Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum"

Átírás

1 Az idegrendszer élettana: bevezetés + vegetatívum Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Bevezetés Az idegrendszer felosztása: Elhelyezkedés: központi (KPIR) vs. Periférás (környéki) Vezérlés: szomatikus (tudatosuló) vs. autonóm/vegetatív (nem tudatosuló) Funkció (a reflexes szabályozásban betöltött): afferens ( érző ) vs. központ vs. efferens (parancsoló/ mozgató )

2 Az idegszövetet döntően idegsejtek (neuronok) és őket támogató sejtek (glia és Schwann) építik fel Az idegsejtek (érző, mozgató, asszociációs neuronok) teste a KPIR szürke struktúráiban helyezkedik el, míg a periférián ganglionokat (dúcokat) alkotnak Az idegszövet fehérségéért a mielinizáció felelős. A fehérállomány tehát döntően axonokból és támogató sejtekből áll A KPIR fontossága, sérülékenysége és komplex működése miatt az egyik legjobban védendő szövet Mechanikai védelem: csontos tok, agyhártyák, liquor cerebrospinalis Kémiai (+immunológiai) védelem: vér-agy gát, vér-liquor gát; +a támogatósejtek hálózata, mely kevés kivétellel az idegsejteket mindenhol körül veszi (+ a KPIR vérellátásának védelme)

3 Az idegrendszer sejtjei Neuron típusok (morfológiai) 1) Unipoláris 2) Bipoláris 3) Multipoláris 4) Pseudounipoláris

4 A KPIR felosztása Gerincvelő Agyvelő Agytörzs (nyúltvelő, híd, középagy és köztiagy magvai és hálózatai) Kisagy (kéreg és kéreg alatti magvak) Nagyagy (kéreg és kérgestest szürkeállománya és kéreg alatti dúcok) Gerincvelő (medulla spinalis) Gerinccsatornában helyezkedik el. A nyúltvelő folytatásaként az öreglyuktól az L. II. csigolyáig húzódik. A gerincvelő alsó részéről eredő idegek a gerinccsatornában lefelé futnak kilépési helyükhöz. Cauda equina Elülső és hátulsó felszínén hosszanti barázda húzódik. Szelvényezettségét a belőle kétoldalt szimmetrikusan kilépő gerincvelői idegek adják. Egy-egy gerincvelői ideg szárral ered, kb. 1 cm magas területen. Ez felel meg egy gerincvelői szelvénynek. Az idegek a csigolyák között lépnek ki, ezért a csigolyaközök jelzik a szegmentumokat.

5 A gerincvelő átmetszeti képe Belül szürkeállomány Vastagabb elülső szarv: motoros sejtek Vékonyabb hátsó szarv: érző idegsejtek Oldalsó szarv: vegetatív működést ellátó sejtek Legbelül: Canalis centralis Kívül fehérállomány Elülső köteg Hátulsó köteg Oldalsó köteg Az ábra jobb oldalán: A fehérállományban az üres területek érző pályák A fekete terület a pyramispálya A pontozottak az extrapyramidalis pályák A rácsozott a vegetatív pályák A vonalkázottak a gerincvelő belső pályarendszerei Agytörzs; Nyúltvelő Vegetatív működések fontos reflex központja: légzés, keringés, nyelés, köhögés, tüsszentés, hányás központjai részben itt találhatóak

6 Agytörzs; Híd A nyúltvelőnél említetett funkciókon túl részt vesz az alvás/ébrenlét, tekintés, vizeletürítés és testtartás szabályozásában. Magjai: relé magok az agy és kisagy között, míg mások az ízérző, a halló és az egyensúlyozó pálya relé állomásai, illetve a feji régiót ellátó több agyideg magja is itt van Agytörzs Középagy: Magjai hallópálya, és egyes tekintési reflexek relé magjai; részt vesznek az alvás/ébrenlét, hőmérséklet és testtartás szabályozásában Köztiagy; Talamusz: Érző és szubkortikális pályák legfőbb relé és elosztó központja, kapu a nagyagy felé (éberség szabályozása) Köztiagy; Hipotalamusz: A vegetatív működések legfőbb szervezője

7 Kisagy Mozgató parancsok tudattalan, on-line korrekciója az érző rendszerekből érkező információk alapján. Intenzív reciprok kapcsolat az érző és egyéb mozgató központokkal. Bizonyos kognitív funkciókban is felmerült a szerepe. Agy Kéreg: Szenzoros, motoros és érzelmi információk, késztetések feldolgozása, tudatosulása és társítása. Kognitív funkciók: figyelem, gondolkodás, emlékezés Jellemző működési egysége a felszínre merőleges kolumna (oszlop), melynek határai térben és időben változhatnak

8 Agy Kéreg alatti törzsdúcok rendszere: mozgásszervezés, testtartás +bizonyos kognitív funkciók Hipokampusz (specializált szubkortikális kéregállomány ): emlékképek kialakítása, térbeli tájékozódás (a limbikus rendszer része, mely részt vesz az emóciók, motivációk kialakulásában, az ösztönös magatartások kontrolljában) A perifériás (környéki) IR részei 12 pár agyideg (motoneuronok sejtestje a KPIRben) 31 pár gerincvelői ideg (motoneuronok sejtestje a KPIR-ben) Vegetatív IR perifériás része (rostok és dúcok) +szaglóhám és retina idegelemei

9 Vegetatív/autonóm IR Alapvetően homeosztatikus funkció Részei: Szimpatikus (torakolumbális: T1-L2,3) Parszimpatikus (kranioszakrális. n III, VII, IX, X,S2-S4) Enterális (nincs jelölve!) Vegetatív vs. szomatikus efferentáció Gv. elülső szarv Gv. oldalsó szarv +egyes agyideg magvak Az enterális IR kapcsolatai azonban ennél bonyolultabbak!

10 Szimp/paraszimp. általános felépítés Mielinizált B-rost C-rost nincs mielin Célszövetek: Simaizom Szívizom Mirigyek Epitél Esetenként endotél nach-r (~10% ACh) G-fehérjés/7TM-R nach-r A vegetatív dúcok elhelyezkedése Szimpatikus: a KPIR közelében Ggl. paravertebrale Ggl. praevertebrale Paraszimpatikus: A célszerv közelében A célszerv falában Szimpatikus

11 A neuroviscerális transzmisszió Az posztganglionáris autonóm idegek nem képeznek klasszikus szinapszist a célszerven, célsejteken. Végkészülékük az ún. varikozitás (tágulat). Szimpatikus neurotranszmitterek Fő: 90% noradrenalin (NA), 10% ACh (verejtékmirigy és egyes érterületek endotélje) Mellék: ATP, NPY, szomatosztatin, enkefalin, vazopresszin (ADH)...

12 A mellékvesevelő Egy módosult szimpatikus dúc, melynek postganglionáris neuronjai nem növesztenek axont, továbbá (kivételként) képesek az NA-ból metilációval A-t készíteni. A metiltranszferáz kifejeződését a kéregből magas koncentrációban érkező kortizol (glukokortikoid) indukálja. A mellékveséből NA is felszabadul, azonban a plazma NA döntően idegi eredetű. A NA, A a dopaminnal (D) együtt a ketakolaminok közé tartozik. A katekolaminok bontása, inkativációja döntően visszavétel után intracellulárisan történik (szimp. idegszövet, +tápcsatorna szervei) By Antranik November 29, 2011Posted in: Anatomy, Science Adrenereg receptorok Receptor típus Affinitás Jelátvitel Típusos elhelyezkedés Legfontosabb hatások α1 NA>A G q IP3 Ca2+ DAG PKC α2 A NA G i [camp],i K β1 A=NA G s simaizom preszinaptikus thrombocita szív, vese renint termelő sejtjei összeghúzódás transzmitter felszab. thrombocita aktiváció szívműködés reninleadás β2 A>>NA simaizom elernyedés [camp] β3 NA>A zsírszövet zsírbontás

13 A szimpatikus aktiváció hatásai -A pupilla tágul. -A hörgők tágulnak. ACh -Szívműködés gyorsul és erősödik. A nem életfontosságú szervek erei szűkülnek, de a vázizomban tágulat is lehet (A β2, esetleg kolinerg módon). -A mellékvesevelőből katekolaminok (A/NA) ürülnek a véráramba. -Az emésztő működések gátlódnak, de sűrű nyál termelődik és a gyomor sósav szekréciója fokozódhat. A széklet- és vizeletürítés gátolt. (ejakuláció) Paraszimpatikus neurotranszmitterek és receptoraik Fő: ACh - machr : M1, M3, M5: G q IP3 Ca 2+, DAG M2, M4: G i [camp], I K Atropin mindegyiket gátolja (Az ACh bontása extracellulárisan zajlik, ami inkább kivételes a transzmitterek közt.) Mellék: NO (nitrogénmonoxid) [cgmp] VIP (vasoactive intestinal polypeptide) Gs, [camp] CGRP (calcitonin gen-related peptide)

14 -A pupilla szűkül (M1). -A hörgők szűkülnek, szekréciójuk nő (M1). -Szívműködés lassul (M2). A tápcsatorna erei tágulnak (VIP/NO). -Az emésztő működések serkentődnek (persztaltika, szekréció, felszívás). Székletés vizeletürítés. (erekció) A paraszimpatikus aktiváció hatásai Összefoglalás By Antranik November 29, 2011Posted in: Anatomy, Science

15 Az agy (KPIR) fizikai és kémiai védelme Csontos burok Agyhártyák Vér-agy gát Liquor + vér-liquor gát Gliasejtek Az ún. cirkumventrikuláris szervek körül a vér-agy gát nem zárt! Liquor cerebrospinalis (agyvíz) Képződés: vér-liquor gát Összetétele: K + és glukóz cc. kb. fele a plazmáénak, gyakorlatilag fehérje mentes Képződés: aktív (szekréció), állandó Visszaszívódás: passzív, változhat

Vegetatív idegrendszer

Vegetatív idegrendszer Vegetatív idegrendszer AUTONÓM VAGY VEGETATÍV IDEGRENDSZER Fő feladata: külső és belső környezet változásainak érzékelése, arra adandó válasz, valamint életfolyamatok szabályozása. Belső szerveink egyensúlyát

Részletesebben

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András

Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András Alapfogalmak Anatómiailag felosztható Az idegrendszer Szerk.: Vizkievicz András központi idegrendszerre, melynek része az agy és a gerincvelő. Mindkettő szürke- és fehérállományra tagolódik. A szürkeállomány

Részletesebben

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő

Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése. Gerincvelő Idegrendszer 2. Központi idegrendszer általános jellemzése Gerincvelő Központi idegrendszer általános jellemzése Központi idegrendszer kialakulása Az idegrendszer az ektodermából eredő velőlemezből alakul

Részletesebben

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése

Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer és a hormonális rednszer szabályozó működése Az idegrendszer szerveződése érző idegsejt receptor érző idegsejt inger inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Hormonok, idegrendszer, érzékszervek Neuro-endocrin rendszer Hormonok Hormon: belső elválasztású mirigyek és egyéb szövetek által kis mennyiségben termelt szabályozó

Részletesebben

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM

II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet. Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM II. félév, 8. ANATÓMIA elıadás JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet Idegrendszer SYSTEMA NERVOSUM Mit tanulunk? Megismerkedünk idegrendszerünk alapvetı felépítésével. Hallunk az idegrendszer

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek

Fényreceptorok szem felépítése retina csapok/pálcikák fénytör közegek Funkcionális anatómia a három idegrendszeri tétel --> 9-11. 9. tétel Az idegi szabályozás I. Az idegsejtek elektromos folyamatai A receptorok felépítése és m ködése A fényreceptorok A mechanikai és h receptorok

Részletesebben

Autonóm idegrendszer

Autonóm idegrendszer Autonóm idegrendszer Az emberi idegrendszer működésének alapjai Október 26. 2012 őszi félév Vakli Pál vaklip86@gmail.com Web: http://www.cogsci.bme.hu/oraheti.php Szomatikus és autonóm idegrendszer Szomatikus:

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

Idegrendszer és Mozgás

Idegrendszer és Mozgás Idegrendszer és Mozgás Dr. Smudla Anikó ÁOK Egészségügyi Ügyvitelszervezői Szak 2012. november 16. Vizsga tételek Az idegrendszer anatómiai, funkcionális felosztása A vegetatív idegrendszer Az agyhalál

Részletesebben

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer

Biológia jegyzet Az idegrendszer copyright Mr.fireman product & NSOFT. Idegrendszer Idegrendszer Az idegrendszer feladata: Külsőkörnyezethez való alkalmazkodás biztosítása. Homeosztázis fenntartása. Minden idegrendszerre igaz Elvont fogalomalkotásra képes. Csak az emberi idegrendszer.

Részletesebben

A köztiagy (dienchephalon)

A köztiagy (dienchephalon) A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy (dienchephalon) Állománya a III. agykamra körül szerveződik. Részei: Epitalamusz Talamusz Hipotalamusz Legfontosabb kéregalatti érző- és

Részletesebben

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek

őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. érz Agyidegek Környéki idegrendszer Szerk. Vizkievicz András Szerk.: A környéki idegrendszert 12 pár agyideg, 31 pár gerincvelőideg őideg, érző és vegetatív mozgató idegdúcok alkotják. Agyidegek Az agy alapjáról, az

Részletesebben

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése

Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése Az idegi szabályozás efferens tényezıi a reflexív általános felépítése receptor adekvát inger az adekvát inger detektálására specializálódott sejt, ill. afferens pálya központ efferens pálya effektor szerv

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz

Pontosítások. Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz Pontosítások Az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához cím tankönyvhöz 4. oldal A negyedik funkció a. Ez a tulajdonság a sejtek azon képességére vonatkozik, hogy ingereket

Részletesebben

Eredmény: 0/337 azaz 0%

Eredmény: 0/337 azaz 0% Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2016-12-06 20:26:54 : Felhasznált idő 00:00:09 Név: Minta Diák Eredmény: 0/337 azaz 0% Kijelentkezés 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? [Válasszon]

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

Anyagforgalom és víztartalom

Anyagforgalom és víztartalom Anyagforgalom és víztartalom tápanyagmolekulák felszívása bomlástermékek kiválasztása tápanyagmolekulák (sejtek felé) bomlástermékek (vérbe) Teljes testsúly szárazanyagtartalom kb. 40%, víztartalom kb.

Részletesebben

Az idegrendszer érzı mőködése

Az idegrendszer érzı mőködése Idegi szabályozás Az idegrendszer érzı mőködése Pszichológiai alapfogalmak Érzet (érzéklet): a külvilág visszatükrözıdésének legelemibb formája, szubjektív élmény Észlelet (észrevevés): integratív funkció,

Részletesebben

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A halagy szöveti vizsgálata (koponyaagy vagy agy, gerincagy vagy gerinvelő y) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései:

TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A halagy szöveti vizsgálata (koponyaagy vagy agy, gerincagy vagy gerinvelő y) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: TANULÓI KÍSÉRLET (45 perc) A halagy szöveti vizsgálata (koponyaagy vagy agy, gerincagy vagy gerinvelő y) A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: I. AZ IDEGSZÖVET FELÉPÍTÉSE (http://hu.wikipedia.org/wiki/idegsz%c3%b6vet):

Részletesebben

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP

NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP NYÁRÁDY ERAZMUS GYULA ORSZÁGOS MAGYAR KÖZÉPISKOLAI BIOLÓGIA TANTÁRGYVERSENY XI. OSZTÁLY MAROSVÁSÁRHELY 2013. május 11. FELADATLAP A feladatlap kitöltésére 1.5 órád van. A feladatlapon 60 sorszámozott tesztfeladatot

Részletesebben

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira

Részletesebben

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2.

Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása. 2010. november 2. Az erek simaizomzatának jellemzői, helyi áramlásszabályozás. Az erek működésének idegi és humorális szabályozása 2010. november 2. Az ér simaizomzatának jellemzői Több egységes simaizom Egy egységes simaizom

Részletesebben

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója

IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója IDEGSZÖVET 1. neuronok felépítése, típusai, végszervei 2. gliasejtek típusai és funkciója A Golgi-impregnáció kulcsfontosságú módszer a struktúra megismerésében rer: tigroid vs Nissl rögök Tigroid: Lenhossék

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése

Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Idegrendszer egyedfejlődése. Az idegszövet jellemzése Központi idegrendszer egyedfejlődése: Ektoderma dorsális részéből velőcső Velőcső középső és hátsó részéből: gerincvelő Velőcső elülső részéből 3 agyhólyag:

Részletesebben

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin 1 AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin Az idegszövet elektromos impulzusok generálására és gyors továbbítására specializálódott szövetféleség, idegsejtekből és gliasejtekből épül fel. Az egyedfejlődés során a

Részletesebben

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana

Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Idegrendszer 2: A szomatomotoros működések élettana Dr. Petheő Gábor Pázmány MSC kurzus, 2012 Végső effektor: a motoros egység Definíció: 1 db α-motoneuron és az általa beidegzett összes izomrost (A munkaizomzat

Részletesebben

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1.

A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A táplálkozás és energiaháztartás neuroendokrin szabályozása 1. A mechanikai és kémiai tevékenység koordinációja a GI rendszerben A gatrointestinalis funkciók áttekintése. A mechanikai tevékenység formái

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja

Szabályozó rendszerek. Az emberi szervezet különbözı szerveinek a. mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja Szabályozó rendszerek Az emberi szervezet különbözı szerveinek a mőködését a szabályozás szervrendszere hangolja össze, amelynek részei az idegrendszer, érzékszervek, és a belsı elválasztású mirigyek rendszere.

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása

Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember izomrendszere, az izomműködés szabályozása Az ember csontváza és izomrendszere belső váz- izületek - varratok Energia szolgáltató folyamatok az izomban AEROB ANAEROB (O 2 elég) (O 2 kevés) szénhidrát

Részletesebben

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7.

Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Hogyan működünk? II. dr. Csordás Katalin Mentőápoló Tanfolyam 8. előadás 2011. december 7. Tartalom A vizelet kiválasztó és - elvezető rendszer Az emésztőszervek Idegrendszer 2 Hol helyezkednek el a szerveink?

Részletesebben

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer

A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartás szabályozása A vegetatív idegrendszer A magatartási válasz A külső vagy belső környezetből származó ingerekre adott komplex (szomatikus, vegetatív, endokrin) válaszreakció A magatartási választ

Részletesebben

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyi vezetője megbízásából anatómiai kiscsoportos gyakorlatot tart. Az ön feladata az anatómiai bevezető rész ismertetése. Az előadásában térjen ki a következőkre: - az emberi test fő

Részletesebben

Homeosztázis és idegrendszer

Homeosztázis és idegrendszer Homeosztázis és idegrendszer Magatartás és homeosztázis a hipotalamusz és a limbikus rendszer ingerlése összehangolt motoros-vegetatívendokrin változásokat indít ezek a reakciók a homeosztázis fenntartására,

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. ÉRZÉKSZERVEK 1 Ingerlékenység: az élőlények közös tulajdonsága, ami azt jelenti, hogy képesek felfogni és feldolgozni a külső környezetből és a szervezetünkből származó hatásokat, ingereket. A külvilág

Részletesebben

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei

Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei Az endokrin szabályozás általános törvényszerűségei a kémiai és idegi szabályozás alapelvei hormonok szerkezete, szintézise, tárolása, szekréciója hormonszintet meghatározó tényezők hormonszekréció szabályozása

Részletesebben

Mozgás, mozgásszabályozás

Mozgás, mozgásszabályozás Mozgás, mozgásszabályozás Az idegrendszer szerveződése receptor érző idegsejt inger átkapcsoló sejt végrehajtó sejt központi idegrendszer reflex ív, feltétlen reflex Az ember csontváza és izomrendszere

Részletesebben

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete Igazgató: Dr. Mihály András egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701

Részletesebben

Az 1. beszámoló tananyaga

Az 1. beszámoló tananyaga I. Idegrendszer KRK SZILÁDY ÁRON GIMNÁZIUMA FOT - 12. ÉVFOLYAM Biológia Az 1. beszámoló tananyaga 1. Szerepe: - a szervezet összehangolt működését biztosítja - a külvilág ingereinek felvétele, feldolgozása,

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 anyagcsere hőcsere Az élőlény és környezete nyitott rendszer inger hő kémiai mechanikai válasz mozgás alakváltoztatás

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9

Tartalomjegyzék. Elõszó a 2. kiadáshoz 9 Tartalomjegyzék Elõszó a 2. kiadáshoz 9 I. SEJTBIOLÓGIA 11 1.1. feladat: A protoplazma vegyületei I. * 11 1.2. feladat: A protoplazma vegyületei II. * 14 1.3. feladat: A sejt ** 16 1.4. feladat: Az ozmózis

Részletesebben

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet

Az emésztôrendszer károsodásai. Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz. 17. fejezet Az emésztôrendszer károsodásai Lonovics János id. Dubecz Sándor Erdôs László Juhász Ferenc Misz Irén Irisz 17. fejezet Általános rész A fejezet az emésztôrendszer tartós károsodásainak, a károsodások

Részletesebben

Belső elválasztású mirigyek

Belső elválasztású mirigyek Belső elválasztású mirigyek Szekréciós szervek szövettana A különböző sejtszervecskék fejlettsége utal a szekretált anyag jellemzőire és a szekréciós aktivitás mértékére: Golgi komplex: jelenléte szekrétum

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban).

Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban). 3. MINTATÉTEL Az ábra a térdreflex kapcsolatainak egyszerűsített bemutatása (valójában több szelvény vesz részt a válaszban). 1. Mutassa be a térdreflex kiváltásának módját! Fogalmazza meg, hogy ebben

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban.

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan 4. Spinalis shock. Agytörzs, kisagy, törzsdúcok, agykéreg szerepe a mozgásszabályozásban. Gerincvelői shock A gerincvelő teljes harántsérülését követően alakul

Részletesebben

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek

Az érzőrendszer. Az érzőrendszerek Az érzőrendszer Az érzőrendszerek 2/28 az érzőrendszerek a külvilágról (exteroceptorok) és a belső környezetről (interoceptorok) tájékoztatják az idegrendszert speciális csoport a proprioceptorok, amelyek

Részletesebben

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek

Részletesebben

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások

A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer felépítése, a légzőmozgások A légzőrendszer anatómiája felső légutak: orr- és szájüreg, garat - külső orr: csontos és porcos elemek - orrüreg: 2 üreg (orrsövény); orrjáratok és orrmandula

Részletesebben

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1.

Orvosi élettan. Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Orvosi élettan Bevezetés és szabályozáselmélet Tanulási támpontok: 1. Prof. Sáry Gyula 1 1. Szabályozáselmélet Definiálja a belső környezet fogalmát és magyarázza el, miért van szükség annak szabályozására.

Részletesebben

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése

Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Az agykéreg és az agykérgi aktivitás mérése Intrakortikális hálózatok Elektromos aktiváció, sejtszintű integráció Intracelluláris sejtaktivitás mérés Sejten belüli elektromos integráció 70 mv mikroelektrod

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

A neuroendokrin jelátviteli rendszer

A neuroendokrin jelátviteli rendszer A neuroendokrin jelátviteli rendszer Hipotalamusz Hipofízis Pajzsmirigy Mellékpajzsmirigy Zsírszövet Mellékvese Hasnyálmirigy Vese Petefészek Here Hormon felszabadulási kaszkád Félelem Fertőzés Vérzés

Részletesebben

Jellegzetességek, specialitások

Jellegzetességek, specialitások Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában

Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában Gyógyszerészeti neurobiológia Idegélettan 3. A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye

Részletesebben

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat

SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat SZIGORLATI TÉMAKÖRÖK (Anatómia-Élettan) OLKDA Képalkotó Alapozó Szigorlat A sejtek funkcionális jellemzése 1. A sejt, a szövet, a szerv és a szervrendszer fogalma. A sejt, mint alaki és működési egység.

Részletesebben

A simaizmok szerkezete

A simaizmok szerkezete A simaizmok szerkezete simaizomsejtek: egymagvúak, orsó alakúak többegységes simaizom egyegységes simaizom Ø nincsenek réskapcsolatok (gap junction-ök) minden izomsejt külön működik v nincs akciós potenciál

Részletesebben

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.

Részletesebben

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés

Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Gonádműködések hormonális szabályozása áttekintés Hormonok szerepe a reproduktív működésben érett ivarsejtek létrehozása és fenntartása a megtermékenyítés körülményeinek optimalizálása a terhesség fenntartása,

Részletesebben

A köztiagy, nagyagy, kisagy

A köztiagy, nagyagy, kisagy A köztiagy, nagyagy, kisagy Szerk.: Vizkievicz András A köztiagy és a nagyagy az embrinális fejlődés srán az előagyhólyagból fejlődik ki. A köztiagy (dienchephaln) Állmánya a III. agykamra körül szerveződik.

Részletesebben

Egy idegsejt működése

Egy idegsejt működése 2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán

Részletesebben

A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale)

A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale) A gerincvelő caudalis végének szerkezete (conus medullaris, filum terminale) Doktori értekezés tézisei Dr. Boros Csaba Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola Témavezető: Dr.

Részletesebben

Az idegrendszer. központi i.r. Kamra Neuron Asztrocita. környéki i.r. Oligodendrocita. Schwann sejt. Microglia. kapilláris.

Az idegrendszer. központi i.r. Kamra Neuron Asztrocita. környéki i.r. Oligodendrocita. Schwann sejt. Microglia. kapilláris. Az idegrendszer Az idegrendszer a környezet ingereinek felfogására, feldolgozására, és megfelelő válaszreakciók kiváltására specializálódótt szervrendszer. Szorosan együttműködik a hormonális rendszerrel

Részletesebben

4. előadás Idegrendszer motoros működése

4. előadás Idegrendszer motoros működése 4. előadás Idegrendszer motoros működése Szomatomotoros funkciók: Elemi reflex Testtartás Helyváltoztatás Létfenntartó működések (légzési, táplálkozási mozgások) Szexuális aktus egyes részei Emóciók Intellektuális

Részletesebben

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7.

Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat Mentőápolói ismeretek - 3. előadás 2009. október 7. Anatómia Élettan II. Nagy Ferenc Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mentőszolgálat - 3. előadás 2009. október 7. Miről fogunk beszélni? Miről nem? 2 Tartalom A vizelet kiválasztó és elvezető rendszer Az emésztőszervek

Részletesebben

Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra

Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra EGYETEMI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Vazokonstrikciót kiváltó tényezők hatása a neurovaszkuláris kapcsolatra Dr. Szabó Katalin Judit Témavezető: Dr. Oláh László DEBRECENI EGYETEM IDEGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Részletesebben

Élettan-anatómia. 1. félév

Élettan-anatómia. 1. félév Élettan-anatómia 1. félév Dr. Világi Ildikó docens ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék tematika, előadások anyaga, fogalomjegyzék, esszé témakörök: http://physiology.elte.hu/elettan_pszicho.html

Részletesebben

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok

Az élő szervezetek menedzserei, a hormonok rekkel exponálunk a munka végén) és azt utólag kivonjuk digitálisan a képekből. A zajcsökkentés dandárját mindig végezzük a raw-képek digitális előhívása során, mert ez okozza a legkevesebb jelvesztést

Részletesebben

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése,

A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése, A légzési gázok szállítása, a légzőrendszer működése, A levegő összetétele: N 2 78.09% O 2 20.95% CO 2 0.03% argon 0.93% Nyomásviszonyok: tengerszinten 760 Hg mm - O 2 159 Hg mm 6000 m 360 Hg mm - 80 Hg

Részletesebben

Funkcionális anatómia III. Szentágothai, János Réthelyi, Miklós

Funkcionális anatómia III. Szentágothai, János Réthelyi, Miklós Funkcionális anatómia III. Szentágothai, János Réthelyi, Miklós Funkcionális anatómia III. írta Szentágothai, János és Réthelyi, Miklós Publication date 2006-09-01 Szerzői jog 2006-09-01 Miklós, Réthelyi

Részletesebben

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD

Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor. László Tamás MD Tamás László: Fülben végbemenő folyamatok nagy hangosságú zajok, zenei események tartós behatásakor László Tamás MD A hang, intenzitásától függően előidézhet Adaptációt, élettani jelenség a 70dB és annál

Részletesebben

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes

Légzés 4. Légzésszabályozás. Jenes Ágnes Légzés 4. Légzésszabályozás Jenes Ágnes Spontán légzés: - idegi szabályzás - automatikus (híd, nyúltvelı) - akaratlagos (agykéreg) A légzés leáll, ha a gerincvelıt a n. phrenicus eredése felett átvágjuk.

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

http://faribloghu.wordpress.com/2012/03/25/biology-test-2012-03-26 Idegrendszer

http://faribloghu.wordpress.com/2012/03/25/biology-test-2012-03-26 Idegrendszer Idegrendszer 1. Felépítés Csak sejtekből áll Idegsejt (neuron) a) Dendrit b) Sejttest c) Sejtmag d) Axon csatlakozási pontja e) - f) Velős hüvelyek g) Befűződés h) Végfácska (szimpatikus hólyagok) o Típusai:

Részletesebben

SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA

SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA SZERV-SZERVRENDSZER SZERVRENDSZER TOXIKOLÓGIA IDEGRENDSZER ELİADÓ DR. LEHEL JÓZSEF ÉLETTANI JELLEMZİK - FELÉPÍTÉS KÖZPONTI - PERIFÉRIÁS Akaratlagos ID Vegetatív ID * zsigeri mőködés autonóm irányítása

Részletesebben

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt

1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN. I. A sejt 1. SEJT-, ÉS SZÖVETTAN SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM I. A sejt A sejt cellula az élő szervezet alapvető szerkezeti és működési egysége, amely képes az önálló anyag cserefolyamatokra és a szaporodásra. Alapvetően

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

Az idegrendszer (systema nervosum)

Az idegrendszer (systema nervosum) Az idegrendszer (systema nervosum) A központi idegrendszer (systema nervosum centrale) A központi idegrendszer részei a gerincvelõ és az agyvelõ, melyeket a test különbözõ részeivel (izmokkal, zsigerekkel,

Részletesebben

Homeosztázis A szervezet folyadékterei

Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett

Részletesebben

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés

Részletesebben

Molekuláris neurobiológia

Molekuláris neurobiológia A szomatomotoros szabályozási központok hierarchiája Molekuláris neurobiológia A gerincvelő szerepe az izomműködés szabályozásában A hierarchikus jelleg az evolúciós adaptáció következménye (aláfölérendeltség

Részletesebben

Speciális működésű sejtek

Speciális működésű sejtek Speciális működésű sejtek Mirigysejt Izomsejt Vörösvérsejt Idegsejt Mirigysejt Kémiai anyagok termelése Váladék kibocsátása A váladék anyaga lehet: Fehérje Szénhidrát Lipid Víz+illatanyag Vörösvérsejt

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK Egészségügyi alapismeretek emelt szint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. október 19. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS

IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS IDEGRENDSZER ÖSSZEFOGLALÁS Két nagy szabályozó rendszerünk Belső elválasztású mirigyek rendszere (hormonális rendszer, endokrin rendszer) ősibb, a törzsfejlődésben hamarabb megjelent lassabb, de elhúzódóbb

Részletesebben

sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne.

sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne. Szervezettan2 gyakorlati zh I. Szövettípusok: 1. Q: Melyik alapszövet típusra jellemzőek az alábbiak: sejtekből, rostokból és sejtközötti állományból áll, hízósejt, zsírsejt lehet benne. 2. Q: Melyik alapszövet

Részletesebben

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék)

A szervezet vízterei, anyagforgalom. 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) A szervezet vízterei, anyagforgalom 70 kg-os ember: 42 liter víz (16 liter intracelluláris folyadék + 28 liter extracelluláris folyadék) Állati sejtek általános felépítése sejtmag ostor RER SER centromer

Részletesebben

Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása

Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Kardiovaszkuláris rendszer működésének szabályozása Célkitűzés: Nyugalmi vérnyomást szinten tartani (szívműködés + érellenállás + keringő vértérfogat) Megfelelő vérnyomást alkalmazni speciális körülményekben

Részletesebben

A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai

A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai A neuronális-, az endokrin- és az immunrendszer (NEI) kölcsönhatásai Szabályozásfiziológia 2012 Dr. Bárdos György egyetemi tanár VEGETATÍV SZABÁLYOZÁS VEGETATÍV IDEGRENDSZER RECEPTOROK EXTEROCEPTOROK INTERORECEPTOROK

Részletesebben

Az adenohipofizis. Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak:

Az adenohipofizis. Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak: Az adenohipofizis 2/10 Az endokrin szabályozás eddig olyan hormonokkal találkoztunk, amelyek közvetlen szabályozás alatt álltak: ADH, aldoszteron, ANP inzulin, glukagon szekretin, gasztrin, CCK, GIP eritropoetin

Részletesebben

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA 1 π A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ANATÓMIÁJA Előszó Anatómia tanulmányaim során a legnagyobb kihívást a központi idegrendszer pontos megértése jelentette. Úgy tapasztalom, hogy másodéves hallgatóimnak hasonló

Részletesebben

A kiválasztási rendszer felépítése, működése

A kiválasztási rendszer felépítése, működése A kiválasztási rendszer felépítése, működése Az ionális és ozmotikus egyensúly édesvízi, szárazföldi állatok: édesvízhez képest hiper-, tengervízhez képest hipozmotikus folyadékterek- szigorú ozmoreguláció

Részletesebben

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Laphám (utóvese, érfal) köbhám csillós hám speciális

Részletesebben