Klasszikus zika Termodinamika III.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Klasszikus zika Termodinamika III."

Átírás

1 Klasszikus zika Termodinamika III. Horváth András, SZE GIVK v 0.9 Oktatási célra szabadon terjeszthet 1 / 24

2 Ismétlés Mi is az az entrópia? Alapötlet Egy izotermán belül mozogva nincs bels energia változás. Akármilyen úton megyek át két izoterma közt, E ugyanaz. 2 / 24

3 Ismétlés Mi is az az entrópia? Alapötlet Egy izotermán belül mozogva nincs bels energia változás. Akármilyen úton megyek át két izoterma közt, E ugyanaz. Egy adiabatán belül mozogva nincs h felvétel. Akármilyen úton megyek át két adiabata közt, valami ugyanannyit változik. De mi ez a valami? 2 / 24

4 Ismétlés Mi is az az entrópia? Alapötlet Egy izotermán belül mozogva nincs bels energia változás. Akármilyen úton megyek át két izoterma közt, E ugyanaz. Egy adiabatán belül mozogva nincs h felvétel. Akármilyen úton megyek át két adiabata közt, valami ugyanannyit változik. De mi ez a valami? Az el z ek szerint ez a h és a h mérséklet hányadosa! Elnevezés: Entrópia. S = Q T 2 / 24

5 Ismétlés Mi is az az entrópia? Alapötlet Egy izotermán belül mozogva nincs bels energia változás. Akármilyen úton megyek át két izoterma közt, E ugyanaz. Egy adiabatán belül mozogva nincs h felvétel. Akármilyen úton megyek át két adiabata közt, valami ugyanannyit változik. De mi ez a valami? Az el z ek szerint ez a h és a h mérséklet hányadosa! S = Q T Elnevezés: Entrópia. Ez egy izoterma mentén (T =áll.) igaz. Általában: dq S = T 2 / 24

6 Ismétlés Mi is az az entrópia? Az entrópia állapotjelz Ha kiválasztunk egy energia 0-pontot, minden izotermára megmondató, mennyi energiával juttatható el oda. 3 / 24

7 Ismétlés Mi is az az entrópia? Az entrópia állapotjelz Ha kiválasztunk egy energia 0-pontot, minden izotermára megmondató, mennyi energiával juttatható el oda. Ha kiválasztunk egy entrópia 0-pontot, minden adiabatára megmondató, mennyi h vel juttatható el oda. 3 / 24

8 Ismétlés Mi is az az entrópia? Az entrópia állapotjelz Ha kiválasztunk egy energia 0-pontot, minden izotermára megmondató, mennyi energiával juttatható el oda. Ha kiválasztunk egy entrópia 0-pontot, minden adiabatára megmondató, mennyi h vel juttatható el oda. Az entrópia állapotjelz! Két pont közti megváltozása nem függ az úttól, csak a kezd és végponttól! Hasonlít a mechanikai potenciális energiához. 3 / 24

9 Ismétlés Mi is az az entrópia? Az entrópia állapotjelz Ha kiválasztunk egy energia 0-pontot, minden izotermára megmondató, mennyi energiával juttatható el oda. Ha kiválasztunk egy entrópia 0-pontot, minden adiabatára megmondató, mennyi h vel juttatható el oda. Az entrópia állapotjelz! Két pont közti megváltozása nem függ az úttól, csak a kezd és végponttól! Hasonlít a mechanikai potenciális energiához. Elvi számítási mód S = S B S A kiszámítására: 1 Melyik adiabatákon van rajt a két pont? 2 Mennyi a két adiabatát összeköt egy izoterma (T ) során átadott h (Q)? 3 S = Q/T 3 / 24

10 Ismétlés Mi is az az entrópia? A termodinamika I. és II. f tétele Termodinamika I. f tétele: E = T S p V 4 / 24

11 Ismétlés Mi is az az entrópia? A termodinamika I. és II. f tétele Termodinamika I. f tétele: E = T S p V Termodinamika II. f tétele: Zárt rendszer olyan állapotra törekszik, melyben az össz entrópia a lehet legnagyobb értéket veszi fel. 4 / 24

12 Ismétlés Mi is az az entrópia? A termodinamika I. és II. f tétele Termodinamika I. f tétele: E = T S p V Termodinamika II. f tétele: Zárt rendszer olyan állapotra törekszik, melyben az össz entrópia a lehet legnagyobb értéket veszi fel. Ebb l levezethet : a h mérséklet és a nyomás kiegyenlít désre törekszik h er gépek elvi maximális hatásfoka: η = (T 1 T 2 )/T 1 h szivattyúk elvi maximális hatásfoka: η s = T 1 /(T 1 T 2 ) 4 / 24

13 Ismétlés Mi is az az entrópia? A termodinamika I. és II. f tétele Termodinamika I. f tétele: E = T S p V Termodinamika II. f tétele: Zárt rendszer olyan állapotra törekszik, melyben az össz entrópia a lehet legnagyobb értéket veszi fel. Ebb l levezethet : a h mérséklet és a nyomás kiegyenlít désre törekszik h er gépek elvi maximális hatásfoka: η = (T 1 T 2 )/T 1 h szivattyúk elvi maximális hatásfoka: η s = T 1 /(T 1 T 2 ) Statisztikus zika: az entrópia az adott makroállapotot megvalósító mikroállapotok számát (rendetlenséget) méri. 4 / 24

14 A T-S diagram Bevezetés Motiváció A p-v diagram hasznos, de az izotermák és adiabaták nagyon hasonlóan görbülnek benne. Egy valós méretarányú Carnot-ciklus: (κ = 1.4) (Korábban az áttekinthet ség kedvéért csaltunk: κ = 2-es adiabaták voltak, pedig ilyen gáz nincs is.) 5 / 24

15 A T-S diagram Bevezetés A T -S diagram Tanultuk: E = T S p V A T -S pár hasonló szerep, mint a p-v! a 1. adiabaták 4. b izotermák d c Sokkal áttekinthet bb! Izotermák, adiabaták: egyenesek. (Az el ny még nagyobb, ha nem ideális körfolyamatokat vizsgálunk.) 6 / 24

16 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai F bb tulajdonságok S = Q/T miatt T (S) alatti terület a h! 7 / 24

17 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai Összevetés a p-v diagrammal T -S-r l könnyebb leolvasni E -t. W helyett Q jelenik meg, a másik ezekb l kiszámolható. 8 / 24

18 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai A Carnot-ciklus a T -S diagramon A felvett, leadott h, hasznos munka, hatásfok (η = W /Q 1 ) könnyebben leolvasható. 9 / 24

19 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai Izochor és izobár állapotváltozások a T -S diagramon Írjuk át az entrópia-változás alapegyenletét: S = T 2 T1 dq T = T 2 T1 de + pdv T = 10 / 24

20 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai Izochor és izobár állapotváltozások a T -S diagramon Írjuk át az entrópia-változás alapegyenletét: S = T 2 T1 dq T = T 2 T1 de + pdv T = T 2 T1 nc m,v dt (n a mólszám, c m,v a moláris fajh, R az univ. gázállandó.) S = nc m,v ln T 2 T 1 + nrln V 2 V 1 T V 2 nr + V dv V1 10 / 24

21 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai Izochor és izobár állapotváltozások a T -S diagramon Írjuk át az entrópia-változás alapegyenletét: S = T 2 T1 dq T = T 2 T1 de + pdv T = T 2 T1 nc m,v dt (n a mólszám, c m,v a moláris fajh, R az univ. gázállandó.) S = nc m,v ln T 2 T 1 + nrln V 2 V 1 Izochor esetben: V 2 /V 1 = 1, ezért S = nc m,v ln(t 2 /T 1 ): T 2 = T 1 e S/C V (C V = nc m,v ) T V 2 nr + V dv V1 10 / 24

22 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai Izochor és izobár állapotváltozások a T -S diagramon Írjuk át az entrópia-változás alapegyenletét: S = T 2 T1 dq T = T 2 T1 de + pdv T = T 2 T1 nc m,v dt (n a mólszám, c m,v a moláris fajh, R az univ. gázállandó.) S = nc m,v ln T 2 T 1 + nrln V 2 V 1 Izochor esetben: V 2 /V 1 = 1, ezért S = nc m,v ln(t 2 /T 1 ): Izobár esetben: (bizonyítás nélkül) T 2 = T 1 e S/C V (C V = nc m,v ) T 2 = T 1 e S/Cp T V 2 nr + V dv V1 A T -S diagramon az izochorok és az izobárok exponenciális görbék. 10 / 24

23 A T-S diagram A T-S diagram tulajdonságai Izochor és izobár állapotváltozások a T -S diagramon Izobár: T 2 = T 1 e S/Cp Izochor: T 2 = T 1 e S/C V Itt az izobárok és izochorok a bonyolultak. p-v vagy T -S: Feladatfügg! (lnt -S diagramon mindegyik egyenes! De itt a grakon alatti terület jelentését veszítjük el.) 11 / 24

24 A T-S diagram Egyéb körfolyamatok Egyéb körfolyamatok: alapelvek Sok tucatnyi h er gép-fajta létezik. Szaktárgyakból többet részletesen tárgyalnak majd. Itt csak pár alapelvet mutatunk be. 12 / 24

25 A T-S diagram Egyéb körfolyamatok Egyéb körfolyamatok: alapelvek Sok tucatnyi h er gép-fajta létezik. Szaktárgyakból többet részletesen tárgyalnak majd. Itt csak pár alapelvet mutatunk be. Elmélet és gyakorlat eltérése. A Carnot-ciklus idealizált: a valóságban a diagram sarkai lekerekítettek. A többi h er gépet is idealizáltan tárgyaljuk. Ez a gyakorlat szempontjából is hasznos, mert útmutatásokat ad. 12 / 24

26 A T-S diagram Egyéb körfolyamatok A Stirling-motor Egy érdekes küls égés motor. Sokféle megvalósítás. Közös elv: 1 Izoterm tágulás: bármilyen h forrás, lassú tágulási szakasz. 2 Izochor h elvonás: elvonás a regenerátorba, de ez a következ ciklusban részben felhasználásra kerül. 3 Izoterm összenyomódás: lassú összehúzódás, h leadás a hideg tartálynak. 4 Izochor h felvétel: a regenerátorból, a 2. lépésben leadott h felvétele. 13 / 24

27 A T-S diagram Egyéb körfolyamatok A Stirling-motor Idealizált állapotgörbék. a 4. a 1. b d b 2. c d 3. c 14 / 24

28 A T-S diagram Egyéb körfolyamatok A Stirling-motor Idealizált állapotgörbék. a 4. a 1. b d b 2. c d 3. c El nyök: Küls h forrás: bármilyen hulladékh. Nagy elvi hatékonyság. Kevés szennyezés. Hátrányok: Karbantartási igény. (Tömítés.) Lassú reakcióid. Nagy méretek. 14 / 24

29 A T-S diagram Egyéb körfolyamatok A Diesel-motor Egy fontos bels égés motor. A legfontosabb szakaszok: 1 Adiabatikus összenyomás: s rítés, melegedés. A végén a befecskendezett üzemanyag meggyullad, h t termel. 2 Izobár tágulás: a felmelegített gáz (égés) tágulása. 3 Adiabatikus tágulás: adiabatikus tágulás, a hasznos munka nagy része 4 Izochor h lés: vissza az elejére. Itt megtörténik a kipufogás, friss leveg beszívása. 15 / 24

30 Hasznos fogalmak Entalpia Az entalpia A gyakorlatban sokszor kell állandó nyomáson dolgozni. Ekkor a betáplált h egy része mindenképp tágulásra fordítódik. Célszer a bels energia helyett ezzel a mennyiséggel számolni: Entalpia: H = E + pv 16 / 24

31 Hasznos fogalmak Entalpia Az entalpia A gyakorlatban sokszor kell állandó nyomáson dolgozni. Ekkor a betáplált h egy része mindenképp tágulásra fordítódik. Célszer a bels energia helyett ezzel a mennyiséggel számolni: Entalpia: H = E + pv Ez az, ami könnyen mérhet. 16 / 24

32 Valós gázok Alapjelenségek Alapjelenségek A valódi gázok eltérnek az ideális gáz állapotegyenletét l. alacsony h mérsékleten cseppfolyóssá válnak magas h mérsékleten szabadsági fokszámuk n (κ is változik) Nincs egyetlen egyszer egyenlet ezek leírására. 17 / 24

33 Valós gázok Alapjelenségek Alapjelenségek A valódi gázok eltérnek az ideális gáz állapotegyenletét l. alacsony h mérsékleten cseppfolyóssá válnak magas h mérsékleten szabadsági fokszámuk n (κ is változik) Nincs egyetlen egyszer egyenlet ezek leírására. Egyéb eltérések az eddigi közelítésekt l: falakon való súrlódás h termelése gázrétegek egymáshoz való súrlódásának h termelése gázelegyek speciális viselkedése (pl. leveg -vízg z) Csak betekintünk ezekbe a témákba. 17 / 24

34 Valós gázok A van der Waals-egyenlet Alapgondolat A van der Waals-egyenlet egy pontosabb állapotegyenlet, mely pl. a cseppfolyóssá válást is leírja. Módosítások az ideális gáz állapotegyenleten: 1 A molekulák kissé vonzzák egymást, ami módosítja a nyomást. A nyomáskorrekció a s r ség négyzetével arányos. 2 A molekulák saját térfogata csökkenti a szabad térfogatot. Ez a korrekció csak a molekulák számával arányos. 18 / 24

35 Valós gázok A van der Waals-egyenlet Alapgondolat A van der Waals-egyenlet egy pontosabb állapotegyenlet, mely pl. a cseppfolyóssá válást is leírja. Módosítások az ideális gáz állapotegyenleten: 1 A molekulák kissé vonzzák egymást, ami módosítja a nyomást. A nyomáskorrekció a s r ség négyzetével arányos. 2 A molekulák saját térfogata csökkenti a szabad térfogatot. Ez a korrekció csak a molekulák számával arányos. ( ) p + n2 a (V nb) = nrt V 2 a és b anyagi állandók. (Táblázatokban adottak.) (Ha n/v kicsi, akkor közel az ideális gáz állapotegyenletet kapjuk vissza.) 18 / 24

36 Valós gázok A van der Waals-egyenlet A van der Waals gázok a p-v diagramon Az el z ekb l: p = nrt V bn an2 V 2 Gond: izotermák nem monotonon változnak! A csökken szakaszokon instabilitás! Ahol dp/dv < 0, ott tágulásra n, összenyomódásra csökken a nyomás! Ilyen állapot nem maradhat fent! (Korábban: kompresszibilitás = térfogatváltozás / nyomásváltozás) 19 / 24

37 Valós gázok A van der Waals-egyenlet A van der Waals gázok a p-v diagramon Elmélet: A valódi izotermák vízszintesbe mennek át. (A változás olyan, hogy a grakon alatti össz terület (munka) ne változzon.) izoterma=izobár táguláskor nem változik a nyomás (?) A vízszintes szakaszoktól balra nagyon meredek izotermák. Nagy s r ségnél izoterma izochor. 20 / 24

38 Valós gázok A van der Waals-egyenlet A van der Waals gázok: halmazállapotok Az egyes furcsa állapotok megfelelnek a halmazállapotoknak! Folyadék: nagy s r ség (kis V ), kis összenyomhatóság. Gáz: kis s r ség (nagy V ), nagy összenyomhatóság. 21 / 24

39 Valós gázok A van der Waals-egyenlet A van der Waals gázok: halmazállapotok Az egyes furcsa állapotok megfelelnek a halmazállapotoknak! Folyadék: nagy s r ség (kis V ), kis összenyomhatóság. Gáz: kis s r ség (nagy V ), nagy összenyomhatóság. Folyadék + gáz: V növelésével p nem n. Tágulás: több folyadék párolog el gázzá. Ebben az állapotban a gáznyomás csak a h mérséklet függvénye. Csak egy kritikus h mérséklet (T kr ) alatt következik be. 21 / 24

40 Valós gázok A van der Waals-egyenlet A van der Waals gázok: a kritikus h mérséklet Kétféle út folyadékból gáz állapotba: Fázisátalakulással: folyadék+g z állapoton keresztül. Fázisátalakulás nélkül: T kr -t meghaladó h mérsékletek érintésével. folyadék folytonos átmenet fázisátalakulás folyadék+gáz gáz 22 / 24

41 Valós gázok A van der Waals-egyenlet A van der Waals gázok: a kritikus h mérséklet Kétféle út folyadékból gáz állapotba: Fázisátalakulással: folyadék+g z állapoton keresztül. Fázisátalakulás nélkül: T kr -t meghaladó h mérsékletek érintésével. folyadék folytonos átmenet fázisátalakulás folyadék+gáz gáz Példák: Anyag He N 2 O 2 CO 2 H 2 O T kr [K] 5,2 126,2 154,6 304,1 647,3 p kr [bar] 2,3 33,9 50,4 73,8 221,2 22 / 24

42 Valós gázok Kitekintés: fázisdiagramok mérések alapján Vízg z állapotai a T -S diagramon Pontos tervezéshez mérési adatokon alapuló fázisdiagramokat használunk. Vízgőz TS-diagram Jól láthatók az izobárok, izotermák,... (Forrás: WikiPedia) 23 / 24

43 Valós gázok Kitekintés: fázisdiagramok mérések alapján Víz fázisai a p-t diagramon Nem vesszük a részleteket. Érdekességek: a jégnek is sok fajtája van hármaspont: egyszerre gáz, folyékony és szilárd fagyáspont, forráspont: nyomásfügg (Forrás: WikiPedia) sokféle úton lehet haladni 24 / 24

Klasszikus zika Termodinamika I.

Klasszikus zika Termodinamika I. Klasszikus zika Termodinamika I. Horváth András, SZE GIVK v 0.95 Oktatási célra szabadon terjeszthet Horváth András, SZE GIVK Termodinamika I. v 0.95 1 / 35 A termodinamika tárgya A termodinamika a testek

Részletesebben

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből

1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből . Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi

Részletesebben

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:

Részletesebben

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:

Részletesebben

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz

Részletesebben

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből. 2014. december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással

Fizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből. 2014. december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással Fizika feladatok 014. december 8. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-3) Határozzuk meg egy 0 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz rúdon

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha

Részletesebben

Termodinamikai bevezető

Termodinamikai bevezető Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren

Részletesebben

Termodinamika (Hőtan)

Termodinamika (Hőtan) Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi

Részletesebben

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy

Részletesebben

8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál

8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál 8. első energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál első energia első energia (U): a vizsgált rendszer energiája, DE nem tartozik hozzá - a teljes rendszer együttes mozgásából adódó mozgási

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23)

ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 23) ELE II. Fizikus, 005/006 I. félév KISÉRLEI FIZIKA Hıtan 9. (XI. 3) Kémiai reakciók Gázelegyek termodinamikája 1) Dalton törvény: Azonos hımérséklető, de eltérı anyagi minıségő és V térfogatú gázkeverékben

Részletesebben

f = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév

f = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 2. (X. 25) Gibbs féle fázisszabály (0-dik fıtétel alkalmazása) Intenzív állapotothatározók száma közötti összefüggés: A szabad intenzív paraméterek

Részletesebben

Termodinamika. 1. rész

Termodinamika. 1. rész Termodinamika 1. rész 1. Alapfogalmak A fejezet tartalma FENOMENOLÓGIAI HŐTAN a) Hőmérsékleti skálák (otthoni feldolgozással) b) Hőtágulások (otthoni feldolgozással) c) A hőmérséklet mérése, hőmérők (otthoni

Részletesebben

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Axiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!

Axiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd! Hol vagyunk most? Definiáltuk az alapvet fogalmakat! - TD-i rendszer, fajtái - Környezet, fal - TD-i rendszer jellemzi - TD-i rendszer leírásához szükséges változók, állapotjelzk, azok csoportosítása -

Részletesebben

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 20.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 20. Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 20. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely

Részletesebben

Légköri termodinamika

Légköri termodinamika Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a

Részletesebben

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:

1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom: 1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:

Részletesebben

Az előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).

Az előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg). Az előadás vázlata: I. A tökéletes gáz és állapotegyenlete. izoterm, izobár és izochor folyamatok. II. Tökéletes gázok elegyei, a móltört fogalma, a parciális nyomás, a Dalton-törvény. III. A reális gázok

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók

Részletesebben

Ideális gáz és reális gázok

Ideális gáz és reális gázok Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:

Részletesebben

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27. Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 27. Az entrópia A természetben a mechanikai munka teljes egészében átalakítható hővé. Az elvont hő viszont nem alakítható át teljes egészében mechanikai

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

Carnot körfolyamat ideális gázzal:

Carnot körfolyamat ideális gázzal: ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 4. (XI. 8) Carnot körfolyamat ideális gázzal: p E körfoly. = 0 IV I III II V Q 1 + Q 2 + W I + W II + W III + W IV = 0 W I + W II + W III + W

Részletesebben

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály

Részletesebben

4. Jellegzetes állapotváltozások; leírásuk: p-v, T-S, H-S diagramokban

4. Jellegzetes állapotváltozások; leírásuk: p-v, T-S, H-S diagramokban Energetika 1 4. Jellegzetes állapotváltozások; leírásuk: p-v, T-S, H-S diagramokban Energodinamikai rendszerek vizsgálata során elsősorban gáznemű halmazállapot esetén lényeges az állapotváltozásokat megkülönböztetni.

Részletesebben

5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet

5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet 5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet Ideális gáz Az ideális gáz állapotegyenlete pv=nrt empírikus állapotegyenlet, a Boyle-Mariotte (pv=konstans) és

Részletesebben

Az előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).

Az előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg). Az előadás vázlata: I. A tökéletes gáz és állapotegyenlete. izoterm, izobár és izochor folyamatok. II. Tökéletes gázok elegyei, a móltört fogalma, a parciális nyomás, a Dalton-törvény. III. A reális gázok

Részletesebben

Munka- és energiatermelés. Bányai István

Munka- és energiatermelés. Bányai István Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,

Részletesebben

Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium

Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium Atomoktól a csillagokig, Budapest, 2016. december 8. Fázisátalakulások Csak kondenzált anyag? A kondenzált

Részletesebben

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához Dr. Pósa Mihály Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához 1. Bevezetés Shillady Don professzor az Amerikai Kémiai Szövetség egyik tanácskozásán felhívta a figyelmet a

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi

Részletesebben

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.

A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?

Részletesebben

Spontaneitás, entrópia

Spontaneitás, entrópia Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG

Részletesebben

Spontaneitás, entrópia

Spontaneitás, entrópia Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n) Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám

Részletesebben

Gáztörvények tesztek

Gáztörvények tesztek Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik

Gáztörvények tesztek. 2. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik Gáztörvények tesztek. Azonos fajtájú ideális gáz különböző mennyiségei töltenek ki két hőszigetelt tartályt. Az egyik gázmennyiség jellemzői,,, a másiké,,. A két tartályt összenyitjuk. Melyik állítás igaz?

Részletesebben

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27 Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:

Részletesebben

Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I.

Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I. A tárgy neve FIZIKAI KÉMIA 1. Meghirdető tanszék(csoport) SZTE TTK FIZIKAI KÉMIAI TANSZÉK Felelős oktató: Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus Előadás Számonkérés Kollokvium Teljesíthetőség feltétele

Részletesebben

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:

MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja: Képzési kódja: MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI N- Név: Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Dobai Attila Györke Gábor Péter Norbert Vass Bálint Termodinamika

Részletesebben

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai 3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer

Részletesebben

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok

Részletesebben

Termodinamika. Tóth Mónika

Termodinamika. Tóth Mónika Termodinamika Tóth Mónika 2012.11.26-27 monika.a.toth@aok.pte.hu Hőmérséklet Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. Különböző hőmérsékleti skálák.

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz

Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz Értékelési útmutató az emelt szint írásbeli feladatsorhoz 1. C 1 pont 2. B 1 pont 3. D 1 pont 4. B 1 pont 5. C 1 pont 6. A 1 pont 7. B 1 pont 8. D 1 pont 9. A 1 pont 10. B 1 pont 11. B 1 pont 12. B 1 pont

Részletesebben

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel). Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez, kvantitatív leírásához. Szerkezeti anyagok tulajdonságainak változása

Részletesebben

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések

Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi

Részletesebben

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55 Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia

Részletesebben

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés:

71. A lineáris és térfogati hőtágulási tényező közötti összefüggés: Összefüggések: 69. Lineáris hőtágulás: Hosszváltozás l = α l 0 T Lineáris hőtágulási Kezdeti hossz Hőmérsékletváltozás 70. Térfogati hőtágulás: Térfogatváltozás V = β V 0 T Hőmérsékletváltozás Térfogati

Részletesebben

Abszolút jelleg skála : elvárásunk: anyagi min ségt l független, természeti törvények egyszer alakúak (Lord Kelvin, 1852). A T alapmennyiség (nem

Abszolút jelleg skála : elvárásunk: anyagi min ségt l független, természeti törvények egyszer alakúak (Lord Kelvin, 1852). A T alapmennyiség (nem H tan el adás segédanyag, zika BSc, 2. félév Szabó Péter Imre, SZTE Kísérleti Fizika Tanszék http://titan.physx.u szeged.hu/~szabopeter CSAK SEGÉDANYAG! Javasolt tankönyv: Budó: Kísérleti Fizika I. kötet,

Részletesebben

Kvantum termodinamika

Kvantum termodinamika Kvantum termodinamika Diósi Lajos MTA Wigner FK Budapest 2014. febr. 4. Diósi Lajos (MTA Wigner FKBudapest) Kvantum termodinamika 2014. febr. 4. 1 / 12 1 Miért van 1 qubitnek termodinamikája? 2 QuOszcillátor/Qubit:

Részletesebben

Kompresszorok energetikai és üzemviteli kérdései Czékmány György, Optimus Plus Kft.

Kompresszorok energetikai és üzemviteli kérdései Czékmány György, Optimus Plus Kft. Kompresszorok energetikai és üzemviteli kérdései Czékmány György, Optimus Plus Kft. 1. A kompresszorok termodinamikája Annak érdekében, hogy teljes egészében tisztázni tudjuk a kompresszorok energetikai

Részletesebben

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,

Részletesebben

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel

Részletesebben

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor

Részletesebben

Digitális tananyag a fizika tanításához

Digitális tananyag a fizika tanításához Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g

Részletesebben

Halmazállapot-változások vizsgálata ( )

Halmazállapot-változások vizsgálata ( ) Halmazállapot-változások vizsgálata Eddigi tanulmányaik során a szilárd, folyékony és légnemő, valamint a plazma állapottal találkoztak. Ezen halmazállapotok mindegyikében más és más összefüggés áll fenn

Részletesebben

Termodinamika. Tóth Mónika

Termodinamika. Tóth Mónika Termodinamika Tóth Mónika 2015 monika.a.toth@aok.pte.hu Termodinamika Hő Mozgás TERMODINAMIKA a világ egy jól körülhatárolt részének a RENDSZERnek és a rendszer KÖRNYEZETének kölcsönhatásával és a rendszer

Részletesebben

Termodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.

Termodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika. Hőmérséklet ermodinamika Hőmérséklet: Egy rendszer részecskéinek átlagos mozgási energiájával arányos fizikai mennyiség. óth Mónika 203 monika.a.toth@aok.pte.hu Különböző hőmérsékleti skálák. Kelvin skálájú

Részletesebben

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, 2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül

Részletesebben

Fázisátalakulások vizsgálata

Fázisátalakulások vizsgálata KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 6. MÉRÉS Fázisátalakulások vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. szeptember 28. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja A mérés

Részletesebben

Általános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer

Általános Kémia. Dr. Csonka Gábor 1. Gázok. Gázok. 2-1 Gáznyomás. Barométer. 6-2 Egyszerű gáztörvények. Manométer Gázok -1 Gáznyoás - Egyszerű gáztörvények -3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet -4 tökéletes gáz egyenlet alkalazása -5 Gáz halazállapotú reakciók -6 Gázkeverékek

Részletesebben

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia Az energia bevezetése az iskolába Készítette: Rimai Anasztázia Bevezetés Fizika oktatása Energia probléma Termodinamika a tankönyvekben A termodinamikai fogalmak kialakulása Az energia fogalom története

Részletesebben

Munkaközegek. 1. Előadás Fázisok, fázisátmenetek és állapotegyenletek

Munkaközegek. 1. Előadás Fázisok, fázisátmenetek és állapotegyenletek Munkaközegek 1. Előadás Fázisok, fázisátmenetek és állapotegyenletek Fázisok, fázisátmenetek, fázisegyensúlyok Halmazállapotok: folyadék, légnemű/gáz, szilárd, (plazma) Alap fázisok: folyadék, gáz/gőz,

Részletesebben

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Anyagtudomány Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák) Kétkomponensű fémtani rendszerek fázisai és szövetelemei Folyékony, olvadék fázis Színfém (A, B) Szilárd oldat (α, β) (szubsztitúciós, interstíciós)

Részletesebben

Munkaközegek. 6. előadás körfolyamatok (Flash, trilateral flash, szerves flash, Otto; zárt Otto, Stirling)

Munkaközegek. 6. előadás körfolyamatok (Flash, trilateral flash, szerves flash, Otto; zárt Otto, Stirling) Munkaközegek 6. előadás körfolyamatok (Flash, trilateral flash, szerves flash, Otto; zárt Otto, Stirling) Előző előadás Rankine szerves Rankine transzkritikus Rankine szuperkritikus Rankine Joule- Brayton

Részletesebben

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 6.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 6. Fizika Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK 2017. március 6. A termodinamikai rendszer fogalma Termodinamika: Nagy részecskeszámú rendszerek fizikája. N A 10 23 db. A rendszer(r): A világ azon része, amely

Részletesebben

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június

FIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június 1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra

Részletesebben

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra

TANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd

Részletesebben

Feladatok gázokhoz. Elméleti kérdések

Feladatok gázokhoz. Elméleti kérdések Feladatok ázokhoz Elméleti kérdések 1. Ismertesd az ideális ázok modelljét! 2. Írd le az ideális ázok tulajdonsáait! 3. Mit nevezünk normálállapotnak? 4. Milyen tapasztalati tényeket használhatunk a hımérséklet

Részletesebben

Műszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék

Műszaki hőtantermodinamika. Műszaki menedzsereknek. BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Műszaki hőtantermodinamika Műszaki menedzsereknek Termodinamikai rendszer Meghatározott anyagmennyiség, agy/és Véges térrész. A termodinamikai rendszert a környezetétől tényleges agy elkézelt fal álasztja

Részletesebben

Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok

Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Az előadás anyaga pár napon belül pdf formában is elérhető: energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!)

Részletesebben

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás

Részletesebben

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség. Ha az erő és az elmozdulás egymásra merőleges, akkor fizikai értelemben nem történik munkavégzés. Pl.: ha egy táskát függőlegesen tartunk, és úgy sétálunk, akkor sem a tartóerő, sem a nehézségi erő nem

Részletesebben

Mivel foglalkozik a hőtan?

Mivel foglalkozik a hőtan? Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:

Részletesebben

A van der Waals-gáz állapotegyenlete és a Joule Thompson-kísérlet Kiegészítés fizikus hallgatók számára

A van der Waals-gáz állapotegyenlete és a Joule Thompson-kísérlet Kiegészítés fizikus hallgatók számára van der Waals-gáz állaotegyenlete és a Joule homson-kísérlet Kiegészítés fizikus hallgatók számára Cserti József Eötvös Loránd udományegyetem, Komlex Rendszerek Fizikája anszék 006. december. van der Waals-állaotegyenlet:

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:24 Normál Magasabb hőmérsékleten a részecskék nagyobb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek egymástól. Magasabb hőmérsékleten a részecskék kisebb tágassággal rezegnek, s így távolabb kerülnek

Részletesebben

SZBN Fizikai kémia 2017/18/2

SZBN Fizikai kémia 2017/18/2 4 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 100 fő Tematika 1. hét: Tökéletes

Részletesebben

Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk

Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk Bevezetés és gyakorlati tanácsok Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást szerzünk belőle. A következő az, hogy a megszerzett tudást elmélyítjük.

Részletesebben

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly Bányai István DE TTK Kolloid- és Környezetkémiai Tanszék 2013.01.11. Környezeti fizikai kémia 1 A fizikai-kémia és környezeti kémia I. A

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor 1. 2:29 Normál párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. párolgás a folyadék felszínén megy végbe. forrás olyan halmazállapot-változás, amelynek során nemcsak a

Részletesebben

Bevezetés a zikába 2.

Bevezetés a zikába 2. Bevezetés a zikába 2. Csanád Máté 2017. április 10. Tartalomjegyzék 1. H tan 4 1.1. A h tan alapjai.............................................. 4 1.1.1. A h mérséklet mértékegységei és mérése............................

Részletesebben

ATMH A: / A: / A: / B: / B: / B: / HŐTAN ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGA Munkaidő: 150 perc. Dátum: Tisztelt Vizsgázó! Pontszám: SZ: J.V.: i.j.v.

ATMH A: / A: / A: / B: / B: / B: / HŐTAN ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGA Munkaidő: 150 perc. Dátum: Tisztelt Vizsgázó! Pontszám: SZ: J.V.: i.j.v. A vastagon bekeretezett részt a vizsgázó tölti ki!................................................... Név (a személyi igazolványban szereplő módon) Hallgatói azonosító: Dátum: Tisztelt Vizsgázó! N-AM0

Részletesebben

OGA-FZ1-T Fizikai kémia /18/2

OGA-FZ1-T Fizikai kémia /18/2 2 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 100 fő Előfeltételek:

Részletesebben

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)

Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a

Részletesebben

A természetes folyamatok iránya (a folyamatok spontaneitása)

A természetes folyamatok iránya (a folyamatok spontaneitása) A természetes folyamatok iránya (a folyamatok spontaneitása) H 2 +O 2 H 2 O 2 2 2 gázok kitöltik a rendelkezésükre álló teret meleg tárgy lehűl Rendezett Rendezetlen? az energetikailag (I. főtételnek nem

Részletesebben

Munkaközegek. 4. előadás körfolyamatok (Carnot, Rankine)

Munkaközegek. 4. előadás körfolyamatok (Carnot, Rankine) Munkaközegek 4. előadás körfolyamatok (Carnot, Rankine) Előző előadás - Metastabil és szuperkritikus állapotok - Nem termodinamikai munkaközeg-választási kritériumok - Freonok Előadás-anyagok: energia.bme.hu/~imreattila/munkakozegek

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor gázok hőtágulása függ: 1. 1:55 Normál de független az anyagi minőségtől. Függ az anyagi minőségtől. a kezdeti térfogattól, a hőmérséklet-változástól, Mlyik állítás az igaz? 2. 2:31 Normál Hőáramláskor

Részletesebben

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor Nézd meg a képet és jelöld az 1. igaz állításokat! 1:56 Könnyű F sak a sárga golyó fejt ki erőhatást a fehérre. Mechanikai kölcsönhatás jön létre a golyók között. Mindkét golyó mozgásállapota változik.

Részletesebben

Kémiai reakciók sebessége

Kémiai reakciók sebessége Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását

Részletesebben

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika

Osztályozó vizsga anyagok. Fizika Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes

Részletesebben

Hőtan 2. feladatok és megoldások

Hőtan 2. feladatok és megoldások Hőtan 2. feladatok és megoldások 1. Mekkora a hőmérséklete 60 g héliumnak, ha első energiája 45 kj? 2. A úvárok oxigénpalakjáan 4 kg 17 0C-os gáz van. Mekkora a első energiája? 3. A tanulók - a fizika

Részletesebben