Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően
|
|
- Róbert Vass
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően nov. 17. Varga Péter
2 Bevezető folyamatban lévő munka Varga Péter Zuh Deodáth (szerk.): Edmund Husserl: Logikai Vizsgálódások Szemelvények és Tanulmányok, L'Harmattan kiadó, ~2009 első féléve Az előadás szándéka (téziseinek jellege): Filozófiai pozíciók (gondolati alakzatok) meghatározása A cím pontosításra szorul
3 Egy kis biográfia Edmund Husserl (1859, Prossnitz / Prostějov 1938, Freiburg i. Br.) Matematikából doktorált Tanára volt pl. Weierstrass Filozófia(i pszichológia) felé fordult Franz Brentano (Bécs) Carl Stump (Halle a. d. S.) Habilitáció: Über den Begriff der Zahl (1887) Philosophie der Arithmetik (1891) Még az analitikus filozófia kontinentális filozófia törésvonal előtt
4 Egy kis filológia Élete során megjelent művek: 1891, 1900/01, 1913, 1928, 1929, [1931], 1936, [1939] Fennmaradt filozófiai munkássága: oldal gyorsírásos anyag Kritikai kiadás 1950 (3), 1952 (2), 1954, 1956, 1959 Ma: 3 alsorozat, 52 kötet (+ 10 kötet levelezés) Ennek ellenére recepció már életében Heidegger, Sartre, Lévinas, Merleau-Ponty (1939), Tran-Duc-Thao (1944), Ricoeur (1947), Derrida (1954)
5 Logikai vizsgálódások Szerkezet Két különböző kiadás: 1900/1901 és 1913 Prolegomena a megalapozási pszichologizmus kritikája M. Kusch: Psychologism. A Case Study in the Sociology of Knowledge, Routledge, 1995 Hat vizsgálódás Ismeretfenomenológiai és ismeretelméleti vizsgálódások Lényegében ez alapozta meg Husserl hírnevét A recepció viszonyítási pontja Akadémiai előrelépés Husserl számára
6 Értelmezési viták Klasszikus értelmezési viták A Prolegomena és a vizsgálódások egysége: pszichologizmus-kritika vs. deskriptív pszichológia Mindannyian realisták voltunk. (Edith Stein) Újabb értelmezők: a korai Husserl (osztrák) empirista, aztán (német) idealista (R. D. Rollinger) metafizikai neutralista (D. Zahavi) mindig is idealista volt (J.-F. Lavigne)
7 Brentano: pszichológia filozófia Vera philosophiae methodus nulla nisi alia scientiae naturalis est Genetikus pszichológia deskriptív pszichológia Miért van szükség a deskriptív pszichológiára? A rákövetkezéstörvények feltételezik a fogalmakat Praktikus okokból A deskriptív pszichológiai előadások szerint Belső észlelés Első személyű perspektíva Egzakt (nem-induktív) Ráutaltsági viszony
8 Logikai vizsgálódások Pozíció A fenomenológia deskriptív pszichológia. Az ismeretelmélet tehát lényegében pszichológiára, vagy legalábbis a pszichológia talajára építendő. A tiszta logika tehát pszichológián alapul mire fel a pszichologizmus elleni vita? [ ] [Azonban:] A tiszta leírás pusztán előfoka az elméletnek, nem maga az elmélet. Tiszta leírások egy és ugyanazon köre tehát nagyon különböző elméleti tudományok előkészítését szolgálhatja. Nem a teljes tudományok értelmében vett pszichológia a tiszta logika fundamentuma,...
9 Logikai vizsgálódások Pozíció hanem leírások bizonyos osztályai melyek a pszichológia teoretikus kutatásainak előfokát alkotják (nevezetesen amennyiben empirikus tárgyakat írnak le, melyek genetikus összefüggéseit ez a tudomány követni szándékozik) azon fundamentális absztrakciók alapjául is szolgálnak, melyekben a logika művelője ideális tárgyainak és összefüggéseiknek lényegét evidenciában megragadja. (Hua XIX/ [A])
10 Logikai vizsgálódások Pozíció A fenomenológia = deskriptív pszichológia verbális vita Ezért javasolja Husserl a fenomenológia elnevezést A lényeg a megkülönböztetési konstrukció Leírások, melyeket a pszichológia és a fenomenológiai ismeretelmélet másként épít tovább Mit tesz pontosan a fen. ismeretelmélet? Célja ideális logikai tárgyak és összefüggések kutatása Ezeket individuális tudati aktusokban kutatja Pl.:Jel-tudat és annak betöltése szemléleti képzetben
11 Husserl filozófiája: Merre tovább? Az elkövetkező évek fejlődéstörténete komplex
12 Az Elsenhals-recenzió (1903) Ugyanúgy, ahogy a fizika (a szokásos értelemben vett természettudomány) a testekre vonatkozó [körperliche] tények empirikus tudománya, úgy a pszichológia empirikus tudomány (természettudomány) a mentális [geistige] tényekről. Mindkét tudomány a világ szokásos, minden kritika előtt adott értelméből indul ki: annak mentális és testi tényekre történő felosztásából. [...] Mint magyarázó tudományok, mindketten előre adott objektivációt feltételeznek: [ ] Megkülönböztetések én és nem-én, saját és idegen én között; a közvetlen tudati adottságok értelmező belehelyezése pszichikai tevékenységekként és állapotokként a saját énbe [ ]...
13 Az Elsenhals-recenzió (1903) [Az ismeret fenomenológiájának] az ismeretélményeket, melyekben a logikai élmények eredete rejlik, minden reálisimmanens [reell] tartalmukból kilépő értelmezés nélkül kell rögzítenie és elemeznie [...] Az érthetőség igénye ugyan azzal jár, hogy a fenomenológia objektiváló kifejezéseket használ, mint pl. Mi ezt és ezt találjuk a közvetlen 'élményekben'. Valójában ezek csak indirekt, utaló megfogalmazásmódok, miközben minden természettudományos vagy metafizikai objektivációt kizárva marad. Ennélfogva a fenomenológiát nem lehet minden további nélkül deskriptív pszichológia ként jellemezni. Deskripciói nem empirikus személyek élményeit vagy élményosztályait célozzák meg;...
14 Az Elsenhals-recenzió (1903)... hiszen személyekről, énről vagy másokról, magam vagy mások élményeiről semmit nem tud és semmit nem feltételez; azokról nem kérdez és nem azokról állít fel hipotéziseket. A fenomenológiai deskripció a legszigorúbb értelemben adottra tekint, az élményre, amiként az magában áll. [...] [T]együk meg végre a lényegi különválasztást tiszta immmanens fenomenológia és ismeretkritika, amely minden az adott határai közül kilép feltevésről távol tartja magát, valamint empirikus pszichológia között, amely még akkor is, amikor leír ilyen feltevésekkel él. (Hua XXII )
15 Az Elsenhals-recenzió (1903) A pszichológia természettudományos objektivációkat használ Megelőlegezi a kései objektiváció-kritikát (Válság) A fenomenológiának ki kell kapcsolnia az én-t Vizsgálódások: metafizikai konstrukció A fenomenológia feladata az élmények reális-immanens [reell] tartalmának vizsgálata real: so, wie sie in Wirklichkeit sind reell: wirklich vorhanden Ez azonban nem problémamentes felhívás.
16 Az 1902/03 ismeretelmélet előadás Az 1902/03 WS Általános ismeretelmélet előadás (Hua Mat III [2001]) Epokhé: Ismeretelméleti (módszertani) szkepszis Az előfeltevés-mentesség elvének megfelelője A gondolkodó szubsztancia feltételezése elutasítandó Descartes világ-metafizikát akart A clara et distincta percepció az adekvát észlelés Problémák Ki lehet-e lépni az immanens tartalmakból? Miként jutunk el a létezés objektivitásához? Az előadás aporetikus/későbbi széljegyzetek elutasítók
17 L I 1 / [1906 ősz] Az immanens tartalom összetett jelenség: A benyomás [Impression] jellegéhez még hozzátartozik egy felfogás [Auffassung] is. [ ] Jelen van az egység tudata. [A hallott hang] egy egység. Azonban ennek egy fázisa is egy egység [ ] a pre-empirikus időben. Az adekvát, a fenomenológiai észlelés tehát nem egy ilyen egyszerű dolog: egyszerűen egy tartalom és egy ránézés, ahogy ezt naiv módon gondolják.
18 Az 1906/07 ismeretelmélet előadás Kiindulási pont: Az ismeret evidencia-igényének tisztázása fenomenológia Ismeretelméleti szkepticizmus Minden ismeret problematikus. Regresszushoz vezet-e ez? Nem: adottak az ismeret-fenomének, megjelenő érvényesség-igények A bezárójelezés a matériát (jelentést) nem érinti A regresszus folytatható lenne...
19 Összefoglalás A Logikai vizsgálódások pozíciója Komplementer a természettudományos pszichológiához képest Átvezető dilemma Evidens adottság-e a tudatimmanencia? A transzcendentális fenomenológia álláspontjának értelmezése
20 Intézeti szeminárium (nov. 17.) Köszönöm a figyelmet.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
RészletesebbenZuh Deodáth: Edmund Husserl ismeretfilozófiája (a doktori disszertáció önismertetője és a tézisek összefoglalása)
Zuh Deodáth: Edmund Husserl ismeretfilozófiája (a doktori disszertáció önismertetője és a tézisek összefoglalása) A dolgozat egy módszertani bevezetővel kezdődik, amely egyszersmind tisztázza a tanulmány
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenKant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenSzakmai kompetenciák. Transzverzális. kompetenciák. 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján)
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenElőszó a Logikai vizsgálódások szemelvényeinek fordításához
Ez a szöveg az alábbi helyen megjelent írás szerzői (pre-print) változata: Varga Péter András: Előszó a Logikai Vizsgálódások szemelvényeinek fordításához In: Különbség 2007 (9) 1. szám 7-16. old. A megjelent
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenVarga Péter: El szó a Logikai vizsgálódások szemelvényeinek fordításához
Varga Péter: El szó a Logikai vizsgálódások szemelvényeinek fordításához Egy olyan filozófiai m szemelvényei állnak el ttünk, amellyel kapcsolatban aligha hiányoznak a szuperlatívuszok: jelent sége Heidegger
RészletesebbenElőszó a Logika Vizsgálódások Bevezetésének fordításához. Varga Péter
Ez a szöveg az alábbi helyen megjelent írás szerzői (pre-print) változata: Varga Péter András: Előszó a Logikai Vizsgálódások Bevezetésének fordításához In: Kilincs 2006 (1) 2-3. szám 74-87. old. A megjelent
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
RészletesebbenSZEMLE. Folyamatos kezdet. Varga Péter András: A fenomenológia keletkezése. L Harmattan Kiadó, Bp oldal
SZEMLE Folyamatos kezdet Varga Péter András: A fenomenológia keletkezése. L Harmattan Kiadó, Bp. 2013. 270 oldal A jelenkor francia és angolszász nyelvterületein eleven fenomenológiai diskurzusának száz
RészletesebbenFARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
RészletesebbenMezei Balázs A LÉLEK ÉS A MÁSIK JAN PATOČKA ÉS A FENOMENOLÓGIA NÉHÁNY PROBLÉMÁJA
1 Mezei Balázs A LÉLEK ÉS A MÁSIK JAN PATOČKA ÉS A FENOMENOLÓGIA NÉHÁNY PROBLÉMÁJA 1 2 Nullo modo igitur interit veritas. Augustinus, Soliloquia, II, 28. 2 3 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás Előszó
RészletesebbenDoktori tézisek. Marosán Bence Az apodikticitás élete. Adalékok az igazság fenomenológiájához
Doktori tézisek Marosán Bence Az apodikticitás élete. Adalékok az igazság fenomenológiájához A disszertáció általános témája a filozófiai igazság problémája. Ezt a problémát speciálisan a fenomenológia,
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenMinta. Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor
A rész Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor 1. Melyik görög kifejezés kapcsolódik a sztoicizmushoz? A. hédoné B. apatheia C. epokhé 2. Ki írta a következő gondolatokat: az ész nyilvános használatának
RészletesebbenAz öneszmélés fenomenológiája
Doktori (PhD) tézisek Horváth Orsolya Az öneszmélés fenomenológiája A fenomenológiai redukció fogalma Husserl késői filozófiájában A disszertáció alapvető célja Edmund Husserl késői filozófiájának célorientált
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenVecsey Zoltán: Az intencionalitás témája a kortárs analitikus gondolkodásban
Vecsey Zoltán: Az intencionalitás témája a kortárs analitikus gondolkodásban A 19. század második felében a pszichológia fokozatosan elszakadt a filozófiától és az empirikus természettudományok mintáját
RészletesebbenFILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: mester Képzési forma (tagozat): nappali A szakért felelős kar: Bölcsészettudományi Kar Képzési idő: 4 félév
RészletesebbenAz érzékek ismeretelméleti és antropológiai jelentősége
Ungvári Zrínyi Imre Az érzékek ismeretelméleti és antropológiai jelentősége Kulcsszavak: intencionális élmény, intencionális tárgy, intencionális matéria, időtárgy., észlelési mező, érzéki modalitás, világra
Részletesebben12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :
Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok
RészletesebbenHusserl és a filozófiai megismerés kibontakozásának fenomenológiája. Egy fejezet a Hegel-recepció történetéből
VILÁGOSSÁG 2008/3 4. Hegel: szellem, tapasztalat, nyelv Varga Péter András Husserl és a filozófiai megismerés kibontakozásának fenomenológiája. Egy fejezet a Hegel-recepció történetéből Egy anekdota szerint
RészletesebbenA tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században és annak tanulságai. Varga Péter András (Budapest)
A tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században és annak tanulságai Varga Péter András (Budapest) C. Grapengießer joggal tekinthető egy kevésbé ismert filozófusnak. Nem szerepel a
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Metafizika
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
RészletesebbenMAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE
MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 2010/1 (54. évfolyam) A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának folyóirata Filozófiai naturalizmus 2010-1.indd 1 2010.04.01. 14:39:44 2010-1.indd 2 2010.04.01. 14:39:44
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenKant időfelfogása TELEGDI ÁRON
Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok november 4.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok 2013. november 4. Tanulságok a múlt óráról A modern szimbolikus logika feltárja a kifejezések valódi szerkezetét, ami nem azonos
RészletesebbenZáróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, Filozófia:
Záróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, 2018 Filozófia: 1. Mi a kapcsolat az agyak a tartályban gondolatkísérlet és a szkepszis problémája között Wright, Crispin (1992) On Putnam's Proof That
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenTudat és egyéniség problémája József Attila bölcseleti írásaiban
Szécsi Gábor Ha lelked, logikád Tudat és egyéniség problémája József Attila bölcseleti írásaiban Tudat és egyéniség problémája különös helyet kap József Attila 1920-as és 30-as években születetett bölcseleti
Részletesebbenfenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga
Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név FENYŐ IMRE Munkahelyi telefon 52-512900/2233 Fax 52-512922 E-mail fenyoimre@freemail.hu KÉPZETTSÉG 1994-1999. 1996-2000. 1997. 1999-2002.. Filozófia (Kossuth Lajos Tudományegyetem)
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenA kontinentális filozófia kezdetei. Esettanulmány a korai Edmund Husserlről
A kontinentális filozófia kezdetei Esettanulmány a korai Edmund Husserlről 1 Kiadói tanács: Dr. Benedek József egyetemi tanár (Kolozsvár) Dr. Gábor Csilla egyetemi tanár (Kolozsvár) Dr. Rostás Zoltán egyetemi
RészletesebbenVarga Péter András: The Formation of Husserl s Notion of Philosophy (doktori disszertáció) Tézisek
Varga Péter András: The Formation of Husserl s Notion of Philosophy (doktori disszertáció) Tézisek Problémafelvetés és motiváció Husserl filozófiájában már a kortársak számára is egy új filozófia megalkotásának
RészletesebbenVége a mvészettörténetnek
Rényi András Vége a mvészettörténetnek A kollégium során folytatjuk Hans Belting A mvészettörténet vége c. könyvének közös olvasását/értelmezését. A könyv 1983-ban Das Ende der Kunsgeschichte? címen olyan
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori (PhD.) értekezés tézisei
Tézisek Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori (PhD.) értekezés tézisei Váradi Péter Nietzsche és az esztétika Az ideál fogalmának esztétikai vonatkozásai Nietzsche gondolkodásában
RészletesebbenBAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL
BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL Edmund Husserl vizsgálódásai irányadónak tűnnek a fenomenológiai mozgalom emberi testtapasztalatról szóló elméletei számára. A kinesztetikus
RészletesebbenHelyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára
Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Rendelkezésre álló órakeret: heti 1 óra = 32 óra Célok és feladatok A bölcsesség
RészletesebbenDr. Kormos József. Végzettség(ek): Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola. Eötvös Lóránd Tudományegyetem BTK. Pázmány Péter Katolikus Egyetem HTK
Dr. Kormos József Végzettség(ek): Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Eötvös Lóránd Tudományegyetem BTK Pázmány Péter Katolikus Egyetem HTK Szakképzettség: Villamos üzemmérnök, műszaki tanár Filozófia
RészletesebbenSchwendtner Tibor Publikációs lista. 1. Heidegger tudományfelfogása, Gond, Osiris, Budapest, Horror Metaphysicae, 2000, 228. o.
Schwendtner Tibor Publikációs lista Tudományos könyv A kandidátusi fokozat megszerzése után megjelent írások 1. Heidegger tudományfelfogása, Gond, Osiris, Budapest, Horror Metaphysicae, 2000, 228. o. 2.
RészletesebbenFILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK
FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: Az oklevélhez szükséges kreditek száma: 120 Az összes kontakt óra
RészletesebbenSYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy
RészletesebbenAz újkori filozófiai gondolkodás születése. Filozófia tanév III. előadás
Az újkori filozófiai gondolkodás születése Filozófia 2014-2015. tanév III. előadás Az újkori filozófia születési körülményei Ez a kurzus az újkori gyakorlati filozófia problematikájára összpontosít. Az
RészletesebbenAz evidencia problémája 17 A pszichikus evidencia-élmény 27 Az analiticitás mint evidencia 36 Az evidencia szerepe a megismerésben 49
Tartalom Marxizmus és praxisfilozófia 15 Az evidencia problémája 17 A pszichikus evidencia-élmény 27 Az analiticitás mint evidencia 36 Az evidencia szerepe a megismerésben 49 Haladás és reakció a filozófiában
Részletesebben4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi Kompetenciabeli - 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem-Filozófia Kar 1.3 Intézet Magyar Filozófia Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak művészettörténet specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési- és kimeneti
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak filozófia specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési- és kimeneti követelményeiben
RészletesebbenRené Descartes. Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás
René Descartes Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás Descartes filozófiai programja René Descartes (1596-1650) volt az egyik legismertebb és legnagyobb hatású újkori filozófus. Közel kétszáz évre meghatározta
RészletesebbenAz értekezés tárgya, a kutatás célja
Az értekezés tárgya, a kutatás célja Művészeti gyakorlatomban is évek óta foglalkozom a valóság észlelésének, szemlélésének és leképezésének komplexitásával, bemutathatóságával, a térbeli nézőpont kérdésével.
RészletesebbenJUNG ÉS A POSZTMODERN * Edward S. Casey
Thalassa (8) 1997, 2 3: 213 217 JUNG ÉS A POSZTMODERN * Edward S. Casey Jung és a posztmodern? Elsõ pillantásra felettébb valószínûtlen és nem sokat ígérõ téma különösen ha valakinek, mint ahogyan nekem
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenA. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA
Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij
RészletesebbenA két megközelítés ellentéte ugyanakkor éppen a fizikai realitás fogalmában, értelmezésében tér el egymástól. " # $ %
Kedves Laci és Péter! Köszönöm a vitához való hozzászólásotokat. következetesen és logikusan jeleníti meg a tárgynak - az óraparadoxonnak és ezzel egyben a relativitás elméletének mint olyannak - azt a
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920
RészletesebbenIV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre
RészletesebbenKUTATÁSI TÉMÁK tanév
KUTATÁSI TÉMÁK 2016-2017. tanév kutatási téma témakiíró Az analitikus filozófia története Ambrus Gergely Analitikus elmefilozófia Ambrus Gergely Vizuális kommunikáció: képi érvelés, képi szemantika, képi
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Nyelvtudományi Doktori Iskola. Kommunikáció Doktori Program. Murai Gábor.
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció Doktori Program Murai Gábor Az interpenetráció fenomenológiája (Niklas Luhmann rendszerelmélete és a strukturalista
RészletesebbenMarosán Bence Péter: Az értelem színe és visszája Ullmann Tamás: Az értelem dimenziói 1
Marosán Bence Péter: Az értelem színe és visszája Ullmann Tamás: Az értelem dimenziói 1 Ullmann Tamás munkásságának egyik irányadó témája a tapasztalatban zajló értelemképződés és sematizálás. Ez határozza
RészletesebbenGorondy-Novák Márton A történeti hermeneutika kísérlete Wilhelm Dilthey filozófiájában
Gorondy-Novák Márton A történeti hermeneutika kísérlete Wilhelm Dilthey filozófiájában A felvilágosodás korának gondolati forradalma amellett, hogy a természettudományos fogalomalkotás és a filozófia nagyjából
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4
RészletesebbenA lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.
Szerkesztőbizottság Szepessy Péter (elnök) Szabó-Tóth Kinga Urbán Anna Horváth Zita Kotics József Graholy Éva (olvasószerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet A szerkesztőség
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba
RészletesebbenBME TUDOMÁNYFILOZÓFIA ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNET DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁK tanév. Az analitikus filozófia története
BME TUDOMÁNYFILOZÓFIA ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNET DOKTORI ISKOLA KUTATÁSI TÉMÁK 2017-18. tanév kutatási téma Az analitikus filozófia története témakiíró Ambrus Gergely Analitikus elmefilozófia Ambrus Gergely A
RészletesebbenMATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK
MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY Az érettségi követelményeit két szinten határozzuk meg: - középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell
RészletesebbenSajó Sándor A tapasztalat típusai: a reprezentáló és a nem-objektiváló ismeretek egymásra utaltsága
Sajó Sándor A tapasztalat típusai: a reprezentáló és a nem-objektiváló ismeretek egymásra utaltsága A jelen dolgozat egy olyan értekezés részét alkotja, melynek témája az énre, a másokra és a világra vonatkozó
RészletesebbenA természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann
A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.
Részletesebben2007. szeptemberétől
Szabad bölcsészet alapszak Esztétika szakirány mintatanterve 2007. szeptemberétől Tantágy neve Filozófiatörténet Bevezetés a művészettörténetbe és a művészettörténet irodalmába Bevezetés az etikába Bevezetés
RészletesebbenPöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?
Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet
RészletesebbenDocimológia a bioetika oktatásban
Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
RészletesebbenA pszichológia mint foglalkozás
A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?
RészletesebbenA 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenA tiszta értelmi fogalmak kontingenciájáról
Világosság 2008/2. Kant: szemlélet, intencionalitás, etika Mittelholcz Iván A tiszta értelmi fogalmak kontingenciájáról Meglehet, igaza van Altrichter Ferencnek, amikor azt írja, a kategóriák levezetése
RészletesebbenA FILOZÓFUS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL
KONFERENCIA EDMUND HUSSERL MUNKÁSSÁGÁRÓL A FILOZÓFUS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL BUDAPEST, 2009. DECEMBER 17 18. ABSZTRAKTFÜZET Husserl-konferencia Az előadások absztraktjai 2 Az előadások
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak esztétika specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési- és kimeneti követelményeiben
RészletesebbenFenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók
Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenDR. KELEMEN ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
DR. KELEMEN ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS biológus okl. filozófia szakos előadó 1984 1988 KLTE ELTE II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG ALAPKÉPZÉSBEN ÉS MESTERKÉPZÉSBEN (MINIMUM 5 ÉVRE VISSZAMENŐLEG,
RészletesebbenTéma- és paradigmaválasztási dilemmák a 21. századi filozófiában
Téma- és paradigmaválasztási dilemmák a 21. századi filozófiában WJLF, 2018. október 16-18 Videobook az oldal alján! Közlekedés: http://oktatas.uni.hu/dankoutca.htm Az elmúlt években a Wesley János Lelkészképző
RészletesebbenLengyel zsuzsanna Mariann Jani Anna (szerk.): A másik igazsága. Ünnepi kötet Fehér M. István tiszteletére. Budapest, L Harmattan, 2012.
zuh DeoDátH Egy ünnepi kötetről Lengyel zsuzsanna Mariann Jani Anna (szerk.): A másik igazsága. Ünnepi kötet Fehér M. István tiszteletére. Budapest, L Harmattan, 2012. Különös sors jutott a könyvkiadás
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenMiért téves az antropikus elv a kozmológiában?
Konferenciaelőadás, Magyar Pax Romana 47. kongresszusa, Győr, 2005. Miért téves az antropikus elv a kozmológiában? E. Szabó László MTA ELTE Elméleti Fizika Kutatócsoport ELTE, Tudománytörténet és Tudományfilozófia
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Részletesebben