A tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században és annak tanulságai. Varga Péter András (Budapest)
|
|
- Orsolya Lukács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században és annak tanulságai Varga Péter András (Budapest) C. Grapengießer joggal tekinthető egy kevésbé ismert filozófusnak. Nem szerepel a német életrajzi lexikonok egyesített jegyzékében, 1 és egy német filozófiatörténész több egyetemi város levéltárát felölelő kutatásában 2 is csupán annyit tudott kideríteni róla, hogy talán azonosítható egy Christian Andreas Hieronymus Grapengießer nevű hamburgi lelkipásztorral, 3 habár tudományos működésének legtöbb adata, beleértve az írásaiban használt professzori titulust is, levéltárilag megalapozhatatlan. Annyi mindenesetre biztosan tudható róla, hogy Jakob Friedrich Fries tanítványi köréhez tartozott, és öt könyvet írt Kantról. C. Grapengießer konfliktuózus természetű ember lehetett: ez nem csak műveinek címválasztásából világlik ki, hanem Hermann Ulrici, a kor egyik befolyásos folyóiratkiadója, egy külön cikkben tartotta szükségesnek hírül adni, hogy lapja több írást már nem fogad el tőle. Grapengießer utolsó írása, melyet még megjelentethetett 4, tartalmaz azonban néhány megjegyzést, amelyre a fenomenológia iránt érdeklődő ember felkaphatja a fejét. A cikk kiindulópontja a kanti transzcendentális dedukció vizsgálata. Nem mintha Grapengießer ellenséges lenne a kanti vállalkozással szemben, azonban szerinte Kant kritikájának egésze a spekuláció egy hiányosságán alapul (46), s ez legvilágosabban a transzcendentális dedukcióban figyelhető meg. Ez utóbbival Kant a metafizikai ismeret objektív érvényességét kívánja a priori bizonyítani [beweisen]. (42) Ez azonban nem lehetséges - jelenti ki Grapengießer (uo.). Ez a bizonyítás ugyanis egy dilemmával szembesül: Hogyan igazolható egy állítás? Vagy bizonyítással, amivel azonban egy ítéletet csak egy másikból, egy magasabból vezetek le; vagy a szemléletre hivatkozással, azaz demonstrációval. Esetünkben egyik sem áll rendelkezésre, valami másra van szükség: Megmutatom, hogy ítéletem miként gyökerezik a megismerő eszem természetében: ez a dedukció. (uo.) Mindez eddig akár egy kissé pontatlan Kant-rekonstrukció is lehetne. 1 Ld. Deutscher Biographischer Index (hrsg. Willi Gorzny) (K. G. Saur, München: 1986) Bd. II. p Rainer A. Bast: Die Philosophische Bibliothek. Geschichte und Bibliographie einer philosophischen Textreihe seit (Meiner, Hamburg: 1991) n. 47. ad p (pp ) 3 Lexikon der Hamburgischen Schriftsteller bis zur Gegenwart (hrsg. Hans Schröder) (Hamburg: 1854) Bd. II. p Zeitschrift für Philosophie und philosophische Kritik 65 (1874) (folytatásokban)
2 Sajátságos azonban, ahogyan ezt a dedukciót Grapengießer elképzeli: Mivel a filozófiai ismeret tiszta észismeret, alapja egyesegyedül a saját megismerő eszem természetében keresendő. [ ] A belső önmegfigyelés révén kell megpróbálnunk az ész egy teljes elméletéhez eljutnunk (44) Grapengießer ezen a ponton nyilvánvalóan olyan dolgot követel, mely az észtől nem követelhető, hiszen erre az ész nem képes igényea legtisztább transzgresszus Kant szerint. Azonban a belső önmegfigyelésre hivatkozó filozófia-megalapozás igénye korántsem lehet közömbös a fenomenológia számára. 1. Vizsgálódásunk célja Husserl olvasóinak természetes reakciója, hogy rákérdeznek a husserli filozófia-felfogás megvalósíthatóságára. Ezen értelmezési vita szokásos fogódzópontja Husserlnek utolsó asszisztensével, Eugen Finkkel folytatott vitája, melynek dokumentumai a későbbi olvasók számára alapvető orientációkkal szolgáltak (még ha Fink polémiájának jeleit többször Husserl autentikus önkritikája kifejezéseként tekintették). Azonosítható azonban a Husserl-érvényességi vita egy másik fogódzópontja is: azon filozófiai hatások körében, melyek a fiatal Husserlt filozófia-felfogásának kialakításakor befolyásolták. Véleményem szerint ezen korai fogódzópont a pszichologisztikus Kantértelmezési hagyomány, mely elsősorban Jakob Friedrich Fries nevéhez köthető, s melynek egy kevésbé ismert, ámde annál emblematikusabb képviselője C. Grapengießer. A továbbiakban ezeket a hatásokat szeretném röviden bemutatni, körvonalazva azt, hogy mindez milyen hozadékkal szolgálhat a Husserl filozófiájának érvényességére irányuló kérdés számára. 2. Egy kis kapcsolattörténet A Fries-iskola sohasem tartozott a 19. század második fele német filozófiájának mainstream irányai közé, azonban kevés olvasóinak-ismerőinek egyikét Edmund Husserlnek hívták. Husserl Grapengießert feltehetően nem ismerte, de birtokában volt Fries több könyve, és azokat bizonyíthatóan tanulmányozta. Különösen intenzív érdeklődés fűzte Husserlt a szintén Fries-tanítvány Ernst Friedrich Apelt-hez, akinek műveit nem csak
3 tanulmányozta, hanem bizonyos jelek alapján írásban ismertetni is tervezte (ld. Husserl- Chronik 79.). Ahogyan Karl Schuhmann, a nemrég elhunyt neves Husserl-filológus felvetette Fries kapcsán: Itt feltehetően olyan argumentációs formákat figyelhetünk meg, melyek azután Husserlnek a fenomenológiájára irányuló reflexiójában is szerepet játszanak. (Selected Papers 75) Husserl korában Fries és a Fries iskola legelkötelezettebb propagátora Leonard Nelson volt, aki doktoranduszként majd Privatdozent-ként a göttingeni egyetemen működött: éppen ott és éppen akkor, mint Husserl. Mielőtt azonban Nelson és Husserl kapcsolatát megvizsgálnánk, vessünk egy pillantást a pszichologizáló kantianizmus Nelson-féle rekonstrukciójára. 3. A pszichologizáló kantianizmus egy épülete: Az ész önmagába vetett bizalma (Selbstvertrauen der Vernunft) Nelson szerint az igazolásnak két közismert válfaja létezik: a bizonyítás (Beweis), azaz az ítéletek visszavezetése más ítéletekre, és a (szemléletben történő) felmutatás (Demonstration). Hogyan alapozzuk meg azonban a nem-szemléleti ítéletek igazságát? Nelson válasza: Azt állítjuk, hogy a kritika ebben az esetben csak pszichológiai módon járhat el, azaz maga belső tapasztalatból álló tudomány. (GS I 27) Hogyan lehetséges azonban egy olyan pszichológiai ismeret (melyet Nelson a tiszta ész közvetlen ismeretének nevez), amely nem induktív jellegű lenne? Ugyan a kritika a metafizikai [szintetikus a priori] princípiumokat az ész egy elméletéből dedukálja, mely maga csak belső tapasztalat révén, ennélfogva csak induktív módon nyerhető, a metafizikai princípiumok érvényességüket tekintve mégsem tapasztalatra vagy indukcióra alapozódnak. (GS I 31) A belső tapasztalatból vett filozófiai állítások érvényessége sajátos módon garantálódik: Az ész önmagába vetett bizalma [Selbstvertrauen der Vernunft] az általános princípium, amely a pszichológiai levezetéseket az ész elméletéből kritikai dedukciókká teszi, azaz ami lehetővé teszi számunkra, hogy a belső tapasztalatban a filozófia szisztematikus megalapozásának egy vezérfonalát leljük. (GS I 31-32) 5 Az ész önmagába vetett bizalmának fogalma feltehetően Hermann Lotze közvetítésével 5 Kant és Nelson viszonya röviden úgy jellemezhető, hogy Nelson szerint Kant a transzcendentális előítélet foglya, azaz nem hajlandó megállapításait nem a tapasztalat lehetőségfeltételeiként, hanem a tiszta ész közvetlen megismeréseként értelmezni (tehát Nelson elutasítja a transzcendentális látszat fogalmában rejlő figyelmeztetést)
4 került Husserlhez. Husserl számára ez a fogalom elsősorban bizonyos szkeptikus jellegű kérdések megoldásának egy lehetséges, Husserl szerint dogmatikus válfaját jelöli. Mindazonáltal Husserl állandóan szem előtt tartja és többször ezt a lehetőséget például filozófiája kiépítésének egyik centrális pontján is: A vizsgálódás természetében rejlik, hogy nem használhat hipotéziseket és transzcendens szubstrukciókat, különben értelmetlenné válik még a jogos «az ész önmagába vetett bizalmának» [Selbstvertrauen der Vernunft] hipotézisét sem tarthatja érvényben. A tiszta látás és az analizálás a tiszta látásban nem igényel semmilyen hipotézisét arra vonatkozóan, hogy az ész önmagába vetett bizalma ne csalna. (XXII ) Mindazonáltal Husserl és a pszichologizáló Kant-tradíció kapcsolata nem merül ki egy Husserl által módosításokkal átvett rendszerbeli fogalomban. A pszichologizáló kantianizmus Husserl-korabeli szisztematikus rekonstrukciójának birtokában kíséreljük meg tehát feltérképezni a hatás tartalmi viszonyait! 4. Nelson Husserl-kritikája Ennek elsődleges forrása Nelson közvetlen Husserl-kritikája, melyet az 1908-ban megjelent terjedelmes és Husserl által is ismert munkájában fejt ki. 6 Az írás roppant polemikus, Nelson mindenáron distanciálódni akar Husserltől, és felmutatja a Logikai vizsgálódások összes korabeli sematikus félreértését. Husserlt két fejezetben tárgyalja. Az első fejezetben Husserl a pszichologizmus kritikusaként (és a logikai objektivizmus képviselőjeként) szerepel. Nelson ezután csodálkozva veszi tudomásul, hogy a Vizsgálódások-ban Husserl az imént cáfolt pszichológiai program megvalósítására vállalkozik. Ezt veszi célba Nelson kritikájának második, részletesebb fejezetében, amely - több komoly félreértés mellett megfontolandó megjegyzéseket is tartalmaz. Nelson alapvetően félreérti a fenomenológia deskriptív pszichológiaként történő husserli meghatározását. Szerinte a husserli fenomenológia a kritika leszűkítése a puszta leírásra és minden elmélet kizárása. (GS II 176) Másik centrális félreértése a VI. vizsgálódásban bevezetett husserli igazságfogalomhoz és az ahhoz szükséges kategoriális szemlélethez kapcsolódik. Nelson olvasatában a kategoriális szemlélet az intuitív igazságkritérium átvitele az ítéletek szférájára, melynek alapján Husserl azt képviseli, hogy a filozófiai ismeret kizárólag szemléleti (szemben azaz az ítéletekkel). Ez a feltevés azonban így 6 Über das sogennante Erkenntnisproblem
5 Nelson (GS II 178) nem csupán a kritika elméleti eljárásának szükségtelenségét jelenti, hanem következményeiben az ész bárminemű kritikáját illuzórikussá teszi, és egy korlátozatlan dogmatizmushoz vezet, hiszen egy olyan ismeret felmutatása, melyet közvetlenül tudunk, semmilyen tudományra nem szorul rá. [ ] Ha minden ismeretet közvetlen tudunk, akkor semmilyen reflexióra nem lesz már szükségünk. (uo.) Ezzel szemben az igazi kriticizmus a logikai törvényeket az ész egy pszichológiai elméletéből dedukálja. (GS II 174) Azonban Nelson nyitott kapukat dönget, sőt polémiája sematikus félreértéseitől eltekintve valójában a husserli álláspont rekonstrukciójaként, sőt megfontolandó kommentárjaként is olvasható. Nézzük előbb a félreértéseket! Alaptalan, hogy Nelson kijátssza egymás ellen Husserlnél a szemléleti és ítéleti megismerést. Ahogyan azt például E. Tugendhat világossá tette, Husserl nem a szemléletiség mint az evidencia megfoghatatlan index veritatis kritériuma mellett köteleződik el. Éppen ellenkezőleg: a szemlélet önmagában sohasem igaz vagy hamis, hanem mindig csak egy gondolat betöltődéseként (vagy nem betöltődéseként) bírhat igazságértékkel. A husserli ismeretfenomenológia nem a szemléleti jelenlét privilegizálása, hanem ismereteink szemléleti igazolási folyamatának leírása. A kategoriális szemlélet pedig nem egy intuitio mystica (amilyennek Nelson akarja láttatni), hanem ennek az ismeretelméleti modellnek a konzekvens kiterjesztése az összetett gondolati aktusokra (husserli terminológiában: a kategoriális formákra és tartalmakra). Azaz egy komplex kifejezés igazsága egy komplex szignitív aktus komplex betöltődésének kettőséből, nem pedig pusztán a szemléletből ered (különösen nem egy misztikus, magasabb rendű szemléletből). A gondolkodás tehát nem redukálható a tétlen intellektuális szemlélésre (Betrachtung, ahogyan Nelson fogalmaz) és a gondolkodás részeként a fenomenológia sem, ahogy ezt Nelson már a Logikai vizsgálódások-ból is leszűrhette volna. Nézzük például hogyan határozza meg Husserl szerint a fenomenológia a tulajdonképpeni gondolkodás törvényeit: Ezeket a törvények ugyan egy adekvát általános észlelés -ben adódnak, melynek tárgya maga a kategoriális törvény, ez az észlelés azonban nem egy pillanatnyi, irreducibilis aktus: A törvények belátásához [ ] kategoriális imaginációra van szükség, amely szemügyre veszi a szóban forgó kategoriális komplexiók lehetőségét. Az összes komplex lehetőség általánosító absztrakciójában megy végbe [ezután] az egységes intuitív «belátás»... (Hua XIX/ A661) Nelson tehát teljességgel tévedett abban, hogy a reflexió mozzanata
6 kizárandó a husserli fenomenológiából (csak éppen Husserl a reflexió differenciálatlan fogalma helyett a kategoriális aktus kidolgozottabb elméletével rendelkezik). Mindezek szerint tehát a filozófiai pszichológiai megalapozása nem egy differenciálatlan szemlélés, hanem egy komplex reflexiós folyamat, melyben - hagyományos értelemben vett elméleti elemek egyaránt jelen vannak (és ebben Nelson kriticizmusa és Husserl fenomenológiája valójában egy oldalhoz tartoznak). Nelson azt is éles elméjűen látja (csupán polemikus előjelét kell kicserélnünk) hogy ez a pszichológiai megalapozás teljesíti Husserlnek a filozófia és a pszichológia szétválasztására a Prolegomena-ban felállított kritériumát, mivel azáltal, hogy a fenomenológiai kritika a a logikai törvényeket az ész egy pszichológiai elméletéből dedukálja (vö. GS II 174), az általános logikai törvények maguk [még] nem vezethetők le a kritika (avagy a fenomenológia) állításainak következményeként. (uo.) Még tanulságosabb, hogy Nelson világosan látja a tisztázás gyakorlatának és a tisztázandó elméletnek állandó összefonódottságát is: [N]em inkább a fenomenológia minden tétele [Satz] már magában foglalja a «megalapozandó» törvények alkalmazását a belső észlelés puszta anyagára, különösen amennyiben a fenomenológia nem pusztán egy «szemlélés», hanem az ismereti aktusok «elemzését», «összehasonlítását» és «megkülönböztetését» is kell tartalmazza. (GS II 174) Érdemes talán emlékeznünk arra, hogy ezzel az összefonódottsággal in concreto feltehetően már a korai Husserl is tisztában van, amikor a hatodik vizsgálódás elején így fogalmaz: Ezen felfogás végigvihetőségét a rá következő vizsgálódás fogja ismét és ismét [immerfort] megerősíteni. (Hua XIX/2 552 A489=B17) 7 5. Kitérő: Husserl és Kant Mindezek alapján tehetünk egy rövid megjegyzést Husserl és Kant kapcsolatáról. Ugyan ezen viszony értelmezése nem triviális (elsősorban Husserl csekély kezdeti Kant-ismerete és a véleményem szerint sorozatosan felülértékelt hatáskeresések miatt 8 ), azonban kettejük kapcsolatának alapképlete egyszerű: Husserl mind filológiailag, mind szisztematikailag a pszichologizáló Kant-recepció vonulatába tartozik. Anélkül, hogy ezen viszony elemzésébe jobban elmélyednénk, tanulságos, hogy mennyire megerősítik 7 Ez az egész életmű során (ld. pl. Hua VI. 59.) állandó felismerés marad. 8 Vö. pl.: A külső «befolyások» jelentéktelenek. [ ] A kantianizmustól és a német idealizmustól mindig távol álltam. Csupán Natorp érdekelt, inkább személyes okokból. (BW IV 84, levél M. Farber-nak, 1937)
7 konklúziónkat Husserl legismertebb késői művének Kant-értékelései: A Tiszta ész kritikája 1. kiadásának «transzcendentális dedukciójában» Kant megkísérel elindul egy közvetlen, az eredeti forrásokig alászálló megalapozás felé, de rögtön meg is torpan anélkül, hogy megközelítené a megalapozásnak erről a pszichológiainak tekintett oldal megnyitható igazi problémáját. 9 Művének lényegi, III. részében következőképpen bontja ki ezen kritikáját Husserl: Kant egy mitikus fogalomalkotásba csúszott azáltal, hogy a belső észlelést annak empirisztikus, pszichológiai jelentése szerint értelmezi, s hogy Hume szkepszisétől figyelmeztetve bárminemű támaszkodást a pszichológiára az igazi észproblematika értelmetlen eltorzításának tekinti. [ ] Transzcendentális fogalmai ennélfogva egy egészen sajátos tisztázatlansággal rendelkeznek, amely elvi okokból sohasem alakítható tisztázottsággá, sohasem vihető át egy közvetlen evidenciateremtő értelemalkotássá. (VI ) 6. Husserl (lehetséges) válasza Nelson-nak Térjünk vissza Husserl és Nelson kapcsolatához! Husserl, aki 1901 őszétől Göttingenben tanított, természetesen ismerte a már 1903-tól Göttingenben tartózkodó, majd 1909-ben Privatdozent-té kinevezett Nelson munkásságát. Ennek legvilágosabb dokumentuma az az opponensi vélemény, melyet Husserl 1909-ben Nelson venia legendi kérelmének elbírálására készített (BW VIII ). Az eljárás külső oka Nelson radikális társadalomfilozófiai nézete és politikai szerepvállalása volt, mely az egyetem vezetését aggodalommal töltötte el. Husserl bírálata azonban Nelson filozófiájára szorítkozik és a jelölt személyiségének (210.) vizsgálatát másra hagyja. Az opponensi véleményben Husserl Nelson egész addigi filozófiai tevékenységét recenzálja, külön méltatja Nelson jártasságát a kant-fries-i filozófia problematikájában és módszerében és annak releváns szakirodalmában (érdemes megfigyelni, hogy Husserl mint a legtöbb korai művében mennyire distanciáltan nyilatkozik Kantról). Első látásra az opponensi vélemény semmilyen filozófiai szempontot nem fogalmaz meg. Husserl csak Nelson túlzottan ellenséges hozzáállását és a műveiben fellelhető formalizmust bírálja: Nelson korán eldöntött, szenvedélyes állásfoglalása Fries mellett egy jól érzékelhető hiányt hagy a kortárs filozófia és annak meghatározó gondolati formái iránti affinitásban, további következménye pedig az amúgy formálisan mesteri és meggyőzőnek tűnő polémiájának elgondolkodtató 9 Hua VI 106 (III. 28.) (ford. I. 136, módosításokkal)
8 külsődlegessége. (208.) Nelson polemiájának formális-felszínes voltát Husserl többször kiemeli: Nelson leginkább érveléseinek formális plauzibilitásával és más szerzők inkonzisztenciáinak, ekvivokációinak, ellentmondásainak kritikus kimutatásával tűnik ki. Gyengéjét az intuíció hiányában látom, ami egyedül és igazából originalitást adhatna: hiányzik nála, legalábbis mindez idáig, a magukra a dolgokra irányuló, mondhatni a közvetlen látásban [Schauen] és analízisben álló kutatás habitusa. Ez talán Nelson egyoldalúan polemikus tevékenységével magyarázható. Véleményem szerint nem zárható, hogy Nelson még egy magasabb értelemben önálló gondolkodóvá növi ki magát. Husserl opponensi véleménye bármennyire is a kor érdektelen tudománytörténeti dokumentumának tűnik meglátásom szerint mégsem mentes a filozófiai tartalomtól, még ha ezt Husserl kicsit atyáskodó megfogalmazása rejti is (Husserl ekkor, noha akadémiai beosztását és fokozatát tekintve alig állt Nelson fölött, már 50 éves, 23 évvel idősebb Leonard Nelsonnál).Az opponensi vélemény fő filozófiai mondanivalója az, hogy Nelson elemzése formális, nem jut el a tartalmi állításokig. Korábbi vizsgálatunk eredményeképpen ezt úgy egészítenénk ki, hogy Nelsonnak ugyan igaza van (nem Husserl ellenében, hanem Husserllel együtt), helyesen fogalmazza meg azt a megalapozási struktúrát, amely egy fenomenológiai kritika számára nyitva áll, hiányzik azonban ahogyan Husserl fogalmazott maguknak a dolgoknak az elemzése. A fenomenológiai filozófia válasza a megalapozási kérdésre a szubjektivitás vizsgálata lehet, amely szubjektivitás megnyilvánulási formáinak egyike maga ezen vizsgálat, s ezért a megalapozás iteratív, cikk-cakk vonalú mozgásban haladhat csak. Ez a válasz lényegében a pszichologizáló kantianizmus hagyományában áll, és az új-fries iskola képviselői, mindenekelőtt Leonard Nelson nagyon világosan megfogalmazták ennek formális karakterét. Az elemzések konkrét elvégzését azonban, azaz egy olyan tudatfilozófia felépítését, amely ezen reflexív mozzanatot is tartalmazza, csak Husserl filozófiájában találhatjuk meg. Ahhoz azonban, hogy kibontsa ezen elemzések tartalmi gazdagságát, magának Husserlnek is egy külső motivációra volt szüksége. Mintegy húsz évvel a Nelson-bírálat elkészítése után, már egy másik egyetemi városban, jelentkezett Husserlnél egy másik fiatal, az akkor 23 éves Eugen Fink, akivel közösen Husserl több műben és műtöredékben kísérelte meg célba venni a tudatfilozófia reflexivitásának problémáit és aporiáit. Köszönöm a figyelmet
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
RészletesebbenA husserli tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században*
Varga Péter András A husserli tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században* C. Grapengießer joggal tekinthető egy kevésbé ismert német filozófusnak. Nem szerepel a német életrajzi
RészletesebbenKant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenZuh Deodáth: Edmund Husserl ismeretfilozófiája (a doktori disszertáció önismertetője és a tézisek összefoglalása)
Zuh Deodáth: Edmund Husserl ismeretfilozófiája (a doktori disszertáció önismertetője és a tézisek összefoglalása) A dolgozat egy módszertani bevezetővel kezdődik, amely egyszersmind tisztázza a tanulmány
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
RészletesebbenFenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően
Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően 2008. nov. 17. Varga Péter Bevezető folyamatban lévő munka Varga
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor
RészletesebbenWolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai
RészletesebbenBAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL
BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL Edmund Husserl vizsgálódásai irányadónak tűnnek a fenomenológiai mozgalom emberi testtapasztalatról szóló elméletei számára. A kinesztetikus
RészletesebbenVarga Péter András: The Formation of Husserl s Notion of Philosophy (doktori disszertáció) Tézisek
Varga Péter András: The Formation of Husserl s Notion of Philosophy (doktori disszertáció) Tézisek Problémafelvetés és motiváció Husserl filozófiájában már a kortársak számára is egy új filozófia megalkotásának
RészletesebbenÚt a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.
Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
RészletesebbenKant időfelfogása TELEGDI ÁRON
Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenA kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában
A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború
RészletesebbenAz öneszmélés fenomenológiája
Doktori (PhD) tézisek Horváth Orsolya Az öneszmélés fenomenológiája A fenomenológiai redukció fogalma Husserl késői filozófiájában A disszertáció alapvető célja Edmund Husserl késői filozófiájának célorientált
RészletesebbenFentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.
Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének
RészletesebbenA nélkülözhetetlen tapasztalatszerzés és az elvont matematikai fogalmak kialakítása. Előadó: Horváth Judit
A nélkülözhetetlen tapasztalatszerzés és az elvont matematikai fogalmak kialakítása Előadó: Horváth Judit A matematikatanuláshoz szükséges fogalmak kialakulása és kialakítása kisgyermekkorban Tárgyfogalom
RészletesebbenVarga Tamás szellemébenkonkrét tapasztalatok, gondolkodásra és önállóságra nevelés
Varga Tamás szellemébenkonkrét tapasztalatok, gondolkodásra és önállóságra nevelés Előadásom részei Múlt hét: 30 órás továbbképzés. Fókuszban: Varga Tamás matematikája, eszközhasználat és játék, tudatos
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenA tiszta értelmi fogalmak kontingenciájáról
Világosság 2008/2. Kant: szemlélet, intencionalitás, etika Mittelholcz Iván A tiszta értelmi fogalmak kontingenciájáról Meglehet, igaza van Altrichter Ferencnek, amikor azt írja, a kategóriák levezetése
RészletesebbenTartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika
Tartalomjegyzék ELSŐ FEJEZET Bevezetés 1.1. A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika 15 15 17 Első rész Pragmatikai és logikai alapok MÁSODIK FEJEZET A vita 2.1 A vita: megközelítési
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek
RészletesebbenVálasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról
Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Mindenekelőtt köszönöm Pólos professzor széleskörű, logikai, szemiotikai, nyelvészeti és filológiai
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus
RészletesebbenFARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
RészletesebbenSzemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.
Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak
RészletesebbenA 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenPszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011
Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel
RészletesebbenPropaganda vagy útleírás?
Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS
RészletesebbenPaul Natorp (1854 1924)
Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus
RészletesebbenEMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM
EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:
RészletesebbenA KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM
A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenA titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések
A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések a bírósági gyakorlat tükrében Szerző: dr. Kenese Attila 2013. március Bevezető
RészletesebbenKora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
RészletesebbenAZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai
RészletesebbenDoktori tézisek. Marosán Bence Az apodikticitás élete. Adalékok az igazság fenomenológiájához
Doktori tézisek Marosán Bence Az apodikticitás élete. Adalékok az igazság fenomenológiájához A disszertáció általános témája a filozófiai igazság problémája. Ezt a problémát speciálisan a fenomenológia,
RészletesebbenAz újkori filozófiai gondolkodás születése. Filozófia tanév III. előadás
Az újkori filozófiai gondolkodás születése Filozófia 2014-2015. tanév III. előadás Az újkori filozófia születési körülményei Ez a kurzus az újkori gyakorlati filozófia problematikájára összpontosít. Az
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenSzociolingvisztikai. alapismeretek
Szociolingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet elsődlegesen
RészletesebbenPedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015
Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenOktatási Hivatal. A 2007/2008. tanévi. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny. első (iskolai) fordulójának. javítási-értékelési útmutatója
Oktatási Hivatal A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának javítási-értékelési útmutatója FILOZÓFIÁBÓL 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat!
Részletesebben3. Az indukció szerepe
3. Az indukció szerepe Honnan jönnek a hipotézisek? Egyesek szerint az előzetesen összegyűjtött adatokból induktív (általánosító) következtetések útján. [Az induktív következtetésekről l. Kutrovátz jegyzet,
RészletesebbenAdatbázisok elmélete 12. előadás
Adatbázisok elmélete 12. előadás Katona Gyula Y. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Számítástudományi Tsz. I. B. 137/b kiskat@cs.bme.hu http://www.cs.bme.hu/ kiskat 2005 ADATBÁZISOK ELMÉLETE
RészletesebbenTóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje
Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu
RészletesebbenEGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HEIDEGGER KANT-INTERPRETÁCIÓJÁNAK ALAPKÉRDÉSEI AZ EMBERI EGZISZTENCIA FUNDAMENTÁLONTOLÓGIAI ANALÍZISE TÜKRÉBEN TÓTH GÁBOR Témavezetők: Prof. Dr. Csejtei Dezső,
RészletesebbenSzakdolgozati szeminárium
Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel
RészletesebbenDoktori (PhD-) értekezés tézisei. Riskó Enikő. A regényelemzés lehetséges lélektani szempontjai
Doktori (PhD-) értekezés tézisei Riskó Enikő A regényelemzés lehetséges lélektani szempontjai Hermann Hesse regényei hívják a lélektani szempontú elemzést. Jelen dolgozatban olyan pszichológiai megközelítéssel
RészletesebbenA kommunikációs tér filozófiája
A kommunikációs tér filozófiája András Ferenc A doktori értekezés tézisei Tézisek; az értekezés újszerűsége; a továbbgondolás lehetőségei; a témában megjelent publikációk Témavezetők: Boros János, Bagi
RészletesebbenKritikai érzék és társadalmi felelősség
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány
Részletesebben(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG
2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek
RészletesebbenIV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre
RészletesebbenAz evidencia problémája 17 A pszichikus evidencia-élmény 27 Az analiticitás mint evidencia 36 Az evidencia szerepe a megismerésben 49
Tartalom Marxizmus és praxisfilozófia 15 Az evidencia problémája 17 A pszichikus evidencia-élmény 27 Az analiticitás mint evidencia 36 Az evidencia szerepe a megismerésben 49 Haladás és reakció a filozófiában
RészletesebbenAnyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek
Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,
RészletesebbenSzocio- lingvisztikai alapismeretek
Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet
RészletesebbenKarl Marx. [Tézisek Feuerbachról 1 ]
Karl Marx [Tézisek Feuerbachról 1 ] 1 Minden eddigi materializmusnak (Feuerbach materializmusát is beleszámítva) az a fő fogyatékossága, hogy a tárgyat, a valóságot^ érzékiséget csak az objektum vagy a*
RészletesebbenTémaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan
Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920
RészletesebbenKonzervatív (kon)textusok
ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenOpponensi vélemény. Miért is tartom fontosnak a jelölt témaválasztását? A felvetett kérdéssel kapcsolatban a következő válaszokat tudom megfogalmazni:
Opponensi vélemény Görög Mihály A szervezetek projektvezetési felkészültségének értékelése és fejlesztésének a lehetősége című akadémiai doktori értekezéséről A 183 oldalas értekezés hét fejezetben tárgyalja
RészletesebbenKönnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia
Könnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia Szeged, 2015. július hó 23. napján I. Bevezetés A testi sértés az egyik legyegyszerűbb megítélésű és leggyakoribb bűncselekmény, ám e törvényi tényállás
RészletesebbenTÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése
TÉZISEK HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése J. K. Rowling tíz évig írta regénysorozatát, így egy utolsó szegletéig jól átgondolt művel van dolgunk.
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenA kopernikuszi fordulat és Kant platonizmusa *
A kopernikuszi fordulat és Kant platonizmusa * KELEMEN JÁNOS Kant önértelmezése és az általános vélekedés szerint a kritikai filozófia kiindulópontja a kopernikuszi fordulat. A fordulatot a megismerés
Részletesebbenf(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva
6. FÜGGVÉNYEK HATÁRÉRTÉKE ÉS FOLYTONOSSÁGA 6.1 Függvény határértéke Egy D R halmaz torlódási pontjainak halmazát D -vel fogjuk jelölni. Definíció. Legyen f : D R R és legyen x 0 D (a D halmaz torlódási
RészletesebbenA MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ MECHANIKAI ÉS GÉPTANI INTÉZET A MODELLALKOTÁS ELVEI ÉS MÓDSZEREI Dr. M. Csizmadia Béla egyetemi tanár, az MMK Gépészeti Tagozatának elnöke Budapest 2013. október. 25. BPMK
RészletesebbenAz értekezés tárgya, a kutatás célja
Az értekezés tárgya, a kutatás célja Művészeti gyakorlatomban is évek óta foglalkozom a valóság észlelésének, szemlélésének és leképezésének komplexitásával, bemutathatóságával, a térbeli nézőpont kérdésével.
RészletesebbenSchéner Mihály Az alkotás létállapotai
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék
Részletesebbenprojekt címe: projektgazda: készítette: dátum:
A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)
Részletesebbenfenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga
Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név FENYŐ IMRE Munkahelyi telefon 52-512900/2233 Fax 52-512922 E-mail fenyoimre@freemail.hu KÉPZETTSÉG 1994-1999. 1996-2000. 1997. 1999-2002.. Filozófia (Kossuth Lajos Tudományegyetem)
RészletesebbenMenet. A konfirmáció Hempel paradoxonai. Hempel véleménye a konformációs paradoxonokról
1 Kvalitatív konfirmáció Menet Konfirmációs kritériumok 2 A konfirmáció Hempel paradoxonai Hempel véleménye a konformációs paradoxonokról Hempel konfirmáció fogalma A konfirmáció problémája: 3 Mit jelent
RészletesebbenAz R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.
2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok november 4.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok 2013. november 4. Tanulságok a múlt óráról A modern szimbolikus logika feltárja a kifejezések valódi szerkezetét, ami nem azonos
RészletesebbenHitelintézeti Szemle Lektori útmutató
Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenMÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*
MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló
RészletesebbenMAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE
MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 2010/1 (54. évfolyam) A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának folyóirata Filozófiai naturalizmus 2010-1.indd 1 2010.04.01. 14:39:44 2010-1.indd 2 2010.04.01. 14:39:44
RészletesebbenOPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről
OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,
Részletesebbenp-érték, hipotézistesztelés, és ellentmondásaik
p-érték, hipotézistesztelés, és ellentmondásaik Ferenci Tamás tamas.ferenci@medstat.hu 2018. május 16. Következtetéselmélet A megfigyelt világ és a tudásunk összekapcsolása Deduktív következtetés: kiindulunk
RészletesebbenEnyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés
Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, 2017. november 22. Enyedi György Emlékülés A bizarr cím indokolása Enyedi Györgyöt személyisége és kutatói habitusa távol tartotta a politikától
RészletesebbenAz akkuzatórius és az inkvizitórius büntetőeljárások az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkeiben meghatározott alapjogok tükrében
Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Dr. Hajdu Magdolna Éva Az akkuzatórius és az inkvizitórius büntetőeljárások az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkeiben meghatározott
RészletesebbenA SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA
RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 16. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. A filozófiai
RészletesebbenMinőségügyi gondolkodás
Minőségügyi gondolkodás (képzési anyag) Készült: A TÁMOP 5.4.1 - kábítószerügyi pillérjén belül megvalósuló szakmai felkészítések megvalósítása. Projekten belül, Feladat: IV.3.5.1.3. Minőségügyi gondolkodás
Részletesebben