A kolinerg. transzmisszió. farmakológiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kolinerg. transzmisszió. farmakológiája"

Átírás

1 A kolinerg transzmisszió farmakológiája

2 CH 3 CH 3 CH 2 CH 2 O C CH 3 CH 3 N + O Acetilkolin

3 Főbb kolinerg transzmissziós helyek és kolinerg receptorok 1. Központi idegrendszer 2. Vegetatív ganglion (mind szimpatikus, mind paraszimpatikus) M és N N receptorok N N receptorok 3. Neuromuszkuláris junkció N M receptorok 4. Paraszimpatikus posztganglionáris rostok M receptorok 5. Egyes szimpatikus posztganglionáris rostok M receptorok

4 Nikotinos acetilkolin receptorok Kation-szelektív ioncsatorna (Na + ) Két fő típusa: N N, neuronális - α és β alegységek N M, muszkuláris - pentamér:( :(α 2 βγδ) 2 2 acetilkolin molekula szükséges Folyamatosan nem ingerelhető depolarizációs blokk jön létre

5 Muszkarinos acetilkolin Muszkarinos acetilkolin receptorok és second messengereik G-protein kapcsolt receptorok Öt altípus és lokalizációjuk: M 1 (idegek): IP 3, DAG M 2 (szív, idegek, simaizom): camp,, K +- csatorna nyitása M 3 (mirigyek, simaizom, endothel): IP 3, DAG m 4 (KIR?): camp m 5 (KIR?): IP 3, DAG

6 A kolinerg transzmisszió befolyásolásának lehetőségei 1. Preszinaptikus stimuláció 2. Preszinaptikus gátlás 3. Posztszinaptikus stimuláció (direkt és indirekt kolinomimetikumok) 4. Posztszinaptikus gátlás (receptor antagonisták)

7

8 Az általános kolinerg junkció sematizált ábrája. A kolint a preszinaptikus idegvégződés veszi fel egy Na függő transzporterrel (A).

9 Ezt a transzportot a hemicholin gátolja. Az ACh egy másik transzporter által tovább transzportálódik a vezikulába (B), ez vesamicollal gátolható.

10 Peptidek (P), ATP, és proteoglycanok is tárolódnak a vezikulában. A transzmitter kiáramlása a membránvégződés feszültségfüggő Ca-csatornáinak nyitásakor Ca hatására történik meg. Az IC Ca szint emelkedése kiváltja a vezikula fúzióját a felszíni membránnal és ACh kotranszmittereivel együtt kiáramlik a szinaptikus résbe. Ezt a folyamatot gátolja a botulinum toxin.

11 Az acetilkolin hatását az acetilkolinészteráz enzim működése szünteti meg. A preszinaptikus receptorok a transzmitter kiáramlását szabályozzák.

12 Az acetilkolinészteráz működése 1. ACh kötődik az aktív centrumhoz 2. Az enzim hidrolizálja az észterkötést 3. Az enzim acetilálódik,, a kolin elhagyja az enzimet 4. Az acetil csoport spontán hidrolizál az enzimről (150µs)

13 Preszinaptikus stimuláció Preszinaptikus izgató receptorok: M 1, néhány prosztaglandin a neuromuszkuláris junkcióban: α-adrenerg 4-aminopyridine (K + -csatorna gátló) magasabb EC Ca ++ szint A preszinaptikus gátló receptorok gátlása

14 Preszinaptikus gátlás 1. Szintézis: hemicholine 2. Raktározás: vesamicol 3. Kiáramlás: botulinum toxin 4. Choline visszavétel: hemicholine 5. Preszinaptikus gátló receptorok izgatása: M 2, α 2, D 2, opioid, adenozin, szerotonin, Neuropeptid Y Hcs.. izomban: aminoglikozidok, tetracyclinek

15 Muscarin receptor által mediált (paraszimpatomimetikus paraszimpatomimetikus) ) hatások 1. Szem: a m. sphincter pupillae és a m. ciliaris konstrikciója 2. Nyálmirigyek: emésztő nyál szekréciója 3. Szív: bradicardia (negatív kronotrop és dromotrop hatás, a kamráknak NINCS paraszimpatikus beidegzésük) 4. Tüdő. Bronchokonstrikció 5. Gyomor: savszekréció fokozódás 6. Belek: fokozott motilitás és szekréció, sphincterek elernyednek 7. Húgyhólyag: a detrusor összehúzódik, a sphincterek elernyednek. 8. Pénisz: erekció 9. Mirigyek: szekréció fokozódás (az izzadságmirigyeket a szimpatikus idegrendszer idegzi be!!!)

16 Posztszinaptikus izgatás I. (kolinomimetikumok kolinomimetikumok) Kolinészterek 1. Acetilkolin (gyors metabolizmus, csak szemészetben, N és M hatások) 2. Metacholine (3-szor rezisztensebb az enzimre, csak M hatások) 3. Carbachol (rendkívül enzimrezisztens, N és M hatások) 4. Bethanechol (rendkívül enzimrezisztens, csak M hatások)

17 CH 3 CH 3 CH 2 CH 2 O C CH 3 CH 3 N + O Acetilkolin CH 3 CH 3 CH 2 CH O C CH 3 CH 3 N + CH 3 O Metacholine

18 CH 3 CH 3 CH 2 CH 2 O C NH 2 CH 3 N + O Carbachol CH 3 CH 3 CH 2 CH O C NH 2 CH 3 N + CH 3 O Bethanechol

19 Posztszinaptikus izgatás II. (alkaloidok) 1. Muscarin (kvaterner amin, gombaméreg, csak M hatások) 2. Pilocarpine (tercier amin, csak szemcseppként használt glaukomára) 3. Nikotin (tercier amin, erős méreg, csak N hatások) 4. Lobeline (tercier amin, erős méreg, csak N hatások)

20 Posztszinaptikus izgatás III. (indirekt kolinomimetikumok) Reverzibilis kolinészteráz gátlók: kompetitiv: edrophonium (rövid hatástartam) non-kompetitiv kompetitiv: karbamátok physostigmin (tercier amin, KIR hatások is) neostigmin (kvaterner amin, csak perifériás hatások) distigmin (mint neostigmin) pyridostigmin (myasthenia gravis kezelése) ambenonium (myasthenia gravis kezelése) demecarium (szemcsepp glaukomára)

21

22 Posztszinaptikus izgatás IV. (indirekt kolinomimetikumok) Irreverzibilis acetilkolinészteráz gátlók alkilfoszfátok (organofoszfátok organofoszfátok) rovarirtók és harci gázok az enzim szubsztrátjai: foszforilálnak a foszfát spontán nem hidrolizál az enzimről egy idő múlva (vegyülettől is függ) az enzim öregedik (elveszít egy oxigént): végső inaktiválás öregedés előtt: a reaktiválás oximcsoportot tartalmazó vegyületekkel lehetséges

23

24

25 Posztszinaptikus gátlás I. 1. Muscarin receptor antagonisták paraszimpatolitikumok 2.Nikotin receptor antagonisták ganglion-blokkolók harántcsíkolt izom relaxánsok

26 Posztszinaptikus gátlás II. Paraszimpatolitikumok. Tercier tropeinek atropin scopolamin homatropin Kvaterner tropeinek metilatropin ipratropium Rövid hatástartamú, lokális szerek tropicamid cyclopentolat Centrálisan ható kolinolitikumok procyclidin biperinden

27 Az atropin perifériás hatásai Az atropin perifériás hatásai Midriázis (pupillatágulat) Akkomodáció bénulás Szájszárazság Bronchodilatáció Tachycardia Csökkent gyomorsav szekréció Székrekedés Dysuria Bőrszárazság (atropin-láz kisgyerekeknél)

28 Az atropin KIR hatásai Az atropin KIR hatásai Hányáscsillapító (kinetosisokra ( kinetosisokra) nyugtalanság, izgatottság extrapyramidális tünetek (dyskinesia ( dyskinesia) dührohamok hallucinációk epileptiform görcsök kóma, halál ( mg) 150mg)

29 A paraszimpatolitikumok klinikai indikációi Pupillatágítás asthma bronchiale (ipratropium spray) bradicardia,, AV-blokk gyomorfekély (pirenzepine ( pirenzepine) hasmenés (opiátokkal( opiátokkal) simaizomgörcsök (fájdalomcsillapítókkal és simaizomgörcs-oldókkal) oldókkal) Parkinson szindróma (központilag hatók)

30 Néhány más indikációjú Néhány más indikációjú gyógyszer paraszimpatolitikus mellékhatásokkal Néhány antipszichotikum chlorpromazin clozapin Triciklikus antidepresszánsok imipramin amitryptilin Néhány antiarritmiás szer chinidin dysopyramid

31 Nikotin antagonisták I. Ganglion blokkolók kompetitiv vagy annak látszó: hexamethonium, mecmylamin, trimethaphan depolarizáló blokkolók nikotin DMPP

32 Nikotin antagonisták II. Harántcsíkolt izom relaxánsok kompetitiv d-tubocurarin tubocurarin, pancuronium, pipecuronium depolarizáló succynylcholin, decamethonium

Az autonóm idegrendszer

Az autonóm idegrendszer Az autonóm idegrendszer Enterális idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer HYPOTHALAMUS AGYTÖRZS agyidegek PERIFÉRIÁS GANGLIONOK EFFEKTOR GERINCVELŐ Gerincvelői idegek PERIFÉRIÁS

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

Az autonom (vegetatív) idegrendszerre ható szerek: bevezetés

Az autonom (vegetatív) idegrendszerre ható szerek: bevezetés Részletes gyógyszertan Az autonom (vegetatív) idegrendszerre ható szerek: bevezetés I. A perifériális idegrendszer II. Parasympathomimeticus szerek III. Muszkarinreceptor antagonisták IV. Ganglionbénítók

Részletesebben

PARASYMPATHOLYTICUMOK. Azok a vegyületek, amelyek gátolják a parasympathicus idegrendszer izgalmi tüneteit: gátolják a muscarin receptorokat.

PARASYMPATHOLYTICUMOK. Azok a vegyületek, amelyek gátolják a parasympathicus idegrendszer izgalmi tüneteit: gátolják a muscarin receptorokat. PARASYMPATHOLYTICUMOK Azok a vegyületek, amelyek gátolják a parasympathicus idegrendszer izgalmi tüneteit: gátolják a muscarin receptorokat. Atropin Atropinum sulfuricum tabletta, injectio Terápiás adagban

Részletesebben

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018 Az autonóm (vegetatív) idegrendszer Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet 2018 VEGETATÍV vagy AUTONÓM IDEGRENDSZER Simaizmok, szívizom, mirigyek működtetéséért felelős zsigeri motoros rendszer.

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel. Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron

Részletesebben

PARASYMPATHOMIMETIKUMOK

PARASYMPATHOMIMETIKUMOK PARASYMPATHOMIMETIKUMOK Azok a vegyületek, amelyek a postganglionális végkészülék muszkarin tipusú receptorain fokozzák az Acetylcholin hatásait. Parasympathicus izgató hatás érhető el. Muszkarin receptor

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Farmakológia (AOK-K 230) szigorlati tételek

Farmakológia (AOK-K 230) szigorlati tételek I. Általános gyógyszertan Farmakológia (AOK-K 230) szigorlati tételek I/1. I/2. I/3. I/4. I/5. I/6. I/7. I/8. I/9. A gyógyszerhatás mechanizmusa, receptorteória. A gyógyszerek kötıdése. Dózis-hatás összefüggések:

Részletesebben

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira

Részletesebben

A vegetatív idegrendszer

A vegetatív idegrendszer A vegetatív idegrendszer A zsigerek, mirigyek működését irányító rendszer: Kardiovaszkuláris rendszer (szív ingerképző és vezető rendszere, szívizom, erek simaizmai) GI rendszer (simaizmok, mirigyek) Húgyhólyag

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

Leukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI

Leukotriénekre ható molekulák. Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI Leukotriénekre ható molekulák Eggenhofer Judit OGYÉI-OGYI Mik is azok a leukotriének? Honnan ered az elnevezésük? - először a leukocitákban mutatták ki - kémiai szerkezetükből vezethető le - a konjugált

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés

Részletesebben

Gyógyszertan 2. A VEGETATÍV IDEGRENDSZER ÉS A NEUROMUSZKULÁRIS JONKCIÓ GYÓGYSZERTANA. Szerzők: Brassai Attila Dóczi K. Zoltán Bán Erika-Gyöngyi

Gyógyszertan 2. A VEGETATÍV IDEGRENDSZER ÉS A NEUROMUSZKULÁRIS JONKCIÓ GYÓGYSZERTANA. Szerzők: Brassai Attila Dóczi K. Zoltán Bán Erika-Gyöngyi Gyógyszertan 2. A VEGETATÍV IDEGRENDSZER ÉS A NEUROMUSZKULÁRIS JONKCIÓ GYÓGYSZERTANA Szerzők: Brassai Attila Dóczi K. Zoltán Bán Erika-Gyöngyi 2012 Gyógyszertan... 1 GYÓGYSZERTANA... 1 A VEGETATÍV IDEGRENDSZER

Részletesebben

Eredmény: 0/337 azaz 0%

Eredmény: 0/337 azaz 0% Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]

Részletesebben

Neurotoxikológia IV. Mérgező anyagok támadáspontjai az idegrendszerben

Neurotoxikológia IV. Mérgező anyagok támadáspontjai az idegrendszerben Neurotoxikológia IV. Mérgező anyagok támadáspontjai az idegrendszerben Az idegrendszer speciális érzékenysége > 350 ismert idegrendszert károsító anyag összes veszélyes vegyi anyag kb. 1/3-a neurotoxikus

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika

Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása. A patch-clamp technika Panyi György 2014. November 12. Mesterséges membránok ionok számára átjárhatatlanok Iontranszport a membránon keresztül:

Részletesebben

1.: Farmakodinámia I. (A gyógyszerek molekuláris támadáspontjai. Receptorelmélet) Ioncsatornák Receptorok Transzportproteinek Enzimek

1.: Farmakodinámia I. (A gyógyszerek molekuláris támadáspontjai. Receptorelmélet) Ioncsatornák Receptorok Transzportproteinek Enzimek 1.: Farmakodinámia I. (A gyógyszerek molekuláris támadáspontjai. Receptorelmélet) - receptor minden a hatóanyagok célpontjául szolgáló makromolekula - specifikus kötődés - target ált. maga a terápia célpontjául

Részletesebben

SZEMÉSZETI GYÓGYSZERTAN ÉS GYÓGYSZEREK

SZEMÉSZETI GYÓGYSZERTAN ÉS GYÓGYSZEREK SZEMÉSZETI GYÓGYSZERTAN ÉS GYÓGYSZEREK Gyógyszerek kiszerelési formái felületi kezelésre injekciós készítmények orális gyógyszerek Felületi kezelésre: szemészeti oldatok szuszpenziók szemkenőcsök leggyakrabban

Részletesebben

A posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk antagonizálásának új lehetőségei

A posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk antagonizálásának új lehetőségei EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Dr. Pongrácz Adrienn A posztoperatív reziduális neuromuszkuláris blokk antagonizálásának új lehetőségei DEBRECENI EGYETEM IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Debrecen, 2015 EGYETEMI

Részletesebben

Antidepresszív szerek a gyakorlatban

Antidepresszív szerek a gyakorlatban Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi epizódok számának függvényében Korábbi epizódok száma

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

Szignalizáció - jelátvitel

Szignalizáció - jelátvitel Jelátvitel autokrin Szignalizáció - jelátvitel Összegezve: - a sejt a,,külvilággal"- távolabbi szövetekkel ill. önmagával állandó anyag-, információ-, energia áramlásban áll, mely autokrin, parakrin,

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Az ioncsatorna fehérjék szerkezete, működése és szabályozása Panyi György www.biophys.dote.hu Mesterséges membránok

Részletesebben

PROBLÉMAMEGOLDÓ ESETTANULMÁNYOK A NEUROPSZICHIÁTRIA FARMAKOLÓGIÁJÁBÓL

PROBLÉMAMEGOLDÓ ESETTANULMÁNYOK A NEUROPSZICHIÁTRIA FARMAKOLÓGIÁJÁBÓL PROBLÉMAMEGOLDÓ ESETTANULMÁNYOK A NEUROPSZICHIÁTRIA FARMAKOLÓGIÁJÁBÓL PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Dr. Borbély Éva 1 1. Mely pályarendszerekben nincs szerepe a dopaminnak a KIR-ben?

Részletesebben

Szinaptikus folyamatok

Szinaptikus folyamatok Szinaptikus folyamatok Jelátvitel az idegrendszerben Elektromos szinapszisok Kémiai szinapszisok Neurotranszmitterek és receptoraik Szinaptikus integráció Szinaptikus plaszticitás Kettős információátvitel

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

A kémiai szinapszis (alapok)

A kémiai szinapszis (alapok) A preszinapszis A kémiai szinapszis (alapok) preszinaptikus neuron 1 akciós potenciál 2 Ca 2+ axon végbunkó (preszinapszis) Ca 2+ szinaptikus vezikula feszültség-függő Ca 2+ csatorna citoplazma szinaptikus

Részletesebben

NEUROTRANSZMISSZIÓBAN RÉSZTVEVŐ ENZIMEK VIZSGÁLATA

NEUROTRANSZMISSZIÓBAN RÉSZTVEVŐ ENZIMEK VIZSGÁLATA Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Általános Orvostudományi Kar Debreceni Egyetem BIOKÉMIA GYAKORLAT NEUROTRANSZMISSZIÓBAN RÉSZTVEVŐ ENZIMEK VIZSGÁLATA elméleti bevezetés Dr. Köröskényi Krisztina

Részletesebben

ANTIDEPRESSZÍV ÉS ANTIMÁNIÁS VEGYÜLETEK. Dr. Kató Erzsébet

ANTIDEPRESSZÍV ÉS ANTIMÁNIÁS VEGYÜLETEK. Dr. Kató Erzsébet ANTIDEPRESSZÍV ÉS ANTIMÁNIÁS VEGYÜLETEK Dr. Kató Erzsébet kato.erzsebet@med.semmelweis-univ.hu www.semmelweispharma.com Leggyakoribb pszichiátriai kórkép A lakosság 5-6% érintett 1). Unipoláris - endogén

Részletesebben

Farmakodinámia. A hatás egyenesen arányos a receptorkötéssel. A hatás jelölésére az E -t használjuk. EC 50 = az effektív koncentráció fele.

Farmakodinámia. A hatás egyenesen arányos a receptorkötéssel. A hatás jelölésére az E -t használjuk. EC 50 = az effektív koncentráció fele. 1. Farmakodinámia Farmakodinámia A farmakodinámia a gyógyszernek a szervezetben kifejtett hatásaival (hatásmechanizmus, mellékhatások mechanizmusa) foglalkozik. Ezen belül a következıket tárgyalja: gyógyszer

Részletesebben

A simaizmok szerkezete

A simaizmok szerkezete A simaizmok szerkezete simaizomsejtek: egymagvúak, orsó alakúak többegységes simaizom egyegységes simaizom Ø nincsenek réskapcsolatok (gap junction-ök) minden izomsejt külön működik v nincs akciós potenciál

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ

Részletesebben

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés

Részletesebben

Neostigmine KALCEKS. 0,5 mg/ml oldatos injekció. Nyilvános Értékelő Jelentés. (neosztigmin-metilszulfát) Gyógyszernév: Nemzeti eljárás

Neostigmine KALCEKS. 0,5 mg/ml oldatos injekció. Nyilvános Értékelő Jelentés. (neosztigmin-metilszulfát) Gyógyszernév: Nemzeti eljárás Nyilvános Értékelő Jelentés Gyógyszernév: (neosztigmin-metilszulfát) Nemzeti eljárás A forgalomba hozatali engedély jogosultja: As Kalceks. Kelt: 2016. március 23. TARTALOM NEM EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREKNEK

Részletesebben

Interneurális kommunikáció

Interneurális kommunikáció Interneurális kommunikáció 2010/2011 Sejtélettan II. Szinapszisok osztályozása Na channel Transmitter vesicle Local circuit current Na 2+ Ca channel PRE- SYNAPTIC Ca++ PRE- SYNAPTIC Ca-induced exocytosis

Részletesebben

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.

Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát

Részletesebben

Helyi érzéstelenítők farmakológiája

Helyi érzéstelenítők farmakológiája Helyi érzéstelenítők farmakológiája SE Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika BUDAPEST Definíció Farmakokinetika: a gyógyszerek felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiürülésének

Részletesebben

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg: Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció

Részletesebben

FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel

FARMAKODINÁMIA. mit tesz a gyógyszer a szervezettel FARMAKODINÁMIA mit tesz a gyógyszer a szervezettel Gyógyszerhatások alapvető mechanizmusai 1. Kötődés FEHÉRJÉKHEZ - receptorok - enzimek - ioncsatornák - transzportfehérjék (carrierek) - szerkezeti fehérjék

Részletesebben

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt

Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt Szignáltranszdukció Mediátorok (elsődleges hírvivők) az információ kémiailag kódolt apoláros szerkezet (szabad membrán átjárhatóság) szteroid hormonok, PM hormonok, retinoidok hatásmech.: sejten belül

Részletesebben

HÜLLŐK OKOZTA MÉRGEZÉSEK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

HÜLLŐK OKOZTA MÉRGEZÉSEK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF HÜLLŐK OKOZTA MÉRGEZÉSEK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF GYÍKOK GYÍKOK OKOZTA FAJOK MÉRGEZÉS 1 VIPERAGYÍKFÉLÉK gila (Heloderma suspectum) mexikói viperagyík (H. horridum) ELŐFORDULÁS Ny-Mexikó sivatagos vidékei

Részletesebben

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel A mozgászavarok felosztása Hypokinetikus (csökkent amplitúdó és/vagy sebesség- bradykinesia) (Parkinson szindróma) Hyperkinetikus:

Részletesebben

Antidepresszánsok nem konvencionális hatásai a központi és perifériás idegrendszerben

Antidepresszánsok nem konvencionális hatásai a központi és perifériás idegrendszerben Antidepresszánsok nem konvencionális hatásai a központi és perifériás idegrendszerben Doktori értekezés Dr. Mayer Aliz Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr.

Részletesebben

A GYOMOR SAVSZEKRÉCIÓ- ÉS MOTILITÁS SZABÁLYOZÓ MECHANIZMUSAI. A CITOKINEK, A CRF PEPTID- ÉS RECEPTORCSALÁD SZEREPE A FOLYAMTOKBAN. Ph.D.

A GYOMOR SAVSZEKRÉCIÓ- ÉS MOTILITÁS SZABÁLYOZÓ MECHANIZMUSAI. A CITOKINEK, A CRF PEPTID- ÉS RECEPTORCSALÁD SZEREPE A FOLYAMTOKBAN. Ph.D. A GYOMOR SAVSZEKRÉCIÓ- ÉS MOTILITÁS SZABÁLYOZÓ MECHANIZMUSAI. A CITOKINEK, A CRF PEPTID- ÉS RECEPTORCSALÁD SZEREPE A FOLYAMTOKBAN Ph.D. tézisek Dr. Czimmer József Programvezető: Prof. Dr. Mózsik Gyula,

Részletesebben

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza

Részletesebben

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok

Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs

Részletesebben

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk

Farmakodinámia. - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás. - Receptorok és felosztásuk Farmakodinámia A gyógyszer hatása a szervezetre - Szerkezetfüggő és szerkezettől független gyógyszerhatás - Receptorok és felosztásuk - A gyógyszer-receptor kölcsönhatás összefüggései Szerkezetfüggő és

Részletesebben

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g

Glikolízis. emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160 g Glikolízis Minden emberi sejt képes glikolízisre. A glukóz a metabolizmus központi tápanyaga, minden sejt képes hasznosítani. glykys = édes, lysis = hasítás emberi szervezet napi glukózigénye: kb. 160

Részletesebben

A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására

A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására OTKA 62707 A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására Zárójelentés A gesztációs diabetes mellitus (GDM) egyike a leggyakoribb terhességi komplikációknak, megfelelő

Részletesebben

Nem depolarizáló izomrelaxánsok hatásának felfüggesztése

Nem depolarizáló izomrelaxánsok hatásának felfüggesztése Nem depolarizáló izomrelaxánsok hatásának felfüggesztése Bátai István PhD, DEAA PTE ÁOK AITI 2009 Történelmi áttekintés 1912 curare először embernek Läwen A. Beitr Klin Chir 1912; 80: 168 1934 acetilkolin

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

A GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA

A GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA A GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA 2017.11.14. AZ ASZTROGLIA SEJTEK FONTOSABB TULAJDONSÁGAI AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS SZEMPONTJÁBÓL (Devinsky és mtsai.,

Részletesebben

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel

Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük. Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel Hyperkinesisek, dystoniák és kezelésük Dr. Bihari Katalin- Dr. Komoly Sámuel A mozgászavarok felosztása Hypokinetikus (csökkent amplitúdó és/vagy sebesség- bradykinesia) (Parkinson szindróma) Hyperkinetikus:

Részletesebben

Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra

Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra Dr. Szabó Katalin Judit Témavezető: Dr. Oláh László DEBRECENI EGYETEM IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Izomélettan. Vázizom

Izomélettan. Vázizom Izomélettan VÁZIZOM, SIMAIZOM ÉS SZÍVIZOM 2 0 1 6. 0 9. 2 7. Ö S S Z E V O N T S Z E M I N Á R I U M Vázizom Harántcsíkolt Funkcionális egysége az izomrost: sok magvú, hosszú hengeres sejtek Izomrostok

Részletesebben

PERIFÉRIÁS IZOMRELAXÁNSOK

PERIFÉRIÁS IZOMRELAXÁNSOK PERIFÉRIÁS IZOMRELAXÁNSOK DEFINICIÓ: Gátolják az ingerület terjedését a motoros idegről a harántcsíkolt izomra A HARÁNTCSÍKOLT IZOM MŰKÖDÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ SZEREK 1. Centrálisan ható szerek Gátlók: CENTRÁLIS

Részletesebben

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

VEGETATÍV IDEGRENDSZER Támpontok Nr. 19-20. Rosta Judit A vegetatív funkciókat ellátó rendszer: sympathicus craniális és sacrális idegek (parasympathicus) és az enterális idegrendszer (John Newport Langley, 1898) Vegetatív Perifériás

Részletesebben

SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA

SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA SZERV-SZERVRENDSZER SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA IDEGRENDSZER ELİADÓ DR. LEHEL JÓZSEF ÉLETTANI JELLEMZİK - FELÉPÍTÉS KÖZPONTI - PERIFÉRIÁS Akaratlagos ID Vegetatív ID * zsigeri mőködés autonóm irányítása

Részletesebben

Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?

Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2019 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia:olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara

Részletesebben

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3)

4. Egy szarkomer sematikus rajza látható az alanti ábrán. Aktív kontrakció esetén mely távolságok csökkenése lesz észlelhető? (3) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, 2009. jan. 6. Villamosmérnöki és Informatikai Kar Semmelweis Egyetem Budapest Egészségügyi Mérnök Mesterképzés Felvételi kérdések orvosi élettanból

Részletesebben

Antidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet

Antidepresszív szerek a gyakorlatban. Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet Antidepresszív szerek a gyakorlatban Dr. Bagdy György Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet MÁNIA KEVERT EPIZÓD HIPOMÁNIA NORMÁL HANGULAT DEPRESSZIÓ A depresszió kiújulásának valószínűsége a korábbi

Részletesebben

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

Jelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás

ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai

Jelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés

Részletesebben

Neurotoxikológia X. Mérgező anyagok támadáspontjai az idegrendszerben

Neurotoxikológia X. Mérgező anyagok támadáspontjai az idegrendszerben Neurotoxikológia X. Mérgező anyagok támadáspontjai az idegrendszerben Az idegrendszer speciális érzékenysége > 350 ismert idegrendszert károsító anyag összes veszélyes vegyi anyag kb. 1/3-a neurotoxikus

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A helyi érzéstelenítés szövődményei. Semmelweis Egyetem, Budapest Szájsebészeti és Fogászati Klinika

A helyi érzéstelenítés szövődményei. Semmelweis Egyetem, Budapest Szájsebészeti és Fogászati Klinika A helyi érzéstelenítés szövődményei Semmelweis Egyetem, Budapest Szájsebészeti és Fogászati Klinika A helyi érzéstelenítés szövődményeinek okai Általános szövődmények: az érzéstelenítés anyaga Helyi szövődmények:

Részletesebben

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció

Kommunikáció. Sejtek közötti kommunikáció Kommunikáció Sejtek közötti kommunikáció soksejtűekben elengedhetetlen összehangolni a sejtek működését direkt és indirekt kommunikáció direkt kommunikáció: rés-illeszkedés (gap junction) 6 connexin =

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes

Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka. Jenes Ágnes Légzés 1. A légzés mechanikája, légzési munka Jenes Ágnes Légzés: O 2 felvétel, CO 2 leadás Az oxigén transzportútvonala: áramlás alveolusokba (légcsere) vérbe külsı v. tüdılégzés diffúzió szövetekhez

Részletesebben

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2019 6. Receptorok, szignáltranszdukció - jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

A myastheniás beteg anesztéziája 2004

A myastheniás beteg anesztéziája 2004 A myastheniás beteg anesztéziája 2004 Hallay J.,Micskei Cs.,Farkas M.,Kollár S., Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum, Aneszteziológiai és Intenzív terápiás Tanszék és II. sz. Sebészeti

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai

Részletesebben

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások

A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Doktori értekezés A miokardium intracelluláris kalcium homeosztázisa: iszkémiás és kardiomiopátiás változások Dr. Szenczi Orsolya Témavezető: Dr. Ligeti László Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani

Részletesebben

I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR

I. FARMAKOKINETIKA. F + R hatás (farmakon, (receptor) gyógyszer) F + R FR I. FARMAKOKINETIKA Gyógyszerek felszívódása, eloszlása és kiválasztása. Receptorok: csak az a gyógyszermolekula hat ami kötődik specifikus kötőhelyek (szervek, szövetek, sejtek) F + R hatás (farmakon,

Részletesebben

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő)

Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő) Szignáltranszdukció Signáltranszdukciós útvonalak: Kívülről jövő információ aktiválja őket Sejtben keletkező metabolit aktiválja őket (mindkettő) Információ átvitel másodlagos hírvivőkkel vagy fehérje-fehérje

Részletesebben

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék

2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges

Részletesebben

KIRÁLIS GYÓGYSZEREK. Dr. Szökő Éva egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet

KIRÁLIS GYÓGYSZEREK. Dr. Szökő Éva egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet KIRÁLIS GYÓGYSZEREK Dr. Szökő Éva egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet Gyógyszer-enantiomerek tulajdonságai FARMAKODINÁMIÁS FARMAKOKINETIKAI kötődés a támadásponton metabolizmus

Részletesebben

Egy ritkán látott eset a gyermeksürgősségi ellátás során

Egy ritkán látott eset a gyermeksürgősségi ellátás során Egy ritkán látott eset a gyermeksürgősségi ellátás során dr. Tóth-Vajna Gergely Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika 2017. szeptember 16. Symptoms Beteg: információ nem volt nyerhető. Mater:

Részletesebben

Publikus Értékelő Jelentés

Publikus Értékelő Jelentés Publikus értékelő jelentés Publikus Értékelő Jelentés Termék neve: (tropikamid) A forgalomba hozatali engedély jogosultja: Unimed Pharma spol. s.r.o. Kelt: 2013. május 29. TARTALOM NEM EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREKNEK

Részletesebben

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék

Részletesebben

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ

Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Jelzőmolekulák, receptorok és jelátvitel SZIGNÁLTRANSZDUKCIÓ Tanulási támpontok 6. és 7. Dr. Kékesi Gabriella 2018 6. Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Ismertesse a mediátorok (jelátvivő

Részletesebben

A szív ingerképző és vezető rendszere

A szív ingerképző és vezető rendszere A szív ingerképző és vezető rendszere A ritmikus működés miogén eredetű Az elektromos aktivitás alakja az elvezetés helyétől függ: 1. Nodális szövetről (SA és AV csomó) Pacemaker potenciál 2. Munkaizomzatról,

Részletesebben

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila

Sav-bázis egyensúly. Dr. Miseta Attila Sav-bázis egyensúly Dr. Miseta Attila A szervezet és a ph A ph egyensúly szorosan kontrollált A vérben a referencia tartomány: ph = 7.35 7.45 (35-45 nmol/l) < 6.8 vagy > 8.0 halálozáshoz vezet Acidózis

Részletesebben

1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil.

1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil. 1998- ban először az Egyesült Államokban került bevezetésre az első nem amphetamin típusú ébrenlétet javító szer, a modafinil. Magyarországon egyedi gyógyszerrendelés alapján két éve adható (MODASOMIL,

Részletesebben