Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás"

Átírás

1 Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia ös tanév VI. előadás

2 Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott. o Az empirizmus nem volt képes pusztán a tapasztalatból megalapozni a bizonyosságot. o A racionalizmus elvont koncepciókat fejlesztett ki, amelyeket nehéz visszavonatkoztatni a tudományos megismerés összefüggéseire. Eljött az ideje a Descartes-tól eredő problémafelvetés újragondolásának. o Az empirizmuson belül az újragondolás Hume érdeme. A racionalista hagyományon belül Kant nevéhez fűződik a legjelentősebb megújítási kísérlet. o Kant a két rivális hagyomány összeegyeztetésével, új alapokról indulva próbálta feltárni a megismerés bizonyosságának alapjait.

3 Kant és a transzcendentális filozófia Immanuel Kant ( ) Königsbergben élte le egész életét. Városa egyetemének professzora volt. Kezdetben főleg a természetfilozófia területén alkotott. Az 1770-es években merült fel benne a kritikai filozófia alapgondolata. Főműve: A tiszta ész kritikája (1781, 1787). o További fontos művei: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (1785) A gyakorlati ész kritikája (1788) Az ítélőerő kritikája (1790) A vallás a puszta ész határain belül (1793) Az erkölcsök metafizikája (1797).

4 Kant és a racionalizmus Kant már a kritikai fordulat előtt is eltért a racionalisták többsége által elfogadott nézetektől. Három eltérés: 1. Az elégséges alap elvének megragadása 2. Az matematikai és a filozófiai módszer viszonya 3. Az ontológiai istenérv megítélése

5 Kant és a racionalizmus Az elégséges alap elve (Leibniz) Semmi nem létezhet anélkül, hogy létezésének elégséges alapja lenne. Kant megkülönböztette az elv két alkalmazását. Logikai alkalmazás: a következtetés csak akkor érvényes, ha a premisszákból maradéktalanul le lehet vezetni. Ontológiai alkalmazás: a jelenség maradéktalanul visszavezethető létesítő okaira. Kant szerint a két alkalmazás összekeverése csábította arra a racionalistákat, hogy tisztán spekulatív úton állapítsanak meg létezésre vonatkozó tételeket.

6 Kant és a racionalizmus Kant megkülönböztette a matematikai és a filozófiai okoskodás módszerét. A korábbi racionalizmus hajlott a kettő azonosítására. A matematikai és a filozófiai módszer különbségei: 1. A matematika mennyiségi viszonyokkal foglalkozik, a filozófia minőségiekkel. 2. A matematikai fogalmak konstruáltak, a filozófia viszont már adott fogalmakat vizsgál. 3. A matematika módszere szintetikus, a filozófiáé analitikus. A filozófia az ismeretek alapjaira kérdez rá. A szintetikus módszer jellemzője az általánosítás, az analitikusé a redukció.

7 Kant és a racionalizmus Kant már a kritikai fordulat előtt elvetette az ontológiai istenérvet. Téves az az elgondolás, hogy a létezés tulajdonság. A létezés nem lehet Isten egyik perfectio-ja. o Egy dolog jellemzésének egyik dimenziója az, hogy felsoroljuk a tulajdonságait, egy másik pedig az, hogy megállapítjuk, létezik vagy nem létezik. A korai Kant a kozmológiai istenérvet fogadta el. o Minden véges dolog abszolút okot feltételez; Isten ez az abszolút ok. (A tiszta ész kritikájában oda jutott, hogy Isten létezése nem bizonyítható filozófiai érvekkel.)

8 Kant és a racionalizmus Kant filozófiai fejlődése szempontjából igen fontos volt Newton és Leibniz vitája arról, hogy a tér abszolút vagy relatív jellegű-e. Kant eleinte Newton álláspontja mellett állt: a térnek megváltoztathatatlan tulajdonságai vannak (csak háromdimenziós lehet). Később elbizonytalanodott: mi van, ha a jelenségek térbeli elrendezése csak arra a módra jellemző, ahogy az elme felfogja őket? Nem akarta azonban Leibnizet követve viszonyfogalommá tenni a térbeliséget. o Az, ahová ennek a kérdésnek a kapcsán eljutott, fontos tényezője lett A tiszta ész kritikájának.

9 A transzcendentális filozófia Kant alapvetően ugyanazokat filozófiai problémákat próbálta megoldani, mint elődei. Kant számára is az volt a legfontosabb feladat, hogy számot adjunk a tudományos megismerés lehetőségéről. Tisztázni kell a modern természettudomány metafizikai alapjait. Kant azt gondolta, hogy a kritikai filozófia a legjobb kiindulópont ennek a feladatnak a teljesítésére (A tiszta ész kritikája).

10 A transzcendentális filozófia A kritikai filozófia kulcsa a transzcendentális módszer. Transzcendentális megismerés: nem a megismerés tárgyaira koncentrál, hanem a megismerés módjára és a priori lehetőségére. A priori: tapasztalattól független, tapasztalat előtti. A posteriori: tapasztalat utáni. o A transzcendentális módszer elvonatkoztat a tapasztalat tárgyaitól. A módszer a megismerőképesség feltérképezésére irányul. o A megismerés a tapasztalattal kezdődik, de előfeltételez egy tapasztalat előtti mechanizmust. Kopernikuszi fordulat o Nem a tapasztalat tárgyaitól haladunk a megismerőképesség felé, hanem a megismerőképesség felől a megismerés tárgyai felé.

11 A transzcendentális filozófia A transzcendentális módszer válasz a David Hume munkásságában rejlő kihívására. o Hume azt tanította, hogy tapasztalati ismereteink nélkülözik a bizonyosságot. Amit tapasztalatból tudunk, sohasem szükségszerű - tényigazság. o A természeti törvényeket valószínűségi ítéletekké fokozta le. Kant úgy érezte, Hume száműzi a természettudományból a bizonyosságot. o Elismerte azonban, hogy a tapasztalat önmagában nem szavatolhatja az ismeretek bizonyosságát. o A bizonyosság forrását abban a tapasztalat előtti mechanizmusban keresnünk, amely az ismereteinknek formáját meghatározza.

12 Kant elmélete az emberi megismerésről A transzcendentális módszer alkalmazása vezet el a megismerés kanti elméletéhez. Kiindulópont: az emberi megismerésben már benne rejlenek az ismeret formái, mielőtt még bármilyen tapasztalatot szereznénk (a priori formák). Három emberi képesség működik közre a megismerésben: 1. Szemlélet 2. Értelem 3. Ész

13 Kant elmélete az emberi megismerésről Szemlélet Az elme szemléleti formákat alkalmaz az ismeret tárgyaira. A megismerés tárgya azáltal válik jelenséggé, hogy igazodik ezekhez a formákhoz. Két szemléleti forma: tér és idő. A szemlélet jóvoltából a tárgyakat mindig térben érzékeljük, a rájuk vonatkozó képzetek pedig időben váltakoznak. A megismerés tárgya azáltal válik jelenséggé, hogy igazodik ezekhez a formákhoz. (Ding an sich Ding für uns)

14 Kant elmélete az emberi megismerésről Értelem Az értelem lehetővé teszi, hogy a tapasztalat tárgyait elgondoljuk, illetve kijelentéseket tegyünk róluk. Az értelem adja hozzá a tapasztalathoz a fogalmakat. Ezek a fogalmak is a priori adottak (transzcendentális kategóriák, illetve tiszta értelmi fogalmak). o A transzcendentális kategóriák zárt rendszert alkotnak. o A kategóriák táblája négy fajra osztja őket, amelyek mindegyike három fogalmat vagy fogalompárt tartalmaz. o Mennyiség (pl. egység, sokaság ), minőség (pl. realitás ), viszony (pl. kauzalitás ), modalitás (pl. lehetőség ).

15 Kant elmélete az emberi megismerésről Ész (A szemlélet és az értelem fogalma tisztázza minden ismeret eredetét a tapasztalat határai között.) Az ész arról ad számot, ami a tapasztalat alapjánál rejlik, vagy ami túlnyúlik a tapasztalaton. Két terület: A tudományok általában vett lehetősége ( Miképp lehetséges tiszta természettudomány? ) Válasz azokra a kérdésekre, amelyekre az ember a tapasztalatra támaszkodva nem kap választ: o Isten, szabadság, halhatatlanság.

16 Kant és a szabadság problémája Az észt foglalkoztató kérdések közül a szabadság problémája a legfontosabb számunkra. A probléma a szabad akarat régi filozófiai kérdéséből nőtt ki (determinizmus indeterminizmus). Kant szerint a természettudományos ismereteink alapján be kell látnunk, hogy a jelenségvilág minden eseményére érvényes a kauzalitás törvénye. Ez kizárni látszik az emberi szabadságot: minden emberi cselekedet determinált. Az a lehetőség, hogy az ember spontán cselekvések kiindulópontja legyen, puszta illúzió?

17 Kant és a szabadság problémája Kant megoldási javaslata azon alapul, hogy a kauzalitás az egyik tiszta értelmi fogalom. A kauzalitás vonatkozik mindenre, ami jelenség. De az ember önmagáról nem csak érzéki tapasztalás, hanem önérzékelés, appercepció révén is tudomással bír. o Az ember az appercepció tárgyaként nem jelenség, ezért nem is vonatkozik rá a kauzalitás törvénye. Az ember két világ polgára: o egyrészt természeti (testi) lény (phenomenon), o másrészt szabadságra képes erkölcsi lény (noumenon). Van (Sein) és kell (Sollen): a szükségesség két fajtája. A természettudományok csak azt ismerhetik meg, ami van (volt, lesz).

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B

Részletesebben

René Descartes. Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás

René Descartes. Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás René Descartes Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás Descartes filozófiai programja René Descartes (1596-1650) volt az egyik legismertebb és legnagyobb hatású újkori filozófus. Közel kétszáz évre meghatározta

Részletesebben

Empirizmus és racionalizmus. Filozófia tanév V. előadás

Empirizmus és racionalizmus. Filozófia tanév V. előadás Empirizmus és racionalizmus Filozófia 2014-2015. tanév V. előadás Empirizmus és racionalizmus A 17. század közepére kirajzolódtak az újkori filozófia körvonalai. A metafizika feladatává alapvetően a természettudományos

Részletesebben

Én Lét - Abszolútum II. Arisztotelész létfilozófiájának (metafizikájának) alapjai A lételmélet (létfilozófia, ontológia, metafizika) A lételmélet rákérdez az érzékeink által tapasztalható jelenségek alapjául

Részletesebben

AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"

AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája Előszó a második kiadáshoz és Bevezetés Felkészülési segédlet

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája Előszó a második kiadáshoz és Bevezetés Felkészülési segédlet Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája Előszó a második kiadáshoz és Bevezetés Felkészülési segédlet 1.) Kant élete Immanuel Kant 1724 április 22-én született Königsbergben, a mai Kalinyingrádban. A Königsbergi

Részletesebben

Minta. Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor

Minta. Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor A rész Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor 1. Melyik görög kifejezés kapcsolódik a sztoicizmushoz? A. hédoné B. apatheia C. epokhé 2. Ki írta a következő gondolatokat: az ész nyilvános használatának

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ ( ) FILOZÓFIÁJA

II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ ( ) FILOZÓFIÁJA II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ (1646-1716) FILOZÓFIÁJA A lipcsei származású és a racionalista áramlathoz tartozó Gottfried Wilhelm Leibniz főbb művei: Nouveaux essais sur l'entendement humain (Újabb

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

V. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ETIKÁJA ÉS VALLÁSFILOZÓFIÁJA

V. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ETIKÁJA ÉS VALLÁSFILOZÓFIÁJA V. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ETIKÁJA ÉS VALLÁSFILOZÓFIÁJA A königsbergi filozófus etikájában a Mit kell tennem?, vallásfilozófiájában pedig a Mit szabad remélnem? kérdésekre válaszol. Kant etikájának

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tartalom. x 7.

Tartalom. x 7. Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Mit jelent Kant ismeretelméletében az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális?

Mit jelent Kant ismeretelméletében az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális? Tóth Ádám Szabad bölcsészet BA, filozófia szakirány 4. évfolyam Mit jelent Kant ismeretelméletében az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális? E dolgozat célja

Részletesebben

Az ész szükségletéből fakadó hit Kant a hit és az ész viszonyáról

Az ész szükségletéből fakadó hit Kant a hit és az ész viszonyáról Az ész szükségletéből fakadó hit Kant a hit és az ész viszonyáról Hankovszky Tamás Kantnál 1 a hit is, az ész is többjelentésű fogalom. A különböző jelentéseket olykor jelzők konkretizálják, mint például

Részletesebben

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Rendelkezésre álló órakeret: heti 1 óra = 32 óra Célok és feladatok A bölcsesség

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére

Részletesebben

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Célok és feladatok A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító

Részletesebben

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája I.

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája I. Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája I. Bevezetés Bevezető A tiszta ész kritikájához Kant célkitűzése A tiszta ész kritikájának fő célkitűzése az, hogy bemutassa az emberi megismerőképesség működési elveit,

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0813 É RETTSÉGI VIZSGA 2008. október 27. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?)

Jogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?) Hatályok fogalma és típusaik Idöbeli Kezdete, mikor a szabály hatályba lép. Ez sokszor egybeesik a kihirdetéssel Van, hogy a kihirdetés után még hagy a kihirdetö idöt a hatálybalépésig» átmeneti idö, idö

Részletesebben

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 22. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 22. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Filozófia

Részletesebben

FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Mintafeladatok 1.

FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Mintafeladatok 1. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Mintafeladatok 1. A rész Filozófiatörténeti kérdéssor (30 pont) 1. A feladat az antik görög filozófiához kapcsolódik. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

domokos gábor - várkonyi péter

domokos gábor - várkonyi péter mono-monostatic bodies: the answer to Arnold s question www.gomboc.eu domokos gábor - várkonyi péter DESIGNCOMMUNICATION: CO&CO Honnan származik a Gömböc gondolata? A Gömböc létezését a XX. század egyik

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Dedukció és intencionalitás

Dedukció és intencionalitás Világosság 2008/2. Kant: szemlélet, intencionalitás, etika Komorjai László Dedukció és intencionalitás A gondolkodást gyakran paradoxonok mozgatják. Az egyik legáltalánosabb, hogy miként jelenhet meg a

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Azonosító jel: FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Azonosító jel: FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 23. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Filozófia emelt szint írásbeli

Részletesebben

I. TÉTEL RENÉ DESCARTES ( ) BÖLCSELETE

I. TÉTEL RENÉ DESCARTES ( ) BÖLCSELETE I. TÉTEL RENÉ DESCARTES (1596-1650) BÖLCSELETE A francia René Descartes a racionalizmus eszmeáramlatához tartozó filozófus. A latin ratio (értelem) szóról elnevezett racionalizmus a matematikát tartva

Részletesebben

FILOZÓFIA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FILOZÓFIA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FILOZÓFIA A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania: - a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;

Részletesebben

EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HEIDEGGER KANT-INTERPRETÁCIÓJÁNAK ALAPKÉRDÉSEI AZ EMBERI EGZISZTENCIA FUNDAMENTÁLONTOLÓGIAI ANALÍZISE TÜKRÉBEN TÓTH GÁBOR Témavezetők: Prof. Dr. Csejtei Dezső,

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

A NEVELÉSTUDOMÁNY NEMZETKÖZI MODELLJEI ÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYZATAI. Németh András Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet

A NEVELÉSTUDOMÁNY NEMZETKÖZI MODELLJEI ÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYZATAI. Németh András Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet MAGYAR PEDAGÓGIA 115. évf. 3. szám 255 294. (2015) DOI: 10.17670/MPed.2015.3.255 A NEVELÉSTUDOMÁNY NEMZETKÖZI MODELLJEI ÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYZATAI Németh András Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi

Részletesebben

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI

A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI A KÖZTAURUSZ ÉS AZ ONTOLÓGIÁK CSÚCSFOGALMAI Ungváry Rudolf Országos Széchényi Könyvtár Források Köztaurusz. Az Országos Széchényi Könyyvtárés a közművelődési könyvtárak egyetemes tezaurusza. 200-. Lexikai

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

Filozófiai alapok. Varasdi Károly és Simonyi András. 2007. október 17.

Filozófiai alapok. Varasdi Károly és Simonyi András. 2007. október 17. Filozófiai alapok Varasdi Károly és Simonyi András 2007. október 17. Arbor Porphyrii (234 309) Petrus Ramus (1515 1572) John F. Sowa rendszere SUMO csúcskategóriák DOLCE csúcskategóriák Szóhasználat Univerzálé

Részletesebben

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK FILOZÓFIA A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania: - a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;

Részletesebben

Mérés és modellezés 1

Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell

Részletesebben

Területi statisztikai elemzések

Területi statisztikai elemzések Területi statisztikai elemzések KOTOSZ Balázs, SZTE, kotosz@eco.u-szeged.hu Módszertani dilemmák a statisztikában 2016. november 18. Budapest Apropó Miért különleges a területi adatok elemzése? A számításokhoz

Részletesebben

MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE

MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 2010/1 (54. évfolyam) A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának folyóirata Filozófiai naturalizmus 2010-1.indd 1 2010.04.01. 14:39:44 2010-1.indd 2 2010.04.01. 14:39:44

Részletesebben

Pöntör Jenő. Fizikalizmus és ontológiai realizmus

Pöntör Jenő. Fizikalizmus és ontológiai realizmus Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pöntör Jenő Fizikalizmus és ontológiai realizmus Doktori értekezés tézisei Budapest, 2013 2 1. Témaválasztás és célkitűzés A fizikalizmus nem egyszerűen

Részletesebben

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Hit, ateizmus, agnoszticizmus

Hit, ateizmus, agnoszticizmus Tartalom A hit és az ateizmus, ellentétük és hasonlóságuk a végletességükben. A dolgok függőben hagyásának, az agnoszticizmusnak a lehetősége, magyarázata és mérlege. A kétely. Megjegyzés Ez egy rövid

Részletesebben

Huoranszki Ferenc Huoranszki, Ferenc

Huoranszki Ferenc Huoranszki, Ferenc Huoranszki Ferenc Huoranszki, Ferenc Modern metafizika: Huoranszki, Ferenc A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított felsőoktatási tankönyvtámogatási

Részletesebben

Kant analitikus módszere

Kant analitikus módszere HorvátH Zoltán Kant analitikus módszere Kritikám értekezés a módszerről jelenti ki Kant A tiszta ész kritikája második kiadásához írt előszóban 1787-ben (Kant 2004a. 36, BXXII). 1 ernst Cassirer is emlékeztet

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

FILOZÓFIA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK. Hit és tudás. 1. Filozófiai problémák

FILOZÓFIA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK. Hit és tudás. 1. Filozófiai problémák FILOZÓFIA A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania: - a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;

Részletesebben

A dogmatizmus és a szkepticizmus meghaladása Kant filozófiai teológiájának fejlődéstörténetében

A dogmatizmus és a szkepticizmus meghaladása Kant filozófiai teológiájának fejlődéstörténetében PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM Bölcsészettudományi Kar Filozófia Intézet Szakdolgozat 2009 A dogmatizmus és a szkepticizmus meghaladása Kant filozófiai teológiájának fejlődéstörténetében Írta: Fridel

Részletesebben

A földrajztanítás alapjai 1.

A földrajztanítás alapjai 1. A földrajztanítás alapjai 1. Összeállította: dr. Makádi Mariann TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT A földrajz szakmódszertan A földrajztanítás módszertanának

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. június

TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. június TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Cornelius Van Til Apologetika

Cornelius Van Til Apologetika Cornelius Van Til Apologetika Presbyterian and Reformed Publishing Company 1976 1 Tartalomjegyzék Első fejezet: A keresztyén igazság rendszere...3 Rendszeres teológia...6 A. Teológia...6 B. Antropológia...14

Részletesebben

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1 Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Metafizika

Részletesebben

A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig

A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig Görög-római ókor Három orvosi irányzat létezik, a racionális (dogmatikus), az empirikus és a methodikus. A racionális a természet vizsgálatát (phüsziologia)

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A valószínűség interpretációi

A valószínűség interpretációi szabó máté A valószínűség interpretációi szabó gábor: A valószínűség interpretációi. Budapest, Typotex. 2013. szabó gábor könyvének alapjául az általa az elte logika Tanszékén tartott, A valószínűség metafizikája

Részletesebben

Miért nem tekinthetjük Locke-ot legalább tulajdonság-dualistának?

Miért nem tekinthetjük Locke-ot legalább tulajdonság-dualistának? Miért nem tekinthetjük Locke-ot legalább tulajdonság-dualistának? I. John Locke filozófiájának interpretációja a mű születése óta eltelt bő három évszázad dacára nem egyértelmű. Kiváltképp, ha konkrét

Részletesebben

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK

11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK MATEMATIK A 9. évfolyam 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK KÉSZÍTETTE: CSÁKVÁRI ÁGNES Matematika A 9. évfolyam. 11. modul: LINEÁRIS FÜGGVÉNYEK Tanári útmutató 2 A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Modulkapcsolódási

Részletesebben

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán

Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán Adatelemzési eljárások az idegrendszer kutatásban Somogyvári Zoltán MTA KFKI Részecske és Magfizikai Intézet, Biofizikai osztály Az egy adatsorra (idősorra) is alkalmazható módszerek Példa: Az epileptikus

Részletesebben

Az élet és az elme. Az élet és az elme. Tartalom. Megjegyzés

Az élet és az elme. Az élet és az elme. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Miképpen volt hasznos az elme és az öntudat életre hívása az élet és a társadalom számára? Mik az elme létének hátrányai? Ahogyan az öntudat kezdi átvenni sorsának irányítását az evolúciótól.

Részletesebben

A bizonyosság metafizikájának hipotézise 1

A bizonyosság metafizikájának hipotézise 1 Csák László: A bizonyosság metafizikájának hipotézise 1 Semmi másra nem vágyott Arkhimédész, mint egyetlen szilárd és mozdíthatatlan pontra, hogy aztán ott megvetve lábát az egész Földet kimozdíthassa

Részletesebben

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt

Részletesebben

Értelek, értelek... de miről beszélsz??

Értelek, értelek... de miről beszélsz?? Biró Tamás Amszterdami Egyetem, ACLC Értelek, értelek... de miről beszélsz?? A keresztény-zsidó párbeszéd a kognitív vallástudomány perspektívájából Áttekintés: kihívások, perspektívák, válaszok Kihívások

Részletesebben

TUDOMÁNY: MEGFIGYELÉS ÉS HIT

TUDOMÁNY: MEGFIGYELÉS ÉS HIT TUDOMÁNY: MEGFIGYELÉS ÉS HIT Azok az emberek, akik hisznek a tudományban, ezt többnyire nem személyes hitük megnyilvánulásának tartják. Így tekintenek önmagukra, mint akik olyan tény elôtt hódolnak meg,

Részletesebben

Tóth Gábor: A képzelőerő és a végtelen viszonya a kanti transzcendentálfilozófiában a fenséges-analitika tükrében

Tóth Gábor: A képzelőerő és a végtelen viszonya a kanti transzcendentálfilozófiában a fenséges-analitika tükrében Tóth Gábor: A képzelőerő és a végtelen viszonya a kanti transzcendentálfilozófiában a fenséges-analitika tükrében Jelen tanulmány a fenséges fogalmának a kanti transzcendentálfilozófia fogalmi keretei

Részletesebben

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik 96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy

Részletesebben

A világ mint karmikus vízió Megjegyzések a Buddha-testek doktrínájáról Tantest Gyönyörtest Átváltozástest A Tiszta Földekről

A világ mint karmikus vízió Megjegyzések a Buddha-testek doktrínájáról Tantest Gyönyörtest Átváltozástest A Tiszta Földekről Németh Norbert eddigi előadásai 2011. január 28. Bevezetés a bardó tanításokba Nyugati és keleti hozzáállás Tibeti Halottaskönyv A helyes beállítódásról Bardókról általában Az élet utáni állapotválotzásokról

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

Érvelés és megismerés a skolasztikus középkorban. Tudománytörténet és kommunikáció február 29.

Érvelés és megismerés a skolasztikus középkorban. Tudománytörténet és kommunikáció február 29. Érvelés és megismerés a skolasztikus középkorban Tudománytörténet és kommunikáció 2016. február 29. Változások az írásbeliségben Időtállóbb, kevésbé kényes anyag 2. 15. sz.: uralkodó anyag a pergamen (korábban

Részletesebben

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI

FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 9 IX. ROBUsZTUs statisztika 1. ROBUsZTUssÁG Az eddig kidolgozott módszerek főleg olyanok voltak, amelyek valamilyen értelemben optimálisak,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Az értekezés tárgya, a kutatás célja

Az értekezés tárgya, a kutatás célja Az értekezés tárgya, a kutatás célja Művészeti gyakorlatomban is évek óta foglalkozom a valóság észlelésének, szemlélésének és leképezésének komplexitásával, bemutathatóságával, a térbeli nézőpont kérdésével.

Részletesebben

Bessenyei Márta: A szeretet perspektívái Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája 1

Bessenyei Márta: A szeretet perspektívái Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája 1 Bessenyei Márta: A szeretet perspektívái Boros Gábor: A szeretet/szerelem filozófiája 1 Boros Gábor tavaly megjelent tanulmánykötetének középpontjában két olyan fogalom áll, melyeket a szerző saját bevallása

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

Gazdasági matematika 1 Tantárgyi útmutató

Gazdasági matematika 1 Tantárgyi útmutató Módszertani Intézeti Tanszék Emberi erőforrások, gazdálkodási és menedzsment, pénzügy és számvitel szakok nappali tagozat Gazdasági matematika 1 Tantárgyi útmutató 2016/17 tanév I. félév 1/5 Tantárgy megnevezése

Részletesebben

Szimbólum-hidak a gyermekek terápiájában Gyimesné Markó Etelka

Szimbólum-hidak a gyermekek terápiájában Gyimesné Markó Etelka Szimbólum-hidak a gyermekek terápiájában Gyimesné Markó Etelka A MEGVÁLTÁS BELÁTÁS, MEGÉRTÉS. Keresd tetteid értelmét, mi, mire jó, hová vezet, minek mi csínja, miképpeg verázsolók, tudók titok zárait

Részletesebben