A tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században és annak tanulságai. Varga Péter András (Budapest)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században és annak tanulságai. Varga Péter András (Budapest)"

Átírás

1 A tudatfenomenológia önértelmezési vitájának előképe a 19. században és annak tanulságai Varga Péter András (Budapest) C. Grapengießer joggal tekinthető egy kevésbé ismert filozófusnak. Nem szerepel a német életrajzi lexikonok egyesített jegyzékében, 1 és egy német filozófiatörténész több egyetemi város levéltárát felölelő kutatásában 2 is csupán annyit tudott kideríteni róla, hogy talán azonosítható egy Christian Andreas Hieronymus Grapengießer nevű hamburgi lelkipásztorral, 3 habár tudományos működésének legtöbb adata, beleértve az írásaiban használt professzori titulust is, levéltárilag megalapozhatatlan. Annyi mindenesetre biztosan tudható róla, hogy Jakob Friedrich Fries tanítványi köréhez tartozott, és öt könyvet írt Kantról. C. Grapengießer konfliktuózus természetű ember lehetett: ez nem csak műveinek címválasztásából világlik ki, hanem Hermann Ulrici, a kor egyik befolyásos folyóiratkiadója, egy külön cikkben tartotta szükségesnek hírül adni, hogy lapja több írást már nem fogad el tőle. Grapengießer utolsó írása, melyet még megjelentethetett 4, tartalmaz azonban néhány megjegyzést, amelyre a fenomenológia iránt érdeklődő ember felkaphatja a fejét. A cikk kiindulópontja a kanti transzcendentális dedukció vizsgálata. Nem mintha Grapengießer ellenséges lenne a kanti vállalkozással szemben, azonban szerinte Kant kritikájának egésze a spekuláció egy hiányosságán alapul (46), s ez legvilágosabban a transzcendentális dedukcióban figyelhető meg. Ez utóbbival Kant a metafizikai ismeret objektív érvényességét kívánja a priori bizonyítani [beweisen]. (42) Ez azonban nem lehetséges - jelenti ki Grapengießer (uo.). Ez a bizonyítás ugyanis egy dilemmával szembesül: Hogyan igazolható egy állítás? Vagy bizonyítással, amivel azonban egy ítéletet csak egy másikból, egy magasabból vezetek le; vagy a szemléletre hivatkozással, azaz demonstrációval. Esetünkben egyik sem áll rendelkezésre, valami másra van szükség: Megmutatom, hogy ítéletem miként gyökerezik a megismerő eszem természetében: ez a dedukció. (uo.) Mindez eddig akár egy kissé pontatlan Kant-rekonstrukció is lehetne. 1 Ld. Deutscher Biographischer Index (hrsg. Willi Gorzny) (K. G. Saur, München: 1986) Bd. II. p Rainer A. Bast: Die Philosophische Bibliothek. Geschichte und Bibliographie einer philosophischen Textreihe seit (Meiner, Hamburg: 1991) n. 47. ad p (pp ) 3 Lexikon der Hamburgischen Schriftsteller bis zur Gegenwart (hrsg. Hans Schröder) (Hamburg: 1854) Bd. II. p Zeitschrift für Philosophie und philosophische Kritik 65 (1874) (folytatásokban)

2 Sajátságos azonban, ahogyan ezt a dedukciót Grapengießer elképzeli: Mivel a filozófiai ismeret tiszta észismeret, alapja egyesegyedül a saját megismerő eszem természetében keresendő. [ ] A belső önmegfigyelés révén kell megpróbálnunk az ész egy teljes elméletéhez eljutnunk (44) Grapengießer ezen a ponton nyilvánvalóan olyan dolgot követel, mely az észtől nem követelhető, hiszen erre az ész nem képes igényea legtisztább transzgresszus Kant szerint. Azonban a belső önmegfigyelésre hivatkozó filozófia-megalapozás igénye korántsem lehet közömbös a fenomenológia számára. 1. Vizsgálódásunk célja Husserl olvasóinak természetes reakciója, hogy rákérdeznek a husserli filozófia-felfogás megvalósíthatóságára. Ezen értelmezési vita szokásos fogódzópontja Husserlnek utolsó asszisztensével, Eugen Finkkel folytatott vitája, melynek dokumentumai a későbbi olvasók számára alapvető orientációkkal szolgáltak (még ha Fink polémiájának jeleit többször Husserl autentikus önkritikája kifejezéseként tekintették). Azonosítható azonban a Husserl-érvényességi vita egy másik fogódzópontja is: azon filozófiai hatások körében, melyek a fiatal Husserlt filozófia-felfogásának kialakításakor befolyásolták. Véleményem szerint ezen korai fogódzópont a pszichologisztikus Kantértelmezési hagyomány, mely elsősorban Jakob Friedrich Fries nevéhez köthető, s melynek egy kevésbé ismert, ámde annál emblematikusabb képviselője C. Grapengießer. A továbbiakban ezeket a hatásokat szeretném röviden bemutatni, körvonalazva azt, hogy mindez milyen hozadékkal szolgálhat a Husserl filozófiájának érvényességére irányuló kérdés számára. 2. Egy kis kapcsolattörténet A Fries-iskola sohasem tartozott a 19. század második fele német filozófiájának mainstream irányai közé, azonban kevés olvasóinak-ismerőinek egyikét Edmund Husserlnek hívták. Husserl Grapengießert feltehetően nem ismerte, de birtokában volt Fries több könyve, és azokat bizonyíthatóan tanulmányozta. Különösen intenzív érdeklődés fűzte Husserlt a szintén Fries-tanítvány Ernst Friedrich Apelt-hez, akinek műveit nem csak

3 tanulmányozta, hanem bizonyos jelek alapján írásban ismertetni is tervezte (ld. Husserl- Chronik 79.). Ahogyan Karl Schuhmann, a nemrég elhunyt neves Husserl-filológus felvetette Fries kapcsán: Itt feltehetően olyan argumentációs formákat figyelhetünk meg, melyek azután Husserlnek a fenomenológiájára irányuló reflexiójában is szerepet játszanak. (Selected Papers 75) Husserl korában Fries és a Fries iskola legelkötelezettebb propagátora Leonard Nelson volt, aki doktoranduszként majd Privatdozent-ként a göttingeni egyetemen működött: éppen ott és éppen akkor, mint Husserl. Mielőtt azonban Nelson és Husserl kapcsolatát megvizsgálnánk, vessünk egy pillantást a pszichologizáló kantianizmus Nelson-féle rekonstrukciójára. 3. A pszichologizáló kantianizmus egy épülete: Az ész önmagába vetett bizalma (Selbstvertrauen der Vernunft) Nelson szerint az igazolásnak két közismert válfaja létezik: a bizonyítás (Beweis), azaz az ítéletek visszavezetése más ítéletekre, és a (szemléletben történő) felmutatás (Demonstration). Hogyan alapozzuk meg azonban a nem-szemléleti ítéletek igazságát? Nelson válasza: Azt állítjuk, hogy a kritika ebben az esetben csak pszichológiai módon járhat el, azaz maga belső tapasztalatból álló tudomány. (GS I 27) Hogyan lehetséges azonban egy olyan pszichológiai ismeret (melyet Nelson a tiszta ész közvetlen ismeretének nevez), amely nem induktív jellegű lenne? Ugyan a kritika a metafizikai [szintetikus a priori] princípiumokat az ész egy elméletéből dedukálja, mely maga csak belső tapasztalat révén, ennélfogva csak induktív módon nyerhető, a metafizikai princípiumok érvényességüket tekintve mégsem tapasztalatra vagy indukcióra alapozódnak. (GS I 31) A belső tapasztalatból vett filozófiai állítások érvényessége sajátos módon garantálódik: Az ész önmagába vetett bizalma [Selbstvertrauen der Vernunft] az általános princípium, amely a pszichológiai levezetéseket az ész elméletéből kritikai dedukciókká teszi, azaz ami lehetővé teszi számunkra, hogy a belső tapasztalatban a filozófia szisztematikus megalapozásának egy vezérfonalát leljük. (GS I 31-32) 5 Az ész önmagába vetett bizalmának fogalma feltehetően Hermann Lotze közvetítésével 5 Kant és Nelson viszonya röviden úgy jellemezhető, hogy Nelson szerint Kant a transzcendentális előítélet foglya, azaz nem hajlandó megállapításait nem a tapasztalat lehetőségfeltételeiként, hanem a tiszta ész közvetlen megismeréseként értelmezni (tehát Nelson elutasítja a transzcendentális látszat fogalmában rejlő figyelmeztetést)

4 került Husserlhez. Husserl számára ez a fogalom elsősorban bizonyos szkeptikus jellegű kérdések megoldásának egy lehetséges, Husserl szerint dogmatikus válfaját jelöli. Mindazonáltal Husserl állandóan szem előtt tartja és többször ezt a lehetőséget például filozófiája kiépítésének egyik centrális pontján is: A vizsgálódás természetében rejlik, hogy nem használhat hipotéziseket és transzcendens szubstrukciókat, különben értelmetlenné válik még a jogos «az ész önmagába vetett bizalmának» [Selbstvertrauen der Vernunft] hipotézisét sem tarthatja érvényben. A tiszta látás és az analizálás a tiszta látásban nem igényel semmilyen hipotézisét arra vonatkozóan, hogy az ész önmagába vetett bizalma ne csalna. (XXII ) Mindazonáltal Husserl és a pszichologizáló Kant-tradíció kapcsolata nem merül ki egy Husserl által módosításokkal átvett rendszerbeli fogalomban. A pszichologizáló kantianizmus Husserl-korabeli szisztematikus rekonstrukciójának birtokában kíséreljük meg tehát feltérképezni a hatás tartalmi viszonyait! 4. Nelson Husserl-kritikája Ennek elsődleges forrása Nelson közvetlen Husserl-kritikája, melyet az 1908-ban megjelent terjedelmes és Husserl által is ismert munkájában fejt ki. 6 Az írás roppant polemikus, Nelson mindenáron distanciálódni akar Husserltől, és felmutatja a Logikai vizsgálódások összes korabeli sematikus félreértését. Husserlt két fejezetben tárgyalja. Az első fejezetben Husserl a pszichologizmus kritikusaként (és a logikai objektivizmus képviselőjeként) szerepel. Nelson ezután csodálkozva veszi tudomásul, hogy a Vizsgálódások-ban Husserl az imént cáfolt pszichológiai program megvalósítására vállalkozik. Ezt veszi célba Nelson kritikájának második, részletesebb fejezetében, amely - több komoly félreértés mellett megfontolandó megjegyzéseket is tartalmaz. Nelson alapvetően félreérti a fenomenológia deskriptív pszichológiaként történő husserli meghatározását. Szerinte a husserli fenomenológia a kritika leszűkítése a puszta leírásra és minden elmélet kizárása. (GS II 176) Másik centrális félreértése a VI. vizsgálódásban bevezetett husserli igazságfogalomhoz és az ahhoz szükséges kategoriális szemlélethez kapcsolódik. Nelson olvasatában a kategoriális szemlélet az intuitív igazságkritérium átvitele az ítéletek szférájára, melynek alapján Husserl azt képviseli, hogy a filozófiai ismeret kizárólag szemléleti (szemben azaz az ítéletekkel). Ez a feltevés azonban így 6 Über das sogennante Erkenntnisproblem

5 Nelson (GS II 178) nem csupán a kritika elméleti eljárásának szükségtelenségét jelenti, hanem következményeiben az ész bárminemű kritikáját illuzórikussá teszi, és egy korlátozatlan dogmatizmushoz vezet, hiszen egy olyan ismeret felmutatása, melyet közvetlenül tudunk, semmilyen tudományra nem szorul rá. [ ] Ha minden ismeretet közvetlen tudunk, akkor semmilyen reflexióra nem lesz már szükségünk. (uo.) Ezzel szemben az igazi kriticizmus a logikai törvényeket az ész egy pszichológiai elméletéből dedukálja. (GS II 174) Azonban Nelson nyitott kapukat dönget, sőt polémiája sematikus félreértéseitől eltekintve valójában a husserli álláspont rekonstrukciójaként, sőt megfontolandó kommentárjaként is olvasható. Nézzük előbb a félreértéseket! Alaptalan, hogy Nelson kijátssza egymás ellen Husserlnél a szemléleti és ítéleti megismerést. Ahogyan azt például E. Tugendhat világossá tette, Husserl nem a szemléletiség mint az evidencia megfoghatatlan index veritatis kritériuma mellett köteleződik el. Éppen ellenkezőleg: a szemlélet önmagában sohasem igaz vagy hamis, hanem mindig csak egy gondolat betöltődéseként (vagy nem betöltődéseként) bírhat igazságértékkel. A husserli ismeretfenomenológia nem a szemléleti jelenlét privilegizálása, hanem ismereteink szemléleti igazolási folyamatának leírása. A kategoriális szemlélet pedig nem egy intuitio mystica (amilyennek Nelson akarja láttatni), hanem ennek az ismeretelméleti modellnek a konzekvens kiterjesztése az összetett gondolati aktusokra (husserli terminológiában: a kategoriális formákra és tartalmakra). Azaz egy komplex kifejezés igazsága egy komplex szignitív aktus komplex betöltődésének kettőséből, nem pedig pusztán a szemléletből ered (különösen nem egy misztikus, magasabb rendű szemléletből). A gondolkodás tehát nem redukálható a tétlen intellektuális szemlélésre (Betrachtung, ahogyan Nelson fogalmaz) és a gondolkodás részeként a fenomenológia sem, ahogy ezt Nelson már a Logikai vizsgálódások-ból is leszűrhette volna. Nézzük például hogyan határozza meg Husserl szerint a fenomenológia a tulajdonképpeni gondolkodás törvényeit: Ezeket a törvények ugyan egy adekvát általános észlelés -ben adódnak, melynek tárgya maga a kategoriális törvény, ez az észlelés azonban nem egy pillanatnyi, irreducibilis aktus: A törvények belátásához [ ] kategoriális imaginációra van szükség, amely szemügyre veszi a szóban forgó kategoriális komplexiók lehetőségét. Az összes komplex lehetőség általánosító absztrakciójában megy végbe [ezután] az egységes intuitív «belátás»... (Hua XIX/ A661) Nelson tehát teljességgel tévedett abban, hogy a reflexió mozzanata

6 kizárandó a husserli fenomenológiából (csak éppen Husserl a reflexió differenciálatlan fogalma helyett a kategoriális aktus kidolgozottabb elméletével rendelkezik). Mindezek szerint tehát a filozófiai pszichológiai megalapozása nem egy differenciálatlan szemlélés, hanem egy komplex reflexiós folyamat, melyben - hagyományos értelemben vett elméleti elemek egyaránt jelen vannak (és ebben Nelson kriticizmusa és Husserl fenomenológiája valójában egy oldalhoz tartoznak). Nelson azt is éles elméjűen látja (csupán polemikus előjelét kell kicserélnünk) hogy ez a pszichológiai megalapozás teljesíti Husserlnek a filozófia és a pszichológia szétválasztására a Prolegomena-ban felállított kritériumát, mivel azáltal, hogy a fenomenológiai kritika a a logikai törvényeket az ész egy pszichológiai elméletéből dedukálja (vö. GS II 174), az általános logikai törvények maguk [még] nem vezethetők le a kritika (avagy a fenomenológia) állításainak következményeként. (uo.) Még tanulságosabb, hogy Nelson világosan látja a tisztázás gyakorlatának és a tisztázandó elméletnek állandó összefonódottságát is: [N]em inkább a fenomenológia minden tétele [Satz] már magában foglalja a «megalapozandó» törvények alkalmazását a belső észlelés puszta anyagára, különösen amennyiben a fenomenológia nem pusztán egy «szemlélés», hanem az ismereti aktusok «elemzését», «összehasonlítását» és «megkülönböztetését» is kell tartalmazza. (GS II 174) Érdemes talán emlékeznünk arra, hogy ezzel az összefonódottsággal in concreto feltehetően már a korai Husserl is tisztában van, amikor a hatodik vizsgálódás elején így fogalmaz: Ezen felfogás végigvihetőségét a rá következő vizsgálódás fogja ismét és ismét [immerfort] megerősíteni. (Hua XIX/2 552 A489=B17) 7 5. Kitérő: Husserl és Kant Mindezek alapján tehetünk egy rövid megjegyzést Husserl és Kant kapcsolatáról. Ugyan ezen viszony értelmezése nem triviális (elsősorban Husserl csekély kezdeti Kant-ismerete és a véleményem szerint sorozatosan felülértékelt hatáskeresések miatt 8 ), azonban kettejük kapcsolatának alapképlete egyszerű: Husserl mind filológiailag, mind szisztematikailag a pszichologizáló Kant-recepció vonulatába tartozik. Anélkül, hogy ezen viszony elemzésébe jobban elmélyednénk, tanulságos, hogy mennyire megerősítik 7 Ez az egész életmű során (ld. pl. Hua VI. 59.) állandó felismerés marad. 8 Vö. pl.: A külső «befolyások» jelentéktelenek. [ ] A kantianizmustól és a német idealizmustól mindig távol álltam. Csupán Natorp érdekelt, inkább személyes okokból. (BW IV 84, levél M. Farber-nak, 1937)

7 konklúziónkat Husserl legismertebb késői művének Kant-értékelései: A Tiszta ész kritikája 1. kiadásának «transzcendentális dedukciójában» Kant megkísérel elindul egy közvetlen, az eredeti forrásokig alászálló megalapozás felé, de rögtön meg is torpan anélkül, hogy megközelítené a megalapozásnak erről a pszichológiainak tekintett oldal megnyitható igazi problémáját. 9 Művének lényegi, III. részében következőképpen bontja ki ezen kritikáját Husserl: Kant egy mitikus fogalomalkotásba csúszott azáltal, hogy a belső észlelést annak empirisztikus, pszichológiai jelentése szerint értelmezi, s hogy Hume szkepszisétől figyelmeztetve bárminemű támaszkodást a pszichológiára az igazi észproblematika értelmetlen eltorzításának tekinti. [ ] Transzcendentális fogalmai ennélfogva egy egészen sajátos tisztázatlansággal rendelkeznek, amely elvi okokból sohasem alakítható tisztázottsággá, sohasem vihető át egy közvetlen evidenciateremtő értelemalkotássá. (VI ) 6. Husserl (lehetséges) válasza Nelson-nak Térjünk vissza Husserl és Nelson kapcsolatához! Husserl, aki 1901 őszétől Göttingenben tanított, természetesen ismerte a már 1903-tól Göttingenben tartózkodó, majd 1909-ben Privatdozent-té kinevezett Nelson munkásságát. Ennek legvilágosabb dokumentuma az az opponensi vélemény, melyet Husserl 1909-ben Nelson venia legendi kérelmének elbírálására készített (BW VIII ). Az eljárás külső oka Nelson radikális társadalomfilozófiai nézete és politikai szerepvállalása volt, mely az egyetem vezetését aggodalommal töltötte el. Husserl bírálata azonban Nelson filozófiájára szorítkozik és a jelölt személyiségének (210.) vizsgálatát másra hagyja. Az opponensi véleményben Husserl Nelson egész addigi filozófiai tevékenységét recenzálja, külön méltatja Nelson jártasságát a kant-fries-i filozófia problematikájában és módszerében és annak releváns szakirodalmában (érdemes megfigyelni, hogy Husserl mint a legtöbb korai művében mennyire distanciáltan nyilatkozik Kantról). Első látásra az opponensi vélemény semmilyen filozófiai szempontot nem fogalmaz meg. Husserl csak Nelson túlzottan ellenséges hozzáállását és a műveiben fellelhető formalizmust bírálja: Nelson korán eldöntött, szenvedélyes állásfoglalása Fries mellett egy jól érzékelhető hiányt hagy a kortárs filozófia és annak meghatározó gondolati formái iránti affinitásban, további következménye pedig az amúgy formálisan mesteri és meggyőzőnek tűnő polémiájának elgondolkodtató 9 Hua VI 106 (III. 28.) (ford. I. 136, módosításokkal)

8 külsődlegessége. (208.) Nelson polemiájának formális-felszínes voltát Husserl többször kiemeli: Nelson leginkább érveléseinek formális plauzibilitásával és más szerzők inkonzisztenciáinak, ekvivokációinak, ellentmondásainak kritikus kimutatásával tűnik ki. Gyengéjét az intuíció hiányában látom, ami egyedül és igazából originalitást adhatna: hiányzik nála, legalábbis mindez idáig, a magukra a dolgokra irányuló, mondhatni a közvetlen látásban [Schauen] és analízisben álló kutatás habitusa. Ez talán Nelson egyoldalúan polemikus tevékenységével magyarázható. Véleményem szerint nem zárható, hogy Nelson még egy magasabb értelemben önálló gondolkodóvá növi ki magát. Husserl opponensi véleménye bármennyire is a kor érdektelen tudománytörténeti dokumentumának tűnik meglátásom szerint mégsem mentes a filozófiai tartalomtól, még ha ezt Husserl kicsit atyáskodó megfogalmazása rejti is (Husserl ekkor, noha akadémiai beosztását és fokozatát tekintve alig állt Nelson fölött, már 50 éves, 23 évvel idősebb Leonard Nelsonnál).Az opponensi vélemény fő filozófiai mondanivalója az, hogy Nelson elemzése formális, nem jut el a tartalmi állításokig. Korábbi vizsgálatunk eredményeképpen ezt úgy egészítenénk ki, hogy Nelsonnak ugyan igaza van (nem Husserl ellenében, hanem Husserllel együtt), helyesen fogalmazza meg azt a megalapozási struktúrát, amely egy fenomenológiai kritika számára nyitva áll, hiányzik azonban ahogyan Husserl fogalmazott maguknak a dolgoknak az elemzése. A fenomenológiai filozófia válasza a megalapozási kérdésre a szubjektivitás vizsgálata lehet, amely szubjektivitás megnyilvánulási formáinak egyike maga ezen vizsgálat, s ezért a megalapozás iteratív, cikk-cakk vonalú mozgásban haladhat csak. Ez a válasz lényegében a pszichologizáló kantianizmus hagyományában áll, és az új-fries iskola képviselői, mindenekelőtt Leonard Nelson nagyon világosan megfogalmazták ennek formális karakterét. Az elemzések konkrét elvégzését azonban, azaz egy olyan tudatfilozófia felépítését, amely ezen reflexív mozzanatot is tartalmazza, csak Husserl filozófiájában találhatjuk meg. Ahhoz azonban, hogy kibontsa ezen elemzések tartalmi gazdagságát, magának Husserlnek is egy külső motivációra volt szüksége. Mintegy húsz évvel a Nelson-bírálat elkészítése után, már egy másik egyetemi városban, jelentkezett Husserlnél egy másik fiatal, az akkor 23 éves Eugen Fink, akivel közösen Husserl több műben és műtöredékben kísérelte meg célba venni a tudatfilozófia reflexivitásának problémáit és aporiáit. Köszönöm a figyelmet

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011 Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név FENYŐ IMRE Munkahelyi telefon 52-512900/2233 Fax 52-512922 E-mail fenyoimre@freemail.hu KÉPZETTSÉG 1994-1999. 1996-2000. 1997. 1999-2002.. Filozófia (Kossuth Lajos Tudományegyetem)

Részletesebben

Előszó a Logika Vizsgálódások Bevezetésének fordításához. Varga Péter

Előszó a Logika Vizsgálódások Bevezetésének fordításához. Varga Péter Ez a szöveg az alábbi helyen megjelent írás szerzői (pre-print) változata: Varga Péter András: Előszó a Logikai Vizsgálódások Bevezetésének fordításához In: Kilincs 2006 (1) 2-3. szám 74-87. old. A megjelent

Részletesebben

FILOLÓGIA ÉS IRODALOM

FILOLÓGIA ÉS IRODALOM KÁRPÁT-MEDENCEI IRODALMI PHD- ÉS MA-HALLGATÓK KONFERENCIÁJA PILISCSABA, 2013. SZEPTEMBER 4 5., Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola *** A PPKE BTK IDI magyar irodalommal

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Kezdeném a pozitív dolgokkal:

Kezdeném a pozitív dolgokkal: Válasz az opponensi véleményekre a Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című doktori értekezés kapcsán Először is szeretnék köszönetet

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI

A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A BIOLÓGIAÉRETTSÉGI VIZSGA MÓDOSÍTÁSAI Biológiaérettségi vizsga 2015 A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben

Részletesebben

Interszubjektív valóságképzés mint kommunikatív normalizáció Husserlnél *

Interszubjektív valóságképzés mint kommunikatív normalizáció Husserlnél * Vilagossag_5-6_MasodikTordelt.qxd 2003.06.30. 9:53 Page 99 VILÁGOSSÁG 2003/5 6. Kijelentés, norma, cselekvés / fenomenológia, hermeneutika Toronyai Gábor Interszubjektív valóságképzés mint kommunikatív

Részletesebben

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel

WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel 26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.

Részletesebben

A kontinentális filozófia kezdetei. Esettanulmány a korai Edmund Husserlről

A kontinentális filozófia kezdetei. Esettanulmány a korai Edmund Husserlről A kontinentális filozófia kezdetei Esettanulmány a korai Edmund Husserlről 1 Kiadói tanács: Dr. Benedek József egyetemi tanár (Kolozsvár) Dr. Gábor Csilla egyetemi tanár (Kolozsvár) Dr. Rostás Zoltán egyetemi

Részletesebben

A szakdolgozat-készítés szabályai

A szakdolgozat-készítés szabályai A szakdolgozat-készítés szabályai Témaválasztás Bárkinek a kiadott témája választható, aki a képzésben oktat Bárkinek a kiadott témája választható, aki a tanszék főállású oktatója Önálló téma is választható,

Részletesebben

DR. NÉMETH JÓZSEF LAJOS. Recenzió Horváth L. Attila A terrorizmus csapdájában 1 című könyvéről

DR. NÉMETH JÓZSEF LAJOS. Recenzió Horváth L. Attila A terrorizmus csapdájában 1 című könyvéről H A DHADTUDOMÁNYI T U D O M Á N Y S Z ESZEMLE M L E ÁLTALÁNOS 2014. VII. évfolyam 4. szám DR. NÉMETH JÓZSEF LAJOS Recenzió Horváth L. Attila A terrorizmus csapdájában 1 című könyvéről Review of the book

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ Szakirányú, szakvizsgás képzésre járó hallgatók részére. Szarvas

SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ Szakirányú, szakvizsgás képzésre járó hallgatók részére. Szarvas SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ Szakirányú, szakvizsgás képzésre járó hallgatók részére Szarvas 1. A szakdolgozat célja és szerepe A szakdolgozat eredményes megírásával és megvédésével bizonyítja a hallgató szakmai,

Részletesebben

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató Tisztelt Lektor Úr/Asszony! Egy tudományos dolgozat bírálatára szóló felkérés a lektor tudományos munkásságának elismerése. Egy folyóirat szakmai reputációja jelentős

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KATOLIKUS HITTAN JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Katolikus hittan emelt szint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 22. KATOLIKUS HITTAN EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. A transzferárazás filozófiája és alkalmazásának aspektusai

OPPONENSI VÉLEMÉNY. A transzferárazás filozófiája és alkalmazásának aspektusai OPPONENSI VÉLEMÉNY Szabóné dr. Veres Tünde: A transzferárazás filozófiája és alkalmazásának aspektusai című doktori értekezéséről 1) Az értekezés célja és szerkezete A jelölt a Pannon Egyetem Gazdálkodás

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 2. A VALÓS SZÁMOK 2.1 A valós számok aximómarendszere Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit. 1.Testaxiómák R-ben két művelet van értelmezve, az

Részletesebben

Értelmes megismerő vállalkozás-e a filozófia?

Értelmes megismerő vállalkozás-e a filozófia? schwendtner tibor Értelmes megismerő vállalkozás-e a filozófia? Megjegyzések Tőzsér János tanulmányához Tőzsér János kitűnő tanulmányában arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a filozófia nem alkalmas (nem

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Metafizika

Részletesebben

Az ész és az értelem viszonya A tiszta ész kritikájában

Az ész és az értelem viszonya A tiszta ész kritikájában Világosság 2008/2. Kant: szemlélet, intencionalitás, etika Blandl Borbála A lélek ereje Az ész és az értelem viszonya A tiszta ész kritikája és az Antropológia alapján Témaválasztásom talán némi magyarázatra

Részletesebben

Á Ö É Ö Á Ü ö ü ö Ö ü ü ó ó ó ö Á ó ö ö ö Ö ü ü í ö ü ü ü ü ö í ó ü ó Í ö ü ö ó ü í í ú ó ó ó ó ö ó í ó ó ó ö Á ó ö í ó ö ó ö ó ö ö Ö ó Á ü í ó ű Ó ü ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ó í í ó Á í í ó Ü ö í Ü Ü ó ó

Részletesebben

ő ő ö ő ö ő Ö ö ő ő ő ő ő ö ő ő ó ó ó ó ö ö Ő ő ó ö ő ű ő ü ú ő ő ő ó ő ö ű ű ő ó ő ű ő ő ő ő ő ö ű Ó Ú ű ő ü ú ő ő ö ő ó ő ű ő ö ó ö ö ő ű ű ő ó ő ü ó ó ü ó ó ö ű ő ű ö ó ő ö ü ö ő ő ű ű ő ő ő ö ó ó ő

Részletesebben

Ü ú ű ű ö í ö ú ű Í í í ű ö Á ú ű Í ö í í í ö ú úö ú ű ű ű ö ö í ö í ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ú ü ö ü ú ű Á í íí í Í íí ú ú Í Í í íí í ú ű Í Í í Á í í íí í Íí í í íí í í í ö ű

Részletesebben

ö ö ű ö ö ű ű ö ö ű ű ű ö ö ö ö ö ű ű ű ö ö ű ű ű ö ű ö ö ö ű ű Ú ö ö ö ö ö ö ö ö Ú ö ö ű Ú ö ö Ú Ú Ú Ú ö Ú Ú ö ö Ú Ú ö ö Ú ö Ó ö ö ö ű ö ö Ú Ú Ú ű ö ö ö ö ö ö ö Ó ö ű ö ű Ü ö ű ö Ú ű ö Ú ű ö ö ö Ú Ú ű

Részletesebben

ö ü ó Ö ü ó ü Ü ó ó ó ó ö ö ö ü ó ü ű ü ó Ö ü ó ü ó ó ó ö ó ó ó ó ó ó ö ó ó ó ü ó ó ó ö ü ó ü ó ó ó Á ü ű ó ó ü Ü ö ö ü ó ó Ó ü ó ü ö ü ó ó ö ó ó ö ó ó ó ó ü ó ö ö ó ó Ó ü ó ü ó ó ó ó ó ó ö ö ó ó ó ó ö

Részletesebben

Í Á Ó ö ő Ü Ö ö ü ő ö ö ó ő ő ő ő Á ó ü ö ö ö ő ő ú ő ő ü ü ó ó ö ü ő ő ö ő ő ö ü ó ö ö ö ú ö ö ő ő ö ő ő ö ő ő ó ő ő ő ő ü ö ű ó ő ő ó ő ü ő ő ő ö ő ő ö ő ű ő ő ö ő ő ő ö ő ő ó ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő

Részletesebben

Á Ú Ö É É É É Í Ü Ü Ó É ü ó ű ó ú Ü Ő Á Ü ü ö ú í ó í ó ó ó í ó í ó ö ü ó ű ö ű ó ü ü ű í ü ó ö í ö ó ó ó ö ó ö Ü ü ö ö ó í ű ü í ü í í ö ü í ö í ű ú ö í í ű í ó ö ó ó ö ű ö í í ű ó ö í í ü ö ű ö ö ö í

Részletesebben

ö Ö ő ü ú ő ü ő ő ő Í ü ő í ő í ő ő Á ő ő ő ú ü ö ö ő Í í ú ő ő ó ő ö í ő ő ő ü ő ő ő ő ö ő ö ú ű ö Ö ő ü Ö ű ö ó í ú í í ö í ü ő ő ő í ő ü ö ő ö ő ű ő ő ő í ó ö ü ő ő ó í ű ö ú ő ú ő ü ö ö ö ó ü ö ő ó

Részletesebben

Á ű Ö ő ü ő ú Ú ő ó ó ó Ő ő ő ü ő ő ó ő ő ő ű ő ó ó ó ü ü ü Ó ó ő ó ő ó ó ó ó ó ő ó ő ó ó ó ü Ö ó ú ó ó ó ő ü ü ó ő ó ü ó ő ó ó ő ó ó ü ü ű ó ó ü ő ó ó ó ó Ö ü ó ű ű ő ú Ö ő ő ü ő ü ó ü ó ü ü ó ó ü ü ü

Részletesebben

Ó É É ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É É ő É Ü É É Ö É ű ő ő Ú Ú Ú É ő ő ő ő Ú Ú Ú ő ő ű ű ő É ű ő É Ó Ú É Ú É É ő ő É ő Ü ő ő ő ő ő ő ű ű ő ű Ü ű Ü ő ű ő ő ő Ó É ű ű ő ő É Ü É É ő ű ű É ű Ú É Ú É É ő ő ő ő Ö É Ú

Részletesebben

Á Ő É ö í ó ö ö í í í ö ö ü ú ü í ö í í í ö É í í í Í í Í í í ö ü Í ö ü ü í í ú ö ö ü ö ö í í ó ó Á ó ü í í ú ö ö ü ö ö í ó Í í ö ó í í í í ú ö ű í í ö í ó í ó ó ó ö ö ö ű ö í í ö í Á í ö í í Á ó í ú í

Részletesebben

Á É Ű ő É ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ű Í ő ö ő ő ű ú ő ü ú ö Ü ú ő ö ú Ó ő ö ő É ö ő ű ű ő ú ő ő ő ő ő ü ő ő ü Á Í ő ő ú ü ü ö ö ő ú ő ü ő ő ü ü ő ő ö ö ő ő ő ü ú ő ő ü ű ö ő ö ő ü ő ü ö ö ö ő ü ú ő ű ü ő ö ö

Részletesebben

Á Á Ő ö ö Ö ö ö ó ó ö ö Á ö í ö ű ű í ű ú ű Ő Ű í ö ó í ű ö í ö ö ű ó í ü ó ű í ü í ó ó ö ű í ű ö ó ö ü ö ű í ű ö ó ö ó ö É ó ö í ö ü ö ü ó ű í ö í ó ó ö ö ü ó ü í ö ü ö í ö ü ö í ű í í ö ü ű ó í ü ű ö

Részletesebben

Í Á ó É ó É Á Ü É Á Á Ő É É Ü É Á É É Á ö É É Ő Í Ó Ó Á Ú Á Á Á ö ö ó ó ö ó Ó Ó Ú Ó ó Ö ö Ö ő Á ő ű Ü ü ő ó Ü Ö ö Ő É É Ó ö ó Ö Ü ó ő ö ő Ó ű Ü Ó Ú ó ó ő Ó Ó ö Ő Ó Ó ö ő ó ő ó ö Ö Ö ő ó Ö ű Ü Ó Ö Ú Í ő

Részletesebben

Á Á Ó É ö ö Ö ö ő ú ő ő ő ő É ő ö úő ő ü ő ö ö ő ö ő ő ő ő ő ö ú ú ő ő ú ő ú ő ő ő ő ö ú Ó É Ű Á ö ű ő ö ő ő ú ő ö ö ö ú ü ő ü ö ú ő ú ö ő ö ő ő ő ü ö ő ű ú ő ő ő ö ő ö ő ö ő ö ü ö Á ü ú ő ö ő ö ö ü ü

Részletesebben

ő ö ó ő ő ő ü ó ü ő Ü ó ő ő ó ó ő ő ő ö ő ő ó ó ő ő ö ö ü ó ő ü ü ó ő ő Ó ő ü ó ó ö ö ö ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ő Ó ó ő ő Ó ö ó ó ő ő ű ő ő Ó ó ő ő ü ő ő ó ő ő Ó ö ó ó ő ó ó ó ö ó ó ő Á Á ó ü ö ö ö ő ő ő ő

Részletesebben

Ő Ú Ú Á Á Ő Ő ú ú ú ű ú Á Á Á ú ú Á Ö ű Ú Ú ú Ú ű ú ú ú ú ú Ö ú ú ú ú ú Á ú Ú ú Á Ú Ö Ú Á ú Ú ű ö Ő Ú Ű ü Ü ű Ö Á ú Ő Ú ú ö Á Ú ú Ú ú ú ú ú Á Ü Á ú ÜÖ Ü ú Ő Á ú Ű Ú Á Á Ú Ú Á Á Ú ú ö Ú ú Ú Á ű Ü ú ú Ú

Részletesebben

ö Ő Ö ö Ö Á ö ö ö ö Ö ö Ó ű Á Ö ö Á Á ö Ó ű Í ö ö Á ö ö ö ö Ö ú ö Ó ű ö Ö ú ö ú ű ú ö Ó ű ö ö ö ö űö ö ö Ö ö ú ö ö ö ö Í ö Ő ö ö ű ű ö ö ö ö Ő ö Ö ú ú ö ö Ö Í ö ö ö Ö ö ű ö ű ö ö ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö Ö

Részletesebben

í ó Í ó Í Á í ó ú í ó ü ő ú ő ó ü ó í ü ő ő Ú í ó í í ó ő ű í ú ő í í ó ő í ó í ó ű ő í ő ő ő í ü í ó í ü ó í ó É ő ó Í ő í ő ő í Á í ő ú ő ó ó ő ő ő í ő í ú í ó ó í ő í ó ó í í ő ú ő Á ó ő ú í Á í ő ú

Részletesebben

ú ű ú ü ü ü ü ü ü ű ü ű ü ü ű ú ü ü Í ü ű ü Ó ű ű ű Í ü ű ü ü ü ű É Í Ö Í É Í Í Í ű ű ű ú ü Ö ú ű ü ű ű ű ű É ú ű ü ü ü Á Ő ú ú Á ú ű É Í Ő Á Á É Ő Í É Í Ú É É Í Í Ö É Ú É ü ű ú ú ü ú ü ü Í ú Ú ú ü ü ú

Részletesebben

Ő Ö ü ü ü ó Á ó ó ó Ü í í ó Ö í ü ó í í ü ü ü ü í ó ü ü ó ó ú ü ú ü í ó ú ü ü í ü ú ó í ó í ó Ö í ó í ó í í ó í ó ü ú ó ü ü ú ú ó ü ó í ó ü ó í í ó í ó ó ü ü ü ó í Ú ó í Ú ű Á í ü ó í í ü ó ó Á ü ó í ü

Részletesebben

Á É Ö Á É Ü É í ü ü ö ü í í í ö ö í ö í ü ü ű ö ö í í ü Ö Á Á í ö ö í ű ö í ö í ü í Üö ö í í í É í í ü ö É Ü ö í É ü ö í í í ö ö í ö ö ö ö í ü ö í ö ö ö ü í ö í ü ö ü ö í í ö ö ö í ö ö ö Ö ü í ö ö í ü

Részletesebben

Ó Ö ö Ö ó ó ö Ö ó ó ó ó ó ö ö ö ö ó ö ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ö ö ú ú ö ö ó ö ó ö ú ö ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ó ö ö ú ú ö ö ó ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ö ö ö ó ú ó ó ó ú ö ó ö ö ó ö ö ö ó ú ó ó ó Í ó ó Á ó ö ó ö ó ú

Részletesebben

Ú ő Ü ő ő ű ő ő ő Ú ő ű Ú Ü ű ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ű ű ő Ú Ú Ú Ú Ó Ó ő ő Ó Ó Ü Ú Ú Ú Ú ű Ü Ö Ú Ú Ü Ó Ú Ü Ő Ú Ú ő Ú Ü Ö Ú ő ő Ö ő ő ű Ü ő ő ő Ö ő ő ő ű ő ő Ö ő ő ő ő Ó ő ő ő Ü ő ő Ö ő Ú Ó ő ő ő Ü ő Ó ő

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

Docimológia a bioetika oktatásban

Docimológia a bioetika oktatásban Docimológia a bioetika oktatásban Kapocsi Erzsébet BOMM 2013. 05.04. Debrecen Szubjektív bevezető Pedagógiai és etikai dilemmák a vizsgáztatás során - mit értékeljünk? -- az aktuális teljesítményt -- a

Részletesebben

Balatonkeresztúr, 2013. december 27. Olti Miklós.

Balatonkeresztúr, 2013. december 27. Olti Miklós. <reklám> Mottó A harcsahorgász egy olyan különleges élőlény, amely viselkedésének megértésére a normális embereknek még kísérletet sem érdemes tenniük. Az olyan lehetetlen lenne, mint a televízió működési elvét

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz

Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz Megjegyzések a gyakorlati oktatási kézikönyvhöz Oktatás - Gyakorlat - Innováció TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009 Soós Gabriella - Dr. Kádek István Eger, 2015. január 22. Alapelvek A kézikönyv a gyakorlati

Részletesebben

David Popper élete és művészete

David Popper élete és művészete DLA doktori értekezés tézisei Mód Orsolya David Popper élete és művészete Témavezető: Dr. Batta András Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti tudományok besorolású

Részletesebben

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája I.

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája I. Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája I. Bevezetés Bevezető A tiszta ész kritikájához Kant célkitűzése A tiszta ész kritikájának fő célkitűzése az, hogy bemutassa az emberi megismerőképesség működési elveit,

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu

Steps Towards an Ontology Based Learning Environment. Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Steps Towards an Ontology Based Learning Environment Anita Pintér Corvinno Technologia Transzfer Kft apinter@corvinno.hu Ontológia alapú elektronikus tanulási környezet megteremtése Anita Pintér Corvinno

Részletesebben

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze

A vezetés ajándékai. Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze A vezetés ajándékai Az ötféle szolgálat Isten erős irányadó keze 4. Szolgálati felmérés Van elhívatásom? Van lelki ajándékom? Fel vagyok készítve? Vannak gyümölcseim? 6. A növekedés útja Róma 12,1-2 A

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03.

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03. NEVELÉSTUDOMÁNY - PEDAGÓGIA A neveléstudomány: az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. pedagógia:

Részletesebben

Adottság vagy nevelés?

Adottság vagy nevelés? Adottság vagy nevelés? Dr. Tóth László Tehetség, 18 (2), 3-4. (2010) A különféle egyéni sajátosságok eredete mind a mai napig vita tárgyát képezi. Vannak, akik az egyéni sajátosságokat a genetikai öröklésnek

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Az Üzletkötés Általános Kikötései és Feltételei Vállalkozási Szaktanácsadás

Az Üzletkötés Általános Kikötései és Feltételei Vállalkozási Szaktanácsadás Az Üzletkötés Általános Kikötései és FeltételeiVállalkozási Szaktanácsadás 2007 - 2 - Az Üzletkötés Általános Kikötései és Feltételei Vállalkozási Szaktanácsadás Indoklás (1) Az Üzletkötés Általános Kikötései

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. október 15. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató

Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,

Részletesebben

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia

Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról. L'Harmattan - Sapientia Bakos Gergely OSB (szerk.) Teória és praxis között, avagy a filozófia gyakorlati arcáról L'Harmattan - Sapientia SCINTILLAE SAPIENTIAE A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Filozófia Tanszékének

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

KÚRIA. v é g z é s t: Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. KÚRIA Knk.IV.37.487/2015/2.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek (a továbbiakban: szervező), a Nemzeti Választási Bizottság országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott

Részletesebben

Üzleti Megtévesztések Tréning

Üzleti Megtévesztések Tréning BUSINESS LIES Üzleti Megtévesztések Tréning Jogi figyelmeztetés: Az ebben a dokumentációban, illetve mellékleteiben foglaltak az ActionLab Kft. szellemi tulajdonát képezik. A dokumentumokban megtestesült

Részletesebben

Szakdolgozati szeminárium

Szakdolgozati szeminárium Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

NEOSYS COACHING ISKOLA

NEOSYS COACHING ISKOLA NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING SZEMÉLYES VEZETŐI COACH MESTERKÉPZÉS 2011 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával

Részletesebben

Az egzisztencializmus filozófiája

Az egzisztencializmus filozófiája Az egzisztencializmus filozófiája SEMMI Javasolt feldolgozási idő: 55 perc 1. feladat Olvasd el Franz Kafka A per (1925) című regényének egyik híres részletét, melynek címe: A törvény kapujában! Keress

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING MESTERKÉPZÉS 2012 1/6

NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING MESTERKÉPZÉS 2012 1/6 NEOSYS COACHING ISKOLA A DÖNTÉSKÖZPONTÚ COACHING MESTERKÉPZÉS 2012 1/6 A NEOSYS COACHING ISKOLA A Neosys Magyarország piacvezető coaching cége, amely ma a legnagyobb coaching referenciával rendelkezik.

Részletesebben

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN

TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Előszó a Logikai vizsgálódások szemelvényeinek fordításához

Előszó a Logikai vizsgálódások szemelvényeinek fordításához Ez a szöveg az alábbi helyen megjelent írás szerzői (pre-print) változata: Varga Péter András: Előszó a Logikai Vizsgálódások szemelvényeinek fordításához In: Különbség 2007 (9) 1. szám 7-16. old. A megjelent

Részletesebben

Informatikai rendszerekkel támogatott folyamatok működésfolytonossági kérdései a védelmi szférában

Informatikai rendszerekkel támogatott folyamatok működésfolytonossági kérdései a védelmi szférában ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI KAR Hadtudományi Doktori Iskola Dr. Beinschróth József Informatikai rendszerekkel támogatott folyamatok működésfolytonossági kérdései a védelmi szférában

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai

SZMSZ VIII. sz. melléklete. A kutatóközpontok szabályzatai SZMSZ VIII. sz. melléklete A kutatóközpontok szabályzatai A Sárospataki Református Teológiai Akadémia mint egységes kutatóintézet működik. Az egyes tudományterületeknek megfelelő kutatásokat kutatóközpontok

Részletesebben

Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS

Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0091 INFORMÁCIÓ - TUDÁS ÉRVÉNYESÜLÉS Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Szerző: Sztárayné Kézdy Éva Lektor: Fokasz Nikosz Első rész Bevezetés a tudományos elemzésbe Tartalomjegyzék Mi a Tudomány? A világ megismerésére szolgáló egyéb

Részletesebben

... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből

... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből ... és amit kihagytunk a nyelvi cikkből Tordai Renáta, Andréka Hajnal, Németi István Habár azzal az ígérettel zártuk a nyelvről szóló cikket, hogy nemsokára már a relativitás elméletét kezdjük felépíteni,

Részletesebben

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja

13/13. kötet HU. Az Európai Unió Hivatalos Lapja 113 31994D0023 L 17/34 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA 1994.1.20. A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (1994. január 17.) az európai műszaki engedélyre vonatkozó közös eljárási szabályokról (94/23/EK) AZ EURÓPAI

Részletesebben

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban

A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban A tudományos bizonytalanságra adott jogi válaszok a környezeti döntéshozatalban dr. Sulyok Katalin Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettes Titkársága

Részletesebben

A zsebrádiótól Turán tételéig

A zsebrádiótól Turán tételéig Jegyzetek egy matekóráról Lejegyezte és kiegészítésekkel ellátta: Meszéna Balázs A katedrán: Pataki János A gráfokat rengeteg életszagú példa megoldásában tudjuk segítségül hívni. Erre nézzünk egy példát:

Részletesebben

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes

MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a tanulóközpontú pedagógusi, oktatói gondolkodás és gyakorlat kapcsolata. Farkas Éva Einhorn Ágnes A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER BEVEZETÉSE SZAKMAI KONZULTÁCIÓVAL EGYBEKÖTÖTT KONFERENCIA OKTATÁSI HIVATAL - TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY Budapest, 2015. május 6. MŰHELYMUNKA A tanulási eredmény fogalma és a

Részletesebben

Szabadalombitorlási perekben a gazdagodás elvonásának kérdései

Szabadalombitorlási perekben a gazdagodás elvonásának kérdései Szabadalombitorlási perekben a gazdagodás elvonásának kérdései Molnár Imre (Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda) előadása a MIE siófoki továbbképzésén 2010. május 7-én 2 Tisztelt hallgatóságom számára bizonyára

Részletesebben