Cséplőszerkezet mechanikai vizsgálata

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Cséplőszerkezet mechanikai vizsgálata"

Gizella Jónásné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Cséplőszerkezet mehanikai vizsgálata Cséplőszerkezet mehanikai vizsgálata SOÓS P- BENKŐJ- KOLTAY J - SZÜLE ZS GATE, Mezőgazdasági Géptani Intézet A dobterhelés és a dobkosár támasztó erők közötti összefüggésekre az irodalomban sak utalások vannak Vizsgálatunk eredményeivel a konstruktőröknek a dob tervezésben támpontokat adni Előzmények Az OTKA pályázat keretében elnyert "Cséplőszerkezet mehanikai vizsgálata" íműkutatási témában 99 őszén kukoria és napraforgó betakarításában végeztünk kísérleteket Ezek elsősorban a dobterhelés és dobkosár támasztó-erők közötti összefüggések meghatározására irányultak A kísérleteket az indokolja, hogy amíg a dobterhelés és nyomaték közötti kapsolattal a szakirodalom bőségesen foglalkozik, addig a támasztóerőket illetően sak elvétve találkozunk utalásokkal Így reméljük, hogy méréseinkkel a szakmának ma még sok "fehér foltja" közül sikerül egyet tisztázni, illetve eredményeink a konstruktőröknek a dob tervezésével kapsolatos számításokhoz is támpontot nyújtanak A kutatás egy másik okaként említhetőaz, hogy a dobkosár támaszerőés a hozzátartozó dobnyomaték alkalmasnak látszik az áteresztés pillanatnyi jellemzésére, s így alapjelül szolgálhatnak egy ezen alapuló terhelésszabályozó működéséhez A szántóföldi kísérleteket a Turai Galgamenti Mg Termelőszövetkezetben végeztük, és a méréshez az Oros 60 jelű, 6-soros adapterrel felszerelt Claas Dominátor 06-os kombájnt használtuk A növényállományra vonatkozó fontosabb adatokat az táblázatban foglaltuk össze táblázat Növény Sortáv [m] Szem nedvesség [%] Növény tömeg [kg/0 m/sor] Napraforgó 75 9,70 7,0 Kukoria 75 9,67 6,5 Az erők és a nyomaték méréséhez nyúlásmérőbélyegeket ragasztottunk az ábrán látható kosárállító-szerkezet BD és C jelűrúdjaira, a dob tengelyére, valamint fordulatszám jeladót helyeztünk dobtengely végére Ennek megfelelően mértük a a kosárfüggesztő-rúdban ébredőerőt elől, a kosárfüggesztő-rúdban ébredőerőt hátul, a dob hajtónyomatékát, a dob fordulatszámát A mérési jeleket Lap-top 6000 hordozható számítógépbe építettet mérőkártyán keresztül floppy lemezen rögzítettük A dobhézag az üzemi állapotnak megfelelően elől 5, hátul 5 mm volt A terhelés változtatása éljából a betakarítógépet mindkét növénynél -féle sebességgel üzemeltettük, és a méréseket -szor ismételtük Tekintettel arra, hogy a mérések még nem fejeződtek be előadásunkat supán témaközi beszámolónak szánjuk A végsőösszefüggések és következtetések kimunkálására sak az idei szántóföldi és laboratóriumi mérések elvégzése után kerülhet sor, ami egyben a téma befejezé-

2 Járművek, Építőipari és Mezőgazdasági Gépek 4 évfolyam 994 szám sét is jelenti Az őszi méréseink fontosabb eredményeiről a következőkben adunk tájékoztatást A dobkosárra ható erők meghatározása Amint azt már előzőleg jeleztük a szántóföldi mérések során tenzometrikusan mértük a ábra szerinti BD és C rudakban ébredő B és C erőket, valamint a dobtengelyen az M nyomatékot Tekintsük a dobot és a dobkosarat együtt, és a kosár-rudazat egyik oldalán ébredőreakióerők eredője legyen R B B ábra A dobra és a dobkosárra ható erők egyensúlya A szimmetria miatt a dobtengelyre merőleges síkokban ható reakióerők eredőivel szemben egy ellentétes értelmű, R nagyságú erőműködik Az így keletkezők karú R erőpárt pedig az M nyomaték egyensúlyozza, azaz M k R Az egyensúlyi egyenletekből meghatározhatók az AB rúdban ébredő B, az B és C suklókat terhelő Bx, By, Cx, Cy reakióerők, illetve az R eredő Az O pontra írható nyomatéki egyenlet amelyből M M O 0 k B k B k C, B 0 5 M k B k k Az erők irányai legyenek rendre,,és ( ábra), akkor az eredőaz

3 Cséplőszerkezet mehanikai vizsgálata R összefüggésekből számítható Az R eredőiránya: R x B os B os os, R y B sin B sin sin, R R x y Végül az eredőhelyét az artg R y Rx k M R egyenletből számíthatjuk A B és C suklókat terhelőerők Bx B os B os By B sin B sin Cx C os Cy C sin ábra A dob és a dobkosár között ható normális és tangeniális erők A dob és dobkosár között fellépőerők meghatározása

4 4 Járművek, Építőipari és Mezőgazdasági Gépek 4 évfolyam 994 szám A dobkosáron ébredőreakióerők eredője R tangeniális ( T ) és normális ( N ) komponensekre bontható ( ábra) A tangeniális komponens Az ábra alapján a normális komponens M T r arsin k r, szöget zár be az R eredővel, így N T tg A szántóföldi mérések eredményei A szántóföldi mérések mért és számított eredményeit a táblázatban adunk tájékoztatást az előforduló alsó és felsőértékek megadásával Ugyanitt találhatók a korábban levezetett összefüggések alapján számított értékek is táblázat A szántóföldi mérések eredményei Határértékek a séplőszerkezet vizsgálatnál (Claas D06, Tura 99) Jellemző Mértékegység Napraforgó Kukoria Dobterhelés [kg/s] 5,76-9,7 7,89-4,46 Nyomaték átlag [Nm] B átlag [NJ átlag [NJ T [NJ N [NJ ordulatszám [/min] Teljesítmény igény [kw],09-7,6 4,47-9,5 Az adatokból megállapítható, hogy a kosár-rudazatban mért C és B erők, valamint a dob nyomaték- és teljesítményigényének változása hasonló jellegű Ugyanez elmondható az AB rúdban ébredő B reakió- és az R eredőerőről is Az R tangeniális és a normális komponenseinek aránya az eredőhelyétől és irányától függ Az eredőirányát jellemzőszög viszonylag kisi intervallumban, 485,5között változik (a szöget lásd a ábrán) Az eredőhelyét meghatározó k erőkar értéke 5,06, mm Az adatok szerint a nagyobb dobterheléshez kisebb k kar és nagyobb normális erőkomponens ( N ) tartozik A k kar értékének változása a következőkkel magyarázható Ha a k növekszik, akkor a szög is nő( ábra) Ez az T =Rsinés az N =R osösszefüggések miatt azt jelenti, hogy ugyanakkora R esetén a tangeniális komponens értéke nő, a normális komponens értéke pedig sökken Könnyen belátható az is, hogy amíg a tangeniális erőa magok kidörzsölésére és a növénytömeg mozgatására, gyorsítására fordított energiával, addig a normális erőa növénytömeg deformáiójára fordított energiával arányos Ezért a mérési adatok által jelzett jelenség magyarázata valószínűleg az, hogy a tömegteljesítmény növekedésekor a növénytömeg deformáiójának energiaigénye gyorsabban növekszik, mint az T -vel arányos kidörzsölésé

5 Cséplőszerkezet mehanikai vizsgálata 5 IRODALOM Soós P- BenkőJ- Petrózki K: Gabonakombájn támasztóerőinek mérése MTA Agrár Műszaki Bizottsága Kutatási Tanáskozása, Gödöllő, 99 Publikálva: Járművek, Építőipari és Mezőgazdasági Gépek 4 évfolyam 994 szám

Hasonló dokumentumok

Rácsos szerkezetek. Frissítve: Egy kis elmélet: vakrudak

Rácsos szerkezetek. Frissítve: Egy kis elmélet: vakrudak Egy kis elmélet: vakrudak Az egyik lehetőség, ha két rúd szög alatt találkozik (nem egyvonalban vannak), és nem működik a csomópontra terhelés. Ilyen az 1.ábra C csomópontja. Ekkor az ide befutó mindkét