2. rész Az uniós célok teljesítésének várható ideje

Átírás

1 2. rész Az uniós célok teljesítésének várható ideje Az összesített közösségi adatok alapján felmerülhet a kérdés: a közúti tragédiák elmúlt hét évben történt 28%-os csökkentése, valamint az elmúlt évi megmentett élet mire elegendő? Teljesíthetők-e a megjelölt időre a Fehér Könyv célkitűzései, és ha nem, akkor a közösség mekkora késedelemben van? 3. Ábra: a Fehér Könyv teljesítésének várható ideje az EU-15-ök és az EU-27-ek vonatkozásában (forrás: ETSC) Az előzőekben ismertetett adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a Fehér Könyv 50%-os célkitűzését 2010-re csak néhány tagállam lesz képes teljesíteni. Közösségi szinten, azaz a jelenlegi EU-27-ek vonatkozásában a célok elérése - a trendek változatlansága esetén - csak 2017-re várható (a grafikonon kék színnel jelezve). A régebbi tagállamok kedvezőbb közlekedésbiztonsági helyzetét mutatja, hogy az EU-15-ök - a régebbi, azaz május 1. előtt csatlakozott tagállamok - várhatóan 2012-re hozzák az eredményt", a tragédiák számának felezését (piros színnel ábrázolva). A legjobban teljesítő tagállamok 2008-ban A 2001 óta eltelt időszak mellett érdemes azt is megvizsgálni, hogy az elmúlt egy év során, azaz 2007-ről 2008-ra mely országok teljesítettek a legjobban. Az eredmény meglepő, a mi számunkra - magyarokra nézve - pedig örömteli. Hozzá kell tenni azonban, hogy hazánk első alkalommal került fel a sikerlistára. 1 / 5

2 4. melyek közúti 33%-kal, csaknem számát. célirányos hazánkban (objektív szerepet Az közlekedésbiztonsági válság hatott Közép-Európában Kisebb kelet- Ábra: Franciaország elmúlt ETSC a közlekedéssel mértékű 2004-ben mobilizáció a felelősség, játszott Litvánia 20%-kal évben álláspontja recesszió halálos állami közép-európai az elmúlt mobilizációs a az intézkedéseknek 33%-kal, területén. csatlakoztak áldozatok szorította közúti egyaránt alakulására, eredmények hatásai. valamint rendelkező szerint évben tragédiák tagállamok Szlovénia - számának a Példaként visszaesés a csökkent. közúti tragédiák a zéró így közösséghez, országok elérésében. terén egyetlen mellett a közlekedés tolerancia" 27%-kal, beavatkozásoknak sikerei forgalom alakulása említve számának a volt legnagyobb közé. minden év alapvetően tapasztalható Lettország és alatt az sűrűsége jogszabályi bevezetése A korántsem üzemanyagárak 4. bizonnyal csökkenésében a sz. közúti sikereket az ábrán köszönhető. több 25%-kal, az elmúlt háttere stb.), balesetben szerepet sorolhatók Egyesült helyen jól öt között időszakban látható, mely növekedése olyan Magyarország a jelentősen különböző Mint - játszottak pl. Királyság, kétség (forrás: meghalt a tagállam hogy a legbiztonságosabb közismert, balti bevezetett változott kívül ETSC) Észtország érezhetően a térségben személyek Németország érte pedig gazdasági jelentős el, és Európai Közlekedésbiztonsági Liga 2008 Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4 /* Style Definitions */ table.msonormaltable {mso-style-name:"normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"times New Roman","serif";} 5. Ábra: az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok száma 2001-ben, és 2008-ban (forrás: ETSC) Vélhetően olvasóink közül kevesen hallottak eddig az Európai Közlekedésbiztonsági Ligáról, azaz arról a bajnokságról", melyben az egyes tagállamok vesznek részt, és ahol gólok helyett az egymillió lakosra vetített halálos áldozatok számában mérik az eredményt. Az Európai Unión belül elfogadottan az egymillió lakosra jutó baleseti halálos áldozatok száma tükrözi legjobban az egyes tagállamok közlekedésbiztonsági helyzetét, így ez szolgál az úgynevezett Európai Közlekedésbiztonsági Liga sorrendének alapjául. A évi adatok alapján Európa legbiztonságosabb közúthálózatát Svédország, az Egyesült Királyság és Hollandia mondhatja magáénak. A tradicionálisan nagy hármas"-t sorrendben Svájc, Norvégia és Németország követi (lásd: 5. ábra). Megjegyzésre szorul, hogy a grafikonon Málta áll az első helyen, ugyanakkor a kis alapterületű (15 km²), mintegy lakosú tagállamot a sajátosságai miatt óvatossággal és fenntartással kell kezelni. Ennek oka, hogy Máltán évente átlagosan mintegy 15 fő veszíti életét közúti balesetben, így egy esetlegesen bekövetkező autóbusz-szerencsétlenség már igen jelentős mértékben kihat az ország baleseti statisztikára, ezáltal a legkisebb tagállamnak a közösségen belüli közlekedésbiztonsági megítélésére. 2 / 5

3 Az adatok azt is mutatják, hogy az Európai Unió területén az egymillió lakosra jutó közúti baleseti áldozatok száma 2008-ban átlagosan 79 fő volt. Ezzel szemben Magyarországon az elmúlt évben egymillió lakosra átlagosan 99 halálos áldozat jutott, több mint kétszer annyi, mint a jóval nagyobb mobilizációs szinttel és forgalomsűrűséggel rendelkező Svédországban, Egyesült Királyságban, vagy Hollandiában, ahol fő közötti ez az érték. Az egymillió lakosra jutó halálos áldozatok vonatkozásában hazánk az EU 27 tagállama közül sorrendben a 17. helyen áll. Az Európai Közlekedésbiztonsági Liga utolsó helyezettjei Litvánia (148 fő), Lengyelország (143 fő), valamint Románia és Görögország ( fő). Az adatok egyértelműen jelzik, hogy Magyarország még messze jár attól, hogy a legfejlettebb közlekedési kultúrával rendelkező európai országok között említsék. Erről a statisztikai adatokon kívül a fővárosi utcakép is meggyőzheti a kételkedőket. Szakmai körökben jól ismert, hogy az EU-n belül Magyarország 2007-ig kifejezetten a sereghajtó" országok közé tartozott, hiszen a Fehér Könyv első hat évében a halálos áldozatok száma hazánkban 5%-kal nőtt. Az elmúlt év közlekedésbiztonsági teljesítménye sokat lendített az ország megítélésén, de a sikerek ellenére sem érjük el az uniós tagállamok átlagos közlekedésbiztonsági szintjét. Hogyan tovább Európa? A Fehér Könyv, s vele együtt a 2003-ban meghirdetett 3. Európai Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram 2010-ben teljesíti a küldetését. Azt követően új közösségi programokra és célokra lesz szükség. 3 / 5

4 Lapunk hasábjaink már beszámoltunk arról, hogy néhány hónappal ezelőtt vált ismertté az elkövetkező évtized közösségi közlekedéspolitikájának többször átdolgozott tervezete, melyet az EU Bizottság jóváhagyásával az ETSC tett közzé. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4 /* Style Definitions */ table.msonormaltable {mso-style-name:"normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"times New Roman","serif";} A 4. Európai Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram tervezete a Road Safety as a right and responsibility for all" címet kapta, mely kifejezi, hogy a közúti közlekedés biztonsága mindenkinek joga, de egyben kötelessége is. A tervezet abból indult ki, hogy a Fehér Könyv célkitűzése közösségi szinten nagy valószínűséggel nem fog teljesülni. A dokumentum készítői az előkészítő munkálatok során igyekeztek feltárni a 2001 óta eltelt időszak eredményeinek és kudarcainak okát, megállapítani a jelenlegi és a várható trendeket, s a szerzett ismereteknek és tapasztalatoknak megfelelően javaslatot tenni a következő évtized főbb célkitűzéseire. Tekintettel arra, hogy a közlekedésbiztonsági szakértők egyértelmű véleménye alapján eredményeket kizárólag konkrét célok meghatározásával lehet elérni, mert a megfelelő állami intézkedéseket társítására (jogalkotás, finanszírozás stb.), valamint a teljesítés időarányos felülvizsgálatára csak ezáltal van lehetőség, így a leendő akcióprogram is mennyiségi célokat fog tartalmazni. A közötti időszakra vonatkozó 4. Európai Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram tervezete egy fő célt és két további célt határoz meg. 4 / 5

5 A következő évtized fő célja várhatóan a közúti balesetben meghalt személyek számának 40%-os csökkentése lesz, míg további célként a személysérüléses közúti balesetek számának 20%-os, valamint a halálos közúti gyermekbalesetek számának 60%-os csökkentése jelölhető meg (a 2010-es bázisévhez képest). Végezetül említést kell tenni arról, hogy az EU évi közlekedésbiztonsági helyzetének alakulását, valamint a Fehér Könyv időarányos teljesítését bemutató ETSC kiadvány nagy terjedelme (mellékletekkel együtt összesen 92 oldal) nem teszi lehetővé azt, hogy ebben a cikkben minden érintett területtel részletesen foglalkozzunk. A közlekedésbiztonsági kiadvány ugyanis az általános helyzetértékelés mellett további három nagy szakterületet is elemez, a biztonságos járműpark, a gyermekbiztonság, valamint az uniós fővárosok közlekedésbiztonságának alakulását. Ezeket a témaköröket, valamint a kapcsolódó főbb megállapításokat és szükséges teendőket a későbbiekben ismertetjük meg olvasóinkkal. Gégény István 5 / 5