ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK. Műszaki hőtan. Szóbeli vizsgakérdések
|
|
- Sándor Rácz
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK Műszaki hőtan Szóbeli vizsgakérdések 2011
2 Ez a vizsgatétel gyűjtemény a Műszaki hőtan I. (BMEGEEN3033, BMEGEENK002 és BMEGEENLK01) Műszaki hőtan II. (BMEGEEN3034, BMEGEENK003 és BMEGEENLK02) Műszaki hőtan II. (BMEGEENAEHK) Műszaki hőtan (BMEGEENESZ0) Hőtan szigorlat (BMEGEENAEHS) tantárgyak szóbeli vizsgáin használandó Érvényes a év december hónap 12. napjától
3 A szóbeli vizsga rendje A Műszaki hőtan szóbeli szigorlati és vizsgakérdések kétszintűek. Az alapszintű kérdések a továbbhaladáshoz feltétlenül szükségesnek ítélt tudásanyagot kérik számon, míg az emelt szintű kérdések a tananyag további részeit. A szóbeli vizsgák rendje ennek megfelelően a következők szerint alakul. A vizsgázó a véletlenszerűen kiválasztott tétel alapszintű kérdésének (szigorlat esetén kérdéseinek) megválaszolásával kezd. Ezen kérdésnél, ill. kérdéseknél elvárás a teljes, hibátlan és folyamatos (vizsgáztatói közbeavatkozást, segítségnyújtást nem igénylő) válaszadás. A minimálisan elvárt tudásszintet a mellékelt módszertani útmutató tartalmazza. Az alapszintű kérdés(ek) megválaszolása után a vizsgázó kérheti addigi írásbeli és szóbeli vizsgán nyújtott együttes teljesítménye alapján az érdemjegy megállapítását vagy továbbléphet az emelt szintű kérdések megválaszolására. Amennyiben az alapszintű kérdések megválaszolása a vizsgáztató megítélése szerint sikertelen (a válasz lényegi része vagy részei hiányoznak, a válasz hibás, tárgyi tévedést tartalmaz, a válaszadás során többszöri vizsgáztatói beavatkozásra volt szükség stb.), úgy a vizsgát elégtelen(1) érdemjeggyel lezárja, az emelt szintű kérdések megválaszolására nincs lehetőség. A vizsgaérdemjegy/szigorlati érdemjegy megállapítása Az írásbeli vizsgán legfeljebb 110 pont, a szóbeli vizsgán 100 pont (kiemelkedő színvonalú válaszok esetén további 7+10 pont) szerezhető. A szóbeli vizsgán az alapszintű kérdés(ek) teljes és hibátlan megválaszolásával legfeljebb 40(+7), az emelt szintű kérdés(ek) teljes és hibátlan megválaszolásával pedig legfeljebb 60(+10) pont szerezhető. A vizsgaérdemjegyet az írásbeli (írásbeli vizsga alóli mentesség esetén az évközi pontszám százalékértéke) és a szóbeli vizsga pontszámainak figyelembevételével határozzuk meg az alábbi összpontszám alapján: összpontszám 0,4 írásbeli pontszám 0,6 szóbeli pontszám. Az érdemjegyek a következők: 85 pont és e felett jeles(5) 72,5 ponttól 85 pontig jó(4) 65 ponttól 72,5 pontig közepes(3) 50 ponttól 65 pontig elégséges(2) 50 pont alatt elégtelen(1). A felső ponthatár a magasabb értékű érdemjegyhez tartozik. A vizsgáztató oktató., ill. a vizsgabizottság a ponthatár ±3 pont sugarú tartományában belátása szerint dönt az érdemjegyről. Különleges szabályok A szigorlati (BMEGEENAEHS és BMEGEENESZ0) szóbeli pontozása A termodinamika és a hőközlés rész alapszintű kérdéseivel 20-20, míg az emelt szintű kérdésekkel pont szerezhető.
4 TÉTELEK
5 I. TÉTEL TERMODINAMIKA A termodinamikai rendszer fogalma, a rendszer leírása, a rendszer és környezete közötti kölcsönhatások rendszere, a rendszer típusai. Az állapot fogalma és az állapothatározók rendszere (típusok, példák). A RANKINE-CLAUSIUS vízgőz körfolyamat felépítése és működése (kapcsolás, állapotdiagram, folyamatok és berendezések). A körfolyamat mérlegei: munka és hatásfok meghatározása. A körfolyamattal egyenértékű CARNOT-körfolyamat paramétereinek meghatározása. HŐKÖZLÉS A hősugárzás főbb jellegzetességei és matematikai leírása (a STEFAN-BOLTZMANN és a PLANCK egyenlet). A testek jellemzése hősugárzás szempontjából (a fekete, szürke és színes test értelmezése). Hőcserélők méretezése a logaritmikus közepes hőmérsékletkülönbség, valamint a BOŠNJAKOVIĆ-féle hatásosság felhasználásával. A logaritmikus közepes hőmérsékletkülönbség fizikai (matematikai) értelmezése és meghatározásának módja. A BOŠNJAKOVIĆ-féle hatásosság fizikai (matematikai) értelmezése és meghatározásának módja.
6 II. TÉTEL TERMODINAMIKA A termodinamikai rendszer és környezete közötti energiatranszportok és jellemzőik. A munka és a hő. A termodinamika I. főtétele nyugvó rendszerekre. A belső energia és az entalpia értelmezése. A gőz-folyadék munkaközegű hűtőkörfolyamat/hőszivattyú felépítése és működése (kapcsolás, állapotdiagram, folyamatok és berendezések). A körfolyamat mérlegei: munka és hatásosság meghatározása. A körfolyamattal egyenértékű CARNOT-körfolyamat paramétereinek meghatározása. HŐKÖZLÉS A hővezetés főbb jellegzetességei és matematikai leírása (a FOURIER egyenlet). A hőellenállás és kontakt hőellenállás értelmezése. A hőellenállásokkal értelmezett műveletek. A hőátvitel jelensége és a hőátviteli tényező értelmezése. Hőcserélőkben végbemenő folyamatok ábrázolása különféle esetekben (egyen- és ellenáramú, halmazállapot-változással járó és anélküli esetek). A hőcserélőben végbemenő hőátviteli folyamatok differenciális mérlegegyenletei egyenés ellenáramú hőcserélőkre. A BOŠNJAKOVIĆ-féle hatásosság NTU-tól és R C -től való függése egyen- és ellenáramú hőcserélők esetén (elvi megfontolások, a függvények jellegre helyes grafikonjai).
7 III. TÉTEL TERMODINAMIKA A körfolyamat fogalma. A termodinamika I. főtétele mozgó rendszerekre és körfolyamatokra. A rendszer teljes energiájának értelmezése. A munkaszolgáltató és munkafelvevő körfolyamat fogalma. A termikus hatásfok és a hatásosság értelmezése. A komponens, halmazállapot, fázis, szabadsági fok fogalmának értelmezése. A GIBBS-féle fázisszabály. Az egykomponensű és többfázisú közeg p-v és T-v állapotdiagramja, valamint a p-t fázisegyensúlyi diagram. A hármaspont (hármas állapot), valamint a kritikus pont (kritikus állapot) fogalma és jellemzői, további helyük az állapotdiagramokon. A GIBBS-féle fázisszabály értelmezése és alkalmazása ezekben az állapotokban. HŐKÖZLÉS A hőátadás főbb jellegzetességei és matematikai leírása (a NEWTON és a NUSSELT egyenlet). A hőátadás NUSSELT-féle alapegyenletének értelmezése és fizikai tartalma. A hővezetés általános differenciálegyenletének (HVÁDE) származtatása, az egyenlet fizikai tartalma, kapcsolata a termodinamika főtételeivel. A HVÁDE megoldásának lehetőségei: az alapmegoldások. Az alapmegoldás fogalma, típusai. A hibafüggvény mint alapmegoldás: alkalmazhatóság.
8 IV. TÉTEL TERMODINAMIKA A termodinamika II. főtétele és a főtétel jelentősége. Az irreverzibilitás fogalma és az irreverzibilis folyamatok. Az entrópia fogalma, jellemzői. A produkált és a transzportált entrópia: az entrópia forrásegyenlete. Az entrópia megváltozása a folyamatok tükrében. A BRAYTON-féle gázturbina körfolyamat felépítése és működése (kapcsolás, állapotdiagram, folyamatok és berendezések). A körfolyamat mérlegei: munka és hatásfok meghatározása. A valós körfolyamat felépítése. Az ideális (reverzibilis) körfolyamat optimális kialakítása: maximális fajlagos munkát eredményező nyomásviszony. HŐKÖZLÉS Bordák és rudak hővezetése. A borda fogalma. A borda hőmérsékleteloszlását leíró differenciálegyenlet származtatása: az elemi bordaszakasz differenciális hőmérlege. A bordahatásfok. A borda hatásfokának függése a borda egyes jellemzőitől: hossz, anyagminőség, keresztmetszet. A forrás jelensége. A forrás NUKIYAMA-féle jelleggörbéje és forrás egyes szakaszai, azok jellemzői. A buborékképződés mechanizmusa. A forrás intenzitását meghatározó jellemzők.
9 V. TÉTEL TERMODINAMIKA Az ideális gáz és állapotváltozásai. Az ideális gáz fogalma, matematikai leírása (állapotegyenlet). Az ideális gáz belső energiája és entalpiája. Az ideális gáz egyszerű állapotváltozásai: izochor, izobár, izotermikus és adiabatikus. Az állapotváltozások ábrázolása p V diagramban. Az egyes állapotváltozások munkája. Egy szabadon választott belsőégésű motor-körfolyamat (OTTO- vagy DIESEL-körfolyamat) felépítésének és működésének bemutatása (kapcsolás, állapotdiagram, folyamatok és berendezések). A körfolyamat mérlegei: munka és hatásfok meghatározása. A hatásfok kompresszióviszony-függésének bemutatása grafikusan, ill. levezetett összefüggéssel. HŐKÖZLÉS A hőtani (fizikai) jelenségek hasonlóságának feltételei. A hasonlósági szám (kritérium) fogalma. A hasonlóság alkalmazása az időben változó hővezetési feladatok megoldása során. A FOURIER- és a BIOT-féle hasonlósági kritérium származtatása és fizikai tartalma. A kondenzáció jelensége. A kondenzáció NUSSELT-féle leírása (lamináris filmkondenzáció). A kondenzátum film mozgását alakító erők. A lokális és az átlagos hőátadási tényező meghatározásának módja. A kodenzátum film differenciális mérlegegyenletei.
10 VI. TÉTEL TERMODINAMIKA Irreverzibilis folyamatok: a fojtás és a hőfokkiegyenlítődés. A folyamatok részletes bemutatása, fojtás esetén többfázisú közegre (pl. víz-vízgőz) is. A folyamatok során fellépő entrópiaprodukció meghatározása (egyenletek) és szemléltetése (állapotdiagram). Az adiabatikus állapotváltozás fogalma és részletes ismertetése. Az ideális gázra érvényes pv állandó összefüggés levezetése. κ A reverzibilis és irreverzibilis adiabatikus állapotváltozás kiterjesztése valós közegekre (pl. kétfázisú víz-vízgőz) és szemléltetése p v, valamint T s állapotdiagramban. HŐKÖZLÉS A természetes és a kényszerített áramlás összehasonlító bemutatása. A természetes és kényszerített áramlás megkülönböztetésének módja, az áramlásokat alakító erők alapján. Az áramlásokat jellemző hasonlósági számok értelmezése, szerepük a hőátadási tényező meghatározásában. A természetes és kényszerített áramlás módozatai és ezek hatása a hőátadás intenzitására. Az egyenáramú hőcserélő differenciális mérlegegyenletei. A közegek hőmérsékletváltozását leíró differenciálegyenlet levezetése. A logaritmikus közepes hőmérsékletkülönbségre vonatkozó egyenlet levezetése.
11 VII. TÉTEL TERMODINAMIKA A belső hatásfok fogalma. Az expanziós és a kompressziós gép belső hatásfokának értelmezése. A valós (irreverziblis) expanzió és kompresszió szemléltetése ideális gáz p v és T s diagramjában. A hatásfok és a fellépő entrópiaprodukció kiszámításának módja. Vezesse le az ideális gáz s(t, p) és s(t, v) fajlagos entrópiafüggvényeit! Részletesen ismertesse az ideális gáz hőmérséklet-entrópia diagramjának felépítését! Szemléltesse a különböző reverzibilis állapotváltozások (izobár, izoterm, izochor és adiabatikus) fajlagos hőforgalmát, munkáját, továbbá a fajlagos belső energia és a fajlagos entalpia megváltozását (elsősorban területtel és/vagy egyéb módon)! HŐKÖZLÉS Részletesen (vázlat, egyenlet és szöveges magyarázat) mutasson be legalább három, a hővezetés általános differenciálegyenletének megoldásához alkalmazható peremfeltételt! Mely egyenletből származtatható és hogyan (levezetés) a BIOT-féle hasonlósági kritérium? Az ellenáramú hőcserélő differenciális mérlegegyenletei. A közegek hőmérsékletváltozását leíró differenciálegyenlet levezetése. A logaritmikus közepes hőmérsékletkülönbségre vonatkozó egyenlet levezetése.
12 VIII. TÉTEL TERMODINAMIKA Mely mennyiségeket tekintünk a termodinamikában állapothatározóknak? Milyen csoportokba sorolhatók az állapothatározók és mik ezen csoportok jellegzetességei? Menynyi és milyen állapothatározóra van szükség egy rendszer egyértelmű megadásához? Mit mond ki a termodinamika 0. főtétele? Milyen kapcsolatban áll a főtétel az állapothatározókkal? Egy tetszőleges, ideális gáz munkaközegű, a vizsgáztató által megadott három állapotváltozásból álló reverzibilis körfolyamat ábrázolása különböző állapotdiagramokban! A megadott körfolyamat állapotváltozásainak, munka és hőforgalmának részletes analízise, a körfolyamat hatásfokának legegyszerűbb formában történő felírása. HŐKÖZLÉS Ismertesse a hőterjedés alapvető formáit! Milyen módon jut el a termikus energia egyik helyről a másikra az egyes hőterjedési módok során? Írja fel a hőterjedés alapvető formáit leíró alapegyenleteket és adja meg ezen egyenletek elnevezéseit is, valamint nevesítse az egyenletben előforduló mennyiségeket és adja meg mértkegységeiket! Milyen módszerek állnak rendelkezésre a két test közötti sugárzásos hőáram csökkentésére? Mik ezen módszerek jellemzői? Mutassa be, hogy a sík felületek közé helyezett további sík lemezek hogyan befolyásolják a sugárzásos hőáramot!
13 IX. TÉTEL TERMODINAMIKA Részletesen ismertesse a termodinamika 0., I. és II. főtételét (szövegesen és egyenlettel)! Részletesen magyarázza/értelmezze az egyes főtételek kapcsán bevezetett mennyiségeket (belső energia, entalpia, entrópia, abszolút termodinamikai hőmérséklet)! Milyen különbségek találhatók a főtételek felírása és értelmezése során eltérő (nyitott/zárt, mozgó/nyugvó) rendszerek esetén? Részletesen mutassa be a többfázisú rendszerek T s és log p h állapotdiagramjainak felépítését! Mutassa be ezen állapotdiagramokban az egyes reverzibilis állapotváltozások (izobár, izochor, izotermikus, adiabatikus), valamint a fojtás és az adiabatikus irreverzibilis kompressziós és expanzió menetét! Az egyes állapotváltozások munka és hőforgalma hogyan szemléltethető e diagramokban? HŐKÖZLÉS Mit nevezünk hősugárzás esetén színes testnek! Hogyan határozható meg a színes test által kisugárzott, ill. elnyelt hőáram az abszorbciós tényező αλ függvényének ismeretében? Hogyan helyettesíthető egyenértékű szürke sugárzóval a színes test? Oldja meg a hővezetés FOURIER-féle alapegyenletét hengeres vagy gömb alakú falra! Vázolja a falban kialakuló hőmérsékleteloszlást! Adja meg a fal hőellenállásának kiszámítására szolgáló összefüggést! Mit nevezünk a hőszigetelés kritikus méretének? A hővezető fal külső oldalán fellépő hőátadást figyelembe véve adja meg a hővezető fal kritikus méretét! Vezesse le az ezt megadó összefüggést!
14 X. TÉTEL TERMODINAMIKA Milyen állapotváltozások sorozatából épül fel a CARNOT-körfolyamat? Mi a CARNOTkörfolyamat jelentősége? Ábrázolja e körfolyamatot T s diagramban! Mitől és hogyan függ a CARNOT-körfolyamat termikus hatásfoka? Válaszát igazolja! Értelmezze a következő fogalmakat: fázis, komponens, halmazállapot, szabadsági fok, első- és másodrendű fázisátalakulás! Mit nevezünk kritikus, ill. hármas pontnak? Mutassa be egy egykomponensű, többfázisú rendszer p v, T v és p T állapot, ill. fázisegyensúlyi diagramjait! Mit értünk metastabil állapotú közeg alatt? Hol helyezkednek el ezek az állapotok az említett állapotdiagramokban? HŐKÖZLÉS Mely egyenletekből álló egyenletrendszert kell ahhoz megoldanunk, hogy az áramló közeg hőfokeloszlását megkapjuk? Mely fizikai mennyiségek között és milyen összefüggést állapítanak meg ezek az egyenletek? Milyen közelítéséket (BOUSSINESQ-közelítések) alkalmazunk az áramló közeg hőfokeloszlásának meghatározásakor? Milyen főbb hasonlósági számok származtathatók ezekből az egyenletekből és mi ezek fizikai tartalma? Oldja meg a hővezetés FOURIER-féle alapegyenletét hengeres vagy gömb alakú falra! Vázolja a falban kialakuló hőmérsékleteloszlást! Adja meg a fal hőellenállásának kiszámítására szolgáló összefüggést! Mit nevezünk a hőszigetelés kritikus méretének? A hővezető fal külső oldalán fellépő hőátadást figyelembe véve adja meg a hővezető fal kritikus méretét! Vezesse le az ezt megadó összefüggést!
15 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ ALAPSZINTŰ KÖVETELMÉNYEK
16 MÓDSZERTANI ÉS TARTALMI ÚTMUTATÓ A MŰSZAKI HŐTAN TÁRGYCSOPORT TÁRGYAI SZÓBELI VIZSGÁINAK EGYSÉGES ÉRTÉKELÉSÉHEZ Általános elvárás, hogy a hallgató válasza (szóbeli felelete) 1. legyen folyamatos; 2. legyen gördülékeny stílusban előadott; 3. legyen tárgyi tévedéstől mentes (az első tárgyi tévedésre a vizsgáztató hívja fel a vizsgázó figyelmét és figyelmeztesse a hallgatót, hogy a következő tévedésnél a vizsga sikertelenül lezárul); 4. ne igényeljen egy-kettőnél több szakmai jellegű közbeavatkozást (a megerősítő visszajelzés, a bátorítás, a feszültségoldó, semleges témájú csevegés, a bővebb kifejtésre való felhívás stb. nem minősül ilyennek); 5. szükség esetén legyen ábrákkal, levezetésekkel gazdagított (ha a kérdés jellege ezt indokolttá teszi). A hallgatónak lehetősége van felelete előtt felkészülni, saját használatra írásban vázlatot készíteni. A felkészülés a 15 percet nem haladhatja. A vizsgáztató a hallgató írásos vázlatát az értékelés során nem veheti figyelembe! Az alapszintű kérdésre adott válaszadás a lehetőségekhez és a vizsgázó képességeihez mérten ne vegyen igénybe többet percnél. A vizsgázató ugyanakkor vegye figyelembe a hallgató személyiségének sajátosságait (van aki igényel megerősítést, folyamatos párbeszédet, van aki ezt kifejezetten elutasítja). A vizsgázó válaszadásának végeztével a vizsgáztató kérdezze meg a vizsgázót, hogy befejezte-e. Határozott igen válasz esetén értékelje a választ és döntse el, hogy a szóbeli folytatható-e. Nemleges válasz esetén várja meg a befejezést, ill. a megengedett időtartam leteltét. Az alapszintű kérdésekre adott választ elvileg a pont tartományban kell értékelni, azonban a kérdések jellege és a számonkért tananyag fontossága okán az értékelés a 0 értékkel vagy tartományban történjen. A válaszra 0 pontot kell adni és a szóbeli vizsgát elégtelen(1) vizsgaeredménnyel le kell zárni, ha az alábbi feltételek közül bármelyik teljesül: a vizsgázó a második tárgyi tévedést is elkövette; a válaszból lényegi részek hiányoznak (lásd a tételenkénti minimumkövetelményeket); a válaszadás időbeli hossza az alapszintű kérdés esetén már túllépett a 15 percen és még nem érte el a teljesség meghatározott minimumszintjét. A választ a pont közötti tartományban az alábbi szempontok alapján kell értékelni: a válaszadás stílusa (gördülékeny/akadozó); a válaszadás logikai felépítése (egymásra épülő, logikus/csapongó); az ábrák minősége. A vizsgáztató legfeljebb további 7 pontot adhat az előírt 40 ponton felül, ha a válaszadás során a hallgató a minimális szintet meghaladó ismeretről tett tanúbizonyságot. Ezt az értékelési módszert az emeltszintű kérdéseknél is alkalmazni kell, a következők figyelembevételével: két tárgyi tévedés engedélyezett (a harmadiknál a vizsga sikertelenül lezárul); három-négy szakmai jellegű segítő közbeavatkozás lehetséges; az értékelés a pont tartományban történik; a válaszadásra legfeljebb 15 perc áll rendelkezésre, ennek letelte után a vizsgát értékeléssel le kell zárni; kiemelkedő színvonalú válasz esetén a 60 ponton felül további 10 pont adható.
17 Részletes minimumkövetelmények I.-T-A A termodinamikai rendszer fogalma, a rendszer leírása, a rendszer és környezete közötti kölcsönhatások rendszere, a rendszer típusai. Az állapot fogalma és az állapothatározók rendszere (típusok, példák). adjon meghatározást a termodinamikai rendszerre és környezetre; nevesítse a rendszer és környezet között elképzelhető kölcsönhatásokat (legalább négyet a következők közül: mechanikai, termikus, kémiai, villamos, mágneses, nukleáris, gravitációs) és az ezeket megengedő, ill. meggátló faltípusokat; adjon meghatározást a nyitott, zárt és megára hagyott (izolált vagy elszigetelt) rendszerre; adjon meghatározást az állapot fogalmára (a rendszer pillanatnyi anyag- és energiaeloszlása); adjon meghatározást az állapothatározóra (olyan fizikai jellemző, ami az állapot egyértékű függvénye); adjon meghatározást az extenzív és intenzív állapothatározókra és mindegyikre legalább két-két példát. I.-H-A A hősugárzás főbb jellegzetességei és matematikai leírása (a STEFAN-BOLTZMANN és a PLANCK egyenlet). A testek jellemzése hősugárzás szempontjából (a fekete, szürke és színes test értelmezése). adja meg a hőmérsékleti sugárzás jellemezőit (részletesen); írja fel és értelmezze a Stefan-Boltzmann-egyenletet; rajzolja fel a Planck-fgv. grafikonját és adjon hozzá rövid értelmező magyarázatot (görbék menete, hőm. függése, a görbe alatti terület értelmezése); adja meg az összefüggést a S-B és a P egyenlet között; adjon pontos meghatározást a fekete, a szürke és a színes testre, melynek során térjen ki az anyag és a sugárzás közötti lehetséges kölcsönhatásokra.
18 II.-T-A A termodinamikai rendszer és környezete közötti energiatranszportok és jellemzőik. A munka és a hő. A termodinamika I. főtétele nyugvó rendszerekre. A belső energia és az entalpia értelmezése. adjon meghatározást a munkára és a hőre (transzportmennyiség, folyamat és nem állapotjellemző, nem teljes differenciál, útfüggő); térjen ki a munkával járó kölcsönhatások (mechanikai, villamos, kémiai stb.) és a hővel járó kölcsönhatás (termikus) elkülönítésére; érzékeltesse a különbséget a fizikai és a technikai munka között (milyen rendszerhez tartozik); adja meg az I. főtétel megfogalmazásait nyitott, zárt és magára hagyott nyugvó rendszerekre; adjon meghatározást a belső energiára és az entalpiára (szöveggel vagy összefüggéssel). II.-H-A A hővezetés főbb jellegzetességei és matematikai leírása (a FOURIER egyenlet). A hőellenállás és kontakt hőellenállás értelmezése. A hőellenállásokkal értelmezett műveletek. A hőátvitel jelensége és a hőátviteli tényező értelmezése. írja le a hővezetés jelenségét, ismertesse a gázokra, folyadékokra és szilárd testekre, ezen belül a fémekre jellemző hővezetési folyamatot; írja fel és részletesen értelmezze a Fourier egyenletet (minden részét nevesítse), adja meg a negatív előjel értelmezését; adjon meghatározást a hőellenállásra (a konkrét esetre vonatkozó számítási összefüggés hibának számít), adja meg a hőell. mértékegységét; mutassa meg a sorba és párhuzamosan, ill. vegyesen kapcsolt hőellenállásokból álló rendszer eredő hőellenállásának meghatározását; ismertesse a hőátvitel (hőátadás hővezetés hőátadás) jelenségét (segédábra szükséges!); mutassa meg a kapcsolatot és a hőátvitelt jellemző eredő hőellenállás és a hőátviteli tényező között.
19 III.-T-A A körfolyamat fogalma. A termodinamika I. főtétele mozgó rendszerekre és körfolyamatokra. A rendszer teljes energiájának értelmezése. A munkaszolgáltató és munkafelvevő körfolyamat fogalma. A termikus hatásfok és a hatásosság értelmezése. adja meg a körfolyamat mint állapotváltozási sorozat értelmezését (állapotdiagram szükséges); írja fel az I. főtételt mozgó rendszerekre, egyúttal értelmezze a potenciális és kinetikus energiát, adja meg a teljes energia meghatározását; adja meg munkaszolgáltató és munkafelvevő körfolyamat értelmezést, készítsen vázlatot állapotdiagramban, szemléltesse a transzportmennyiségeket (reverzibilis, irreverziblis körfolyamat munkája, szemléltethetősége!) adjon meghatározást a munkaszolgáltató körfolyamat termikus hatásfokára és munkafelvevő körfolyamat hatásosságára (összefüggések!, hűtőgép és hőszivattyú!) III.-H-A A hőátadás főbb jellegzetességei és matematikai leírása (a NEWTON és a NUSSELT egyenlet). A hőátadás NUSSELT-féle alapegyenletének értelmezése és fizikai tartalma. írja le a hőátadás mint komplex hőterjedési folyamat jelenségét; ismertesse a határréteg fogalmát (termikus és hidraulikus) és a hőátadásban betöltött jelentőségét; jellemezze le a termikus és a hidraulikus határréteg, valamint a hőátadási tényező közötti kapcsolatot; írja fel és részletesen értelmezze a Newton és Nusselt egyenleteket (minden részét nevesítse), adja meg a Nusselt egyenlet fizikai értelmezését.
20 IV.-T-A A termodinamika II. főtétele és a főtétel jelentősége. Az irreverzibilitás fogalma és az irreverzibilis folyamatok. Az entrópia fogalma, jellemzői. A produkált és a transzportált entrópia: az entrópia forrásegyenlete. Az entrópia megváltozása a folyamatok tükrében. adja meg a II. főtétel többféle (Klevin, Planck, Caratheodory, Farkas Gyula stb.) megfogalmazását egyedi és körfolyamatra; adjon meghatározást a megfordítható és megfordíthatatlan (reverzibilis és irreverzibilis) folyamatra; nevesítsen és jellemezen legalább három önmagában irreverzibilis folyamatot (súrlódás, hőátvitel, hőfokkiegyenlítődés, fojtás, vákuumba történő expanzió, oldódás/keveredés közül) adja meg az entrópia definiáló egyenletét és mértékegységét; jellemezze az entrópiát mint állapothatározót (extenzív, nem megmaradó, közvetlenül nem mérhető) írja fel az entrópia forrásegyenletét, adjon meghatározást a produkált és a transzportált entrópiára; a rendszer és környezet összegzett entrópiaváltozásának tükrében kategorizálja a folyamatokat (reverzibilis, valós, lehetetlen). IV.-H-A Bordák és rudak hővezetése. A borda fogalma. A borda hőmérsékleteloszlását leíró differenciálegyenlet származtatása: az elemi bordaszakasz differenciális hőmérlege. A bordahatásfok. A borda hatásfokának függése a borda egyes jellemzőitől: hossz, anyagminőség, keresztmetszet. adjon meghatározást a bordára (keresztmetszetéhez képest hosszú rúd, mely jellemezhető a hossz szerinti hőm. eloszlással); írja fel a FOURIER- és a differenciális NEWTON-egyenlet felhasználásával egy elemi (dx) bordaszakasz hőmérlegét, a válasz tartalmazzon szóbeli magyarázatot; adjon meghatározást (nem számítási összefüggést!) a bordahatásfokra; szöveges magyarázattal kiegészített ábrákkal mutassa meg a borda hatásfokának függését a megadott mennyiségek közül legalább kettőre.
21 V.-T-A Az ideális gáz és állapotváltozásai. Az ideális gáz fogalma, matematikai leírása (állapotegyenlet). Az ideális gáz belső energiája és entalpiája. Az ideális gáz egyszerű állapotváltozásai: izochor, izobár, izotermikus és adiabatikus. Az állapotváltozások ábrázolása p V diagramban. Az egyes állapotváltozások munkája. adjon meghatározást az ideális gázra, adja meg az állapotegyenletét, (fajlagos) belső energiájának és (fajlagos) entalpiájának függvényét; jellegre helyesen, a függvényalakokat megnevezve és felírva ábrázolja a felsorolt állapotváltozásokat; minden egyes állapotváltozás esetén vezesse le a fizikai és a technikai munka kiszámítására szolgáló összefüggést; szemléltesse a fizikai és a technikai munkát területtel minden állapotváltozás esetére. V.-H-A A hőtani (fizikai) jelenségek hasonlóságának feltételei. A hasonlósági szám (kritérium) fogalma. A hasonlóság alkalmazása az időben változó hővezetési feladatok megoldása során. A FOURIER- és a BIOT-féle hasonlósági kritérium származtatása és fizikai tartalma. adja meg hasonlóság négy feltételét; adjon meghatározást a hasonlósági számra (az egyenlet dimenziótlanítása során nyert dimenziótlan mennyiségcsoport, a hasonlóság egyik feltétele ezek azonossága) adja meg a FOURIER-szám forrását (HVÁDE), kiszámításának módját (összefüggés), fizikai tartalmát (időbeli hasonlóság, dimenziótlan idő, a tárolt és a vezetéses hő aránya) adja meg a BIOT-szám forrását (III. fajú pf. egyenlet), kiszámításának módját (összefüggés), fizikai tartalmát (peremfeltételek hasonlósága, konvektív és konduktív hőtranszport viszonya)
22 VI.-T-A Irreverzibilis folyamatok: a fojtás és a hőfokkiegyenlítődés. A folyamatok részletes bemutatása, fojtás esetén többfázisú közegre (pl. víz-vízgőz) is. A folyamatok során fellépő entrópiaprodukció meghatározása (egyenletek) és szemléltetése (állapotdiagram). részletesen mutassa be (berendezés vázlatával, állapotdiagrammal és szöveges értelmezéssel) a fojtás a és a hőfokkiegyenlítődés folyamatát; adjon a mindennapi életből vett példákat e folyamatokra; fojtás esetén víz-vízgőz közegre mutassa be az aláhűtött és a telített víz, továbbá a nedves és a túlhevített gőz fojtása során fellépő jelenségeket; ideális gáz közeg esetére adja meg (vagy vezesse le) az entrópiaprodukció kiszámításának módját mindkét állapotváltozásra; víz-vízgőz közegre szemléltesse az entrópiaprodukciót állapotdiagramban. VI.-H-A A természetes és a kényszerített áramlás összehasonlító bemutatása. A természetes és kényszerített áramlás megkülönböztetésének módja, az áramlásokat alakító erők alapján. Az áramlásokat jellemző hasonlósági számok értelmezése, szerepük a hőátadási tényező meghatározásában. A természetes és kényszerített áramlás módozatai és ezek hatása a hőátadás intenzitására. adja meg a kétfajta áramlás jellegzetességeit és megkülönböztetésük módját; mutassa be, hogy mely áramlások esetén mely erők dominálnak; definiálja a természetes és a kényszerített áramláshoz kapcsolódó hasonlósági számokat és azok fizikai tartalmát; jellemezze a természetes (határolt/határolatlan térben történő), valamint a kényszerített (csatornában, test mellett, ill. test körül végbemenő) áramlásokat; röviden utaljon a határréteg szerepére (különös tekintettel a természetes áramlásra); mutassa be, hogy a geometriai és hőmérsékleti körülmények hogyan befolyásolják a hőátadás intenzitását (a hőátadási tényező nagyságát).
23 VII.-T-A A belső hatásfok fogalma. Az expanziós és a kompressziós gép belső hatásfokának értelmezése. A valós (irreverziblis) expanzió és kompresszió szemléltetése ideális gáz p v és T s diagramjában. A hatásfok és a fellépő entrópiaprodukció kiszámításának módja. adja meg a belső hatásfok értelmezését, az eltéréseket, az értelmezés módját kiemelve a körfolyamati hatásfokkal szemben; magyarázza meg, hogy a valós gépek miért nem 100% hatásfokúak, milyen folyamatok húzódnak meg a háttérben; részletesen szemléltesse és magyarázza a turbina és a kompresszor belső hatásfokát, mutasson rá a két hatásfok meghatározása közötti különbségekre; mutassa meg a kompresszorban és a turbinában fellépő entrópiaprodukció kiszámításának módját. VII.-H-A Részletesen (vázlat, egyenlet és szöveges magyarázat) mutasson be legalább három, a hővezetés általános differenciálegyenletének megoldásához alkalmazható peremfeltételt! Mely egyenletből származtatható és hogyan (levezetés) a BIOT-féle hasonlósági kritérium? részletesen mutassa be az elsőfajú (Dirichlet-), a másodfajú (Neumann-féle) és a harmadfajú, mint általánosan használt peremfeltételeket; opcionális lehetőségként bemutathatja (pluszpontért) a szilárd felületek érintkezését, a sugárzás figyelembevételét lehetővé tevő peremfeltételeket; minden peremfeltételt ábrával, differenciálegyenlettel és szöveges magyarázattal mutasson be; a harmadfajú peremfeltételt dimenziótlanítva vezesse be a Biot-féle a hasonlósági kritériumot.
24 VIII.-T-A Mely mennyiségeket tekintünk a termodinamikában állapothatározóknak? Milyen csoportokba sorolhatók az állapothatározók és mik ezen csoportok jellegzetességei? Mennyi és milyen állapothatározóra van szükség egy rendszer egyértelmű megadásához? Mit mond ki a termodinamika 0. főtétele? Milyen kapcsolatban áll a főtétel az állapothatározókkal? adja meg az állapothatározók (extenzív, intenzív és fajlagos extenzív), valamint az állapottól függő anyagjellemzők (fázisjellemzők) pontos meghatározását és ismérveit; térjen ki az extenzív állapothatározók additív és megmaradási tulajdonságaira és ezekre adjon példákat; adjon általános szabályt a rendszerek egyértelmű megadásához szükséges számú és típusú állapothatározókról; mutassa be a kapcsolatot az egyensúly (0. főtétel) és az intenzív állapotjelzők között; adja meg a 0. főtétel egy rendszerre és kölcsönhatásban álló rendszerekre vonatkozó megfogalmazását. VIII.-H-A Ismertesse a hőterjedés alapvető formáit! Milyen módon jut el a termikus energia egyik helyről a másikra az egyes hőterjedési módok során? Írja fel a hőterjedés alapvető formáit leíró alapegyenleteket és adja meg ezen egyenletek elnevezéseit is, valamint nevesítse az egyenletben előforduló mennyiségeket és adja meg mértkegységeiket! részletesen ismertesse a hőterjedési módokat, különös tekintettel a mikrorészecskék és mikrostruktúrák, valamint az elektromágneses hullámok szerepét illetően; elemezze a hőterjedési módokat a közvetítő közeg szükségessége szempontjából; írja fel az egyes hőterjedési módokhoz tartozó alapegyenleteket (jellemzően a hőáramra vagy hőáramsűrűségre vonatkozókat); adja meg az egyenletekben szereplő valamennyi mennyiség megnevezését és mértékegységét; végezze el a felírt egyenletek dimenzióanalízisét.
25 IX.-T-A Részletesen ismertesse a termodinamika 0., I. és II. főtételét (szövegesen és egyenlettel)! Részletesen magyarázza/értelmezze az egyes főtételek kapcsán bevezetett mennyiségeket (belső energia, entalpia, entrópia, abszolút termodinamikai hőmérséklet)! Milyen különbségek találhatók a főtételek felírása és értelmezése során eltérő (nyitott/zárt, mozgó/nyugvó) rendszerek esetén? rövid szöveges formában, a lényeget kiemelve adja meg a termodinamika három főtételét; amely főtételek felírhatók egyenletekkel (lényegében az I. és II.), ott a megfelelő egyenleteket is írja fel; az egyenletek felírásánál ahol szükséges különítse le a nyitott és zárt, továbbá a mozgó és nyugvó rendszereket; a felírt egyenletekben ahol szükséges szerepeltesse a mozgó rendszerekre vonatkozó mennyiségeket; adjon pontos meghatározást a kérdésben felsorolt mennyiségekre és adja meg a mértékegységeket is. IX.-H-A Mit nevezünk hősugárzás esetén színes testnek! Hogyan határozható meg a színes test által kisugárzott, ill. elnyelt hőáram az abszorbciós tényező αλ függvényének ismeretében? Hogyan helyettesíthető egyenértékű szürke sugárzóval a színes test? adjon meghatározást a színes testre, válaszát diagramokkal szemléltesse (pl. abszorbciós tényező, kisugárzott teljesítménysűrűség stb.) adjon formális összefüggést a kisugárzott és elnyelt energia meghatározásának módjára, emelje ki az eltéréseket a fekete testre vonatkozó összefüggésekhez képest, a fekete test sugárzási függvényének felhasználásával mutassa meg az egyenértékű (átlagos) abszorbciós, ill. emissziós tényező meghatározásának módját.
26 X.-T-A Milyen állapotváltozások sorozatából épül fel a CARNOT-körfolyamat? Mi a CARNOT-körfolyamat jelentősége? Ábrázolja e körfolyamatot T s diagramban! Mitől és hogyan függ a CARNOT-körfolyamat termikus hatásfoka? Válaszát igazolja! adja meg a körfolyamatot alkotó állapotváltozásokat azok lejátszódásának sorrendjébe; ismertesse a körfolyamat termodinamikában betöltött szerepét (összehasonlítási alap), hatásfokára vonatkozó tudnivalókat; ábrázolja a körfolyamatot felépítő állapotváltozásokat a megadott diagramban, szemléltesse a munka és hőforgalmat; vezesse le a körfolyamat hatásfokának meghatározására szolgáló összefüggést. X.-H-A Mely egyenletekből álló egyenletrendszert kell ahhoz megoldanunk, hogy az áramló közeg hőfokeloszlását megkapjuk? Mely fizikai mennyiségek között és milyen összefüggést állapítanak meg ezek az egyenletek? Milyen közelítéséket (BOUSSINESQ-közelítések) alkalmazunk az áramló közeg hőfokeloszlásának meghatározásakor? Milyen főbb hasonlósági számok származtathatók ezekből az egyenletekből és mi ezek fizikai tartalma? nevesítse a szükséges egyenleteket és adja meg azok fizikai tartalmát (mely természeti [megmaradási] törvényt fejezik ki; az egyes egyenletek kapcsán részletezze a fontosabb információkat (pl. a NAVIER-STOKESegyenlet esetén azt, hogy milyen erőket vesz figyelembe); a közelítések közül legalább négyet említsen meg; a levezethető hasonlósági számok közül legalább hármat említsen névvel és hozzá kapcsolódó fizikai tartalommal a származási egyenletet is megemlítve.
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenATMH A: / A: / A: / B: / B: / B: / HŐTAN ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGA Munkaidő: 150 perc. Dátum: Tisztelt Vizsgázó! Pontszám: SZ: J.V.: i.j.v.
A vastagon bekeretezett részt a vizsgázó tölti ki!................................................... Név (a személyi igazolványban szereplő módon) Hallgatói azonosító: Dátum: Tisztelt Vizsgázó! N-AM0
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika Tanszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szereplő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPTUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 Tisztelt Vizsgázó!
RészletesebbenElőszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.
SZABÓ JÁNOS: Fizika (Mechanika, hőtan) I. TARTALOMJEGYZÉK Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai... 2. Tér is idő. Hosszúság- és időmérés. MECHANIKA I. Az anyagi pont mechanikája 1. Az anyagi
RészletesebbenMMK Auditori vizsga felkészítő előadás Hő és Áramlástan 2.
MMK Auditori vizsga felkészítő előadás 2017. Hő és Áramlástan 2. Alapvető fogalmak Hőátviteli jelenség fogalma: hőenergia áramlása magasabb hőmérsékletű helyről alacsonyabb hőmérsékletű hely felé. -instacioner-
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
RészletesebbenA BÍRÁLÓ TÖLTI KI! Feladat: A B C/1 C/2 C/3 ÖSSZES: elégséges (2) 50,1..60 pont
ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szereplő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPTUN): KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI. Termodinamika. Név: Azonosító: Helyszám: Munkaidő: 80 perc I. 50 II. 50 ÖSSZ.: 100. Javította: Képzési kódja:
Képzési kódja: MŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI N- Név: Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Dobai Attila Györke Gábor Péter Norbert Vass Bálint Termodinamika
RészletesebbenA BÍRÁLÓ TÖLTI KI! Feladat: A B C/1 C/2 C/3 ÖSSZES: elégséges (2) 50,1..60 pont
ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szereplő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPTUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00
RészletesebbenENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK. Hőtan. Gyakorlati feladatok gyűjteménye és Segédlet
ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK Hőtan Gyakorlati feladatok gyűjteménye és Segédlet 011 HŐTAN GYAKORLATI FELADATOK GYŰJTEMÉNYE ÉS SEGÉDLET HALLGATÓI VÁLTOZAT 3 Hőtan Gyakorlati feladatok gyűjteménye
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenI. TÉTEL. Alapkérdések. A hősugárzás főbb jellegzetességei és matematikai leírása (a STEFAN- BOLTZMANN és a PLANCK egyenlet).
I. TÉTEL Alapkérdések A hősugárzás főbb jellegzetességei és matematikai leírása (a STEFAN- BOLTZMANN és a PLANCK egyenlet). A testek jellemzése hősugárzás szempontjából (a fekete, szürke és színes test
RészletesebbenHŐTAN ZÁRTHELYI BMEGEENATMH. Név: Azonosító: Helyszám: K -- I. 24 II. 34 III. 20 V. 20 ÖSSZ.: Javította: Adja meg az Ön képzési kódját!
Adja meg az Ön képzési kódját! Név: Azonosító: BMEGEENATMH Munkaidő: 90 perc Helyszám: K -- HŐTAN ZÁRTHELYI A dolgozat megírásához szöveges adat tárolására nem alkalmas számológépen, a Segédleten, valamint
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): AGOZA: N NK LK Műszaki Hőtan I. (ermodinamika)
Részletesebben1. Milyen hőterjedési formát nevezünk hőmérsékleti sugárzásnak? 2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?
1. HŐSUGÁRZÁS 1. Milyen hőterjedési formát nevezünk hőmérsékleti sugárzásnak? Hősugárzás az energia térbeli terjedésének elektromágneses hullámok formájában megvalósuló folyamata, ami közvetítő közeg szükségessége
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
Részletesebben1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből
. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással.. Feladat: (HN 9A-5) Egy épület téglafalának mérete: 4 m 0 m és, a fal 5 cm vastag. A hővezetési együtthatója λ = 0,8 W/m K. Mennyi
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
Részletesebben2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság
2. (d) Hővezetési problémák II. főtétel - termoelektromosság Utolsó módosítás: 2015. március 10. Kezdeti érték nélküli problémák (1) 1 A fél-végtelen közeg a Az x=0 pontban a tartományban helyezkedik el.
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
RészletesebbenMűszaki hőtan I. ellenőrző kérdések
Alapfogalmak, 0. főtétel Műszaki hőtan I. ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és zárt termodinamikai rendszer? A termodinamikai rendszer (TDR) az anyagi
RészletesebbenA gyakorlat célja az időben állandósult hővezetési folyamatok analitikus számítási módszereinek megismerése;
A gyakorlat célja az időben állandósult hővezetési folyamatok analitikus számítási módszereinek megismerése; a hőellenállás mint modellezést és számítást segítő alkalmazásának elsajátítása; a különböző
RészletesebbenMŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS
MŰSZAKI TERMODINAMIKA. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 207/8/2 MT0A Munkaidő: 90 perc NÉV:... NEPTUN KÓD: TEREM HELYSZÁM:... DÁTUM:... KÉPZÉS Energetikai mérnök BSc Gépészmérnök BSc JELÖLJE MEG
RészletesebbenDinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével
IgyR - 3/1 p. 1/20 Integrált Gyártórendszerek - MSc Dinamikus modellek felállítása mérnöki alapelvek segítségével Hangos Katalin PE Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék IgyR - 3/1 p. 2/20
RészletesebbenFELADATGYŰJTEMÉNY ÉS SEGÉDLET A MŰSZAKI HŐTAN I. (TERMODINAMIKA) C. TÁRGYHOZ
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK FELADATGYŰJTEMÉNY ÉS SEGÉDLET A MŰSZAKI HŐTAN I. (TERMODINAMIKA) C. TÁRGYHOZ (hallgatói) Összeállította: Bihari Péter
RészletesebbenVizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%)
Vizsgatémakörök fizikából A vizsga minden esetben két részből áll: Írásbeli feladatsor (70%) Szóbeli felelet (30%) A vizsga értékelése: Elégtelen: ha az írásbeli és a szóbeli rész összesen nem éri el a
RészletesebbenA vizsgaérdemjegy: elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
A vastagon bekeretezett részt a vizsgázó tölti ki!................................................... Név (a személyi igazolványban szereplő módon) Hallgatói azonosító: Kijelentem, hogy a feladatok megoldásait
RészletesebbenHőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
RészletesebbenMunka- és energiatermelés. Bányai István
Munka- és energiatermelés Bányai István Joule tétele: adiabatikus munka A XIX. Sz. legnagyobb kihívása a munka Emberi erőforrás (rabszolga, szolga, bérmunkás, erkölcs?, ár!) Állati erőforrás (kevésbé erkölcssértő?,
RészletesebbenA TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA. Egyszerű rendszerek egyensúlya. Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk.
A TERMODINAMIKA I. AXIÓMÁJA Egyszerű rendszerek egyensúlya Első észrevétel: egyszerű rendszerekről beszélünk. Második észrevétel: egyensúlyban lévő egyszerű rendszerekről beszélünk. Mi is tehát az egyensúly?
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyagok. Fizika
Osztályozó vizsga anyagok Fizika 9. osztály Kinematika Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása A sebesség fogalma, egységei A sebesség iránya Vektormennyiség fogalma Az egyenes
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenÉGÉSELMÉLET, HŐTAN. ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIAGAZDÁLKODÁSI valamint KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI SZAKIRÁNYON ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS
ÉGÉSELMÉLET, HŐTAN ANYAGMÉRNÖK ALAPKÉPZÉS HŐENERGIAGAZDÁLKODÁSI valamint KÉPLÉKENYALAKÍTÁSI SZAKIRÁNYON ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI
Részletesebben2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,
2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás. 2.1. Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat, amelynek során a hő a hordozóközeg áramlásával kerül
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
RészletesebbenÚjpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola
Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola 1047 Budapest, Langlet Valdemár utca 3-5. www.brody-bp.sulinet.hu e-mail: titkar@big.sulinet.hu Telefon: (1) 369 4917 OM: 034866 Osztályozóvizsga részletes
RészletesebbenAz energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia
Az energia bevezetése az iskolába Készítette: Rimai Anasztázia Bevezetés Fizika oktatása Energia probléma Termodinamika a tankönyvekben A termodinamikai fogalmak kialakulása Az energia fogalom története
RészletesebbenA BÍRÁLÓ TÖLTI KI! Feladat: A B C/1 C/2 C/3 ÖSSZES: elégséges (2) 50,1..60 pont
ENERGETIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK TANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szereplő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPTUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00
RészletesebbenKövetelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
RészletesebbenBelső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei
Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.
RészletesebbenKérdések Fizika112. Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika
Kérdések Fizika112 Mozgás leírása gyorsuló koordinátarendszerben, folyadékok mechanikája, hullámok, termodinamika, elektrosztatika 1. Adjuk meg egy tömegpontra ható centrifugális erő nagyságát és irányát!
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): AGOZA: N NK LK Műszaki Hőtan I. (ermodinamika)
RészletesebbenTERMODINAMIKA GYAKORLATI FELADATOK GYŰJTEMÉNYE ÉS SEGÉDLET HALLGATÓI VÁLTOZAT
2 TERMODINAMIKA GYAKORLATI FELADATOK GYŰJTEMÉNYE ÉS SEGÉDLET HALLGATÓI VÁLTOZAT 3 Termodinamika Gyakorlati feladatok gyűjteménye és Segédlet Harmadik kiadás Összeállította: DR. BIHARI PÉTER DOBAI ATTILA
RészletesebbenLemezeshőcserélő mérés
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Lemezeshőcserélő mérés Hallgatói mérési segédlet Budapest, 2014 1. A hőcserélők típusai
RészletesebbenHŐKÖZLÉS ZÁRTHELYI BMEGEENAMHT. Név: Azonosító: Helyszám: K -- Munkaidő: 90 perc I. 30 II. 40 III. 35 IV. 15 ÖSSZ.: Javította:
HŐKÖZLÉS ZÁRTHELYI dja meg az Ön képzési kódját! Név: zonosító: Helyszám: K -- BMEGEENMHT Munkaidő: 90 perc dolgozat megírásához szöveges adat tárolására nem alkalmas számológépen, a Segédleten, valamint
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN II. (HŐKÖZLÉS) ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGA
MŰSZAKI HŐTAN II. (HŐKÖZLÉS) ÍRÁSBELI RÉSZVIZSGA AZONOSÍTÓ ADATOK Az Ön neve:...................................... családnév...................................... utónév Azonosító: Személyazonosság ellenőrizve
RészletesebbenKifejtendő kérdések december 11. Gyakorló feladatok
Kifejtendő kérdések 2016. december 11. Gyakorló feladatok 1. Adja meg és a pályagörbe felrajzolásával értelmezze egy tömegpont általános síkbeli mozgását jellemző kinematikai mennyiségeket (1p)! Vezesse
RészletesebbenFIZIKA VIZSGATEMATIKA
FIZIKA VIZSGATEMATIKA osztályozó vizsga írásbeli szóbeli időtartam 60p 10p arány az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése jeles (5) 80%-tól jó (4) 65%-tól közepes (3) 50%-tól elégséges (2) 35%-tól Ha
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK ÉS SZIMULÁCIÓJUK (MAKKEM 242ML)
TRANSZPORTFOLYAMATOK ÉS SZIMULÁCIÓJUK (MAKKEM 242ML) ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2012/13. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenA fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI
A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE
Részletesebben5. A súrlódás. Kísérlet: Mérje meg a kiadott test és az asztal között mennyi a csúszási súrlódási együttható!
FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI ÉS KÍSÉRLETEI a 2015/2016. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában Vizsgabizottság: 12.a Vizsgáztató tanár: Bartalosné Agócs Irén 1. Egyenes vonalú mozgások dinamikai
RészletesebbenEgy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak. Rugalmasan ütköznek egymással és a tartály
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika anszék A vastagon keretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 isztelt Vizsgázó!
RészletesebbenFIZIKA KÖZÉPSZINTŐ SZÓBELI FIZIKA ÉRETTSÉGI TÉTELEK Premontrei Szent Norbert Gimnázium, Gödöllı, 2012. május-június
1. Egyenes vonalú mozgások kinematikája mozgásokra jellemzı fizikai mennyiségek és mértékegységeik. átlagsebesség egyenes vonalú egyenletes mozgás egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás mozgásokra
Részletesebben9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA
9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 120 pont 30 pont 120
Részletesebben1. tétel. a) Alapismeretek
1. tétel - Milyen alakváltozások léphetnek fel a külső terhelés, illetve igénybevétel (húzó feszültség) hatására kis és nagy hőmérsékleten (T > 350 o C)? - Mit nevezünk karbonát keménységnek, illetve nem
RészletesebbenHŐÁTADÁSI FOLYAMATOK SZÁMÍTÁSA
HŐÁTADÁSI FOLYAMATOK SZÁMÍTÁSA KOHÓMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK HŐENERGIA-GAZDÁLKODÁSI SZAKIRÁNY TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR TÜZELÉSTANI ÉS HŐENERGIA INTÉZETI
RészletesebbenTANMENET FIZIKA. 10. osztály. Hőtan, elektromosságtan. Heti 2 óra
TANMENET FIZIKA 10. osztály Hőtan, elektromosságtan Heti 2 óra 2012-2013 I. Hőtan 1. Bevezetés Hőtani alapjelenségek 1.1. Emlékeztető 2. 1.2. A szilárd testek hőtágulásának törvényszerűségei. A szilárd
RészletesebbenKÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika Tanszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szereplő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPTUN): KÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00 Tisztelt
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK ÉS SZIMULÁCIÓJUK (MAKKEM 242M)
TRANSZPORTFOLYAMATOK ÉS SZIMULÁCIÓJUK (MAKKEM 242M) ANYAGMÉRNÖK MESTERKÉPZÉS TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2012/13. 1 Tartalomjegyzék
Részletesebbenf = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév
ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan 2. (X. 25) Gibbs féle fázisszabály (0-dik fıtétel alkalmazása) Intenzív állapotothatározók száma közötti összefüggés: A szabad intenzív paraméterek
RészletesebbenOsztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ
Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ 1. Egy téglalap alakú háztömb egyik sarkából elindulva 80 m, 150 m, 80 m utat tettünk meg az egyes házoldalak mentén, míg a szomszédos sarokig értünk. Mekkora az elmozdulásunk?
RészletesebbenEllenáramú hőcserélő
Ellenáramú hőcserélő Elméleti összefoglalás, emlékeztető A hőcserélő alapvető működésével és az egyszerűsített számolásokkal a Vegyipari műveletek. tárgy keretében ismerkedtek meg. A mérés elvégzéséhez
RészletesebbenKERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 34 521 10 Szerszámkészítő Tájékoztató
RészletesebbenÁSZÉV 2017 VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK
ÁSZÉV 2017 VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK Felmerült kérdések: - legfontosabb dokumentumok - érettségi pontozása - lehetséges írásbeli feladattípusok - érettségin használható segédanyagok - nyilvánosságra
RészletesebbenPRÓBAÉRETTSÉGI MATEMATIKA. 2003. május-június KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Vizsgafejlesztő Központ
PRÓBAÉRETTSÉGI 00. május-június MATEMATIKA KÖZÉPSZINT JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Vizsgafejlesztő Központ Kedves Kolléga! Kérjük, hogy a dolgozatok javítását a javítási útmutató alapján végezze, a következők figyelembevételével.
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN I. 1. ZÁRTHELYI
MŰSZAKI HŐAN I.. ZÁRHELYI Név: Kézési kód: _N_ Azonosító: Helyszám: Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Both Ambrus Dr. Cséfalvay Edit Györke Gábor Lengyel Vivien Pa Máté Gábor
RészletesebbenKÉPZÉS: 2N-00 2N-0E 2NK00 2LK00
ENERGEIKAI GÉPEK ÉS RENDSZEREK ANSZÉK A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00
RészletesebbenFizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam)
I. Mechanika Fizika összefoglaló kérdések (11. évfolyam) 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;
RészletesebbenFIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra)
FIZIKA NYEK reál (gimnázium, 2 + 2 + 2+2 óra) Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez gimnázium Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Fizika 2 2 2 2 1 9. osztály B változat
RészletesebbenEnergetikai mérnökasszisztens Mérnökasszisztens
A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenII. A VIZSGA LEÍRÁSA. Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga. periódusos rendszerrel, rendszerrel, szöveges adatok
II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 120 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható
RészletesebbenMűszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok
Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok Az előadás anyaga pár napon belül pdf formában is elérhető: energia.bme.hu/~imreattila (nem kell elé www!)
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN II. Hőátvitel és hőcserélők. Kovács Viktória Barbara Hőátvitel és Hőcserélők 2014 Műszaki Hőtan II. (BMEGEENAEHK) K
MŰSZAKI HŐTAN II. Hőátvitel és hőcserélők Műszaki Hőtan II. (BMEGEENAEHK) K55 205. április HŐÁTVITEL - SÍKFAL A hőátvitel fizikai és hőellenálláshálózatos modellje t t, α t w, λ t w,2 α 2 t,2 Q x = t,
RészletesebbenMűszaki hőtan Bihari, Péter
Műszaki hőtan Bihari, Péter Műszaki hőtan írta Bihari, Péter Publication date 2011 Szerzői jog 2012 Bihari Péter Kézirat lezárva: 2012. január 31. Készült a TAMOP-4.1.2.A/2-10/1 pályázati projekt keretében
RészletesebbenFüggvények Megoldások
Függvények Megoldások ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x x b) x x + c) x ( x + ) b) Az x függvény
RészletesebbenÖsszefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika
Összefoglaló kérdések fizikából 2009-2010. I. Mechanika 1. Newton törvényei - Newton I. (a tehetetlenség) törvénye; - Newton II. (a mozgásegyenlet) törvénye; - Newton III. (a hatás-ellenhatás) törvénye;
RészletesebbenAz előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).
Az előadás vázlata: I. A tökéletes gáz és állapotegyenlete. izoterm, izobár és izochor folyamatok. II. Tökéletes gázok elegyei, a móltört fogalma, a parciális nyomás, a Dalton-törvény. III. A reális gázok
RészletesebbenTermokémia. Termokémia Dia 1 /55
Termokémia 6-1 Terminológia 6-2 Hő 6-3 Reakcióhő, kalorimetria 6-4 Munka 6-5 A termodinamika első főtétele 6-6 Reakcióhő: U és H 6-7 H indirekt meghatározása: Hess-tétel 6-8 Standard képződési entalpia
RészletesebbenÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA
ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből. 2014. december 8. Hővezetés, hőterjedés sugárzással
Fizika feladatok 014. december 8. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-3) Határozzuk meg egy 0 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz rúdon
RészletesebbenMINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,
MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc Debrecen, 2017. 01. 03. Név: Neptun kód: Megjegyzések: A feladatok megoldásánál használja a géprajz szabályait, valamint a szabványos áramköri elemeket.
RészletesebbenFizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...
Tanmenet Fizika 7. osztály ÉVES ÓRASZÁM: 54 óra 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra A OFI javaslata alapján összeállította az NT-11715 számú tankönyvhöz:: Látta:...... Harmath Lajos munkaközösség vezető tanár
RészletesebbenSpontaneitás, entrópia
Spontaneitás, entrópia 11-1 Spontán és nem spontán folyamat 11-2 Entrópia 11-3 Az entrópia kiszámítása 11-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 11-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG
RészletesebbenGépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1)
Gépészeti rendszertechnika (NGB_KV002_1) 2. Óra Kőrös Péter Közúti és Vasúti Járművek Tanszék Tanszéki mérnök (IS201 vagy a tanszéken) E-mail: korosp@ga.sze.hu Web: http://www.sze.hu/~korosp http://www.sze.hu/~korosp/gepeszeti_rendszertechnika/
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények ) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) x
RészletesebbenMŰSZAKI HŐTAN II. EXTRA PÓTZÁRTHELYI. Hőközlés. Név: Azonosító: Terem Helyszám: Q-II- Munkaidő: 120 perc
MŰSZAKI HŐTAN II. EXTRA PÓTZÁRTHELYI Adja meg az Ön képzési kódját! N Név: Azonosító: Terem Helyszám: Q-II- Hőközlés Munkaidő: 120 perc A dolgozat megírásához szöveges adat tárolására nem alkalmas számológépen,
Részletesebbenb) Ábrázolja ugyanabban a koordinátarendszerben a g függvényt! (2 pont) c) Oldja meg az ( x ) 2
1) Az ábrán egy ; intervallumon értelmezett függvény grafikonja látható. Válassza ki a felsoroltakból a függvény hozzárendelési szabályát! a) b) c) ( ) ) Határozza meg az 1. feladatban megadott, ; intervallumon
RészletesebbenBME Energetika Tanszék
BME Energetika anszék A vastagon bekeretezett részt vizsgázó tölti ki!... név (a személyi igazolványban szerelő módon) HELYSZÁM: Hallgatói azonosító (NEPUN): KÉPZÉS: N-00 N-0E NK00 LK00 isztelt Vizsgázó!
RészletesebbenMATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények
MATEMATIKA ÉRETTSÉGI TÍPUSFELADATOK KÖZÉP SZINT Függvények A szürkített hátterű feladatrészek nem tartoznak az érintett témakörhöz, azonban szolgálhatnak fontos információval az érintett feladatrészek
Részletesebben