A PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER
|
|
- Dóra Kissné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER ALAPJAI Rosta Judit október 11. Összevont Szeminárium- Élettan AZ IDEGRENDSZER BEVEZETÉS AZ IDEGRENDSZER - FELOSZTÁSA Strukturálisan: Központi idegrendszer (CNS) Perifériás idegrendszer (PNS) Efferens (motoros) Afferens (szenzoros) Interneuron Funkcionálisan: VEGETATÍV (Autonóm) ( automatikus vezérlés ) SZOMATIKUS ( akaratlagos vezérlés ) Enterális Sympathicus 2 (efferens) Simaizom Szívizom Mirigysejtek Parasympathicus Motoros (efferens) Vázizmok Szenzoros (afferens) kémiai, tapintási, vizuális ingerek 2 1
2 Történelem Vegetatív idegrendszeren az idegrendszer ama részeit értik, amelyek működése döntően a szervezet belső egyensúlyának- - megtartását szolgálják. (Funkcionális Anatómia. Szentágothai-Réthelyi (1994)) A gerinvelő mellett elhelyezkedő dúclánc felfedezése és elnevezése ( grand sympathetique 1732) A vegetatív idegrendszer: a szimpatikus ganglionok működése-nem akaratlagos (J.C.Reil 1800's) A vegetatív idegrendszert két anagonista rendszer építi fel (H. Gaskell, 1886) Sir John Newport Langley javasolja az autonóm idegrendszer kifejezés bevezetését, mint a szimpatikus rendszer, a kapcsolt craniális és sacralis idegek és a lokális enterális idegrendszer összefolaló 3 nevét (1898) 3 BEVEZETÉS Perifériás szabályozás: Sympathicus és Parasympathicus Innerváció Kettős-beidegzés: a szervek többségénél - kivéve: csak sympathicus beidegzést kap mellékvese velő; musc.arrector pili;verejtékmirigyek; vasculatura legnagyobb része; musc.dilatator pupillae - kivéve: csak parasympathicus beidegzést kap könnymirigyek; musc.ciliaris; musc. sphincter pupillae Antagonista hatás: általában, DE a két rendszer együttműködése is megfigyelhető- pl. erekció és ejakuláció Exempli gratia: Corpus Pineale: - sympath.innerv. ggl. cervic.sup. - parasympathetic innervation ggl. pterygopalatinum és oticum (Corpus pineale: melatonin szekréció- pl. alvás-ébrenlét ciklus szabályozása 4 received from Prof.GáborJancsó Noradrenerg Összevont rostok szeminárium-élettan a CORPUS PINEALE-ban 4 2
3 SZERKEZET STRUKTURÁLIS SZERVEZŐDÉSE: A VEGETATÍV GANGLION Ganglion: idegsejtek sejttestjei a PNS-ben ( dúcok ) Magok: idegsejtek sejttestjei a CNS-ben Preganglionáris neurotranszmitter CNS Preganglionáris rost J N LANGLEY megfigyelése: A ganglion nikotinnal történő ecsetelése megszakítja az ingerület áttevődését a pre-ganglionáris rostról a posztganglionáris rostra => ganglionban ingerület átadás zajlik (szinapszis) Posztganglionáris neurotranszmitter Posztganglionáris rost Kivétel: Krómaffin sejtek a mellékvese velőben - a preganglionáris rost közvetlenül a célszerven végződik, a posztganglionáris 5 sejt maga az effektor Effektor szerv varicositas varicositás 5 SZERKEZET A SYMPATHICUS ÉS PARASYMPATHICUS IDEGRENDSZER STRUKTUÁLIS KÜLÖNBSÉGEI A preganglionáris neuron eredése A preganglionáris axon típusa: B-típusú rost Preganglionáris neurotranszmitter: Ach (nach-receptor) CNS Preganglionáris rost A ganglionok elhelyezkedése A posztganglionáris axonok típusa: C-típusú rost Posztganglionáris neurotranszmitter Posztganglionáris rost Effektor szerv 6 6 3
4 SYMPATHICUS A SYMPATHICUS IDEGRENDSZER A preganglionáris neuron eredése: Thoraco-lumbáris kirajzás (T1-L2/3) A ganglionok elhelyezkedése: - Paravertebrálisan: a gerincvelő két oldalán végigfutó Truncus Sympathicus - Prevertebrálisan: a nagy artériák falában- ggl. coeliacum, ggl. mesentericum sup. et inf. - Terminális ganglion a mellékvese velő esetében Posztganglionáris neurotranszmitter: - főként Noradrenalin (NA) - Adrenalin: csak a mellékvese velő által szekretált - Kolinerg szimpatikus rostok a verejtékmirigyek beidegzésére (Ach) SYMPATHICUS A SYMPATHICUS RENDSZER SZERKEZETE Craniális Thoracális Paravertebrális ganglionok Szem Nyálmirigyek Légzőrendszer Szív Máj GI rendszer Lumbáris Lumbar Sacrális 3 Lecture Outline Homeostasis Divisions of the ANS Cellular Organization of the ANS Pathways of the ANS Pharmacology of Autonomic Function Clinical. Published byjuniper Pope 8 Prevertebrális ganglionok Mellékvese velő Húgyhólyag Nemi szervek 8 4
5 SYMPATHICUS A SZIMPATIKUS DÚCLÁNC: TRUNCUS SYMPATHICUS Szimpatikus dúclánc = a koponyaalaptól a keresztcsont végéig húzódó idegtörzs = paravertebrális ganglionok és az őket összekötő idegágak minden preganglioniáris neuron sok posztganglionáris neuronnal szinaptizál Ramus communicans albus:több velőhüvelyes (főként preganglionáris), mint velőtlen rostot tartalmaz Ramus communicans griseus: posztganglionáris rostokat tartalmaz (velőtlen C-típusú) GGL. CERVICALE SUP.. Preganglionáris neuron Ramus dors. Hátsógyöki ggl. Trunc.sympath. Truncus Sympathicus GGL. CERVICALE MED.. Ramus comm.gris eus Nervus spinalis Effektor szerv felé Ramus comm.albus GGL. STELLATUM (inf.) 9 Ramus ventr. Posztganglionáris neuron 9 PARASYMPATHICUS A PARASYMPATHICUS IDEGRENDSZER A preganglionáris neuron eredése: Cranio-sacrális kirajzás - négy pár parasympathicus agytörzsi mag agyidegekkel kapcsolódva: nucl. EDINGER-WESTPHAL (n. III.), nucl. SALIVATORIUS SUP. (n. VII.) et INF. (n. IX.), nucl. AMBIGUUS (n. X.), nucl. DORSALIs N. VAGI /+ nucl. ambiguus dorsolat./ (n. X.) - részben a gerincvelő 2-4 sacrális szegmentumának laterális szarvában A ganglionok elhelyezkedése: közel az effektor szervhez - 4 pár feji paraszimpatikus ganglion: Ggl. CILIARE, GGL. PTERYGOPALATINUM, GGL. SUBMANDIBULARE, GGL. OTICUM. a III., VII., IX agyidegekkel kapcsolódva (n.x.ø) - sacrális kirajazás: intramurális ganglionok (a szervek falába ágyazódva) Posztganglionáris neurotranszmitter: - Posztganglionáris paraszimpatikus 10 rostok Acetilkolint szabadítanak fel 10 5
6 PARASYMPATHICUS A PARASYMPATHICUS RENDSZER SZERKEZETE Craniális Thoracális Lumbar Lumbáris Sacrális Sacral 11 Cervicális paraszimpatikus ganglionok Intramurális paraszimpatikus ganglionok a szervek falában 3 Lecture Outline Homeostasis Divisions of the ANS Cellular Organization of the ANS Pathways of the ANS Pharmacology of Autonomic Function Clinical. Published byjuniper Pope Eye Szem Salivary Nyálmirigyek Gland Légzőrendszer Bronchial tree Szív Heart Máj Liver GI rendszer GI tract Mellékvese velő Adrenal medulla Urinary bladder Húgyhólyag Sex organs Nemi szervek 11 PARASYMPATHICUS A PARASYMPATHICUS GANGLIONOK ELHELYEZKEDÉSE A 4 cervicális ganglion: n.iii.- ggl. cilirae; n. VII.-ggl. pterygopalatinum és submandibulare; n.ix.- ggl. oticum és egyéb, a n.x. agyideghez kapcsolódó ganglionok, melyeknek nincs megkülönböztető neve Sacrális kirajzás: terminális parasympathicus ganglionok a szervek falában Ggl. Ciliare Ggl. Pterygopalatinum Ggl. Oticum Ggl. Submandibulare 3 Lecture Outline Homeostasis Divisions of the ANS Cellular Organization of the ANS Pathways of the ANS Pharmacology of Autonomic Function Clinical.- Published byjuniper Pope Egy preganglionáris rost posztganglionáris neuronnal van szinaptikus kapcsolatban
7 A PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER TÉTELEK Nr A perifériás idegrendszer: parasympathicus idegrendszer Jellemezze a parasympathicus idegrendszer anatómiai felépítését: a praeganglionaris neuronok sejttestjeinek és axonjainak lokalizációja, ganglionsejtek és axonjainak lokalizációja. Rendszerezze a perifériás idegekben elhelyezkedő vegetatív axonokat az Erlanger-Gasserklasszifikáció szerint (B és C rostok). Jellemezze a praeganglionaris rost és a vegetatív ganglionsejt közötti szinapszist. Definiálja a vegetatív alapfonatot. Írja le a postganglionaris rostok varicositasainak felépítését és funkcióját. Magyarázza el az acetil-kolin szintézisét, felszabadulását, az effektor szervek receptorain kifejtett hatásmechanizmusát és eliminációját a synapticus résből. Soroljon példákat cholinerg receptorok által mediált parasympathicus hatásokra. Említsen további, a parasympathicus idegekből felszabaduló neurotranszmittereket és általuk mediált hatásokat. Definiálja a vegetatív tónus fogalmát. ukat. Sympathicus cholinerg, és non-adrenerg non-cholinerg sympathicus hatások. 11. A perifériás idegrendszer: sympathicus idegrendszer, mellékvesevelő Jellemezze a sympathicus idegrendszer anatómiai felépítését: praeganglionaris neuronok sejttestjeinek és axonjainak lokalizációja, ganglionsejtek és axonjainak lokalizációja. Sympathicus adrenerg rendszer: magyarázza el a noradrenalin, illetve adrenalin bioszintézisét, a noradrenalin felszabadulását és eliminációját a synapticus résből. Sorolja fel az effektor szerveken található adrenerg receptorokat, és a hozzájuk kapcsolódó szignáltranszdukciós útvonalakat. Soroljon fel példákat az egyes receptorok által létrehozott szervi hatásokra. Jellemezze a mellékvesevelő anatómiai felépítését és hormonelválasztásának szabályozását. Ismertesse a catecholaminok transzportját a keringésben, és a szervezetből történő kiválasztásukat, lebontásukat. Sympathicus cholinerg, és non-adrenerg non-cholinerg 13 sympathicus hatások 13 Definiálja a vegetatív alapfonatot Írja le a posztganglionáris rostok varicositásainak felépítését Definiálja a vegetatív tónus fogalmát Magyarázza el a noradrenalin, illetve adrenalin bioszintézisét A noradrenalin felszabadulása és eliminációja a szinaptikus résből Sorolja fel az effektor szerveken található adrenerg receptorokat Soroljon fel példákat az egyes receptorok által létrehozott szervi hatásokra.néhány klinikai szempont
8 A vegetatív idegrendszer és az effektor kapcsolata: A VEGETATÍV ALAPFONAT A vegetatv posztganglionáris neuronok az effektor szerv közelében fonatos idegvégződésekkel végződnek: A sympathicus és parasympathicus axonok elágazódva finom hálózatot képeznek, a beidegzett szövettel közvetlenül nem érintkeznek A fonatokban: neuronok, ganglionok és gliasejtek (Schwann sejtek) fordulhatnak elő 15 ((Falck, 1962) Noradrenerg axon terminálisok- patkány íriszében... A vegetatív alapfonat: anasztomizáló fonalakból képződött, finoman szőtt háló Hipotézis: The Functional Organization of the Peripheral Autonomic Innervation by Hillarp (1949) 15 Preszinaptikus terminális struktúrák: 1; terminális végbunkó ( boutonok )- idegsejtek 2; terminális varicositas- vegetatív neuroeffektor szinapszisok 3; terminális elágazódás- neuromuszkuláris szinapszisok Terminális végbunkó En passsant varicositások 3; ; Neuromuszkuláris terminális varicositas: a szinapszis azon típusa, melynél a presznaptikus sejt az axon kiszélesedéseiből szabadítja fel a 16 neurotranszmittert 16 8
9 Non-szinaptikus transzmisszió és az autonóm neuromuszkuláris junkció szerkezete: AXON VARICOSITAS az effektor szerv közvetlen közelében a vegetatív axon terminális kiszélesedik; varicose (=kiszélesedett) Scanning electron mikroszkópos felvételek: gyöngyfüzér-szerű képződmények Transzmitter felszabadulás: a varicositásokból, en passage => a transzmitter diffúzióval jut el a célszervig Varicositások előőfordulása: 5-10 m-enként Az effektor sejten NINCS poszt-junkcionális specializálódott struktúra, a transzmitter receptorai a sejtmembránon akkumulálódnak a junkció közelében Uehara and Suyama (1978). J. Electron. Microsc. (Tokyo) 27, Burnstock (1988) Autonomic neural control mechanisms. With special reference to the airways. In: Kaliner, M.A., Barnes, P.J. (Eds.) Célsejtek: ált. gap junction-nel összekapcsolt kötegek, nem egyedülálló simaizomsejtek A sympathicus posztganglionáris neurotranszmitter: NORADRENALIN Preganglionáris neurotranszmitter: Acetilkoin (Ach) a ganglionban: nach-r Posztganglionáris neurotranszmitter: Noradrenalin (NA) Adrenalin a mellékvese velő által szintetizálva Ach- verejtékmirigyeket beidegző sympathicus rostok Transzmitter eliminálása: lassú, enzimatikus emésztés COMT- posztjunkcionálisan MAO- visszavett NA bontása főként prejunkcionálisan Ko-transzmitterek: ATP és NPY az effektor szervre saját receptoraikon hatnak szinergisztikus aktivitás és/vagy a neurotranszmitter release modulálása pre- és posztjunkcionálisan 18 Cook and Burnstock (1976) a két, különböző megjelenésű vezikula Összevont kotranszmitterek szeminárium-élettan jelenlétére utal 18 9
10 Mellékvesevelő-kromaffin sejtek Adrenerg sejtek Dopaminerg sejtek 10/11/2016 Definiálja a VEGETATÍV TÓNUS fogalmát A sympathicus és parasympathicus neuronok egy részéről, nyugalmi körülények között is spontán kialakuló elektromos aktivitás regisztrálható VEGETATÍV TÓNUS A folyamatos elektromos aktivitás állandó Ach és NA felszabadulást okoz, állandó, tonikus hatást fejt ki a célszervre Sympathicus Vasomotor tónus: a vasculatura legnagyobb része csak sympathikus beidegzést kap, amely az ereket állandó, részlegesen kontrahált állapotban tartja, így a vérnyomás fenntartásáért felelős - a szimpatikus tónus elvesztése (denerváció): hirtelen vérnyomáseséshez vezet Parasympathicus Bronchomotor tónus: n.vagus által közvetített, kolinerg bronchokonstrikció Sympathicus ideg tüzelési mintázata: SYMPATHICUS TÓNUS Heesch, C M (1999)- Am J Phys Nyugalmi szívfrekvencia fenntartása (70-80 /min.) - vagus átmetszésével, a szív saját 19 ritmusát követve ~100 /min. (denervált szív) Arteriola átmérője: csökkent sympath. Nyugalmi körülmények erősödő sympath. aktivitás Összevont =tonikus szeminárium-élettan sympath.akt. activitás A NORADRENALIN: Szintézis, tárolása, felszabadulása és eliminálása A preszinaptikus idegvégződésben: Bioszintézis: Tyrosin L-DOPA DOPAMIN NORADRENALIN (Norepinephrin) ADRENALIN (Epinephrin) Tyrosine-hydroxyláz Dopamine- -hydroxyláz Phenylethanolamine-N-methyltransferáz Eliminálás: Felszabadulás MAO, COMT - - inhibítorok - MAO (főként intraneuronálisan) COMT (membrán-kötöttposztszinaptikusan és szolubilis formasokféle szövetben) Adrenoceptorok Neuronális 'uptake' posztszinaptikusan Tyrosine-hydroxyláz: a cytoplazmában Dopamin -hydroxyláz: a tároló vezikulákban 20 Catecholaminok bontása: MAO és COMT enzimek által egyaránt 20 10
11 A NORADRENALIN: Szintézis, tárolása, felszabadulása és eliminálása RESERPINE AND COCAINE BLOCKING OF THE UPTAKE AND STORAGE MECHANISMS IN ADRENERGIC NERVES. HILLARP NA, MALMFORS T.Life Sci.1964 Jul;3:703-8 TÁROLÁS: A noradrenerg posztganglionáris neuron axon terminálisában vezikulumokban tárolva Rezerpine: NA és dopamin (D) a tároló vezikulákba való felvétele gátlódik Kokain: NA neuronális visszavételét gátolja (neuronális monoamin-transzporter gátlása) FELSZABADULÁS: Ca 2+ -függő exocitózis indirekt sympathomimetikumok : megemelik a transzmitter mennyiségét a szinaptikus résben- visszavétel gátlásával, v. relelase növelésével (i. e. tyramine, ephedrine, amphetamin, kokain) 21 Vezikuláris monoamintranszporter D,NA,A Szinaptikus vezikula 21 Sorolja fel az effektor szerveken található: ADRENERG RECEPTOROKAT Az adrenerg receptorok két csoportja: α és β G-protein-kapcsolt receptorok, mind a camp másodlagos messenger rendszer, mind a foszfatidilinozitolciklus jelátviteli út használata G q -kapcsolt, Foszfolipáz C-hez kapcsolódva IP3 Ca2+ simaizom kontrakció G i kapcsolt, adenilát ciklázhoz kapcsolódva camp MLCK aktiváció simaizom kontrakció és G i által Ca2+-csatorna inaktiválása release gátlása : G s -kapcsolt, adenilát cikláz kapcsoltan camp : camp MLCK gátlása simaizom relaxáció :. camp PKA Ca2+-csatorna foszforilálása Ca2+-belépése kontrakciós erő növelése szívben 22 A camp szint emelkedésének hatása a simaizom és a szívizom esetén különböző! {MLCK=myosin-light-chain-kinase} 22 11
12 Soroljon fel példákat az egyes ADRENERG RECEPTOROK által létrehozott szervi hatásokra Adrenalin hatékonyabb -adrenoceptor agonista, mint a NA (drogfogyasztás- hirtelen szívhalál) Foszfodiészteráz gátlásával a camp életideje növelhető, -adrenoceptor stimuláció okozta hatások meghosszabbítása: e.g. koffein, theobromin (cola) vasculáris simaizom sejteken: Vasoconstrikció megnöveli a perifériás ellenállást => emeli a vérnyomást Mydriasis (a pupilla dilatációja- musc.dil.pup.kontrakciójával) ált. sphincterek zárása pl. húgyhólyag : preszinaptikusan gátolja a NA (és az Ach) felszabadulását a preszinaptikus terminálisból inzulin felszabadulás gátlása 23 pancreas beta sejteken a szívben: Kontrakciós erő növelése (+-inotrop) Szívfrekvencia növelése (+chronotrop) (Preszinaptikusan NA stimulálása) légutak simaizmán: Relaxáció ( aktiváció asztma kezelése ellen) lipolysis adipocytákban: (cardiovasculáris szövetek?) Overactive Bladder and the β3-adrenoceptor Agonists: Current Strategy and Future Összevont Prospects. szeminárium-élettan Giarenis et al. Drugs SYMPATHICUS PARASYMPATHICUS Szívizom 1. Szívfrekvencia Növekedett csökkent 2. Kontrakció erőssége Növekedett Kis mértékben hat Simaizmok 1. Vérerek vazokonstrikció Kis mértékben hat 2. Írisz Pupilla dilatáció (musc.dilat.pup.) Pupilla kontr. (musc.sphinct.pup.) 3. Bronchusok Dilatál (hormonális) Konstrikció 4. Gastrointesztinális traktus gátol (ált.) Stimulál (ált.) 5. Húgyhólyag Gátolt Kontrakció 6. G.I. Sphincterek Kontrahál (ált.) Relaxáció 7. Uterus változó változó 8. Pilomotor izmok Kontrakció - Mirigyek 1. Nyálmirigyek Stimulál (viszkózus) stimulált 2. Gastrointesztinális mirigyek Gátol (ált.) stimulál Verejtékmirigyek Stimulál - 4. Mellékvese velő Stimulál
13 A PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Néhány klinikai vonatkozás: NIKOTIN Egy cigarettában lévő nikotinra adott válaszreakciók: A nikotin egyaránt aktiválja a sympathicus és parasympathicus posztganglionáris neuronokat! Szívritmus szabálytalanná válása (sympathicus- fokozza- és parasympathicus-csökkentirendszer szimultán aktiválásának eredménye) Vérnyomás emelkedése (sympathicus hatás- vérerek kontrakciójának eredménye) bél motoros aktivitása fokozódik (parasympathicus ganglionok stimulációja) központi idegrendszeri hatások: Nikotin magas toxicitású anyag- halálos dózis: 500 and 1000 mg Nikotin dózis egy átl. cigarettában: 18 mg A PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Néhány Klinikai Vonatkozás: Horner-szindróma: a nyak és a fej területének sympathicus innervációjának sérülése esetén A pupilla kontrakciója (= Miosis) A felső szemhéj lecsüngése (= Ptosis) A szemgolyó szemüregbe való besüllyedése (= Enopthalmosis) Anhidrosis (=verejtékezés hiánya) Ggl.cervic.sup. T1 Felső szemhéj Nucl. Edinger- Westphal Ggl. ciliare 26 Az írisz és a felső szemhéj sympathicus (fent) és parasympathicus (lent) innervációja /Clinical Neuroanatomy-Snell,1980/ 26 13
14 A PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Néhány Klinikai Vonatkozás: Bronchodilatáció: kolinerg bronchokonstrikció oldása/ellensúlyozása a. Antikolinerg szerek azon esetekben, amikor a konstriktor tónus fokozódása figyelhető meg (pl. krónikus bronchitis) b. ß-agonisták- direkt simaizom relaxációt okozva (pl. asztma esetében hatékonyabbak) A PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Néhány Klinikai Vonatkozás: Sympathomimetikumok: ß-agonisták pl.bronchiolusok tágítására Sympatholytikumok: 1-blokkolók, -receptor antagonisták magas vérnyomás kezelésére alkalmazhatók Parasympathomimetikumok: muszkarinos receptorokat aktivál- e.g. MUSCARINE Használatuk, e.g. húgyhólyag stimulálására sebészeti beavatkozást követően Parasympatholytikumok: ATROPIN muszkarinos receptorokhoz köt és gátolja aktiválódásukat pupilla dilatációja- szemvizsgálatoknál almazzák
15 A PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER MEDIKÁCIÓ A PARASYMPATHICUS és SYMPATHICUS rendszerre ható anyagok támadáspontjai PARASYMPATHICUS SYMPATHICUS 29 A PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER KLINIKUM Páciens: 48 éves nő Panaszok: 1. Szívritmuszavarok 2.Hideg kez és láb 3.Hőhullámok 4.Fejfájásos rohamok 5.Hányinger, hányás Orvosi vizsgálat eredménye: 6. Extrém magas vérnyomás (235/125) 7. Vizeletmintában emelkedett metanephrine, És végül -Egy esetleírás: Costanzo, Physiology 5th edition (2014) Elsevier 8. CT- mellékvesénél látható sötét folt
16 A PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER És végül -Egy esetleírás: KLINIKUM Costanzo, Physiology 5th edition (2014) Elsevier Páciens: 48 éves nő Panaszok: Magyarázat: 1. Szívritmuszavarok 1.Megnövekedett szívfrekvencia és kontraktilitás 1 2.Hideg kez és láb 2.Vasoconstrikció a bőr vérereiben 1 3.Hőhullámok 3.Csökkent hőleadási képesség a bőrben fennálló vasokonstrikció miatt 4.Fejfájásos rohamok 4.A megnövekedett vérnyomás következménye 5.Hányinger, hányás 5.A gastrointesztinális simaizmokom kifejtett hatás eredménye Orvosi vizsgálat eredménye: 6. Extrém magas vérnyomás (235/125) 6. Megnövekedett vasokonstrikció+ szívre gyakorolt hatások 7. Vizeletmintában emelkedett metanephrine, 7. Katekolaminok metabolikus termékei a vizeletben 8. CT- mellékvesénél látható sötét folt Diagnózis: Pheochromocytoma- a chromaffin sejtek tumora Kezelés: 1 (e.g. prazosin) és 1 antagonisták 31 (propranolol) kombinációja a sebészeti beavatkozásig A mellékvesevelő normális esetben főként adrenalint választ el, ezzel szemben a pheocromocytoma sejtek főként NA-t szekretálnak
Az autonóm idegrendszer
Az autonóm idegrendszer Enterális idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer HYPOTHALAMUS AGYTÖRZS agyidegek PERIFÉRIÁS GANGLIONOK EFFEKTOR GERINCVELŐ Gerincvelői idegek PERIFÉRIÁS
RészletesebbenProf. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018
Az autonóm (vegetatív) idegrendszer Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018 VEGETATÍV vagy AUTONÓM IDEGRENDSZER Simaizmok, szívizom, mirigyek működtetéséért felelős zsigeri motoros rendszer.
RészletesebbenA vegetatív idegrendszer
A vegetatív idegrendszer A zsigerek, mirigyek működését irányító rendszer: Kardiovaszkuláris rendszer (szív ingerképző és vezető rendszere, szívizom, erek simaizmai) GI rendszer (simaizmok, mirigyek) Húgyhólyag
RészletesebbenAutonóm idegrendszer
Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
RészletesebbenVEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER
VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)
RészletesebbenA feji paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer
A feji paraszimpatikus és szimpatikus idegrendszer Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem, Anatómiai, Szövet és Fejlődéstani Intézet A vegetatív idegrendszer szerveződése specifikus somatoszenzoros bemenet
RészletesebbenVEGETATÍV IDEGRENDSZER
Támpontok Nr. 19-20. Rosta Judit A vegetatív funkciókat ellátó rendszer: sympathicus craniális és sacrális idegek (parasympathicus) és az enterális idegrendszer (John Newport Langley, 1898) Vegetatív Perifériás
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
RészletesebbenA paraszimpatikus idegrendszer. Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
A paraszimpatikus idegrendszer Dr. Tóth Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Az autonom idegrendszer szerepe Claude Bernard milieu intérieur fogalma; az élőlények valójában
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenAz idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése
Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv
RészletesebbenSzintézis. Mellékvesevelő (10-20%) Axoplazmában: hidroxiláció. Tirozin DOPA (dihidroxifenilalanin) DOPA Dopamin Transzport a szinaptikus vezikulákba
Mellékvesevelő (10-20% chromaffin sejtek Beidegzés érellátás Adrenalin (legtöbb Noradrenalin Dopamin Axoplazmában: hidroxiláció Fenilalanin hidroxiláció Szintézis tirozin Tirozin DOPA (dihidroxifenilalanin
RészletesebbenAz idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum
Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Bevezetés Az idegrendszer felosztása: Elhelyezkedés: központi (KPIR) vs. Periférás (környéki) Vezérlés: szomatikus
RészletesebbenSzintézis. Mellékvesevelő (10-20%) Axoplazmában: hidroxiláció. Tirozin DOPA (dihidroxifenilalanin) DOPA Dopamin Transzport a szinaptikus vezikulákba
Mellékvesevelő (10-20% chromaffin sejtek Beidegzés érellátás Adrenalin (legtöbb Noradrenalin Dopamin Axoplazmában: hidroxiláció Fenilalanin hidroxiláció Szintézis tirozin Tirozin DOPA (dihidroxifenilalanin
RészletesebbenA kolinerg. transzmisszió. farmakológiája
A kolinerg transzmisszió farmakológiája CH 3 CH 3 CH 2 CH 2 O C CH 3 CH 3 N + O Acetilkolin Főbb kolinerg transzmissziós helyek és kolinerg receptorok 1. Központi idegrendszer 2. Vegetatív ganglion (mind
RészletesebbenAz erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.
Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában
Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye
RészletesebbenII. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM
II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer
RészletesebbenAz idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése
Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenA simaizmok szerkezete
A simaizmok szerkezete simaizomsejtek: egymagvúak, orsó alakúak többegységes simaizom egyegységes simaizom Ø nincsenek réskapcsolatok (gap junction-ök) minden izomsejt külön működik v nincs akciós potenciál
Részletesebbenautonomos (gör): auto = saját, nomos = szabályoz
autonomos (gör): auto = saját, nomos = szabályoz vegetus (lat) = élénk, erőteljes, eleven sympathétikós (gör) = együttérző "autonomic [Greek: auto = self; nomos = rule] means self-rule/self-govern. von
RészletesebbenVEGETATÍV IDEGRENDSZER
VEGETATÍV IDEGRENDSZER A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre pedig a vegetatív idegrendszer küld
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenFarmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk
Farmakodinámia A gyógyszer hatása a szervezetre - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás - Receptorok és felosztásuk - A gyógyszer-receptor kölcsönhatás összefüggései Szerkezetfüggő és
RészletesebbenPhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
RészletesebbenJegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban
Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek
RészletesebbenIONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
RészletesebbenEredmény: 0/337 azaz 0%
Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]
RészletesebbenIII./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok
III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai
RészletesebbenAz idegrendszer érzı mőködése
Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,
RészletesebbenA sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira
RészletesebbenA magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer
A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
RészletesebbenAz idegrendszeri alapműködése, felépítése
Az idegrendszeri alapműködése, felépítése Golgi-impregnációval készült metszetek eredeti rajzai Agykérgi sejtek képe Golgi impregnációs metszeteken Információáramlás iránya Neurontípusok bemeneti zóna
RészletesebbenIDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója
IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék
RészletesebbenSZABÁLYOZÁS visszajelzések
SZABÁLYOZÁS A szabályozás fogalma azt jelenti, hogy a szövetek működéséről folyamatosan visszajelzések érkeznek a szabályozást végző szervekhez, és ezen információk feldolgozása után következik be a további
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenAz emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet
Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások
Részletesebben2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.
2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton
RészletesebbenA környéki (perifériás) idegrendszer
A környéki (perifériás) idegrendszer A testet behálózó neurális struktúrák (idegek, dúcok) összessége. Eredet szerint: enterális idegrendszer 31 pár gerincvelői ideg 12 pár agyideg Ellátási terület alapján:
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 1. Szabályozáselmélet Definiálja a belső környezet fogalmát és magyarázza el, miért van szükség annak szabályozására.
RészletesebbenPE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
PE-GK Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék Az anyagszállítás módozatai sejten beüli plazmaáramlással, pl. egysejtűek sajátos, speciális sejtekkel, pl. a szivacsok vándorsejtjei béledényrendszer:
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
RészletesebbenAZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin
1 AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin Az idegszövet elektromos impulzusok generálására és gyors továbbítására specializálódott szövetféleség, idegsejtekből és gliasejtekből épül fel. Az egyedfejlődés során a
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások. az idegrendszerben és az immunrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben és az immunrendszerben A sejttől a szervezetig A sejtek között, ill. a sejtek és környezetük közötti jelátviteli folyamatok összessége az a struktúrált kölcsönhatásrendszer,
RészletesebbenMozgás, mozgásszabályozás
Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere
Részletesebbenfogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:
Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,
RészletesebbenSzinaptikus folyamatok
Szinaptikus folyamatok Jelátvitel az idegrendszerben Elektromos szinapszisok Kémiai szinapszisok Neurotranszmitterek és receptoraik Szinaptikus integráció Szinaptikus plaszticitás Kettős információátvitel
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenBevezetés s a neuroanatómi (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis)
Bevezetés s a neuroanatómi miába (plexus brachialis, plexus lumbalis, plexus sacralis) Systema nervosum Pars centralis: encephalon + medulla spinalis Pars peripherica: nervi craniales, nervi spinales,
RészletesebbenVegetatív idegrendszer
Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát
RészletesebbenKardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása
Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Célkitűzés: Nyugalmi vérnyomást szinten tartani (szívműködés + érellenállás + keringő vértérfogat) Megfelelő vérnyomást alkalmazni speciális körülményekben
RészletesebbenA légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások
A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula
RészletesebbenA diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására
OTKA 62707 A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására Zárójelentés A gesztációs diabetes mellitus (GDM) egyike a leggyakoribb terhességi komplikációknak, megfelelő
RészletesebbenA táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.
A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái
RészletesebbenHomeosztázis és idegrendszer
Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenA kémiai szinapszis (alapok)
A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
RészletesebbenFényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek
Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok
RészletesebbenIdegrendszer és Mozgás
Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál
RészletesebbenAz elért eredmények. a) A jobb- és baloldali petefészek supraspinális beidegzése
Az elért eredmények A perifériás belsőelválasztású mirigyek működésének szabályozásában a hypothalamushypophysis-célszerv rendszer döntő szerepet játszik. Közvetett, élettani megfigyelések arra utaltak,
Részletesebben2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!
RészletesebbenAZ ELŐADÁS CÍME. Stromájer Gábor Pál
AZ ELŐADÁS CÍME Stromájer Gábor Pál 2 Idegrendszer Az idegrendszer felosztása Anatómiai felosztás Központi idegrendszer: Agyvelő Gerincvelő Környéki idegrendszer: Gerincvelői idegek Agyidegek Perifériás
RészletesebbenSZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA
SZERV-SZERVRENDSZER SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA IDEGRENDSZER ELİADÓ DR. LEHEL JÓZSEF ÉLETTANI JELLEMZİK - FELÉPÍTÉS KÖZPONTI - PERIFÉRIÁS Akaratlagos ID Vegetatív ID * zsigeri mőködés autonóm irányítása
RészletesebbenA látás élettana II.
A látás élettana II. Tanulási támpontok 98-99. prof. Sáry Gyula SZTE ÁOK Élettani Intézet 1 papilla n. optici fovea 2 1 A retina sejtjei 3 A retina sejtjei pálcikák csapok bipolaris sejtek horizontális
RészletesebbenSzignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt
Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül
RészletesebbenKolin-acetiltranszferáz
Kolin-acetiltranszferáz Neurotranszmitter-kritériumok: Szintetizáló enzim-készlet ( kulcs-enzimek ) Tároló-rendszer (vezikuláris transzporterek) Felvevő /lebontó rendszer Adagolással posztszinaptikus válasz
RészletesebbenOrvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.
Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 Orvosi élettan A tárgy Mit adunk? Visszajelzés www.markmyprofessor.com Domoki.Ferenc@med.u-szeged.hu 2 1 Az orvosi
Részletesebben1. Mi jellemző a connexin fehérjékre?
Sejtbiológia ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2019-02-25 20:35:53 : Felhasznált idő 00:01:02 Név: Minta Diák Eredmény: 0/121 azaz 0% Kijelentkezés 1. Mi jellemző a connexin fehérjékre? (1.1)
RészletesebbenA pajzsmirigy szövettani szerkezete
A pajzsmirigy szövettani szerkezete kapillárisok Parafollikuláris (C-) sejtek: - follikulusok között, follikuláris sejtek alatt - ektodermális eredet - kalcitonin Follikulusok: follikuláris hám: - egyréteg
RészletesebbenSzabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja
Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.
RészletesebbenZárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban.
Zárójelentés A kutatás fő célkitűzése a β 2 agonisták és altípus szelektív α 1 antagonisták hatásának vizsgálata a terhesség során a patkány cervix érésére összehasonlítva a corpusra gyakorolt hatásokkal.
RészletesebbenA szív ingerképző és vezető rendszere
A szív ingerképző és vezető rendszere A ritmikus működés miogén eredetű Az elektromos aktivitás alakja az elvezetés helyétől függ: 1. Nodális szövetről (SA és AV csomó) Pacemaker potenciál 2. Munkaizomzatról,
RészletesebbenAz agyi értónust befolyásoló tényezők
2016. október 13. Az agyi értónust befolyásoló tényezők Vazoaktív metabolitok EC neurotranszmitterek SIMAIZOM ENDOTHELIUM LUMEN Kereszthíd aktiváció a simaizomban Ca 2+ -által stimulált myosin foszforiláció
RészletesebbenProf. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018
Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia: olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara
Részletesebbenautonomos (gör): auto = saját, nomos = szabályoz
autonomos (gör): auto = saját, nomos = szabályoz vegetus (lat) = élénk, erőteljes, eleven sympathétikós (gör) = együttérző "autonomic [Greek: auto = self; nomos = rule] means self-rule/self-govern. von
RészletesebbenS-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenA keringési elégtelenség diagnosztikája és gyógyszeres kezelésének szempontjai
A keringési elégtelenség diagnosztikája és gyógyszeres kezelésének szempontjai Dr. Szabolcs Judit Semmelweis Egyetem ÁOK II.Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Az újszülött első vizsgálata(i) 1. megtekintés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenLégzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes
Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka Jenes Ágnes Légzés: O 2 felvétel, CO 2 leadás Az oxigén transzportútvonala: áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe külsı v. tüdılégzés diffúzió szövetekhez
RészletesebbenKommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció
Kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció soksejtűekben elengedhetetlen összehangolni a sejtek működését direkt és indirekt kommunikáció direkt kommunikáció: rés-illeszkedés (gap junction) 6 connexin =
RészletesebbenA szív élettana. Aszív élettana I. A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG
A szív élettana A szív pumpafunkciója A szívciklus A szívizom sajátosságai A szív elektrofiziológiája Az EKG prof. Sáry Gyula 1 Aszív élettana I. A szívizom sajátosságai A szívciklus A szív mint pumpa
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenNeurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?
Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2019 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia:olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenA MONOAMIN TRANSZPORTEREK FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGAI: DEPRESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KLINIKAI VONATKOZÁSOK
MTA Doktora Pályázat Doktori Értekezés A MONOAMIN TRANSZPORTEREK FUNKCIONÁLIS SAJÁTSÁGAI: DEPRESSZIÓVAL KAPCSOLATOS KLINIKAI VONATKOZÁSOK DR. KISS JÁNOS MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Gyógyszerkutatási
RészletesebbenInterneurális kommunikáció
Interneurális kommunikáció 2010/2011 Sejtélettan II. Szinapszisok osztályozása Na channel Transmitter vesicle Local circuit current Na 2+ Ca channel PRE- SYNAPTIC Ca++ PRE- SYNAPTIC Ca-induced exocytosis
RészletesebbenAz autonom (vegetatív) idegrendszerre ható szerek: bevezetés
Részletes gyógyszertan Az autonom (vegetatív) idegrendszerre ható szerek: bevezetés I. A perifériális idegrendszer II. Parasympathomimeticus szerek III. Muszkarinreceptor antagonisták IV. Ganglionbénítók
RészletesebbenReceptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus
Részletesebben1 Nevezze meg a pupillaszűkítő izom paraszimpatikus idegét! Name the parasympathetic nerve of the sphincter pupillae muscle!
1 Nevezze meg a pupillaszűkítő izom paraszimpatikus idegét! Name the parasympathetic nerve of the sphincter pupillae muscle! 2 Mi történik, ha a sugárizom összehúzódik? What happens when the ciliary muscle
RészletesebbenA látás alapjai. Látás Nyelv Emlékezet. Általános elv. Neuron idegsejt Neuronális hálózatok. Cajal és Golgi 1906 Nobel Díj A neuron
Látás Nyelv Emlékezet A látás alapjai Általános elv Külvilág TÁRGY Érzékszervek (periféria) Felszálló (afferens) pálya AGY Kéregalatti és kérgi területek Szenzoros, majd motoros és asszociációs területek
Részletesebben