Friedrich Schiller Gymnasium, Berufliches Gymnasium und Schülerwohnheim Werischwar. Pedagógiai Program

Átírás

1 Friedrich Schiller Gymnasium, Berufliches Gymnasium und Schülerwohnheim Werischwar Pedagógiai Program 1

2 Tartalom I. Az iskola nevelési programja A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladati, eszközei, eljárásai Nemzetiségi program A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, a tanulókkal, az iskola partnereivel Tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai.23 II. Az intézmény helyi tanterve A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus választás szabályai Projektoktatás A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei..37 2

3 I. Az iskola nevelési programja 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Iskolánk tanulóinak jelentős része olyan településről jön, ahol vagy a lakosság nagyobbik hányada kettős német és magyar identitással rendelkezik vagy a szülő gyökereiből adódóan nemzetiségi oktatásban kívánja részesíteni gyermekét. A történelmileg kialakult hazai nemzetiségi politikában a rendszerváltásig az iskola mint magyarosító intézmény működött, és ezzel elősegítette az asszimilációt és a nyelvvesztést. Most az iskola vállalja fel azt a fordított szerepet, amellyel elősegíti az interkulturális kétnyelvűséget. A jelen helyzet ismeretében megállapítható, hogy ebben a környezetben alapvetően az iskola biztosítja az interkulturális kétnyelvűséghez feltétlenül szükséges erős öntudatot, világos orientációt, stabil etnikai identitást. Minden hagyományt és új törekvést ápolni kell, ami az identitás megerősítéséhez hozzájárul. Nem becsüljük le a múltba tekintő folklorisztikus hagyományőrző gyakorlatot sem, de olyan modern identitástudat kialakítására kell törekednünk, amellyel a mai generáció azonosulni tud. Nyelvileg és szakmailag olyan magas szintű képzésben kell részesíteni diákjainkat, amely akár a német nyelvterületen való teljes integrálódásukat is biztosítani tudja. E törekvésünk tiszteletben tartását minden diákunktól elvárjuk, függetlenül attól, hogy nemzetiségi családokból kerülnek-e hozzánk vagy sem, valamint megkívánjuk valamennyi pedagógusunktól is, függetlenül attól, hogy beszélik-e a német nyelvet vagy sem. Iskolánkban természetes jelenségnek tekintjük a kétnyelvűséget a tanítási órák keretében, a folyosókon és a tantestületi szobában zajló beszélgetésekben, az iskolai értekezleteken, valamint a különféle rendezvényeken egyaránt. A honismeret, a helyi hagyományok őrzése számunkra mindenekelőtt a nemzetiségi kultúra megismerését és ápolását jelenti. Mivel ennek gyökerei a mai Németországba vezetnek, a nyelv és a kulturális identitás őrzése esetünkben egybefonódik a német nyelvterülettel való kapcsolattartással. Nevelési rendszerünknek része ezért a német partnerkapcsolatok ápolása és a diákcserék rendszeres megszervezése. A német nyelvterülettel kialakított kapcsolatokat ugyanakkor az Európa felé való nyitás eszközének is tekintjük. Hiszen e kapcsolatok révén tanulóink a kontinens egyik legfejlettebb országának viszonyaival, illetve polgárainak életével ismerkedhetnek meg, és ezeken keresztül további nemzetközi kapcsolatokra tehetnek szert. Tantárgyaink felét német nyelven oktatjuk. Ez az oktatási rendszer lehetővé teszi, hogy végzős diákjaink valamennyi szakmában német egyetemeken és főiskolákon folytathassák felsőfokú tanulmányaikat. Mindezek mellett pedagógiai programunk középpontjában a teljes személyiség fejlesztése áll. Ezzel összhangban törekszünk arra, hogy ne csupán az iskolai teljesítményeket értékeljük, hanem megbecsüljük a más területeken megnyilvánuló tehetséget, illetve örülünk az ott elért eredményeknek. 3

4 Ugyancsak e sajátosságban gyökerezik az a törekvésünk, hogy az általános műveltségi anyag mellett minél több olyan gyakorlati ismeretet helyezzünk el középfokú képzési rendszerünkben, amely növelni tudja majd tanulóink érvényesülési esélyeit a munkaerőpiacon. Természetesnek tartjuk, hogy a diákok nem csupán tanulók, hanem az iskola polgárai is. Ez azt jelenti, hogy alakítói azoknak a körülményeknek, amelyek között életük zajlik, aktív részesei az őket érintő folyamatoknak. Véleményt mondhatnak az iskolában tapasztalt különböző jelenségekről, és javaslatokat fogalmazhatnak meg az intézmény működésével kapcsolatban. A szülőket társnak tekintjük a tanulók nevelésének folyamatában. Igényeljük részvételüket a közös feladatok megvalósításában. Fontosnak tartjuk rendszeres tájékoztatásukat, és várjuk véleményüket, illetve javaslataikat az iskolai élet minden részletével kapcsolatban. A szaktudásuknak megfelelő területeken szívesen fogadjuk az oktatómunkába, valamint a pályaorientációba való közvetlen bekapcsolódásukat is. Diákjaink számára olyan időtálló általános műveltséget kívánunk nyújtani, amelynek mélysége megfelel a középfokú iskolai végzettségnek. Valamennyi növendékünket fel kívánjuk készíteni a kétszintű érettségi vizsgán való eredményes helytállásra. Törekszünk arra, hogy kollégistáink számára - az iskolai tanulmányok idejére - a kollégium mind környezetét, mind pedig nevelői légkörét tekintve képes legyen az otthont pótolni. Ezért gondoskodunk róla, hogy tanulóink megkaphassák azt a tanulmányi segítséget, valamint az életvezetéshez szükséges - és számukra is elfogadható formájú - tanácsokat, amiket más diákok a velük együtt lakó szülőktől kapnak meg. A város és a környező községek német önkormányzataival együttműködve helyet adunk nemzetiségi rendezvényeknek, melyeken tanulóinkkal is részt veszünk. Céljainkat összefoglalva a következőképpen fogalmazhatjuk meg: A német kultúra tradicionális és modern értékeinek képviselete és közvetítése a magyarországi német kisebbség és a magyar többség számára. Célunk, hogy végzős tanulóink művelt, a kulturális értékek iránt fogékony, kreatív, megszerzett ismereteiket jól alkalmazó emberekké váljanak. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy diákjaink magas szintű és igényes nyelvtudással álljanak helyt a munkaerő-piacon és a felsőoktatásban. Fontosnak tartjuk, hogy tiszteljék önmagukat és embertársaikat, tolerálják a másságot, harmonikus közösséget teremtsenek maguk körül. 4

5 2. Nemzetiségi Program Nemzetiségi programunk kialakításakor a évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről és A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III.1) EMMI rendelet iskolai gyakorlatunkba való átültetése volt az irányadó. 2.1 Biztosítjuk a nemzetiség nyelvének tanulását, a nemzetiség nyelvén tanulást Régiónkban túlnyomó többségben vannak a német nemzetiségi múlttal és élő hagyományokkal rendelkező települések. Nemzetiségi középiskolai működésünk több mint 20 éve alatt jó kapcsolatunk alakult ki helyi, regionális és országos német nemzetiségi szervezetekkel. Számos visszajelzésből és felmérésből látható a város és környéke számottevő érdeklődése a német nyelvet magas szinten oktató általános iskolai és középiskolai képzés iránt. Intézményünk felvételi és jelentkezési adatai is kiemelkedően magas számot mutattak az elmúlt években a régió egyéb, nem nemzetiségi intézményeihez képest. A KSH legfrissebb adatai szerint Pilisvörösváron főből 3804-en vallják magunkat német nemzetiségi származásúnak, Pécsett pedig főből 6565-en. Arányait tekintve tehát joggal mondhatjuk, hogy Pilisvörösvár a legnagyobb magyarországi német település. Kijelenthető tehát, hogy a régióban és különösen Pilisvörösváron a nemzetiségi oktatás e formájának, amit intézményünk képvisel, abszolút létjogosultsága van. Kollégiumunk bővítésével, az országos fenntartóhoz kerüléssel az elmúlt években iskolánk országos beiskolázású intézménnyé vált, noha tanulóinknak jelentős része a szűkebb régió, jellemzően három megye (Komárom-Esztergom, Budapest és Pest megye) diákjait fogadja. Legújabb felmérésünk adatai szerint a hozzánk érkező diákok motivációját nagyobb százalékban alakítja a német nyelv magas szintű megtanulása és csak másodsorban a német nemzetiséghez való kötődés. A nemzetiségi származású gyerekeink sem rendelkeznek német anyanyelvi tudással. A felvételi vizsgák sokéves tapasztalatai alapján a bejövő diákok esetében a kiindulópont a szerény vagy jó idegen nyelvi kompetenciaszint. Mivel diákjaink igen sok iskolából jönnek, így rendkívül heterogén nyelvi és általános felkészültséggel rendelkeznek, jelentős számban vannak nem, vagy más nemzetiségi származású diákjaink. Nyelvoktató és nemzetiségi oktatásunk elsődleges feladata tehát, hogy a túlnyomórészt magyar anyanyelvű tanulók számára biztosítsa a nemzetiségi nyelv magas szintű elsajátítását. A nyelvoktató oktatási típusban a tanítás nyelve a magyar nyelv, a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgy mellett a nemzetiségi népismeretet, az ének-zenét és a testnevelést tanítjuk német nyelven. Ezt a képzési formát csak a 7-8. évfolyamon választjuk. A 9. évfolyamtól kezdődően kizárólag a kétnyelvű oktatási formát alkalmazzuk. Iskolánkban természetes jelenségnek tekintjük a kétnyelvűséget a tanítási órák keretében, a folyosókon és a tantestületi szobában zajló beszélgetésekben, valamint a különféle rendezvényeken egyaránt. Az anyaországi vendégtanár, lektor jelenléte intézményünkben szintén igen jelentős lehetőség a nyelvtudás bővítésére. Törekszünk a német nyelv tanórán kívüli használatára nemcsak rendezvényeinken, hanem a privát életben is. A német tanárokkal való adminisztrációs vagy egyéb ügyeket diákjaink már csak német nyelven intézhetik. Szeretnénk elérni, hogy a folyosókon is egyre többször hangozzon fel a német szó, tanár és tanár, tanár és diák, illetve diák és diák között. 5

6 2.2 Biztosítjuk a nemzetiség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését A nemzetiségi nyelv magas szintű megtanulásának folyamata nem képzelhető el a kultúra közvetítése nélkül. Pilisvörösvár helyi német nemzetiségi kultúrája, a Művészetek Háza, a Német Nemzetiségi Önkormányzat programjai és a város Budapest-közelsége kiváló lehetőséget kínálnak a nyelv és a nyelven keresztül a kultúra élményszerű befogadására, és a kulturális lehetőségek sokszínűségén át (nemzetiségi tánc, fúvószene, bálok, sváb és német nyelvű színielőadások, performance-ok, tárlatok, filmbemutatók, felolvasóestek, stb.) a nyelv elmélyültebb megismerésére. A helyi adottságokat (pl. a Lahmkruam park, a helytörténeti múzeum történeti információi, az Andrusch-Fóti-Müller sváb nyelvű kötete, a Fogarassy- Fetter Pilisvörösvár monográfia, a Temetők könyve, stb.) fokozottabban átgondolva kell beépíteni az élményszerű oktatásba, miként azt is ki kell használni, hogy élnek a településen szép számmal a régi dialektust még beszélő emberek, akik szívesen találkoznak fiatalokkal és személyes tapasztalataikat megosztva hiteles népismeretet, történelmet és kultúrát közvetíthetnek. 2.3 Biztosítjuk a hagyományőrzést- és teremtést Minden olyan hagyományt és új törekvést ápolunk, mely a hagyományőrzéshez hozzájárul. A honismeret, a helyi hagyományok őrzése számunkra mindenekelőtt a nemzetiségi kultúra megismerését és ápolását jelenti, konkrétan a részvételt a település nemzetiségi életében (Vörösvári Napok, szüreti felvonulás, bálok), illetve a saját rendezvényeink nemzetiségi tartalmakkal való megtöltését (nemzetiségi nap, alapítványi sváb bál, szalagavatókon sváb dal és tánc, stb.). A tanítási órákon az információ-hordozókat úgy válogattuk ki, hogy azok elsősorban a nemzetiségi önismeret kiteljesedését szolgálják (pl. a Magyar Televízió Unser Bildschirm c. német nemzetiségi műsora, a rádióadók nemzetiségi adásai, a lakóhely történetét és kulturális életét feldolgozó szerzők munkáinak bemutatása, illetve személyes előadások, a Neue Zeitung cikkeinek feldolgozása, a német nyelvű média követése stb.). A nemzetiségi nevelési és oktatási program végigvonul minden évfolyamon. Ezeken az órákon a tanulók forrásértékű irodalmi, tudományos és lakóhelyük történetét feldolgozó munkák segítségével ismerkednek a magyarországi németség történelmével és kultúrájával, illetve gyakorlati tevékenységük eredményeit dolgozzák fel. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink figyelmét ráirányítsuk a XVII. század végén, illetve a XVIII. század elején tapasztalható, a németség tömeges betelepedésén kívül a magyarság államalapítása korából származó kapcsolatokra is. Ezeknek a kapcsolatoknak a fontosságát I. Istvántól napjainkig hangsúlyozni kell, hiszen a magyarság ezek révén kötődött számtalan szállal a fejlettebb és műveltebb Nyugat-Európához. Mivel a régiónkban élő hagyományok gyökerei a mai Németországba vezetnek, a nyelv és a kulturális identitás őrzése esetünkben egybefonódik a német nyelvterülettel való kapcsolattartással ben iskolánk felvette Friedrich Schiller, német költő, drámaíró, történész és gondolkodó nevét. A névadó tiszteletére évente Schiller-napokat rendezünk, ahol a diákok projektnap keretében a modern anyaországi kulturális örökséggel ugyanúgy megismerkednek, mint a helyben élt ősök szokásaival és kultúrájával. Iskolánk évente lehetőséget biztosít legalább egy, professzionális vagy amatőr német nyelvű társulat vendégjátékára (Deutsche Bühne Seksard, a temesvári Nikolaus Lenau Lyzeum, intézményünk színházi partneriskolája, német nyelvterületről vagy Magyarországról -pl. Gabriela Hadzsikosztova - érkező vendégelőadók, stb.), illetve kedvező anyagi feltételek 6

7 megléte esetén szervezője valamely regionális vagy országos színházi fesztiválnak. Az iskola 12. éve működteti a német nyelvű színtársulatát, a PaTháliát és vendégjátékaikat minden lehető eszközzel támogatja. Ezekkel a kulturális akciókkal intézményünk kimondott célja a közönségnevelés, új hagyományok teremtése és az általános iskolás fellépőink, látogatóink iskolánkba csábítása is. 2.4 Biztosítjuk az önismeret kialakítását Iskolánk tanulóinak jelentős része olyan településről jön, ahol a lakosság nagyobbik hányada kettős német és magyar identitással rendelkezik. A jelen helyzet ismeretében megállapítható, hogy ebben a környezetben alapvetően az iskola biztosítja az interkulturális kétnyelvűséghez feltétlenül szükséges erős öntudatot, világos orientációt, stabil etnikai identitást. A hagyományok kultúrateremtő jelentősége mellett tanulóinkban olyan modern identitástudat kialakítására kell törekednünk, amellyel a mai generáció azonosulni tud. A nemzetiségi hovatartozás érzésének megtartásában meghatározóan fontos szerepe van a nyelvnek. Ebből következően a nemzetiségi nyelv oktatása alapfeladatként vonul végig napi pedagógiai gyakorlatunkon. Minden közösségi érték, kötődés, de még az ősök példájának és életének tisztelete is csak a nyelven keresztül valósulhat meg. Nevelési rendszerünknek része a német partnerkapcsolatok ápolása és a diákcserék rendszeres megszervezése. A német nyelvterülettel kialakított kapcsolatokat ugyanakkor az Európa felé való nyitás eszközének is tekintjük. Hiszen e kapcsolatok révén tanulóink a kontinens egyik legfejlettebb országának viszonyaival, illetve polgárainak életével ismerkedhetnek meg, és ezeken keresztül további nemzetközi kapcsolatokra tehetnek szert. A mások életviszonyaival való megismerkedés lehetőséget nyújt az összehasonlításra, ezáltal az énkép formálására is. Annak megtapasztalása, hogy nyelveket beszélni érték, az ősök nyelvét használni pedig emocionális kötődések révén dupla érték, elengedhetetlen jelentőségű az önismeret kellő mértékű fejlesztéséhez. 2.5 Biztosítjuk a nemzetiségi jogok megismerését és gyakorlását A nemzetiségi joggyakorlás megismertetése a tanulókkal - azok életkori sajátosságainak megfelelően - a német nemzetiségi órákon elméleti alapvetéssel kezdődik, melyeket diákjaink sokszínűen ültethetnek át a gyakorlatba (pl. a DÖK-ben való részvétellel, nagykorúként települési önkormányzat tagjaként, egyesületi aktivitással, a választásokban vállalt sokrétű feladatokkal, a GJU tagjaként, stb.). A nemzetiségi jogokon túl történelem, társadalomismeret és osztályfőnöki órákon megismerkednek az egyetemes emberi jogokkal, az állampolgári jogokkal, az önérvényesítés lehetőségeivel az Európai Unió keretein belül. Segítjük a nemzetiséghez tartozó tanulót identitása megtalálásában, megőrzésében és fejlesztésében. A nemzetiségi nevelés-oktatás segíti a nemzetiséghez tartozó tanulót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a nemzetiség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A nemzetiséghez való tartozásnak számos érzékeny vetülete van. Egyrészt működnek még rossz tapasztalatokból származó beidegződések a kulturális-nyelvi hovatartozás felvállalását 7

8 illetően, másrészt sok tanulónk családnevében, családi legendákban, történetekben, szokásokban hordozza identitását, de mivel a dialektust nem beszéli, nem is meri felvállalni német nemzetiségi identitását. Az identitástudat kialakulásának bizonyos emberi feltételei is vannak, és amíg akár kiélezett helyzetben ezekkel nem szembesülünk, míg nem érünk meg az identitás megfogalmazására, tudatosítására, addig rejtve marad énünknek ez az alapvető komponense talán még előttünk is. Sok függ az identitás kérdésének kezelésében az osztályközösség összetételétől, és kiemelt szerepe van az adott osztályfőnök, nyelvtanár és a szaktanárok empátiájának, illetve tudatos előkészítő munkájának az identitástudat kérdéskörének megközelítésében. A német népismeret órákon előkerül a családfa kérdése, a hagyományos német foglalkozások, a névtan, az ünnepségeken a dirndli, de ezek elszigetelt élményekként nem szolgálják az identitástudat kialakítását. A legfontosabb tényező az identitástudat fejlesztésében, hogy az iskola folyamatosan mutasson követendő példákat, az adott vagy más nemzetiség hiteles képviselőit, lehetőleg tantestületében, de rendezvényein és tanórai tartalmaiban is. E törekvésünk tiszteletben tartását minden diákunktól elvárjuk, függetlenül attól, hogy nemzetiségi családokból kerülnek-e hozzánk vagy sem, valamint megkívánjuk valamennyi pedagógusunktól is, függetlenül attól, hogy maguk rendelkeznek-e kettős identitástudattal vagy sem. 2.6 Nyilvánvalóvá tesszük tanulóink számára a nyelvi és kulturális gazdagság előnyeit Az általános műveltségi anyag mellett minél több olyan gyakorlati ismeretet törekszünk elhelyezni középfokú képzési rendszerünkben, amely növelni tudja tanulóink érvényesülési esélyeit a munkaerőpiacon. Fontos számunkra az interkulturális szemlélet kialakítása a tanórán és azon kívül is. Ünnepségeink, megemlékezéseink az alkalomtól függően két-, illetve egynyelvűek (nemzetiségi nyelvűek). Rendkívül fontosnak tartjuk a korábban már említett németországi partnerkapcsolatainkat (Altenkirchen, Ulm), hiszen a tanulók és a kollégák kölcsönös látogatásai nyelvi ismereteik fejlesztését, tökéletesítését szolgálják, valamint újabb pedagógiai és szemléleti ösztönzést nyújtanak. A régió általános iskoláinak több éve már Bleyer Jakab Nyelvi versenyt szervezünk, azzal a kimondott céllal, hogy az iskolánkban való továbbtanulási szándékot és a német nyelv iránti elkötelezettséget erősítsük. Kialakultak kapcsolataink az ország összes többi német nyelvű nemzetiségi középiskolájával is: Diákjaink tehetségtől függően fordító- szavaló-, matematikaés fizikaversenyeken, projekteken pl. Lesefüchse, Jugend debattiert, Iuvenes translatores és Abgedreht stb. -, valamint drámafesztiválokon évente többször találkoznak más iskolák képviselőivel. Ezeken a versenyeken csakúgy lehetőség nyílik a tanulók közti eszmecserére, mint ahogy a Goethe Intézet, a ZfA, az LDU, vagy éppen iskolánk által szervezett konferenciákon, továbbképzéseken a különböző nemzetiségi iskolákban dolgozó tanárok között is. Ezek a beszélgetések, tapasztalatcserék tanár és diák vonatkozásában is mindig innovatívak. Német munkaközösségünk kiemelten figyel a diákösztöndíj-lehetőségek maximális kihasználására. Diákjaink sikeres pályázatait minden módon segítjük, a pályázatfigyeléstől a tanácsadáson át az ajánlások megírásáig. Számos tehetséges diákunk vett részt az elmúlt években a pl. baden-württembergi, Goethe intézeti, a Pädagogischer Austauschdienst der Kultusministerkonferenz, a Jugend in Aktion Európai Uniós támogatásával megvalósult, a bajai Eötvös József Főiskola Nemzetiségi Tehetséggondozó Műhelye, az IfA-Institut für Auslandsbeziehungen /Külföldi Kapcsolatok Intézete által kiírt ösztöndíjak keretében 8

9 hosszabb-rövidebb anyaországi tartózkodáson. Szinte minden évben van nemzetiségi szociális ösztöndíjasunk, Valeria Koch-díjasunk, a kollégium bejelentett GJU baráti körként számos előnyt élvez, figyeljük továbbá a Neue Zeitung aktuális (pl. irodalmi vagy filmkészítő) pályázatait is, amelyekkel diákjainkat nyelvtudásuk alapján előnyökhöz juttathatjuk. Paschiskolaként a Goethe intézet programjai esetén külön előnyöket élveznek tanulóink. Az iskola mindent megtesz a jó kapcsolatok ápolásáért a magyarországi és a régiós német vagy kétnyelvű sajtóval (pl. Neue Zeitung, Barátság, Deutsches Wort, ZfL des ZfL, Pester Lloyd és Banater Zeitung), illetve német és magyar nyelvű rádióval, televíziós produkcióval. Jubileumi alkalmakkor az elmúlt években kétnyelvű iskolai évkönyvekben számoltunk be büszkeségeinkről. Tesszük mindezt azért, mert iskolánk pozitív publicitása implicit módon kihat iskolánk már meglévő és leendő diákjainak helyzetbehozására. 2.7 Megismertetjük tanulóinkat az előítéletek és a kirekesztés megjelenési formáival Kisebbségben létező nemzetiségi intézményként alapvető érdekünk, hogy tanulóink felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és nemzetiségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. Ennek a kérdéskörnek vannak tanórai (pl. történelem, népismeret, német -nemzetiségiirodalom, osztályfőnöki, stb.) vetületei, illetve tanórán kívüliek, pl. Holokausztmegemlékezés, a kommunista diktatúra áldozatai-megemlékezés, kitelepítési megemlékezés, a német egység napja stb.) A tantestület nemzetiségi tematika iránti érzékenyítése céljából az elmúlt években számos tanulmányi kiránduláson vett részt nemzetiségi településeken. Tapasztalatait változatos módszerekkel tovább is adja diákjainak, pl. úgy, hogy osztálykirándulásait a magyarországi német nemzetiségi településekre szervezi. 2.8 Tanulóinkat más iskolatípusba járó diákokkal azonos vagy jobb esélyekkel készítjük fel az érettségi vizsgára és továbbtanulásra A nemzetiségi képzési forma kétségtelenül többletterheket ró diákjainkra és tanárainkra egyaránt. Biztosak vagyunk azonban abban, hogy mindezen erőfeszítések megtérülnek. A német nyelven oktatott tárgyak közül még mindig a humán tárgyak vannak túlsúlyban. A nyelvi-irodalmi együttes óraszám magyar és német nyelvből eléri, helyenként meg is haladja az országban működő irodalmi-drámai tagozatok óraszámait ilyen feltételek mellett a humán irányú továbbtanulásra való felkészítés a mi iskolatípusunkban különösen erős. Az emelt szintű érettségi vizsgára német nemzetiségi nyelv és irodalomból minden, arra jelentkezni kívánó diákunkat felkészítjük. Tanulóink a DSD-II. nyelvvizsga birtokában és felkészítő munkánknak köszönhetően sikerrel tanulhatnak tovább németországi felsőoktatási intézményekben, ezen kívül jobbak az esélyeik a munkaerőpiacon, mint a nem nemzeitségi képzésben részt vetteknek. Felkészítjük tanulóinkat a nemzetiség anyanyelvi, irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagból is. Tanulóink nyelvi fejlődését folyamatos mérésekkel kontrolláljuk, melyek fontos jelzésekként szolgálnak diáknak, tanárnak és szülőnek egyaránt. Az időszakos kisebb számonkérések mellett a 11. és 12. évfolyamon tanévente legalább kétszer az évfolyamon tanító szaktanárok részvételével közösen értékeljük a tanulói szövegalkotások tapasztalatait. Ezen túlmenően a legnagyobb nyelvi-irodalmi mérési pontok a következők: 9

10 Nyelvi előkészítő évfolyam vége komplex év végi mérés az 5 területből (hallás utáni szövegértés, olvasásértés, szövegalkotás, nyelvtani felmérés és szóbeli vizsga). 8. évfolyam vége a DSD-I. nyelvvizsga megszerzésének lehetősége. 11. évfolyam vége kisérettségi nemzetiségi német nyelv és irodalomból és történelemből szóban, hallás utáni szövegértés és olvasásértés-mérés, standard, írásban. 12. évfolyam - szövegalkotás-mérés, illetve a DSD-II. nyelvvizsga megszerzésének lehetősége. 12. évfolyam vége nemzetiségi német nyelv és irodalom emelt és középszintű érettségi vizsga, rendeletben szabályozott nyelvvizsga-szerzési lehetőségekkel. A DSD-I, DSD-II. nyelvvizsgákra minden diákunkat felkészítjük, aki jelentkezni óhajt rá. A fentieken kívül több diákunk választja az iskolán kívüli (pl. Goethe Intézeti) nyelvvizsga megszerzését, mivel az külső megmérettetésnek számít és kevésbé kötött fix időponthoz, mint a fentiek. Az iskolai oktatásban kiemelt szerepet kap az anyanyelv, az irodalom és a kultúra tanítása. Törekszünk a gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a használható, magas szintű nyelvtudás átadására. Az irodalmi nevelés központi feladata a nemzetiség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a nemzetiség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerősítése. Iskolánkban minden tanuló évente legalább egy, a 10. évfolyamtól kezdve minimum évente 3 német nyelvű könyvet olvas el, tanári segítség, fokozatos önállósodás mellett. A növekvő biztonságú nyelvtudással párhuzamosan egyre komplexebb lírai és drámai szövegeket is bevezetünk az oktatásba. A lehetőségekhez mérten évente legalább egyszer igénybe vesszük a VUDAK nagylelkű támogatását, mellyel lehetővé teszi a nemzetiségi iskolák tanulóinak író-olvasó találkozóját magyarországi német alkotókkal. Törekszünk arra, hogy minden tanulónk a tankötelezettség végére magasabb szintű, önálló nyelvhasználó legyen. Határozott törekvésünk, hogy a nálunk végzett tanulóknak legalább 90 %-a igen magas szintű, az anyaországban is kiválóan használható, legalább B2 szintű nyelvtudást sajátítson el. 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Intézményünkben fontos feladat a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, a személyiségfejlesztés. Támogatnunk kell a diákokat abban, hogy kibontakoztassák személyiségük adottságait. Munkánkat úgy kell megszerveznünk, hogy segítsük tanulóinkat eligazodni és választani az iskola által felkínált lehetőségek között. Az iskolában a személyiségfejlesztés fontos színterei a tanórai és a szabadidős programok Személyiségfejlesztés a tanórákon A tanóra alapkövetelménye a jó hatásfokú munka. Ez csak megfelelő tanár-diák viszony esetén lehetséges: az egymás nézeteit és személyiségét tiszteletben tartó viszonyban. A tanár szándékozzon a gyerek személyiségét kiteljesíteni, a diák törekedjen a fejlődésre! Tiszteljék meg egymást udvarias hangvétellel! 10

11 A pedagógus magatartása, rendezett, ápolt külseje, megjelenése, tudása, hivatásához való hozzáállása mindig példaadó a gyerek számára. Fontosnak tartjuk, hogy a diák fogadja el a pedagógus személyét, mert ellenkező esetben a tanár ellenszenvet alakít ki mind a tantárgyaival, mind saját személyével szemben, amely a tanulási folyamatot hátráltatja, egyes esetekben gátolja. A pedagógusnak törekednie kell arra, hogy ilyen esetekben rendezze a konfliktusokat. A személyiségfejlesztés fontos tényezője az akarat erősítése. A pedagógusnak olyan légkört kell teremtenie a tanórákon, hogy a diákokban igény ébredjen a továbblépésre, s önbecsülésük miatt is törekedjenek saját személyiségük, tudásuk fejlesztésére. Az önismeret fejlesztését leginkább osztályfőnöki órákon segíthetjük, bár természetesen minden tanórán biztosítanunk kell a diákoknak azt a lehetőséget, hogy megismerjék és reálisan értékeljék képességeiket. Az alsóbb évfolyamokon elsődleges cél, hogy a tanulók tanulják meg érdekeiket úgy képviselni, hogy az másokat ne sértsen, azonban maguk is érvényesülni tudjanak. Célunk az önálló gondolkodás és véleménynyilvánítás, valamint az egyéniség megerősítése, az elfogadott értékrendszer belső jellemképző erővé alakítása, a magasabb rendű kognitív tevékenységek fejlesztése. A felsőbb évfolyamokon a tanuló megalapozott tudásával már fejleszthető a saját stabil értékrendszer, önálló világnézet kialakítása, valamint a magasabb rendű kognitív követelmények: az analízis, a szintézis, az értékelés. Ebben az időszakban a diák már képes a bonyolultabb összefüggések (matematika, fizika, kémia, történelem, irodalom) megértésére. Véleményét logikus, jól szerkesztett szövegben, érett módon tudja kifejteni. Ennek érdekében a pedagógusnak változatos módszereket kell alkalmaznia. A passzív befogadást jelentő frontális tanítást egyre nagyobb mértékben fel kell váltsa a tanulók aktív működését igénylő differenciált foglalkozás, a kooperatív vagy a csoportmunka. Fontos a tanulók motiváltságának fenntartása, a környező jelenségek iránti nyitottság kialakítása. A tanulásmódszertant beépítjük programunkba. A tanulásmódszertan segítségével jól fejleszthetjük a figyelmet és koncentrációs képességet, a logikai készségeket, a szövegértést és szövegalkotást, a kommunikációs készségeket, az önálló ismeretszerzés képességét, a tanulók kreativitását és a hatékony tanulási technikák elsajátítását. Mindezeket az alsóbb évfolyamokon a tanórákon alkalmazva, a tanári módszertanba beépítve valósítjuk meg. A tanár feladata minél több szóbeli állásfoglalás lehetőségének biztosítása, nemcsak felelés, hanem órai beszélgetések keretében is. Pl.: tanulói kiselőadások, tanórai blokkok szervezésével, projektek kidolgozásaival, kisérettségik megszervezésével. A színvonalas írásbeli megnyilatkozás lehetőségét is biztosítani kell, nemcsak órai írásbeli dolgozat keretében, hanem pl.: tablók, házi dolgozatok, szorgalmi feladatok stb. elkészítésével. Célunk, hogy a tanuló legyen képes önálló megnyilvánulásra, véleményének egyéni megfogalmazására, hogy színesíteni tudja munkáját, feladatokat kezdeményezzen az őt érdeklő témákban akár házi dolgozat, akár órai előadás keretében. Fontos, hogy a tanuló vállalja tudását és egyéniségét, éretten képviselje saját és társai érdekeit. 11

12 Ezek a célok csak akkor valósíthatóak meg, ha a pedagógus következetesen javítja a dolgozatokat és a feleletek logikai hibáit, ha folyamatosan tájékoztatja a tanulót viselkedési, megjelenési, előadásmódjának (általában kommunikációs) hibáiról és javítási lehetőségeiről: ha a pedagógus igényes megnyilvánulást vár el a tanulótól és ő maga is igényes munkát végez. A tanulói munkát már nem elég órán segíteni, a kiselőadások, projektek megfelelő színvonalú előkészítése több időt, szellemi ráfordítást kíván tanártól, diáktól egyaránt. A 12. évfolyamban meghatározó esemény az érettségi. Ez diák és tanár számára egyaránt olyan megmérettetés, amely komoly előkészületeket igényel. Ha az érettségi vizsga értékét és színvonalát meg akarjuk őrizni, biztosítanunk kell az alapos felkészülést. A sikeres, jó eredményű érettségi feltétele, hogy diákjainkat kiegyensúlyozott, kulturált, önálló, kreatív gondolkodású emberekké neveljük. Célunk, hogy a diák törekedjen elképzelései megvalósítására, keresse a neki legmegfelelőbb utat a továbblépésre, ne a felnőttre bízza a kizárólagos döntést jövőjét illetően. Fontos, hogy ismerje jelene problémáit, történéseit, tudjon azokról vitatkozni, állást foglalni, vállalja fel hovatartozását (családi, etnikai, nemzeti) és tolerálja másokét, törekedjen személyisége alakítására, tudásának további gyarapítására A tanórán kívüli személyiségfejlesztés A tanórán kívüli személyiségfejlesztés több téren valósítható meg: a tanórához kapcsolódó, az iskolai közösséghez kapcsolódó, valamint a családi és szociális helyzethez kapcsolódó formában. Nevelő-oktató munkánkban a szabadidős programok szervezésekor fontosnak tartjuk a diákok önállóságra nevelését. Szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulók az intézmény védettségében nincsenek kitéve nagyobb súlyú, felelős döntéseknek. Segítenünk kell őket abban, hogy mindennapjaikat, közösségi életüket maguk szervezzék. Meg kell tanítanunk őket életmódjuk, életritmusuk helyes kialakítására, programjaik okos szervezésére, idejük ésszerű beosztására. Környezetünkben intenzíven jelen vannak a német nemzetiségi hagyományok tánc, színház és zenei élet amelyek tanulóinkat inspirálják az ebben való részvételre. Az elsősorban német nyelvű színjátszás, az író-olvasó találkozók szervezése, kiállítások rendezése, a német nyelvű iskolai ünnepségek, rendezvények egyaránt a német és magyar kultúra jobb megismerését szolgálják. Fontos, hogy kihasználjuk a főváros közelségéből eredő lehetőségeket. A színház- és múzeumlátogatások szervezésével ébresszük fel a tanulók kultúra iránti belső igényét. A Goethe Institut, a Deutsches Theather és a Haus der Ungarndeutschen programjainak igénybevételével pedig nemzetiségi szocializációs hátteret biztosítunk. 12

13 4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 4.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés az egészségi állapot javítására és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. Olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen hogyan hátráltathatja az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő látja el, aki ifjúsági védőnői szakdiplomával és egészségfejlesztő, mentálhigiénikus szakdiplomával is rendelkezik. 13

14 Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, megismertetni a környezet elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Szervezetten, a biológia egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon, testnevelés órán a7. illetve a 9. évfolyamon, valamint osztályfőnöki órákon. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. A kollégiumban önkéntes jelentkezés formájában, csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célja: A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: tanítási órák A pedagógus kiemelt figyelmet fordítson arra, a tanulók elismerjék egymás munkáját, segítsék a gyengébb tanulókat. Egyetlen osztályban sem érezze magát stéber -nek a jó tanuló. A csoport és kooperatív foglalkozások jó alkalmat adnak közösségfejlesztésre. tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások Az osztályfőnököknek jelentős szerepük van az új osztályközösségek kialakításában. Közös programokkal, közösségi játékokkal elősegítik, hogy a diákok minél jobban megismerjék egymást. Fontos feladat a beilleszkedési problémák kezelése. Fontos szempontnak tartjuk, hogy az osztályban a jól tanuló, emberileg is értékes személyek legyenek népszerű vezető egyéniségek. A negatív hatást kifejtő tanulók tevékenységét határozottan kell pozitív irányba terelni. A közösség fejlesztésére jó lehetőséget biztosít az osztálykirándulás. Az anyagi nehézségek ellenére módot kell találni arra, hogy a tanulók Magyarország történelmi nevezetességei közül minél többet megismerjenek. 14

15 Iskolánk a hét minden napján a késő esti órákig nyitva tart, így a tornaterem és a tornacsarnok felnőtt felügyelet mellett tanítási időn túl is minden nap tanulóink rendelkezésére áll. További lehetőséget jelent a sportolásra a diáksportkör-foglalkozás. diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások Iskolai szinten a tanulók közösségének vezetője a diákönkormányzat, melybe az osztályok 2-2 főt delegálnak. Ez a szervezet az, ahol diákjaink megtanulják a demokráciával együtt járó felelősséget, kibontakoztathatják kreativitásukat és szervezőkészségüket. szabadidős tevékenység Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. Iskolánkban a közösségi élet fontos központja a könyvtár. Több ezer német és magyar nyelvű kötettel, folyóiratokkal, internet-hozzáférési lehetőség rendelkezünk, biztosítva ezzel a kéttannyelvű, nemzetiségi oktatás feltételeit. Folyamatosan törekszünk arra, hogy a kötelező irodalom elegendő példányán kívül a modern tudomány és a mai irodalom kiemelten az ifjúsági irodalom - jelentős műveit, szakkönyveit is beszerezzük. Különösen fontos a nemzetiségi profilú könyvgyűjtemény, hiszen a német nyelvű segédanyagokat tanulóink nagy része máshonnan nem tudja beszerezni. A szakmai, pedagógiai könyvtár a tanárok mindennapi munkáját segíti. A videotéka, a DVDgyűjtemény és az internet-hozzáférés diákjaink ismereteit bővíti, valamint lehetővé teszi a szakórák színesítését, könyvtári projekt-órák tartását. Újonnan felvett tanulóink részére augusztus végén gólyatábort szervezünk, melynek az intenzív nyelvi képzés mellett közösségkialakító hatása is van. 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 15

16 a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, törzskönyvek megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 16

17 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak, főként pedig a gimnáziumi nevelésnek. Kollégáink és diákjaink rendszeresen végzik ezt a tevékenységet, függetlenül attól, hogy azt az intézmény anyagilag elismeri vagy nem. A tehetséggondozás elsősorban szaktanári feladat, hiszen az iskolánkba felvett tanulók közül tanítási órákon viszonylag hamar kitűnnek egyes tanulók a tehetségükkel. A velük való foglalkozás legegyszerűbb módja a differenciált órai munka. Tantárgyi szakkörökön lehetőséget biztosítunk tanulóinknak arra, hogy kiegészíthessék ismereteiket. Felmenő rendszerben előkészítjük a DSD-vizsga különböző fokozatait. A nyolcadik osztályosoknak megszervezzük a DSD I vizsgát, melyre fel is készítjük őket. A12. osztályos tanulóknak pedig a DSD II vizsga letételére van lehetőségük, mellyel nemcsak nyelvtudásukat bővítjük, hanem megteremtjük a Németországban való továbbtanulás lehetőségét is. A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusok szervezetten, illetve egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók az emelt követelmények szerinti oktatás folyamán, valamint az érettségi vizsgára felkészítő foglalkozások keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak az ismereteik elmélyítésére, az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészítésre. A tanulók önképzése és tehetségfejlesztése érdekében különböző versenyeket szervezünk. A vers- és prózamondó versenyt egyaránt megszervezzük német, angol és magyar nyelven. A műfordító verseny német és angol nyelvből is érdekes kihívás. Német nyelvből, magyar nyelv és irodalomból, matematikából évfolyamszintű versenyeken is összemérhetik tudásukat diákjaink. A évfolyamosok pedig az OKTV különböző fordulóin vesznek részt. Tehetséges diákjainkat évente benevezzük a nemzetiségi és a kéttannyelvű iskolák számára meghirdetett különböző versenyekre. Fontosnak tartjuk, hogy az egyéb területen tehetséges gyerekek is számot adhassanak tudásukról, különböző vetélkedőkön, Ki mit tud? -on. Figyelemmel kísérjük a tanulók számára kiírt pályázatokat, ösztönözzük tanulóinkat az azokon való részvételre (pl.: Goethe-ösztöndíjak, nyári németországi tanulmányi ösztöndíjak, nemzetiségi pályázatok, Valeria Koch Díj). 17

18 7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás; rendszeres korrepetálás évfolyamonként; szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal; ingergazdag környezet kialakítása; a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése; a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése; ok-okozati összefüggések feltárása; negatív környezeti hatások kiszűrése; a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése; a továbbtanulás irányítása, segítése. A nemzetiségi kétnyelvű oktatás miatt különösen fontos a gyengébb német nyelvtudással rendelkező tanulók felzárkóztatása, mivel hiányos nyelvtudásuk miatt több tantárgyból is gyorsan hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezen tanulókkal való külön foglalkozást a kilencedik évfolyamon még szeptemberben el kell kezdeni, és segíteni kell a német nyelven történő tananyag elsajátításában. A gyengébb képességű tanulóinknak korrepetálásokon, egyéni foglalkozás keretében adunk segítséget a tananyag könnyebb feldolgozására. A 9. évfolyamon matematikából és magyar nyelvtanból végzünk szűrést annak érdekében, hogy a gyengébb tudásúakat kötelező korrepetálásban részesítsük. A pedagógus feladata a tanórákon olyan oldott légkör kialakítása, ahol a tanulók nyugodtan, stressztől mentesen adhassanak számot tudásukról. A nehezebben tanuló diákokat úgy juttatjuk sikerélményhez, hogy lehetőséget adunk számukra kisebb anyagrészekből való beszámolásra is. Sikertelen dolgozat esetén a szaktanár az adott körülmények figyelembevételével dönthet, ad-e lehetőséget a dolgozat újraírására A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Iskolánk jellegéből következik, hogy igazán deviáns gyerekek ritkán kerülnek felvételre iskolánkba. A 7-8. évfolyamon azonban többször találkozunk hiperaktív tanulókkal. A velük való törődés különmunkát igényel a szaktanártól, hisz ezeket a gyerekeket csak nagyobb, más struktúrájú terheléssel lehet lekötni. Az osztályfőnökök az érintett tanulók szüleivel szinte napi kapcsolatban vannak és szülői segítséggel próbálják a hiperaktív diákok magatartását megfelelő korlátok közé szorítani. Évről évre növekszik a sajátos nevelési igényű gyerekek száma. A velük való foglalkozás kiemelt szakértelmet kíván, ezért minden osztályban külön hangsúlyt fektetünk a korai felismerésre, annak érdekében, hogy őket mielőbb szakemberekhez irányítsuk. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot ápolunk a helyi nevelési tanácsadóval. Mivel iskolánk nem kötelező feladatot ellátó intézmény, ezért fejlesztő pedagógussal nem rendelkezünk. 18

19 Az idegen nyelv alól felmentett tanulókat nem áll módunkban intézményünkbe felvenni. Nagyobb nehézséget jelent a 16 éves korosztály serdülőkori problémáinak kezelése. A szülőknek az anyagi jólét megteremtése érdekében végzett munkájuk mellett egyre kevesebb az idejük a gyermekükkel való foglalkozásra. Mindemellett a serdülők napi túlzott számítógéphasználata is rányomja bélyegét az otthoni kapcsolatokra. Ezeknél a gyerekeknél jelentkeznek elsősorban az igazolatlan hiányzások, és áll fenn leginkább a kábítószer-fogyasztás veszélye. Az igazolatlan hiányzások elkerülése érdekében elvárjuk, hogy a szülők gyermekük távolmaradását (betegségét) telefonon is jelezzék az osztályfőnöknek. Igazolatlan hiányzás esetén a szülőt a jogszabályi keretek betartásával azonnal értesítjük Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A tanulóinkkal a legközvetlenebb kapcsolatot kiépítő osztályfőnök saját tapasztalatából, a szaktanárok vagy az osztálytársak jelzéséből észre kell vegye, ha valamelyik tanulóval komoly probléma van. Ezek a problémák leggyakrabban családi körülményekre vagy a tanuló személyiségzavaraira vezethetők vissza. Az érettségi előtti időszakban fokozottabban figyelünk labilis idegzetű diákjaink lelkiállapotára. A növekvő társadalmi feszültségek miatt egyre több diáknál merülnek fel pszichés problémák. Ennek megoldása nem kizárólag a pedagógus feladata. Egyre inkább szükségét érezzük egy iskolapszichológus alkalmazásának. Tantestületünk igen fontosnak tartja a drogmegelőzési programokat. Ennek keretében a tanári értekezleteken, illetve az osztályfőnöki órákon sokat beszélgetünk, filmeket vetítünk, előadókat hívunk meg. Az osztályfőnökök minden tanév elején (szeptember végéig) felmérik a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. Az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedéseket megtesszük. A diákok túlzott terheltségének megakadályozása érdekében a pedagógusok és a diákok együttesen a témazáró dolgozatok íratásának időpontját összehangolják. Tantestületi határozatunk értelmében a diákokkal egy nap kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. A gyámhatósággal folyamatos kapcsolatban állunk, melynek szakértői az osztályfőnököket tájékoztatják az aktuális törvényi és rendeleti változásokról. 19

20 7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A fentiekben ismertetett hátrányok enyhítésére a következő lehetőséget látjuk: Az ingyenes tankönyvellátásban részesülők körét a jogszabályok meghatározzák. Az anyagilag rászorulók részére tartós tankönyveket biztosítunk. Iskolánk Tehetséges Gyermekekért Alapítványa az aktuális programok során csökkenti a rászoruló tanulók hozzájárulási költségeit. A menzai térítési díjak esetében a három-, vagy többgyermekes családoknál a törvény alapján meghatározott kedvezményeket alkalmazzuk. Szükség esetén a tanuló lakóhelye szerinti önkormányzattól kérünk támogatást a menza térítési díjához. Az osztályfőnökök az osztálykirándulások szervezésekor a költségek minimalizálására törekszenek. 8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók a diákönkormányzat szervezeti keretei között kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. Ugyanakkor lehetőséget kívánunk biztosítani arra is, hogy egyes a tanulóközösség egészére vonatkozó döntések meghozatala előtt a tanulók szervezett formában részt vehessenek a döntést megelőző véleményezésben. A tájékoztatás és a tanulói vélemények beszerzésének módszerét az előző bekezdésben meghatározottal azonosan határozzuk meg. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az aktuális kérdések megbeszélése történik. 20