Mit jelent Kant ismeretelméletében az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális?

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mit jelent Kant ismeretelméletében az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális?"

Átírás

1 Tóth Ádám Szabad bölcsészet BA, filozófia szakirány 4. évfolyam Mit jelent Kant ismeretelméletében az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális? E dolgozat célja a Kant által a térre vonatkoztatott két fogalom, a transzcendentális idealitás és az empirikus realitás jelentésének tisztázása. A kifejtést a két fogalom minél pontosabb magyarázatával kezdjük, ennek során pedig elsősorban A tiszta ész kritikájának ide vonatkozó szöveghelyeit hívjuk segítségül. Ezután részben az említett mű, részben a róla szóló tanulmányok és kommentárok alapján a tér szembeállítása következik olyan más dolgokkal, melyek az idealitás realitás fogalompár mentén kirajzolódó skálán vagy alacsonyabban, vagy magasabban helyezkednek el. Ezen összevetés kiváló eszközül szolgál arra, hogy még jobban megértsük a tér Kant által neki tulajdonított ontológiai-ismeretelméleti státuszát. Végül pedig a predikátumok elemzése után magát az alanyt vesszük szemügyre, megvizsgálva, hogy mit is kell a kanti mű alapján téren értenünk, és remélve, hogy ezzel még világosabbá sikerül tennünk a kijelentést, miszerint a tér transzcendentálisan ideális, empirikus értelemben pedig reális. Mindezek során jelentősen több szó esik majd az empirikus realitásról, véleményünk szerint ugyanis ennek helyes megértése sokkal nagyobb erőfeszítést kíván, mint a térről tett másik állításé. A tisztázás érdekében hasznos a problémát egy olyan irányból megközelíteni, amely a Transzcendentális esztétikával, pontosabban annak célkitűzésével és eredményével függ össze. Kant ebben a szakaszban érzéki megismerésünk kritikai vizsgálatát szándékozik elvégezni, ez pedig a tér (és az idő) mibenlétének kérdését is magában foglalja. Mindezen kutatások végén Kant arra a konklúzióra jut, hogy a tér pusztán érzékelésünk sajátos természetéhez kötődő szemléleti forma, melyről ekként az is kiderül, hogy nélküle semmiféle külső, érzéki (tárgy)tapasztalat nem lehetséges. És ez az a pont, amely hozzásegíthet a fenti meghatározások megértéséhez. 1

2 Ha alaposabban szemügyre vesszük az alábbi Kant-idézetet, világossá válik, mit is ért empirikus realitás alatt. Így tehát vizsgálódásaink arra tanítanak, hogy a tér reális (azaz objektív érvény illeti meg) mindama jelenségek vonatkozásában, melyekkel mint rajtunk kívül lévő tárgyakkal találkozhatunk ( ) Egyszóval fenntartjuk, hogy a tér empirikus értelemben (minden lehetséges külső tapasztalat vonatkozásában) reális ( ). 1 Ha ezeket meggondoljuk, először is láthatóvá válik, hogy a kérdést: Megilleti-e a teret az empirikus realitás?, a következő módon fogalmazhatjuk át: A jelenségekről mint jelenségekről objektíve érvényes módon állíthatjuk-e a térbeliséget? Másodszor, immár az sem kétséges, hogy e kérdést eleve értelmetlen föltennünk, hiszen korábban a tér már a jelenségek mint jelenségek lehetőségi feltételeként mutatkozott meg. Akkor pedig semmi értelme afelől kételkednünk, hogy egy jelenséget mint ilyet ténylegesen megillet-e a térbeliség, hiszen ahhoz, hogy egyáltalán létezhessen, eleve szüksége van a térre. Azaz a fenti kérdéssel egy olyan adott dolog egy bizonyos tulajdonságának megléte felől érdeklődnénk, melynek már pusztán ahhoz, hogy adódhasson, szüksége van e tulajdonságra. Ha hasonlattal szeretnénk kifejezni a dolgot, a következőket mondhatjuk. Képzeljünk el egy templomot, melynek szigorú rendszabályai közé tartozik az a kikötés is, hogy a nők csak hajukat kendő alá rejtve léphetnek be. Ha ezt tudjuk, illetve abban is biztosak vagyunk, hogy a szabályokat teljes következetességgel hajtják végre, akkor ezek után a templomban állva teljesen fölösleges azon gondolnunk, vajon jól látjuk-e, hogy a mellettünk álló asszony haját kendő takarja. Ha nem így lenne, eleve nem is tartózkodhatna itt. A térre mint lehetőségi feltételre való utalással tehát egyszerre magyaráztuk és legalábbis Kant szerint alapoztuk meg a tér empirikus realitásának tételét. Kelemen János is a tér ilyen értelemben vett realitását, illetve annak következményét mondja ki a kategóriák, illetve a tiszta szemléleti formák különbségének összefüggésében: A kategóriák transzcendentális dedukciója sokkal nehezebb vállalkozás, mint a tér és az idő objektív érvényességének, azaz empirikus realitásának bizonyítása. A térnek és az időnek mint szemléleti formáknak nincs is szükségük külön transzcendentális dedukcióra ( ) A transzcendentális dedukció ebben az esetben - egyszerűen szólva - abban áll, hogy mivel a tárgyak mindenképpen térben és időben vannak adva, a tér- és időbeli feltételek eleve érvényesek rájuk. 2 John Éva Az ezerszög kalandjai című tanulmánya is erre mutat rá egy érdekes filozófiatörténeti probléma kontextusában. Az általa felvázolt, Kant elméletét illető 1 Kant, I.: A tiszta ész kritikája, Kelemen J.: Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elmélete,

3 hagyományos félreértés, illetve okainak részletes bemutatása a jelenlegi témához nem tartozik hozzá, így csak annyiban említjük meg, amennyiben segítséget nyújt az itt tárgyalt fogalmak érthetővé tételében. E félreértés röviden úgy foglalható össze, hogy Kant több kritikusa is a leibnizi hagyomány talaján állva és e hagyomány fogalmi hálójába kapaszkodva a kanti szemléletet vagy egyszerű belső képként, vagy intuitív, azaz egyetlen szempillantás alatt történő, villámcsapásszerű megismerésként érti. E felfogás azonban amellett, hogy ez alapján a matematika szemlélet által való megalapozhatósága is kérdésessé válik megakadályozza e szerzőket abban, hogy meglássák a sémafogalomnak a matematika megalapozásában játszott szerepét, és egyben a kanti szemléletfogalom legnagyobb újdonságát. 3 Nem arról van szó, mint a hagyományos intuíciófogalom esetében, hogy egy kész tárgy adatik nekem, és azt egyetlen szempillantás alatt fogom fel. Még csak arról sem, hogy egy kész tárgy adatik nekem, de csak apránként vagyok képes felfogni azt. 4 Azaz mindkét megismerési mechanizmus, a (valamely tárgyról alkotott) belső kép, és az (egy adott dolog egyetlen pillanatban és a maga egészében való felfogásaként értett) intuíció is a tárgy adódását követően lép mozgásba, és ehhez az eleve adott tárgyhoz viszonyul ilyen vagy olyan módon. Így pedig éppen a kanti szemléletfogalom alapvető - és az előző bekezdésekben bemutatott - jellegét nélkülözik: az ismeret tárgya sohasem készen adott, nekem kell létrehoznom: a séma mindig megelőzi a képet ( ). A szemlélet nem a kész tárgyakra vonatkozó ismeretek egy fajtája, hanem a tárgy létrehozásának folyamata. 5 Most nézzük, hogyan érti Kant a térre vonatkoztatott másik meghatározást. [A] tér ideális a dolgok vonatkozásában, ha az ész önmagukban veszi fontolóra őket, azaz elvonatkoztat érzékelésünk sajátosságaitól. ( ) a tér ( ) transzcendentális értelemben ideális, azaz tüstént semmivé válik, mihelyt eltekintünk minden tapasztalat lehetőségének feltételétől, és a magukban való dolgok tulajdonságaként tekintjük a teret. 6 Láthattuk, hogy a tér érzéki tapasztalatot megalapozó mivolta egyenesen vezetett empirikus realitásának belátásához. Itt a tér egy másik, ezzel szorosan összefüggő tulajdonsága, nevezetesen az, hogy e feltétel-szerepet érzékelési képességünk a priori formájaként tölti be, transzcendentális idealitásához fog elvezetni. Hiszen abból, hogy a tér csakis elménkben lakozó tiszta szemléleti formaként létezik, az következik, hogy tehát a dolgokat mint magukban valókat, elménktől és rájuk irányuló szemléletünktől függetlenül nem illeti meg a térbeliség. Nem állíthatjuk tehát a térről, hogy transzcendentális értelemben is reális lenne. Ez utóbbi fogalom 3 John É.: Az ezerszög kalandjai. Egy gyakori félreértés Kant szemléletfogalmával kapcsolatban, Uo. 5 Uo. 6 Kant, I.: A tiszta ész kritikája, 84. 3

4 eddig nem jött szóba, forduljunk itt ezért segítségért Henry E. Allisonhoz, aki a következőképp fogalmaz: transzcendentális értelemben akkor és csak akkor reális valami, ha ugyanezeknek az érzéki feltételeknek a felhasználásától függetlenül lehet őket jellemezni és referálni rájuk. Transzcendentális értelemben tehát az elmétől való függetlenség vagy az, hogy valami az elmén kívül (ausser uns) van, az érzékiségtől és annak feltételeitől való függetlenséget jelent. [Az említett érzéki feltételek természetesen a szemlélet tiszta formáira, a térre és az időre utalnak.] 7 Tehát a dolgok mint jelenségek és tulajdonságaik, melyekkel jelenségként bírnak azért nem reálisak transzcendentálisan, mert esetükben semmiképp nem vonatkoztathatunk el a tértől mint szemléleti formától lévén az jelenségként való létüknek elengedhetetlen feltétele. De akkor nyilvánvalóan a tér mint tulajdonság sem lehet olyasvalami, mely az érzéki tapasztalat szubjektív, a priori feltételeitől függetlenül megállna a lábán: hiszen - az idő mellett - ő maga egyike e feltételeknek. A két fogalom magyarázata után fontos most felhívni a figyelmet egy bizonyos nehézségre. Azt gondolhatnánk, a tér empirikus realitása pusztán annyit jelent, hogy a magánvaló dologban nem létezik semmi olyan, amihez a térnek mint szemléletnek igazodnia kellene, és amit a szemléletben igaz vagy hamis módon képezhetne le. Így az empirikus realitáshoz elegendő lenne, hogy ne létezzen semmiféle mérce, objektív vonatkoztatási pont, melyhez a tér szemléletként viszonyulhat. Ahogyan Reinhard Brandt fogalmaz: A tér nem más, mint a szemlélet tiszta, szubjektív formája; a szemlélet bizonyossága közvetlen természetű, nincsen benne jelen a szubjektívnek és az objektívnek a megkülönböztetése, tehát mint olyan szükségszerűen igaz. Az euklideszi geometriának sajátja ez a közvetlen evidencia (illetve megfordítva: közvetlen evidenciánk Euklidesz tankönyvében rejlik). Mivelhogy nem létezik másik rajtunk kívüli tér, az euklideszi geometria apriori szükségszerűen érvényes a világ terére. 8 Mindez persze igaz, de pusztán ez alapján nem állíthatjuk a tér (mint szemlélet) empirikus realitását. Ennek kimutatásául érdemes megvizsgálni néhány, a térhez látszólag hasonló, szintén az ember sajátos természetéhez tartozó jelenséget (utóbbi fogalmat persze nem a kanti értelemben véve). Ilyenek például az esztétikai ítéletek. Ezeket illetően lehet úgy gondolkodni, hogy ízlésítéleteink (az, hogy egy dolgot szépnek vagy csúnyának, kellemesnek vagy kellemetlennek tartunk, stb.) alapjául semmi olyan nem szolgál magukban a dolgokban, 7 Allison, H. E.: Kant s Transcendental Idealism. An Interpretation and Defense Reinhard Brandt: Transzendentale Ästhetik, 1-3 (A19/B33 A30/B45)

5 ami ezen ítéletek objektív mércéje lehetne. Így azonban ilyen ítéletek meghozatalakor nem is lehetséges tévednünk: ha valamit szépnek vagy kellemesnek találunk, akkor az is. Ezektől azonban a tér (mint képzet, mint szemlélet) alapvetően különbözik: előbbiek a legkevésbé sem szolgálnak az érzéki tapasztalat létrejöttének feltételéül, utóbbi viszont nagyon is. Kant a mentális szféra egy másik csoportjával, a színekkel is e különbség mentén állítja szembe a teret: Zamat és színek egyáltalán nem szükségszerű feltételek, nem olyanok, amelyek nélkül a tárgyak nem lehetnek számunkra az érzékek objektumaivá. Csak a különös szerveződéshez véletlenszerűen csatlakozó hatások formájában kapcsolódnak a jelenséghez. Ezért nem is a priori képzetek ( ). 9 Továbbá: Egy színről, sem egy ízről nem lehet a priori elképzelésünk sem, a tér azonban csak a szemlélet tiszta formáját érinti ( ) és a tér minden fajtáját és meghatározottságát nagyon is a priori módon lehet és kell elképzelni ( ) Egyedül a tér révén lehetséges, hogy a dolgok számunkra külső tárgyak. 10 A tér, illetve a vele az imént szembeállított másféle képzetek különbségét még világosabbá tehetjük, ha utóbbiakkal kapcsolatban úgy fejezzük ki magunkat, hogy ezek empirikusan ideálisak. Arra, hogy ez mit jelent, Allison így adja meg a választ: Empirikus értelemben az ideális az individuális elme egyedi adatait jellemzi. Ez magában foglalja a kartesiánus-locke-i értelemben vett ideákat, vagy általánosabban a közönséges értelemben vett mentális szféra valamennyi tartalmát. A reális empirikus értelemben az emberi tapasztalás interszubjektív módon hozzáférhető, tér és idő szerint rendezett objektumaira vonatkozik. Empirikus szinten tehát az ideális reális megkülönböztetés elkerülhetetlenül az emberi megismerés szubjektív és objektív aspektusát különíti el. 11 Azaz mintha realitáshoz és idealitáshoz empirikus szinten a külvilággal való kapcsolat létrejöttét, illetve e kapcsolat hiányát köthetnénk. A tér mint szemléleti forma pedig úgy segít létrehozni e kapcsolatot, hogy létrejöttének elengedhetetlen feltételét képezi. Azután, hogy az empirikus realitás - transzcendentális idealitás fogalompár jelentését megvilágítottuk, vizsgáljuk meg azt is, hogy amiről állítjuk ezeket, maga a tér, mi is valójában. A kérdés most persze nem a tér ontológiai státuszára, a tapasztaláshoz való viszonyára és hasonlókra vonatkozik, hiszen az eddigiekben ezekről volt szó. Amire most szeretnénk fényt deríteni, az inkább az, hogy amit eddig megtudtunk, hogyan is kell pontosan 9 Kant, I.: A tiszta ész kritikája, 85, 1. lábjegyzet. 10 Uo. 11 Allison, H. E.: Kant s Transcendental Idealism. An Interpretation and Defense

6 érteni. Amikor ugyanis azt mondjuk, hogy a térbeliség a jelenségek lehetőségi feltétele, objektíve érvényes predikátuma, felmerül a kérdés, vajon milyen mértékben, milyen értelemben határozza meg e tér a jelenségeket, ez pedig attól függ, milyen térfogalommal rendelkezünk. Altrichter Ferenc Szemlélet és fogalom című tanulmányában szintén ezen a módon kérdez rá a tér (és az idő) mibenlétére: Közismert azonban, hogy [Kant] a szemlélet formáiként az időt és a teret határozta meg. De miféle időt és miféle teret - kérdezhetnénk? 12 Az ő válaszát a szemlélet tartalmának melyet valamelyik érzékszervnek megfelelő konkrét érzetként ír le bemutatása után találhatjuk, és a következőképpen foglalhatjuk össze. Az empirikus szemlélet formájának két fajtáját - a teret és az időt - párhuzamosan tárgyalva a térrel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy A szemlélet tartalma - akár akarjuk ezt, akár nem - mindig egy demonstratív jellegű ott"-hoz, itt"-hez vagy külső"-höz, azaz valami térjellegűhöz is kötődik. 13 A továbbiakban tett állításai ezt a kiindulótételt pontosítják: a demonstratív jellegű itt nem sajátossága magának a szemlélet tartalmának, és nem is vezethető le abból; semmilyen sajátos érzetminőség nem kapcsolódik hozzá (amilyenek az egyes érzékszervekhez viszont kapcsolódnak: színek, szagok és hasonlók); mégis szükségképpen kapcsolódik minden konkrét érzéki észlelésünkhöz; méghozzá olyan módon, hogy ez az itt maga sosem lehet konkrét tárgya észlelésünknek. A probléma e leírással az, hogy nem teszi teljesen világossá, mi is az a tér, melyhez minden észlelésünk szükségszerűen kötődik. Már az első mondat is itt -ről, ott -ról, vagy valami külső -ről beszél, a későbbi állítások alanya is a demonstratív jellegű itt, és mindezek alapján azt gondolhatjuk, Altrichter Kant-értelmezése szerint szemléletünk csak valami olyasmit határoz meg, hogy a dolgok éppen itt vagy ott vannak (attól függően, hogy mi éppen hol vagyunk), nem pedig azt, hogy egyáltalán térben helyezkednek el. Emellett szól a szerző szóhasználata akkor is, amikor perspektíváról, illetve emberi nézőpontról beszél: Ez az elrendeződés nem az önmagukban vett dolgokhoz tartozik, hanem az emberi észlelésben adott rendező elv, és az emberi nézőpont nélkül valóban nem létezhetne. 14 Továbbá: Bármilyen dolog szemlélete, azaz észlelési reprezentációja csak a dolognak a most, az itt és az én által meghatározott perspektívából származó vetülete vagy megjelenése - olyan, mintha egy perspektivikus pillanatfelvétel lenne. 15 Ha e hasonlatot szigorúan értelmezzük, akkor ennek alapján a szemlélő ént úgy kell elképzelni, mint aki egy már meglévő térben (és időben) létező világban foglalna el egy sajátos nézőpontot, és csupán e világnak e perspektívából való szemlélete, 12 Altrichter F.: Fogalom és szemlélet, Uo. 14 Altrichter F.: Fogalom és szemlélet, Altrichter F.: Fogalom és szemlélet, 12. 6

7 ebből az adott helyzetből, szemszögből való leképeződése lenne az elme a szemléleti formák alkotása. Ennek ellenére mint már mondtuk a fogalmazásmód nem egyértelmű, és Altrichter azt is látja, hogy Kant nem mindig az általa elemzett értelemben ír a térről. Rámutat, hogy A tiszta ész kritikájában folyton váltakozik egymással a demonstratív jellegű itt által meghatározott térfogalom a newtoni fizikába bevezetett és ott használt háromdimenziós, euklideszi térrel 16. A Transzcendentális esztétikában pedig valóban számos kifejezés található, mely alapján azt gondolhatjuk, Kant az utóbbi módon meghatározott térről beszél és tesz állításokat. Már a transzcendentális eljárást bemutató első paragrafus is sokat elárul. A módszer melynek célja az empirikus szemlélet tiszta formáinak elkülönítése leírása során Kant a következőt írta: Ha a test képzetéről leválasztom azt, amit az értelem gondol róla, ( ) s ha ugyanígy elkülönítem tőle azt, ami az érzetekhez tartozik, ( ) még mindig maradni fog valami az empirikus szemléletből, nevezetesen a kiterjedés és az alak. Ez utóbbiak ama tiszta szemlélet részei, mely mint az érzékelés puszta formája, a priori benne foglaltatik az elmében, anélkül, hogy az érzékek vagy érzetek bármiféle valóságos tárgya adva volna. 17 Az idézetben szereplő két kifejezés, a kiterjedés, illetve az alak arra utal, hogy nem pusztán az itt vagy az ott a dolgok miáltalunk rájuk ruházott tulajdonsága attól függően, hogy a térben éppen milyen helyzetet foglalunk el hozzájuk képest, hanem az is, hogy egyáltalán kiterjedtség, vagyis térbeliség illeti meg őket. Egy valamivel későbbi mondat is e felfogásnak ad hangot: Így hát csakis az ember szemszögéből beszélhetünk térről, kiterjedt dolgokról, stb. 18 A tér metafizikai és transzcendentális taglalása során is egymást követik az olyan megfogalmazások, melyek Kant ezen álláspontját fejezik ki. A második térargumentum egyik mondatának, mely szerint Soha nem tudjuk elképzelni, hogy nem létezik tér, jóllehet felettébb könnyű elgondolnunk, hogy a térben nincsenek tárgyak. 19, szintén csak úgy van értelme, ha tér alatt a háromdimenziós, euklideszi teret értjük, nem pedig a demonstratív jellegű itt -et. Ha mindez nem lenne elég, rögtön ezután a tér olyan szemléletként van definiálva, melyet úgy kell elgondolnunk, mintha önmagán belül 16 Altrichter F.: Fogalom és szemlélet, Kant, I.: A tiszta ész kritikája, Kant, I.: A tiszta ész kritikája, Kant, I.: A tiszta ész kritikája, 80. 7

8 tartalmazna végtelen sok képzetet minthogy a végtelen tér valamennyi része egyidejűleg létezik. 20 Vizsgálódásaink során tehát arra jutottunk, hogy a tér méghozzá a háromdimenziós, euklideszi értelemben vett tér mindenféle érzéki tapasztalat lehetőségi feltétele lévén empirikusan reálisnak, elménkben rejlő, szubjektív szemléleti formaként pedig transzcendentálisan ideálisnak bizonyult, e határozmányok pedig a tér ontológiaiismeretelméleti státuszát az idealitás-realitás skáláján a mentális szféra más elemei (színek, ízlésítéletek) fölött, de az elmétől létezésükben független dolgok (a magában való dolog) alatt jelölik ki. Irodalomjegyzék Kant, I.: A tiszta ész kritikája. Budapest, Ictus Kiadó, Altrichter F.: Fogalom és szemlélet. In Lehetséges-e egyáltalán? Márkus Györgynek - tanítványai. (Szerk. Háy J.) Budapest, Atlantisz, Kelemen J.: Korlátozni és merni a tudást. In Kelemen János: Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei. Budapest, Atlantisz, Allison, H. E.: Kant s Transcendental Idealism. An Interpretation and Defense. Yale University Press, New Haven London, Reinhard Brandt: Transzendentale Ästhetik, 1-3 (A19/B33 A30/B45). In Mohr, Georg Willaschek, Marcus (szerk.): Immanuel Kant: Kritik der reinen Vernunft. (Klassiker Auslegen; Bd. 17/18) Berlin, Akademie Verlag, John É.: Az ezerszög kalandjai. Egy gyakori félreértés Kant szemléletfogalmával kapcsolatban. In Világosság Kant, I.: A tiszta ész kritikája, 82. 8

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás

Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.

Részletesebben

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE

IV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő

Részletesebben

AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"

AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON

Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek

Részletesebben

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?

Pöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus? Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet

Részletesebben

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I. KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen

Részletesebben

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik

Részletesebben

A metaforikus jelentés metafizikai következményei

A metaforikus jelentés metafizikai következményei VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez

Részletesebben

Leírás és megszorítás.*)

Leírás és megszorítás.*) Leírás és megszorítás.*) Bevezetés. 1. A legújabb időben (1905.) Mach Ernő arra a kérdésre, hogy mit jelent e kifejezés: természettörvények?, a következő feleletet adta: Eredetük szerint a természettörvények

Részletesebben

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék

Közösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ

AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok

Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület Tereplátogatás támpontok Cél A tereplátogatás célja Budapest tereinek, társadalmi

Részletesebben

Matematika nagyon röviden

Matematika nagyon röviden Matematika nagyon röviden Timothy Gowers MATEMATIKA NAGYON RÖVIDEN Budapest, 2010 A kötet megjelenését az MTA Matematikai Tudományok Osztályának ajánlásával az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész

Részletesebben

Munkába, de hány keréken?

Munkába, de hány keréken? Munkába, de hány keréken? A Zöld Gondolat Lovagrend közlekedéstudatossági kutatása Újabb zöld kutatás, újabb fejlemények. Az őszi energiatakarékossági kérdőív után Lovagrendünk egy másik témában is feltette

Részletesebben

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika

IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Ennek oktatásmódszertani szükségességéről eddigi tapasztalataim alapján meg voltam

Ennek oktatásmódszertani szükségességéről eddigi tapasztalataim alapján meg voltam Iskolakultúra 2000/1 Krajnik József Az arisztotelészi szépség, jóság, igazság a művészeti nevelésben A JPTE Művészeti Karán meghirdetett,,a művészetfilozófiai eszmék története témakörű kurzusban az anyag

Részletesebben

Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1

Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1 1 Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1 Lehmann Miklós lehmann@ludens.elte.hu Wittgenstein képfelfogása filozófiájának egyik olyan területét jelenti, amely két főművében jól tükrözi az időközben

Részletesebben

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája Előszó a második kiadáshoz és Bevezetés Felkészülési segédlet

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája Előszó a második kiadáshoz és Bevezetés Felkészülési segédlet Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája Előszó a második kiadáshoz és Bevezetés Felkészülési segédlet 1.) Kant élete Immanuel Kant 1724 április 22-én született Königsbergben, a mai Kalinyingrádban. A Königsbergi

Részletesebben

Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens

Az önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A

Részletesebben

Vállalati logisztikai menedzsment. 3. rész segédlet

Vállalati logisztikai menedzsment. 3. rész segédlet BME Közlekedésgazdasági Tanszék Vállalati logisztikai menedzsment 3. rész segédlet összeállította: Nagy Zoltán mestertanár 2012. Marketingmix A marketingpolitika alapja a marketingmix, amelynek elemeit

Részletesebben

Biztos, hogy a narratíva közös téma?

Biztos, hogy a narratíva közös téma? VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája

Részletesebben

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1

Mérés és modellezés Méréstechnika VM, GM, MM 1 Mérés és modellezés 2008.02.04. 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni

Részletesebben

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA

LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor

Részletesebben

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája I.

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája I. Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája I. Bevezetés Bevezető A tiszta ész kritikájához Kant célkitűzése A tiszta ész kritikájának fő célkitűzése az, hogy bemutassa az emberi megismerőképesség működési elveit,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

I.4. BALATONI NYARALÁS. A feladatsor jellemzői

I.4. BALATONI NYARALÁS. A feladatsor jellemzői I.4. BALATONI NYARALÁS Tárgy, téma A feladatsor jellemzői Logikai fogalmak: logikai kijelentés; minden; van olyan; ha, akkor; és; vagy kifejezések jelentése. Egyszerű logikai kapcsolatok mondatok között.

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

III. KÖVETKEZTETÉSEK

III. KÖVETKEZTETÉSEK III. KÖVETKEZTETÉSEK Bogdán Andrea Monica Cãluºer Olimpia Moºteanu Salat Levente A nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó elõírások gyakorlatba ültetése a közintézmények szintjén Bevezetés Az Etnokulturális

Részletesebben

II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés

II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés Nagyon könnyen megfigyelhetjük, hogy akármilyen két számmal elindítunk egy Fibonacci sorozatot, a sorozat egymást követő tagjainak

Részletesebben

Az emberi embrió szabályozásának kérdéseiről

Az emberi embrió szabályozásának kérdéseiről Vörös Judit ügyvédjelölt, Galavits, Ábrahám & Kondacs Ügyvédi Iroda (Budapest) 1. Előszó Napjainkban úgy tűnik, a jogalkotók egyre inkább felismerik az emberi élet, személyiség mint érték védelmének fontosságát.

Részletesebben

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

Typotex Kiadó. Bevezetés

Typotex Kiadó. Bevezetés Járunk, és már a pusztán fiziológiai járásunkon keresztül is kimondjuk, hogy nincs itt maradandó helyünk, hogy úton vagyunk, hogy még valójában csak meg kell majd érkeznünk, még csak keressük a célt, és

Részletesebben

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről

Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Az építőkő és a díszítőkő fogalma és megnevezése Az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz

Részletesebben

4 ÉVFOLYAMOS FELVÉTELI EREDMÉNYEK

4 ÉVFOLYAMOS FELVÉTELI EREDMÉNYEK 71400510854-9. évfolyam Magyar nyelv 46 71400510854-9. évfolyam Matematika 31 71479247326-9. évfolyam Magyar nyelv 37 71479247326-9. évfolyam Matematika 25 71507778014-9. évfolyam Magyar nyelv 43 71507778014-9.

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Mérés és modellezés 1

Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés 1 Mérés és modellezés A mérnöki tevékenység alapeleme a mérés. A mérés célja valamely jelenség megismerése, vizsgálata. A mérés tervszerűen végzett tevékenység: azaz rögzíteni kell

Részletesebben

A kísérletes módszertan térnyerése az elméleti nyelvészetben. Pintér Lilla

A kísérletes módszertan térnyerése az elméleti nyelvészetben. Pintér Lilla A kísérletes módszertan térnyerése az elméleti nyelvészetben Pintér Lilla Kutatási kérdések I. Különbözőképp értelmezzük-e az alábbi mondatokat? (1) Csak Micimackó látogatta meg Malackát. (2) MICIMACKÓ

Részletesebben

Az értekezés tárgya, a kutatás célja

Az értekezés tárgya, a kutatás célja Az értekezés tárgya, a kutatás célja Művészeti gyakorlatomban is évek óta foglalkozom a valóság észlelésének, szemlélésének és leképezésének komplexitásával, bemutathatóságával, a térbeli nézőpont kérdésével.

Részletesebben

Dedukció és intencionalitás

Dedukció és intencionalitás Világosság 2008/2. Kant: szemlélet, intencionalitás, etika Komorjai László Dedukció és intencionalitás A gondolkodást gyakran paradoxonok mozgatják. Az egyik legáltalánosabb, hogy miként jelenhet meg a

Részletesebben

Bárány Tibor. Intenzionalitás: szavak, képek, gondolatok

Bárány Tibor. Intenzionalitás: szavak, képek, gondolatok Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Bárány Tibor Intenzionalitás: szavak, képek, gondolatok Doktori értekezés tézisei Budapest, 2011 2 1. Témaválasztás és célkitűzések Dolgozatomban a

Részletesebben

Híd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a

Híd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a Georg Simmel Híd és ajtó Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a 30 A külvilág dolgainak képe számunkra azzal a kétértelműséggel bír, hogy a külső természetben minden egymáshoz kapcsolódva, ám ugyanakkor különállóként

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Logikai filozófiai értekezés

Logikai filozófiai értekezés Ludwig Wittgenstein Logikai filozófiai értekezés (TRACTATUS LOGICO PHILOSOPHICUS) A Tractatus világa nem valós világ. Sivár logikai geometriai tájék, melynek határait a logika cövekeli ki. A nyelv hiánytalanul

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Méréselmélet MI BSc 1

Méréselmélet MI BSc 1 Mérés és s modellezés 2008.02.15. 1 Méréselmélet - bevezetés a mérnöki problémamegoldás menete 1. A probléma kitűzése 2. A hipotézis felállítása 3. Kísérlettervezés 4. Megfigyelések elvégzése 5. Adatok

Részletesebben

A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés

A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés Horváth Gergely A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés A szocialista kalkulációs vita az 1920 40-es évek gazdaságelméleti vitája, melynek fő kérdése az volt, hogy lehetséges-e a gazdasági

Részletesebben

Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!

Ma már minden negyedik amerikai felvilágosultnak mondható. Hallelúja! Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka

Részletesebben

Én Lét - Abszolútum II. Arisztotelész létfilozófiájának (metafizikájának) alapjai A lételmélet (létfilozófia, ontológia, metafizika) A lételmélet rákérdez az érzékeink által tapasztalható jelenségek alapjául

Részletesebben

A tér lineáris leképezései síkra

A tér lineáris leképezései síkra A tér lineáris leképezései síkra Az ábrázoló geometria célja: A háromdimenziós térben elhelyezkedő alakzatok helyzeti és metrikus viszonyainak egyértelmű és egyértelműen rekonstruálható módon történő ábrázolása

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Változó előírások, jobb védelem az interneten vásárlók részére mire ügyeljenek a fogyasztók?

Változó előírások, jobb védelem az interneten vásárlók részére mire ügyeljenek a fogyasztók? Változó előírások, jobb védelem az interneten vásárlók részére mire ügyeljenek a fogyasztók? Egyre népszerűbb a fogyasztók körében az interneten történő vásárlás, ugyanakkor még sokan nem tudják, hogy

Részletesebben

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22

AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.

Részletesebben

BEVEZETŐ A ZOHÁR KÖNYVÉHEZ

BEVEZETŐ A ZOHÁR KÖNYVÉHEZ BEVEZETŐ A ZOHÁR KÖNYVÉHEZ BEVEZETŐ A ZOHÁR KÖNYVÉHEZ .] Minthogy a Szent Zohár Könyve bölcsességének rejteke ezer lakattal van előlünk elzárva, és mivel az emberi nyelvezetünk jóval szegényesebb annál,

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 19. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Jelentés, jelek és jelrendszerek

Jelentés, jelek és jelrendszerek Tartalomjegyzék A jel...1 Jeltipológia a jelek fajtái...2 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat...3 Indexek...4 Ikonok, ikonikus jelek...5 Az indexek és ikonok értelmezése...6 Szimbólumok...7 A

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János

Részletesebben

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz

Kérdés. Válasz. Kérdés. A különböző típusú élelmiszerek beszerzését egybe kell-e számítani? Válasz Az előre nem látható és nem tervezhető, de az év folyamán felmerülő beszerzési szükségleteket az ajánlatkérőnek hogyan kell figyelembe vennie az egybeszámítás szempontjából? Az adott évben (tizenkét hónapban)

Részletesebben

Egy geometriai szélsőérték - feladat

Egy geometriai szélsőérték - feladat 1 Egy geometriai szélsőérték - feladat A feladat: Szerkesztendő egy olyan legnagyobb területű háromszög, melynek egyik csúcsa az a és b féltengelyeivel adott ellipszis tetszőlegesen felvett pontja. Keresendő

Részletesebben

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

Műszaki rajz 37 óra. MŰSZAKI RAJZ 7-8. évfolyam. Pedagógia program kerettanterv. Szabadon választható óra:

Műszaki rajz 37 óra. MŰSZAKI RAJZ 7-8. évfolyam. Pedagógia program kerettanterv. Szabadon választható óra: MŰSZAKI RAJZ 7-8. évfolyam Pedagógia program kerettanterv Szabadon választható óra: Műszaki rajz 37 óra A műszaki rajz szabadon választható órák célja: hogy a szakirányban továbbtanulóknak sajátos szemléleti

Részletesebben

A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje

A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje A hiperbolikus síkgeometria Poincaré-féle körmodellje Ha egy aiómarendszerre modellt adunk, az azt jelenti, hogy egy matematikai rendszerben interpretáljuk az aiómarendszer alapfogalmait és az aiómák a

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 2 Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre Bodor

Részletesebben

Jász Borbála: Perspektívák és érvelési struktúra a Leibniz Clarke vitában

Jász Borbála: Perspektívák és érvelési struktúra a Leibniz Clarke vitában Jász Borbála: Perspektívák és érvelési struktúra a Leibniz Clarke vitában Az alapvetően látásközpontú európai kultúra meghatározó időszaka a korai újkor. A 17 18. századi gondolkodásban a perspektíva fogalmának

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések

Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Érveléstechnika-logika 3. Elemi és összetett érvelések Összetett érvelések Hosszabb szövegekben vagy beszédekben számos esetben találkozunk összetett érvelésekkel. (Lásd előző dián a 22-es csapdájának

Részletesebben

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról

Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Információ megjelenítés Tufte szabályai

Információ megjelenítés Tufte szabályai Információ megjelenítés Tufte szabályai Mennyiségi adatok megjelenítése Edward Tufte (Professor, Yale) Mondat: 2, 3 adat összehasonlítására alkalmas Táblázat: sorokba, oszlopokba rendezett adat pontos

Részletesebben

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai

Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék

Részletesebben

EUKLIDÉSZ ÉS BOLYAI PÁRHUZAMOSAI: A GÖRÖG ÉS A MODERN TRAGIKUM SZIMBÓLUMAI

EUKLIDÉSZ ÉS BOLYAI PÁRHUZAMOSAI: A GÖRÖG ÉS A MODERN TRAGIKUM SZIMBÓLUMAI EUKLIDÉSZ ÉS BOLYAI PÁRHUZAMOSAI: A GÖRÖG ÉS A MODERN TRAGIKUM SZIMBÓLUMAI 37 I. Az egyéniség forradalma a pythagoreus hagyományon belül 1. Euklidész és Bolyaiék közös alapfeltevése: a végtelenített egyenes,

Részletesebben

Cornelius Van Til Apologetika

Cornelius Van Til Apologetika Cornelius Van Til Apologetika Presbyterian and Reformed Publishing Company 1976 1 Tartalomjegyzék Első fejezet: A keresztyén igazság rendszere...3 Rendszeres teológia...6 A. Teológia...6 B. Antropológia...14

Részletesebben

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.

Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es

Részletesebben

ENERGETIKAI AXIÓMARENDSZEREN NYUGVÓ RENDSZERELMÉLET I. KÖTET.

ENERGETIKAI AXIÓMARENDSZEREN NYUGVÓ RENDSZERELMÉLET I. KÖTET. Dr. Takáts Ágoston ENERGETIKAI AXIÓMARENDSZEREN NYUGVÓ RENDSZERELMÉLET I. KÖTET. A TUDOMÁNYOS GONDOLKODÁSRÓL ÉS A MEGISMERÉS HÁRMAS ABSZTRAKCIÓS SZINTJÉRŐL 2007. Tartalom 1. AZ ENERGETIKAI AXIÓMARENDSZER

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből

Változatok: órakeret A Ábrahám története 2 óra. 1 óra. Archaikus népi imák Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből Projektterv a bibliai ismeretek és az iskolai ethos összekapcsolási lehetőségeiről a tanítási gyakorlatban Gelniczkyné Teiszler Mária Bibliai ismeretek Cél: a bizalomjáték által érzelmileg átéljék a vezető

Részletesebben

Ullmann Tamás. A láthatatlan forma Sematizmus és intencionalitás

Ullmann Tamás. A láthatatlan forma Sematizmus és intencionalitás Ullmann Tamás A láthatatlan forma Sematizmus és intencionalitás 2010 1 Bevezetés A tudat tényét egyáltalán nem könnyű megragadni, noha a legközvetlenebb evidenciában adódik. Az a különlegessége, hogy miközben

Részletesebben

Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész.

Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész. Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész. Az előző részben a tudat elméletét arra a felismerésre építettük, hogy az öntudat kulcseleme a döntéshozatal. Kimutattuk, hogy a sejtek az egysejtűek, a

Részletesebben