A két megközelítés ellentéte ugyanakkor éppen a fizikai realitás fogalmában, értelmezésében tér el egymástól. " # $ %

Átírás

1 Kedves Laci és Péter! Köszönöm a vitához való hozzászólásotokat. következetesen és logikusan jeleníti meg a tárgynak - az óraparadoxonnak és ezzel egyben a relativitás elméletének mint olyannak - azt a két lehetséges megközelítését, amely logikailag koherens és értelmes. Az óraparadoxon legmélyebb szintje éppen az, hogy ez a két gyökeresen ellentétes - a maga fogalomrendszerében egyformán értelmes és logikus - álláspont létezik és közvetíthetetlen egymáshoz. A két megközelítés ellentéte ugyanakkor éppen a fizikai realitás fogalmában, értelmezésében tér el egymástól.! I. " # $ % & ' ' ( ) * " $ # % A kivételt az egymáshoz képest mozgó órák esetében azon egyetlen egy szituáció jelenti, amikor az órák éppen fedésben vannak. Ekkor, ha a két óra abszolút módon lefedi egymást, értelmetlen volna azt állítani, hogy nincsenek abszolút módon szinkronizálva. Hasonlóképpen: +,, racionális csupán relativisztikusnak tekinteni még akkor sem, ha a két óra mozog egymáshoz képest. - "fizikai valóság" fogalmának értelmes használhatóságát. Ez az oka annak, hogy transzformálta a fizikai valóság fogalmát: szerinte az a fizikailag valóságos, mely rendszerfüggetlenül mindig ugyanaz: azaz ami invariáns (vagy kovariáns ).. % # ) * rendszerfüggetlen leírás. Csakhogy - s ez Péter hozzászólásából is kiderül - e leírás matematikai objektumokkal operál: ilyen már a négyessebesség, s ilyenek a Minkowski-féle világvonalak is. (Annyiban vitatkoznék Péterrel, hogy véleményem szerint a Minkowski-térben - vagy annak # ' ( ( # / ' " 0 / ' / ' $ % 1 $ #! $ # $! # % ( % * Einstein fizikai realitásfogalma lényegében platonizálja a fizikai valóságot, amennyiben a fizikai ' ' ) # $ *!

2 t szemben fizikailag valóságosabbnak tartja az olyan matematikai konstrukciókat, mint pl. a Minkowski-féle térben számított ds 2, stb. Péter érvelése a Minkowski-féle nyelvezet és valóságértelmezés fogalmi rendszerében mozog, : ; < = > < :? : A 5 4 < A? 4 5 B C 2 < A 9 A : D E 3 : ; < F 5 5 G 5 A < 4 8 E H 9 ; 6 A 5 < 2 H I 7 J 7 K ; 2 < A 9 : D E < 2 9 < M 2 < N O P O < 2? 2 5 G P O 7 P N 4 P 6 A 9 4 Q R > S 3 5 A H < T E 5 : D A 8 < 4 3 U : ; H O V 7 H : < R W 7 8 2? 2 H ; A 3 : 5 4 P 4 5 < A 9 M 4 < ; 4 H I 2 < 2 9 < 2 5 O 3? : 7 8 O ; < 4 8 R B S 8 < 2 ; 6 4 5? < 4 < X 4 N 4 8 : H : ; A L Y 7 Z < E X F 5? 4 < A 7 : 7 I : ; < 2 3 : X O P 6 2 < A H O 7 P K ; H I M O P 6 F 5 5 G < < A 7 : D E < A 9 8 A H 4 5 [ ; H = 2 M A 9 8 A H 4 5 A J 7 2 H < A 9 : D E < A 9 8 A H 4 5 ; A ; H I M : ; : P 2 8 :? 2 5 G P R Mi az értelme ezeknek az állításoknak? Az, hogy az a világ, amelyet tapasztalunk, amelyet a fizika is megérint és közvetlenül vizsgál, nem a valóságos világ, csupán annak külön tér és H [ 5 F ; : D E T 4 5 : C? 4 < [ 5 4 < 4 Q R W? 2 5 G P O 7? : P O < I 2 C X : 8 : H 2 :? 2 5 G P O < Q 2 P G A 9 8 A H 4 H H 4 5 szemben az ész - és ennek részeként a matematika - segítségével tárhatjuk föl. \ ] ^ _ ` a _ b _ c d ` e c f ] g h c e i _ ` ` _ j k l h d ` e c f ] g h c e a e ` m h n j o p ` o f j n h c g ] a f ` a n ` q S? 2 5 G P X F 5 X O 7 < X : P T 4? A? 4 L 4 D : P Z 7 O 3 I < E M O G 7 O 3 r R s R pontjában fogalmaztam meg, valóban helytelen volt annyiban, hogy az csak akkor igaz, ha e 3 O 7 < N < < L 5 2 < O ; : 7 < 2 N P Y ; 6 4 5? < 4 < A 7 X F 5 X O 7 < 4 5 K < 2 7 Z < N K H R ; [ H 7 A P Y R W L 5 2 < O ; : 7 < 2 X F 5 X O 7 X : 5 O 8 G X : 2 : 5 2 P P 6 : H 5 4 M 4 < 7 A P 4 7? : P X F 5 X O 7 I 7 ez igaz a fizika és a matematika, a megfigyelt világ és az elméleti-matematika modell viszonyának platonista értelmezésére is. Azaz filozófiailag koherensen és paradoxonmentesen állíthatjuk azt, hogy a Minkowski-tér és T 4 ; ; 4 2? : P? O ; H I 7 < T R 2 5 H O < H D 4 ; D E X : 8 : H 2 :? 2 5 G P O < I : < < 2 L < 2 5 K ; H I : <? : < A 7 2 M O P 6 2 ; 2 M 2 P 6 O ; 6 O 7 ; 6 4 5? < < Z 9 K ; H 2 X : 8 : H 2 : 5 A < 4 8 E H 9 E 5 I 2 8 J 7 K ; ; igazabb valóság emberi megragadása, vetülete. S ekkor az óraparadoxon valóban látszatparadoxonná válik, amely abból ered, hogy a fizikai valóság fogyatékos, érzékitapasztalható, emberi vetülete alapján kialakult és helytelen fogalomrendszerünket használjuk a gondolatkísérletben leírt órautazás reprodukálására. Így a platonista értelmezést elfogadva valóban lehet a világvonal mássága az óra késésének az oka, s e nyelvezetet - és világfölfogást - elfogadva tényleg nincs paradoxon. Laci kérdésére ezért e fogalomrendszerben az a válasz, hogy az egyik szerkezet azért robban föl H A 7 E T T I 3 : ; < 2 7 : H I < < A ; P ; ; O 3 D : 3 4 ; 8 : G 7 < 2 L < < : < A 9 T 4 ; A P 6 D : 3 4 ; 8 : G 7 < 2 L < < : : D E T 4 ; I M 2 ; U : ; H O V 7 H : u < A 9 T 4 ; 5 A < 4 8 ; 4 H 2 X : 8 : H 2 : 5 A < 4 8 E H I 7 Z P T T 4 ; 5 A? E? : P? O ; H 2 5 H O < H E D 5 4 P 4 7 X : 8 : H 2 :? 2 5 G P O < R v < < L 4 D : P 2 H A < H < világvonala más. E fölfogásban tehát Laci kérdése illegitimként jelenik meg, amely abból fakad, hogy érzékszerveink fogyatékosak: nem vagyunk képesek az igazi valóságot - a Minkowski- X A 5 4 ; A P 6 D : 3 4 ; 8 : G 7 < A 9 : D E < u A 9 8 A H 4 5 ; : I J 7 K ; 2 ; ; 2 H w 7 ; w? 4 < [ 5 4 < 4 : < > U : ; H O V 7 H : 7 8 2? 2 :? 2 5 = 2 8 F 5 5 G < < A 7 : D E 3 : ; < 9 ; 6 2 H 2 < w B R Péter érvelése ezért koherens, s igaz a maga fogalomrendszerében, amely a fönt vázolt platonista fogalomrendszer. < ; K ; H H O ; T 2 ; I M O P 6 4 X O P 2 5 O ; D P < < : H 2 : N P Y? : P O < < 4 H : ; < [ ; H C X : 8 : H 2 : ; 2 H Q I : <? 4 X : 8 : H 2 : 5 2 P? 2 5 G P O 7 2 T T ; 2 H I 3 : ; < 2 8 O H 2 < 2 < A 9 T 4 ; A 7 : D E T 4 ; u < 4 < ; 4 3 2

3 y z { } ~ z z ƒ { ˆ Š Œ Ž Œ { Œ z z z ƒ z Œ Ž ƒ } { Š Š { z { z Ž ƒ Ž š Œ Œ œ } z Œ } { Œ Œ } Œ } Œ Œ Œ { z { ž Œ z z z Ž Œ Œ Ÿ Š Œ { z z ƒ Œ { ƒ Œ ƒ { ƒ { z { ˆ } } ƒ } { Œ { z z z ˆ { ƒ Œ Œ Œ Ž { } { { z z z Ÿ ˆ Œ Œ Š Œ z ˆ z z z z Œ z Œ œ Ž Œ { z Š Œ z { { { z z z z z { z { z z z Ž Œ Œ Ÿ Œ z { { Ž Œ { Œ } z z Œ Œ { } { ƒ œ z { z z z dolgoknak lehet metafizikai magyarázata, oka. A paradoxon itt csupán filozófiailag jelentkezik annyiban, hogy ezen értelmezésben a fizikai valóság fogalma alatt már valami olyan jelenik meg, ami a platóni matematikai ideák világnak felel meg, s ennyiben a klasszikus filozófiai nyelvezet szerint immáron tipikusan Œ } y z { } ~ z ˆ Œ z ƒ { z Œ ª «««± ² ³ amiképpen nem látott senki még valóságos világvonalakat sem. Ugyanakkor a fizikai Œ z } Œ Œ z Œ Œ { z Œ œ Š z { œ Œ œ ˆ z z z Œ Œ Œ Œ Œ Œ { Œ z Š Š { z Œ { { œ ˆ z Œ œ } kapcsolódik. (Legalább is annyiban, hogy ha közvetlenül nem is látható, az általa kiváltott } { } { œ Œ { ƒ } z ƒ Š } { { µ Œ Œ Œ } Œ z Œ œ megmutatható. Így amíg pl. egy buborékkamrára rámutathatunk, hogy íme, ott egy mezon } œ { Œ Ž Œ µ Œ œ Ž ž œ } Œ { Œ z Š Œ Ž Š Œ z { ugyanezen mezonnak az ortodox interpretáció szerint még ennél is "valóságosabb" { ƒ z { z z Œ } { Œ Š Œ z { z ƒ { { œ { z világunkban sohasem lokalizálhatjuk.) Péternek igaza van abban, hogy mindez már nem fizikai kérdés: a fizikai és a matematika, a modell és a valóság viszonyának ismeretelméleti (és egyben ontológiai-metafizikai) problematikájához tartozik. Ž Ž Œ Š } Œ { { { z Ž { œ } z { ƒ ƒ ƒ z vektorok segítségével leírt dolgok megfogalmazhatóak a fizika hagyományos - Szabó Laci kifejezésével gyalogos - nyelvezetével is, addig egészen más a helyzet velük, mint a relativitás elméletével. Ezen összefüggésben az órákkal kapcsolatos gondolatkísérlet paradoxona éppen az, hogy «¹ º» «¹ ± ² ª ± ¼ ½» º ¼ ¾»» ¹» ± ª ± À Á Â Ã ¼ Ä À ± Å Á ¼ Ã Æ ¼ Ç Ã Ã ¹ Ã» È «Ã ± È» eltérése -, nem fordítható át értelmesen a hagyományos - nem platonista - fizikai» Å È ½ ³ É Æ ± Ê «¹ ¼ ¼ Ç ¹ Á Ç ¾ Ã ¹ Æ ¹ Æ» Å ± Ë Ã» Ì ¼ ¼ Í È «¾ összefoglalómnak is. (Álláspontom e vonatkozásban is azonos Péterével abban, hogy nem szabad két fogalomrendszert összekeverni. Ugyanakkor viszont az jogos kérdés, hogy le lehete fordítani az egyiket a másikba?) Összegezve tehát: Péternek igaza van abban, hogy a matematikai eszközökel (Minkowskitér, világvonal, etc.) adható egyetlen - rendszerfüggetlen - leírás és magyarázat. Î Ï Ð Ñ Ò Ó Ô Õ Ö Ð Ô Õ Ð Ø Ù Ú Ð Û Ð Û Ö Ð Û Ü Ñ Ð Ü Ý Ö Þ Þ Ö Ô ß Þ à Û Ö Ú á Ñ Ñ Ö Þ Ó â Ö Ø Ù Þ ã Ï Ö Ú Ö Ñ Ö Û Û Ö Ñ Ü ä Û Ü å Ü Ú Ü Ñ Ð Ü értelemben valóságosnak. Ezért: æ ç è é Ú Ö Ñ ê Ü ë Ö Þ Ö å ì Þå Ó Ô Ù Ï í Ð ä ä Ö î Ï ï â Ù ä å Ö Ý ð ä Ñ Û Ö Ø à Ñ Ö Ü ä Ö Ñ Û Ö Ñ Ü ä ÛÝ ð Ñ á Ñ Ö Û ã Ò Ð ä Ö à Ô Ð Û Ð â Ð Ï Ú Û Ð Þ Ò Ð Û ñ å Ü Ú Ü Ñ Ð Ü ë Ü Þ Ù Ô ë Ð Þ ñ Ï Ù Ô Ó Ï Ï Ù Ô Ù ä Ù Þ Ü Ï Ö Ø Ö ò Ö ä ò á í í å Ü Ú Ü Ñ Ð Ü ë Ð Þ ñ Ï Ù Ô Ó Ï Ï Ù Ô Ô Ð Þ

4 ó ô õ ö ô ø ù ú û ü ø ý þ ÿ û þ ý ö ø õ õ û ø ø û ø ô ó þ ý û ý ý ý þ ù ø þ ý ó ý þ ý ø ý ø ø ú ý þ ø ý þ ý ý þ ø ø ý û þ þ ó ö þ ô ø ý þ ù ø ý û û ý ó ö þ ý û ý û ü ý ý þ û ý ó ý ý ó ù ü û ý ó ö û þ ý ý ø ý û ý ý þ ý megfogalmazott magyarázat nem fordítható le a hagyományos fizikai nyelvezetre, hagyományos értelemben fizikai magyarázat továbbra sincs, és a hagyományos fizika nyelvezetében továbbra sem lesz egyetlen egy meghatározott, rendszerfüggetlen leírás. (A "hagyományos fizika" itt természetesen nem a newtoni fizikát jelenti, hanem azt a nem-! " # $ %! & ' ( ) * # % +, + & - (. ( ) %, # / - 0 ) / #. 1 0 ) ) 2 & 0 0! 3 % ) 4 1 ) 2! % & +, 0 5 )! " (! 6 - / # % ) 7 #! /! ) ' + " & (! ' ( ) % 1! ) 6 / # ) % )!! 3 7 # 3 + & # & )! ) # 1. ) 2 ) # )! / # 8, # & 2 #! ' # $ %! 8 & % & # ( 2 * - & % &! % - 5 ' + megjelölünk egy olyan hatást, kölcsönhatást, stb. amelyet e tapasztalható háromdimenziós / - 0 ) / # ) 2 *. ( ) %, #. 1 0 )! % & +, 0 5 )! " (! 8 &!! ' ) 8 ) * ) 0 5 )! " (! között jött létre. Azaz a "hagyományos" itteni értelme nem jelent semmiféle elkötelezettséget % ) - 1 $ 2 ( ( ) ) ' # 5, ( ) 2 $ / -! # # %! " #! 8 " ( ( ) 7 +! # # %! 5 ) ) 2 9 ' ) ( #,. 0 5 )! " ( 8 / # ) - 1 ) - ) 8 ) # : ; Végül még egy rövid megjegyzést: természetesen a most elemzett fogalomrendszerhez és a keretében nyújtott magyarázathoz nem kell a klasszikus, "kemény" platonizmus, hiszen a jó öreg Berkeley is megteszi. Ha föltesszük, hogy fizikailag semmi sem létezik, s csupán egy kozmikus értelem 2 ) ) - & 5 / - % ) )! ) ' ( / 2 ). 2 * (,. ' + 2 *! 3 % 3 <! / # # % ) $ < 2 2 / # )! (. ) - $ %! & 0, 6 # ) )! - / # % )! / =! > #! 6 $ / ) / / #! 8 & 2 8 0, 6.,., 3 # # % ) $ < 2 2 / # )! )! / # 3-8 / * # % ) - 9 # / 2 )! )! $ ) ) 5 ) )! ( ) 2 ' ) % #! ) / ( 2 * - & % :? ( 2 * - & % 0 =! > #! 6 / - )! % (! " # / - ) ) ( 0 ) ' ) % ) / - ) ) (. ) & 5! / 8 5 ) ) ' # ) * 0 ) ) # 1. ) 2 ) # # % 8 & 2 2 # % ) ( 0 ) : II. Az, hogy elfogadjuk-e a fönti platonista fogalomrendszert és a benne involvált világfölfogást, filozófiai kérdés. Egy fizikai elmélet sikeressége nem kényszeríthet elfogadására. A relativitáselmélet predikciói sikeresek. Ám filozófiailag ennek ellenére értelmes az az & & # # ' ( ) * # % ) - =! > #! 6 $ / ) / -. 1 ( 2 8 & # " & 0 # % -! 7,! eredménye és csak fejünkben létezik. Ekkor pedig a világvonalakra nem hivatkozhatunk mint!! - )!! - ( 2 =! > #! 6 $ / ) / -. 1 # ) ( 8, # & 2 # ' + ) ( 7 # " & 0 # % -! 7, ' fejünk alkotása, mely segít ugyan a tapasztalat logikus elrendezésében és a számolásban, de nem lehet semminek sem az oka.? % % ) $ 3 $ 2 & # / ) ) )! ) % 1 5 )! ' ( =! > #! & 4 ' + # % ) / ) %! / - 0 ) / #. 1 0 ) - ) & 7,! )! 8, # & 2 #!! ' ( ) * )! ) / - % /! ) <! ' # % "! ' ( ) * )!! 3 % 3 / ) <! ) / 5 <! ' # ) % % ) # % ) ( 0 ) / 2 *. ( ) %, # / -. 1 ( $ 2 ( konstrukció jelenik meg számára árnyékként. E nem-platonista fölfogásban pedig joggal kérdezünk rá arra: tulajdonképpen mi történt az utazó órával, hogy lemaradt? Mi a fizikai oka annak, hogy a visszaérkezés után késik? S ekkor igenis van paradoxon. Szabó Laci álláspontja - értelmezésem szerint - a platonista magyarázatot elutasító most jelzett álláspont, s Laci ennek alapján fogalmazza meg igen frappánsan az ortodox interpretációval és magyarázattal kapcsolatos ellenvetését.

5 f A háromórás gondolatkísérlet paradoxonát ugyanakkor Laci ellenvetése ellenére is gyengébbnek tartom, mint az eredeti óraparadoxont, mert úgy látom, a radikálisan ortodox relativista megfogalmazhatja azokat az ellenvetéseket, amelyet én - beleélve magam egy ilyen álláspontba - megfogalmaztam. Ha nem fogadjuk el ezen radikálisan relativista ellenérveket, akkor persze az eredeti paradoxonban leírt utazás és a háromórás kísérlet ekvivalens. III. A B C D E F G H I H C H J E K E L C M N L O P Q G E G G R N R D S T F R D U V N W X J R C Y N Z [ E \ O T L F R D H I N H G E L X F G H fogalomrendszerben gondolkodom. S ennyiben egyetértek Szabó Laci utóbbi hozzászólásának kérdésfeltevésével és kritikájával. Ám egyúttal munkál bennem a szkeptikus kérdés: valóban minden relativisztikus effektus oly F X D B L T F G R C D T F S R G R F R L W X Q ] L H ^ E C R L G S _ ` T N R R N R W G C E L R N D T N R G U V N Z D X L G ^ H a X B N N b G Q H c d R C D T F S R G R F R L L R D H C C H \ E L J E N E W Z [ E \ O H S R C R J R G X ^ E C R L G S _ ` T N R R N D T N R G U V N L R e Q ] L L R W X e minden. Viszont arra igen, hogy a modern kvantummechanikával és részecskefizikával összhangba hozható-e még ez az elmélet? H R W T C J T F C R H g B N H F S X \ R L Z F H S ] F F S R R \ O R S G R G T F [ R S D R \ H N H I E S H G N H L Z H J [ E a Q R N N R \ h hipotézisek sem szükségesek, akkor viszont az a kérdésem: ha ez így van, miért nem Lorentziánus mindenki? Üdvözlettel diszkussziónk minden olvasója számára: Laci