Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően"

Átírás

1 Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően nov. 17. Varga Péter

2 Bevezető folyamatban lévő munka Varga Péter Zuh Deodáth (szerk.): Edmund Husserl: Logikai Vizsgálódások Szemelvények és Tanulmányok, L'Harmattan kiadó, ~2009 első féléve Az előadás szándéka (téziseinek jellege): Filozófiai pozíciók (gondolati alakzatok) meghatározása A cím pontosításra szorul

3 Egy kis biográfia Edmund Husserl (1859, Prossnitz / Prostějov 1938, Freiburg i. Br.) Matematikából doktorált Tanára volt pl. Weierstrass Filozófia(i pszichológia) felé fordult Franz Brentano (Bécs) Carl Stump (Halle a. d. S.) Habilitáció: Über den Begriff der Zahl (1887) Philosophie der Arithmetik (1891) Még az analitikus filozófia kontinentális filozófia törésvonal előtt

4 Egy kis filológia Élete során megjelent művek: 1891, 1900/01, 1913, 1928, 1929, [1931], 1936, [1939] Fennmaradt filozófiai munkássága: oldal gyorsírásos anyag Kritikai kiadás 1950 (3), 1952 (2), 1954, 1956, 1959 Ma: 3 alsorozat, 52 kötet (+ 10 kötet levelezés) Ennek ellenére recepció már életében Heidegger, Sartre, Lévinas, Merleau-Ponty (1939), Tran-Duc-Thao (1944), Ricoeur (1947), Derrida (1954)

5 Logikai vizsgálódások Szerkezet Két különböző kiadás: 1900/1901 és 1913 Prolegomena a megalapozási pszichologizmus kritikája M. Kusch: Psychologism. A Case Study in the Sociology of Knowledge, Routledge, 1995 Hat vizsgálódás Ismeretfenomenológiai és ismeretelméleti vizsgálódások Lényegében ez alapozta meg Husserl hírnevét A recepció viszonyítási pontja Akadémiai előrelépés Husserl számára

6 Értelmezési viták Klasszikus értelmezési viták A Prolegomena és a vizsgálódások egysége: pszichologizmus-kritika vs. deskriptív pszichológia Mindannyian realisták voltunk. (Edith Stein) Újabb értelmezők: a korai Husserl (osztrák) empirista, aztán (német) idealista (R. D. Rollinger) metafizikai neutralista (D. Zahavi) mindig is idealista volt (J.-F. Lavigne)

7 Brentano: pszichológia filozófia Vera philosophiae methodus nulla nisi alia scientiae naturalis est Genetikus pszichológia deskriptív pszichológia Miért van szükség a deskriptív pszichológiára? A rákövetkezéstörvények feltételezik a fogalmakat Praktikus okokból A deskriptív pszichológiai előadások szerint Belső észlelés Első személyű perspektíva Egzakt (nem-induktív) Ráutaltsági viszony

8 Logikai vizsgálódások Pozíció A fenomenológia deskriptív pszichológia. Az ismeretelmélet tehát lényegében pszichológiára, vagy legalábbis a pszichológia talajára építendő. A tiszta logika tehát pszichológián alapul mire fel a pszichologizmus elleni vita? [ ] [Azonban:] A tiszta leírás pusztán előfoka az elméletnek, nem maga az elmélet. Tiszta leírások egy és ugyanazon köre tehát nagyon különböző elméleti tudományok előkészítését szolgálhatja. Nem a teljes tudományok értelmében vett pszichológia a tiszta logika fundamentuma,...

9 Logikai vizsgálódások Pozíció hanem leírások bizonyos osztályai melyek a pszichológia teoretikus kutatásainak előfokát alkotják (nevezetesen amennyiben empirikus tárgyakat írnak le, melyek genetikus összefüggéseit ez a tudomány követni szándékozik) azon fundamentális absztrakciók alapjául is szolgálnak, melyekben a logika művelője ideális tárgyainak és összefüggéseiknek lényegét evidenciában megragadja. (Hua XIX/ [A])

10 Logikai vizsgálódások Pozíció A fenomenológia = deskriptív pszichológia verbális vita Ezért javasolja Husserl a fenomenológia elnevezést A lényeg a megkülönböztetési konstrukció Leírások, melyeket a pszichológia és a fenomenológiai ismeretelmélet másként épít tovább Mit tesz pontosan a fen. ismeretelmélet? Célja ideális logikai tárgyak és összefüggések kutatása Ezeket individuális tudati aktusokban kutatja Pl.:Jel-tudat és annak betöltése szemléleti képzetben

11 Husserl filozófiája: Merre tovább? Az elkövetkező évek fejlődéstörténete komplex

12 Az Elsenhals-recenzió (1903) Ugyanúgy, ahogy a fizika (a szokásos értelemben vett természettudomány) a testekre vonatkozó [körperliche] tények empirikus tudománya, úgy a pszichológia empirikus tudomány (természettudomány) a mentális [geistige] tényekről. Mindkét tudomány a világ szokásos, minden kritika előtt adott értelméből indul ki: annak mentális és testi tényekre történő felosztásából. [...] Mint magyarázó tudományok, mindketten előre adott objektivációt feltételeznek: [ ] Megkülönböztetések én és nem-én, saját és idegen én között; a közvetlen tudati adottságok értelmező belehelyezése pszichikai tevékenységekként és állapotokként a saját énbe [ ]...

13 Az Elsenhals-recenzió (1903) [Az ismeret fenomenológiájának] az ismeretélményeket, melyekben a logikai élmények eredete rejlik, minden reálisimmanens [reell] tartalmukból kilépő értelmezés nélkül kell rögzítenie és elemeznie [...] Az érthetőség igénye ugyan azzal jár, hogy a fenomenológia objektiváló kifejezéseket használ, mint pl. Mi ezt és ezt találjuk a közvetlen 'élményekben'. Valójában ezek csak indirekt, utaló megfogalmazásmódok, miközben minden természettudományos vagy metafizikai objektivációt kizárva marad. Ennélfogva a fenomenológiát nem lehet minden további nélkül deskriptív pszichológia ként jellemezni. Deskripciói nem empirikus személyek élményeit vagy élményosztályait célozzák meg;...

14 Az Elsenhals-recenzió (1903)... hiszen személyekről, énről vagy másokról, magam vagy mások élményeiről semmit nem tud és semmit nem feltételez; azokról nem kérdez és nem azokról állít fel hipotéziseket. A fenomenológiai deskripció a legszigorúbb értelemben adottra tekint, az élményre, amiként az magában áll. [...] [T]együk meg végre a lényegi különválasztást tiszta immmanens fenomenológia és ismeretkritika, amely minden az adott határai közül kilép feltevésről távol tartja magát, valamint empirikus pszichológia között, amely még akkor is, amikor leír ilyen feltevésekkel él. (Hua XXII )

15 Az Elsenhals-recenzió (1903) A pszichológia természettudományos objektivációkat használ Megelőlegezi a kései objektiváció-kritikát (Válság) A fenomenológiának ki kell kapcsolnia az én-t Vizsgálódások: metafizikai konstrukció A fenomenológia feladata az élmények reális-immanens [reell] tartalmának vizsgálata real: so, wie sie in Wirklichkeit sind reell: wirklich vorhanden Ez azonban nem problémamentes felhívás.

16 Az 1902/03 ismeretelmélet előadás Az 1902/03 WS Általános ismeretelmélet előadás (Hua Mat III [2001]) Epokhé: Ismeretelméleti (módszertani) szkepszis Az előfeltevés-mentesség elvének megfelelője A gondolkodó szubsztancia feltételezése elutasítandó Descartes világ-metafizikát akart A clara et distincta percepció az adekvát észlelés Problémák Ki lehet-e lépni az immanens tartalmakból? Miként jutunk el a létezés objektivitásához? Az előadás aporetikus/későbbi széljegyzetek elutasítók

17 L I 1 / [1906 ősz] Az immanens tartalom összetett jelenség: A benyomás [Impression] jellegéhez még hozzátartozik egy felfogás [Auffassung] is. [ ] Jelen van az egység tudata. [A hallott hang] egy egység. Azonban ennek egy fázisa is egy egység [ ] a pre-empirikus időben. Az adekvát, a fenomenológiai észlelés tehát nem egy ilyen egyszerű dolog: egyszerűen egy tartalom és egy ránézés, ahogy ezt naiv módon gondolják.

18 Az 1906/07 ismeretelmélet előadás Kiindulási pont: Az ismeret evidencia-igényének tisztázása fenomenológia Ismeretelméleti szkepticizmus Minden ismeret problematikus. Regresszushoz vezet-e ez? Nem: adottak az ismeret-fenomének, megjelenő érvényesség-igények A bezárójelezés a matériát (jelentést) nem érinti A regresszus folytatható lenne...

19 Összefoglalás A Logikai vizsgálódások pozíciója Komplementer a természettudományos pszichológiához képest Átvezető dilemma Evidens adottság-e a tudatimmanencia? A transzcendentális fenomenológia álláspontjának értelmezése

20 Intézeti szeminárium (nov. 17.) Köszönöm a figyelmet.

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Szakmai kompetenciák. Transzverzális. kompetenciák. 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján)

Szakmai kompetenciák. Transzverzális. kompetenciák. 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Előszó a Logikai vizsgálódások szemelvényeinek fordításához

Előszó a Logikai vizsgálódások szemelvényeinek fordításához Ez a szöveg az alábbi helyen megjelent írás szerzői (pre-print) változata: Varga Péter András: Előszó a Logikai Vizsgálódások szemelvényeinek fordításához In: Különbség 2007 (9) 1. szám 7-16. old. A megjelent

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

Varga Péter: El szó a Logikai vizsgálódások szemelvényeinek fordításához

Varga Péter: El szó a Logikai vizsgálódások szemelvényeinek fordításához Varga Péter: El szó a Logikai vizsgálódások szemelvényeinek fordításához Egy olyan filozófiai m szemelvényei állnak el ttünk, amellyel kapcsolatban aligha hiányoznak a szuperlatívuszok: jelent sége Heidegger

Részletesebben

Előszó a Logika Vizsgálódások Bevezetésének fordításához. Varga Péter

Előszó a Logika Vizsgálódások Bevezetésének fordításához. Varga Péter Ez a szöveg az alábbi helyen megjelent írás szerzői (pre-print) változata: Varga Péter András: Előszó a Logikai Vizsgálódások Bevezetésének fordításához In: Kilincs 2006 (1) 2-3. szám 74-87. old. A megjelent

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

SZEMLE. Folyamatos kezdet. Varga Péter András: A fenomenológia keletkezése. L Harmattan Kiadó, Bp oldal

SZEMLE. Folyamatos kezdet. Varga Péter András: A fenomenológia keletkezése. L Harmattan Kiadó, Bp oldal SZEMLE Folyamatos kezdet Varga Péter András: A fenomenológia keletkezése. L Harmattan Kiadó, Bp. 2013. 270 oldal A jelenkor francia és angolszász nyelvterületein eleven fenomenológiai diskurzusának száz

Részletesebben

Mezei Balázs A LÉLEK ÉS A MÁSIK JAN PATOČKA ÉS A FENOMENOLÓGIA NÉHÁNY PROBLÉMÁJA

Mezei Balázs A LÉLEK ÉS A MÁSIK JAN PATOČKA ÉS A FENOMENOLÓGIA NÉHÁNY PROBLÉMÁJA 1 Mezei Balázs A LÉLEK ÉS A MÁSIK JAN PATOČKA ÉS A FENOMENOLÓGIA NÉHÁNY PROBLÉMÁJA 1 2 Nullo modo igitur interit veritas. Augustinus, Soliloquia, II, 28. 2 3 Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás Előszó

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században és annak tanulságai. Varga Péter András (Budapest)

A tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században és annak tanulságai. Varga Péter András (Budapest) A tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században és annak tanulságai Varga Péter András (Budapest) C. Grapengießer joggal tekinthető egy kevésbé ismert filozófusnak. Nem szerepel a

Részletesebben

Minta. Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor

Minta. Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor A rész Filozófia Emelt szintű írásbeli mintafeladatsor 1. Melyik görög kifejezés kapcsolódik a sztoicizmushoz? A. hédoné B. apatheia C. epokhé 2. Ki írta a következő gondolatokat: az ész nyilvános használatának

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B

Részletesebben

Vecsey Zoltán: Az intencionalitás témája a kortárs analitikus gondolkodásban

Vecsey Zoltán: Az intencionalitás témája a kortárs analitikus gondolkodásban Vecsey Zoltán: Az intencionalitás témája a kortárs analitikus gondolkodásban A 19. század második felében a pszichológia fokozatosan elszakadt a filozófiától és az empirikus természettudományok mintáját

Részletesebben

FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK FILOZÓFIA MESTERKÉPZÉSI SZAK Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: mester Képzési forma (tagozat): nappali A szakért felelős kar: Bölcsészettudományi Kar Képzési idő: 4 félév

Részletesebben

Husserl és a filozófiai megismerés kibontakozásának fenomenológiája. Egy fejezet a Hegel-recepció történetéből

Husserl és a filozófiai megismerés kibontakozásának fenomenológiája. Egy fejezet a Hegel-recepció történetéből VILÁGOSSÁG 2008/3 4. Hegel: szellem, tapasztalat, nyelv Varga Péter András Husserl és a filozófiai megismerés kibontakozásának fenomenológiája. Egy fejezet a Hegel-recepció történetéből Egy anekdota szerint

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Metafizika

Részletesebben

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám :

12. évfolyam. Célok és feladatok: Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : Bevezetés a filozófiába helyi tanterve 1 12. évfolyam Éves óraszám : Heti otthoni óraszám : 32 óra fél óra Célok és feladatok: A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok

Részletesebben

MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE

MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 2010/1 (54. évfolyam) A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának folyóirata Filozófiai naturalizmus 2010-1.indd 1 2010.04.01. 14:39:44 2010-1.indd 2 2010.04.01. 14:39:44

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére

Részletesebben

A kontinentális filozófia kezdetei. Esettanulmány a korai Edmund Husserlről

A kontinentális filozófia kezdetei. Esettanulmány a korai Edmund Husserlről A kontinentális filozófia kezdetei Esettanulmány a korai Edmund Husserlről 1 Kiadói tanács: Dr. Benedek József egyetemi tanár (Kolozsvár) Dr. Gábor Csilla egyetemi tanár (Kolozsvár) Dr. Rostás Zoltán egyetemi

Részletesebben

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név FENYŐ IMRE Munkahelyi telefon 52-512900/2233 Fax 52-512922 E-mail fenyoimre@freemail.hu KÉPZETTSÉG 1994-1999. 1996-2000. 1997. 1999-2002.. Filozófia (Kossuth Lajos Tudományegyetem)

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Varga Péter András: The Formation of Husserl s Notion of Philosophy (doktori disszertáció) Tézisek

Varga Péter András: The Formation of Husserl s Notion of Philosophy (doktori disszertáció) Tézisek Varga Péter András: The Formation of Husserl s Notion of Philosophy (doktori disszertáció) Tézisek Problémafelvetés és motiváció Husserl filozófiájában már a kortársak számára is egy új filozófia megalkotásának

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori (PhD.) értekezés tézisei

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori (PhD.) értekezés tézisei Tézisek Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori (PhD.) értekezés tézisei Váradi Péter Nietzsche és az esztétika Az ideál fogalmának esztétikai vonatkozásai Nietzsche gondolkodásában

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL

BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL Edmund Husserl vizsgálódásai irányadónak tűnnek a fenomenológiai mozgalom emberi testtapasztalatról szóló elméletei számára. A kinesztetikus

Részletesebben

Dr. Kormos József. Végzettség(ek): Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola. Eötvös Lóránd Tudományegyetem BTK. Pázmány Péter Katolikus Egyetem HTK

Dr. Kormos József. Végzettség(ek): Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola. Eötvös Lóránd Tudományegyetem BTK. Pázmány Péter Katolikus Egyetem HTK Dr. Kormos József Végzettség(ek): Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Eötvös Lóránd Tudományegyetem BTK Pázmány Péter Katolikus Egyetem HTK Szakképzettség: Villamos üzemmérnök, műszaki tanár Filozófia

Részletesebben

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Rendelkezésre álló órakeret: heti 1 óra = 32 óra Célok és feladatok A bölcsesség

Részletesebben

Az evidencia problémája 17 A pszichikus evidencia-élmény 27 Az analiticitás mint evidencia 36 Az evidencia szerepe a megismerésben 49

Az evidencia problémája 17 A pszichikus evidencia-élmény 27 Az analiticitás mint evidencia 36 Az evidencia szerepe a megismerésben 49 Tartalom Marxizmus és praxisfilozófia 15 Az evidencia problémája 17 A pszichikus evidencia-élmény 27 Az analiticitás mint evidencia 36 Az evidencia szerepe a megismerésben 49 Haladás és reakció a filozófiában

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

René Descartes. Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás

René Descartes. Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás René Descartes Filozófia 2014-2015-ös tanév IV. előadás Descartes filozófiai programja René Descartes (1596-1650) volt az egyik legismertebb és legnagyobb hatású újkori filozófus. Közel kétszáz évre meghatározta

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi Kompetenciabeli - 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei

4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi Kompetenciabeli - 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem-Filozófia Kar 1.3 Intézet Magyar Filozófia Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Tudat és egyéniség problémája József Attila bölcseleti írásaiban

Tudat és egyéniség problémája József Attila bölcseleti írásaiban Szécsi Gábor Ha lelked, logikád Tudat és egyéniség problémája József Attila bölcseleti írásaiban Tudat és egyéniség problémája különös helyet kap József Attila 1920-as és 30-as években születetett bölcseleti

Részletesebben

Az értekezés tárgya, a kutatás célja

Az értekezés tárgya, a kutatás célja Az értekezés tárgya, a kutatás célja Művészeti gyakorlatomban is évek óta foglalkozom a valóság észlelésének, szemlélésének és leképezésének komplexitásával, bemutathatóságával, a térbeli nézőpont kérdésével.

Részletesebben

JUNG ÉS A POSZTMODERN * Edward S. Casey

JUNG ÉS A POSZTMODERN * Edward S. Casey Thalassa (8) 1997, 2 3: 213 217 JUNG ÉS A POSZTMODERN * Edward S. Casey Jung és a posztmodern? Elsõ pillantásra felettébb valószínûtlen és nem sokat ígérõ téma különösen ha valakinek, mint ahogyan nekem

Részletesebben

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA

A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Borza Gyöngyi A. ZDRAVOMISZLOV: A SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK MÓDSZERTANA Megjelent a Kossuth Könyvkiadó gondozásában 1973-ban. A mű eredeti címe: Metodologija i procedura szociologicseszkih isszledovanyij

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

Sajó Sándor A tapasztalat típusai: a reprezentáló és a nem-objektiváló ismeretek egymásra utaltsága

Sajó Sándor A tapasztalat típusai: a reprezentáló és a nem-objektiváló ismeretek egymásra utaltsága Sajó Sándor A tapasztalat típusai: a reprezentáló és a nem-objektiváló ismeretek egymásra utaltsága A jelen dolgozat egy olyan értekezés részét alkotja, melynek témája az énre, a másokra és a világra vonatkozó

Részletesebben

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen.

A lap megrendelhető a szerkesztőség címén, vagy a megadott email címen. Szerkesztőbizottság Szepessy Péter (elnök) Szabó-Tóth Kinga Urbán Anna Horváth Zita Kotics József Graholy Éva (olvasószerkesztő) Kiadó Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet A szerkesztőség

Részletesebben

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre

Részletesebben

KUTATÁSI TÉMÁK tanév

KUTATÁSI TÉMÁK tanév KUTATÁSI TÉMÁK 2016-2017. tanév kutatási téma témakiíró Az analitikus filozófia története Ambrus Gergely Analitikus elmefilozófia Ambrus Gergely Vizuális kommunikáció: képi érvelés, képi szemantika, képi

Részletesebben

Schwendtner Tibor Publikációs lista. 1. Heidegger tudományfelfogása, Gond, Osiris, Budapest, Horror Metaphysicae, 2000, 228. o.

Schwendtner Tibor Publikációs lista. 1. Heidegger tudományfelfogása, Gond, Osiris, Budapest, Horror Metaphysicae, 2000, 228. o. Schwendtner Tibor Publikációs lista Tudományos könyv A kandidátusi fokozat megszerzése után megjelent írások 1. Heidegger tudományfelfogása, Gond, Osiris, Budapest, Horror Metaphysicae, 2000, 228. o. 2.

Részletesebben

Marosán Bence Péter: Az értelem színe és visszája Ullmann Tamás: Az értelem dimenziói 1

Marosán Bence Péter: Az értelem színe és visszája Ullmann Tamás: Az értelem dimenziói 1 Marosán Bence Péter: Az értelem színe és visszája Ullmann Tamás: Az értelem dimenziói 1 Ullmann Tamás munkásságának egyik irányadó témája a tapasztalatban zajló értelemképződés és sematizálás. Ez határozza

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Alkalmazott Pszichológia Intézet 1.4

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

2007. szeptemberétől

2007. szeptemberétől Szabad bölcsészet alapszak Esztétika szakirány mintatanterve 2007. szeptemberétől Tantágy neve Filozófiatörténet Bevezetés a művészettörténetbe és a művészettörténet irodalmába Bevezetés az etikába Bevezetés

Részletesebben

MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK

MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK MATEMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY Az érettségi követelményeit két szinten határozzuk meg: - középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Nyelvtudományi Doktori Iskola. Kommunikáció Doktori Program. Murai Gábor.

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Nyelvtudományi Doktori Iskola. Kommunikáció Doktori Program. Murai Gábor. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Kommunikáció Doktori Program Murai Gábor Az interpenetráció fenomenológiája (Niklas Luhmann rendszerelmélete és a strukturalista

Részletesebben

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Célok és feladatok A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító

Részletesebben

A FILOZÓFUS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL

A FILOZÓFUS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL KONFERENCIA EDMUND HUSSERL MUNKÁSSÁGÁRÓL A FILOZÓFUS SZÜLETÉSÉNEK 150. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL BUDAPEST, 2009. DECEMBER 17 18. ABSZTRAKTFÜZET Husserl-konferencia Az előadások absztraktjai 2 Az előadások

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

Lengyel zsuzsanna Mariann Jani Anna (szerk.): A másik igazsága. Ünnepi kötet Fehér M. István tiszteletére. Budapest, L Harmattan, 2012.

Lengyel zsuzsanna Mariann Jani Anna (szerk.): A másik igazsága. Ünnepi kötet Fehér M. István tiszteletére. Budapest, L Harmattan, 2012. zuh DeoDátH Egy ünnepi kötetről Lengyel zsuzsanna Mariann Jani Anna (szerk.): A másik igazsága. Ünnepi kötet Fehér M. István tiszteletére. Budapest, L Harmattan, 2012. Különös sors jutott a könyvkiadás

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

DR. KELEMEN ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

DR. KELEMEN ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. KELEMEN ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS biológus okl. filozófia szakos előadó 1984 1988 KLTE ELTE II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG ALAPKÉPZÉSBEN ÉS MESTERKÉPZÉSBEN (MINIMUM 5 ÉVRE VISSZAMENŐLEG,

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Varga-Jani Anna

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Varga-Jani Anna Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Varga-Jani Anna Edith Steins Denkweg von der Phänomenologie zur Seinsphilosophie Erlebniskonstitution und Zeitlichkeit als Grundriss

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

FENYİ IMRE SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

FENYİ IMRE SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ FENYİ IMRE SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS megnevezés évszám kibocsátó intézmény Filozófia tanár 1999 Kossuth Lajos Tudományegyetem BTK Pedagógia tanár 2000 Debreceni Egyetem II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓ

TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓ TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓ A KATONAI EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG Varga István 1 Bevezető gondolatok A modern emberréválás történelmi folyamatának mai ismeretében megalapozottan gondolhatjuk, hogy valamely emberi

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Zárójelentés. A végeredmény

Zárójelentés. A végeredmény Zárójelentés A Kontinentális filozófia a XX. században című T 049724 számú OTKA kutatást sikeresen befejeztük. A kutatás két résztvevője Olay Csaba és Ullmann Tamás volt, a résztvevők személyi összetételében

Részletesebben

EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HEIDEGGER KANT-INTERPRETÁCIÓJÁNAK ALAPKÉRDÉSEI AZ EMBERI EGZISZTENCIA FUNDAMENTÁLONTOLÓGIAI ANALÍZISE TÜKRÉBEN TÓTH GÁBOR Témavezetők: Prof. Dr. Csejtei Dezső,

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

A NEVELÉSTUDOMÁNY NEMZETKÖZI MODELLJEI ÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYZATAI. Németh András Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet

A NEVELÉSTUDOMÁNY NEMZETKÖZI MODELLJEI ÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYZATAI. Németh András Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet MAGYAR PEDAGÓGIA 115. évf. 3. szám 255 294. (2015) DOI: 10.17670/MPed.2015.3.255 A NEVELÉSTUDOMÁNY NEMZETKÖZI MODELLJEI ÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYZATAI Németh András Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi

Részletesebben

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Indított specializációk: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: SZABAD BÖLCSÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK Filozófia, Esztétika, Etika, Vallástudomány,

Részletesebben

Harmadik típusú testbeszédek

Harmadik típusú testbeszédek Ferencz orsolya Harmadik típusú testbeszédek szigeti Attila: A testet öltött másik. Kortárs fenomenológiai tanulmányok. Kolozsvár, Pro Philosophia, 2010. Furcsa módon hozzászoktunk ahhoz, hogy a szellemnek

Részletesebben

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 2 27. Tel.: 461 4552, fax.: 461 452 E mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

Kritika és interpretáció. Válasz Zuh Deodáthnak *

Kritika és interpretáció. Válasz Zuh Deodáthnak * Lengyel Zsuzsanna Mariann Kritika és interpretáció. Válasz Zuh Deodáthnak * [A]z [ ] állítások valamiféle dialektikai küzdőteret tárnak elénk, ahol mindig az a fél kerekedik felül, amelyik engedélyt kap

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

A kommunikációs tér filozófiája

A kommunikációs tér filozófiája A kommunikációs tér filozófiája András Ferenc A doktori értekezés tézisei Tézisek; az értekezés újszerűsége; a továbbgondolás lehetőségei; a témában megjelent publikációk Témavezetők: Boros János, Bagi

Részletesebben

Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára

Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Budapest Helyi tanterv Matematika emelt szint a 11-12.évfolyam számára 1 Emelt szintű matematika 11 12. évfolyam Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka

Részletesebben

TARTALOM. Typotex Kiadó ELŐSZÓ FEJEZET / A NAIV ÉS A TUDOMÁNYOS EMBERISMERET 2. FEJEZET / A MODERN PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA

TARTALOM. Typotex Kiadó ELŐSZÓ FEJEZET / A NAIV ÉS A TUDOMÁNYOS EMBERISMERET 2. FEJEZET / A MODERN PSZICHOLÓGIA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATA TARTALOM ELŐSZÓ 11 1. FEJEZET / A NAIV ÉS A TUDOMÁNYOS EMBERISMERET 1.1 A népi pszichológia fogalma, eredete és értéke 15 1.2 A tudományos pszichológia rendszeressége 20 1.3 Versengő emberképek a pszichológiában

Részletesebben

1. Charles Darwin életmûve

1. Charles Darwin életmûve A sorozatról 1. Darwin, a bajok eredete? (szept. 26.) 2. Evolúció: a természettudományos elmélet (okt. 10.) 3. Evolúció hívőknek (okt. 24.) 4. Értelmes tervezettség: egy tudományos alternatíva (nov. 7.)

Részletesebben

TANULMÁNYOK N A test

TANULMÁNYOK N A test TANULMÁNYOK N A test A test valamilyen értelemben mindig is a filozófia egyik alapproblémája volt a test lélek viszony klasszikus kérdésétől kezdve a szónak a nem emberi testekre való átviteléig, a mértani

Részletesebben

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Dr. Pálvölgyi Ferenc AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Magyarország európai integrációja az iskola világában is szükségszerű változásokat hozott. Folyamatosan módosultak az oktatási

Részletesebben

Naturalizmus a filozófiában Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ?

Naturalizmus a filozófiában Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Naturalizmus a filozófiában Avagy milyen állásponton lehetünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan épül fel a világ? Sipos Péter (a cikk az Ateista és Agnosztikus Klub és a Szkeptikus Társaság által szervezett

Részletesebben

I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI

I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI I. A DIGITÁLIS ÁRAMKÖRÖK ELMÉLETI ALAPJAI 1 A digitális áramkörökre is érvényesek a villamosságtanból ismert Ohm törvény és a Kirchhoff törvények, de az elemzés és a tervezés rendszerint nem ezekre épül.

Részletesebben

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam

Matematika. Specializáció. 11 12. évfolyam Matematika Specializáció 11 12. évfolyam Ez a szakasz az eddigi matematikatanulás 12 évének szintézisét adja. Egyben kiteljesíti a kapcsolatokat a többi tantárggyal, a mindennapi élet matematikaigényes

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam

HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA. 5. évfolyam HELYI TANTERV TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ISKOLA 5. évfolyam A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek

Részletesebben

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZEREI 1. A szociális munka módszereinek kialakulása és fejlődése. A szociális munka történetének jelentős

Részletesebben

Fikció és hely. Jövő-képekben. Szántay Zsófi Egyéni kutatás vázlat 2013 május

Fikció és hely. Jövő-képekben. Szántay Zsófi Egyéni kutatás vázlat 2013 május Fikció és hely Jövő-képekben Szántay Zsófi Egyéni kutatás vázlat 2013 május 2011/12 I. félév Előzmények Az ökofalu vizsgálata az ideológia és az utópia vonatkozásában fogalomtisztázás, öko-falu-utópia-ideológia

Részletesebben