Mit jelent Kant ismeretelméletében az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális?
|
|
- Attila Bognár
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tóth Ádám Szabad bölcsészet BA, filozófia szakirány 4. évfolyam Mit jelent Kant ismeretelméletében az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális? E dolgozat célja a Kant által a térre vonatkoztatott két fogalom, a transzcendentális idealitás és az empirikus realitás jelentésének tisztázása. A kifejtést a két fogalom minél pontosabb magyarázatával kezdjük, ennek során pedig elsősorban A tiszta ész kritikájának ide vonatkozó szöveghelyeit hívjuk segítségül. Ezután részben az említett mű, részben a róla szóló tanulmányok és kommentárok alapján a tér szembeállítása következik olyan más dolgokkal, melyek az idealitás realitás fogalompár mentén kirajzolódó skálán vagy alacsonyabban, vagy magasabban helyezkednek el. Ezen összevetés kiváló eszközül szolgál arra, hogy még jobban megértsük a tér Kant által neki tulajdonított ontológiai-ismeretelméleti státuszát. Végül pedig a predikátumok elemzése után magát az alanyt vesszük szemügyre, megvizsgálva, hogy mit is kell a kanti mű alapján téren értenünk, és remélve, hogy ezzel még világosabbá sikerül tennünk a kijelentést, miszerint a tér transzcendentálisan ideális, empirikus értelemben pedig reális. Mindezek során jelentősen több szó esik majd az empirikus realitásról, véleményünk szerint ugyanis ennek helyes megértése sokkal nagyobb erőfeszítést kíván, mint a térről tett másik állításé. A tisztázás érdekében hasznos a problémát egy olyan irányból megközelíteni, amely a Transzcendentális esztétikával, pontosabban annak célkitűzésével és eredményével függ össze. Kant ebben a szakaszban érzéki megismerésünk kritikai vizsgálatát szándékozik elvégezni, ez pedig a tér (és az idő) mibenlétének kérdését is magában foglalja. Mindezen kutatások végén Kant arra a konklúzióra jut, hogy a tér pusztán érzékelésünk sajátos természetéhez kötődő szemléleti forma, melyről ekként az is kiderül, hogy nélküle semmiféle külső, érzéki (tárgy)tapasztalat nem lehetséges. És ez az a pont, amely hozzásegíthet a fenti meghatározások megértéséhez. 1
2 Ha alaposabban szemügyre vesszük az alábbi Kant-idézetet, világossá válik, mit is ért empirikus realitás alatt. Így tehát vizsgálódásaink arra tanítanak, hogy a tér reális (azaz objektív érvény illeti meg) mindama jelenségek vonatkozásában, melyekkel mint rajtunk kívül lévő tárgyakkal találkozhatunk ( ) Egyszóval fenntartjuk, hogy a tér empirikus értelemben (minden lehetséges külső tapasztalat vonatkozásában) reális ( ). 1 Ha ezeket meggondoljuk, először is láthatóvá válik, hogy a kérdést: Megilleti-e a teret az empirikus realitás?, a következő módon fogalmazhatjuk át: A jelenségekről mint jelenségekről objektíve érvényes módon állíthatjuk-e a térbeliséget? Másodszor, immár az sem kétséges, hogy e kérdést eleve értelmetlen föltennünk, hiszen korábban a tér már a jelenségek mint jelenségek lehetőségi feltételeként mutatkozott meg. Akkor pedig semmi értelme afelől kételkednünk, hogy egy jelenséget mint ilyet ténylegesen megillet-e a térbeliség, hiszen ahhoz, hogy egyáltalán létezhessen, eleve szüksége van a térre. Azaz a fenti kérdéssel egy olyan adott dolog egy bizonyos tulajdonságának megléte felől érdeklődnénk, melynek már pusztán ahhoz, hogy adódhasson, szüksége van e tulajdonságra. Ha hasonlattal szeretnénk kifejezni a dolgot, a következőket mondhatjuk. Képzeljünk el egy templomot, melynek szigorú rendszabályai közé tartozik az a kikötés is, hogy a nők csak hajukat kendő alá rejtve léphetnek be. Ha ezt tudjuk, illetve abban is biztosak vagyunk, hogy a szabályokat teljes következetességgel hajtják végre, akkor ezek után a templomban állva teljesen fölösleges azon gondolnunk, vajon jól látjuk-e, hogy a mellettünk álló asszony haját kendő takarja. Ha nem így lenne, eleve nem is tartózkodhatna itt. A térre mint lehetőségi feltételre való utalással tehát egyszerre magyaráztuk és legalábbis Kant szerint alapoztuk meg a tér empirikus realitásának tételét. Kelemen János is a tér ilyen értelemben vett realitását, illetve annak következményét mondja ki a kategóriák, illetve a tiszta szemléleti formák különbségének összefüggésében: A kategóriák transzcendentális dedukciója sokkal nehezebb vállalkozás, mint a tér és az idő objektív érvényességének, azaz empirikus realitásának bizonyítása. A térnek és az időnek mint szemléleti formáknak nincs is szükségük külön transzcendentális dedukcióra ( ) A transzcendentális dedukció ebben az esetben - egyszerűen szólva - abban áll, hogy mivel a tárgyak mindenképpen térben és időben vannak adva, a tér- és időbeli feltételek eleve érvényesek rájuk. 2 John Éva Az ezerszög kalandjai című tanulmánya is erre mutat rá egy érdekes filozófiatörténeti probléma kontextusában. Az általa felvázolt, Kant elméletét illető 1 Kant, I.: A tiszta ész kritikája, Kelemen J.: Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elmélete,
3 hagyományos félreértés, illetve okainak részletes bemutatása a jelenlegi témához nem tartozik hozzá, így csak annyiban említjük meg, amennyiben segítséget nyújt az itt tárgyalt fogalmak érthetővé tételében. E félreértés röviden úgy foglalható össze, hogy Kant több kritikusa is a leibnizi hagyomány talaján állva és e hagyomány fogalmi hálójába kapaszkodva a kanti szemléletet vagy egyszerű belső képként, vagy intuitív, azaz egyetlen szempillantás alatt történő, villámcsapásszerű megismerésként érti. E felfogás azonban amellett, hogy ez alapján a matematika szemlélet által való megalapozhatósága is kérdésessé válik megakadályozza e szerzőket abban, hogy meglássák a sémafogalomnak a matematika megalapozásában játszott szerepét, és egyben a kanti szemléletfogalom legnagyobb újdonságát. 3 Nem arról van szó, mint a hagyományos intuíciófogalom esetében, hogy egy kész tárgy adatik nekem, és azt egyetlen szempillantás alatt fogom fel. Még csak arról sem, hogy egy kész tárgy adatik nekem, de csak apránként vagyok képes felfogni azt. 4 Azaz mindkét megismerési mechanizmus, a (valamely tárgyról alkotott) belső kép, és az (egy adott dolog egyetlen pillanatban és a maga egészében való felfogásaként értett) intuíció is a tárgy adódását követően lép mozgásba, és ehhez az eleve adott tárgyhoz viszonyul ilyen vagy olyan módon. Így pedig éppen a kanti szemléletfogalom alapvető - és az előző bekezdésekben bemutatott - jellegét nélkülözik: az ismeret tárgya sohasem készen adott, nekem kell létrehoznom: a séma mindig megelőzi a képet ( ). A szemlélet nem a kész tárgyakra vonatkozó ismeretek egy fajtája, hanem a tárgy létrehozásának folyamata. 5 Most nézzük, hogyan érti Kant a térre vonatkoztatott másik meghatározást. [A] tér ideális a dolgok vonatkozásában, ha az ész önmagukban veszi fontolóra őket, azaz elvonatkoztat érzékelésünk sajátosságaitól. ( ) a tér ( ) transzcendentális értelemben ideális, azaz tüstént semmivé válik, mihelyt eltekintünk minden tapasztalat lehetőségének feltételétől, és a magukban való dolgok tulajdonságaként tekintjük a teret. 6 Láthattuk, hogy a tér érzéki tapasztalatot megalapozó mivolta egyenesen vezetett empirikus realitásának belátásához. Itt a tér egy másik, ezzel szorosan összefüggő tulajdonsága, nevezetesen az, hogy e feltétel-szerepet érzékelési képességünk a priori formájaként tölti be, transzcendentális idealitásához fog elvezetni. Hiszen abból, hogy a tér csakis elménkben lakozó tiszta szemléleti formaként létezik, az következik, hogy tehát a dolgokat mint magukban valókat, elménktől és rájuk irányuló szemléletünktől függetlenül nem illeti meg a térbeliség. Nem állíthatjuk tehát a térről, hogy transzcendentális értelemben is reális lenne. Ez utóbbi fogalom 3 John É.: Az ezerszög kalandjai. Egy gyakori félreértés Kant szemléletfogalmával kapcsolatban, Uo. 5 Uo. 6 Kant, I.: A tiszta ész kritikája, 84. 3
4 eddig nem jött szóba, forduljunk itt ezért segítségért Henry E. Allisonhoz, aki a következőképp fogalmaz: transzcendentális értelemben akkor és csak akkor reális valami, ha ugyanezeknek az érzéki feltételeknek a felhasználásától függetlenül lehet őket jellemezni és referálni rájuk. Transzcendentális értelemben tehát az elmétől való függetlenség vagy az, hogy valami az elmén kívül (ausser uns) van, az érzékiségtől és annak feltételeitől való függetlenséget jelent. [Az említett érzéki feltételek természetesen a szemlélet tiszta formáira, a térre és az időre utalnak.] 7 Tehát a dolgok mint jelenségek és tulajdonságaik, melyekkel jelenségként bírnak azért nem reálisak transzcendentálisan, mert esetükben semmiképp nem vonatkoztathatunk el a tértől mint szemléleti formától lévén az jelenségként való létüknek elengedhetetlen feltétele. De akkor nyilvánvalóan a tér mint tulajdonság sem lehet olyasvalami, mely az érzéki tapasztalat szubjektív, a priori feltételeitől függetlenül megállna a lábán: hiszen - az idő mellett - ő maga egyike e feltételeknek. A két fogalom magyarázata után fontos most felhívni a figyelmet egy bizonyos nehézségre. Azt gondolhatnánk, a tér empirikus realitása pusztán annyit jelent, hogy a magánvaló dologban nem létezik semmi olyan, amihez a térnek mint szemléletnek igazodnia kellene, és amit a szemléletben igaz vagy hamis módon képezhetne le. Így az empirikus realitáshoz elegendő lenne, hogy ne létezzen semmiféle mérce, objektív vonatkoztatási pont, melyhez a tér szemléletként viszonyulhat. Ahogyan Reinhard Brandt fogalmaz: A tér nem más, mint a szemlélet tiszta, szubjektív formája; a szemlélet bizonyossága közvetlen természetű, nincsen benne jelen a szubjektívnek és az objektívnek a megkülönböztetése, tehát mint olyan szükségszerűen igaz. Az euklideszi geometriának sajátja ez a közvetlen evidencia (illetve megfordítva: közvetlen evidenciánk Euklidesz tankönyvében rejlik). Mivelhogy nem létezik másik rajtunk kívüli tér, az euklideszi geometria apriori szükségszerűen érvényes a világ terére. 8 Mindez persze igaz, de pusztán ez alapján nem állíthatjuk a tér (mint szemlélet) empirikus realitását. Ennek kimutatásául érdemes megvizsgálni néhány, a térhez látszólag hasonló, szintén az ember sajátos természetéhez tartozó jelenséget (utóbbi fogalmat persze nem a kanti értelemben véve). Ilyenek például az esztétikai ítéletek. Ezeket illetően lehet úgy gondolkodni, hogy ízlésítéleteink (az, hogy egy dolgot szépnek vagy csúnyának, kellemesnek vagy kellemetlennek tartunk, stb.) alapjául semmi olyan nem szolgál magukban a dolgokban, 7 Allison, H. E.: Kant s Transcendental Idealism. An Interpretation and Defense Reinhard Brandt: Transzendentale Ästhetik, 1-3 (A19/B33 A30/B45)
5 ami ezen ítéletek objektív mércéje lehetne. Így azonban ilyen ítéletek meghozatalakor nem is lehetséges tévednünk: ha valamit szépnek vagy kellemesnek találunk, akkor az is. Ezektől azonban a tér (mint képzet, mint szemlélet) alapvetően különbözik: előbbiek a legkevésbé sem szolgálnak az érzéki tapasztalat létrejöttének feltételéül, utóbbi viszont nagyon is. Kant a mentális szféra egy másik csoportjával, a színekkel is e különbség mentén állítja szembe a teret: Zamat és színek egyáltalán nem szükségszerű feltételek, nem olyanok, amelyek nélkül a tárgyak nem lehetnek számunkra az érzékek objektumaivá. Csak a különös szerveződéshez véletlenszerűen csatlakozó hatások formájában kapcsolódnak a jelenséghez. Ezért nem is a priori képzetek ( ). 9 Továbbá: Egy színről, sem egy ízről nem lehet a priori elképzelésünk sem, a tér azonban csak a szemlélet tiszta formáját érinti ( ) és a tér minden fajtáját és meghatározottságát nagyon is a priori módon lehet és kell elképzelni ( ) Egyedül a tér révén lehetséges, hogy a dolgok számunkra külső tárgyak. 10 A tér, illetve a vele az imént szembeállított másféle képzetek különbségét még világosabbá tehetjük, ha utóbbiakkal kapcsolatban úgy fejezzük ki magunkat, hogy ezek empirikusan ideálisak. Arra, hogy ez mit jelent, Allison így adja meg a választ: Empirikus értelemben az ideális az individuális elme egyedi adatait jellemzi. Ez magában foglalja a kartesiánus-locke-i értelemben vett ideákat, vagy általánosabban a közönséges értelemben vett mentális szféra valamennyi tartalmát. A reális empirikus értelemben az emberi tapasztalás interszubjektív módon hozzáférhető, tér és idő szerint rendezett objektumaira vonatkozik. Empirikus szinten tehát az ideális reális megkülönböztetés elkerülhetetlenül az emberi megismerés szubjektív és objektív aspektusát különíti el. 11 Azaz mintha realitáshoz és idealitáshoz empirikus szinten a külvilággal való kapcsolat létrejöttét, illetve e kapcsolat hiányát köthetnénk. A tér mint szemléleti forma pedig úgy segít létrehozni e kapcsolatot, hogy létrejöttének elengedhetetlen feltételét képezi. Azután, hogy az empirikus realitás - transzcendentális idealitás fogalompár jelentését megvilágítottuk, vizsgáljuk meg azt is, hogy amiről állítjuk ezeket, maga a tér, mi is valójában. A kérdés most persze nem a tér ontológiai státuszára, a tapasztaláshoz való viszonyára és hasonlókra vonatkozik, hiszen az eddigiekben ezekről volt szó. Amire most szeretnénk fényt deríteni, az inkább az, hogy amit eddig megtudtunk, hogyan is kell pontosan 9 Kant, I.: A tiszta ész kritikája, 85, 1. lábjegyzet. 10 Uo. 11 Allison, H. E.: Kant s Transcendental Idealism. An Interpretation and Defense
6 érteni. Amikor ugyanis azt mondjuk, hogy a térbeliség a jelenségek lehetőségi feltétele, objektíve érvényes predikátuma, felmerül a kérdés, vajon milyen mértékben, milyen értelemben határozza meg e tér a jelenségeket, ez pedig attól függ, milyen térfogalommal rendelkezünk. Altrichter Ferenc Szemlélet és fogalom című tanulmányában szintén ezen a módon kérdez rá a tér (és az idő) mibenlétére: Közismert azonban, hogy [Kant] a szemlélet formáiként az időt és a teret határozta meg. De miféle időt és miféle teret - kérdezhetnénk? 12 Az ő válaszát a szemlélet tartalmának melyet valamelyik érzékszervnek megfelelő konkrét érzetként ír le bemutatása után találhatjuk, és a következőképpen foglalhatjuk össze. Az empirikus szemlélet formájának két fajtáját - a teret és az időt - párhuzamosan tárgyalva a térrel kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy A szemlélet tartalma - akár akarjuk ezt, akár nem - mindig egy demonstratív jellegű ott"-hoz, itt"-hez vagy külső"-höz, azaz valami térjellegűhöz is kötődik. 13 A továbbiakban tett állításai ezt a kiindulótételt pontosítják: a demonstratív jellegű itt nem sajátossága magának a szemlélet tartalmának, és nem is vezethető le abból; semmilyen sajátos érzetminőség nem kapcsolódik hozzá (amilyenek az egyes érzékszervekhez viszont kapcsolódnak: színek, szagok és hasonlók); mégis szükségképpen kapcsolódik minden konkrét érzéki észlelésünkhöz; méghozzá olyan módon, hogy ez az itt maga sosem lehet konkrét tárgya észlelésünknek. A probléma e leírással az, hogy nem teszi teljesen világossá, mi is az a tér, melyhez minden észlelésünk szükségszerűen kötődik. Már az első mondat is itt -ről, ott -ról, vagy valami külső -ről beszél, a későbbi állítások alanya is a demonstratív jellegű itt, és mindezek alapján azt gondolhatjuk, Altrichter Kant-értelmezése szerint szemléletünk csak valami olyasmit határoz meg, hogy a dolgok éppen itt vagy ott vannak (attól függően, hogy mi éppen hol vagyunk), nem pedig azt, hogy egyáltalán térben helyezkednek el. Emellett szól a szerző szóhasználata akkor is, amikor perspektíváról, illetve emberi nézőpontról beszél: Ez az elrendeződés nem az önmagukban vett dolgokhoz tartozik, hanem az emberi észlelésben adott rendező elv, és az emberi nézőpont nélkül valóban nem létezhetne. 14 Továbbá: Bármilyen dolog szemlélete, azaz észlelési reprezentációja csak a dolognak a most, az itt és az én által meghatározott perspektívából származó vetülete vagy megjelenése - olyan, mintha egy perspektivikus pillanatfelvétel lenne. 15 Ha e hasonlatot szigorúan értelmezzük, akkor ennek alapján a szemlélő ént úgy kell elképzelni, mint aki egy már meglévő térben (és időben) létező világban foglalna el egy sajátos nézőpontot, és csupán e világnak e perspektívából való szemlélete, 12 Altrichter F.: Fogalom és szemlélet, Uo. 14 Altrichter F.: Fogalom és szemlélet, Altrichter F.: Fogalom és szemlélet, 12. 6
7 ebből az adott helyzetből, szemszögből való leképeződése lenne az elme a szemléleti formák alkotása. Ennek ellenére mint már mondtuk a fogalmazásmód nem egyértelmű, és Altrichter azt is látja, hogy Kant nem mindig az általa elemzett értelemben ír a térről. Rámutat, hogy A tiszta ész kritikájában folyton váltakozik egymással a demonstratív jellegű itt által meghatározott térfogalom a newtoni fizikába bevezetett és ott használt háromdimenziós, euklideszi térrel 16. A Transzcendentális esztétikában pedig valóban számos kifejezés található, mely alapján azt gondolhatjuk, Kant az utóbbi módon meghatározott térről beszél és tesz állításokat. Már a transzcendentális eljárást bemutató első paragrafus is sokat elárul. A módszer melynek célja az empirikus szemlélet tiszta formáinak elkülönítése leírása során Kant a következőt írta: Ha a test képzetéről leválasztom azt, amit az értelem gondol róla, ( ) s ha ugyanígy elkülönítem tőle azt, ami az érzetekhez tartozik, ( ) még mindig maradni fog valami az empirikus szemléletből, nevezetesen a kiterjedés és az alak. Ez utóbbiak ama tiszta szemlélet részei, mely mint az érzékelés puszta formája, a priori benne foglaltatik az elmében, anélkül, hogy az érzékek vagy érzetek bármiféle valóságos tárgya adva volna. 17 Az idézetben szereplő két kifejezés, a kiterjedés, illetve az alak arra utal, hogy nem pusztán az itt vagy az ott a dolgok miáltalunk rájuk ruházott tulajdonsága attól függően, hogy a térben éppen milyen helyzetet foglalunk el hozzájuk képest, hanem az is, hogy egyáltalán kiterjedtség, vagyis térbeliség illeti meg őket. Egy valamivel későbbi mondat is e felfogásnak ad hangot: Így hát csakis az ember szemszögéből beszélhetünk térről, kiterjedt dolgokról, stb. 18 A tér metafizikai és transzcendentális taglalása során is egymást követik az olyan megfogalmazások, melyek Kant ezen álláspontját fejezik ki. A második térargumentum egyik mondatának, mely szerint Soha nem tudjuk elképzelni, hogy nem létezik tér, jóllehet felettébb könnyű elgondolnunk, hogy a térben nincsenek tárgyak. 19, szintén csak úgy van értelme, ha tér alatt a háromdimenziós, euklideszi teret értjük, nem pedig a demonstratív jellegű itt -et. Ha mindez nem lenne elég, rögtön ezután a tér olyan szemléletként van definiálva, melyet úgy kell elgondolnunk, mintha önmagán belül 16 Altrichter F.: Fogalom és szemlélet, Kant, I.: A tiszta ész kritikája, Kant, I.: A tiszta ész kritikája, Kant, I.: A tiszta ész kritikája, 80. 7
8 tartalmazna végtelen sok képzetet minthogy a végtelen tér valamennyi része egyidejűleg létezik. 20 Vizsgálódásaink során tehát arra jutottunk, hogy a tér méghozzá a háromdimenziós, euklideszi értelemben vett tér mindenféle érzéki tapasztalat lehetőségi feltétele lévén empirikusan reálisnak, elménkben rejlő, szubjektív szemléleti formaként pedig transzcendentálisan ideálisnak bizonyult, e határozmányok pedig a tér ontológiaiismeretelméleti státuszát az idealitás-realitás skáláján a mentális szféra más elemei (színek, ízlésítéletek) fölött, de az elmétől létezésükben független dolgok (a magában való dolog) alatt jelölik ki. Irodalomjegyzék Kant, I.: A tiszta ész kritikája. Budapest, Ictus Kiadó, Altrichter F.: Fogalom és szemlélet. In Lehetséges-e egyáltalán? Márkus Györgynek - tanítványai. (Szerk. Háy J.) Budapest, Atlantisz, Kelemen J.: Korlátozni és merni a tudást. In Kelemen János: Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei. Budapest, Atlantisz, Allison, H. E.: Kant s Transcendental Idealism. An Interpretation and Defense. Yale University Press, New Haven London, Reinhard Brandt: Transzendentale Ästhetik, 1-3 (A19/B33 A30/B45). In Mohr, Georg Willaschek, Marcus (szerk.): Immanuel Kant: Kritik der reinen Vernunft. (Klassiker Auslegen; Bd. 17/18) Berlin, Akademie Verlag, John É.: Az ezerszög kalandjai. Egy gyakori félreértés Kant szemléletfogalmával kapcsolatban. In Világosság Kant, I.: A tiszta ész kritikája, 82. 8
Kant és a transzcendentális filozófia. Filozófia ös tanév VI. előadás
Kant és a transzcendentális filozófia Filozófia 2014-2015-ös tanév VI. előadás Kant és a transzcendentális filozófia A 18. század derekára mind az empirista, mind a racionalista hagyomány válságba jutott.
RészletesebbenIV. TÉTEL IMMANUEL KANT ( ) ISMERETELMÉLETE
IV. TÉTEL IMMANUEL KANT (1724-1804) ISMERETELMÉLETE A königsbergi filozófus három kérdésben foglalja össze a filozófia problémáit: Mit lehet tudnom?; Mit kell tennem?; Mit szabad remélnem? A kérdésekre
RészletesebbenA tiszta értelmi fogalmak kontingenciájáról
Világosság 2008/2. Kant: szemlélet, intencionalitás, etika Mittelholcz Iván A tiszta értelmi fogalmak kontingenciájáról Meglehet, igaza van Altrichter Ferencnek, amikor azt írja, a kategóriák levezetése
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1112 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja a megfelelő
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig november 25.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 10. Mindaz, ami van. Meinong dzsungele: A létezéstől a fennálláson át az adva levésig. 2013. november 25. Alexius Meinong ( Ritter von Handschuchsheim) 1853-1920
RészletesebbenA 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
RészletesebbenAZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN. "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak"
AZ ONTOLÓGIAI ISTENÉRV SZENT ANZELM MEGFOGALMAZÁSÁBAN "nem azért akarok belátásra jutni, hogy higgyek, hanem hiszek, hogy belátásra jussak" Canterbury Szent Anzelm élete, jelleme 1033.ban született a felső-itáliai
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
RészletesebbenKant időfelfogása TELEGDI ÁRON
Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 19. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. Írja be a táblázatba
RészletesebbenFARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2015/2016 1. forduló 1. A keresztrejtvény vízszintes soraiba írja
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenPöntör Jenõ. 1. Mi a szkepticizmus?
Pöntör Jenõ Szkepticizmus és externalizmus A szkeptikus kihívás kétségtelenül az egyik legjelentõsebb filozófiai probléma. Hogy ezt alátámasszuk, elég csak arra utalnunk, hogy az újkori filozófiatörténet
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1012 É RETTSÉGI VIZSGA 2010. október 21. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész 1. Mely korszakokban lettek
RészletesebbenKOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.
KOVÁCS BÉLA, MATEmATIkA I. 1 I. HALmAZOk 1. JELÖLÉSEk A halmaz fogalmát tulajdonságait gyakran használjuk a matematikában. A halmazt nem definiáljuk, ezt alapfogalomnak tekintjük. Ez nem szokatlan, hiszen
RészletesebbenMűvészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik
RészletesebbenAzaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.
Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenA metaforikus jelentés metafizikai következményei
VILÁGOSSÁG 2006/8 9 10. Metafora az analitikus filozófiában Ujvári Márta A metaforikus jelentés metafizikai következményei Az analitikus filozófiai irodalom ma már hagyományosnak tekinthető, Max Black-hez
RészletesebbenA Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik
30 március 2018 A Vízöntő kora Egy ajtó kinyílik.media Egy lépés a fejlődésünkben Text: Michel Cohen Image: Pixabay CC0 Egyre több és több újságcikk jelenik meg a tudományról és a spiritualitásról. Olyan
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1412 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 16. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. A filozófiai
RészletesebbenAz ezerszög kalandjai
Világosság 2008/2. Kant: szemlélet, intencionalitás, etika John Éva Az ezerszög kalandjai Egy gyakori félreértés Kant szemléletfogalmával kapcsolatban A tanulmány célja, hogy rámutasson egy nehezen eloszlatható
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok november 4.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 8. Nemlétezőkre vonatkozó mondatok 2013. november 4. Tanulságok a múlt óráról A modern szimbolikus logika feltárja a kifejezések valódi szerkezetét, ami nem azonos
RészletesebbenA két megközelítés ellentéte ugyanakkor éppen a fizikai realitás fogalmában, értelmezésében tér el egymástól. " # $ %
Kedves Laci és Péter! Köszönöm a vitához való hozzászólásotokat. következetesen és logikusan jeleníti meg a tárgynak - az óraparadoxonnak és ezzel egyben a relativitás elméletének mint olyannak - azt a
RészletesebbenAMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ
Kis János Sajó András AMICUS CURIAE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ Alulírottak, Kis János egyetemi tanár és dr. Sajó András akadémikus, egyetemi tanár az alábbi amicus curiae levéllel fordulunk a T. Alkotmánybírósághoz.
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 7. A modern logika és a létezés október 21.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 7. A modern logika és a létezés 2013. október 21. Ismétlés Az ontológiai istenérv modern kritikája: a létezés nem tulajdonság nem lehet feltenni a kérdést, hogy
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenBEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL
BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia
RészletesebbenLeírás és megszorítás.*)
Leírás és megszorítás.*) Bevezetés. 1. A legújabb időben (1905.) Mach Ernő arra a kérdésre, hogy mit jelent e kifejezés: természettörvények?, a következő feleletet adta: Eredetük szerint a természettörvények
RészletesebbenDiskurzuselemzés és a nyelvi fordulat
TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,
RészletesebbenKözösségek és célcsoportok konstruálása. dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Mottó: Az emberek úgy viszonyulnak a hétköznapi világ jelenségeihez, amilyennek
RészletesebbenBetegség elméletek. Bánfalvi Attila
Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és
RészletesebbenAz önszabályozó tanulás megalapozása. Nahalka István ny. egyetemi docens
Az önszabályozó tanulás megalapozása Nahalka István ny. egyetemi docens nahalkai@gmail.com A tanulásról I. Hagyományosan a tanulást ismeretek és képességek elsajátításaként, átvételeként értelmezzük A
RészletesebbenMatematika nagyon röviden
Matematika nagyon röviden Timothy Gowers MATEMATIKA NAGYON RÖVIDEN Budapest, 2010 A kötet megjelenését az MTA Matematikai Tudományok Osztályának ajánlásával az MTA Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottsága
RészletesebbenA TEST ÉS AZ ELME VISZONYA
A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan
RészletesebbenSzinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület. Tereplátogatás támpontok
Szinergia EIA/2013/3.7.1. projekt Szociális munka a menekültek, migránsok körében Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület Tereplátogatás támpontok Cél A tereplátogatás célja Budapest tereinek, társadalmi
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 22. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenTÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Általános útmutató Az A vizsgarész
RészletesebbenAB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenHasználd tudatosan a Vonzás Törvényét
Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó
RészletesebbenMunkába, de hány keréken?
Munkába, de hány keréken? A Zöld Gondolat Lovagrend közlekedéstudatossági kutatása Újabb zöld kutatás, újabb fejlemények. Az őszi energiatakarékossági kérdőív után Lovagrendünk egy másik témában is feltette
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör
RészletesebbenIFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika
IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt
RészletesebbenImmanuel Kant: A tiszta ész kritikája I.
Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája I. Bevezetés Bevezető A tiszta ész kritikájához Kant célkitűzése A tiszta ész kritikájának fő célkitűzése az, hogy bemutassa az emberi megismerőképesség működési elveit,
RészletesebbenImmanuel Kant: A tiszta ész kritikája Előszó a második kiadáshoz és Bevezetés Felkészülési segédlet
Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája Előszó a második kiadáshoz és Bevezetés Felkészülési segédlet 1.) Kant élete Immanuel Kant 1724 április 22-én született Königsbergben, a mai Kalinyingrádban. A Königsbergi
RészletesebbenMenet. A konfirmáció Hempel paradoxonai. Hempel véleménye a konformációs paradoxonokról
1 Kvalitatív konfirmáció Menet Konfirmációs kritériumok 2 A konfirmáció Hempel paradoxonai Hempel véleménye a konformációs paradoxonokról Hempel konfirmáció fogalma A konfirmáció problémája: 3 Mit jelent
RészletesebbenA MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA
Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban
RészletesebbenAZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *
Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai
RészletesebbenA törzsszámok sorozatáról
A törzsszámok sorozatáról 6 = 2 3. A 7 nem bontható fel hasonló módon két tényez őre, ezért a 7-et törzsszámnak nevezik. Törzsszámnak [1] nevezzük az olyan pozitív egész számot, amely nem bontható fel
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Logika és érveléstechnika A RACIONÁLIS VITA Készítette: Szakmai felel s: 2011. február Készült a következ m felhasználásával: Forrai Gábor
RészletesebbenBiztos, hogy a narratíva közös téma?
VILÁGOSSÁG 2007/6. Közös témák Erdélyi Ágnes Biztos, hogy a narratíva közös téma? Annyi biztos, hogy a történelmi és az irodalmi elbeszélés közti hasonlóságok és különbségek tárgyalása régi közös témája
RészletesebbenVállalati logisztikai menedzsment. 3. rész segédlet
BME Közlekedésgazdasági Tanszék Vállalati logisztikai menedzsment 3. rész segédlet összeállította: Nagy Zoltán mestertanár 2012. Marketingmix A marketingpolitika alapja a marketingmix, amelynek elemeit
RészletesebbenA nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015
A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett
RészletesebbenTypotex Kiadó. Bevezetés
Járunk, és már a pusztán fiziológiai járásunkon keresztül is kimondjuk, hogy nincs itt maradandó helyünk, hogy úton vagyunk, hogy még valójában csak meg kell majd érkeznünk, még csak keressük a célt, és
RészletesebbenII. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés
II. Két speciális Fibonacci sorozat, szinguláris elemek, természetes indexelés Nagyon könnyen megfigyelhetjük, hogy akármilyen két számmal elindítunk egy Fibonacci sorozatot, a sorozat egymást követő tagjainak
RészletesebbenI.4. BALATONI NYARALÁS. A feladatsor jellemzői
I.4. BALATONI NYARALÁS Tárgy, téma A feladatsor jellemzői Logikai fogalmak: logikai kijelentés; minden; van olyan; ha, akkor; és; vagy kifejezések jelentése. Egyszerű logikai kapcsolatok mondatok között.
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenDöntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG
Döntéselmélet KOCKÁZAT ÉS BIZONYTALANSÁG Bizonytalanság A bizonytalanság egy olyan állapot, amely a döntéshozó és annak környezete között alakul ki és nem szüntethető meg, csupán csökkenthető különböző
RészletesebbenEgység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.
Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,
RészletesebbenHíd és ajtó. Georg Simmel. Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a
Georg Simmel Híd és ajtó Ó z e r K a t alin fo r dí t á s a 30 A külvilág dolgainak képe számunkra azzal a kétértelműséggel bír, hogy a külső természetben minden egymáshoz kapcsolódva, ám ugyanakkor különállóként
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenMa már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!
Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 18. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM A rész (30 pont) 1. Írja a fogalmak
RészletesebbenAz emberi embrió szabályozásának kérdéseiről
Vörös Judit ügyvédjelölt, Galavits, Ábrahám & Kondacs Ügyvédi Iroda (Budapest) 1. Előszó Napjainkban úgy tűnik, a jogalkotók egyre inkább felismerik az emberi élet, személyiség mint érték védelmének fontosságát.
RészletesebbenA nélkülözhetetlen tapasztalatszerzés és az elvont matematikai fogalmak kialakítása. Előadó: Horváth Judit
A nélkülözhetetlen tapasztalatszerzés és az elvont matematikai fogalmak kialakítása Előadó: Horváth Judit A matematikatanuláshoz szükséges fogalmak kialakulása és kialakítása kisgyermekkorban Tárgyfogalom
RészletesebbenIII. KÖVETKEZTETÉSEK
III. KÖVETKEZTETÉSEK Bogdán Andrea Monica Cãluºer Olimpia Moºteanu Salat Levente A nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó elõírások gyakorlatba ültetése a közintézmények szintjén Bevezetés Az Etnokulturális
RészletesebbenBevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába
Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Történelem és Filozófia 1.3 Intézet Magyar Filozófiai Intézet 1.4 Szakterület Filozófia
RészletesebbenWittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1
1 Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1 Lehmann Miklós lehmann@ludens.elte.hu Wittgenstein képfelfogása filozófiájának egyik olyan területét jelenti, amely két főművében jól tükrözi az időközben
RészletesebbenAxiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!
Hol vagyunk most? Definiáltuk az alapvet fogalmakat! - TD-i rendszer, fajtái - Környezet, fal - TD-i rendszer jellemzi - TD-i rendszer leírásához szükséges változók, állapotjelzk, azok csoportosítása -
RészletesebbenÉrtékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés
Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgás - interakció kezdeményezés
RészletesebbenSzakmai munkaközösségek szervezése, a munkaközösségek feladatai és jogai
Szakmai munkaközösségek szervezése, a munkaközösségek feladatai és jogai 1.0.* Készítette: Szakál Ferenc Pál *A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért
RészletesebbenKÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé
EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy
Részletesebben4 ÉVFOLYAMOS FELVÉTELI EREDMÉNYEK
71400510854-9. évfolyam Magyar nyelv 46 71400510854-9. évfolyam Matematika 31 71479247326-9. évfolyam Magyar nyelv 37 71479247326-9. évfolyam Matematika 25 71507778014-9. évfolyam Magyar nyelv 43 71507778014-9.
RészletesebbenA kísérletes módszertan térnyerése az elméleti nyelvészetben. Pintér Lilla
A kísérletes módszertan térnyerése az elméleti nyelvészetben Pintér Lilla Kutatási kérdések I. Különbözőképp értelmezzük-e az alábbi mondatokat? (1) Csak Micimackó látogatta meg Malackát. (2) MICIMACKÓ
RészletesebbenKÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó
RészletesebbenAZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 BEVEZETÉS DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22
MONOSTORI JUDIT 1 AZ EGYSZÜLŐS CSALÁDDÁ VÁLÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA 2 DOI: 10.18030/SOCIO.HU.2013.3.22 BEVEZETÉS Az családokról való ismereteink bizonyos dimenziók vonatkozásában igen gazdagok.
RészletesebbenElőszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről
Előszó az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz, az abban használt megnevezésekről Az építőkő és a díszítőkő fogalma és megnevezése Az építőkövek és építőkő-bányák tárgyában írt dolgozathoz
RészletesebbenA természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann
A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.
RészletesebbenMOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 24. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Mozgóképkultúra
RészletesebbenAz értekezés tárgya, a kutatás célja
Az értekezés tárgya, a kutatás célja Művészeti gyakorlatomban is évek óta foglalkozom a valóság észlelésének, szemlélésének és leképezésének komplexitásával, bemutathatóságával, a térbeli nézőpont kérdésével.
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Doktori Iskola Openness The Phenomenon of World-openness and God-openness PhD értekezés tézisfüzet Hoppál Bulcsú Kál Témavezető: Dr. Boros János
RészletesebbenOktatási Hivatal FILOZÓFIA. A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2013/2014. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató OKTV 2013/2014 1. forduló 1. feladat Igazságkeresés! A következő állításokról
RészletesebbenTÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?
ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenModern matematikai paradoxonok
Modern matematikai paradoxonok Juhász Péter ELTE Matematikai Intézet Számítógéptudományi Tanszék 2013. január 21. Juhász Péter (ELTE) Modern paradoxonok 2013. január 21. 1 / 36 Jelentés Mit jelent a paradoxon
RészletesebbenKözépszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv
Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés
RészletesebbenLOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
LOGIKA ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenA szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés
Horváth Gergely A szocialista kalkulációs vita egy rövid áttekintés A szocialista kalkulációs vita az 1920 40-es évek gazdaságelméleti vitája, melynek fő kérdése az volt, hogy lehetséges-e a gazdasági
RészletesebbenSzámviteli szabályozás
Dr. Pál Tibor 2012.09.10. Számviteli szabályozás 7. ELŐADÁS Szabályok és elvek a könyvvizsgálat során Társasági törvény Egyéb Könyvvizsgálati törvény KÖNYVVIZSGÁLAT Könyvvizsgálati standardok Számviteli
RészletesebbenDedukció és intencionalitás
Világosság 2008/2. Kant: szemlélet, intencionalitás, etika Komorjai László Dedukció és intencionalitás A gondolkodást gyakran paradoxonok mozgatják. Az egyik legáltalánosabb, hogy miként jelenhet meg a
RészletesebbenA 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP
Oktatási Hivatal Munkaidő: 120 perc Elérhető pontszám: 50 pont ÚTMUTATÓ A 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA FELADATLAP ÉS VÁLASZLAP A munka megkezdése előtt
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
Részletesebben