A GEOMETRIAI PARADIGMAVÁLTÁS HATÁSA
|
|
- Győző Soós
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 A GEOMETRIA FORRADALMA 1831-ben jelent meg Bolyai Farkas Tentamen c. munkája 1. köt. függelékeként Bolyai János( ) 26 oldalas munkája Appendix címmel. Létrehozta a Bolyai-féle abszolút és a Bolyai- Lobacsevszkij féle hiperbolikus geometriát. A GEOMETRIAI PARADIGMAVÁLTÁS HATÁSA Az axiomatikus gondolkodás terén elért eredményei révén átalakította a matematikai gondolkodás egészét. Utat nyitott a 20. századi fizika elméletei előtt, melyek gyökeresen változtatták meg a világképünket. Hatásaként újra kellett gondolni a matematikai logika alapjait, az egész tudományról vallott addigi elképzelésünket.
3 A legrégebbi geometria (jelentése: földmérés) az ősi földművelő társadalmakban (Egyiptom, Babilónia stb.) gyakorlati jellegű volt, tapasztalati írások és állítások formájában élt. Egységes rendszerbe foglalása, elméleti tudománnyá fejlesztése Euklidész (kb. Kr. e ) 13 kötetből álló Elemek (Sztoikheia) c. tudományos munkája. 9 axiómát és 5 posztulátumot fogalmazott meg. Közülük az 5. posztulátum (későbbi kiadásban 11. axióma): Legyen megengedett: ha egy egyenes két másikat úgy metsz, hogy az egyik oldalán lévő belső szögek összege két derékszögnél kisebb, akkor a metsző egyenesnek azon az oldalán a másik két egyenes metszi egymást. Az 5. posztulátumot az Elemek legrégebbi kritikusai a többi alaptételhez viszonyítva nem találták elég szemléletesnek. A metszés ugyanis kellően nagy távolságok esetén tapasztalással nem állapítható meg.
4 Euklidész a maradék axiómarendszerből levezette, hogy a síkon, egy egyeneshez bármely kívüle levő ponton át legalább egy párhuzamos egyenes húzható. Azt azonban, hogy csak egy ilyen egyenes van, nem tudta a levezetni, ezért egészítette ki rendszerét az 5. posztulátummal. Indirekt úton, az 5. axióma tagadásából kiinduló következtetések során próbáltak ellentmondásra jutni, s ezzel az axióma igaz voltát bizonyítani Saccheri (1733) és Lambert (1786), de publikált bizonyítási kísérleteikben nem jutottak belső logikai ellentmondásra. Mérföldkőnek tekinthetjük a 19. század elején Kant A tiszta ész kritikája (1781) c. munkáját, amely felgyorsította a geometria alapjaival való foglalkozást. Szerinte a geometria az a tudomány, amely a tér tulajdonságait szintetikusan és a priori meghatározza. Kant és követői szerint a világ euklideszi, emberi elme más szerkezetű térre még csak nem is gondolhat. Gauss 1817-ben már meg volt győződve arról, hogy az 5. posztulátum független a másik 4 axiómától és látni kezdte a kibontakozó geometriai új világ körvonalait. 19. sz. elején a matematikusok egy elegáns bizonyításra vártak, amely megmutatja, hogy a párhuzamossági axióma levezethető a többiből. De nem ez történt.
5 Bolyai János és tőle függetlenül Lobacsevszkij a párhuzamossági axiómát annak tagadásával helyettesítették. Az e egyeneshez egy külső pontból több olyan egyenes húzható az e és a P által meghatározott síkban, amelyek e-t nem metszik. Következményeit vizsgálva ez a helyettesítés nem vezetett ellentmondáshoz, így egy új geometria született. Ebben a geometriában a párhuzamosságot a következőképpen értelmezzük: A PB és a QA egyenesek párhuzamosak, mert a PQ egyenes ugyanazon az oldalán vannak és nincs közös pontjuk. A QPB szögtérben haladó P-n átmenő minden egyenes metszi a QA-t. Az első négy axiómából levezethető állítások, fogalmak, tételek rendszerét abszolút geometriának nevezzük. A jelölt szögek összege: a) a BAM + ABN = 180º, vagy b) a BAM + ABN < 180º. az a) esetben az euklideszi geometriát kapjuk, a b) esetben a Bolyai-Lobacsevszkij-féle hiperbolikus geometriát.
6 A hiperbolikus geometriára elsőként az olasz Beltrami (1868) adott modellt. Azt vizsgálta, hogy létezik-e a 3-dimenziós euklidészi térben olyan felület, amelynek geometriája a felületen hiperbolikus. A modell az ún. pszeudoszféra, amely a traktrix forgásfelülete. Az egyeneseknek a geodetikus vonalak, a szögnek ezen vonalak alkotta szög, távolságnak a geodetikus ívhossz felel meg. A modellmódszerrel megalkotva a nemeuklidészi geometria modelljét az euklidészi geometriában csak a nemeuklidészi geometria relatív ellentmondás-mentességét sikerült bizonyítani. Hilbert 1899-ben alkotta meg az euklidészi geometria korszerű és szabatos axiómarendszerét.
7 1854-ben Bernhard Riemann ( ) A geometria alapjául szolgáló hipotézisekről c. munkájában egy újabb geometria, az elliptikus geometria lehetőségét mutatta meg. Ezen geometria egyenesei a gömbi főkörök, azaz olyan körívek, amelyek egy, a gömb középpontján átmenő sík és a gömbfelszín metszésvonalaként kaphatók meg. Nem léteznek párhuzamosok, és a háromszög szögeinek összege nagyobb 180 foknál. Így a XIX. század vége felé közeledve már három geometria is látókörben volt. Elliptikus Hiperbolikus Euklidészi tér Kérdés: egy, a hétköznapi tapasztalatoknak látszólag ellentmondó, de következetes matematikai elméletnek (nem-euklideszi geometriák) lehet-e köze a valósághoz?
8 Bolyai kéziratban megmaradt tételében megsejtette a gravitáció és a tér szerkezetének kapcsolatát: a nehézkedés törvénye is szoros összeköttetésben, folytatásban tetszik (mutatkozik) az űr természetével, valójával, milyenségével. Azt, hogy a fizikai kölcsönhatás meghatározhatja a geometriai értelemben vett tér szerkezetét Riemann mutatta ki. Ezen összefüggések megismerése vezetett Einstein általános relativitáselméletének kidolgozásához. Eszerint a tömegek közelében (ahol a gravitációs hatás jelentkezik) a geometriai tér szerkezete változik meg. Einstein relativitáselmélete szerint a tér és az idő nem abszolútak, hanem viszonylagosak, a fizikai leírást tekintve összekapcsoltak Bebizonyította, hogy a testek a téridőt görbítik meg, így a nem-euklideszi geometria a fizikai térnek egy jobb megközelítését adja. Felismerése: a görbült téridőben a magukra hagyott testek a lehető leg-egyenesebb vonalakon mozognak, de ez nem mindig lesz egyenes!
9 Einstein (1915) pontosan megadta, hogyan görbítik meg a testek a téridőt. Eddington az 1919-es napfogyatkozásnál szemléletesen igazolta, hogy a Nap mellett elhaladó fénysugár elhajlik, ezért a csillag más helyen látható, mint a tényleges helye. Einstein gravitációs elméletének ma már több kísérleti bizonyítékát ismerjük: a fénysugarak elhajlása a Nap és a csillagok közelében mellett a vöröseltolódás jelensége a nagyobb tömegű anyagok színképében, továbbá a Merkúr perihéliumának elfordulása.
10 MATEMATIKA, FIZIKA, FILOZÓFIA Bolyai szerint a tudományokat a módszer és a rendszer tekintetében is tökéletesíteni kell. Ehhez a tudomány lényegét el kell választani a változó, időleges elemektől. Bolyai az Üdvtan c. enciklopédikus munkájában törekedett egy tökéletes tudományos nyelv létrehozására. Bolyainál a matematika a természet leírásának eszköze szerepét tölti be. A világ megértéséhez szükséges, hogy ez a leírás tökéletes legyen.. Melyik geometria az, amely a világegyetemben érvényes? Bolyai szerint végtelen sok ellentmondásmentes hiperbolikus nemeuklideszi geometria létezik, de hogy mi valósul meg a természetben, az a priori előzetesen nem eldönthető. A Természet ugyanis objektív, az embertől független törvények alapján működik, míg a különböző geometriák emberi alkotások. Bolyainál a fizikus nincs elkötelezve egyetlen matematikai elmélet mellett sem, szabadon választhat közöttük, amikor a fizikai világ leírásának eszközéül használja ben Domáldon született kézirattöredékében írja: minthogy azt tartottam, hogy a természetet nem szabad kényszeríteni, a természetet nem szabad ábrándok szülte agyrémek szerint formálni, hanem akarnunk kell ésszerűen és természetes módon az igazságot, vagy magát a természetet látni, és hogy meg kell elégednünk a lehető legjobb tárgyalással. Az Üdvtan etikájában olvashatjuk: A szabadság az értelmes létezés tenyészete, ahol a munkának és a gondolkodásnak nincs ember támasztotta akadálya.
11 A 20. század elejére bebizonyosodott, hogy a világ nagyban és kicsiben nem úgy működik, mint közepes méretekben. Felmerült a kérdés, hogy a felhalmozott tudományos ismereteket mennyiben tekinthetjük igaznak? Ennek vizsgálatára létrejött a tudományfilozófia, mint új filozófiai diszciplína Célja: hogy megalapozza a bizonyosságot, az empíriára és logikára alapozva egységes, tökéletesített tudomány kidolgozása. A TUDOMÁNYOK TEORETIZÁLÁSA Egységes, normatív tudomány eszménye; A természettudomány mintaként történő felfogása; Logikai, módszertani, ismeretelméleti kérdések előtérbe kerülése; Fő jellemzői (Suppe alapján): Racionalitás, objektivitás, unicitás, reprezentáció, individualitás elve. A logikai empirizmus főbb képviselői: Bertrand Russell, Ludwig Wittgenstein, a Bécsi Kör, Karl Popper.
12 Alapvető fordulat a kuhni tudománykép (Tudományos forradalmak struktúrája (1962), mely szerint az egymást váltó paradigmákban a racionalitás többféle normarendszere lehet érvényes. Ezzel filozófiai értelemben az abszolút, örök, szükségszerű, egyetlen és időtlen Igazság a nemeuklideszi geometriák mintájára adta át helyét az alternatíváknak, a pluralizmusnak, a választás szabadságának. Napjainkig a tudománnyal foglalkozó munkák nagy száma gyűlt össze, a tudományfilozófiák sokféle irányzata jellemző. Bebizonyosodott, hogy az empirikus tudományokban sem a tartalom, sem a módszer nem igazolható úgy, ahogyan episztemológusok generációi megpróbálták igazolni azt. Annak a vizsgálatához, hogy tudományok tökéletesítése kapcsán milyen tudománykép alakult ki a napjainkra Bolyai János által is vizsgált matematika, fizika, filozófia vonatkozásában gyakorló magyar kutatókkal készítettem riportokat.
13 Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy tudományos elméleteink csak bizonyos korlátok között érvényesülnek. A tudomány a világ egyes jelenségeinek vizsgálatát, magyarázatát vállalhatja csak fel, nem pedig a világ egészének magyarázatát. Nem a matematika, hanem a tudományokban használt matematikai apparátus az, ami bizonyos határok között leírja a természet rendjét. A század eleji redukcionizmus után napjainkra a szintetikus, holisztikus megközelítési mód, a nyitott, dinamikus tudománymodell vált közös jellemzővé. Az Univerzum alapvető tulajdonsága, hogy saját önszerveződése kapcsán képes létrehozni a komplex formák és struktúrák gazdag sokszínűségét. A világ bonyolult rendszereinek kialakulásában és működésében a véletlen elemek megjelenésétől nem tekinthetünk el. A mikroméretű bizonytalanságok magukban hordozzák a jövőbeli különböző lehetőségek megvalósulását. Az ún. kaotikus jelenségek a tudományban a természetről alkotható azon kép elvesztését jelentik, miszerint a világ kiszámítható, és egy egészen új gondolkodásmód kezdetét jelentheti.
14 Összevetve Bolyai Jánosnak az emberi tudásról alkotott elképzelését a természetkutatók által vallott tudományképpel egyértelművé válik,, hogy Bolyai korát messze megelőzve megsejtette a tudományok egészéről vallott mai elképzelésünket. Az élet kimeríthetetlen számú és szabad szemmel többnyire már láthatatlannak tűnő mintázatait csak újabb és újabb, Bolyai felfedezéséhez mérhető világok zárjainak nyitját megtalálva ismerhetjük meg. Láthattuk, hogy Bolyai János egy ilyen kulcsot megtalálva nemcsak a geometriában, de a tudomány egyéb területein is milyen óriási perspektívát nyitott meg fejlődés számára. Új törvényekkel, túl a szűk egen, új végtelent nyitottam én eszemnek; király gyanánt, túl minden képzeten kirabolván kincsét a képtelennek nevetlek, mint Istennel osztozó, vén Euklides, rab törvényhozó. (Babits Mihály: Bolyai)
Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár & Óbudai Egyetem, Budapest. 2015. június 20.
A görbületek világa 1 Kristály Sándor Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár & Óbudai Egyetem, Budapest 2015. június 20. 1 Az MTA Bolyai János Kutatói Ösztöndíj által támogatott kutatás. Eukleidészi világnézet
RészletesebbenBEVEZETÉS. Dr. Madaras Lászlóné 1
Szolnoki Tudományos Közlemények XIV. Szolnok, 2010. Dr. Madaras Lászlóné 1 A 19. SZÁZADI GEOMETRIAI FORRADALOM MAI SZEMMEL Százötven évvel ezelőtt halt meg Bolyai János, a 19. századi geometriai forradalom
RészletesebbenElőzmények: matematika Előzmények: fizika Az általános relativitáselmélet Furcsa következmények Tanulságok. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.
Fizikatörténet Az általános relativitáselmélet története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 AFKT 5.2.6 AFKT 5.2.7 A párhuzamossági axióma Euklidesz geometriája 2000 évig megingathatatlannak
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenEUKLIDÉSZ ÉS BOLYAI PÁRHUZAMOSAI: A GÖRÖG ÉS A MODERN TRAGIKUM SZIMBÓLUMAI
EUKLIDÉSZ ÉS BOLYAI PÁRHUZAMOSAI: A GÖRÖG ÉS A MODERN TRAGIKUM SZIMBÓLUMAI 37 I. Az egyéniség forradalma a pythagoreus hagyományon belül 1. Euklidész és Bolyaiék közös alapfeltevése: a végtelenített egyenes,
RészletesebbenSegítség és útmutatás az eligazodáshoz
Segítség és útmutatás az eligazodáshoz (Apróságok IV.) Mivel nem könnyű eligazodni az euklideszi geometria és a hiperbolikus geometria tulajdonságai és állításai között, ezért az [1]-ben, [2]-ben és [3]-ban
RészletesebbenModern matematikai paradoxonok
Modern matematikai paradoxonok Juhász Péter ELTE Matematikai Intézet Számítógéptudományi Tanszék 2013. január 21. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok 2013. január 21. 1 / 36 Jelentés Mit jelent a paradoxon
RészletesebbenGeometriai axiómarendszerek és modellek
Verhóczki László Geometriai axiómarendszerek és modellek ELTE TTK Matematikai Intézet Geometriai Tanszék Budapest, 2011 1) Az axiómákra vonatkozó alapvető ismeretek Egy matematikai elmélet felépítésének
Részletesebbenegyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-
egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására
RészletesebbenMTB1005 Geometria I előadásvázlat
MTB1005 Geometria I előadásvázlat Az abszolút geometria axiómarendszere 0. A geometria axiomatikus felépítéséről Egy axiómarendszer nem definiált alapfogalmakból és bizonyítás nélkül elfogadott állításokból
RészletesebbenERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1
ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1 Inerciarendszer (IR): olyan vonatkoztatási rendszer, ahol érvényes Newton első törvénye (! # = 0 ' = 0) 1. példa: ez pl. IR (Newton és Einstein egyetért) Inerciarendszerben tett felfedezések:
RészletesebbenKant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
Részletesebbena geometria axiómái Vincze Csaba Debreceni Egyetem szeptember 27.
Semmiből egy új, más világot: a geometria axiómái Vincze Csaba Kutatók éjszakája 2017 Debreceni Egyetem 2017. szeptember 27. Babits Mihály: Bolyai Isten elménket bezárta a térbe. Szegény elménk e térben
RészletesebbenÖSSZEHASONLÍTÓ GEOMETRIA BEVEZETÉS
Nagyné Kondor Rita ÖSSZEHASONLÍTÓ GEOMETRIA BEVEZETÉS Az élő, korszerű matematikaoktatás legfontosabb feladata, hogy önálló gondolkozásra, a döntéshelyzetek megismerésére és megoldására nevelje a fiatalokat.
RészletesebbenAz Yff pontok vizsgálata különböző geometriákban
Az Yff pontok vizsgálata különböző geometriákban Szakdolgozat Paulik Rita Matematika BSc, Matematika tanári szakirány Témavezető: Dr. Rózsahegyiné Vásárhelyi Éva egyetemi docens Konzulens: Lénárt István
RészletesebbenInteraktív geometriai rendszerek használata középiskolában -Pont körre vonatkozó hatványa, hatványvonal-
Fazekas Gabriella IV. matematika-informatika Interaktív geometriai rendszerek használata középiskolában -Pont körre vonatkozó hatványa, hatványvonal- Jelen tanulmány a fent megjelölt fogalmak egy lehetséges
RészletesebbenMinden matematikai elmélet fogalmak és állítások gyűjteményeként fogható fel. Az
Az euklideszi geometria axiomatikus felépítése 1) Az axiómákra vonatkozó alapvető ismeretek Egy matematikai elmélet felépítésének alapelvei Minden matematikai elmélet fogalmak és állítások gyűjteményeként
RészletesebbenAgeometriai problémamegoldás útja a rajzoknál kezdõdik, hiszen a helyes következtetéshez
Iskolakultúra 2003/12 Nagyné Kondor Rita Dinamikus geometriai rendszerek a geometria oktatásában A számítógépes rajzolóprogramok új lehetőségeket nyitnak meg a geometria tanításában: gyorsan, pontosan,
RészletesebbenERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1. példa:
ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1 Inerciarendszer (IR): olyan vonatkoztatási r rendszer, ahol érvényes Newton első törvénye ( F e = 0 " a r = 0) 1. példa: ez pl. IR (Newton és Einstein egyetért) Inerciarendszerben
RészletesebbenA 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenBizonyítási módszerek ÉV ELEJI FELADATOK
Bizonyítási módszerek ÉV ELEJI FELADATOK Év eleji feladatok Szükséges eszközök: A4-es négyzetrácsos füzet Letölthető tananyag: Emelt szintű matematika érettségi témakörök (2016) Forrás: www.mozaik.info.hu
RészletesebbenKártyázzunk véges geometriával
Kártyázzunk véges geometriával Bogya Norbert Bolyai Intézet Egyetemi tavasz, 2016 Tartalom Dobble Véges geometria Dobble újratöltve SET Kérdések Hogy tudunk ilyen kártyákat konstruálni? 8 helyett más
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenAz R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.
2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az
RészletesebbenGeometriai alapok Felületek
Geometriai alapok Felületek Geometriai alapok Felületek matematikai definíciója A háromdimenziós tér egy altere Függvénnyel rögzítjük a pontok helyét Parabolavezérgörbéjű donga 4 f z x + a C Elliptikus
RészletesebbenMiért érdekes a görög matematika?
2016. március Tartalom 1 Bevezetés 2 Geometria 3 Számelmélet 4 Analízis 5 Matematikai csillagászat 6 Következtetések Bevezetés Miért éppen a görög matematika? A középiskolások sok olyan matematikai témát
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
Részletesebben3. tétel Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkon és a térben.
3. tétel Térelemek távolsága és szöge. Nevezetes ponthalmazok a síkon és a térben. TÁVOLSÁG Általános definíció: két alakzat távolsága a két alakzat pontjai között húzható legrövidebb szakasz hosszaa távolság
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika Kar 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenMilyen a modern matematika?
Milyen a modern matematika? Simonovits Miklós Milyen a modern matematika? p.1 Miért rossz ez a cím? Nem világos, mit értek modern alatt? A francia forradalom utánit? Általában olyat tanulunk, amit már
RészletesebbenA lehetetlenségre visszavezetés módszere (A reductio ad absurdum módszer)
A lehetetlenségre visszavezetés módszere (A reductio ad absurdum módszer) Ezt a módszert akkor alkalmazzuk, amikor könnyebb bizonyítani egy állítás ellentettjét, mintsem az állítást direktben. Ez a módszer
RészletesebbenMegemlékezés. Kürschák Józsefről (1864-1933) Kántor Tünde. Kántor Tünde, December 2, 2008 - p. 1/40
0 1 Megemlékezés Kürschák Józsefről (1864-1933) Kántor Tünde Kántor Tünde, December 2, 2008 - p. 1/40 Megemlékezés Megemlékezés Kántor Tünde, December 2, 2008 - p. 2/40 Megemlékezés Megemlékezés 75 éve
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. középszint 2016. ősz 1. Diszkrét matematika 1. középszint 2. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján Komputeralgebra
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2014. ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 2. előadás Mérai László diái alapján Komputeralgebra Tanszék 2014. ősz Matematikai logika Diszkrét matematika I. középszint
RészletesebbenPélda a report dokumentumosztály használatára
Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............
RészletesebbenKövetelmény az 5. évfolyamon félévkor matematikából
Követelmény az 5. évfolyamon félévkor matematikából Gondolkodási és megismerési módszerek Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése, az összes lehetséges sorrend felsorolása.
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenGeometria. a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk)
1. Térelemek Geometria a. Alapfogalmak: pont, egyenes, vonal, sík, tér (Az alapfogalamakat nem definiáljuk) b. Def: félegyenes, szakasz, félsík, féltér. c. Kölcsönös helyzetük: i. pont és (egyenes vagy
RészletesebbenDiszkrét matematika I.
Diszkrét matematika I. középszint 2013 ősz 1. Diszkrét matematika I. középszint 8. előadás Mérai László merai@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ merai Komputeralgebra Tanszék 2013 ősz Kombinatorika
RészletesebbenEgy tételr½ol, melyet Dürer majdnem megtalált
Haladvány Kiadvány 2017.03.26 Egy tételr½ol, melyet Dürer majdnem megtalált Hujter Mihály hujter.misi@gmail.com A német reneszánsz legfontosabb alakjaként ismert Albrecht Dürer. Mivel apja (id½osebb Albrecht
RészletesebbenThis article shows a new approximation cosinus theorem of geometry of Bolyai, Euclides and Riemann. From this pont of view these are special cases.
EXPANDED BOLYAI GEOMETRY HORVÁTH ISTVÁN SZELLŐ LÁSZLÓ EXPANDED BOLYAI GEOMETRY CIKKSOROZAT A KITERJESZTETT BOLYAI GEOMETRIÁRÓL: I. BOLYAI JÁNOS ÚJ, MÁS VILÁGA Cikkünken egy új megközelítésen tárgyljuk
RészletesebbenBevezetés a síkgeometriába
a síkgeometriába 2016.01.29. a síkgeometriába 1 Fogalom, alapfogalom Álĺıtás,axióma Térelemek kölcsönös helyzete 2 A szögek A szögek mérése Szögfajták Szögpárok 3 4 a síkgeometriába Fogalom, alapfogalom
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
Részletesebben3. előadás. Elemi geometria Terület, térfogat
3. előadás Elemi geometria Terület, térfogat Tetraéder Négy, nem egy síkban lévő pont által meghatározott test. 4 csúcs, 6 él, 4 lap Tetraéder Minden tetraédernek egyértelműen létezik körülírt- és beírt
RészletesebbenSzemle Iskolakultúra 2002/12. Nem euklideszi geometriák az iskolában
Iskolakultúra 2002/12 Schweitzer, P. (1994): Many Happy Retirements. In: Schutzman, M. Cohen-Cruz, J. (eds.): Playing Boal. Routledge, London. 64 80. Thompson, J. (1999): Drama Workshops for Anger Management
RészletesebbenKettő és fél dimenzió
Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Doktori Iskola Fodor Pál Kettő és fél dimenzió A térábrázolás paradox jelenségei a képzőművészetben DLA értekezés Témavezető: Keserü Ilona, festőművész, professor emerita
RészletesebbenGeometria 1 összefoglalás o konvex szögek
Geometria 1 összefoglalás Alapfogalmak: a pont, az egyenes és a sík Axiómák: 1. Bármely 2 pontra illeszkedik egy és csak egy egyenes. 2. Három nem egy egyenesre eső pontra illeszkedik egy és csak egy sík.
RészletesebbenJátékok matematikája
Játékok matematikája Kártyázzunk véges geometriával Bogya Norbert Bolyai Intézet Eötvös esték & Mat. Műhely, 2016 Bogya Norbert (Bolyai Intézet) Kártyázzunk véges geometriával Eötvös esték, 2016 1 / 1
RészletesebbenHáromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam
Háromszögek, négyszögek, sokszögek 9. évfolyam I. Pontok, egyenesek, síkok és ezek kölcsönös helyzetet 1) a pont, az egyenes, a sík és az illeszkedés alapfogalmak 2) két egyenes metsző, ha van közös pontjuk
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenFizikai geodézia és gravimetria / 1. A NEHÉZSÉGI ERŐTÉR SZERKEZETE. TÉRERŐSSÉG VAGY GYORSULÁS? JELENTŐSÉGE A GEODÉZIÁBAN.
MSc Fizikai geodézia és gravimetria / 1. BMEEOAFML01 A NEHÉZSÉGI ERŐTÉR SZERKEZETE. TÉRERŐSSÉG VAGY GYORSULÁS? JELENTŐSÉGE A GEODÉZIÁBAN. A fizikai erőterekkel kapcsolatos kérdések a természettudományok
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
Részletesebben7. Koordináta méréstechnika
7. Koordináta méréstechnika Coordinate Measuring Machine: CMM, 3D-s mérőgép Egyiptomi piramis kövek mérése i.e. 1440 Egyiptomi mérővonalzó, Amenphotep fáraó (i.e. 1550) alkarjának hossza: 524mm A koordináta
RészletesebbenA relativitáselmélet története
A relativitáselmélet története a parallaxis keresése közben felfedezik az aberrációt (1725-1728) James Bradley (1693-1762) ennek alapján becsülhető a fény sebessége a csillagfény ugyanúgy törik meg a prizmán,
Részletesebben1. A Hilbert féle axiómarendszer
{Euklideszi geometria} 1. A Hilbert féle axiómarendszer Az axiómarendszer alapfogalmai: pont, egyenes, sík, illeszkedés (pont egyenesre, pont síkra, egyenes síkra), közte van reláció, egybevágóság (szögeké,
RészletesebbenMinimum követelmények matematika tantárgyból 11. évfolyamon
Minimum követelmények matematika tantárgyból. évfolyamon A hatványozás általánosítása pozitív alap esetén racionális kitevőre. Műveletek hatványokkal. A, a 0 függvény. Az eponenciális függvény. Vizsgálata
Részletesebbennappali tagozat, tanítói szak TAN05MSZ Szigorlati követelmények és tételek Vizsgatematika A szigorlat követelményei:
Matematika Tanszék Matematika műveltségi terület, nappali tagozat, tanítói szak TAN05MSZ Szigorlati követelmények és tételek A szigorlat követelményei: Vizsgatematika A hallgató legyen képes 15-20 perces
RészletesebbenÖsszehasonlító vizsgálatok a gömb és a sík geometriájában
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikatanítási és Módszertani Központ Összehasonlító vizsgálatok a gömb és a sík geometriájában Körzőrózsák és hozzáírt körsorozatok Szakdolgozat
RészletesebbenTANMENET. a matematika tantárgy tanításához a 12. E osztályok számára
Az iskola fejbélyegzője TANMENET a matematika tantárgy tanításához a 12. E osztályok számára Készítette: Természettudományi Munkaközösség matematikát tanító tanárai Készült: a gimnáziumi tanterv alapján
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA) 2. forduló - megoldások. 1 pont Ekkor
Okta tási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 0/0 Matematika I. kategória (SZAKKÖZÉPISKOLA). forduló - megoldások. Az valós számra teljesül a 3 sin sin cos sin egyenlőség. Milyen értékeket
RészletesebbenFÖL(D)PÖRGETŐK HÁZI VERSENY 1. FORDULÓ 5-6. évfolyam Téma: Magyar tudósok nyomában
A Földpörgetők versenyen, minden tantárgy feladataira összesen 20 pontot lehet kapni, így egy forduló összpontszáma 100 pont a feladatok számától függetlenül. Csak a kiosztott fejléces üres papírokra lehet
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok november 4.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok 2013. november 4. Tanulságok a múlt óráról A modern szimbolikus logika feltárja a kifejezések valódi szerkezetét, ami nem azonos
RészletesebbenA NEHÉZSÉGI ERŐTÉRREL KAPCSOLATOS FIZIKAI ALAPFOGALMAK ÁTTEKINTÉSE
A NEHÉZSÉGI ERŐTÉRREL KAPCSOLATOS FIZIKAI ALAPFOGALMAK ÁTTEKINTÉSE A fizikai erőterekkel kapcsolatos kérdések a természettudományok legizgalmasabb problémái. Ilyen kérdések például: mi a gravitációs erőtér,
RészletesebbenOsztályozóvizsga követelményei
Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Nyolcosztályos gimnázium Matematika Évfolyam: 7 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli Követelmények, témakörök: Gondolkodási
RészletesebbenMatematika az építészetben
Matematika az építészetben Molnár-Sáska Katalin Főisk.docens YMÉK Bevezetés - Történeti áttekintés - A geometria helye a főiskolai képzésben - Újraindítás és körülményei Részletes tanmenet Megjegyzések:
RészletesebbenA TERMÉSZETES SZÁMOK
Boronkay György Műszaki Középiskola és Gimnázium 2600 Vác, Németh László u. 4-6. : 27-317 - 077 /fax: 27-315 - 093 WEB: http://boronkay.vac.hu e-mail: boronkay@vac.hu Levelező Matematika Szakkör 2018/2019.
RészletesebbenKövetelmény a 7. évfolyamon félévkor matematikából
Követelmény a 7. évfolyamon félévkor matematikából Gondolkodási és megismerési módszerek Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Halmazok ábrázolása. A nyelv logikai elemeinek helyes használata.
RészletesebbenKövetelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából
Követelmény a 6. évfolyamon félévkor matematikából Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. Két véges halmaz közös részének,
RészletesebbenKoordináta-geometria feladatgyűjtemény
Koordináta-geometria feladatgyűjtemény A feladatok megoldásai a dokumentum végén találhatók Vektorok 1. Egy négyzet két szemközti csúcsának koordinátái: A( ; 7) és C(4 ; 1). Határozd meg a másik két csúcs
RészletesebbenA hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje
A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje Ha egy aiómarendszerre modellt adunk, az azt jelenti, hogy egy matematikai rendszerben interpretáljuk az aiómarendszer alapfogalmait és az aiómák a
RészletesebbenTANMENET. a matematika tantárgy tanításához 10. E.osztályok számára
Az iskola fejbélyegzője TANMENET a matematika tantárgy tanításához 10. E.osztályok számára Készítette: Természettudományi Munkaközösség matematikát tanító tanárai Készült: a gimnáziumi tanterv alapján
Részletesebben(Természetesen, nem lesz ilyen sok kérdés feladva a vizsgán!) Hogy szól a relativitási elv a lehető legjobb megfogalmazásban?
Próba vizsgakérdések (A téridő fizikájától a tér és idő metafizikájáig) (Természetesen, nem lesz ilyen sok kérdés feladva a vizsgán!) Hogy szól a relativitási elv a lehető legjobb megfogalmazásban? Mit
RészletesebbenEgy feladat megoldása Geogebra segítségével
Egy feladat megoldása Geogebra segítségével A következőkben a Geogebra dinamikus geometriai szerkesztőprogram egy felhasználási lehetőségéről lesz szó, mindez bemutatva egy feladat megoldása során. A Geogebra
RészletesebbenA fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI
A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenOktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont
Oktatási Hivatal Öt pozitív egész szám egy számtani sorozat első öt eleme A sorozatnak a különbsége prímszám Tudjuk hogy az első négy szám köbének összege megegyezik az ezen öt tag közül vett páros sorszámú
RészletesebbenGEOMETRIA 1, alapszint
GEOMETRIA 1, alapszint Kiss György 4-723 Fogadóóra: péntek 8. 15-10. 00 email: kissgy@cs.elte.hu Előadás: 11. 15-13. 45, közben egyszer 15 perc szünet GEOMETRIA 1, alapszint Ajánlott irodalom: Hajós Gy.:
RészletesebbenFejezetek az abszolút geometriából 6. Merőleges és párhuzamos egyenesek
Fejezetek az abszolút geometriából 6. Merőleges és párhuzamos egyenesek Ebben a fejezetben megadottnak feltételezzük az abszolút tér egy síkját és tételeink mindig ebben a síkban értendők. T1 (merőleges
RészletesebbenFeladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához
Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához Dr. Nagy Gábor, Geometria Tanszék 2010. szeptember 16. Görbék paraméterezése 1. feladat. (A) Bizonyítsuk be a vektoriális szorzatra vonatkozó
Részletesebbenválasztással azaz ha c 0 -t választjuk sebesség-egységnek: c 0 :=1, akkor a Topa-féle sebességkör teljes hossza 4 (sebesség-)egységnyi.
Egy kis számmisztika Az elmúlt másfél-két évben elért kutatási eredményeim szerint a fizikai téridő geometriai jellege szerint háromosztatú egységet alkot: egymáshoz (a lokális éterhez mért v sebesség
RészletesebbenA geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.
A geometriai optika Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. május 25. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika 2019. május 25. 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 A fénysebesség meghatározása Olaf Römer
RészletesebbenDobó Andor. Az elliptikus geometriának a Riemann-féle (gömbi) modellje lényegesen különbözik a Dobóféle
Dobó Andor Az elliptikus liptikus geometria két modelljér elljéről A Dobó-Topa-féle elliptikus (görbült) téridő-elmélet az elliptikus geometria alkalmazásán alapszik. Éppen ezért fontos e geometriának
Részletesebben18. Kerületi szög, középponti szög, látószög
18. Kerületi szög, középponti szög, látószög Középponti szög fogalma: A körben a középponti szög csúcsa a kör középpontja, két szára a kör két sugara, illetve azok félegyenese. Egy középponti szög (ω)
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
RészletesebbenMatematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára
Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Budapest Helyi tanterv Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára 1 Emelt szintű matematika 11 12. évfolyam Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka
RészletesebbenAz Általános Relativitáselmélet problémáinak leküzdése alternatív modellek használatával. Ált. Rel. Szondy György ELFT tagja
Az Általános Relativitáselmélet problémáinak leküzdése alternatív modellek használatával Szondy György ELFT tagja? GPS ELFT Fizikus Vándorgyűlés Szombathely, 2004. Augusztus 24.-27. Ált. Rel. GRAVITÁCIÓ
RészletesebbenCsod alatos geometria
Csodálatos geometria G. Horváth Ákos CSODÁLATOS GEOMETRIA avagy a kapcsolatteremtés tudománya A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap és a Magyar Tudományos Akadémia támogatta. c G. Horváth Ákos,
Részletesebben25. tétel: Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel
5. tétel: Bizonyítási módszerek és bemutatásuk tételek bizonyításában, tétel és megfordítása, szükséges és elégséges feltétel Axióma: Bizonyítás: olyan állítás, amelynek igazságát bizonyítás nélkül elfogadjuk.
RészletesebbenPrímszámok statisztikai analízise
Prímszámok statisztikai analízise Puszta Adrián 28. április 18. Kivonat Munkám során a prímszámok és a páros prímek eloszlását, illetve különbségét vizsgáltam, majd ebből következtettem a véletlenszerű
Részletesebbenképességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos
MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika
RészletesebbenA tér lineáris leképezései síkra
A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása
Részletesebben1. Halmazok, halmazműveletek. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben. (x eleme az A halmaznak, x az A halmazhoz tartozik),
1. Halmazok, halmazműveletek. Nevezetes ponthalmazok a síkban és a térben Halmazok A halmaz a matematikában nem definiált fogalom. A halmazt alapfogalomnak tekintjük, nem tudjuk egyszerűbb fogalmakkal
RészletesebbenNagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz
Diszkrét matematika 1. estis képzés 2017. ősz 1. Diszkrét matematika 1. estis képzés 9. előadás Nagy Gábor nagygabr@gmail.com nagy@compalg.inf.elte.hu compalg.inf.elte.hu/ nagy Mérai László diái alapján
RészletesebbenNewton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)
Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások
RészletesebbenVarga Tamás szellemébenkonkrét tapasztalatok, gondolkodásra és önállóságra nevelés
Varga Tamás szellemébenkonkrét tapasztalatok, gondolkodásra és önállóságra nevelés Előadásom részei Múlt hét: 30 órás továbbképzés. Fókuszban: Varga Tamás matematikája, eszközhasználat és játék, tudatos
RészletesebbenMatematika. 9.osztály: Ajánlott tankönyv és feladatgyűjtemény: Matematika I-II. kötet (Apáczai Kiadó; AP-090803 és AP-090804)
Matematika A definíciókat és tételeket (bizonyítás nélkül) ki kell mondani, a tananyagrészekhez tartozó alap- és közepes nehézségű feladatokat kell tudni megoldani A javítóvizsga 60 -es írásbeliből áll.
RészletesebbenKoordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok )
Koordinátageometriai gyakorló feladatok I ( vektorok./ Határozd meg az AB szakasznak azt a pontját, amely a szakaszt : ha A ( ; és a B ( ; 8!./ Adott az A ( 3 ; 5 és a ( ; 6 B pont. Számítsd ki az AB vektor
RészletesebbenKijelentéslogika, ítéletkalkulus
Kijelentéslogika, ítéletkalkulus Kijelentés, ítélet: olyan kijelentő mondat, amelyről egyértelműen eldönthető, hogy igaz vagy hamis Logikai értékek: igaz, hamis zürke I: 52-53, 61-62, 88, 95 Logikai műveletek
RészletesebbenRamsey-féle problémák
FEJEZET 8 Ramsey-féle problémák "Az intelligens eljárást az jellemzi, hogy még a látszólag megközelíthetetlen célhoz is utat nyit, megfelelő segédproblémát talál ki és először azt oldja meg." Pólya György:
Részletesebben