /55
Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia
Részletesebben71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:
Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati
RészletesebbenAbszolút jelleg skála : elvárásunk: anyagi min ségt l független, természeti törvények egyszer alakúak (Lord Kelvin, 1852). A T alapmennyiség (nem
H tan el adás segédanyag, zika BSc, 2. félév Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika Tanszék http://titan.physx.u szeged.hu/~szabopeter CSAK SEGÉDANYAG! Javasolt tankönyv: Budó: Kísérleti Fizika I. kötet,
RészletesebbenKvantum termodinamika
Kvantum termodinamika Diósi Lajos MTA Wigner FK Budapest 2014. febr. 4. Diósi Lajos (MTA Wigner FKBudapest) Kvantum termodinamika 2014. febr. 4. 1 / 12 1 Miért van 1 qubitnek termodinamikája? 2 QuOszcillátor/Qubit:
RészletesebbenKompresszorok energetikai és üzemviteli kérdései Czékmány György, Optimus Plus Kft.
Kompresszorok energetikai és üzemviteli kérdései Czékmány György, Optimus Plus Kft. 1. A kompresszorok termodinamikája Annak érdekében, hogy teljes egészében tisztázni tudjuk a kompresszorok energetikai
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
RészletesebbenKövetelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
RészletesebbenDigitális tananyag a fizika tanításához
Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g
RészletesebbenHalmazállapot-változások vizsgálata ( )
Halmazállapot-változások vizsgálata Eddigi tanulmányaik során a szilárd, folyékony és légnemő, valamint a plazma állapottal találkoztak. Ezen halmazállapotok mindegyikében más és más összefüggés áll fenn
RészletesebbenTermodinamika. Tóth Mónika
Termodinamika Tóth Mónika 2015 monika.a.toth@aok.pte.hu Termodinamika Hő Mozgás TERMODINAMIKA a világ egy jól körülhatárolt részének a RENDSZERnek és a rendszer KÖRNYEZETének kölcsönhatásával és a rendszer
RészletesebbenTermodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.
Hőmérséklet ermodinamika Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. óth Mónika 203 monika.a.toth@aok.pte.hu Különböző hőmérsékleti skálák. Kelvin skálájú
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenFázisátalakulások vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 6. MÉRÉS Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. szeptember 28. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja A mérés
RészletesebbenÁltalános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer
Gázok -1 Gáznyoás - Egyszerű gáztörvények -3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet -4 tökéletes gáz egyenlet alkalazása -5 Gáz halazállapotú reakciók -6 Gázkeverékek
RészletesebbenAz energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia
Az energia bevezetése az iskolába Készítette: Rimai Anasztázia Bevezetés Fizika oktatása Energia probléma Termodinamika a tankönyvekben A termodinamikai fogalmak kialakulása Az energia fogalom története
RészletesebbenMunkaközegek. 1. Előadás Fázisok, fázisátmenetek és állapotegyenletek
Munkaközegek 1. Előadás Fázisok, fázisátmenetek és állapotegyenletek Fázisok, fázisátmenetek, fázisegyensúlyok Halmazállapotok: folyadék, légnemű/gáz, szilárd, (plazma) Alap fázisok: folyadék, gáz/gőz,
RészletesebbenAnyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)
Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)
RészletesebbenMunkaközegek. 6. előadás körfolyamatok (Flash, trilateral flash, szerves flash, Otto; zárt Otto, Stirling)
Munkaközegek 6. előadás körfolyamatok (Flash, trilateral flash, szerves flash, Otto; zárt Otto, Stirling) Előző előadás Rankine szerves Rankine transzkritikus Rankine szuperkritikus Rankine Joule- Brayton
RészletesebbenFizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 6.
Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 6. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június
1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
RészletesebbenFeladatok gázokhoz. Elméleti kérdések
Feladatok ázokhoz Elméleti kérdések 1. Ismertesd az ideális ázok modelljét! 2. Írd le az ideális ázok tulajdonsáait! 3. Mit nevezünk normálállapotnak? 4. Milyen tapasztalati tényeket használhatunk a hımérséklet
RészletesebbenMűszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék
Műszaki hőtantermodinamika Műszaki menedzsereknek Termodinamikai rendszer Meghatározott anyagmennyiség, agy/és Véges térrész. A termodinamikai rendszert a környezetétől tényleges agy elkézelt fal álasztja
RészletesebbenMűszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok
Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Az előadás anyaga pár napon belül pdf formában is elérhető: energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!)
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
RészletesebbenW = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.
Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem
RészletesebbenMivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
RészletesebbenA van der Waals-gáz állapotegyenlete és a Joule Thompson-kísérlet Kiegészítés fizikus hallgatók számára
van der Waals-gáz állaotegyenlete és a Joule homson-kísérlet Kiegészítés fizikus hallgatók számára Cserti József Eötvös Loránd udományegyetem, Komlex Rendszerek Fizikája anszék 006. december. van der Waals-állaotegyenlet:
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek
RészletesebbenSZBN Fizikai kémia 2017/18/2
4 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 100 fő Tematika 1. hét: Tökéletes
RészletesebbenBevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk
Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk belőle. A következő az, hogy a megszerzett tudást elmélyítjük.
RészletesebbenKörnyezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly
Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a
RészletesebbenBevezetés a zikába 2.
Bevezetés a zikába 2. Csanád Máté 2017. április 10. Tartalomjegyzék 1. H tan 4 1.1. A h tan alapjai.............................................. 4 1.1.1. A h mérséklet mértékegységei és mérése............................
RészletesebbenATMH A: / A: / A: / B: / B: / B: / HŐTAN ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGA Munkaidő: 150 perc. Dátum: Tisztelt Vizsgázó! Pontszám: SZ: J.V.: i.j.v.
A vastagon bekeretezett részt a vizsgázó tölti ki!................................................... Név (a személyi igazolványban szereplő módon) Hallgatói azonosító: Dátum: Tisztelt Vizsgázó! N-AM0
RészletesebbenOGA-FZ1-T Fizikai kémia /18/2
2 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 100 fő Előfeltételek:
RészletesebbenVizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)
Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a
RészletesebbenA természetes folyamatok iránya (a folyamatok spontaneitása)
A természetes folyamatok iránya (a folyamatok spontaneitása) H 2 +O 2 H 2 O 2 2 2 gázok kitöltik a rendelkezésükre álló teret meleg tárgy lehűl Rendezett Rendezetlen? az energetikailag (I. főtételnek nem
RészletesebbenMunkaközegek. 4. előadás körfolyamatok (Carnot, Rankine)
Munkaközegek 4. előadás körfolyamatok (Carnot, Rankine) Előző előadás - Metastabil és szuperkritikus állapotok - Nem termodinamikai munkaközeg-választási kritériumok - Freonok Előadás-anyagok: energia.bme.hu/~imreattila/munkakozegek
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor
RészletesebbenTestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor
Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenHőtan 2. feladatok és megoldások
Hőtan 2. feladatok és megoldások 1. Mekkora a hőmérséklete 60 g héliumnak, ha első energiája 45 kj? 2. A úvárok oxigénpalakjáan 4 kg 17 0C-os gáz van. Mekkora a első energiája? 3. A tanulók - a fizika
Részletesebben