6 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL~D~S...

Átírás

1 A Tudornanyos lsrneretterjeszto Tarsulat es a Magyar Hivatalos Kozlonykiado ~ftr havi folyoirata TAmogat6ink: Nemzeti KulturAlis Alap Nemzeti Kulturhlis 0roksBg MinisztBriuma A gazdasagi fejlddes elmeletenek megujulasa: az elso, a masodik es az lij generacio rnarcius XLIX. evfolyarn 3. szarn Szerkesztoseg Budapest VIII., Sornogyi Bela U. 6. Postacim : 1428 Budapest, Pf. 51 Telefon: , Fa: valosag@rnail.datanet.hu Internet: Kiadja a Magyar Hivatalos Kozlonykiado Kft. Felelos kiado dr. Kodela Laszlo elnok-vezerigazgato 1085 Budapest, Sornogyi Bela U. 6. Nyorndai rnunkalatok Kozlonynyornda, Lajosrnizse Felelos vezeto Burjan Norbert vezerigazgato-helyettes Index: Szerkesztdbizottsag Benko Sarnu Bogar Laszlo D. Molnar lstvan Harrnati Istvan Kapronczay KBroly Pornogats Bela Sirnon Tarnas Tardv Janos ~ellei Gyula Vigh Karoly elnok Zoltan Zoltan Foszerkesztd Tokeczki Laszl6 Szerkeszto k Kapronczay Karoly Kovari Fruzsina Pecsi Tibor Weltler Ildik6 Elofizetheto a Magyar Hivatalos Kozlonykiadb Kft.-nBI: 1085 Budapest, Somogyi BBla U. 6., 1394 Budapest 62., Pf Telefon: , tel./fax: EIGfizetBsben terjeszti a FBma Rt.: 1085 Budapest, Somogyi BBla U. 6., telefon: ~rusitasban megvasarolhat6 a Kozlonyboltban (1085 Budapest, Somogyi BBla U. 6.), a Hirker Rt., az NHRT 6s a regionalis lapterjesztok hrusit6helyein. A cikk a gazdashgi fejlodcs elmeletenek a masodik vilhghiboni uthi hirom generaci6jk tekinti it. A misodik viliighabonit61 az elso olajvilsagig terjedo elso genericio gondolkozhat a vilhggazdasigi val6sag - az elso vilaghibonit koveto CjjaCpites nem remelt gyorsashga CS a Marshall-terv sikere, a Szovjetuni6 vilaghatalomma emelked6se, valamint a novekedcs lehetosegeivel kapcsolatos iltalanos optimizmus - hatarozta meg. A vilhggazdashg ntivekedtse a vilagtiirtenelem folyamin ekkor volt a leggyorsabb. Altalhnos volt az a meggyozodb, hogy a fejlodcs CS a novekedes az egesz vilhgra kiterjesztheto, s az elmaradt teriiletek belathato idon belul utoldrik a fejletteket. Ezt a nczetet a vilag vezeto kozgazdas6gtudosainak vclekedcse is alathasztotta. Ez az idaszak a kozgazdasig-tudomhny szinte teljes belso egyskgtnek, a keynesi Bs a neoklasszikus elmclet otviszetenek, a makrookonbmiaban a keynesi, mig a mikro8kon6mihban a neoklasszikus nondolatok uralmhnak kora volt. Minden iel arra vallott, hogy a vilig kazgazdashg-kdomhya elmdleti eszkiiziikkel tud szolgalni a feil6dcs broblbmiinak kezelcscre CS meeoldashra. " - -Az 163. CS Cvi olajv8lshgga1, valamint f6kcnt az 1982-ben kezdodii ad6sshgvhlshggal indul6 CS az ezredforduloig tart6 masodik generhcio gondolkozisat a vilhggazdashg egcszcnek sokkal kedvezotlenebb alakulasa hatirozta meg. Nyilvanvalovh valt, hogy a gazdasagi fejlodcs a legtobb orszigban nem lesz olyan, mint addig. KivetelessC viltak a tovibbra is gyorsan novekvo, mindenekelott dclkelet-ksiai orszhgok. Az addig viszonylag gyorsan fejlodo Latin-Amerikaban a novekedcst az egy fore jut6 nemzeti jtivedelem egy Cvtizedes csokkentse - az 1980-as,,elveszett evtized" - viltotta fel. A Szovjetuni6 altalinos valsagba jutott, majd osszeomlott. A viliggazdasig ndvekedcsi uteme az addiginak a feldre csiikkent, s a fejlett orszigokban a nbvekedks helyett az infl6ci6 lett a kozponti kcrdts. Kideriilt, hogy az inflaci6 prob- 1Cmaja nem oldhat6 meg a keynesi eszkozokkel, ekkcpp a neoliberalis CS a monetarista eszmck jutottak uralomra, valamint az a felfogis, hogy nincs sziikscg bna116 fejlod6selmcletre, mert a neoklasszikus kazgazdasagtan tanitasai Bltal6nos Crvenyiiek. A nuvekedcs lehetoskgeit illeto Altalhnos optimizmust az a pesszimista felfoghs vhltotta fel, hogy a noveked6 ujrainditashra a stabilizaciot kovetoen keriilhet sor. A most kialakul6ban levo harmadik generaci6 gondolkozh8t - amelynek az altalanos ittorkse mkg nem kovetkezett be - a viliggazdasig sok tekintetben elszomorito helyzete, valamint a k6zgazdasagi gondolkozbt az 1980-as Cvek kezdetctol mindmaig' meghathoz6 neoklasszikus CS neoliberalis n6zetekkel szembeni, mhr a kilencvenes Cvek elejkn kibontakozo, de az eaedfordul6 tijhn altalhnossa vh16 elegedetlensdg hathozza meg. Az Bles nczeteltercseket egy elozo dolgozatban mutattuk be (Szakolczai, 2005a). Az ~j t6rekvcseket a Gerald M. Meier 6s Joseph E. Stiglitz (2000) szerkesztk s6ben CS a Vilagbank, valamint az Oxford University Press kiadhsaban megjelent ter- A cikk az Altalhos Vhllalkozhsi Fiiiskola tizedik jubileumi taneveben a Magyar Tudorniny Napja alkalmib november 10-dn megrendezett tudomhyos konferenciin elhangzott eloadis nagymertdkben bovitett szovege.

2 jedelmes munka tekinti At, amely egy 2000 djushban Dubrodban, a Zagrhbi Egyetem ds a Vilbgbank hltal rendezett konferencihak az anyaght foglalja Bssze, s amelyre e cikk t6bb pontja tihaszkodik. A konferencia el6ad6i CS kornmenthtorai a szakrna legkivhlbbb kkpviseloi voltak, a katet figgeldke pedig a meghivott (It Nobel-dijas - Lawrence R. Klein, Douglass C. North, Paul A. Samuelson, Amartya K. Sen CS Robert M. Solow -, valamint a modem fejloddselmclet ugyancsak meghivott ncgy fontos kezdemdnyezoje - Hans Singer, Hla Myint, Walt W. Rostow CS Arnold C. Harberger - reflexi6it kbzli. Ehttal nern kirgyaljuk a fejloddselmdlet nagyon fontos, az 1940-es dvektal az 1970-es evekig virhgz6 CS ond116 iskolat alkot6, majd a neoliberalizmus uralma idejcn elhal6 irhyzatht, a klasszikus fejl6dcselmcletet, amely egyidos az els6 generbcibval. A harmadik generaci6 gondolkozka visszakanyarodik ugyan ennek irhyiiba, de nern err61 a tor01 sarjad, hanem a neoliberalizmus kritikbjbb61. Ugyanakkor ncmi teret szenteliink a ledjabb latin-amerikai tapasztalatoknak. Latin-Amerika - amelynek az importhelyettesitesre CS az igen nagy mcrt6kii Bllami beavatkozlsra &pill6 gazdasagi modellje nern volt ferntarthat6 az ad6ssbgv8lsbg kitordsdt kbvet6en - kisdrleti, de ugy is rnondhatnhk, hogy szenvedo alanya volt a neoliberdlis tezisek alkalmazhshak. EzCrt, ertheta mhdon, j6rdszt a tapasztalatok alapjh indult meg a neoliberdlis ttzisekkel szembeni ellenallhs, valamint a szellemi erjedes. Ezzel a kcrdcssel mhr foglalkoztunk egy irasunkban (Szakolczai 2005b), amely elsosorban hhrom alapmunkhak tekintheto gyiijtemenyes kotetre (Williamson, 1990; Williamson, 1994; Kuczynski 6s Williamson, 2003) thaszkodott. (l. Az els6 generacid fejl6dkseimtlete) A szerzo kct ktitetben (Szakolczai, 1963, 1967) pr6bhlta 6sszefoglalni az elso fejlodeselmdleti generaci6 szakirodalmhak legfontosabb elemeit. Az elso generhci6 fejladtselmelete szerint a lemaradhs a tokehihy k8- vetkezmdnye. Ez a tdtel nyilvhval6 tdnyek felismerddn alapult. A gazdag orszdgok gazdagok, tehht tokdben is gazdagok, mig a szegkny orszdgok szegknyek, ezdrt takeszegenyek. A lemaradhs oka tehht a tokeszegdnysdg, a felemelkedks utja pedig a tiikeszegtnydg megsziintetese, vagyis a beruhhis. A kezdetben a fizikai tiikehihyt hangsdlyozo elmclet iddvel kiegksziilt az emberi tokdvel. A gazdag orszagok sokat tudnak kolteni kozrnuvelodcsre, alap-, kozep- CS felsofofi oktathsra, valamint tudomhyos kutatisra CS fejlesztdsre, tovabba egeszskgiigyre. A szegdny orszlgok ugyanakkor nem tudnak kolteni minderre. Ebbol ad6dik a,,szegcnyscg Brd6gi k6re" (Nurkse, ). Ragnar Nurks'e szerint a,,szegcnysdg Brdogi k6rc"-nek fogalma,,m erdk olyan elhelyezkeddsct foglalja magiban, amelyben ezek ugy hatnak egymkra, hogy a szegcny orsnigot a szegdnystg hllapothban tarts&. Nem nehcz ilyen eseteket elkkpzelni. Pdldhul a szegcny ember nern eszik eleget; minthogy nern tiiplalkozik kellbk6ppen, egeszscge gyenge; minthogy fizikailag gyenge, munkakepessdge csekdly, arni azt jelenti, hogy szegeny, ami ismet azt jelenti, hogy nern eszik eleget, 6s igy tovdbb. Egy ilyesfajta helyzet egy egcsz orszigra alkalmazva abban a k6zhelyszerii meghllapitisban foglalhatt, ossze, hogy ~ a orszdg z szegkny, mert szegknycc". Kdsabb igy folytatja:,a gazdasiigi fejlodcs probldmaja nagymdrtkkben, habhr thvolr61 sem teljes mcrtckben, a tokeakkumulaci6 problcmhja. Az ugynevezett kevcsbc fejlett teriiletek a fejlett teriiletekkel Bsszehasonlitva nt5pesscgiikhbz CS termkszeti eroforrhsaikhoz k$est kevessk vannak tokkvel felszerelve." A szegdnysdg CS az elmaradas felszholbshak mikdntje nyilvanval6. A beruhbhsok gyors nbvelcscve1 nbvelni kell a fizikai, mig az oktaths ds a kutaths fejlesztcseve1 az emberi tokebllombnyt, valamint a miiszaki szinvonalat. Ez gyors novekedksre vezet, olyan gyorsra, hogy az ezt az utat koveto orszagok hamarosan utoldrik CS akar thl is s&yalhatj& az elottiik jbrokat. A thlszhyalas fdlredrthetetlen utalas arra, hogy ez volt a szovjet fejlesztksi program 1Cnyege. Egyreszt a beruhazbok CS a beruhbhsi hhyad nagymkrtekii noveltse, masreszt az elelmiszerek CS mas alapveto 1Ctsziiksdgleti cikkek himogatisa, harmadrdszt az oktaths teljes ingyenesskge az alapfokbt61 a felsofofi oktathsig, negyedrdszt a tudomhnyos kutaths CS fejlesztks thogatlsa. Ez nern mb, mint a fizikai 6s az emberi toke gyors gyarapithshra, valamint a muszaki szinvonal n6velcsdre alapozott fejlesztesi stratdgia, tehat az elso generici6 elmcletcnek alkalmazbsa. Azt, hogy ez a model1 - voltakkppen meglepo m6don, s a politika es a kozgazdaslgtudomhy kiemelkedd alakjainak feltetelezesei ellencre - nern valt be, mindannyian tudjuk, s hogy miert nem, az e cikk egyik legfontosabb tcmaja. Emek a nkzetnek az elte rjedksdt nagymdrtkkben alatamasztotta a szovjet pelda CS annak Cvtizedekkel ezelott a fejliida orsziigokra gyakorolt fdredrthetetlen hathsa, valamint az, hogy az a kor alta- Ihosshgban is optimista volt a fejlodks lehetosigeit illetoen. Ha az elmaradottsag oka ilyen egyszeriien definialhat6, s a kivezeto 6t oly f6lrecrthetetleniil felrajzolhato, akkor rninden ok megvan aj6vovel kapcsolatos optimizmusra. Ennek az elkdpzeldsnek az analitikus alathmasztbsat a Harrod-Domar-, valamint a Solow-modell CS tovabbfejlesztbeik adtik meg. Roy F. Harrod ( , ) CS Evsey D. Domar ( ) n6vekedcsi elmelete egyertelmiien keynesi ihletksu volt. Eredetileg nern is a fejloda, hanem a fejlett orszagokra vonatkozott, s a kor keynesi szellemcnek megfeleloen,,a nemzeti jovedelemnek azt a novekedksi UtemCt [prbblilta meghathrozni], amelyet a teljes foglalkoztatas femtartasa megkivhn". Abb61 a feltevcsb01 kiindulva, hogy,,a take CS a nemzeti jovedelem aranya dlland6", egyenesen kt)vetkezik, hogy,,a kapitalista tarsadalom sima miikdddse folyamatos novekedest tctelez fel", s meghathrozhatb a folyamatos teljes foglalkoztatas fenntdsahoz tartozo beruhbas CS beruhbasnovekedb mertcke. A fejlett orszagok szempontjcib61 az ICnyeges, hogy a kapacitis es a jovedelem novekedkstnek azonos mcrtckiinek kell lemie, mert csak igy tarthat6 fem hosszabb thvon az egyensuly. Ennek az alapfeltevdsnek a fejlodo orszagok szempontjab61 az a kozvetlen kovetkezmknye, hogy a fejlodts iiteme egyenesen aranyos a beruhkas nbvekedescve1. A ktivetkeztetds tehiit nyilvanval6: novelni kell a beruhbist, s ezzel egyenes arhyban fog n6ni a termelds CS a nemzeti jovedelem. A foglalkoztaths szempontjhak in nincs szerepe. Jellemzo a tdkehihy, a hozzd viszonyitott (f6kcnt falusi) thlncpesedcs 6s a mezagazdasiigi munkhak a korlhtlan munkaero-kinalat miatti csekely termelb - kenyskge, h a nagyobb termelesnek csak a tokehihny a korlhtja, s a tokehiany csakkenese csbkkenti a (nyilt CS rejtett) munkandlldlidget. Solow ugyancsak k6zismert modellje ( , l CS ) nern keynesi, hanem neoklasszikus szellemu. Nem a potencialis termelks szintjknek elkrescvel CS a munkancllciiliseg elkeriilcscve1, hanem a potencillis termeles szintjtnek idobeli n6velcsdvel foglalkozik. A konstans tokekoefficiens feltctelezcse helyen a toke CS a munka kbzbtti helyettesitkst lehetove tevo, a Charles W. Cobb 6s Paul H. Douglas hltal kidolgozott termelksi fiiggvdnybol indul ki, vagyis nern tctelezi fel, hogy a tokekoefliciens konstans, hanem tekintetbe veszi az egyscgnyi termelksre jut6 tiikeallomhny viiltozhshak, elsosorban termkszetesen novekedcscnek lehetos6gct. Legfonto-

3 sabb eredmenye, hogy az Egyesiilt ~llamokban az egy fire jut6 terrnelisnek csuph 12,5%-a tudhat6 be az egy &re jut6 tiikehllomhny n(ivekedcdnek, 87,5%-a viszont a miiszaki fejladds kbvetkezmknye. Az, hogy minek a folyomhnya CS miben nyilvhul rneg a miiszaki fejlodts, amely kezdetben nern volt mis, mint a t ~kehllo~y nuvekedcse hltal rneg nem magyardzott maraddk, akkoriban mcg tiszkizatlan volt, ezcrt Balogh CS Streeten ( ),,tudatlanshgunk koefficiensc"-nek nevezte. Hatalmas szakirodalom foglalkozik e tudatlansdg eloszla~~val. Solow ( ) vezette be az ekvivalens tokehllomhy fogalmht, vagyis azt, hogy a t6keallomhny nern homogdn, hanem a minostge a technikai fejlodds ktivetkeztkben vhltozhat. Ezt kovetoen Michael D. Intriligator ( ) megkiiltinb6ztette a tokehllomhyban megtestesiilt, vagyis a tokthez kotott, valamint a semleges, tehat a tokehllomhyt61 fiiggetlen muszaki fejlodes fogalmat. Arra az eredmdnyre jutott, hogy a tokebllomhy minosegi valtodsat61 fiiggetlen, yagyis semleges miiszaki fejlodes legval6szinubb iiteme evi 1,67% volt az Egyesiilt Allamokban, mig a tdkehllomhyhoz k6tutt CS a tokebllomhny minoscgcben megmutatkozo miiszaki fejlodts iiteme Cvi mintegy 4%-ot tett ki. Ez csokkentette, de nern sziintette rneg a megmagyarkatlan maradvbyt. Ettol fiiggetleniil CS ezt megelozoen Theodore W. Schultz ( ) az emberi toktbe valo beruhhzassal foglalkozott. Kimutatta, hogy egyre jobban nonek az erre forditott kiadisok, s ezeknek a hozadekaval, tehht a munka minoscgdnek javuldshval magyarbta az egy fire jut6 termelks ntivekedkstt. Mhsok - Jora M. Minasian ( ), Eric W. Gustafson ( ) CS Edwin Mansfield ( )- kutathsi eredmknyei szerint a mcg igy is megrnagyarhzatlan maradck a kutadsi CS fejlesztcsi tevckenyscg hozadekhak tudhato be. Mindezen vizsgilatok eredmcnyekcnt lcnyegcben vdve keszen allt az az elmtleti kkp, amely szerint a gazdashgi fejlades a tokeallomhy memyiskgi es minosegi n6velcs&re, a munkaero-hllomhy kkpzettsb gcnek 6s igy minoscgcnek javithsira, valamint a kutathra 6s fejlesztbsre, tovabbd az egkszsegiigyre forditott kiadisoknak a k6vetkezmcnye. Vitathato ugyan, hogy melyik tenyezo melyik orszhgban es melyik idoszakban szhszeriien mennyivel jhlhatott hozza a novekeddshez, ez azonban nern vdltoztat az (Isszkepen. Ebbol a szemlcletm6dbol egyenesen szhaztathat6k a fejlett orszhgok egyensulyi n6vekedcske, illetve a fejlado orszhgok femrk6dsira vonatkoz6 kovetkeztetbek. Edmund E. Phelps ( , ) 6s mhok szerint az egyensulyi fejl4dcsi palyat, vagyis az,,aranykori novekedds" utjht mir e1crt orsdgoknak folyamatosan a tokeallomhy hozaddkht kell beruhhzisra forditaniuk. Az enncl kisebb beruhhzh nuvekedesi 6s joleti lehetostgek elveszttstre vezetne, az enndl nagyobb pedig fdldsleges leme, mert a beruhfi nern horn6 rneg hozadkkiit. Rostow ( ) CS misok ugy vclik ugyanakkor, hogy a fejlodo orsdgoknak el kell erniiik a,jcritikus minimhlis erafeszites", vagyis a folyamatos fejlodes egyszeri megindithiihoz sziiksdges beruhhds szintjkt. Ha ez sikeriil, akkor az orszhg, akh egy repiilogkp, felemelkedik a gazdashgi stagnalh talajirol, s folyamatosan emelkedni kezd, amig el nem Cri a gyors 6s optimalis repiildsi magasshgot,.vagyis fel nern zirk6zik a fejlett orsdgok fejlddcscnek CS novekedesknek aranykori 6tjhra. Ezt azuthn szinte automatikusan ktiveti, hiszen rendelkezdstre h11 a fejlodes moto rja, a gyors ndvekedcst leheto tevo nagy beruhhdsi M- nyad, s err01 az utrol csak sulyos gazdadgpolitikai hiblik tcrithetik le. Az elmondottak kisse leegyszeriisitik ugyan a kdpet, mcgis j61 mutatjlik e kor k6zgazdhzainak szemltletdt. Ezt az ClettrzCst egy Solowtbl vett idczet fejezi ki a legjobban:,& a benyomhom, hogy a szakma legjobbjai CS legragyog6bb elmci ugy jarnak el, mintha a k(lzgazdas6gtan a trirsadalom fuikdja lenne. A vilhgnak egyetlen, hltalhosan CrvCnyes modellje van. Ezt csuph alkalmami kell." Sernmi sem jellemzi jobban emek az optimista kornak az optimista kozgazdasagtanat, illetve ennek a kozgazdasiig-tudomhyi iskolhak az altalhos BletCrzCsCt. Ezek szerint keziinkben van a problcma megoldashak kulcsa, a bolcsek ktive, s ezt mir csak alkalmamunk kell. Ennek a receptnek a szakszerii alkalmazhsaval nemcsak megsziintetheto a vilag nagy vagy legnagyobb rcszcnek nyomora, hanem a vilag egy szintre, a mai legfejlettebb szintre, sot, a jelenlegi legfejlettebb szintnel is magasabb szintre hozhato fel, ugyanis az egyensulyi palya menten valo tovabbhaladassal a legfejlettebb orszagok is mcg tovhbb fejlodnek. A tortcnelem, sajnos, nern igazolta ezt az optimizmust, ezcrt ismctelten vissza fogunk tcrni erre a kritikus fontossagu idkzetre. (2. Az elso" generacid fej1o"dtselmdletknek kritikhja) Az elso generacio fejlodeselmeletdnek kritikhja elutasitja azt a tttelt, hogy a lemaradas a (fizikai CS emberi) tokehihy egyszerii CS kdzvetlen kovetkezmcnye. Noha ennek a nkzetnek az elte rjeddse tortcnelmi tcnyeken, valamint jogos CS megalapozott torekveseken alapult, vegiil mcgis megcafolta a tortknelem. Az ezt a gazdashgpolitikat koveto Szovjetunio nern szhyalta hi1 a fejlett vilagot, hanem iisszeomlott, s nern hozta rneg a felemelkedest a vele szimpatizhlb fejlado orszagok legnagyobb rtszknek sem. Van ugyan nehhy olyan orsdg, amely tbbbc-kevcsbc ezen az uton haladt, CS sikeresnek bizonyult - ezeknek a thgyalisira visszaterek -, de felvetodik a kcrdes, hogy mi volt sikeriiknek az oka, s mcg inkhbb az, hogy midrt kovetkezett be kudarc sok orszhgban. A siker es a kudarc egyiittes elofordulashak puszta tenye cafolja azt az elktpzelest, hogy letezik egy egyetlen, mindeniitt egyformhn alkalmazhato recept, illetve hogy - elorevb telezve az analitikusabb jellegii elemzks szohasznalatht - minden orszagra ugyanaz a termelcsi fiiggvcny vonatkozik. Ugyanennek a ndzetnek sziikskgszerii velejiroja, hogy a lemaradasnak vagy a felemelkedds elmaradishak nern lehet donto oka a (fizikai CS emberi) tokehiiny. Ennek a nczetnek a chfolatht Karla Hoff es Joseph E. Stiglitz (2000) kozli a legattekinthetabb CS a legmeggyozobb modon, ezcrt ebben a rcszben elsosorban az o elemzesiikre fogok thmaszkodni, kiegkszitve azt a szhunkra fontos szovjet ptldhval CS mas elemekkel. E szerzok szerint a tokehiiny a fejletlenseg szimptomaja ugyan, de nern oka. Az elmaradottsag tokehiannyal va16 magyarbathnak cafolata a termelisi fiiggvdnybol CS a neoklasszikus kozgazdasagi gondolkozis alapelveibol indul ki. A termelcsi fiiggvknyek alapgondolata a toke CS a munka koztitti helyettesitb, vagyis az a felismeris, mint mir utaltam ra, hogy a nagyobb tokeallomhny emberi munka megtakaritisbt teszi lehetove. Ebbol az kovetkezik, hogy a tokenek ott nagyobb a hozadb, ka, ahol kevesebb van belole. Ebbol egyenesen kovetkezik - es valoban ez a nemzetk6zi takeforgalom klasszikus elmdletenek es gyakorlathak alapja -, hogy a tbkcnek oman, ahol sok van belole, ezert kicsi a hozadeka, oda kell iramolnia, ahol a tokehihy miatt a beruhrizb hozaddka nagy. Ez igy ment vegbe peldaul az amerikai vasutak vagy a Szuezi-csatorna $itcse sorh, ahol a toke nagy rcsze az akkor rneg sokkal gazdagabb Anglihbol es Franciaorszagbol szhazott. A nemzetktizi tokeforgalom neoklasszikus elmtlete tenyleges CrvCnyesiilCstnek chfolata, hogy az altala feltktelezett mechanizmus sem a XX. szbad harmadik negyeddben, sem azt kovetoen nern miikodtitt a fejlodo orszagokban. Koztudomasu, hogy a nemzetkozi takeforgalom legnagyobb rcsze a fejlett orszagok koztitt bonyol6dik le.

4 6 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL~D~S... Hoff Bs Stiglitz a Vilagbank adatai alapjhn kimutatja, hogy a kis javedelmii orszhgok nett6 tokeimportja a XX. s h d harmadik negyeddben mindvdgig j6val a GDP-jiik 1%-a alatt volt, s csak a kilencvenes dvek kezdete kbriil drte el az 1%-ot. A kbzepes jtivedelmu orsdgok nett6 tokeimportja a kilencvenes dvek elejdig a GDP-jtik 2%-a koriil mozgott, s csak ezuh vhlt a fejladdsiiket tdnylegesen meghathroz6 tdnyezavd, azaz emekedett a GDP 67%-ka. A neoklasszikus elmdlet hltal feltdtelezett mechanizmus tehht - a kbzepes jtivedelmu orszhgokt61 ds a le&jabb idotol eltekintve - nern miikodott, s ennek oka - elorevctelezve a kdsobb thrgyaland6kat - csak az lehetett, hogy a fejlodo orszagok institucionilis viszonyai nern tettck lehetovd a hatdkony tokeimportot. Ha a nernzetkozi tokeforgalom nern miikodott az elmclet altal feltdtelezett modon, akkor a fejloddshez 6s fakdnt a fejlodcs meginditashhoz sziikskges nagyobb beruhb ds csak hazai forrasokb61 volt finanszirozhat6. A fmanszirozh forrhat illetaen ismet kdt (neo)klasszikus felteves vagy eljkhs lehetsdges: a hazai elsodleges, elsasorban kcnyszermegtakarith, vagyis faleg a mezogazdashgi termelds megad6ztatha, illetve a nagy jbvedelmi egyenlotlenseg, annak a feltevdsnek az alapjh, hogy a nagy jovedelmuek jovedelmiik nagyobb hhyadit fogjhk megtakaritani. Az tehht a kdrdds, hogy mikdpp miikbdik-e ez ket mechanizmus, vagy legalhbb az egyikiik. Az elsa elgondolris, mint jo1 tudjuk, nern miikad6tt a Szovjetuni6ban, de nern muk(id6tt masutt sem. Ha a mezijgazdasagi termeloktol elvonjrik - fejlesztdsi cdlolcra - jovedelmiik nagy rdszkt, akkor megsziinik a termelds inditdka. Ez tbrtknt a Szovjetunioban, ahol a mezogazdashgi termelak nern ad& el termdkeiket, mert nern volt mikrt, s ez vezetett a kollektivizalrisra. A mezogazdasagi exporttermdkek megad6zta- &a szhmos fejlodo orsdgban is a termelok 1-h 6s a termelds cs6kkendsdre vezetett. Nem miikddatt a nagy jbvedelmi egyenlatlensdg politikaja sem, mert az igy keletkezd toke nagy rdsze kiilfdldre vhdorolt. Ez a politika emellett sziiksdgkdppen a szegknysdg terjedcscre vezet, miirpedig a jelenlegi felfogh szerint a szegdnysdg terjeddse nemcsak erkolcsileg elfogadhatatlan es politikailag veszdlyes, hanem a gazdasagi fejlodds egyik legnagyobb akadhlya. A dklkelet-hzsiai orszigok pcldaja mutatta meg a legjobban ezeknek az elmdleteknek a tarthatatlansagat, tovabbh az elmaradottsagbol va16 kiemelkedds lehetasdget is. Vilagbanki adatok szerint ezekben az orszigokban a jbvedelemeloszthsnak az atlagosnil kisebb egyenloskget nagy 6nkCntes megtakarithsal sikeriilt bsszekbtni a meg- felelo intezmenyek bevezetdskvel; itt vagyunk ismdt az institucio~lis rendszerndl. Ennek az eszkijze a kismegtakaritbk ds kisbefektetok szhh is hodfdrheto 6s biztos jovedelmet a&, a mi hajdani posta-takarekpd-oz hasonl6 intdzmknyrendszer kialakithsa 6s elte rjesztkse volt. Ekkipp Japhn CS Korea 33,6, illetve 17,6%- os megtakarithi hhyadot drt el, noha a Gini-indexiik 0,31 volt a 0,40-es vilhgatlaggal szemben. (A Gini-index ez esetben a jovedelemeloszlhs egyenl6tlensdgdt mdri a kiilbnbbz6 thrsadalmi csoportok jovedelme k(iz6tti kiilbnbsdgekb61 kiindulva. Az itt hasznalt normal Crttke akkor zdrus, ha teljes a jovedelmi egyenlosdg, vagyis minden hadalmi csoport jbvedelme azonos, s akkor egy, ha teljes a jbvedelmi egyenldtlensdg, vagyis minden jovedelem egy csoportc vagy egy egydnd. Tekintettel arra, hogy ezek egcszen szclsoscges 6s irreilis esetek, az, hogy Japhn ds Korea Gini-indexe a 0,40-es vil8gatlaghoz ktpest 0,31, azt jelenti: jovedelemeloszlhuk j6val egyenletesebb a viihgatlagna1.) AttdNe a termelksi fiiggvdnyeken alapul6 analitikus elernzdsre, a leirtak azt jelentlk, hogy mbdositani kell a termeldsi fiiggvdnyek hagyomhyos elmdletet. A tokehllo- mhy ilyen koriilmknyek koz6tt nern exogdn, hanem endogkn valtozbva valik, ugyanis a nbvekeddsi titem fiiggvdnye lesz. A gyorsabb n6,vekedb nagyobb megtakarithsi hhyadot, az pedig gyorsabb nbvekedbt produkal. Igy vilik a novekedes 6nmagat fenntartb 6s gyorsit6 folyamatta. Ez a tapasztalat ellentktes mas orszagokdval, ahol a nagyobb nemzeti jovedelem nern vezetett magasabb megtakarithsi hhnyadra, hanem a megtakariths a nemzeti jovedelemnek a nemzeti sajatsigok 6s szokrisok altal meghathrozott fix hhyada maradt. Ez megint az institucionilis viszonyokra utal, arra, hogy a navekedds bizonyos orszagokban, ezeknek az orszigoknak a tortenelmi hagyomhyai ds institucionhlis viszonyai miatt, a megtakan'thsi hhyad novekedksere vezet, mris orszhgokban viszont nem. Tovhbbmenve ezen az analitikai uton, kijelentheto (ezzel a 3. pontban rkszletesebben foglalkozunk), hogy a gazdasagban - a kialakulo magatarthsi formak CS az ezeket nagyrkszt meghathroz6 institucionilis viszonyok fol* - nern csak egy egyensulyi pont alakulhat ki, ahogy ezt a hagyomhyos neoklasszikus elmdlet feltetelezi. Lehetsdges kdt kiil6nbbz0, extremalis egyensulyi pont 6s ennek megfeleloen ket ktilbnbbz6 nbvekeddsi palya is, valamint kozottiik az htmenetek vkgtelentil sok lehetosdge. Az egyik a kis- 6s konstans arhyi megtakariths - lassu ndvekedks - lassu felzilrkbzhs, a mhik pedig a nagy- CS nbvekvo arhyi megtakariths - gyors navekedes - gyors fewk6zis egyensulyi pontja CS novekedesi phlyhja. Megismdtelve a leirtakat, a ketto k6zbtti kiilonbskget eltdro magatarbisformhk 6s institucionhlis viszonyok hathrod meg. Ezzel kapcsolatban meg kell emliteni a skhlahozadkkot es azt, hogy a kiilonbozo orszhgok mh-mhs mcrt6kben kapcsolodnak be a nemzetkbzi kereskedelembe. Altalhos az egyetdrtds abban, hogy a fejlodds meggyorsithshak egyik legfontosabb eszk6ze a nbvekvo skhlahozadck, vagyis az, amikor a rhfordithsok egyszklikos nbvekeddsdhez a nagyban va16 termeles elonyei miatt a termeles egysziczalekosnal nagyobb nbvekedbe tartozik. Ez mcg akkor is igaz, ha a termeldsi figgvdnyek szakirodalma - a Cobb-Douglas termeldsi fiiggvkny hagyomhyainak megfeleloen - analitikus drtelemben hltalhban a konstans hozaddkot tktelezi fel. Ebb01 az kovetkeme, hogy a nagyobb orszagok lesznek a gazdagabbak, igy Kinhak gazdagabbnak kellene lennie, mint Hongkongnak, Tajvannak vagy Szingaphak. A va16shg azonban ennek az ellenkezoje, legalhbbis napjainkban, s ennek magyahta a nemzetkozi kereskedelembe valo bekapcsol6dhs kiiliinbozii merteke. A nemzetk6zi kereskedelembe valo nagymdrtdkii bekapcsolodris teszi ugyanis lehetovd a kis orszhgok szhmka, hogy kihaszniljhk a novekvo hozaddkkal jk6 elonyoket, s ennek megfelelo phlya menten fejlodjenek. Nem vtletlen, hogy a legut6bbi evtizedben Kina is erre az utra ldpett, nern csekdly gondot okozva ezzel mris orszagoknak. Ez megerositi, hogy - mcg egy ilyen hatalmas orszhg eseteben is - mennyire fontos a novek-. v6 skhlahozaddknak a nemzetkozi kereskedelem rdvkn valb kihasmalhsa. Visszatd~e az el6z6 pont utolsb bekezddsdre, az ott leirtak analitikus trtelemben azt jelentik, hogy a kiil6nbbz6 orsdgok termeldsi fiiggvtnyei kiil6nbtiznek, k6vetkezeskdpp bizonyos orsdgok eltkro termeldsi fiiggvknyek mentcn fejlodnek. Nemelyeket a konstans, mrisokat a novekvo megtakariki hhyad, illetve nemelyeket a konstans vagy ahhoz kbzel 9116, rnhokat a n6vekvo vagy akh nagyrnkrtkkben novekvo skalahozaddk jellemezhet. Nyilvhvalo, hogy a nbvekva megtakan'tki hhyaddal pkosulo novekvo skdahozaddk termeldsi fiiggvdnye adja a legnagyobb lehetoskget a gyors felzark6zhra. Nincs tehht egyetlen termeldsi fiiggvdny 6s rajta alapul6 egyetlen fewk6zasi politika. Az viszont, hogy rnikdpp alakul valamelyik orsdg termeldsi fiiggvknye, donto

5 8 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL~D~S... SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL~DES... 9 rkszben az institucionalis viszonyokt61 fiigg, tehat olyan ttnyezoktdl, amelyeket a neoklasszikus k ozgugi elemzis figyelembe sem vesz, mert eredmtnyeit ezektal fiiggetlennek, hltalhnos tmenyiinek tekinti. Ezeknek a fejlodtst vcgs6 soron alapjaiban meghat51oz6 tenyezoknek az elemztsevel kcsobb foglalkozunk. (3. A mcic.odikgenercicic5 elmtlete b kritikiija kltalcinos elmtleti elemzts.) A neoliberalis elmtlet lknyegtben vtve alig mhs, mint a keynesi elemektal megfosztott vagy a veliik kiegyeztsre nern torekvo neoklasszikus elmelet. A neoklasszikus tagabb fogalom, mint a neoliberalis. Magaban foglalja az els6 genericibhoz tartoz6 Solownak CS kovetoinek nkzeteit is, mert a temeltsi fiiggvtny jellegzetesen neoklasszikus elemzksi eszkoz. A neoliberalis felfogas sziikebb, sarkitottabb, ideologikusabb 6s a keynesi gondolkozasmoddal, sot, bhifele makro6kon6mi~val szemben is ellens6 gesebb. Az eredeti neoklasszikus felfogb ki tudott egyeni a keynesivel, s egyiittesen letre tudthk honi a kozgazdasig-tudomhnynak a XX. szizad harmadik negyedb ben uralkodo fiirhnyat, a neoliberilis 6s a keynesi felfogas kdzutt azonban alapveta 6s szinte kiengesztelhetetlen az ellentet. A neoliberalis elmtlet, a n6vekedcs teriiletdn, tulajdonkeppen azt Bllitja, hogy a lemaradhs annak a kovetkezmcnye, hogy megsertik a neoklasszikus kozgazdashg-tudomhny altalhnosan Cmenyes alapelveit. A neoliberilisok szerint az eredeti (Keynes elotti) neoklasszikus elmdlet feltttleniil Cmtnyes, mdgpedig minden k6riilmcny k6- zott. A gazdag orszagok gazdagok, mert ismerik 6s alkalmazzak ezt az elmtletet 6s altalhnos szabalyait, s azok szerint Clnek az elmeletnek megfelelo piacgazdashgban. A szegtny orszagok szegknyek, mert nern ismerik ezt az hltalhnos Cmenyii, mindeniitt egyfomin alkalmazhat6 es alkalmazand6 elmtletet, vagy ha ndmelyek ismerik is, nern vagy nern teljes egtszeben, illetve nern teljes belso logikija szerint alkalmazzhk, kovetkezeskepp nern a neki megfelelo piacgazdasagban elnek. A szegtnystg tehat korrnanyzati kudarc ereclmenye. A kormhy beavatkozik, mcgho& rosszul, a piaci erok miikisdescbe, ezzel eltonitja a gazdasag miikodestt, s rosszabb eredmtnyt hoz lttre, mint amilyet a piaci erok szabad jateka alakithatna ki. Ebb61 az kovetkezik, hogy a mdsodik generhci6 idejcn uralkod6 neoliberalis elmtletnek tulajdonkeppen nincs dn6116 fejlodtselmtlete. A fejlett 6s a fejl6da orszagokra a piacgazdasignak ugyanazok a tomcnyei vonatkonak, s a fejletlenstg annak a k6vetkezmcnye, hogy az elmaradt orszigok nern e tumtnyek szerint tlnek. Nem kell tehht ktil6n fejl6deselmeletet kialakitani, hanem tiltalhosan alkalmazni kell a piacgazdadg t6rvknyeit. Gerald M. Meier (2000) a ksvetkezoket y a err&,,manapsig nern a kiindul6 feltttelek, hanem a gazdasagpolitika elttrtseit tekintik magyarbaaul a fejlodo orszagok egyenetlen teljesitrntnytnek. Egy orszag nern a szegtnystg 6rdogi ktire miatt, hanem a rossz gazdasigpolitikhja miatt szegdny. A gazdasagpolitika koztppontj6ban a piacoknak, az iraknak 6s az Usztonzoknek kell hllniuk.... Ama tttel alapjh, hogy a racionilis magatartb szokisos posztul6tumai, valamint maxim& l& CS minirnalh elvei altalhnosan alkalmazhat6k, s hos kuzgazdhsz a neoklasszikus k6zgazdasagtan iltalknos alkalmazhat6sagat hangsulyozta, s elutasitotta az els6 generaci6nak azt az igcnyet, hogy a fejlesdsi elmelet kellaktppen megalapozott, onall6 szubdiszciplina.... A neoklasszikus kbzgazdasagtanr61 feltttelezttk, hogy korrekt gazdasagpolitikira vezet, s vedelmet ny6jt a gazdasigpolitika altal eldidtzett tonitisok es a nern piaci kudarcok ellen." Ez az a pont, ah0~an kiindulva Meier kifejti a fejlodtsi elmklet uj irhnyzathak feladatait. t Amit Irma Adelman (2000) ugyanerrol ir, mcg sarkitottabb:,,~gy emelek, hogy a kdzgazdasag-tudomany kello tisztelettel elfogadta a kiss (keep it simple, stupid; legyen ez egyszerii ts buta) elvet, mint mindenre kite rjedo alapelvet, amelyet mindenki magiba sziv az egyetemen, s amelyet megserteni csak a megserto veszklyere CS kiirhra lehet. Ez az elv egyszerii magyarkatokat 6s altalknos emknyii javaslatokat igcnyel. Hhrom sulyos tcveszmcre vezetett, amelyeknek rombolo kovetkezmcnyei voltalc mind a gazdashgi elmeletre, mind a gazdasagpolitikira: az elmaradovsag egyetlen okra visszavezethetostgcnek elmtleteire, a fejlodts egyetlen szbal merheto krittriumhak [felttteleztscre], valamint a fejlodksnek mint loglinehis - azaz exponencialis - folyamatnak az abrhzolasara." E fejtegetksek rtszleteire visszattriink az 5. pontban. Mir az idtzett szerzok sem csupan ismertetttk, hanem kemenyen kritizaltik a neoklasszikus elmtletet, s az elkeriilhetetlen tovibbfejlesztks iranyaira utaltak. Ugyanezt teszi mtg nagyobb elmdleti CS analitikus igtnnyel Hoff es Stiglitz (2000) is. Szerintiik a juv6ben folyo kutathsi programoknak,,el kell ttrniiik a neoklasszikus elmdlet eros feltiitelezbeitol. Ezen elmelet szerint minden egyensulyi helyzet megfelel a Vilfredo Pareto nevdhez kotott optimum kovetelmcnyeinek, s altalaban egyetlen egyensulyi helyzet van.... [Val6jaban azonban] egyszerre tobb egyensulyi helyzet lehet, [mkgpedig ugy,] hogy egyik sem hatkkony. Lehet olyan kiindulo helyzet, amelyben, mtg ha valamennyi egycn tudja is, hogy lttezik egy masik egyensulyi helyzet, amely mindannyiuk szamara kedvezobb lenne, az egyenek kiptelenek lehetnek tevekenystgdk olyan koordinblisira, hogy az ennek folykin bekovetkezo valtozasok elcgstgesek legyenek az egyensulyi helyzet eltresthez". E neoklasszikus elmtlet alapelveit foglalja dssze Mhtyhs Antal (2004) most megjelent, az uj osztrik iskolahoz tartoz6 Ludwig E. von Mises, Friedrich A. von Hayek 6s Israel M. Kirzner nkzeteinek altalinos jellemzesevel foglalkozo miiveben. Szerinte,paw s h 6 CS viszonylag kis elad6 6s vevo mindegyike valamely arubol egydges fajtat kinal ts keres (Hayek), a tokejavak egyscgei is homogtnek, az k nagysagat egyetlen piaci szereplo sem kcpes onmagaban valtoztatni. [Az elmklet] feltetelezi tovhbbi... a szabad beltpest a piacra, 6s azt, hogy az arak 6s javak minden korlatoz6s ntml mozoghatnak. Vegiil minden piaci resztvevo tokeletes ismerettel rendelkezik a dtinttsthez sziikstges minden lenyeges ttnyezot illetoen, az eladok ismerik a fogyaszt6k vagyait a javak ktilonbozo fajtaira, az irakat, amelyeket a fogyasztok hajland6k kifizetni, ismerik azokat a minimalis kirltsegeket, amelyek mellett a termek el6illithat6. A fogyaszt6 rnh eleve rendelkezik az alternativik ismeretevel. Hihnyzik a vevak megnyertse az arak cs6kkentbtn, a javak minastgtnek javithshn keresztiil, nincs reklim. Hiinyzik a vevok kozdtt 6s az eladokkal va16 minden szemelyes kapcsolat.... [Ennek folykin,] amit a kozgazdhk az utolso Cvekben ))verseny(( sz6 alatt thrgyalnak..., az nem az, amit a koznyelv igy nevez..., [hanem] a tokeletes verseny ttnylegesen minden versenytevekenyscg hiinyat jelenti", ezcrt,,a tdkkletes verseny paradox mbdon a piac nyugalmi hllapota, amelyben minden szereplo cselekvkse fennil16 adottsigai mellett optimalizalta helyzettt, amin a piac tovhbbi valtozasa csak rontana". A leirtak szerint a tijktletes verseny neoklasszikus elmclete eredendoen statikus, eztrt a modem navekedtsi elmclet kkpviseloi joggal allapitjik meg, hogy eleve alkalmatlan a fejladts elemztstre. Emellett - amint Hoff CS Stiglitz idczete utal ra - ez az elmtlet feltttelezi, hogy a tokkletes szabad verseny egyetlen megoldast hoz lttre, a Pareto-optimalist. Mig ennek az elmkleti konstrukci6nak a teljesen elmtleti jellegdt,

6 s ~ ohbtrhyh s CS a dinamikus folyamatok elemzcscre va16 alkalmatlansbgat gyakorlatilag mindenki, mcg a szabadpiaci gazdasag olyan meggyozodcses hivei is litjhk, mint Mises CS Hayek, a jelenlegi fejl6dcselmclet kezdemcnyez6i mutatnak 14 klil6n6s sullyal arra, hogy ez az elmelet alkalmatlan a dinarnikus folyamatok, Mbn6skCppen a gazdashgi fejlbdks elemzcscre. Erre a kcrdcsre visszatkrek. Az eddigiekkel teljes (Isszhangban North (2005), akinek elm6letct a kovetkeza rtszben fejtem ki reszletesebben, a k6vetkedk15ppen foglalja (Issze a neoklasszikus elmclet alapelveinek kritikajat.,a neoklasszikus k(lzgazdas8gi elmdlet... sohasem ttirekedett annak megmagyarbishra, hogyan alakultak ki a piacok, sot Bltalaban a gazdashgok. Hbom alapveto hihyossaga van, s ezeket kell meghaladni ahhoz, hogy megcrtsiik a gazdasagi valtods 1CnyegCt. [Ez a neoklasszikus elmclet] slirl6dhmentes, statikus, s figyelmen kiviil hagyja az emberi szhdckosssgot. Slirl6dhsmentessCgen azt Crtem, hogy a piacok wkiils6cc beavatkozk nclkiil miikbdnek, k6vetkezcskcppen nern forditanak eroforrisokat a csere folyamathra (a tranzakcib k6ltscg zcrus). Statikusshgon azt Crtem, hogy az id6 dimenziojhdc nincs szerepe az elernz6sben. A szindkkossag [figyelembevctele] viszont megkivha annak megcrtcsit, hogy az emberek hogyan h o d meg dontkseiket." Ezek a megjegyzbsek, kiil6noskcppen a tranzakci6s ktiltdgekre CS az emberi szhddkossagra va16 utalh mb North szemldletcr9 vezetnek At, amelynek kifejtcscre a 6. pontban keriil sor. Erdemes mcg egyszer foglalkozni a neoklasszikus elmilet statikus volthval, amely IehetetlennC teszi a dinamikus folyamatok, a vhltods 6s a fejl6dcs elemzcs6re va16 alkalmazadt. Az elobbi szerziit idczve:,a neoklasszikus elmclet statikus, s ennek kovetkezteben arra hajlik, hogy szemellenzot tegyen azokra a d(lntcshoz6kra, akiknek az elkcpzelcsei belole erednek. Ez, nagyon is gyakran, olyan gazdasigpolitikai.. javaslatokra vezet, amelyek az eredeti szandckokka1 ellentdtes eredmdnyeket idcznek elo, mert a statikus elmeletbal levezetett politikai ajhlkok dinamikus k6rulmcnyek kbz8tt nern v& (CS hatrhyos) eredmdnyekre vezetnek." A statikus szemldlet ezek szerint nern csuph elemzcsi hiba, hanem s6lyos gazdashgpolitikai tcvedcsek forha is lehet. Erre a 4. pontban tcriink vissza. (3.2. Ne'hany konkre't modell) Az eddig tirgyalt elmdleti kcrdcsek nagyon j61 megvilagithatok mas szerzok Hoff CS Stiglitz munkajhb61 vett konkrct peldhival. Tttelezziik fel, hogy egyrnassal hatiros fildteriiletek tulajdonosai vagy 6~6nyesitik, vagy nern CrvCnyesitik tulajdonosi jogaikat, h jogaik C~bnyesitCse k6ltscges dolog! Ez az elmeletinek Ihtszb eset nagyon kcinnyen rnegtoltheto valbhgos tartalommal. TegyUk fel, hogy Texasban a fildek maghtulajdonban vannak, s a marhacsordik tulajdonosai j61 felfegyverzett CS mindenre elszht embereket tartanak, akiknek az a feladatuk, hogy a csordikat a fildtulajdonosok tulajdoni jogainak figyelembevktele nillciil mindeniitt legeltesdk! Egyetlen fildtulajdonosnak olyan k6ltscggel jba veliik szembeszhllni - a marhacsordik tulajdonosai dltal szerzodtetettndl nagyobb maghhadsereg fenntarthsaval -, hogy az nem vhllalhat6. Egy fildtulajdonos tehat kkptelen jogainak az Crvenyesitksere, valamennyi fildtulajdonos egyiittesen viszont kdpes rs. Ha olyan institucionalis viszonyok vannak, hogy a fdldtulajdonosok nem fognak (Issze, illetve egy harmadik partner, az illam nem szavatolja a jogaikat, akkor senki sem kdlt tulajdonjogainak a vcdelmcre CS CrvCnyesitCsCre. Ebben az esetben az optimilis pont a tulajdonjogok C~CnyesitCsCre forditott zcruskiadh 6s a belale szhazb zcrusbevcte1, mert a jogok CrvenyesitCse tobbe keriilne a virhat6 bevctelnc1. Ha viszont olyan institucionilis viszonyok vannak, hogy a f6ldtulajdonosok CIsszefognak vagy fenntartjiik a ktizhatalmat, akkor az optimhlis pont az erre forditott kiadhs CS a belole shnaz6, a kiadhst meghaladb bedtel. Az optimalis pont tehat nern egydrtelmuen meghathrozott, hanem az institucionalis viszonyok fiiggvenye. Rkdhsul, minthogy a tulajdonjogok CrvCnyesitCse k(lltscges, s ezt a neoklasszikus elrnklet nern veszi figyelembe, emiatt semi sem bizonyitja, hogy bhelyik optimalis megoldas egyben Pareto-optimalis. (A fogalom magyarbatha visszatbrek.) Ve* Hoff CS Stiglitz masik, mcg reilisabbnak Iatszb esetct! A kutathsi CS fejlesztdsi kiadhsok akkorik lehetnek, hogy egyetlen v6llalatnal sem tcriilnek meg. Ha olyanok az institucionalis viszonyok, hogy a vallalatoknak egyenkent kell finanszirozniuk a kutathst CS fejlesztkst, akkor senki sem fog erre kolteni, s mindenki szhhra ez lesz az optimalis megoldas. Ha viszont az institucionblis viszonyok IehetovC teszik a vzillalatok (IsszefogSsat a kutaths CS fejlesztks k6zos finanszirozasa CrdekCben, vagy ha harmadik partner - pcldaul az allam vagy valamely mas kozintczmcny, illetve alapitvhy - vbllalja a kiadhsokat, akkor lesz kutaths CS fejlesztb, s ennek hasznat az dsszes Crintett Clvezi. Ez a pclda, mint emlitettiik, az elozoncl is rehlisabb. A mezogazdasagi termeles fej- IesztCsCre forditott kiadhsokat - pcldaul hibrid kukorica vetomagjhak kikidrletezksct - vagy bhilyen kiilonosen nagy kutathsi-fejlesztksi kiadassal jiro technikai att6rcst egyetlen vallalat sem kepes egyediil finanszirozni, ezcrt az osszefogasukat vagy a harmadik partner belcpcstt kizh6 institucionalis viszonyok k6zott az erre a cclra forditott optimalis kiadhsuk zkrus. MBs intczmcnyi rendszer esetcn az optimalis kia& millihrdos nagysagrendu, s a kialakulo helyzet az el6zotol alapvetoen eltcro lehet. Arrbl viszont, hogy az igy kialakult helyzet Pareto-optimalis-e, semi biztosat sem tudunk, bb valbszinuleg az. (A kozgazdasag-tudomhy azt a helyzetet tekinti Pareto-optimalisnak, amelyben senkinek a helyzete sem javithat6 anclkiil, hogy masnak a helyzete ne romlana, tehat a thrsadalom teljes mcrtckben kihasznalja a rendelkezcscre 9116 termeldsi lehetodgeket. Az emlitett ptldiik esetcn nincs konkrct bizonyitck arra, hogy a hibrid kukorica kikiscrletezcse vagy bhilyen mhs nagyobb technikai att6rcs kialakithsh forditott kiadasok megtkriiltek, vagyis tobb hasznot hoztak, mint amennyibe keriiltek, mcgis biztosra veheto, hogy ez tortcnt, tehat nagyobb a hasznuk, mint a koltsigiik.) ~sszefogv az elemzesnek ezt a kct agat, azt lathatjuk, hogy a statikus neoklasszikus elemzcs semikkpp sem alkalmas a fejlodcs kcrdcstnek thrgyalhsba, eppen azcrt, mert statikus, emellett nern vezet egyetlen megoldhsra, hanem az institucionalis viszonyok fiiggvknyeben tobbfile megoldk lehetdges, s az sem mondhatb meg, hogy bhelyik megoldh megfelel-e a Pareto-optimalis kovetelmdnyeinek. A hagyomhyos neoklasszikus elemzes alkalmazisinak alapveto oka tehat az elegancihja, de az is megemlitheto, hogy ez az elmcleti modell j61 szolgalja azoknak az Crdekeit, akiknek kiil6nosen elonyos az egyre kevdsbc szabhlyozott piacgazdasag. Az elegancihrbl North a kovetkezoket irja:,,kialakithatjuk-e[valaha] a valtozas olyan dinamikus elmcletkt, amelynek eleganciaja bsszehasonlithatb lesz az altalhnos egyens6lyi elmcletevel? A valasz az, hogy valbsziniileg nem, de ha megis el tudjuk Crni a vhltozh folyamathak Ljobb] megcrtcsct, akkor ez hatalmas mcrtckben novelheti meg a ~adalomtudomanyok hasznossagat az emberi problems megoldhsa szempontjhbol."

7 (4. A masodik generricid gazdasagpolitikai gyakorlata is kritikcija) Mint mhr emlitettiik, a masodik generhci6 gazdasagpolitikai gyakorlata a neoklasszikus gazdastigi elmelet Altalhos irvdnyknek CS alkalmazhat6srigiinak feltctelezescn alapult. Az el6bbiek trtelrndben azonban ez az elmklet nern altalihos C~dnyii, mert nern alkalmazhat6 dinamikus viszonyok ktiztitt a valtods 6s a fejladds elemzdsdre, fdkdnt pedig el6mozditrishra. Mi t6bb, nern alkalmazhat6, f3kent dtalihos trvtimyel nem, statikus viszonyok ktiztitt, az adott technol6gia CS izlcsek vilaghban sem, mert ha pdldiiul a marhalegeltetds es a marhahussutds technol6gifija, valamint a siilt marhahus Clvezete irhti vonzalom adva van, a megoldas statikus viszonyok ktizatt is az institucioniilis berendezkedes fiiggvinye. A masodik generdci6 gazdasigpolitikai gyakorlata viszont egyertelmiien erre az elmeletre Cpult, ezcrt e gyakorlat helyesskge eleve kdtscgbe vonhato. E fejezet egeszen rovidre foghat6, mert alig van sziiksig mhsra, mint John Williamson (l990 ds 1994), valamint Pedro-Pablo Kuczynski ds John Williamson (2003) alapjh a Szakolczai Gydrgy (2005b) Qltal leirtak Usszefoglaldsdra. A masodik generaci6 gazdadgpolitikai elveinek legegyszedibb 6s legattekinthetobb dsszefoglalba ugyanis a washingtoni konszenzus tiz pontja: 1. a koltsdgvetdsi deficit cstikkentese; 2. a deficit cs6kkentbe ellendre a legfontosabb k6ziileti kiadhsok fenndsa; 3. a koltsdgvetdsi deficit csukkentescto1 nern fiiggetlenul az ad6reform; 4. a piaci viszonynak megfelela, de mind1 kisebb kamatlhbibak, 5. a megfelelo exportteljesitmtnyt lehetovd tevo valutahrfolyam; 6. a megfelelo kiilkereskedelmi mkrleget lehetovd tevo kereskedelempolitika; 7. a rnindezeket elomozdit6 ktizvetlen kiilftildi beruhhzas; 8. az elsosorban a ktiltscgvetcsi deficit csiikkentkdt elomozditb privatizacib; 9. a mindezek szempontjab61 elonyos deregulhci6; 10. a tulajdonjogok vedelme. Az utold pont mdr az instituciondlis viszonyok htalakittishak k6rdbe tartozik, mig a tobbi kilenc ktivetelmeny - ncmi leegyszeriisitcssel - egytrtelmiien statikus jellegiinek minosiil. A koltscgvet6st az adott viszonyok CS a nemzeti jtivedelem adott szintje - pontosabban a nemzeti jovedelemnek a restrikci6s politikhval sziikscgkeppen egyiitt jar6 alacsonyabb szintje - mellett kell egyensulyba hozni. A legsziiksdgesebb kbziileti kiadhsok fenntadsa nagyon fontos ugyan, de akhr a ktiltsdgvetdsi egyensuly ktivetelmknykre felragasztott szepsdgflastrom is lehet, az adbreform pedig a ktiltsegvetcsi egyensuly megteremtesenek eszktize. A karnatlabak, a valutahrfolyam 6s a kereskedelempolitika ugyancsak az adott viszonyok kozott hivatott az egyensidy megteremteskre, s a ktizvetlen kiilfoldi beruhbb, a privatizhci6 CS a deregulacib is, a konszenzus eredeti megfogalmazdsa szerint, elsosorban az adott viszonyok k6zutti egyenshly megteremtksdt cdlozza, noha nyilvhval6an vannak institucionalis jellegii tisszefiggdseik. Az institucionalis viszonyok reformjaval kapcsolatban elhangz6 ktiveteldseknek megfelelden a tizedik pont is elsosorban a meglevo rendszer miiktid6- kcpesscgenek megteremtkskt szolgalja. E sorok ir6ja egyik miivdben azt hangsulyozta, hogy a washingtoni konszenzus eredeti megfogalmaz6jhak alapvet6 szdnddkai szerint CS rcszletelemztsei alapjiin jobb a hircnc1. Ez azonban nern valtoztat azon, hogy ez a program alapvetoen statikus. Ezt erositi meg az is, hogy vilhgszerte (hazhnkban is) stabilizalasnak hivjhk, nern pedig dinamizilbsnak. Az intdzkeddsek cklja az egyensuly, az egyensuly pedig olyasvalami, mint amikor ugyanakkora suly van a mcrleg mindkct serpenyojdben - ugyan- akkora a kultsdgvetcsi bevdtel, mint a kiadiis, ugyanakkora a kiilfoldrol szhazb bevctel, mint a kiilfoldre fizetett kiadiis -, a mcrleg skhlitjhak k6zepcn van a kit serpenyo helyzetkt jelza nyilhegy, ts semrni ok sincs a valtoztathra. Ez tehht nern mas, mint a mikrookon6mia 6ltalhnos egyensulylnak makrookon6miai megfeleloje, amelynek - Cppen ugy, mint a mikrookon6mia altalhos statikus egyensulyanak - semmi ktize a vhltoz~shoz es a novekedhhez, sot, akhr kizarja a valtozdst CS a novekedcst. Ennek fknydben nem csodiilkozhatunk azon, ami tortknt. A stabilizaci6t altalhban nem ktivette n6vekedcs. De mitrt is kovette volna? Ha minden egyensulyban van, akkor semmi ok sincs az egyensulyi helyzetbol va16 kimozdulasra. Ez az elernzes ugyan vhzlatos, de elegskges amak kimutatbdra, hogy ha sikeriilt elerni az altalanos statikus egyensulyt, akkor az mcg nern jelenti azt, hogy van ok 6s inditek a novekedksre. Taliin ez az egyszerii magyarazata annak, hogy azok a latin-amerikai mintaallamok, amelyek eldirasszedien stabilizaltak gazdasagukat, nagyreszt a stabiliths allapotaban maradtak, vagy esetleg kimozdultak abb61 valamilyen valsag hathshra, de nern indultak meg a n6vekedds utjan. Ez ldnyegeben vcve azonos Kuczynski es Williamson vcgkdvetkeztetdscve1: a stabilizaci6 nern (sziiksdgkdppen) hozza meg a ntivekedtst, vagy ha a ntivekedes mcgis bekovetkezik, akkor annak a stabiliaci6 nern oka, hanem legftiljebb el6feltctele. Ugyanezeket a meggondolisokat fejezheti ki mcg bltalanosabb formaban a statikus CS a dinamikus egyensuly osszehasonlithsa. A neoklasszikus kozgazdasagtan egyensulyi allapota statikus, az elmclet szerint a vildg olyan statikus helyzet felc halad, amely optimhlis, s amelynek elcrcse uthn nincs ok tovitbbi v6ltoasra. Van azonban dinamikus egyensuly is - az egyensulyi haladis, az egyensulyi fejlodes, az egyensulyi pdlyh halad6 repul6gcp vagy az egyensulyi palyan fejlodo gazdasag helyzete -, amikor az egyensuly fenntdsa az egyensulyi pilyh va16 tovabbi haladhst tetelezi fel. Ez a dinamikus egyensuly azonban alapvetoen mis, mint a neoklasszikus kozgazdashgtan statikus egyensulyi allapota CS a hozzh va16 kozelites. A dinamikus egyensuly eldrcscnek ktivetelmknye termeszetesen nern vadirat a stabilizacib torekvdsek ellen. Tart6s koltsegvettsi, kiilkereskedelmi CS nemzetkozi fizetcsi egyensulyzavarok nyilvin elviselhetetlenek, s nyilvinval6an gatjai a fejloddsnek. A ktizvetlen kiilfoldi beruhpzasokka1 szembeni ellenszenv, kiilonosk6ppen, ha azok termelhst elomozdit6 CS nern infiastrukturalis beruhhzasok, ostobasag, s a hilbujanzott biirokracia femtartba is az. Mindezen igazsigok ellencre az is igaz, hogy a stabilidci6 nern jk fejliid6sse1, hanem legfeljebb lehetovd teszi a fejlodkst, azaz a fejl6dcsnek mbb61 kell erednie. Hogy mibol, az a kovetkezo pontok tcmaja. (5. A neoklasszikus fejl6d~selmdletek riltalanos kritikcija) MCg mielott attdrndnk a fejlbdcs forrhsainak thrgyalhshra, tekintsiik At rtividen a neoklasszikus fejlodcselmeletek, tehat az elso 6s a mbodik generhci6 Adelman szerinti ~sszefoglal6 kritikajht. Noha erre Adelman nern utal, kritikaja tulajdonktppen a keynesi szellemii Harrod-Domar-modellre is vonatkozik. Szerinte ezt a kct generdcibt hhrom teveszme jellemezte: 1. az elmaradottsagnak egyetlen oka van; 2. a fejlesztds sikere egyetlen kritkrium alapjin itklheto meg; 3. a fejladts loglineiris, vagyis exponenciilis folyamat. Vegyiik sorra ezt a hhrom tkveszmdt!

8 (5.1.) Az elso tcveszmet illetoen, azaz, hogy az elmaradottshgnak egyetlen oka van, Adelman az alhbbi okokat CS szakaszokat kiil6nb6zteti meg. Emek a ktrdcsnek a viszonylag rcszletes tirgyalhsa az elemzcs nyilvbval6 hazai vonatkozhsai miatt indokoltnak latszik. a) Ai elmaradottshg fa oka a fizikai toke hibya ( ). Ez az elsa generhci6 altal is felhozott fi3 ok, amely a m k emlitett szovjet pclda mellett megfelel a mhsodik vilzighhboni uthi nyugat-eur6pai helyzetnek, tehht a Marshall-tervnek, valamint a vilhghelyzetnek, a Vilhgbank 6s a Valutaalap akkori gyakorlatzhak is. Ez a gyakorlat a kiviilriil kezdemcnyezett, nagy infrastrukturhlis projektek thogathsa volt, elsosorban a k6zlekedcsi es energetikai fejlesztgs teren, tehat konkrct projektek CS nem az altalinos fejlesztdsi programok thmogathsa volt a jellemzd. ElmCletileg megfelelt az enittal nem tirgyalt nagy,.klasszikus fejlesztcselmcleti k6zgazdiszok - Paul N. Rosenstein-Rodan, Raul Prebisch, Nurkse, William A. Lewis, Harvey Leibenstein CS Albert 0. Hirschman - javaslatainak. A kor gondolkozasinak k6zcppontjaban a belfildi megtakm'thsnak a kritikusnak tekintett 15%-OS hinyad filc va16 n6velcse hllt. EgyetCrtCs volt abban is, hogy a kormanyoknak nagy szerepiik van a fejleszttsi folyamat megindithshban 6s femtarthsk ban. Ez az egyetertds kite jedt az ezzel jk6 ktiltdgvetesi deficit CS mcrsckelt inflhci6 v6llalbara is. Az alapveto c61 az alacsony jbvedelmi szint hltal okozott csapdiib61 va- 16 kiemelkedds volt, s emek CrdekCben ezeket az Bldozatokat is vhllalni kellett. Az elfogadott felfogis szerint a beruhhzisok nemzeti szintii hathrhozadcka nagyobb, mint a vallalati szintii hatirhozadck - nyilvin a nbvekvo hozadkkok miatt is -, s ez is indokolja a kormanyzati szerepet. Az exportot CS a nemzetkozi munkamegosztiisba va16 nagyobb mertdkii bekapcsol6dist hltalhban nem tekintettik donto fontossbgunak. b) Az elmaradottsig fo oka a vhllalkoz6k hiinya ( ). Erre az idare a fejlesztdssel foglalkoz6 kijzgazdiszok felismertkk a fejlodo orszhgok tokefelsziv6 k6-' pesskgenek hatkait. Ezt a hihyz6 vhllalkoz6i kepesscgnek tudtak be. Ez bizonyos Crtelemben visszanyidis volt a gazdasiigi fejlodds schurnpeteri iskolij6ra, s vizsgiilni kezdttk a vhllalkoz6i tevckenyscg CS magatarkis kialakulhshak tirsadalmi, kulturhlis CS pszichol6giai korlitjait. Ebb61 a nczetbo1 az kbvetkezett volna, hogy cs6kken az hllami szerep jelentasdgdbe vetett hit. Ekkor azonban ennek mdg az ellenkezdje volt az hltalhos. Azt tkteleztek fel, hogy az Bllam p6tolhatja a hiinyz6 vhllalkoz6i kdpessdgeket. Ugyanekkor CS ugyanezcrt a viliigbanki csoporton belul IttrehoztAk a Gazdasdgi FejlesztCsi IntCzetet (Economic Development Institute, EDI), ez jelenleg a Vilagbank IntCzet (World Bank Institute), amelynek ctlja a kbzgazdasiigtan CS a menedzseri ismeretek oktakisa. c) Az elmaradottsag fi3 okai a helytelen relativ kak ( ). Ez a felfogds tekintheto - idobelileg CS tartalmhban is - a mhsodik generaci6s szemlclet kezdetcnek, hiszen a viszonylagos kak helytelensege a novekedes mennyiskgi korlhtjai helyett nyilvinval6 modon neoklasszikus jellegii szempontot hangsulyozott. Az vezetett erre a felfogasra, hogy nagy volt CS a fejlodcsi folyamat elorehaladishval piirhuzamosan nott a munkandlkiilidg. Emek magyarhzatdt egyrkszt a technol6gia trilzott takeigdnyessdgeben kerestkk, mhsrdszt abban, hogy a fejlesztdsi programok a t6keigq nyes, nagy volumenii, Ibtvbyos programokat rdszesitettck elonyben, s elhanyagoltdc a munkaigdnyes kisv8llalkozisokat, az informdlis szektort. A take relativ ha - a nemzetkozi tokejuttathsok miatt is - kicsi volt, kbzvetleniil Btvetttk az ipari orszhgok modem technol6giajit, S a toke-munka arhnyok ennek feleltek meg. Ugyanilyen tor- zithst okozott a fejlodo orszagoknak adott ClelmiszersegCly is, amely alacsony szinten tartotta a vidcki munkabereket. Az ebb01 adodo jovedelemelosdsi probldmakat munkaigcnyesebb fejlesztcsi programokkal probbltak ellensulyozni, s ekkor keriilt eloszor el6tcrbe a munkaigknyes szektorok exportjdnak korminyzati thmogatisa. A legfontosabb valtozas megis a gazdasagi fejlesztes neoklasszikus elmcletcnek eloret6rese volt. Az emlitett torekvdsek ellenere egyre erosebb lett az a kovetelks, hogy komgalni kell az karbyokat, S ezt csak a piacok tudjak megoldani. Egyre nyomat6 kosabb lett az az Crvelds is, hogy csijkkenteni kell a kormhnyzati beavatkozast, mert a gazdashg tdnyleges igdnyeivel ellentitesen miik6dik. d) Az elmaradottsag fi3 oka a (helytelen) nemzetkozi kereskedelmi politika (1980-). Ekkor jelent rneg Ronald Reagan Trade not aid (Kereskedj, ne segelyezz) jelszava, s az a felismeres, hogy a nemzetkozi kereskedelem kiegeszitheti a csekely belfdldi keresletet, s ezaltal lehetovd teheti a ndvekvo hozadkkkal jko elonyok kihasznhlhat. Az addigi, erosen autark elk6pzelesek helyett megielent tehat az export hltal vezdrelt gyors novekedes gondolata. E szerint a csekdly belfoldi kereslet az, amely az alacsony jovedelmi szint melletti egyensuly csapdajaba vezet, s az ebb01 va- 16 kitbrdshez sziikseges,,nagy 1okCs"-t (,,big push"-t) az export hltal vezdrelt n6vekedcs adhatja meg. Ez azonban nem feltttlenul jelentette a szabad kereskedelmet; sok helyiitt merkantilista jellegii exportfejlesztdsi politikat alkalmaztak. e) Az elmaradottsag f5 oka a trilzottan aktiv kormhyzat ( ). A,,gonosz kormhy" gondolata volt - az karanyok komgalha CS,,az iizlet elegendii" gondolata mellett - a neoliberalis szellemii Reagan CS Margaret Thatcher altal femjelzett erhban kialakult neoklasszikus ellenforradalom csucspontja. Ennek szellemeben a korminyok beavatkozhsiira nincs sziikseg, mert a kereskedelem liberalidlhsa meginditja a fejlodest, IehetovC teszi a novekvo hozadekb61 shmazo elonyok kihasmhlash, s a belfdldi ipart nemzetkijzileg is versenykdpesst! teszi. A korminy nem a fejletlenseg megol- &a, hanem oka. A korminyok hilmkretezettek, komptak CS vesztegetesi penzeket fogadnak el azoknak a privilegiumoknak a n#jdsatrt, amelyeket ok teremtenek rneg a piaci mechanizmus miikodedbe va16 beavatkozasukkal. Az ilyen beavatkoh a legimproduktivabb, legostobabb 6s legveszteskgesebb modon tolzitja el a piaci osztiinzoket. A legjobb, amit egy korminy tehet, sajht szerepdnek a minimhlisra csdkkenthe, s az eleve legjobb eljkas a ktiziileti szektor elsorvasdsa. A,,gonosz kormhny" korszaka a vilaggazdasag altal+os lassulasanak korszaka lett. Recesszi6 volt Japinban, Europaban CS az Egyesult Allarnokban. A hangsuly a ndvekedts elomozditasiro1 az inflaci6 lekiizdesere keriilt at az ipari orszagokban. Cs6kkent a viliigkereskedelem novekedkse, s nottek a szabad kereskedelem korlatjai a vezeto allamokban. Megnottek a nemzetkozi kamatlabak, S leertkkeltek a valuthkat a dollarral szemben. BekiSvetkezett a masodik olajvalsag CS a fejlodo orszagok sulyos ad6ssigvi4lsaga, valamint a fejlodo vilhg egy Cvtizedig tart6 sulyos gazdasagi visszal escse.,,az 1980-as Cvekben az atlagos novekedesi utemek csokkenok vagy stagna16k voltak, a fizetcsi merlegek altal szabott korlatoi egyre szoritbbba viiltak, a [gazdashgpolitikai] prioritisok a gazdasagi fejlodks felol a kiilso egyensuly eltrcse fele tol6dtalc el, fakcnt a restriktiv makroskon6miai politika [eszktizeinek] felhasznalh~val. A legt6bb fejloda orszag fdktelen inflaciot, tokemenekulcst, csekely mertekii beruhadst, az t5letszinvonal nagymertkkii csokkends6t, az egyenlatlensdg fokozodisat, valamint a vkosi 6s falusi szegknyseg lenyeges novekedesit elte meg. Az atlagos fejlodo orszag dvente brutto belfoldi termdke (GDP) teljes ndvekmenyendl t6bbet utalt at

9 16 SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL~D~S.. SZAKOLCZAI GYORGY: A GAZDASAGI FEJL~DES kiilfildre ad6ssagszolgblat cimdn, a fejlodo orszagok ad6ssdghllomhnya [azonban] ennek ellendre tovhbbra is ndtt, mert az orszdgok kdtharmada kdptelen volt akkora foly6 fizetcsimcrleg-t6bblet eldrksdre, amely eldgscges lett volna az ad6sshgszolghlat [teljesitcscre].... A fejl6db orszagok, gazdasagi hilc1esiik CrdekCben, a teljes fiiggds helyzetkbe keriiltek a washingtoni szdkhelyii nernzetkcizi intczm6nyekke1, az IMF-fel CS a Vilhgbankkal szemben, S ezek az intkzmenyek arra haszniltiik fel ezt az alkalmat, hogy a hitelfeltktelek utjh r&cnyszeritstk ))gonosz kormhny(( filozofiajukat a fejlodb orszagokra." Ezek nem egy populista szavai egy kctes hid folyoiratban, hanem a vildg egyik legtekintelyesebb kozgazdiszhak eloadasrcszlete egy olyan ktitetben, amelyet a Vilagbank CS az Oxford University Press adott ki. Amint err61 mk a bevezetdsben sz6 esett, a ktitet egyik tiirsszerkesztoje Nobel-dijas, a Vilagbank akkori vezeto k6zgazasza CS alelnoke, mbsik tarsszerkesztoje a fejlesztds kozgazdas6gtanhnak vilhgszerte ismert, nagy tekintelyii miiveloje, s nagy tekintklyii szakdrtok a cikkek szerzoi is. A kiadvhnyt megalapoz6 konferencia shlyht, mint erre mk a bevezetesben utaltunk, ot mkik Nobel-dijas CS negy Nobel-dijal ugyan ki nern tiintetett, de Clete egdsz tev6kenyscge alapjh ezt a kitiintetdst tulajdonkeppen megerdemlo kilzgazdhsz novelte megjelenesdvel CS a kotetben megjelent irhhval. Adelman a kovetkezo megjegyzdsekkel zhrja le cikkdnek ezt a pontjat: voltakeppen furcsa, hogy a neoklasszikus fejlesztdsi elmilet szhos elmeleti hihyossaga ellentre hogyan uralhatta annyira a gazdasdgpolitikit ebben az idoszakban, ugyanis figyelmen kiviil hagyta, - hogy a marshalli neoklasszikus kozgazdasagtan sohasem akart n6vekeddsi elmdlet lenni, hanem csak a statikus erofonas-eloszths elmelete; - hogy a neoklasszikus k6zgazdashgtan feltevksei nern alkalmazhatbk a fejlddo orszagokra, tovhbbii hogy a neoklasszikus elmelet alkalmazbshnak institucionhlis feltdtelei hihyomak a legtdbb fejlodo orszagban, s nern teremthetok rneg egyik napr6l a masikra; - hogy a piaci egyensuly a vagyon kiindulo eloszthszit61 fiigg, s ha ez nern optirnc lis, a neoklasszikus kozgazdasagtan szerinti Pareto-optimilis helyzet rneg a statikus 6rtelemben vett ktizj61ctet sem maximalja; - hogy a,,masodik legjobb" (second best) elmkletet tekintetbe kell venni, ugyanis m6g ha CrvCnyes lenne is az osszes neoklasszikus feltevks, a piac miik6dtscnek szabalyozasa inkhbb noveli, mint csiikkenti a piac hatekonyshgiit; - hogy a,,gonosz kormhy" elvevel szemben emelt dsszes kifogas az,,iizlet elegendii" elvkvel szemben is felhozhato. Ezzel a ponttal Adelmannak a neoklasszikus fejlodcselmclette1 szembeni kritikzija eldrte a csucspontjat, de azcrt rtividen cikkdnek a toviibbi rkszeit is ismertetjtk. ' f) Az elmaradottsig fo oka az emberi toke hihnya (1988-). A szerzo szerint az,,emberi toke elegendii" elvkvel szemben ugyanazok a kifogasok hozhatok fel, mint az,,iizlet elegendii" elvkvel szemben. Hihnyozhatnak azok az institucionilis viszonyok, amelyek lehetovc tehetik az esetleg tdnylegesen megleva emberi toke hatasainak megfelelo CrvdnyesulCsdt. g) Az elmaradottshg f8 oka a nern hatekony kormhy (1997-). Ez a kritika nem minden lehetsdges kormhny, hanem csuph a,gem hatdkony kormhy" ellen irhyul. Adelman Crvei itt is egyszeriik: - szhmos fejl6dd orszig, igy a dclkelet-hzsiai orsdigok kormhnyai hatdkonyaknak bizonyultak; - Eur6phban is tapasztalhato az 1980-as evek neoliberalis filozofiajaval szembeni ellenhllhs, s felmeriil az aktivabb kormhyzati szerep igenye; - a nemzetk6zi penziigyi intkzmenyek is kezdik megerteni, hogy a reformok nern valosithatok rneg a mellettiik elkotelezett CS a megvalositbsukra kcpes kormanyok nklkiil; - kialakuloban van a gazdasagi fejlodcselmelet Cj,,,revizionistaw,,,washingtoni konszenzus uthni" irhnyzata.,a fejlesztesi kozgazdasagtan egy teljes k6r leirhsa uthn visszateroben van a klaszszikus fejlesztksi kozgazdaszoknak ahhoz a nczetchez, hogy a kormanyzatnak kritikus szerepe van a gazdasagi fejlodisben." (5.2.) A miisodik tcveszmct illetoen (a fejlesztes sikere egyetlen kriterium alapjh itclhet6 meg) az mondhato, hogy ez az egyetlen kriterium a legtobb esetben nyilvanval6an az egy %re jut6 GDP. Ismeretes azonban, hogy a nagyobb GDP a nepesseg nagy rdsze szhira csak a nagyobb j61ct 1ehetostgCt teremti meg, hiszen fontos szerepe van a jovedelemeloszlasnak is. Sernmikeppen sem szabad figyelmen kiviil hagyni azokat a merhetetlen emberi koltskgeket sem, amelyek egyiitt jartak, peldaul az 1980-as evek Latin-Amerikajaban, a strukturdlis kiigazitasi programokkal. (5.3.) A harmadik tkveszme (a fejlodcs loglinekis vagy exponencialis folyamat) Solownak arra az implicit feltevdsdre - sot, az 1. pont vegcn explicit modon kifejtett 6s iddzett tdteldre - vezetheto vissza, hogy minden orszhg egyetlen termelksi fiiggvenyen, igy ugyanazon a fejlodksi palyhn van. Ennek a tdtelnek egyenes kovetkezmb nye az a masodik tctel, hogy a kiilonbtizo orszigok fejlodbe kozott csak idobeli eltcrds van (a fejletlenebbek kcsobb indultak), de idovel minden orszag vagy thrsadalom ugyanarra a pdlyka zhrk6zik fel, ugyanahhoz az egyensulyi palyahoz vagy aranykori novekedksi uthoz konvergal. Ennek szamos messzemeno, sot, teves kovetkezmenye van:,,a) a kiindulo feltitelek nern szhitanak; b) a [mindenkori tenyleges] szintek nern szamibnak; c) a teljesitmeny nern fiigg a mk megtett uttol (there is no path dependence); s ennek folyth d) hltalbos ervinyii gazdasagpolitikai ajhnlasok 6rvtnyesek minden orszagra es minden idoben, fiiggetlenul tksadalmi, institucionhlis CS gazdashgi fejlettsegiik pillanatnyi hllapotatol, politikai strukthrajuktol CS celkitiizeseiktol." Ezt az altalhnos elmcleti megallapitist nagyon is gyakorlatias kovetkeztetes koveti, cklszerii ezt is sz6 szerint idkzni.,,mind a Vilagbank, mind az IMF aldozathul esett az univerzalikis posztulatumhnak, S elore gyartott eljkbsokat (cookie-cutter approach) al- ' kalmaztak gazdasagpolitikai receptjeikben. Specialis elbhast igknylo kerelmekkknt utasitottik el a fejlodo orszagok kormhnyainak azokat [a kistrleteit], amikor ugy probhltak drvelni, hogy orszagaikban nincsenek rneg a valamely gazdasagpolitikai recept alkalmazhbk specialis, de elengedhetetlen elofeltetelei. Sajnalatos modon azonban mind az tikonometriai elemzesek, mind a tortdnelmi esettanulmbyok boseges bizonyitekot szolgaltatnak arra, hogy a gazdashgi fejlodcs loglinehis, egyetlen utat koveto, egyetlen tenyezotol fiiggo szemlelete tcves is CS tortenelmietlen is." Az ezt a tdtelt ktiveto fejtegetksek mar nern annyira a neoklasszikus elmclet kritikhjhak, hanem az 6j elmklet kifejtcscnek ktirebe tartoznak. Reszletes ismertetesiik-

10 re sem ezcrt, sem hely hiinyhban nincs lehet6s6gy ezdrt csak a szerzo ncgy idetarto- 26 titelet emlitjiik meg: - a fejlodksi folyamat nagymdrtkkben nemlineihis; - a fejloddsi utak nern azonosak; - a kiindul6 feltetelek meghathrozzdc a fejlodest; - a kiilonbozo orszigok fejlodtsi palyai nemcsak nern azonosak, hanem m6dosithat6k. A neoklasszikus elmdletre vonatkozo kritika befejezesdnek 6s egyben kiilun6sktppen fontos gazdasagpolitikai ajhlasnak tekintheto a cikk utols6 bekezddse. Celszerii ezt is sz6 szerint idezni.,,a gazdasagi fejlodis nagyon sokoldalu, nemlineihis, a megtett utt61 figgo, dinamikus folyamat, amely szisztematikusan elto16d6 k6lcs6nus kapcsolatok rendszerkt tdtelezi fel a fejlodes kiilonbozo elemei koz6tt, ennek folyth a politikai intezkedtsek CS az intdzm8nyek idbben elorelhthatb viiltozttsait igenyli. A fejlesztessel foglalkoz6 k6zgazdhzok 6s a segclyszervezetek azhltal, hogy a v8gletekig leegyszeriisitett elmkleteket es egyszerii nbvekedhi modelleket alkalmaznak, tevesen abrazoljdc a gazdasdgi fejlodes folyamatht, s olyan gazdashgpolitikai recepteket adnak a fejlodo orsdgok kormhyainak, amelyek tobbnyire hibasak, s amelyek, a legtobb orszdg esetdben, valbziniileg teljesen vagy [legalabb] rkszlegesen helytelenek. A Vilagbanknak Cs az IMF-nek rneg kell tanulnia ds el kell fogadnia, hogy a fejlodcs komplex, nern egyedi CS nemlinehis folyamat, amely figg az orsdgok kiindu16 feltcteleito1, valamint gazdasagi, institucionalis, szoci8lis, kulturilis 6s politikai torttnetetol. A nemzetk6zi segdlyszervezeteknek ezuth az orszdgok specidlis helyzetet jobban figyelembe vevo, differencialt javaslatokat kell adniuk klienseiknek, legyen ez barmennyire nehcz. Az elore gyhtott elemeken alapul6 gazdasdgpolitikai eljaras val6sziniileg legalibb annyi esetben helytelen ds irrelevhs, mint ahhny esetben helyes." Ezekkel a 2000-ben lea, eloadott 6s kinyomtatott sorokkal fejezhetjiik be a fejlodkselmklet elso kct generacibjhnak thrgyalhsat 6s 6rtdkelCset, ekkdpp htttrhetiink a legfontosabb kerdisre, a harmadik generaci6 kezdeteinek bemutatash. (6. Az ij institucioncilis iskola Altalcinos torekvbei) A jelenlegi, korszerii, a valosag igtnyeinek is megfelelo gazdashgi fejl6ddselmclet ismertetddt az uj institucionalis iskolaval kell kezdeniink, mert elsosorban ez hathozza rneg az uj novekeddsi elmelet szeml8letm6djdt. Ez az iskola kevcssc ismert Magyarorsdgon, csak kdt rdvid ismertetesrol tudok (Mihalik, 1993; Csaba, 2005). Vigteleniil ambici6zus torekveseit semmi sem mutatja be jobban, mint legnevesebb kkpviseloje, North Bltal2005-ben publikalt kdnyv eloszavhak az els6 kdt bekezddse.,a gazdasigi vdltozas folyamahak megdrtdse kepesse tehet minket arra, hogy magyarhatot adjunk a gazdasagok - multbeliek CS jelenlegiek - eltcro teljesitmdnydr,e.... [Ennek birtokiban] kkpesek lehetiink arm, hogy megmagyar- az Egyesiilt Allamok CS Nyugat-Europa folyamatos novekedesdnek hossni t6rt6netdt9 a Szovjetuni6 litvhnyos felemekededt 6s pusztuliidt, az olyan ellentdtes teljesitmdnyeket, mint Tajvan CS Del-Korea gyors gazdaslgi n6vekedb8ty Afiika Sz,ahariit61 dblre fekv6 rbzdnek lehangol6 eredminyeit, valamint Latin-Amerika CS Eszak-Amerika ellentdtes fejlodcs6t. Azon hll, hogy megdrtstik a multat, ez az ismeret a kulcsa annak, hogy javitani tudjuk a jelenlegi CS jdvobeni gazdasagok teljesitmdnykt. Annak a thyleges megdrtese, hogy a gazdasagok hogyan novekszenek, megnyitja a kaput az em- ben j61ct nclveldse, valamint a nyomor CS a szhalmas szegtnyseg csokkentdse elott." EnnCl ambici6zusabb program nern is lehet. Ezek a kerddsek azok, amelyek igazrin Brdekelnek benniinket, amelyeknek a megvalaszolaska t6rekedniink kellene, hiszen eddig nern volt kdpes erre a tudomhny, a fejlodcselmclet eddig thgyalt kit generhciojay valamint a neoklasszikus kozgazdasagi elmklet impozhs elmtleti tpitmenye.,a [hagyomhyos] kdzgazdasigi paradigmat - a neoklasszikus elmkletet - nern azert hozthk letre, hogy megrnagyarhza a gazdasigi vbltozas folyamatht. Bizonytalan 6s hlland6an vhltozo vilagban eliink, amely folyamatosan fejlodik uj es mcg hjabb utakon. A hagyomhyos elmtletek nern adnak sok segitskget ilyen helyzetekben. Az, hogy megkiscrelhessiik megerteni a gazdasigi, politikai b thrsadalmi valtozbt (egyik v ~lto~t sem trhetjiik rneg a t6bbiek nellciil), gondolkozasmodunk alapveto htalakit4sat igenyli." Ez az integrhlt t~sadalomtudomhny, vagyis a gazdasagi, politikai 6s tinadalmi gondolkoz6s, azaz a kozgazdasbgtan, a politikai tudomhy 6s a szociol6gia egydgdnek igknye, s gondolkozasm6dunk alapveto, de konnyen belathato m6don helyes Atalakitasa. Az igtny vitathatatlanul helyes, s igyeksziink bemutatni, hogy eleget lehet-e tenni neki, legalabbis a tudomhy jelenlegi illasa szerint. (6.2 Az intkzmknyi rendszer kritikus szerepe) A feladat megoldashak kulcdt North abban liitja, hogy szerzotksaival egyiitt,,az intkzmknyeket helyezte a gazdasagok megdrtdsdnek kozdppontjaba, mert azok adjdk a gazdasigok osztonzoinek struktlirajht. Arra is koncentriltunk, hogyan Qlland6sulhat a stagnhlas CS a hanyatlas azokban a gazdashgokban, amelyek olyan inttzmdnyekbol tevodnek ossze, amelyek erre - a stagnhlbsra CS a hanyatlasra - adnak 6szttinz6st". Ez annak a deklaralasa, hogy az intczmcnyi rendszer a felemelkedes kulcsa, nern pedig a beruhazas es a miiszaki fejl6dcs, ahogy azt az els6 generaci6 gondolta, s nern is a stabilizicib, ahogy azt a m& sodik genersci6 vclte. A magyarazat kulcsa mcg akkor is a j6 vagy az elhibazott intdzmdnyi rendszer, ha ez nagyrdszt a megfelelo gazdadgpolitikai intezkedtsek megtitele vagy elmaradba riven fejti ki hatadt, viszi elore vagy akadilyozza rneg a fejloddst. Ez fdlrekrthetetleniil uj es egkszen mis szemleletmod. Hogy ezt a bevezetcst azonnal kite rjessziik a gondolkozbsm6d 1Cnyeginek ismertetdskre, ez a felfoghs annyiban kiilonbdzik a darwini fejlodcselmeletto1, hogy a fejladdsi folyamat a benne reszt vevok,,valasztasait61 b dontbeitol" figg, ezeket viszont,,a vcgso k6vetkezmcnyekre vonatkozo meggyoziid6sek (beliefs)" hatiirozzdc meg. (A belief sz6t, amelynek Crtelme a hiedelemtol a vclem6nyen keresztiil a hittb telig te rjed, k6vetkezetesen meggyozodesnek forditottam.) Ez a felfogds kiza rja a folyamat elare meghatarozott (predeterminalt) voltat, az ennek megfelelo tbrtdnelemszemlbletet, mert mas meggyozodesek mas valasztasokra CS donttsekre, ezek pedig, miis eredmenyekre vezetnek. Ez adja az elmcleti magyarhzatat annak, amit az 5. pontban thrgyaltunk. A valtozhs, a siker CS a kudarc nern vezetheto vissza egyetlen tdnyezore, nincs egyszerii 6s egykrtelmii kapcsolat ok es okozat kbzott, s nincs determinbltsag. A siker CS a kudarc bonyolult meggyozodts-, dbntds- Bs kovetkezmcnyrendszer fol yomhya. Az esemenyeknek erre a bonyolult idobeli alakul6ska nagy hatassal van az emberi tanulhi folyamat. Ez nern mbs, mint,,az elozo generaciok tapasztalatainak osszessb ge", vagyis a thsadalom kultlirdja, amely maghban foglalja a nyelvet, az emberi em- ICkezetet, az itdleteket, a mitoszokat CS a megszokott eljlasm6dokat. TermCszetesen,,a k ulh nemcsak egy adott idopontban hathrozza rneg a thrsadalmi teljesitrninyt, ha-

11

12

13

14

15

16

17

18