René Descartes. Filozófia ös tanév IV. előadás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "René Descartes. Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás"

Átírás

1 René Descartes Filozófia ös tanév IV. előadás

2 Descartes filozófiai programja René Descartes ( ) volt az egyik legismertebb és legnagyobb hatású újkori filozófus. Közel kétszáz évre meghatározta az újkori filozófia tematikáját, sok vonatkozásban pedig a szemléletmódját is. Gyakorló természettudós volt (matematikus és fizikus) o Meggyőződése volt, hogy a tudomány nem haladhat előre anélkül, hogy a megfelelő természetfilozófia támogatná, a megfelelő természetfilozófiához viszont csak a metafizika rendbetétele útján juthatunk el. Fő törekvése egy olyan metafizika kidolgozása volt, amely számot tud adni a tudományos megismerés lehetőségéről.

3 Descartes filozófiai programja A filozófia fája Gyökérzet: metafizika ( első filozófia ) Törzs: természetfilozófia. Három főág: o mechanika (élettelen természet), o fiziológia (élő szervezet), o pszichológia, (szellem). Ágak: technika, orvoslás, alkalmazott pszichológia (etika).

4 Descartes filozófiai programja Figyelemre méltó az etika sajátos pozíciója Descartes rendszerében. Az etika - alkalmazott pszichológia. Az etika tárgyát bizonyos pszichikai jelenségek, az úgynevezett affekciók képezik ( öröm, harag, a részvét érzése, stb.). Az etika sajátos feladata abban áll, hogy megtanítson bennünket az affekciók uralására. Ez az etikai problematika egyik legszűkebb felfogása. o Az etika problematikáját a természetfilozófia, illetve a technika mintájára képzeli el. Úgy gondolta, Bacon-höz hasonlóan, hogy a tudás értékét a hasznossága adja: az, hogy képessé tesz bennünket a természet uralására. Nagyon izgatták azok a lehetőségek, amelyeket a tudomány nyit meg a technikai fejlődés előtt. A fát az ágairól szüreteljük.

5 Descartes filozófiai programja Descartes a tudomány megismerési módszerének kérdésében viszont szembefordult Baconnel. Descartes szerint a tudományos okoskodás deduktív (vagyis az általánosról az egyedire való következtetés sémáját követi). o A tudósnak először fel kell állítania egy gondolati modellt, és azután kell megnéznie, hogy az egyedi tapasztalatok megfelelnek-e a modellnek. Ez a modellezés Descartes-nál matematikai modellezés. o A természetről tudományos igazságokat fedezhetünk fel elvont matematikai okoskodások útján is. o A tapasztalásra csak azért van szükség, mert az emberi értelem kevés dolgot képes felfogni a tapasztalattól függetlenül (a priori).

6 A módszeres kétely Központi jelentősége van a szkepticizmus elleni küzdelemnek. Elsősorban az ismeretelméleti szkepszis problematikája izgatta, o Vajon a matematizált természettudomány képes-e biztos ismereteket garantálni? A kétely nem minden vonatkozásban romboló hatású. o A kétely megszabadít az oktalan előítéletektől. Descartes a kétely gyakorlása útján igyekezett eljutni a bizonyossághoz. o Ez a kétely azonban nem eltúlzott és nem szertelen: módszeres kétely. Descartes szerint a módszeresen alkalmazott kétely egy ponton átcsap bizonyosságba: minden ideát elvetünk, amelyben egyáltalán lehet kételkedni, csak a biztos ismeretek maradnak meg.

7 A módszeres kétely Terminológiai keret Descartes egyrészt azt vizsgálta, hogy melyek azok az ideák, amelyekben biztosak lehetünk. o Az idea az, amiből az ismeretek felépülnek: a tudattartalom elemi egysége; azok a képzetek, amelyekre a tudati folyamat felbontható (ismeret). Descartes alapvető kérdése: az ideáink megfelelően ábrázolják-e a valóságot. A módszeres kétely az ideákat veszi célba. Az ideák három fajtája: idea adventitia, idea fictitia, idea innata. A skolasztika hatása: fogalmak, érvek.

8 A módszeres kétely A módszeres kétely három fázisa 1. Érzékcsalódás-argumentum El kell vetnünk minden olyan ismeretet, amely a tapasztalati úton megismert dolgok tulajdonságaira vonatkozik. 2. Álom-argumentum El kell vetnem a tapasztalati tárgyak létezésére vonatkozó ideákat. (Az első két lépés az érzékszervi tapasztalatból származó, empirikus ismereteket rendíti meg tényigazság, idea adventitia.) 3. Gonosz démon argumentum El kell vetnem az észigazságokat kifejező ideákat is (pl. matematikai ismeretek).

9 A módszeres kétely A három érv elvezet bennünket a kétely végpontjára. o Kiiktattuk a tényigazságokat és az észigazságokat is. Van-e olyan ideánk, amely a kételynek ezen a szintjén is érintetlen maradt? Igen: az az idea, amelynek az a tartalma, hogy én magam (aki kételkedem) létezem. o Az ideáimmal kapcsolatban lehetek tévedésben. o Csak az tévedhet, aki gondolkodik. o Gondolkodni csak az tud, aki létezik. Cogito ergo sum (gondolkodom, tehát vagyok). o A tézis előzménye Ágostonnál: si enim fallor, sum (mivel tévedek, vagyok).

10 A módszeres kétely A bizonyosság alapja az önbizonyosság. Hogyan lehet az önbizonyosságból kiindulva megalapozni a tudomány eredményeit? o Descartes-nak hidat kellett vernie az önbizonyosság és a o tudomány bizonyossága között. Rezolúció + rekompozíció! Ezt a hídverést Descartes két lépésben végezte el. o 1. Ha én létezem, akkor Istennek is muszáj léteznie. ( o istenbizonyítékok) 2. Isten létezése garantálja, hogy ne tévedjek sem az észigazságok, sem a tényigazságok tekintetében. Isten jó és igazságos, így hát nem téveszt meg bennünket.

11 A módszeres kétely Istenérv I. Rendelkezem Isten ideájával. Ez az idea egy tökéletes és végtelen lényt jelöl, ám én tökéletlen és véges lény vagyok. Hogyan jutottam ennek az ideának a birtokába? Isten ideája nem lehet sem idea adventitia, sem idea fictitia. Az okozat nem lehet tökéletesebb az oknál. Isten ideáját csak egy végtelen és tökéletes lény alkothatta meg. Magának Istennek kellett elhelyeznie bennem ezt az ideát. Isten ideája minden emberrel vele születik, azaz innát idea (idea innata).

12 A módszeres kétely Istenérv II. (ontológiai istenérv) Isten egyik fogalmi jellemzője, hogy tökéletes - minden vonatkozásban tökéletes. Mit jelent tökéletesnek lenni? A tökéletesség abban áll, hogy az adott létező rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyek valamit tökéletessé tesznek. o Az ilyen tulajdonság a perfectio. Isten rendelkezik az összes perfectio-val. A létezés is az egyik perfectio. Isten fogalma magában foglalja a létezést. Az érvet 1100 körül fejtette ki először Canterbury Anzelm.

13 A módszeres kétely Isten létezése garantálja a megismerés bizonyosságát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az ember tévedhetetlen. o Isten ezt a garanciát csak annak a megismerésnek nyújtja, amely megfelel bizonyos módszertani feltételeknek. Ideáink lehetnek zavarosak (konfúzak). A zavaros ideákból fakadnak a tévedések. Az igazsághoz az olyan képzetek vezetnek el, amelyeket tisztán és elkülönítetten (clare et distincte) ragadtunk meg. o o Az idea akkor tiszta, ha az a tudat számára közvetlenül van jelen Az idea akkor elkülönített, ha sikerült minden más ideától egyértelműen elhatárolni. A zavaros ideákból a rezolutív-rekompozitív módszer alkalmazása révén nyerünk tiszta és elkülönített ideákat. A tiszta és elkülönített idea ábrázolja megfelelően a valóságot, tehát az ilyen ideán alapuló ítélet igaz (evidencia).

14 A Descartes által hátrahagyott problémák Descartes óriási befolyásának titka, hogy az újkori filozófusok elfogadták azt a módot, ahogy a filozófiai problémákat megfogalmazta. Az újkori filozófusok akarva, akaratlanul átvették a kartéziánus filozófia néhány szemléleti sajátosságát. o 1. A metafizika feladata alapvetően annak tisztázása, hogy biztosítható-e az ismereteink és a valóság megfelelése. o 2. Az ember számára közvetlenül csak a tudattartalmak hozzáférhetőek. o 3. Descartes-nak kulcsfontosságú szerepe volt az újkori filozófia terminológiájának kialakításában is. Az általa kidolgozott idea-fogalom irányadó maradt a következő mintegy kétszáz évben.

15 A Descartes által hátrahagyott problémák Descartes filozófiai törekvései hátrahagytak olyan nehézségeket, amelyek a későbbi filozófusok vitáit meghatározták: 1. a pszichofizikai probléma 2. a szubsztancia-probléma 3. az innát ideák problémája

16 1. A pszichofizikai probléma A pszichofizikai probléma háttere Descartes metafizikája a világot úgy ábrázolja, mint amelyben alapvetően kétfajta szubsztancia van jelen. o A szubsztancia az, ami a tulajdonságokat hordozza. A világban anyagi és szellemi szubsztanciát találunk. o Kiterjedt dolog (res extensa) és gondolkodó dolog (res cogitans). A kétfajta szubsztanciát az különbözteti meg, hogy más az attribútumuk. o o Az attribútum a dolog lényegmeghatározó tulajdonsága. A világban két megváltoztathatatlan, lényegadó tulajdonság található (kiterjedés, gondolkodás).

17 A pszichofizikai probléma Szellemi szubsztancia A gondolkodás az a tulajdonság, amely együtt jár a tudat létezésével. Az ember, amikor gondolkodik, szellemi szubsztanciaként ébred magára, amelynek attribútuma a gondolkodás. Anyagi szubsztancia Az anyagi dolgokat egyetlen tulajdonságuktól nem lehet megfosztani: attól, hogy van kiterjedésük (elfoglalnak valamennyit a térből). Viasz-példa

18 A pszichofizikai probléma Ez a metafizikai konstrukció nehézséget vet fel Descartes filozófiai antropológiájában. Az embernek a szellemi mellett van anyagi létezése is. Az ember két szubsztancia egysége: res cogitans és res extensa egyszerre. o Az ember egyrészt test, másrészt lélek: dualizmus. A test és a lélek között hogyan lehetséges a kölcsönhatás? o A gond az, hogy Descartes azt gondolta, két dolog között csak akkor lehetséges a kölcsönhatás, ha van közös attribútumuk. o A testnek és a léleknek azonban nincs közös attribútuma. A pszichofizikai probléma a pszichikai és a fizikai közötti áthatás problémája.

19 A pszichofizikai probléma Descartes saját megoldása: Az agyban (a tobozmirigyben) székel a lélek. Innen irányítja a testet az életszellem (spiritus animalis) segítségével. Három későbbi megoldási javaslat: 1. Okkázionalizmus (Nicole Malebranche, Huygens) Isten kapcsolatot teremt a lélek és a test között. 2. Leibniz Isten előre (a teremtéskor) úgy rendezte el a világot, hogy a pszichikai és a fizikai folyamatok összhangban legyenek egymással (harmonia praestabilita). 3. Julien Offray de LaMettrie A dualizmus feláldozása: az ember-gép koncepciója.

20 2. A szubsztancia-probléma Descartes az említett két szubsztancia (res cogitans, res extensa) mellett beszél egy harmadik szubsztanciáról, Istenről is. Istent egészen más alapon tekinti szubsztanciának, mint a többi szubsztanciát. o Isten azért szubsztancia, mert létezésében nem szorul semmi másra: magában hordja létezésének okát. Descartes szubsztanciafogalma kétértelmű. Ez adja Spinoza filozófiájának kiindulópontját: próbálta egyértelművé tenni a szubsztancia fogalmát. o Ezzel egy egészen eredeti filozófia rendszerhez jutott el.

21 3. Az innát ideák problémája Az innát ideákkal kapcsolatos descartes-i tanítás vízválasztó lesz az újkori filozófiában. A Descartes utáni filozófia két rivális hagyományra bomlott. o Racionalisták: akik elfogadták az innát ideák létezését az ész önmagában is lehet új ismeretek forrása. o Empiristák: akik elutasították az innát ideák létezését minden ismeret tapasztalati alapú. o (A 18. század végén majd Kant kísérli meg összhangba hozni a két hagyományt.)

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.

Részletesebben

I. TÉTEL RENÉ DESCARTES ( ) BÖLCSELETE

I. TÉTEL RENÉ DESCARTES ( ) BÖLCSELETE I. TÉTEL RENÉ DESCARTES (1596-1650) BÖLCSELETE A francia René Descartes a racionalizmus eszmeáramlatához tartozó filozófus. A latin ratio (értelem) szóról elnevezett racionalizmus a matematikát tartva

Részletesebben

Empirizmus és racionalizmus. Filozófia tanév V. előadás

Empirizmus és racionalizmus. Filozófia tanév V. előadás Empirizmus és racionalizmus Filozófia 2014-2015. tanév V. előadás Empirizmus és racionalizmus A 17. század közepére kirajzolódtak az újkori filozófia körvonalai. A metafizika feladatává alapvetően a természettudományos

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek

Részletesebben

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre

Részletesebben

II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ ( ) FILOZÓFIÁJA

II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ ( ) FILOZÓFIÁJA II. TÉTEL GOTTFRIED WILHELM LEIBNIZ (1646-1716) FILOZÓFIÁJA A lipcsei származású és a racionalista áramlathoz tartozó Gottfried Wilhelm Leibniz főbb művei: Nouveaux essais sur l'entendement humain (Újabb

Részletesebben

AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"

AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

Én Lét - Abszolútum II. Arisztotelész létfilozófiájának (metafizikájának) alapjai A lételmélet (létfilozófia, ontológia, metafizika) A lételmélet rákérdez az érzékeink által tapasztalható jelenségek alapjául

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP

A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt

Részletesebben

Descartes: Elmélkedések, I II. Felkészülési segédlet. Gulyás Péter

Descartes: Elmélkedések, I II. Felkészülési segédlet. Gulyás Péter 1 Descartes: Elmélkedések, I II. Felkészülési segédlet Gulyás Péter Előzetes megjegyzések: Az Elmélkedések az első filozófiáról kb. 1639-re készül el, első kiadására 1641-ben kerül sor, mégpedig más, kortárs

Részletesebben

Minta. Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor

Minta. Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor A rész Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor 1. Melyik görög kifejezés kapcsolódik a sztoicizmushoz? A. hédoné B. apatheia C. epokhé 2. Ki írta a következő gondolatokat: az ész nyilvános használatának

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B

Részletesebben

A bizonyosság metafizikájának hipotézise 1

A bizonyosság metafizikájának hipotézise 1 Csák László: A bizonyosság metafizikájának hipotézise 1 Semmi másra nem vágyott Arkhimédész, mint egyetlen szilárd és mozdíthatatlan pontra, hogy aztán ott megvetve lábát az egész Földet kimozdíthassa

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0813 É RETTSÉGI VIZSGA 2008. október 27. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Azonosító jel: FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM

Azonosító jel: FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc OKTATÁSI MINISZTÉRIUM ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 23. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Filozófia emelt szint írásbeli

Részletesebben

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Rendelkezésre álló órakeret: heti 1 óra = 32 óra Célok és feladatok A bölcsesség

Részletesebben

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14.

Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány. Mátrixetika. Etika tantárgy. Dr. Kollár József 2009.02.14. Magyar Coachszövetség Közhasznú Alapítvány Mátrixetika Etika tantárgy Dr. Kollár József 2009.02.14. A karteziánus szkeptikus érvei közül a két legismertebb az álom- és a démonargumentum. A démon által

Részletesebben

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Descartes jobb és bal szeme, avagy a karteziánus kettőslátás egysége

Descartes jobb és bal szeme, avagy a karteziánus kettőslátás egysége Bernáth lászló Descartes jobb és bal szeme, avagy a karteziánus kettőslátás egysége Schmal Dániel Descartes-monográfiájáról Schmal Dániel: A kezdet nélküli kezdet Descartes és a kartezianizmus problémái.

Részletesebben

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Célok és feladatok A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba

Részletesebben

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson

A nyelv valóságfelidéző szerepe az elvonatkoztatásra képes gondolkodáson A nyelv és gondolkodás viszonya A nyelv fogalma: a legegyetemesebb jelrendszer. Egy nagyobb közösség, általában egy nemzet tulajdona. A külső és a belső valóságot minden más jelrendszernél pontosabban

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont Elért pontszám: A 2012/2013. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Bakosi Tamás. Vajon megismerhető az ember teljes valójában vagy maradunk örökké megismerhetetlen csodák?

Bakosi Tamás. Vajon megismerhető az ember teljes valójában vagy maradunk örökké megismerhetetlen csodák? Bakosi Tamás Vajon megismerhető az ember teljes valójában vagy maradunk örökké megismerhetetlen csodák? Egy szociális munkás gondolatai a megismerésről 2013. ,,Cogito ergo sum. -,, Gondolkodom, tehát vagyok.

Részletesebben

Természettudományos igazságok és istenhit (istenbizonyítékok a természettudományokban)

Természettudományos igazságok és istenhit (istenbizonyítékok a természettudományokban) Reálisan helyi tanterv konferencia Természettudományos igazságok és istenhit (istenbizonyítékok a természettudományokban) Kodácsy Tamás Károli Gáspár Református Egyetem kodacsy.tamas@gmail.com 2013. február

Részletesebben

ELPIS Filozófiai folyóirat 2009. III. évfolyam 2. szám

ELPIS Filozófiai folyóirat 2009. III. évfolyam 2. szám ELPIS Filozófiai folyóirat 2009. III. évfolyam 2. szám E L P I S 2009. III. évfolyam 2. szám Az ELTE BTK Filozófia TDK és Filozófia SzHÉK folyóirata. ISSN 1788-8298 Felelõs szerkesztõ: Galba Zsolt Szerkesztõk:

Részletesebben

ETIKA BENEDICTUS DE SPINOZA AZ ETIKA ELSŐ RÉSZE ISTENRŐL

ETIKA BENEDICTUS DE SPINOZA AZ ETIKA ELSŐ RÉSZE ISTENRŐL ETIKA BENEDICTUS DE SPINOZA ISTENRŐL AZ ETIKA ELSŐ RÉSZE DEFINÍCIÓK 1. Önmagának okán azt értem, aminek lényege magában foglalja a létezést; vagyis azt, aminek természete csak létezőként fogható fel. 2.

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

A dogmatizmus és a szkepticizmus meghaladása Kant filozófiai teológiájának fejlődéstörténetében

A dogmatizmus és a szkepticizmus meghaladása Kant filozófiai teológiájának fejlődéstörténetében PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM Bölcsészettudományi Kar Filozófia Intézet Szakdolgozat 2009 A dogmatizmus és a szkepticizmus meghaladása Kant filozófiai teológiájának fejlődéstörténetében Írta: Fridel

Részletesebben

Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően

Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően 2008. nov. 17. Varga Péter Bevezető folyamatban lévő munka Varga

Részletesebben

Érvelés és megismerés a skolasztikus középkorban. Tudománytörténet és kommunikáció február 29.

Érvelés és megismerés a skolasztikus középkorban. Tudománytörténet és kommunikáció február 29. Érvelés és megismerés a skolasztikus középkorban Tudománytörténet és kommunikáció 2016. február 29. Változások az írásbeliségben Időtállóbb, kevésbé kényes anyag 2. 15. sz.: uralkodó anyag a pergamen (korábban

Részletesebben

A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig

A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig Görög-római ókor Három orvosi irányzat létezik, a racionális (dogmatikus), az empirikus és a methodikus. A racionális a természet vizsgálatát (phüsziologia)

Részletesebben

domokos gábor - várkonyi péter

domokos gábor - várkonyi péter mono-monostatic bodies: the answer to Arnold s question www.gomboc.eu domokos gábor - várkonyi péter DESIGNCOMMUNICATION: CO&CO Honnan származik a Gömböc gondolata? A Gömböc létezését a XX. század egyik

Részletesebben

Tartalom. x 7.

Tartalom. x 7. Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A skolasztika. Filozófia. A skolasztika

A skolasztika. Filozófia. A skolasztika A skolasztika Szerzõ dezs Filozófia A skolasztika A skolasztika kifejezés a latin schola (iskola) szóból származik, mivel fõleg az iskolák foglalkoztak ezzel a teológiai, filozófiai irányzattal. A tanárok

Részletesebben

Magyar filozófiai Szemle

Magyar filozófiai Szemle Magyar filozófiai Szemle 2013/3 (57. évfolyam) A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának folyóirata Gondolkodás reflexivitás Tartalom TANULMÁNYOK n5 Gondolkodás reflexivitás (Ambrus Gergely

Részletesebben

Krizsán Viktor. Mentális okozás és szuperveniencia anomáliás monizmus és az epifenomenalizmus vádja

Krizsán Viktor. Mentális okozás és szuperveniencia anomáliás monizmus és az epifenomenalizmus vádja 58 59 Krizsán Viktor 1978-ban születtem Budapesten. 2003-ban nyertem felvételt az ELTE BTK filozófia és esztétika szakjaira. Ezt megelõzõen A Tan Kapuja Buddhista Fõiskolán végeztem tanulmányokat japán

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

A modern gyakorlati filozófia az újkori filozófiai gondolkodás háttere előtt

A modern gyakorlati filozófia az újkori filozófiai gondolkodás háttere előtt Bódig Mátyás Hegyi Szabolcs A modern gyakorlati filozófia az újkori filozófiai gondolkodás háttere előtt Filozófia kurzus I. évfolyamos jogászhallgatók számára 2016/17. tanév, I. félév (előadásvázlatok)

Részletesebben

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié

Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS. A szeretet mindenkié Ogonovszky Veronika GYERMEK, ÁLDÁS A szeretet mindenkié Előszó Szavakkal lefesteni a láthatatlant, megformálni az érinthetetlent A szó fogyatékos eszköz. Ahogy az öt emberi érzékszerv is. Kétséges, hogy

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai

Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai III. LÉTKÉRDÉS KONFERENCIA EGYÜTT-LÉT. A kapcsolatok természetrajza Az emberi kapcsolatok transzcendentális vonatkozásai Sivaráma Szvámi vaisnava teológus - Mit nevezünk kapcsolatnak? - Azt a közös alapot,

Részletesebben

Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség

Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség Vázlat 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség 6. Termodinamika 7. Informatika 8. Filozófiai következtetések 9. Szociológiai háttér 1.

Részletesebben

MATEMATIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés

MATEMATIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés MATEMATIKUS SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése MATEMATIKUS Feladatok és tevékenységek Mit

Részletesebben

FILOZÓFIA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

FILOZÓFIA I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK FILOZÓFIA A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania: - a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;

Részletesebben

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei Mi a pszichológia? A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredető: PSZICHÉ (lélek) + LOGOSZ

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Miért nem tekinthetjük Locke-ot legalább tulajdonság-dualistának?

Miért nem tekinthetjük Locke-ot legalább tulajdonság-dualistának? Miért nem tekinthetjük Locke-ot legalább tulajdonság-dualistának? I. John Locke filozófiájának interpretációja a mű születése óta eltelt bő három évszázad dacára nem egyértelmű. Kiváltképp, ha konkrét

Részletesebben

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni!

2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! 2012. 09.05. Prédikáció Szeretnék jól dönteni! Annak ellenére, hogy bár Jézus tanítását törekszünk megérteni, befogadni, mégis azt éljük meg, hogy bizonyos esetekben nem tudtunk, vagy nem tudunk jól dönteni.

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A FŐBB FILOZÓFUSOKRÓL IDŐRENDBEN ( + néhány magyar filozófus) aforizmák = rövid, bölcs kijelentések

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A FŐBB FILOZÓFUSOKRÓL IDŐRENDBEN ( + néhány magyar filozófus) aforizmák = rövid, bölcs kijelentések ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT A FŐBB FILOZÓFUSOKRÓL IDŐRENDBEN ( + néhány magyar filozófus) Hérakleitosz preszókrata Parmenidész, eleai preszókrata Zénón, eleai preszókrata Prótagorász szofista (=bölcs)(vándortanító)

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

IX. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) ISMERETELMÉLETE ÉS ONTOLÓGIÁJA

IX. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) ISMERETELMÉLETE ÉS ONTOLÓGIÁJA IX. TÉTEL AQUINÓI SZENT TAMÁS (1224-1274) ISMERETELMÉLETE ÉS ONTOLÓGIÁJA A Nápoly közelében levő Roccasecca-ból származó Aquinói Tamás a skolasztika legkiemelkedőbb alakja. A latin schola (iskola) szóról

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

KUTATÁSI TÉMÁK tanév

KUTATÁSI TÉMÁK tanév KUTATÁSI TÉMÁK 2016-2017. tanév kutatási téma témakiíró Az analitikus filozófia története Ambrus Gergely Analitikus elmefilozófia Ambrus Gergely Vizuális kommunikáció: képi érvelés, képi szemantika, képi

Részletesebben

KÉMIA KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE

KÉMIA KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 KÉMIA KÖZÉPISKOLA DEMETER LÁSZLÓ Kémia A művelődési anyag tematikájának összeállítása

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Jász Borbála: Perspektívák és érvelési struktúra a Leibniz Clarke vitában

Jász Borbála: Perspektívák és érvelési struktúra a Leibniz Clarke vitában Jász Borbála: Perspektívák és érvelési struktúra a Leibniz Clarke vitában Az alapvetően látásközpontú európai kultúra meghatározó időszaka a korai újkor. A 17 18. századi gondolkodásban a perspektíva fogalmának

Részletesebben

Descartes és a test lélek együttműködés. A karteziánus dualizmus végső erőpróbája

Descartes és a test lélek együttműködés. A karteziánus dualizmus végső erőpróbája 4 Farkas Tamás 1987-ben születtem Miskolcon. 2006-ban érettségiztem a miskolci Avasi Gimnáziumban, ez év szeptembere óta az ELTE BTK szabadbölcsészet alapszakos filozófia szakirányos hallgatója és az Eötvös

Részletesebben

GONOSZ DÉMONOK, AGYAK A TARTÁLYBAN ÉS ZOMBIK: SZKEPTICIZMUS ÉS A DUALIZMUS MELLETTI ELGONDOLHATÓSÁGI ÉRVEK * AMBRUS GERGELY

GONOSZ DÉMONOK, AGYAK A TARTÁLYBAN ÉS ZOMBIK: SZKEPTICIZMUS ÉS A DUALIZMUS MELLETTI ELGONDOLHATÓSÁGI ÉRVEK * AMBRUS GERGELY Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 7 14. GONOSZ DÉMONOK, AGYAK A TARTÁLYBAN ÉS ZOMBIK: SZKEPTICIZMUS ÉS A DUALIZMUS MELLETTI ELGONDOLHATÓSÁGI

Részletesebben

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA

EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA EGÉSZség +BOLDOGSÁG teremtő IMA Mágikus SZERtartás EGÉSZséges +boldog ÉLETedért! INGYENES EGÉSZséget és boldogságot teremtő IMA Mágikus SZERtartás, amit otthonodban végezhetsz EGÉSZséges +BOLDOG életedért!

Részletesebben

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik 96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy

Részletesebben

GONOSZ DÉMONOK, AGYAK A TARTÁLYBAN ÉS ZOM BIK: SZKEPTICIZMUS ÉS A DUALIZMUS MELLETTI ELGONDOLHATÓSÁGI ÉRVEK *

GONOSZ DÉMONOK, AGYAK A TARTÁLYBAN ÉS ZOM BIK: SZKEPTICIZMUS ÉS A DUALIZMUS MELLETTI ELGONDOLHATÓSÁGI ÉRVEK * Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica XVII. kötet, 1. szám (2012), pp. 129 137. GONOSZ DÉMONOK, AGYAK A TARTÁLYBAN ÉS ZOM BIK: SZKEPTICIZMUS ÉS A DUALIZMUS MELLETTI ELGONDOLHATÓSÁGI

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

Simon Stevin ( )

Simon Stevin ( ) Simon Stevin (1548-1620) könyvelő, adóhivatalnok Tafelen van Interest (Kamattáblázatok, 1582) (1+r) n értékei kis r-ekre Problemata Geometrica (1583) sokszögek, hasonlóság, (szabályos) poliéderek stb.

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI (fizika munkaközösségi foglalkozás fóliaanyaga, 2009. április 21.) A KÉTSZINTŰ FIZIKAÉRETTSÉGI VIZSGAMODELLJE

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

A magyar futball filozófia. Filozófia nélkül nincs törzse a fának, csak ágai és kellenek a gyökerek is!

A magyar futball filozófia. Filozófia nélkül nincs törzse a fának, csak ágai és kellenek a gyökerek is! A magyar futball filozófia Filozófia nélkül nincs törzse a fának, csak ágai és kellenek a gyökerek is! Magyar labdarúgó filozófia Mit akarunk? Hová akarunk eljutni? Milyen a mi filozófiánk? Milyen a labdarúgó

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Metafizika

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás

Lelki és érzelmi egészség. Igazságban járni: 1. előadás Igazságban járni: 1. előadás 1 1. lépés: Nevezd meg a problémát Bűn Bizonytalanság 2 Az ember öt dimenziója Szellemi Erkölcsi Társadalmi Pszichológi ai Biológiai 3 A teremtek sorrend Lélek (lelki) Jellem

Részletesebben

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere

Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Az új oktatásszervezési eljárások pszichológiai háttere Szabó Győzőné igazgató Jász-Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet Kompetencia szerkezete 1. Ismeret, tudás (Extrinzik motiváció) 2. Képesség,

Részletesebben

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DLA ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KONKRÉT METAFIZIKA

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DLA ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KONKRÉT METAFIZIKA MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA DLA ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KONKRÉT METAFIZIKA Különböző korok műalkotásainak metafizikai vonatkozásai, avagy mi szükséges ahhoz, hogy egy puszta tárgy művészetté

Részletesebben

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK FILOZÓFIA A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania: - a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;

Részletesebben

kellék filozófiai folyóirat Kolozsvár Nagyvárad Szeged 32. szám (2007)

kellék filozófiai folyóirat Kolozsvár Nagyvárad Szeged 32. szám (2007) kellék filozófiai folyóirat Kolozsvár Nagyvárad Szeged 32. szám (2007) Descartes Tartalom Szalai Judit: A pszichofizikai szféra Descartes-nál... 7 Hartl Péter: Ego cogito, ergo sum... 17 kellék 32 Kartezianizmus

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program

Résztvevői ütemterv. A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program Résztvevői ütemterv A Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok tanórai és tanórán kívüli felhasználása c. továbbképzési program A továbbképzés: alapítási engedély száma: óraszáma (megszerezhető

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben