EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA"

Átírás

1 ÉRETTSÉGI VIZSGA május 22. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA május :00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Filozófia emelt szint írásbeli vizsga 0511

2 Fontos tudnivalók A feladatokat figyelmesen olvassa el, és pontosan értelmezze! A kifejtés során a témától ne térjen el! A feladatok megoldási sorrendje tetszőleges. A feladatok megoldásához kizárólag a feladatlapon megadott szövegek használhatók. Esetleges javításaihoz (kifestő, korrektor helyett) áthúzást alkalmazzon! Csak az egyértelmű javítás fogadható el. írásbeli vizsga / május 22.

3 A rész (feladatonként 5-5 pont = 20 pont) Karikázza be a helyes válasz betűjelét! Feleletválasztós kérdéssor 1. Melyik fogalom kapcsolódik az epikureizmushoz? A. apatheia B. ataraxia C. epokhé 5 pont 2. Különbözik-e Descartes szerint (Értekezés a módszerről IV. rész) ontológiai istenbizonyítása a matematikai bizonyításoktól? A. Nincs semmilyen különbség az istenbizonyítás és a matematikai bizonyítás között. B. A két bizonyítás szerkezetében különbözik egymástól. C. A különbség a matematikai és az istenbizonyítás között azok tárgyában van. 5 pont 3. Kinek a tanairól ír Nietzsche a következő idézetben? Az erény tudás; bűnhöz csak a tudatlanság vezethet; boldog, aki erényes ; az optimizmus e három alaptétele a tragédia halála. A. Szókratész B. Platón C. Arisztotelész 5 pont 4. Wittgenstein felfogása a nyelvtanulás folyamatáról. Melyik állítás hamis ezek közül? A. A nyelvet a szavak és a dolgok közötti megfelelés rögzítésével tanuljuk. B. Nem lehetséges csak rámutatással nyelvet tanulni. C. Mintát, viselkedést sajátítunk el az anyanyelv tanulása során. 5 pont írásbeli vizsga / május 22.

4 B rész (feladatonként pont = 30 pont) Szövegértelmezés, probléma-meghatározás Nevezze meg az idézett művek szerzőjét, és értelmezze az idézetek által felvetett filozófiai problémákat! 1. Anyagon értem például a bronzot, formán az alaknak a megjelenését, a kettejükből valón az összetett egész szobrot. Ennélfogva ha a forma elsődleges az anyaghoz képest és inkább létező, akkor a kettejükből valóhoz képest is elsődleges lesz, ugyanezen oknál fogva pont 2. A természeti állapotból a polgári állapotba tett átmenet alaposan megváltoztatja az embert, mert az igazságosságot teszi az ösztön helyébe, a cselekedeteknek morális tartalmat ad, aminek korábban híján voltak. Csak amikor a kötelesség hangja veszi át az érzékek ösztönzésének s a jog a testi vágyaknak a szerepét, csak akkor kényszerül rá az ember, aki mindaddig egyedül önmagára volt tekintettel, hogy más elvek szerint cselekedjék, és mielőtt engedne hajlandóságainak, hallgassa meg az ész tanácsát írásbeli vizsga / május 22.

5 10 pont 3. A filozófia tisztázza, a tudományok pedig verifikálják a tételeket. A tudományban a kijelentések igazságáról van szó, a filozófiában pedig arról, hogy tulajdonképpen mit is jelentenek a kijelentések pont írásbeli vizsga / május 22.

6 C rész (50 pont) Esszé Fejtse ki a három esszékérdés egyikét a megadott szövegrészlet felhasználásával. Az esszé terjedelme lehetőleg ne haladja meg a 2-3 oldalt! 1. Értelmezze Platón Naphasonlatát, rámutatva a metaforában megjelenő filozófiai problémákra! (Megadott műrészlet: Platón: Állam) 2. Miért nem a boldogságot helyezte Kant az erényetikákhoz hasonlóan erkölcsfilozófiája középpontjába? (Megadott műrészletek: Kant: A gyakorlati ész kritikája; Az erkölcsök metafizikájának alapvetése) 3. A Semmi problémája. Értelmezze Heidegger álláspontját a Semmiről, a megadott szöveg felhasználásával! (Megadott műrészlet: Heidegger: Mi a metafizika?) (A szövegrészletek a feladatlap oldalán találhatók. Az esszé megírását a 13. oldalon kezdheti el.) írásbeli vizsga / május 22.

7 1. Platón: Állam 508c-509d MIKÉNT A NAP MEGVILÁGÍTJA A LÁTHATÓ DOLGOKAT, AKKÉPPEN A JÓ AZ ÉSSZEL FELFOGHATÓ DOLGOKAT Nos, őt értem én a jó szülöttén, akit a jó a maga hasonlatosságára nemzett; ami a jó gondolat világában az észhez és az ésszel felfogható dolgokhoz viszonyítva, ugyanaz a nap a látható világban a látáshoz és a látható dolgokhoz viszonyítva. GLAUKÓN Hogyan? Fejtsd ki világosabban. Tudod-e, hogy a szem, ha olyan tárgyakra irányítja az ember, amelyeket nem nappali fény, hanem csak éjszakai világítás ér, elhomályosul, és szinte vaknak tűnik, mintha nem is volna benne tiszta látás? GLAUKÓN Nagyon igaz. Ha meg olyan dolgokra irányítjuk, amelyeket a nap világít meg, akkor világosan lát, s a látás nyilvánvalóan benne van a szemben. GLAUKÓN Igaz. Így értelmezd tehát a lélek működését is: ha olyan dologra szegeződik, amelyre az igazság és a valóság fénye esik, ezt azonnal felfogja és megismeri, s ilyenkor eszesnek látjuk; ha azonban sötétséggel kevert: keletkező és elmúló dologra, akkor csak vélekedik, sötétségben tapogatódzik, fel s alá váltogatja a véleményeit, s olyan, mintha nem is volna esze. GLAUKÓN Bizony olyan. Ami tehát a megismerhető dolgoknak az igazságot, a megismerőnek pedig a megismerés képességét biztosítja: ezt kell a jó ideájának tartanunk; ha a tudás és a megismerhető igazság okának tartjuk is, mégis bár mind a kettő: a megismerés és az igazság, egyaránt igen szép - csak akkor lesz igazunk, ha a jót más, még ezeknél is szebb dolognak fogjuk fel; a tudást és az igazságot illetőleg pedig ez a helyzet: valamint a föntebbi esetben helyes dolog, ha a fényt és a látást a nappal rokonságban lévőnek értelmezzük, de ha a nappal azonosítanánk őket, ez már nem volna helyes éppúgy e másik esetben is helyes dolog e kettőt a jóval rokonságban levőnek értelmezni, de már ha bármelyiküket is a jóval azonosítanánk, ez nem volna helyes, mert a jó alkatát még többre kell értékelnünk. GLAUKÓN Valami csodálatos szépség lehet az, amiről beszélsz: tudást és igazságot ad, s maga mégis fölöttük áll szépségével; mert hiszen csak nem hihető, hogy a gyönyörre gondolsz. Ne káromolj; próbáld inkább így tekinteni a képmását. GLAUKÓN Hogyan? Azt bizonyára te is tudod, hogy a nap a látható dolgoknak nemcsak azt a lehetőséget adja, hogy láthassuk őket, hanem a létrejövésüket, növekedésüket és táplálékukat is, bár maga egyáltalában nem létrejövés. GLAUKÓN Hogy is volna az! Nos, a megismerhető dolgoknak is nem csupán a megismerhetősége származik a jótól, hanem írásbeli vizsga / május 22.

8 ezenfelül még a létezésük és a lényegük is, holott pedig a jó nem a létező, hanem a létezőt méltóságával és erejével messze túlszárnyalja. GLAUKÓN (INCSELKEDVE) Ej, Apollón, ez aztán a fölséges túlszárnyalás! Te vagy az oka: te kényszerítesz rá, hogy elmondjam róla a nézeteimet. GLAUKÓN A világért se hagyd abba; s ha nem akarod folytatni, hát legalább a napról szóló hasonlatot vezesd végig, ha netán volna még valami mondanivalód. Sőt még nagyon is sok van hátra. GLAUKÓN Ne hagyj tehát el belőle egy csöppet se. Pedig azt hiszem, sokat el kell hagynom; mindazonáltal, amit most el tudok mondani, azt készakarva nem fogom elhallgatni. GLAUKÓN Ne is. Jól figyeld meg tehát, hogy mint mondtuk két hatalmasságról van szó, melyek közül az egyik az ésszel felfogható nemnek és területnek a királya, a másik pedig a láthatóé nem akarom mondani, hogy az égé, nehogy azt gondold, hogy elmés játékot akarok űzni a szavakkal. Érted tehát, ugyebár, hogy kétféléről van szó: láthatóról és ésszel felfoghatóról? GLAUKÓN Értem. írásbeli vizsga / május 22.

9 2. 1. Kant: A gyakorlati ész kritikája az erény (amely méltóvá tesz arra, hogy boldogok legyünk) mindannak legfőbb feltétele, ami csak kívánatosnak tűnhet számunkra, tehát mindenfajta boldogságra törekvésünknek is ennélfogva a legfőbb jó. De ettől még nem az egész és beteljesedett jó, nem a véges eszes lények vágyóképességének tárgya; hogy az legyen, boldogságra is szükség van, mégpedig nem pusztán annak a személynek az elfogult szemében, aki önmagát teszi céllá, hanem annak a pártatlan észnek az ítéletében, amely általában magánvaló célnak tekinti a boldogságot a világban. Mert ha csak kísérletképpen gondolunk is el egy olyan eszes lényt, amely akarását tökélyre fejlesztette, s egyúttal minden hatalma megvan céljai kivitelezésére, ezzel egyátalán nem fér össze az, hogy igényli a boldogságot, méltó is rá és még sincs része benne. Amennyiben most már az erény és a boldogság együtt alkotja egyetlen személyben a legfőbb jó birtokát s egy lehetséges világ legfőbb javát, emellett pedig a boldogság is egész pontosan az erkölcsösségnek (mint a személy értékének és boldogságra való érdemességének) arányában van kimérve annyiban jelenti ez az egészt, a beteljesedett jót, amelyben mégis mindig az erény mint feltétel a legfőbb jó, mert semmilyen további feltétel nincs fölötte, a boldogság viszont mindig kellemes ugyan annak, akinek része van benne, de önmagában nem teljesen és nem minden tekintetben jó, mert mindenkor a morálisan törvényszerű magatartást kívánja meg feltételként. Egyetlen fogalomban szükségszerűen összekapcsolódó meghatározásoknak az alap és következmény viszonyában kell állniuk, mégpedig úgy, hogy ezt az egységet vagy analitikusnak (logikai kapcsolat) vagy szintetikusnak (valóságos kapcsolat) tekintjük, az előbbit az azonosság, az utóbbit az okság törvénye szerint. Az erény és a boldogság kapcsolatát tehát vagy úgy értjük, hogy az erényre való törekvés és a boldogságra való ésszerű igény nem különböző, hanem azonos cselekedetek, hiszen az elsőt nem is kell más maximának megalapoznia, mint a másodikhoz tartozónak; vagy pedig úgy értelmezzük a kapcsolatot, hogy az erény a boldogságot mint valami tudatától különbözőt idézi elő, azaz mint ok az okozatát. A régi görög iskolák között tulajdonképpen csak két olyan volt, amely a 1egfőbb jó fogalmát egyazon módszer szerint próbálta meghatározni: az erényt és a boldogságot nem tartották a legfőbb jó két különböző alkotóelemének, tehát az elv egységét az azonosság szabálya szerint keresték. Abban viszont eltértek egymástól, hogy a kettő közül mindegyik mást választott alapfogalomnak. Az epikureus így beszélt: erény az, ha tudatában vagyunk boldogságra irányuló maximánknak. A sztoikus viszont így: a boldogság az, ha tudatában vagyunk erényünknek. Az első számára az okosság maga volt az erkölcsösség; a második, aki magasabb rendű megnevezést választott az erény számára, egyedül az erkölcsösséget tekintette igazi bölcsességnek. Sajnálatos, hogy ezek az emberek (akiknek egyúttal mégis csodálattal kell adóznunk, hogy már ebben a kezdeti időszakban a filozófiai vizsgálódás minden elképzelhető területén próbát tettek) oly szerencsétlenül alkalmazták éles elméjű belátásaikat: azonosságot eszeltek ki két olyan rendkívül eltérő fogalom, mint a boldogság és az erény között. Az ő koruk dialektikus szellemének is az felelt meg, ami néha még ma is tévútra vezet mégoly szubtilis elméket is: lényeges és egybefoglalásra sohasem alkalmas elvi különbségeket úgy próbáltak megszüntetni, hogy szavakról vitáztak, s így látszólag egységes fogalmakat eszeltek ki, amelyeknek pusztán a megnevezése volt eltérő. Rendszerint ez történik az olyan esetekben, amikor eltérő alapok egyesítéséhez oly mélyre kellene ásni vagy oly magasba emelkedni, a filozófiai rendszerben egyébként elfogadott tanokat annyira át kellene alakítani, hogy az emberek nem mernek mélyen be1ebocsátkozni a valóságos különbségbe, s szívesebben tekintik pusztán a formát érintő nézeteltérésnek. írásbeli vizsga / május 22.

10 2. 2. Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése Minden természeti dolog törvények szerint működik. Csak az eszes lény képes arra, hogy a törvények képzete, vagyis elvek alapján cselekedjék, csak neki van akarata. Mivel a cselekedeteknek törvényekből való levezetéséhez észre van szükség, ezért az akarat nem egyéb, mint gyakorlati ész. Ha az ész feltétlenül meghatározza az akaratot, akkor egy objektíven szükségszerűnek megismert lény cselekedetei szubjektíven is szükségszerűek, az akarat tehát az arra való képesség, hogy csakis azt válasszuk, amit az ész, a hajlamtól függetlenül, gyakorlatilag szükségszerűnek, vagyis jónak ismer el. Ha pedig az ész önmagában nem határozza meg kielégítően az akaratot, s ha az akarat még az objektív feltételekkel nem mindig összhangban álló szubjektív feltételeknek (bizonyos mozgatórugóknak) is alá van vetve, egyszóval, ha az akarat önmagában nem teljesen felel meg az észnek (ami az embernél valóban így van), akkor az objektíven szükségszerűnek elismert cselekedetek szubjektíven véletlenszerűek, s az ilyen akaratnak az objektív törvények szerinti meghatározása kényszer; vagyis bár az objektív törvények úgy viszonyulnak a nem teljesen jó akarathoz, hogy az eszes lény akaratát észokok határozzák meg, ámde ezeknek az akarat, természeténél fogva, nem engedelmeskedik szükségképpen. Az akaratot valamire késztető objektív elv képzete a parancs (az ész parancsa), a parancs formulája pedig az imperatívusz. ( ) Ha elgondolok egy általában vett hipotetikus imperatívuszt, nem tudom előre, mit fog tartalmazni: ezt csak akkor tudom meg, ha feltétele adott a számomra. Ha viszont kategorikus imperatívuszt gondolok el, azonnal tudom, mit tartalmaz. Ugyanis az imperatívusz a törvényen kívül csak azt a szükségszerű maximát* tartalmazza, hogy feleljünk meg e törvénynek, a törvény viszont semmilyen korlátozó feltételt nem foglal magába. Így nem marad hátra semmi más, mint egy törvény általánossága általában. Ennek kell megfelelnie a cselekedet maximájának, s voltaképpen ez a megfelelés az imperatívusz szükségszerűségének egyedüli biztosítéka. Kategorikus imperatívusz tehát egyetlenegy van, éspedig a következő: cselekedj ama maxima szerint, melyet követve egyúttal azt is akarhatod, hogy maximád általános törvény legyen. Ha mármost a kötelesség összes imperatívusza levezethető ebből az egyetlen imperatívuszból mint a kötelesség elvéből, akkor mindegy, hogy ezt most tesszük meg, s hogy általában nem üres fogalom-e az, amit kötelességnek neveznek, mégis legalább azt meg tudjuk mutatni, hogy mit gondolunk általa és mit akar ez a fogalom mondani. A maxima a cselekvés szubjektív elve, s megkülönböztetendő az objektív elvtől, nevezetesen a gyakorlati törvénytől. A maxima gyakorlati szabályokat tartalmaz, amelyeket az ész a szubjektum feltételeinek (gyakran tudatlanságának vagy akár hajlamainak) megfelelően szab meg. Ez tehát az az alaptétel, amely szerint a szubjektum cselekszik; a törvény viszont a minden eszes lényre érvényes objektív elv, és az az alaptétel; amely szerint cselekednie kell, vagyis imperatívusz. írásbeli vizsga / május 22.

11 3. Heidegger: Mi a metafizika? ( ) De minek is törődünk ezzel a Semmivel? A Semmit a tudomány kifejezetten elutasítja, és feladja mint semmirevalót [Nichtige]. Csakhogy: nem éppen akkor ismerjük-e el a Semmit, amikor így feladjuk? De vajon beszélhetünk-e elismerésről, ha semmit sem ismerünk el [a Semmit ismerjük el]? Beszédünknek ez az ide-oda kapkodása vajon nem üres szócséplés-e csupán? Ezzel szemben a tudománynak most újból komolyan és józanul azt kell állítania, hogy számára egyedül a létezőről van szó. A Semmi - mi más lehetne ez a tudomány számára, mint rémség és fantazmagória? Ha a tudománynak igaza van, akkor csak egyvalami bizonyos: a tudomány semmit sem akar tudni a Semmiről. Végül is ez a Semmi tudományosan szigorú megragadása. Ezt tudjuk, amennyiben róla, a Semmiről semmit sem akarunk tudni. A tudomány semmit sem akar tudni a Semmiről. De ugyanilyen biztos ez is: ott, ahol a tudomány kísérletet tesz rá, hogy megfogalmazza a maga lényegét, a Semmit hívja segítségül. Azt veszi igénybe, amit elvet. Miféle meghasonlott lényeg lepleződik itt le? Amikor pillanatnyi egzisztenciánkon - amelyet a tudomány határoz meg - elmélkedünk, egy összeütközés kellős közepébe jutunk. Ez a vita már elindított egy kérdezést. Most már csak arra van szükség, hogy a kérdést megfogalmazzuk: hogyan áll a dolog a Semmivel? A Semmire vonatkozó kérdés kidolgozásának vagy lehetőséget kell nyújtania a megválaszolásra, vagy beláthatóvá kell tennie a válasz lehetetlenségét. Elismerték a Semmit. A tudomány a vele szemben tanúsított fölényes közömbösséggel feladja, mint ami nincs. Mi mégis megpróbálunk rákérdezni a Semmire. Mi a Semmi? Már a kérdésnek való első nekifutás valami szokatlant mutat. Ebben a kérdezésben eleve úgy tesszük fel a Semmit, mint valamit, ami így és így van - mint létezőt. Csakhogy pontosan a létező az, amitől a Semmi teljességgel különbözik. A Semmit érintő kérdezés - mi ez a Semmi, s hogyan van - a kikérdezettet az ellentétébe fordítja át. A kérdés megfosztja magát saját tárgyától. Ennek megfelelően eleve nem lehetséges semmiféle válasz a kérdésre. Hiszen a válasz szükségképpen ilyen formájú: a Semmi ez és ez ( van ). A Semmit illetően kérdés és felelet egyformán értelmetlen. Így nincsen szükség arra, hogy a tudomány utasítsa vissza. Az általában vett gondolkodás rendszerint felemlegetett alapszabálya, az elkerülendő ellentmondás tétele, az általános logika, elveti a kérdést. Mert a gondolkodás, ami mindig valamiről való gondolkodás, a Semmirő1 való gondolkodásként saját lényege ellen kellene, hogy cselekedjék. Minthogy így elzáródik elő1ünk az út, hogy a Semmit egyáltalán tárgyunkká tegyük, a Semmire vonatkozó kérdezésünket már be is fejeztük, feltéve hogy ebben a kérdésben a logika a legfőbb instancia, feltéve hogy az értelem az eszköz, és a gondolkodás az az út, melyen haladva a Semmit eredendően megragadhatjuk, és lehetséges leleplezése felől dönthetünk. De vajon kikezdhetjük-e a logika uralmát? Vajon valóban nem az értelem-e az úr a Semmire vonatkozó kérdésben? Hiszen egyáltalában csak az ő segítségével tudjuk a Semmit meghatározni és mint problémát megközelíteni, még ha e probléma fel is emészti önmagát. A Semmi ugyanis a létező mindenségének tagadása, a teljességgel nem-létező. Ezáltal a Semmit mégis a nem-szerű [Nichthaftes] és így - látszólag - a tagadott magasabb meghatározása alá soroljuk. A tagadás azonban a logika uralkodó és kikezdhetetlen tanítása szerint egy sajátos értelmi tevékenység. Hogyan is akarhatnánk a Semmire vonatkozó kérdés során és különösen kérdezhetősége kérdésében búcsút mondani az értelemnek? De ilyen biztos-e az, amit itt feltételezünk? Vajon a nem, a tagadottság és ezzel a tagadás valóban az a magasabb meghatározás-e, amely alá a Semmi mint egy különös fajta tagadottság tartozik? Csak azért van a Semmi [Nichts], mert van a Nem [Nicht], azaz a tagadás? Vagy fordítva áll a helyzet? Csak azért van a tagadás és a Nem, mert a Semmi van? Ez nincsen eldöntve, sőt, kifejezett kérdésként sem fogalmazódott még meg. Mi azt állítjuk: a Semmi eredendőbb, mint a Nem és írásbeli vizsga / május 22.

12 a tagadás. Ha ez a tézis helyes, akkor a tagadásnak mint értelmi tevékenységnek a lehetősége s ezzel maga az értelem is valamilyen módon a Semmitől függ. Hogy is akarhat akkor az értelem a Semmi felől dönteni? Talán csak az derül ki a végén, hogy a Semmire vonatkozó kérdés és válasz látszólagos értelmetlensége a nyughatatlan értelem elvakult önhittségén nyugszik? Ha azonban a Semmire vonatkozó kérdés formális lehetetlenségétől nem hagyjuk megtéveszteni magunkat, se lehetetlenség ellenére a kérdést mégiscsak felvetjük, akkor legalább meg kell hogy feleljünk annak, ami minden kérdés lehetséges megfogalmazásának alapkövetelménye. Ha a Semmit - őt magát -, akárhogyan is, de ki akarjuk kérdezni, akkor ezt megelőzően lennie kell. Lehetséges kell legyen, hogy az utunkba kerül. Hol keressük a Semmit? Hogy találjuk meg a Semmit? Ahhoz, hogy valamit megtaláljunk, nem kell-e egyáltalában már tudnunk, hogy ott van? Dehogynem! Az ember mindenekelőtt és többnyire csak akkor tud keresni, ha feltételezte a keresett meglétét [Vorhandensein]. Most viszont a Semmi a keresett. Van talán a végén olyan keresés is, ahol a Semmit nem előfeltételeznénk, olyan keresés, amelyhez tiszta találás tartozik? De akárhogy álljon is a dolog, mi ismerjük a Semmit, még ha csak olyanként is, mint amirő1 már nap mint nap fecsegünk. Ezt a közönséges, a magától értetődő teljes elmosódottságában megfakult Semmit, amely oly feltűnés nélkül járja át fecsegésünket, rövid úton még egy definícióban is elrendezhetjük: A Semmi a létező mindenségének teljes tagadása. Vajon a Semminek ez a jellemzése nem mutat-e végül is olyan irányba, amelyből és csakis ebből utunkba kerülhet? Ahhoz, hogy mint olyan teljességgel tagadhatóvá váljék a létező mindensége, mely tagadásban azután maga a Semmi megmutatkozhatnék, a létező mindenségének előzőleg adottnak kell lennie. ( ) Megtörténik-e az ember jelenvalólétében egy olyan hangoltság, melyben ő maga a Semmivel szembesül? Ez a történés csak pillanatokra lehetséges és - jóllehet elég ritkán -valóságos is a szorongás [Angst] alaphangulatában. Ezen a szorongáson nem azt a meglehetősen gyakori ijedtséget [Angstlichkeit] értjük, amely az alapjában véve ugyancsak könnyen bekövetkező félénkséghez [Furchtsamkeit] tartozik. A szorongás alapjaiban különbözik a félelemtől. Mindig ettől vagy attól a meghatározott létezőtől félünk, amely bennünket ilyen vagy olyan meghatározott szempontból fenyeget. A (valami)-től való félelem - ez is mindig valami meghatározottól fél. Minthogy a félelemhez mindig hozzátartozik mitőljének és miértjének ez a korlátozottsága, a félőt és a félénket mindig fogva tartja az, amiben tartózkodik [worin er sich befindet]. Azon igyekezetében, hogy magát attól - ettől a meghatározottól megmentse, más vonatkozásban bizonytalanná válik, azaz egészében véve fejetlen lesz. A szorongás nem enged kialakulni ilyenfajta zavarodottságot. Sőt inkább valami sajátságos nyugalom járja át. Jóllehet a szorongás mindig (valami)-től való szorongás, de nem ettől vagy attól. A (valami)-től való szorongás mindig (valami)-ért való szorongás, de nem ezért vagy azért. Annak meghatározatlansága, amitől és amiért szorongunk, az nem pusztán a meghatározottság hiánya, hanem a meghatározhatóság lényegi lehetetlensége. Ez a következő ismert értelmezésben jut kifejezésre. A szorongásban azt mondjuk otthontalannak érezzük magunkat [ ist es einem unheimlich ]. Mit jelent itt az es és az einem? Nem tudjuk megmondani, mitől otthontalan valakinek. Valaki egészében érzi így magát. Minden dolog, mi magunk is, közömbösségbe süllyedünk. De nem abban az értelemben, hogy a dolgok egyszerűen eltűnnének, hanem abban, ahogyan elmozdulásukban mint olyanban felénk fordulnak. Az egészében vett létezőnek ez az elmozdulása, ami a szorongásban körénk gyűrűzik, nyomaszt bennünket. Nincs többé támaszunk. Ami marad, és ami ránk tör - midőn a létező elsiklik - az ez a nincs. A szorongás megnyilvánítja a Semmit. írásbeli vizsga / május 22.

13 Az esszé kidolgozása írásbeli vizsga / május 22.

14 . írásbeli vizsga / május 22.

15 pont írásbeli vizsga / május 22.

16 témakör A rész: Feleletválasztós kérdéssor C rész: Esszé feladat maximális pontszám elért pontszám témakör maximális pontszáma B rész: Szövegértelmezés, problémameghatározás A szerző felismerése 2 1. A probléma meghatározása 8 2. A szerző felismerése 2 2. A probléma 30 meghatározása 8 3. A szerző felismerése 2 3. A probléma meghatározása 8 Poblémaérzékenység 15 Szövegértelmezési készség 15 Filozófiatörténeti 50 tájékozottság 5 Argumentáció 10 Nyelvi megformálás 5 ÖSSZESEN témakör pontszáma javító tanár A: Feleletválasztós kérdéssor B: Szövegértelmezés, problémameghatározás C: Esszé pontszáma programba beírt pontszám javító tanár jegyző írásbeli vizsga / május 22.

FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Mintafeladatok 1.

FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Mintafeladatok 1. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Mintafeladatok 1. A rész Filozófiatörténeti kérdéssor (30 pont) 1. A feladat az antik görög filozófiához kapcsolódik. Döntse el, hogy az alábbi állítások igazak vagy

Részletesebben

Mesénkben a példák, amelyeket az óvodáskorú gyermekek könnyen megérthetnek, elemi matematikai információkat közölnek. Könyvünk matematikai anyaga

Mesénkben a példák, amelyeket az óvodáskorú gyermekek könnyen megérthetnek, elemi matematikai információkat közölnek. Könyvünk matematikai anyaga ELŐSZÓ Kedves szülők! Gyermekeik, mint egykor önök is, szeretik a meséket. Reméljük, hogy könyvünk tetszeni fog nekik. De önöknek elárulunk egy titkot: ez a könyv nem csak mese. Azt szeretnénk, ha gyermekeik,

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

Cornelius Van Til Apologetika

Cornelius Van Til Apologetika Cornelius Van Til Apologetika Presbyterian and Reformed Publishing Company 1976 1 Tartalomjegyzék Első fejezet: A keresztyén igazság rendszere...3 Rendszeres teológia...6 A. Teológia...6 B. Antropológia...14

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

A VIZUÁLIS EMLÉKEZET FEJLESZTÉSE

A VIZUÁLIS EMLÉKEZET FEJLESZTÉSE A VIZUÁLIS EMLÉKEZET FEJLESZTÉSE AKADÁLY NÉLKÜL modul adaptációja látássérült tanulók együttneveléséhez SZÖVEGÉRTÉS- SZÖVEGALKOTÁS Alap VII.5 AdGY A modult készítette: Papp Zita, Szendrődi Szilvia Az adaptációt

Részletesebben

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig.

Foglaljuk össze, mit tudunk eddig. vezérelve döntöttek így Évezredes, ősi beidegződéseik, mélytudatuk tartalma súgta nekik, hogy a hegyes tű fegyver és nem létezik, hogy segítő szándékot, baráti érzést képvisel. Azt hiszem, az álláspontjuk

Részletesebben

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála,

CSELEKEDJ! Bevezetés. 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, CSELEKEDJ! 1 Majd szólt a tanítványaihoz is: Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. 2 Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika

Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.)

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása a hiánypótlás alkalmazásáról (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

6. előadás PREFERENCIÁK (2), HASZNOSSÁG

6. előadás PREFERENCIÁK (2), HASZNOSSÁG 6. előadás PREFERENCIÁK (), HASZNOSSÁG Kertesi Gábor Varian 3. fejezetének 50-55. oldalai és 4. fejezete alapján PREFERENCIÁK FEJEZET FOLYTATÁSA 6. A helyettesítési határarány Dolgozzunk mostantól fogva

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

A kötelező jogi képviselet

A kötelező jogi képviselet INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.

Részletesebben

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése

DEREK PRINCE. Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése DEREK PRINCE Isten Gyülekezetének Újrafelfedezése Bevezető - A Derek Prince Ministries ismertetője Az 1930-as években, a történet szerint, megcsörrent a telefon az igazgatói irodában, abban a washingtoni

Részletesebben

AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38.

AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38. AZ ÚJSZÖVETSÉGI ÜDVÖSSÉG Ap Csel 2,38. (New Testament Salvation) Az üdvösség témája mindenkiben érdeklodést kell, hogy keltsen, különösen hívo keresztényekben és azokban, akik szeretik az Urat. Számtalan

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

Egyebek (A világ működése - Ember)

Egyebek (A világ működése - Ember) Tartalom Néhány dolog az emberről, melyek más témákba nem fértek bele. Az emberi szépség: jellemzői, külsőnk és belsőnk kapcsolata és a szépség hatalma. Az emberi faj rugalmassága. Megjegyzés Viszonylag

Részletesebben

Az értelem elemei. Az értelem elemei. Tartalom. Megjegyzés

Az értelem elemei. Az értelem elemei. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az értelem és elemei: a tudás, az intelligencia és a beleérző képesség. Mennyire járnak ezek együtt, és milyen kombinációkban fordulnak elő az emberekben? Mi jellemzi a zsenit, tehetséget és a

Részletesebben

TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV

TANULÁSI STÍLUS KÉRDŐÍV 1. A tanulási mintázat kérdőív... 215 2. A hallgatói élettörténetek gyűjtésének kutatási eszköze... 223 3. A tanulási orientációk állításainak újrarendezési kísérlete faktoranalízis segítségével (N=1004)...

Részletesebben

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és

Részletesebben

Gyakorlati tanácsok a gyermekekkel való bánásmódhoz és az óravezetéshez

Gyakorlati tanácsok a gyermekekkel való bánásmódhoz és az óravezetéshez Gyakorlati tanácsok a gyermekekkel való bánásmódhoz és az óravezetéshez Általános elvek A hallgatókat sok mindenre felkészítik, de mélyen hallgatnak a fegyelem kialakításának és fenntartásának gyakorlatáról.

Részletesebben

J e g y zőkönyv FFB-18/2011. (FFB-37/2010-2014.)

J e g y zőkönyv FFB-18/2011. (FFB-37/2010-2014.) FFB-18/2011. (FFB-37/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának 2011. június 6-án, hétfőn, 8 óra 36 perckor a Képviselői Irodaház V. emelet 567. számú tanácstermében

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

Alkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Vincze Krisztián ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

Felfedeztem egy nagyon érdekes és egyszerű internetes pénzkeresési módot, amihez nulla forint befektetés szükséges.

Felfedeztem egy nagyon érdekes és egyszerű internetes pénzkeresési módot, amihez nulla forint befektetés szükséges. Kedves Olvasó! Felfedeztem egy nagyon érdekes és egyszerű internetes pénzkeresési módot, amihez nulla forint befektetés szükséges. Eredetileg egy barátomnak akartam segíteni, aki egyik napról a másikra

Részletesebben

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012.

Suri Éva Kézikönyv www.5het.hu. Kézikönyv. egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz. Minden jog fenntartva 2012. Kézikönyv egy ütős értékesítési csapat mindennapjaihoz 1 Mi az, amin a legtöbbet bosszankodunk? Az értékesítőink teljesítményének hektikusságán és az állandóan jelenlévő fluktuáción. Nincs elég létszámunk

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

xxx József úr Miskolc, 2014. augusztus 23. rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos főosztályvezető részére

xxx József úr Miskolc, 2014. augusztus 23. rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos főosztályvezető részére xxx József úr Miskolc, 2014. augusztus 23. rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos főosztályvezető részére Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály Budapest xxxxx@orfk.police.hu Tárgy:

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

Engedelmeskedjetek egymásnak

Engedelmeskedjetek egymásnak Erdélyi Gyülekezet Zalatnay István Reménység Szigete 2010. augusztus 22. Lekció: 4Móz 9,15-23 Textus: Ef 5,21-6,9 Engedelmeskedjetek egymásnak Engedelmeskedjetek egymásnak, Krisztus félelmében. Az asszonyok

Részletesebben

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 P i n t é r T a m á s Ö n k o r m á n y z a t i K é p v i s e l ő Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 Dunaújváros

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról A 29. CIKK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT ADATVÉDELMI MUNKACSOPORT 01197/11/HU WP187 15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról Elfogadva 2011. július 13-án Ez a munkacsoport a 95/46/EK irányelv

Részletesebben

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck

KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL. Georg Groddeck Thalassa (7) 1996, 3: 118 122 KÖNYV AZ ÕSVALAMIRÕL (Részlet) Georg Groddeck Nem gondoltam volna, hogy ily KEMÉNY SZAVAKKAL képes MEGDORGÁLNI, Tisztelt Barátném. Ön világos okfejtést követel tõlem, pusztán

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések

Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Összetett érvelések Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel. (Lásd előző dián a 22-es csapdájának

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE 1 PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök telefon/fax:

Részletesebben

A KERESKEDŐ, AKI GAZDAG LETT

A KERESKEDŐ, AKI GAZDAG LETT Pasarét, 2013. február 17. (vasárnap este) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László A KERESKEDŐ, AKI GAZDAG LETT Alapige: Máté 13,45-46 Hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedőhöz, aki igaz

Részletesebben

GRÉTSY László. Nemzetközpontú nyelvművelés

GRÉTSY László. Nemzetközpontú nyelvművelés GRÉTSY László Nemzetközpontú nyelvművelés Hogy miért ez a cím, azt olvasóim bizonyára hosszas fejtegetés nélkül is tudják: Lőrincze Lajos emberközpontú nyelvművelés kifejezésére, illetve ilyen című cikkére,

Részletesebben

Duncan Shelley Íróakadémia

Duncan Shelley Íróakadémia Duncan Shelley Íróakadémia ÍRÁSTANULÁS az interneten 1. A távoktatás nagyon kényelmessé teszi a tanulást, de csak bizonyos tárgyak tanulhatók ezen a módon. Minden olyan mesterség, amely nagyfokú veszéllyel

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.

Érveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Érveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Racionális vita, mint érvelési helyzet A racionális (érvelő) vitát tekinthetjük az érvelési alaphelyzetnek.

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78.

S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. S TUDIA CAROLIENSIA 2008. 2. SZÁM 74 78. KÓKAY NAGY VIKTOR A BIBLIA SZÖVEGE ÉRTELMEZÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI Egy költő üldögél, reggeli újságját OLVASGATVA és kávéját fogyasztva, a múlt század elején, egy zsúfolásig

Részletesebben

I ZELI T O A POLIHISZTOR E LETM UVE B OL Leonardo da Vinci va logatott ı ra sok

I ZELI T O A POLIHISZTOR E LETM UVE B OL Leonardo da Vinci va logatott ı ra sok ÍZELÍTŐ A POLIHISZTOR ÉLETMŰVÉBŐL Leonardo da Vinci válogatott írások ÍZELÍTŐ A POLIHISZTOR ÉLETMŰVÉBŐL Leonardo da Vinci válogatott írások VÁLOGATTA CSORBA F LÁSZLÓ FORDÍTOTTA KRIVÁCSI ANIKÓ Ötödik kiadás

Részletesebben

A gyermeki játék és a tanulás

A gyermeki játék és a tanulás Körmöci Katalin 1. A gyermeki játék jellemzői Érdemes megvizsgálni a játéktevékenység jellemzőit ahhoz, hogy majdan magát a játéktevékenységet fel tudjuk használni tanulási tevékenységre. Ha a játék jellemzőit

Részletesebben

A keretdiszpozíció Szerző: dr. Szabó Szilvia

A keretdiszpozíció Szerző: dr. Szabó Szilvia A keretdiszpozíció Szerző: dr. Szabó Szilvia Szeged, 2015. július hó 18. napján I. Bevezetés Egyetemi tanulmányaink óta tudjuk, hogy a büntetőjogi norma két elemből tevődik össze, a diszpozícióból és a

Részletesebben

szakmai fórum feik csaba - A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre

szakmai fórum feik csaba - A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre szakmai fórum Feik Csaba A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre 1 A helyi önkormányzatok polgármesteri hivatalai fontos szerepet töltenek be mind

Részletesebben

TÁVLATOK A JELENKORI METAFIZIKA FELADATAI ÉS MÓDSZERE

TÁVLATOK A JELENKORI METAFIZIKA FELADATAI ÉS MÓDSZERE TÁVLATOK WEISSMAHR BÉLA A JELENKORI METAFIZIKA FELADATAI ÉS MÓDSZERE F o r r á s : Theologie und Philosophie" (Offenbacher Landstrasse 224, D-6000 Frankfurt a. M. 70), 60. évf, 1985/4. szám, 558-570.1.

Részletesebben

Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet

Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Tóth Zita: Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (A teológia foglalata) I., q.1. art. 1., 2., 5., 7., q.2. Segédlet Aquinói Szent Tamás a filozófiatörténetnek egy izgalmas korában élt. A tizenkettedik

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL

FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN TANULÓI ÖSSZETÉTEL 23 FEHÉRVÁRI ANIKÓ KUDARCOK A SZAKISKOLÁKBAN A tanulmány egy 2008-as vizsgálat eredményei 1 alapján mutatja be a szakiskolai tanulók szociális összetételét, iskolai kudarcait és az azokra adott iskolai

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése

Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése Mindszenty József bíboros engedelmességének kérdése [ Orvos Levente 2012 orvosl.hu] Mindszenty József mai megítélésének két sarkalatos pontja is van. Egyrészt az ő állítólagos engedetlensége, másrészt

Részletesebben

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk

Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk Sági Zoltán Amit magunkkal hozunk - továbbadjuk? Nevelési attitűdök, amelyekben felnövünk A világgal való elsődleges tárgykapcsolatunknak - a szülő-gyermek kapcsolatnak - alapvető szerepe van személyiségünk

Részletesebben

A tanítás-tanulás két sikertényezője

A tanítás-tanulás két sikertényezője A tanítás-tanulás két sikertényezője BÁCSI János SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája, Szeged bacsi@jgypk.u-szeged.hu Ha feltesszük

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING. Hallgatói elméleti anyag. 2012. tavasz

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING. Hallgatói elméleti anyag. 2012. tavasz BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING Hallgatói elméleti anyag 2012. tavasz www.bkf.hu / Karriercentrum / Tréningek / Letölthető állományok Szakirodalom: Németh

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Pest Megyei Bíróság 6.K.26.451/2005/44. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Bíróság a dr. ügyvéd ( ) által képviselt felperesnek a Közép- Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (1052 Budapest,

Részletesebben

Kulcsok a megértéshez

Kulcsok a megértéshez Kulcsok a megértéshez Egyre nagyobb az érdeklődés a spirituális ismeretek, a misztikus kapcsolatok, és a nem tudományos gyógyítás iránt. Ez a tény jelzi, hogy valami történik, s ezt sok ember érzi. Valami

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Mi a virtuális valóság?

Mi a virtuális valóság? VIRTUÁLIS VALÓSÁG - KERESZTYÉNYSÉG Kol 2,20-23 Ha tehát Krisztussal meghaltatok a világ elemei számára, miért terhelitek magatokat olyan kötöttségekkel, amelyek csak az e világ szerint élőkre kötelezők:

Részletesebben

Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész.

Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész. Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész. Az előző részben a tudat elméletét arra a felismerésre építettük, hogy az öntudat kulcseleme a döntéshozatal. Kimutattuk, hogy a sejtek az egysejtűek, a

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1.

Bói Anna. Konfliktus? K. könyvecskék sorozat 1. Bói Anna Konfliktus? K könyvecskék sorozat 1. Tartalom: Üdvözölöm a kedves Olvasót! Nem lehetne konfliktusok nélkül élni? Lehet konfliktusokkal jól élni? Akkor miért rossz mégis annyira? Megoldás K Összegzés

Részletesebben

I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4

I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4. I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4 I. FEJEZET 4 A SZABADALMI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 4 I.1. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hatásköre szabadalmi ügyekben 4 I.2. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

J E G Y ZŐKÖNYV. 97/2010.(III.09.) számú határozat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbi napirendi pontokat tárgyalja:

J E G Y ZŐKÖNYV. 97/2010.(III.09.) számú határozat. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az alábbi napirendi pontokat tárgyalja: J E G Y ZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. március 09-én (Kedd) 11.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Jelen vannak: Medgyaszay Ház Nagykanizsa, Sugár

Részletesebben

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 I. évfolyam 3 4 A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 14 A bírósági keresetlevelek felterjesztése 14 Tájékoztató a falusi

Részletesebben

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 A munka világa HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Készítették: Kovácsné Kemény Gyöngyi I. fejezet Frecska Zoltánné II. fejezet Kapás Zsolt III. fejezet Dr. Jászka Ernő IV.

Részletesebben

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Mindenekelőtt köszönöm Pólos professzor széleskörű, logikai, szemiotikai, nyelvészeti és filológiai

Részletesebben

PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. ÁPRILIS 18-I RENDKÍVÜLI NYÍLT ÜLÉSÉNEK

PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. ÁPRILIS 18-I RENDKÍVÜLI NYÍLT ÜLÉSÉNEK Ikt.szám: 818-5/2012. PUSZTASZABOLCS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2012. ÁPRILIS 18-I RENDKÍVÜLI NYÍLT ÜLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE HATÁROZATOK SZÁMA: 154, 155, 156, 157/2012. (IV. 18.) 2 Jegyzőkönyv

Részletesebben

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.)

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.) Az individuálpszichológia megjelenése a nevelési tanácsadói munkában avagy: ˇBirtokba venni a Napot nem elég, ha nem tudjuk másoknak is odaadni. Készítette: Kolozsvári Katalin pszichopedagógus Óvodai intézményünkben

Részletesebben

19 A 2008. évi Éves Továbbképzési Terv végrehajtása és a 2009. évi tervezett képzések _ 19

19 A 2008. évi Éves Továbbképzési Terv végrehajtása és a 2009. évi tervezett képzések _ 19 III. évfolyam 2 3 Az Alkotmánybíróság 2008. év folyamán hozott döntéseinek tematikus összefoglalója _ 3 A fás szárú növények védelméről 4 Az Alkotmánybíróság 611/B/2000. AB számú határozata és a közterület-felügyelet

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató

Pszichológia témájú tájékoztató vélemény. Általános tájékoztató Pszichológia témájú tájékoztató vélemény Megbízó cég: A tájékoztatót kapják: Megbízó Kft. Megbízó Személy Pályázó neve: Életkor: Végzettség: Megpályázott munkakör: Vizsgált Személy 34 év felsőfok Területi

Részletesebben

Sankarácsárja: Átma Bódha 1

Sankarácsárja: Átma Bódha 1 1 Sankarácsárja: Átma Bódha 1 1. Ezen Átma Bódha azért íródott, hogy kielégítse a megszabadulást keresők szükségleteit, akik állhatatos önmegtagadásuk révén már megtisztultak a szennyeződésektől, békéssé

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló Előterjesztés egyes rendelkezéseihez

Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló Előterjesztés egyes rendelkezéseihez Mészáros Ádám büntetőjogász, szabályozási szakjogász, Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatárs Magyar Jog- és Államtudományi Társaság alapító tag Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szociális alapismeretek

Részletesebben

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan)

Statisztikai Módszertani Füzetek, 51. A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Statisztikai Módszertani Füzetek, 51 A munkaerő-piaci politikák (LMP) adatbázisa (módszertan) Budapest, 2009 Központi Statisztikai Hivatal ISSN: 0291 0554 ISBN: 978 963 235 0237 4 (on-line) 978 963 235

Részletesebben

HANGERŐ, ÍRÁS, TESTTARTÁS, TÉRHASZNÁLAT, JELNYELV

HANGERŐ, ÍRÁS, TESTTARTÁS, TÉRHASZNÁLAT, JELNYELV ALAPÉRZELMEK MIMIKÁVAL: Mennyire ismered a nem verbális jeleket? (teszt) Tárgyalás, beszélgetés közben érdemes ezekre a jelekre is figyelnünk. Végezzétek el a tesztet, és értékeljétek ki az eredményt!

Részletesebben

KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÚJFEHÉRTÓ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata

Részletesebben

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában

Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Dr. Va rga Á dá m mb. oktató Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék, Közigazgatási Jogi Tanszék Irányítószámok a közigazgatás szürke zónájában Bevezetés Van egy

Részletesebben

(Bacsó Béla Gábor György Gyenge Zoltán Heller Ágnes: A szépség akarata kép és filozófia, Typotex Kiadó, Budapest, 2011)

(Bacsó Béla Gábor György Gyenge Zoltán Heller Ágnes: A szépség akarata kép és filozófia, Typotex Kiadó, Budapest, 2011) Horváth Nóra A szépség akaratáról AMBROOZIA Képek beszéltetése filozófus módra (Bacsó Béla Gábor György Gyenge Zoltán Heller Ágnes: A szépség akarata kép és filozófia, Typotex Kiadó, Budapest, 2011) Fotelben

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben