A tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században és annak tanulságai. Varga Péter András (Budapest)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században és annak tanulságai. Varga Péter András (Budapest)"

Átírás

1 A tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században és annak tanulságai Varga Péter András (Budapest) C. Grapengießer joggal tekinthető egy kevésbé ismert filozófusnak. Nem szerepel a német életrajzi lexikonok egyesített jegyzékében, 1 és egy német filozófiatörténész több egyetemi város levéltárát felölelő kutatásában 2 is csupán annyit tudott kideríteni róla, hogy talán azonosítható egy Christian Andreas Hieronymus Grapengießer nevű hamburgi lelkipásztorral, 3 habár tudományos működésének legtöbb adata, beleértve az írásaiban használt professzori titulust is, levéltárilag megalapozhatatlan. Annyi mindenesetre biztosan tudható róla, hogy Jakob Friedrich Fries tanítványi köréhez tartozott, és öt könyvet írt Kantról. C. Grapengießer konfliktuózus természetű ember lehetett: ez nem csak műveinek címválasztásából világlik ki, hanem Hermann Ulrici, a kor egyik befolyásos folyóiratkiadója, egy külön cikkben tartotta szükségesnek hírül adni, hogy lapja több írást már nem fogad el tőle. Grapengießer utolsó írása, melyet még megjelentethetett 4, tartalmaz azonban néhány megjegyzést, amelyre a fenomenológia iránt érdeklődő ember felkaphatja a fejét. A cikk kiindulópontja a kanti transzcendentális dedukció vizsgálata. Nem mintha Grapengießer ellenséges lenne a kanti vállalkozással szemben, azonban szerinte Kant kritikájának egésze a spekuláció egy hiányosságán alapul (46), s ez legvilágosabban a transzcendentális dedukcióban figyelhető meg. Ez utóbbival Kant a metafizikai ismeret objektív érvényességét kívánja a priori bizonyítani [beweisen]. (42) Ez azonban nem lehetséges - jelenti ki Grapengießer (uo.). Ez a bizonyítás ugyanis egy dilemmával szembesül: Hogyan igazolható egy állítás? Vagy bizonyítással, amivel azonban egy ítéletet csak egy másikból, egy magasabból vezetek le; vagy a szemléletre hivatkozással, azaz demonstrációval. Esetünkben egyik sem áll rendelkezésre, valami másra van szükség: Megmutatom, hogy ítéletem miként gyökerezik a megismerő eszem természetében: ez a dedukció. (uo.) Mindez eddig akár egy kissé pontatlan Kant-rekonstrukció is lehetne. 1 Ld. Deutscher Biographischer Index (hrsg. Willi Gorzny) (K. G. Saur, München: 1986) Bd. II. p Rainer A. Bast: Die Philosophische Bibliothek. Geschichte und Bibliographie einer philosophischen Textreihe seit (Meiner, Hamburg: 1991) n. 47. ad p (pp ) 3 Lexikon der Hamburgischen Schriftsteller bis zur Gegenwart (hrsg. Hans Schröder) (Hamburg: 1854) Bd. II. p Zeitschrift für Philosophie und philosophische Kritik 65 (1874) (folytatásokban)

2 Sajátságos azonban, ahogyan ezt a dedukciót Grapengießer elképzeli: Mivel a filozófiai ismeret tiszta észismeret, alapja egyesegyedül a saját megismerő eszem természetében keresendő. [ ] A belső önmegfigyelés révén kell megpróbálnunk az ész egy teljes elméletéhez eljutnunk (44) Grapengießer ezen a ponton nyilvánvalóan olyan dolgot követel, mely az észtől nem követelhető, hiszen erre az ész nem képes igényea legtisztább transzgresszus Kant szerint. Azonban a belső önmegfigyelésre hivatkozó filozófia-megalapozás igénye korántsem lehet közömbös a fenomenológia számára. 1. Vizsgálódásunk célja Husserl olvasóinak természetes reakciója, hogy rákérdeznek a husserli filozófia-felfogás megvalósíthatóságára. Ezen értelmezési vita szokásos fogódzópontja Husserlnek utolsó asszisztensével, Eugen Finkkel folytatott vitája, melynek dokumentumai a későbbi olvasók számára alapvető orientációkkal szolgáltak (még ha Fink polémiájának jeleit többször Husserl autentikus önkritikája kifejezéseként tekintették). Azonosítható azonban a Husserl-érvényességi vita egy másik fogódzópontja is: azon filozófiai hatások körében, melyek a fiatal Husserlt filozófia-felfogásának kialakításakor befolyásolták. Véleményem szerint ezen korai fogódzópont a pszichologisztikus Kantértelmezési hagyomány, mely elsősorban Jakob Friedrich Fries nevéhez köthető, s melynek egy kevésbé ismert, ámde annál emblematikusabb képviselője C. Grapengießer. A továbbiakban ezeket a hatásokat szeretném röviden bemutatni, körvonalazva azt, hogy mindez milyen hozadékkal szolgálhat a Husserl filozófiájának érvényességére irányuló kérdés számára. 2. Egy kis kapcsolattörténet A Fries-iskola sohasem tartozott a 19. század második fele német filozófiájának mainstream irányai közé, azonban kevés olvasóinak-ismerőinek egyikét Edmund Husserlnek hívták. Husserl Grapengießert feltehetően nem ismerte, de birtokában volt Fries több könyve, és azokat bizonyíthatóan tanulmányozta. Különösen intenzív érdeklődés fűzte Husserlt a szintén Fries-tanítvány Ernst Friedrich Apelt-hez, akinek műveit nem csak

3 tanulmányozta, hanem bizonyos jelek alapján írásban ismertetni is tervezte (ld. Husserl- Chronik 79.). Ahogyan Karl Schuhmann, a nemrég elhunyt neves Husserl-filológus felvetette Fries kapcsán: Itt feltehetően olyan argumentációs formákat figyelhetünk meg, melyek azután Husserlnek a fenomenológiájára irányuló reflexiójában is szerepet játszanak. (Selected Papers 75) Husserl korában Fries és a Fries iskola legelkötelezettebb propagátora Leonard Nelson volt, aki doktoranduszként majd Privatdozent-ként a göttingeni egyetemen működött: éppen ott és éppen akkor, mint Husserl. Mielőtt azonban Nelson és Husserl kapcsolatát megvizsgálnánk, vessünk egy pillantást a pszichologizáló kantianizmus Nelson-féle rekonstrukciójára. 3. A pszichologizáló kantianizmus egy épülete: Az ész önmagába vetett bizalma (Selbstvertrauen der Vernunft) Nelson szerint az igazolásnak két közismert válfaja létezik: a bizonyítás (Beweis), azaz az ítéletek visszavezetése más ítéletekre, és a (szemléletben történő) felmutatás (Demonstration). Hogyan alapozzuk meg azonban a nem-szemléleti ítéletek igazságát? Nelson válasza: Azt állítjuk, hogy a kritika ebben az esetben csak pszichológiai módon járhat el, azaz maga belső tapasztalatból álló tudomány. (GS I 27) Hogyan lehetséges azonban egy olyan pszichológiai ismeret (melyet Nelson a tiszta ész közvetlen ismeretének nevez), amely nem induktív jellegű lenne? Ugyan a kritika a metafizikai [szintetikus a priori] princípiumokat az ész egy elméletéből dedukálja, mely maga csak belső tapasztalat révén, ennélfogva csak induktív módon nyerhető, a metafizikai princípiumok érvényességüket tekintve mégsem tapasztalatra vagy indukcióra alapozódnak. (GS I 31) A belső tapasztalatból vett filozófiai állítások érvényessége sajátos módon garantálódik: Az ész önmagába vetett bizalma [Selbstvertrauen der Vernunft] az általános princípium, amely a pszichológiai levezetéseket az ész elméletéből kritikai dedukciókká teszi, azaz ami lehetővé teszi számunkra, hogy a belső tapasztalatban a filozófia szisztematikus megalapozásának egy vezérfonalát leljük. (GS I 31-32) 5 Az ész önmagába vetett bizalmának fogalma feltehetően Hermann Lotze közvetítésével 5 Kant és Nelson viszonya röviden úgy jellemezhető, hogy Nelson szerint Kant a transzcendentális előítélet foglya, azaz nem hajlandó megállapításait nem a tapasztalat lehetőségfeltételeiként, hanem a tiszta ész közvetlen megismeréseként értelmezni (tehát Nelson elutasítja a transzcendentális látszat fogalmában rejlő figyelmeztetést)

4 került Husserlhez. Husserl számára ez a fogalom elsősorban bizonyos szkeptikus jellegű kérdések megoldásának egy lehetséges, Husserl szerint dogmatikus válfaját jelöli. Mindazonáltal Husserl állandóan szem előtt tartja és többször ezt a lehetőséget például filozófiája kiépítésének egyik centrális pontján is: A vizsgálódás természetében rejlik, hogy nem használhat hipotéziseket és transzcendens szubstrukciókat, különben értelmetlenné válik még a jogos «az ész önmagába vetett bizalmának» [Selbstvertrauen der Vernunft] hipotézisét sem tarthatja érvényben. A tiszta látás és az analizálás a tiszta látásban nem igényel semmilyen hipotézisét arra vonatkozóan, hogy az ész önmagába vetett bizalma ne csalna. (XXII ) Mindazonáltal Husserl és a pszichologizáló Kant-tradíció kapcsolata nem merül ki egy Husserl által módosításokkal átvett rendszerbeli fogalomban. A pszichologizáló kantianizmus Husserl-korabeli szisztematikus rekonstrukciójának birtokában kíséreljük meg tehát feltérképezni a hatás tartalmi viszonyait! 4. Nelson Husserl-kritikája Ennek elsődleges forrása Nelson közvetlen Husserl-kritikája, melyet az 1908-ban megjelent terjedelmes és Husserl által is ismert munkájában fejt ki. 6 Az írás roppant polemikus, Nelson mindenáron distanciálódni akar Husserltől, és felmutatja a Logikai vizsgálódások összes korabeli sematikus félreértését. Husserlt két fejezetben tárgyalja. Az első fejezetben Husserl a pszichologizmus kritikusaként (és a logikai objektivizmus képviselőjeként) szerepel. Nelson ezután csodálkozva veszi tudomásul, hogy a Vizsgálódások-ban Husserl az imént cáfolt pszichológiai program megvalósítására vállalkozik. Ezt veszi célba Nelson kritikájának második, részletesebb fejezetében, amely - több komoly félreértés mellett megfontolandó megjegyzéseket is tartalmaz. Nelson alapvetően félreérti a fenomenológia deskriptív pszichológiaként történő husserli meghatározását. Szerinte a husserli fenomenológia a kritika leszűkítése a puszta leírásra és minden elmélet kizárása. (GS II 176) Másik centrális félreértése a VI. vizsgálódásban bevezetett husserli igazságfogalomhoz és az ahhoz szükséges kategoriális szemlélethez kapcsolódik. Nelson olvasatában a kategoriális szemlélet az intuitív igazságkritérium átvitele az ítéletek szférájára, melynek alapján Husserl azt képviseli, hogy a filozófiai ismeret kizárólag szemléleti (szemben azaz az ítéletekkel). Ez a feltevés azonban így 6 Über das sogennante Erkenntnisproblem

5 Nelson (GS II 178) nem csupán a kritika elméleti eljárásának szükségtelenségét jelenti, hanem következményeiben az ész bárminemű kritikáját illuzórikussá teszi, és egy korlátozatlan dogmatizmushoz vezet, hiszen egy olyan ismeret felmutatása, melyet közvetlenül tudunk, semmilyen tudományra nem szorul rá. [ ] Ha minden ismeretet közvetlen tudunk, akkor semmilyen reflexióra nem lesz már szükségünk. (uo.) Ezzel szemben az igazi kriticizmus a logikai törvényeket az ész egy pszichológiai elméletéből dedukálja. (GS II 174) Azonban Nelson nyitott kapukat dönget, sőt polémiája sematikus félreértéseitől eltekintve valójában a husserli álláspont rekonstrukciójaként, sőt megfontolandó kommentárjaként is olvasható. Nézzük előbb a félreértéseket! Alaptalan, hogy Nelson kijátssza egymás ellen Husserlnél a szemléleti és ítéleti megismerést. Ahogyan azt például E. Tugendhat világossá tette, Husserl nem a szemléletiség mint az evidencia megfoghatatlan index veritatis kritériuma mellett köteleződik el. Éppen ellenkezőleg: a szemlélet önmagában sohasem igaz vagy hamis, hanem mindig csak egy gondolat betöltődéseként (vagy nem betöltődéseként) bírhat igazságértékkel. A husserli ismeretfenomenológia nem a szemléleti jelenlét privilegizálása, hanem ismereteink szemléleti igazolási folyamatának leírása. A kategoriális szemlélet pedig nem egy intuitio mystica (amilyennek Nelson akarja láttatni), hanem ennek az ismeretelméleti modellnek a konzekvens kiterjesztése az összetett gondolati aktusokra (husserli terminológiában: a kategoriális formákra és tartalmakra). Azaz egy komplex kifejezés igazsága egy komplex szignitív aktus komplex betöltődésének kettőséből, nem pedig pusztán a szemléletből ered (különösen nem egy misztikus, magasabb rendű szemléletből). A gondolkodás tehát nem redukálható a tétlen intellektuális szemlélésre (Betrachtung, ahogyan Nelson fogalmaz) és a gondolkodás részeként a fenomenológia sem, ahogy ezt Nelson már a Logikai vizsgálódások-ból is leszűrhette volna. Nézzük például hogyan határozza meg Husserl szerint a fenomenológia a tulajdonképpeni gondolkodás törvényeit: Ezeket a törvények ugyan egy adekvát általános észlelés -ben adódnak, melynek tárgya maga a kategoriális törvény, ez az észlelés azonban nem egy pillanatnyi, irreducibilis aktus: A törvények belátásához [ ] kategoriális imaginációra van szükség, amely szemügyre veszi a szóban forgó kategoriális komplexiók lehetőségét. Az összes komplex lehetőség általánosító absztrakciójában megy végbe [ezután] az egységes intuitív «belátás»... (Hua XIX/ A661) Nelson tehát teljességgel tévedett abban, hogy a reflexió mozzanata

6 kizárandó a husserli fenomenológiából (csak éppen Husserl a reflexió differenciálatlan fogalma helyett a kategoriális aktus kidolgozottabb elméletével rendelkezik). Mindezek szerint tehát a filozófiai pszichológiai megalapozása nem egy differenciálatlan szemlélés, hanem egy komplex reflexiós folyamat, melyben - hagyományos értelemben vett elméleti elemek egyaránt jelen vannak (és ebben Nelson kriticizmusa és Husserl fenomenológiája valójában egy oldalhoz tartoznak). Nelson azt is éles elméjűen látja (csupán polemikus előjelét kell kicserélnünk) hogy ez a pszichológiai megalapozás teljesíti Husserlnek a filozófia és a pszichológia szétválasztására a Prolegomena-ban felállított kritériumát, mivel azáltal, hogy a fenomenológiai kritika a a logikai törvényeket az ész egy pszichológiai elméletéből dedukálja (vö. GS II 174), az általános logikai törvények maguk [még] nem vezethetők le a kritika (avagy a fenomenológia) állításainak következményeként. (uo.) Még tanulságosabb, hogy Nelson világosan látja a tisztázás gyakorlatának és a tisztázandó elméletnek állandó összefonódottságát is: [N]em inkább a fenomenológia minden tétele [Satz] már magában foglalja a «megalapozandó» törvények alkalmazását a belső észlelés puszta anyagára, különösen amennyiben a fenomenológia nem pusztán egy «szemlélés», hanem az ismereti aktusok «elemzését», «összehasonlítását» és «megkülönböztetését» is kell tartalmazza. (GS II 174) Érdemes talán emlékeznünk arra, hogy ezzel az összefonódottsággal in concreto feltehetően már a korai Husserl is tisztában van, amikor a hatodik vizsgálódás elején így fogalmaz: Ezen felfogás végigvihetőségét a rá következő vizsgálódás fogja ismét és ismét [immerfort] megerősíteni. (Hua XIX/2 552 A489=B17) 7 5. Kitérő: Husserl és Kant Mindezek alapján tehetünk egy rövid megjegyzést Husserl és Kant kapcsolatáról. Ugyan ezen viszony értelmezése nem triviális (elsősorban Husserl csekély kezdeti Kant-ismerete és a véleményem szerint sorozatosan felülértékelt hatáskeresések miatt 8 ), azonban kettejük kapcsolatának alapképlete egyszerű: Husserl mind filológiailag, mind szisztematikailag a pszichologizáló Kant-recepció vonulatába tartozik. Anélkül, hogy ezen viszony elemzésébe jobban elmélyednénk, tanulságos, hogy mennyire megerősítik 7 Ez az egész életmű során (ld. pl. Hua VI. 59.) állandó felismerés marad. 8 Vö. pl.: A külső «befolyások» jelentéktelenek. [ ] A kantianizmustól és a német idealizmustól mindig távol álltam. Csupán Natorp érdekelt, inkább személyes okokból. (BW IV 84, levél M. Farber-nak, 1937)

7 konklúziónkat Husserl legismertebb késői művének Kant-értékelései: A Tiszta ész kritikája 1. kiadásának «transzcendentális dedukciójában» Kant megkísérel elindul egy közvetlen, az eredeti forrásokig alászálló megalapozás felé, de rögtön meg is torpan anélkül, hogy megközelítené a megalapozásnak erről a pszichológiainak tekintett oldal megnyitható igazi problémáját. 9 Művének lényegi, III. részében következőképpen bontja ki ezen kritikáját Husserl: Kant egy mitikus fogalomalkotásba csúszott azáltal, hogy a belső észlelést annak empirisztikus, pszichológiai jelentése szerint értelmezi, s hogy Hume szkepszisétől figyelmeztetve bárminemű támaszkodást a pszichológiára az igazi észproblematika értelmetlen eltorzításának tekinti. [ ] Transzcendentális fogalmai ennélfogva egy egészen sajátos tisztázatlansággal rendelkeznek, amely elvi okokból sohasem alakítható tisztázottsággá, sohasem vihető át egy közvetlen evidenciateremtő értelemalkotássá. (VI ) 6. Husserl (lehetséges) válasza Nelson-nak Térjünk vissza Husserl és Nelson kapcsolatához! Husserl, aki 1901 őszétől Göttingenben tanított, természetesen ismerte a már 1903-tól Göttingenben tartózkodó, majd 1909-ben Privatdozent-té kinevezett Nelson munkásságát. Ennek legvilágosabb dokumentuma az az opponensi vélemény, melyet Husserl 1909-ben Nelson venia legendi kérelmének elbírálására készített (BW VIII ). Az eljárás külső oka Nelson radikális társadalomfilozófiai nézete és politikai szerepvállalása volt, mely az egyetem vezetését aggodalommal töltötte el. Husserl bírálata azonban Nelson filozófiájára szorítkozik és a jelölt személyiségének (210.) vizsgálatát másra hagyja. Az opponensi véleményben Husserl Nelson egész addigi filozófiai tevékenységét recenzálja, külön méltatja Nelson jártasságát a kant-fries-i filozófia problematikájában és módszerében és annak releváns szakirodalmában (érdemes megfigyelni, hogy Husserl mint a legtöbb korai művében mennyire distanciáltan nyilatkozik Kantról). Első látásra az opponensi vélemény semmilyen filozófiai szempontot nem fogalmaz meg. Husserl csak Nelson túlzottan ellenséges hozzáállását és a műveiben fellelhető formalizmust bírálja: Nelson korán eldöntött, szenvedélyes állásfoglalása Fries mellett egy jól érzékelhető hiányt hagy a kortárs filozófia és annak meghatározó gondolati formái iránti affinitásban, további következménye pedig az amúgy formálisan mesteri és meggyőzőnek tűnő polémiájának elgondolkodtató 9 Hua VI 106 (III. 28.) (ford. I. 136, módosításokkal)

8 külsődlegessége. (208.) Nelson polemiájának formális-felszínes voltát Husserl többször kiemeli: Nelson leginkább érveléseinek formális plauzibilitásával és más szerzők inkonzisztenciáinak, ekvivokációinak, ellentmondásainak kritikus kimutatásával tűnik ki. Gyengéjét az intuíció hiányában látom, ami egyedül és igazából originalitást adhatna: hiányzik nála, legalábbis mindez idáig, a magukra a dolgokra irányuló, mondhatni a közvetlen látásban [Schauen] és analízisben álló kutatás habitusa. Ez talán Nelson egyoldalúan polemikus tevékenységével magyarázható. Véleményem szerint nem zárható, hogy Nelson még egy magasabb értelemben önálló gondolkodóvá növi ki magát. Husserl opponensi véleménye bármennyire is a kor érdektelen tudománytörténeti dokumentumának tűnik meglátásom szerint mégsem mentes a filozófiai tartalomtól, még ha ezt Husserl kicsit atyáskodó megfogalmazása rejti is (Husserl ekkor, noha akadémiai beosztását és fokozatát tekintve alig állt Nelson fölött, már 50 éves, 23 évvel idősebb Leonard Nelsonnál).Az opponensi vélemény fő filozófiai mondanivalója az, hogy Nelson elemzése formális, nem jut el a tartalmi állításokig. Korábbi vizsgálatunk eredményeképpen ezt úgy egészítenénk ki, hogy Nelsonnak ugyan igaza van (nem Husserl ellenében, hanem Husserllel együtt), helyesen fogalmazza meg azt a megalapozási struktúrát, amely egy fenomenológiai kritika számára nyitva áll, hiányzik azonban ahogyan Husserl fogalmazott maguknak a dolgoknak az elemzése. A fenomenológiai filozófia válasza a megalapozási kérdésre a szubjektivitás vizsgálata lehet, amely szubjektivitás megnyilvánulási formáinak egyike maga ezen vizsgálat, s ezért a megalapozás iteratív, cikk-cakk vonalú mozgásban haladhat csak. Ez a válasz lényegében a pszichologizáló kantianizmus hagyományában áll, és az új-fries iskola képviselői, mindenekelőtt Leonard Nelson nagyon világosan megfogalmazták ennek formális karakterét. Az elemzések konkrét elvégzését azonban, azaz egy olyan tudatfilozófia felépítését, amely ezen reflexív mozzanatot is tartalmazza, csak Husserl filozófiájában találhatjuk meg. Ahhoz azonban, hogy kibontsa ezen elemzések tartalmi gazdagságát, magának Husserlnek is egy külső motivációra volt szüksége. Mintegy húsz évvel a Nelson-bírálat elkészítése után, már egy másik egyetemi városban, jelentkezett Husserlnél egy másik fiatal, az akkor 23 éves Eugen Fink, akivel közösen Husserl több műben és műtöredékben kísérelte meg célba venni a tudatfilozófia reflexivitásának problémáit és aporiáit. Köszönöm a figyelmet

A husserli tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században*

A husserli tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században* Varga Péter András A husserli tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században* C. Grapengießer joggal tekinthető egy kevésbé ismert német filozófusnak. Nem szerepel a német életrajzi

Részletesebben

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően

Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően Fenomenológia és transzcendentálfilozófia Husserl filozófiai önértelmezésének változásai a Logikai vizsgálódások első kiadását követően 2008. nov. 17. Varga Péter Bevezető folyamatban lévő munka Varga

Részletesebben

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL

BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL BAKONYI PÁL: TESTTAPASZTALAT ÉS VILÁGPROBLÉMA A KÉSEI HUSSERLNÉL Edmund Husserl vizsgálódásai irányadónak tűnnek a fenomenológiai mozgalom emberi testtapasztalatról szóló elméletei számára. A kinesztetikus

Részletesebben

Varga Péter András: The Formation of Husserl s Notion of Philosophy (doktori disszertáció) Tézisek

Varga Péter András: The Formation of Husserl s Notion of Philosophy (doktori disszertáció) Tézisek Varga Péter András: The Formation of Husserl s Notion of Philosophy (doktori disszertáció) Tézisek Problémafelvetés és motiváció Husserl filozófiájában már a kortársak számára is egy új filozófia megalkotásának

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika

Tartalomjegyzék. Pragmatikai és logikai alapok. Első rész A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika Tartalomjegyzék ELSŐ FEJEZET Bevezetés 1.1. A könyv célja, használata 1.2 Elméleti keretek: pragmatika és logika 15 15 17 Első rész Pragmatikai és logikai alapok MÁSODIK FEJEZET A vita 2.1 A vita: megközelítési

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek

Részletesebben

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában

A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011 Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról

Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Válasz Pólos László opponensi véleményére Demeter Márton: A jel, a kép és az Ikon című PhD disszertációjáról Mindenekelőtt köszönöm Pólos professzor széleskörű, logikai, szemiotikai, nyelvészeti és filológiai

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Klasszikus

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a

Részletesebben

EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI HEIDEGGER KANT-INTERPRETÁCIÓJÁNAK ALAPKÉRDÉSEI AZ EMBERI EGZISZTENCIA FUNDAMENTÁLONTOLÓGIAI ANALÍZISE TÜKRÉBEN TÓTH GÁBOR Témavezetők: Prof. Dr. Csejtei Dezső,

Részletesebben

AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"

AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések

A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének. felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések A titkos információgyűjtés és adatszerzés alkalmazása és eredményének felhasználása során felmerülő jogértelmezési kérdések a bírósági gyakorlat tükrében Szerző: dr. Kenese Attila 2013. március Bevezető

Részletesebben

Paul Natorp (1854 1924)

Paul Natorp (1854 1924) Portré Fodor László (1854 1924) a neokantiánusok az Immanuel Kant (1724 1804) által kidolgozott tanok újraértelmezésére, újraértékelésére és bővítésére törekvők áramlatához tartozó nagy hatású német filozófus

Részletesebben

Az evidencia problémája 17 A pszichikus evidencia-élmény 27 Az analiticitás mint evidencia 36 Az evidencia szerepe a megismerésben 49

Az evidencia problémája 17 A pszichikus evidencia-élmény 27 Az analiticitás mint evidencia 36 Az evidencia szerepe a megismerésben 49 Tartalom Marxizmus és praxisfilozófia 15 Az evidencia problémája 17 A pszichikus evidencia-élmény 27 Az analiticitás mint evidencia 36 Az evidencia szerepe a megismerésben 49 Haladás és reakció a filozófiában

Részletesebben

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre

Részletesebben

A kommunikációs tér filozófiája

A kommunikációs tér filozófiája A kommunikációs tér filozófiája András Ferenc A doktori értekezés tézisei Tézisek; az értekezés újszerűsége; a továbbgondolás lehetőségei; a témában megjelent publikációk Témavezetők: Boros János, Bagi

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Szocio- lingvisztikai alapismeretek

Szocio- lingvisztikai alapismeretek Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

TÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése

TÉZISEK. HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése TÉZISEK HARRY POTTER HÉT ARCA: J. K. Rowling regénysorozatának hét irodalomelméleti megközelítése J. K. Rowling tíz évig írta regénysorozatát, így egy utolsó szegletéig jól átgondolt művel van dolgunk.

Részletesebben

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan

Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Témaválasztás, kutatási kérdések, kutatásmódszertan Dr. Dernóczy-Polyák Adrienn PhD egyetemi adjunktus, MMT dernoczy@sze.hu A projekt címe: Széchenyi István Egyetem minőségi kutatói utánpótlás nevelésének

Részletesebben

Fraktál Univerzum /az áramló semmi/

Fraktál Univerzum /az áramló semmi/ Malárics Viktor Fraktál Univerzum /az áramló semmi/ Az Univerzum viselkedése nem függ méretétől! Tartalomjegyzék: Ábrajegyzék:...4 Semmi...5 1. Bevezető a hatodik részhez...5 2. Fraktál univerzum, az áramló

Részletesebben

SZEMLE. Folyamatos kezdet. Varga Péter András: A fenomenológia keletkezése. L Harmattan Kiadó, Bp oldal

SZEMLE. Folyamatos kezdet. Varga Péter András: A fenomenológia keletkezése. L Harmattan Kiadó, Bp oldal SZEMLE Folyamatos kezdet Varga Péter András: A fenomenológia keletkezése. L Harmattan Kiadó, Bp. 2013. 270 oldal A jelenkor francia és angolszász nyelvterületein eleven fenomenológiai diskurzusának száz

Részletesebben

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje

Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Dienes Dénes Tóth Endre: A Pápai Református Egyházmegye története című műve, mint az egyházmegyetörténet írás modellje Nincs könnyű helyzetben az, aki meg akar felelni a címből következő elvárásoknak.

Részletesebben

Az értekezés tárgya, a kutatás célja

Az értekezés tárgya, a kutatás célja Az értekezés tárgya, a kutatás célja Művészeti gyakorlatomban is évek óta foglalkozom a valóság észlelésének, szemlélésének és leképezésének komplexitásával, bemutathatóságával, a térbeli nézőpont kérdésével.

Részletesebben

Lét szemlélet cselekvés

Lét szemlélet cselekvés Balaton Lét szemlélet cselekvés Gondolatok korunk értelmiségi kereszténységéről Az ember egész életén át a boldogulás útját keresi, melynek kulcsfontosságú állomása önmaga identitásának megtalálása. A

Részletesebben

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név FENYŐ IMRE Munkahelyi telefon 52-512900/2233 Fax 52-512922 E-mail fenyoimre@freemail.hu KÉPZETTSÉG 1994-1999. 1996-2000. 1997. 1999-2002.. Filozófia (Kossuth Lajos Tudományegyetem)

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Doktori (PhD-) értekezés tézisei. Riskó Enikő. A regényelemzés lehetséges lélektani szempontjai

Doktori (PhD-) értekezés tézisei. Riskó Enikő. A regényelemzés lehetséges lélektani szempontjai Doktori (PhD-) értekezés tézisei Riskó Enikő A regényelemzés lehetséges lélektani szempontjai Hermann Hesse regényei hívják a lélektani szempontú elemzést. Jelen dolgozatban olyan pszichológiai megközelítéssel

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE

MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE MAGYAR FILOZÓFIAI SZEMLE 2010/1 (54. évfolyam) A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Bizottságának folyóirata Filozófiai naturalizmus 2010-1.indd 1 2010.04.01. 14:39:44 2010-1.indd 2 2010.04.01. 14:39:44

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

Minőségügyi gondolkodás

Minőségügyi gondolkodás Minőségügyi gondolkodás (képzési anyag) Készült: A TÁMOP 5.4.1 - kábítószerügyi pillérjén belül megvalósuló szakmai felkészítések megvalósítása. Projekten belül, Feladat: IV.3.5.1.3. Minőségügyi gondolkodás

Részletesebben

Előszó a Logika Vizsgálódások Bevezetésének fordításához. Varga Péter

Előszó a Logika Vizsgálódások Bevezetésének fordításához. Varga Péter Ez a szöveg az alábbi helyen megjelent írás szerzői (pre-print) változata: Varga Péter András: Előszó a Logikai Vizsgálódások Bevezetésének fordításához In: Kilincs 2006 (1) 2-3. szám 74-87. old. A megjelent

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről OPPONENSI VÉLEMÉNY Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről A Debreceni Egyetem Társadalomtudományi Doktori Tanácsához benyújtott,

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

Konzervatív (kon)textusok

Konzervatív (kon)textusok ROMSICS GERGELY Konzervatív (kon)textusok Egedy Gergely: Brit konzervatív gondolkodás és politika. (XIX XX. század) Budapest, Századvég Kiadó, 2005. Egedy Gergely új könyve több szempontból is érdekes

Részletesebben

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u. EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu

Részletesebben

Az absztrakció centruma

Az absztrakció centruma Horváth Márk Lovász Ádám Az absztrakció centruma Gyarmathy Tihamér 100. születésnapja kapcsán...a fraktalitás lehetővé teszi az absztrakciót, méghozzá annak legkonkrétabb módját. Amennyiben az absztrakció

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Könnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia

Könnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia Könnyű(?) testi sértés Szerző: dr. Szabó Szilvia Szeged, 2015. július hó 23. napján I. Bevezetés A testi sértés az egyik legyegyszerűbb megítélésű és leggyakoribb bűncselekmény, ám e törvényi tényállás

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1

Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1 1 Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1 Lehmann Miklós lehmann@ludens.elte.hu Wittgenstein képfelfogása filozófiájának egyik olyan területét jelenti, amely két főművében jól tükrözi az időközben

Részletesebben

Az akkuzatórius és az inkvizitórius büntetőeljárások az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkeiben meghatározott alapjogok tükrében

Az akkuzatórius és az inkvizitórius büntetőeljárások az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkeiben meghatározott alapjogok tükrében Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Dr. Hajdu Magdolna Éva Az akkuzatórius és az inkvizitórius büntetőeljárások az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. és 6. cikkeiben meghatározott

Részletesebben

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1

AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Dr. Pálvölgyi Ferenc AZ ISKOLA SZEREPE A SZEMÉLYISÉG SZOCIOMORÁLIS FORMÁLÁSÁBAN 1 Magyarország európai integrációja az iskola világában is szükségszerű változásokat hozott. Folyamatosan módosultak az oktatási

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 20. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

kommentárjához 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea

kommentárjához 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Chronowski Nóra Drinóczi Tímea kommentár Az Alkotmány kommentárjához 1. 2009-ben, a rendszerváltó alkotmányozás kezdetének huszadik évfordulóján jelent meg Jakab András szerkesztésében, a Századvég Kiadó

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN

POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN Az Alkotmány a hazai médiaszabályozás sajátosságává teszi annak részben kétharmados országgyűlési többséghez

Részletesebben

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája Előszó a második kiadáshoz és Bevezetés Felkészülési segédlet

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája Előszó a második kiadáshoz és Bevezetés Felkészülési segédlet Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája Előszó a második kiadáshoz és Bevezetés Felkészülési segédlet 1.) Kant élete Immanuel Kant 1724 április 22-én született Königsbergben, a mai Kalinyingrádban. A Königsbergi

Részletesebben

A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai

A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai Világosság 2008/6. Hegel-tanulmányok Karikó Sándor A hegeli munkafogalom és továbbgondolásai A munka által azonban e szolgai tudat magára eszmél. (Hegel: A szellem fenomenológiája) Joggal szögezi le Robert

Részletesebben

Záróértékelés. Életreform mozgalmak és a reformpedagógia

Záróértékelés. Életreform mozgalmak és a reformpedagógia Záróértékelés Életreform mozgalmak és a reformpedagógia Az Életreform mozgalmak és a reformpedagógia című 2002-ben kezdődött hosszabbítással együtt 5 éves futamidejű pályázat célja az volt, hogy tágabb

Részletesebben

A szakdolgozat-készítés szabályai

A szakdolgozat-készítés szabályai A szakdolgozat-készítés szabályai Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható,

Részletesebben

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum: A vidékfejlesztési miniszter 45/2012. (V.8.) VM rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról (Magyar Közlöny 2012/54.)

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik

Részletesebben

F. Dárdai Ágnes Kaposi József

F. Dárdai Ágnes Kaposi József FDÆrdai`-KaposiJ_ProblØmaorientÆlt.qxp 2008.07.03. 6:02 Page 353 353 F. Dárdai Ágnes Kaposi József A PROBLÉMAORIENTÁLT TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS A FEJLESZTÕFELADATOK BEVEZETÉS A 20. század második feléhez,

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Varga-Jani Anna

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ. Varga-Jani Anna Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Varga-Jani Anna Edith Steins Denkweg von der Phänomenologie zur Seinsphilosophie Erlebniskonstitution und Zeitlichkeit als Grundriss

Részletesebben

Mérés és modellezés 1

Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell

Részletesebben

Dr. Fedor Anett * Gondolatok Jerome Frank Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt 1 című válogatott írásairól

Dr. Fedor Anett * Gondolatok Jerome Frank Bíráskodás az elme ítélőszéke előtt 1 című válogatott írásairól Büntetőjogi Szemle 2014/2. szám 28 műve, Law and the modern mind címen. 1932-től a Yale Egyetem jogi karán vállalt oktatói feladatokat, 1933- tól pedig fontos kormányzati megbízásokat is ellátott. 1941-től

Részletesebben

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik 96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy

Részletesebben

Balatonkeresztúr, 2013. december 27. Olti Miklós. <reklám>

Balatonkeresztúr, 2013. december 27. Olti Miklós. <reklám> Mottó A harcsahorgász egy olyan különleges élőlény, amely viselkedésének megértésére a normális embereknek még kísérletet sem érdemes tenniük. Az olyan lehetetlen lenne, mint a televízió működési elvét

Részletesebben

Mit jelent Kant ismeretelméletében az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális?

Mit jelent Kant ismeretelméletében az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális? Tóth Ádám Szabad bölcsészet BA, filozófia szakirány 4. évfolyam Mit jelent Kant ismeretelméletében az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális? E dolgozat célja

Részletesebben

4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi Kompetenciabeli - 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei

4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi Kompetenciabeli - 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem-Filozófia Kar 1.3 Intézet Magyar Filozófia Intézet 1.4 Szakterület Filozófia

Részletesebben

Human Rights Implementation Centre

Human Rights Implementation Centre Human Rights Implementation Centre Jelentés a kínzás elleni ENSZ egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyvének Magyarország általi ratifikációjáról, valamint a nemzeti megelőző mechanizmus kijelöléséről Készítette:

Részletesebben