Az idegrendszer érzı mőködése

Átírás

1 Idegi szabályozás

2 Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció, az elemi érzetek meghatározott alakzatba rendezıdnek Felismerés (identificatio, discriminatio): az észlelet összehasonlítása egyidejőleg keletkezett vagy emléknyom formájában tárolt észleletekkel

3 Pszcihofizikai alapfogalmak modalitás: az érzéklet szubjektív élménye alapján kialakított kategória látás hallás ízérzés szagérzés bırérzés mélyérzés abszolút ingerküszöb: az a leggyengébb inger, amely éppen érzékelhetı differenciaküszöb: az ingerintenzitás éppen érzékelhetı különbsége lokalizáció idıbeli és térbeli feloldóképesség affektív (érzelmi) komponens

4 A bır receptorai

5 Hıérzékelı receptorok

6 Az érzımőködések alapjai Az érzı egység fogalma

7 Érzı pályák

8 Az agykéreg érzı területei

9 Tapintási receptorok sőrősége

10 Fájdalomérzés Receptorok: szabad idegvégzıdések Inger: bármely inger, amely intenzitásánál fogva szövetkárositó Ingerületvezetés: Felületes fájdalom esetén: A-delta rostokon viszonylag gyors körülirt, jól lokalizálható, éles fájdalom C-rostokon lassú Mély fájdalom esetén lassú izmokban, inakban, izületi tokokban, csonthártyában lévı C- rostok szabad idegvégzıdései diffúz, nehezen lokalizálható, vegetativ reakciókkal járó

11 Fájdalomérzés Viscerális fájdalom: nehezen lokalizálható Kisugárzó fájdalom: dermatomáknak megfelelıen Izomvédekezés (défense musculaire) Ischaemiás fájdalom: angina pectoris claudicatio intermittens Endogén analgeticumok: endorfinok, enkefalinok

12 Érzékszervek Az érzéksejtek köré más struktúrák szervezıdnek, melyek - védelmet nyújtanak - felerısítik vagy modulálják az ingereket Receptorok: elsıdleges érzéksejtek másodlagos érzéksejtek

13 Képalkotás domború (gyüjtı) és homorú (szóró) lencsével

14 Látás A szem mint optikai rendszer, a közelnézési accomodatio mechanizmusa retina accomodatio nélkül accomodatioval sugártest lencsefüggesztı rostok Az ideghártyán akkor keletkezik éles kép, ha az egy pontból kiinduló sugarak az ideghártyán egy pontban egyesülnek.

15 Látás Fénytörési hibák retina MYOPIA Rövidlátás és korrekciója korrekcióval korrekció nélkül normál

16 Látás Fénytörési hibák retina Távollátás (hypermetropia, presbyopia) korrekcióval korrekció nélkül normál

17 Látótér

18 A hangmagasság detektálása

19 Audimetria Decibel és fonskála

20 Az idegrendszer mozgató mőködése A piramisrendszer Az agykéregbıl az agyidegmagvakhoz és a gerincvelıi mozgatóneuronokhoz leszálló pályarendszer. Feladata: új mozgáselemek tanulása finom, akaratlagos mozgások kivitelezése izomtónus szabályozása Sérülésekor: petyhüdt bénulás

21 Az idegrendszer mozgató mőködése Az extrapiramidális rendszer A piramispályán kívüli minden más leszálló pályarendszer, amely a kéregbıl, kéreg alatti törzsdúcokból, kisagyból szállít mozgató parancsokat a mozgató neuronokhoz. Feladata: irányítása automatikus mozgások szabályozása izomtónus szabályozása durvább, kisfelbontású mozgások Sérülésekor: spasztikus bénulás

22 Az idegrendszer mozgató mőködése A kisagy funkciói szemmozgások koordinációja a fej reflexes mozgásainak irányítása egyensúly megtartása kivitelezés alatt álló mozgások ellenırzése izomtónus szabályozása a mozgások tervezése, elindítása mozgáskoordináció

23 Az idegrendszer mozgató mőködése A bazális ganglionok funkciói Tónuseloszlás szabályozása Mozgási mintázatok, automatizmusok vezérlése Akaratlagos mozgások szervezése Emocionális és ösztönélettel kapcsolatos mozgások szervezése

24 Proprioceptív reflexek Patella reflex

25 Exteroceptív reflexek Flexor reflex

26 A vegetatív szabályozás

27 A vegetatív idegrendszer A zsigereket a vegetatív idegrendszer látja el mozgató beidegzéssel. A vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus részre osztható. A paraszimpatikus idegek az agytörzsben és a gerincvelı keresztcsonti részén helyezkednek el, a szimpatikus neuronok pedig a gerincvelı háti-ágyéki szakaszán találhatók. A zsigerek általában kettıs beidegzésőek, a szimpatikus ill. a paraszimpatikus idegek aktiválódása ellentétes reakciókat vált ki.

28 Könnymirigyek: paraszimpatikus + Corpus ciliare: paraszimpatikus: akkomodáció Nyálmirigyek: paraszimpatikus: serosus nyál szimpatikus: mucinosus nyál Szív: paraszimpatikus: negatív tróphatások szimpatikus: pozitív tróphatások Erek: szimpatikus (NA): vazokonstrikció kivétel: szimpatikus kolinerg vazodilatátorok paraszimpatikus kolinerg vazodilatátorok Bronchusizomzat: paraszimp.: konstrikció szimpatikus: dilatáció Tápcsatorna: paraszimpatikus serkent szfinkterek: szimpatikus serkent Széklet- és vizeletürítés: paraszimpatikus efferentáció Mellékvese velıállomány: adrenalin Generalizált hatások Vészreakció

29 Neurotranszmitterek, receptorok Preganglionaris rostok neurotranszmittere az acetil-kolin Szimpatikus postganglionaris rostok neurotranszmittere a noradrenalin. Hatása fıleg α-receptoron érvényesül. Paraszimpatikus postganglionaris rostok neurotranszmittere az acetil-kolin. Agonistája: muszkarin Antagonistája: atropin

30 A szimpatikus és a paraszimpatikus rendszer egyensúlyának megbomlása a zsigeri mőködések zavarához, pszichoszomatikus kórképek kialakulásához vezethet.

31 Vegetatív központok a hypothalamusban A központi idegrendszer agytörzs feletti részén található képletben, a hypothalamusban fontos vegetatív mőködések szabályozása folyik. Itt találjuk az éhség és jóllakottság központjait, melyek a táplálékfelvételt szabályozzák, a szomjúságközpontot, a hıszabályozó központokat és olyan neuroncsoportokat, melyek a hormonális szabályozásban játszanak fontos szerepet.

32 A limbikus kéreg Találó neve: vegetatív agy. A limbikus rendszert alkotó egyéb elemekkel együtt összehangolja a vegetatív, a hormonális és a szomatikus válaszreakciókat és fontos szerepe van az emléknyomok tárolásában, ezáltal a tanulásban is. A vegetatív idegrendszer a hormonrendszerrel együtt biztosítja a szervezet normális mőködését. Az idegi szabályozás gyorsabb, a hormonális szabályozás hosszabb idıskálán érvényesül.